Előre, 1973. december (27. évfolyam, 8107-8132. szám)
1973-12-01 / 8107. szám
1973. DECEMBER 1. SZOMBAT ELŐRE 3. oldal NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE kapcsolatban évekkel ezelőtt kijelölt feladatok teljesítése is. Alaposabban elemeznünk kell a belső folyók és a Duna hidroenergetikai tartalékait és fokoznunk kell a hasznosításukat célzó tevékenységet. Egyes vélemények szerint a vízierőművek ez idő szerint csak húsz százalékát hasznosítják e tartalékoknak. Úgyszintén a legrövidebb időn belül meg kell valósítanunk a Végrehajtó Bizottság programját a nukleáris erőművek építésére való áttérésről. Intézkedéseket kell kidolgozni arra vonatkozóan is, hogy a meglévő és az épülő hőerőművek a földgáz és a pakura üzemeltetésről áttérjenek a szilárd tüzelőanyagokra. Ezt meg kell tennünk, hogy hoszszabb időre biztosíthassuk a kőolaj- és földgáz-tartalékokat kemizálásra. Párhuzamosan fokozni kell a geológiai kutatásokat, a meglévő tartalékok hasznosítását. Elvártam volna, hogy Almában elvtárs elmondja itt, hogy az ismert kőolajtartalékok csupán 30 százalékát, sőt nem is egészen 30 százalékát termeljük ki, a többi a föld alatt marad, bár világviszonylatban elérik a 60—70 százalékot. Következésképpen a már ismert, a már kiaknázott telepeken is számottevő tartalékaink vannak, s azokat megfelelő intézkedésekkel hasznosíthatjuk. Általában szorgalmaznunk kell, hogy a földgázt és pakurát használó berendezéseket energetikai szén használatára beállított berendezésekkel helyettesítsük. Minthogy jelen vannak itt az első titkárok, vaTisztelt elvtársak! A mezőgazdaság terén az 1974-es terv nagy feladatokat irányoz elő, egyebek közöttazt, hogy több mint 18 millió tonna gabonatermelést érjünk el, növeljük az állatállományt és 10 százalékkal fokozzuk az állattenyésztési termelést. E célkitűzések elérése érdekében jelentős eszközöket fordítunk a mezőgazdaság anyagi alapjának fejlesztésére. A mezőgazdaságnak szánt trágyamenynyiség 45 százalékkal lesz nagyobb, mint 1973-ban, az öntözésre berendezett területek kiterjedése 1974 végére csaknem eléri a másfélmilliót. Fokozódik a mezőgazdasági munkák gépesítése, a következő esztendő végére a mezőgazdaság körülbelül 116 000 traktorral, 11000 magasáró kombájnnal és más gépek széles skálájával rendelkezik majd, ami lehetővé teszi az agrotechnikai munkálatok magasabb színvonalú elvégzését. Szeretném felhívni a figyelmet az öntözési program, főként az úgynevezett gazdálkodási rendszerű öntözés megvalósítását célzó intézkedésekre, mert ezen a téren komoly lemaradás mutatkozik. Holnap az összes megyei pártbizottságokkal és a Mezőgazdasági Minisztériummal együtt elemezni kell az ezzel kapcsolatos helyzetet megyék szerint, és ki kell jelölni a megfelelő intézkedéseket. Úgyszintén intézkedéseket kell tenni az öntözött területek jobb felhasználására, minthogy még mindig hiányosságok mutatkoznak ezen a téren. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a nemrég megvitatott gépesítési program megvalósítására a termés idejében történő betakarításának biztosításához. A mezőgazdasági tervelőirányzatok teljesítésének fontos feltétele a földállomány jobb használata. Meg kell mondanunk, hogy továbbra is megengedhetetlen pazarlás folyik ezzel a nemzeti jelentőségű kinccsel. Amint azt már egyszer megvitattuk — és ezt újból hangsúlyozni kívánom —, a föld a tulajdontól függetlenül az egész népé, nemzeti vagyon és senkinek sem szabad nemzetünknek ezt a vagyonát valamilyen formában tönkretenni. Ha a dolog nem eléggé világos, tisztázzuk törvényes úton, a tulajdon jellegének változtatása nélkül nyilvánítsuk a földet nemzeti vagyonnak, amelyet az egész nép érdekeit képviselő állam által meghatározott szabályoknak megfelelően kell kezelni. Úgy látszik, egyesek azt hiszik, hogy ha valamilyen formában földterület van a tulajdonukban, ez,amint a mezőgazdaságban dolgozó sok elvtárs, ismét megemlítem, a mezőgazdaságban le kell mondani az olyan létesítményekről, amelyek tüzelőanyag segítségével szárítják a mezőgazdasági termékeket, a szénaféléket és más termékeket. Igénybe kell venni a rendelkezésünkre álló kimeríthetetlen energiaforrást, a napenergiát, mert nem használjuk ki megfelelőképpen. Ahelyett, hogy a gabonát, a szénaféléket úgy szárítanánk, ahogyan azokat évszázadokon át szárították, mi villamosenergiát, tüzelőanