Előre, 1973. július (27. évfolyam, 7977-8002. szám)
1973-07-01 / 7977. szám
ELŐRE 4. oldal MUNKATÁRSAINK JELENTIK FEHÉR MEGYÉBŐL VESZTESÉG NÉLKÜLI TERMÉNYTÁROLÁST HOSSZAN TARTÓ végre kedvező időjárás köszöntött a Maros középső folyásának vidékére is. Úgy kell most a napsütés, a napfény, mint aszálykor a víz. Szűkül az árpa, érni kívánkozik a búza s ott a töméntelenül sok szénának való. — Bőven termett takarmány az idén. Tártária határában láttuk, hogy a kaszások alig győzik a munkát, megszámlálhatatlanul sok a szénaboglya, milyen lesz a tartósítás a szövetkezetekben? — Lascu Ion mérnökkel, a Fehér megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság aligazgatójával kora reggel, éppen terepre indulás előtt találkozunk, hozzá intézzük a kérdést. — A kedvezőtlen időjárás ellenére eddig több mint hatezer hektár lóherét kaszáltunk le a tervezett 8600 hektárból. Valóban jó a termés s örvendetes, hogy az állványos szénaszárítást sikerült meghonosítani olyan falvakban is, ahol eddig a szénakészítés említett módszere nem volt ismeretes. Igen jó eredményeket tud felmutatni ilyen szempontból a tártáriai, szelistyei, confai, alvinci és több más mész is. A here betakarítása eléggé sok munkaerőt követel, a Fehér megyei mtsz-ek nem bővelkednek kaszásokban, hogyan sikerül mégis határidőre, tehát még aratás előtt, végezni a szénakészítéssel? — Ahol csak lehet igénybe veszszük a gépi eszközöket. Sajnos, ezt nem tehetjük meg mindenütt, hiszen az eső áthúzta számításainkat, kézi erőre lesz szükség. Nos, a kölnsines segítségnyújtás hatékony módszernek bizonyult ilyen szempontból is. Vingárd például kevés munkaerővel rendelkezik, ám a szomszédos ohábai és springi mtsz társa segítségére sietett. A szomszédos gazdaságok támogatásával levághatták a termést az olyan míszek is, amelyek különben a maguk erejéből erre nem lettek volna képesek. — Ha aratásig végeznek a pillangósok betakarításával, kevesebb fennakadás lesz a kalászosok begyűjtésében. — Nyilván. Hanem bizonyos ESŐZÉSEK UTÁN problémáink mégis adódnak. A termények tárolásáról lenne szó. Új raktárakról, illetve ideiglenes tárolóhelyekről kell gondoskodnunk. A néptanácsok segítségével természetesen meg kell hogy oldódjék ez a probléma is. Ha szükséges lesz, ideig-óráig a kultúrotthonokat is igénybe vesszük. — Az mtsz-ek milyen raktározási lehetőségekkel rendelkeznek, nem volna jobb inkább az ő segítségük révén enyhíteni a raktározási gondokon ? — Gyakorlat volt eddig is a nyári szálláshelyeken levő jószág téli istállóit felhasználni tárolási célokra. Természetesen a szálláshelyeket most is berendezzük terményraktáraknak, de az átvevő központ idei tárolási deficitje mintegy 2000 tonna s ebből az következik, hogy az összes lehetőségekkel élnünk kell a gabona veszteség nélküli eltartása végett. Véleményem szerint ilyen úton-módon a raktározással kapcsolatos teendőknek teljes egészében eleget tudunk tenni. Volna azonban egy másik probléma, nevezetesen az alvinci állattenyésztési komplexum helyzete. Nos, ez az üzemegység nem rendelkezik megfelelő betakarítási eszközökkel s tároló helyiségekkel sem. A fővárosi állattenyésztési kutatóintézet a gyámja. Arra figyelmeztetnénk, hogy ez a termelőegysége a napokban meg kell hogy kezdje az aratást és még mindig nem rendelkezik megfelelő raktárakkal. Úgy vélem a felettes intézmény kell hogy gondoskodjék az említett alvinci komplexumról. S a kétszáz hektár föld termése korántsem mondható kevésnek, szükséges haladéktalanul intézkedni a raktárak biztosítása érdekében. — Nem egy falu határában láttuk, hogy a kalászosok jó része megdőlt, a gépi aratás ilyen helyeken akadályba ütközik... — Azt tesszük majd, amit a lóherésekben, lucernásokban tettünk. Kézi erővel is aratunk, a kombájnokat ilyen esetekben cséplésre állítjuk át. A termésben semmiképp sem eshetik kár. BRONZOS MÁZZAL Maroscsesztve fölött beborult az ég. Felszakadnak a felhők. Úgy esik, mintha dézsából öntenék, órákon át szünet nélkül. Vészjóslóan emelkedik a folyó szintje. Száz meg száz patak gondoskodik a Maros vizének pótlásáról. A falu feletti dombon hirtelen új meder születik, a lezúduló ár várja magának. Mocskossárga agyaglé hőbörög le benne. Ha nem zárulnak el az ég csatornái, a dühöngő patak elönti a közeli házak kertjeit, az mtsz udvarát. A traktorosok műhelyében villan a hegesztő pisztoly fénye, csattog a kalapács. Hiába a kinti ítéletidő, a kampánynak idebent nem tud megálljt parancsolni. — Minden kárban van valami haszon... Varvara Sabin, a gépállomás csesztvei részlegének vezetője, vigasztalódik emigyen, mikor az időjárásra hivatkozunk — kint volna most a helyünk a határban, dehát a zivatar beszorított, addig is, míg fedél lesz a fejünk felett, elvégezzük ROZSDA ELLEN az utolsó simításokat a kombájnokon, talajművelő szerszámokon. — Ezek szerint megkéstek a javításokkal... — Napok alatt végrehajtjuk az ellenőrzés által kimutatott hibák eltüntetését. Dehát a jó gépeken is lehet tökéletesíteni s ha hiányzik hozzá az alkatrész magunk gondoskodunk effélékről. Most egy kapcsolószerkezet összeállításán dolgozunk. A lerakatban nem kapható. Márpedig enélkül a traktor nem vontatja zökkenőmentesen a szalmabálázókat. Hát magunk állítjuk elő a szereléket. — Sok alkatrész hiányzik? — Nem mondhatjuk. De a kombájnok majd csak a mellig érő búzában vizsgáznak. Akkor dől el a javítások minősége. Én bízom munkánk eredményében. Valamit még szóvá tennénk, nehezen jutunk nitrobronzhoz... — Vagyis újra be kellene festeni a kombájnokat. Dehát ez másodrendű dolog... — Azt csak kívülálló gondolja. Annak az ezüstös színű máznak nagyon is komoly szerepe van a kombájnok életében. Ha lekopik a festék, jön helyébe a rozsda. Mindenki tisztában van ezennek a következményével. Hát ezért igénylem olyannyira a fémfestéket. — Rendben van, szóvá tesszük mi is. Mert lám eddig is, milyen zordon viszontagságoknak voltak kitéve a gépek. Zúdult rájuk az égi áldás. Márpedig a kombájnok életét mindenképpen meg kell hosszabbítani... Odakint lassan alábbhagy a zivatar. Eláll az eső. Foszladoznak a felhők. Fogyóban az új patak vízbősége. A műhelyben mintha hevesebben sisteregne a hegesztőpisztoly s szaporább lenne a kalapácsütés... Az Afumati (Ilfov megye) állami mezőgazdasági vállalatban az árpa betakarításával párhuzamosan hordják el a földekről a szalmát, végzik el a tárcsázást s hullatják takaró alá a szemcsés silókukoricának való magvakat. (N. Bakó felvétele) FENNAKADÁS NÉLKÜL. Érkeztünkkor Szentimrén ugyancsak mosta az eső a napfény felé ágaskodó kalászokat. Szokatlan volt az időjárás. Mire kiléptünk a termelőszövetkezet ajtaján, már felhők mögül előbukkanó napsugarak érlelték a gabonamagvakat. Sárgulnak az árpatáblák, alig egy hét, és megindulnak a kombájnok ebben a marosvölgyi gazdaságban is. — Volt esztendő, amikor június végén arattunk — mondotta Danciu Nicolae, a szentimreiek főmérnöke — azonban az idei csapadékos időjárás egy-két napra elhalasztotta a betakarítás megkezdését. Éppen az elmúlt napokban ellenőriztük a kombájnok, traktorok, prések javításának minőségét. Mondhatni, elsőrangú munkát végeztek a gépészek. — Ám a javítások osztályzatát végül is az aratás után tudjuk meg. — A traktoristák igyekeztek úgy rendbetenni a gépeket, felszereléseket, hogy a veszteséget a legkisebbre csökkentsék. Elvégeztük a gyakorlati próbákat, és elmondhatom, hogy nem hullott el sehol egy szem sem. — Amint hallottuk, kitakarították a magtárakat is. — Kitakarítottuk és fertőtlenítettük. Emellett két istállónkat, is berendezzük ideiglenes tárolónak. Itt még meg kell sürgetnünk a munkát. Aratásig azonban ezek is tárolásra készen lesznek. Szükségünk van a raktárokra, mivel a csapadékos időjárás a magvak nedvességtartalmát növeli, szárítani kell majd a búza- és árpaszemeket. Az aratáshoz szükséges zsákot, drótot, üzemanyagot beszerezték már? — Nagyrészt igen, a hiányt a napokban pótoljuk. Főleg a szalmabálák átkötéséhez szükséges drót beszerzése okozott fejtörést. Nem volt ugyanis raktáron. De ezt a problémát is megoldottuk. — Amint az elmondottakból kitűnik, a gépek készen állnak a betakarításra. Mi a helyzet a munkaszervezéssel? — Sajnos, egyelőre nem sok jót mondhatok. Még nem szervezhettük meg a munkacsoportokat, nem tudjuk, hogy kikkel dolgozhatunk. Az emberek többsége a környező vállalatokban dolgozik, egyesek az aratás idején veszik ki a szabadságukat. — És ha aratásig nem jelentkezik senki? — Ez nem fordulhat elő. S ha nem lesz fennakadás, két hét alatt végzünk az árpa és a búza aratásával. — Mit ért fennakadás alatt? — Hát ha nem esik az eső, vagy nem romlanak el a gépek. Betakarításkor csak ettől félünk. Ember a kombájnra, szekérre mindig jelentkezik. AZ ÁLLÓ MOZGÓMŰHELY ÉS EGYEBEK... Enyed, Marosakna, Unirea, Miriszló, Tövis, Marosmenti gazdaságok. Egyelőre még zöld a búza szára, azonban az árpát már megpörkölték a felhők mögül előbukkanó napsugarak. Amint az itt dolgozó földművesek mondották, július első felében megindulnak az arató cséplők. A gépállomások udvarán ott állnak a frissen festett kombájnok, megjavított prések. Baj van a traktorokkal. Az unireai gépállomás két erőgépet például a Kolozs megyei építkezési vállalatnak adott át, pedig most, amikor a tennivalók sokasodnak, nagy szükség lenne rájuk itt is. Az aratás mellett ott van a kapálás, a takarmánybehordás és nem mondhatni, hogy az unireai gépállomáshoz tartozó gazdaságok olyan jól állnak ezekkel a munkákkal. De nincsen minden rendben a marosaknai gépállomáson sem. A hozzátartozó részlegek udvarain nem egy traktor árván áll A papírok szerint nemrég javították meg őket az enyedi gépállomás műhelyében, de úgy látszik, az enyedi gépészek csak a saját felszerelésük rendbetételekor végeznek minőségi munkát Egyébként immár idestova hat hónapja áll az említett gépállomás udvarán egy mozgóműhely. Javítani hozták ide, azonban elfelejtkezhettek róla. Pedig a marosaknaiak ugyancsak sűrűn követelték a műhelyt vissza, mert máskülönben nem tudnak megfelelően segítséget nyújtani a részlegek gépészeinek. Mindeddig hiábavaló volt a sürgetés. Remélhetőleg, azért mégsem maradnak mozgóműhely nélkül az aratás idejére. Benéztünk néhány magtárba. Nincs minden rendben. Az enyedi gabonaátvevő központ tárolóiban még ott a tavalyi búza és kukorica. Pedig aratásig még takarítani, fertőtleníteni kellene, nem beszélve arról, hogy kisebb javítások is szükségeltetnek az építményeken. Az unireai három nagykapacitású tároló sem várja készenlétben az első szállítmányt. Az idő gyorsan pergeti a napokat és még meszelni is kell a magtárakban. Márpedig kapkodással csak tessék-lássék munkát végezhetnek az emberek Fülöp Ernő Román Győző ISKOLAI MUNKANAPOK -AHOGYAN A LEGILLETÉKESEBBEK, A DIÁKOK LÁTJÁK Akik megizlelték a Egyöntetű lelkesedés sugárzik a nyolcadikos kislányok vallomásaiból. Tömör sorokban, hosszan kígyózik a felsorolás a vonalas füzetlapon, arra a kérdésre, hogy milyen titkok is tárulkoztak eléjük az elmúlt iskolai év folyamán az univerzális hímző , varró- és konyhaművészeti műhelyben. Az első botladozó öltésektől hogyan jutottak el az ördöngös keresztszemes hímzésekig hogyan hatoltak be a szabás varrás tudományába. Ki-ki egymaga szabta varrta blúzzal gazdagította ruhatárát. Hímeztek szalvétát, könyvjelzőt varrtak gyermekkötényt, de függönyöket is a tantermek ablakaira. S maradt idő még egy kis sütés főzésre is. Hétről-hétre lankadatlan kedvvel ülték körül a kézimunkaasztalt, hajladoztak a gáztűzhely mellett. Minden műhelygyakorlati nap tartogatott számukra valami új ,donságot. És öltögettek türelmesen, figyelmesen, tudták, nemcsak a maguk, hanem az iskola érdekében munka örömét... is teszik, hiszen a gondos, szép munka értékesebb, s nem mindegy, hogy a jövő évben mennyivel bővülhet, gyarapodhat e műhelyek felszerelése. A kiárusított kézimunkák, dísztárgyak jövedelmének jórészét ugyanis erre költi az iskola vezetősége. A fiúk már jóval szűkszavúbbak osztálytársnőiknél. Lakatosmunkával foglalkoztak az elmúlt tanévben, írják, de bővebb felvilágosítással nem szolgálnak különböző alkatrészekről. Később tudom meg, hogy elektromágnes szekrények, hordozható satuk készültek a lakatosműhelyben. Szűkszavúságuk mégsem azt jelenti, hogy nem szeretik ezt a mesterséget, azt írják valamennyien, szívesen dolgoznak a műhelyben, érdeklődéssel kóstoltak bele a lakatosmesterség rejtelmeibe. S hogy e fiataloknak valóban sikerült megízlelniök a munka örömét, hogy életcélt jelentő tartalommal telítődött számukra ez a szótermelés, talán mi sem bizonyítja jobban, mint megvallott terveik, vágyaik, az a tudatos igyekezet, amellyel jóelőre készülnek a máris megválasztott hivatásra. Néhány évvel ezelőtt az általános iskolák diákjai előtt még jóformán az elméleti líceum volt az egyetlen kecsegtető lehetőség, s ha ez nem sikerült, legfennebb akkor „fanyalodtak" valamilyen szakiskolára, s a gyárba, üzembe való elhelyezkedés már csak a végső esetben jöhetett számításba Nos, a nagybányai 4-es számú általános iskola nyolcadik D osztályának tanulói közül ma csupán hárman-négyen készülnek elméleti líceumba. Az érdeklődés középpontjában a szaklíceumok állnak. A leányok közül néhányan a kereskedelmi iskola felé tájékozódnak. Az osztály tanulóinak mintegy harmadrésze pedig egyenesen a termelésben akar elhelyezkedni, hiszen mint megállapítják, ha tökéletes szaktudásra nem is, de nemi alapismeretekre, gyakorlati készségre, jártasságra feltétlenül szert tettek az iskolai tanműhelyben dolgozva, nem lesz nehéz hát beilleszkedni a termelőmunka, a gyári élet forgatagába. KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke táviratban üdvözölte Mobutu Szesze Szeko Kuku Ngbendu Wa Za Banga hadtesttábornokot, Zair Köztársaság elnökét a köztársaság függetlenségének XIII. évfordulója alkalmából. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke táviratban üdvözölte 80. születésnapja alkalmából Walter Ulbricht elvtársat, a Németországi Szocialista Egységpárt elnökét, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökét. Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta a dán parlament elnökségének küldöttségét, amely Karl Skyttenek, a Folketing elnökének a vezetésével a Nagy Nemzetgyűlés meghívására látogatást tett országunkban. Gheorghe Panadlvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségéneve tagja, a KB titkára fogadta a Jugoszláviai Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövetségi Konferenciájának küldöttsége. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke ugyancsak fogadta a Jugoszláviai Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövetségi Konferenciájának küldöttségét. Elutazott a fővárosból a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) küldöttsége, élen Samora Moises Machellel, a FRELIMO elnökével. A küldöttség a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett hazánkban. Visszaérkezett a fővárosba a Műszaki-anyagi, Ellátásügyi és Állóalap-gazdálkodás Ellenőrzési Minisztérium küldöttsége, amely élén Maxim Berghianu miniszterrel látogatást tett Lengyelországban. A Román-Szovjet Barátság Házában megnyílt A Szovjetunió — a turizmus országa című kiállítás. Az Országos Testnevelési és Sporttanácsnál folytatott megbeszélések után, Románia és a Német DK képviselői megállapodást írtak alá a sport terén való együttműködésről az 1973 és 1980 közötti időszakra. Televízióműsor VASÁRNAP I. műsor: 1. JO. Reggeli köszöntő 11.30 Pionír-híradó 9.25.Folytatásos, film, Daktari 9.50 Faluműsor 1.1.00 VI VÖY VR NYELVŰ ADÁS 12.30? Katonai adás 13.Go! Vasárnapi album Bacauban 16.40 Folytatásos film. Az idő alagútja XIII. 17.30 Ének a hazáról. Megyeközi kórusverseny 19.05 Ezeregy este 19.15 Tévé-híradó 19.30 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK, ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK LATOGATÁSA NÉMETORSZÁG SZK-BAN — filmriport 20.10 A labdarúgó Románia Kupa torna döntője. Helyszíni közvetítés a fővárosi 23 August stadionból 22.00 Kanadai útinapló 22.15 Tévé-híradó 22.25 Csodálatos vakáció. Közreműködik: Carmen Stanescu, Rodica Popescu, Dem. Rádulescu, Mihai Fotino, Anda Calug.ureanu, Mihaela Mihai, Florin Bogardo, Maria Butaciu, Aurelian Andreescu HÉTFŐ 1. műsor: 17.30 Francia nyelvlecke 6. (ismétlés) 18.00 Telex 18.05 Napirenden: Gorj megye 18.20 Otthonunk 19.00 Színikritika 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 A hét dala 20.05 Műsorelőzetes 20.10 Tévé-ankét: A „hosszútávfutó" következetessége 20.50 A tévé irodalmi-művészeti szemléje 21.30 Folytatásos film. A három testőr legújabb kalandjai IV. 22.30 Napi eseménykrónika 22.40 Rivalánfény ...és akik többet vártak A célnak, a fiatalok munkára nevelése elvének változatlanul kell érvényesülnie az elméleti líceumok gyakorlati oktatásában is. Az ideiratkozó fiatalok jórészt ugyan döntött már jövőbeni terveit illetően, főiskolai egyetemi álmokat dédelget. Napjaink gyakorlata viszont mindennél ékesebben bizonyítja, hogy társadalmunknak nem íróasztalt őrző hivatalnokokra, hanem munkára termett gyakorlati szakemberekre van mindenekelőtt szüksége az élet minden területén. A munkára nevelés pedig az iskolai gyakorlati tevékenységben gyökerezik. Elméletben mindezzel tisztában vannak diákok és tanárok egyaránt. De hogyan is fest mindez a valóságban ? Lássuk hogyan látják ezt a Gheorghe Șincai líceum harmadéves leányai: ,,A háztartási műhelyben végzett gyakorlati órák szinte egyetlen programja a palacsinta-sütés, ha akad még időnk nagyritkán, valami egyéb süteményt is készítünk." „Amikor év elején ezt a gyakorlati formát választottam, azt reméltem, hogy a modern háztartás sok fogását lesz alkalmam itt elsajátítani. De csak a palacsinta-sütést tanultam meg. Igaz, azt aztán tökéletesen." ..Olyan egyszerű, könnyen összeállítható, ízletes ételféleségek elkészítését kellene hogy megtanuljuk, amelyeket jövendő háztartásunkban egész életünkben felhasználhatunk." Munkások, orvosok, mérnökök, technikusok válnak ezekből a lányokból az elkövetkezendő évek során, egyszóval dolgozó nők, s ugyanakkor háziasszonyok, családanyák. De hol az a család, amely képes csak palacsintán élni? S ha már itt tartunk, nem szabad megfeledkeznünk egy lényeges szempontról Köztudomású, hogy milyen nagy szerepet játszanak napjainkban a nők országunk gazdasági életében is hogy egyre fontosabb szerep hárul rájuk a termelő munkában. Nem volna célravezetőbb inkább e termelőmunka felé irányítani az ifjú leánynemzedéket is már az iskolában. Bizonyára hasznos volna, a háziasszonyi teendőkön kívül bizonyos szakmai ismeretekkel, gyakorlati tudnivalókkal is felvértezni őket Minek hát e sok palacsinta ? A lányok megértőeknek bizonyulnak e tekintetben ! „Ez az egész már rég unalmassá vált számunkra, de hát nemcsak a mi előnyeinket, hanem az iskola előnyeit is szem előtt kell tartani, ugyanis a mi gyakorlati munkánk, szerintem, nem annyira a mi javunkra válik, mint inkább az iskola önfenntartási, fejlesztési költségeit fedezi a munkánkból származó bevétel". (A palacsintát ugyanis szünetben kiárusítják az iskola udvarán.) Némiképp hasonló a helyzet az említett osztály fiainak műhelygyakorlati tevékenységével is. Bár a lakatosmesterség néhány elemi műveletét sikerült elsajátítaniuk, meglehetős biztonsággal kezelik a legfontosabb szerszámokat, valahol kénytelen-kelletlen meg is rekedtek ezen a szinten. Idézzünk csak vallomásaikból : „A lakatos mesterséggel kapcsolatos tudnivalókat próbáltuk megismerni. Nem sok sikerrel, mert egyoldalú a munka, amit végzünk“. „Egész év folyamán víz- és gázvezetékek rögzítésére szolgáló, úgynevezett tartóbilincseket készítettünk, munkánk néhány egyszerű műveletre korlátozódott csupán : fűrészelés, kalapálás, reszelés." „Gyakorlati tevékenységünk, ebben a formában, szerintem nem felel meg a követelményeknek, sőt bizonyos mértékig elidegeníti a diákot az illető szakmától. Mindezt pontosan össze tudom hasonlítani az üzemekben és gyárakban lévő gyakorlattal, mert — nem dicsekvés szándékával mondom. — több nyáron át a gyárban dolgoztam. Lehetőséget kellene hogy adjanak nekünk arra, hogy alaposabban megismerhessünk egy-egy szakmát." Az iskola igazgatóságán megtudtam aztán, hogy a munka megszervezésében igazodniok kell a vállalatokkal kötött szerződésekhez, mert másként nem tudják értékesíteni a diákok „gyártmányait." Az értékesítés pedig, úgy látszik, mindennél fontosabb az iskola számára. Ami igaz, az igaz, sokat fejlődött, gyarapodott az eltelt néhány év során a Gheorghe Șincai líceum. Elsőkként tértek át az úgynevezett kabinet-rendszerű oktatásra, számos szemléltető eszközt, felszerelést vásároltak, s közben nem feledkeztek meg a tanműhelyek tökéletesítéséről sem. Ezért csak dicséret illetheti őket. A tanítási módszerek javításának pedig természetesen a diákok a haszonélvezői mindez az ő javukra történik, sajos, a jelek szerint azonban egy kicsit a gyakorlati oktatás kárára. Márpedig a gyakorlati oktatásnak jól körülhatárolt, a mindennapi élet követelményeinek alárendelt célja van s azt hiszem, bizonyosra vehetjük, hogy a diákokat rövidítjük meg egyéb célok, ha mégoly nemesek is, puszta eszközeivé alacsonyítva ezeket az értékes iskolai munkanapokat. Jakab Márta 1973. JÚLUS 1. VASÁRNAP MÁR EXPORTFELADATOKAT IS VÁLLALHATNAK... (Folytatás az 1. oldalról épításához,, hogy valóban Ciuchina mérnöknek kiemelkedő szerepe van az udvarhelyi cérna gyártási technológiájának a kidolgozása, a szervezési intézkedések bevezetése körül.) — Szeretném külön kihangsúlyozni, hogy mi a gyártási folyamatban egyforma igényességgel munkáljuk meg a hazai és külföldi vevőkhöz eljutó termékeinket. Amikor a külföldi partnereinket megszereztük, illetve megkaptuk, ez nem jelentette új technológiák, magasabb minőségi követelmények alkalmazását. Azért esett ránk a külföldi partnerek választása, mert megfelelőnek találták a belföldi piacokon forgalomban levő cérnaféleségeinket. Hogy mi azért mégis fokozott figyelemmel követjük az exportra kerülő termékeink gyártását, további sorsát, annak érthető oka van: kezdettől fogva hírnév kialakítására törekszünk a határon túli vevőink körében is. S mintha csak illusztrálni akarná a tényállást, a műszaki igazgató éppen elhangzott szavait, belép Berze Aladár kereskedelmi aligazgató kezében az egyik izraeli partner telexe, amelyben kéri — amennyiben lehetséges — a hónap végére esedékes szállítmány tíznapos előrehozását. A két szakember párperces beszélgetésének a végén megállapodnak a válasz tartalmában. Lehetőség van a kérés teljesítésére. — Van ebből valamilyen anyagi hasznuk? — kérdem a kereskedelmi igazgatótól. ■ — Legfennebb annyi, hogy tíz nappal hamarább kapjuk meg a termékek ellenértékét, de mi nem is ezért, hanem sokkal inkább a várhatóerkölcsi nyereségért határoztunk így. “Mert heifigsák, a jelenlegi partner kívánságot témnsítettük ezzel, de valószínűleg sikerült őt a jövő számára is megnyerni, s talán rajta keresztül újabb partnereket szerezni. Ha hasonló eseteket egyelőre nem is tudnak Székelyudvarhelyen nagy számban említeni, arra máris büszkék a cérnagyáriak, hogy mindezideig nem volt egyetlen reklamáció sem külföldről, s hogy eddig sikerült valamennyi határidő betartása, a szállítmányok időben történő indítása. Sőt, az első öthavi exportfeladatok elemzéséből kiderült, hogy még valami előnnyel is rendelkezik a gyár a kötelezettségek teljesítésében: május végéig az exportteljesítmény 117 százalék. A gyár harmadik terméke a műanyag és gyapot keverésű Sicofir cérna egyelőre még a hazai vásárlók előtt is eléggé ismeretlen, pedig talán ez érdemelné a legnagyobb figyelmet. A rendkívül erős és mutatós cérna legnagyobb gazdasági előnye, hogy kétharmad részben műanyagból készül — tehát jóval kevesebb import-gyapotot igényel — ugyanakkor a gyapotcérnákhoz hasonlóan bírja a vasalást, ami lehetővé teszi a konfekcióipari felhasználást is. Az exportfeladatok példás teljesítése csak egyik vetülete a cérnagyári eredményeknek: a felszabadulás közelgő évfordulója tiszteletére itt is egyre jobb munkasikerek születnek. Az év első öt hónapjában terven felül 17 tonna fonalat és hét tonna cérnát gyártottak, s az előzetes számítások szerint Augusztus 23-ig a terven felül gyártott árumennyiség értéke meghaladja a hárommillió lejt.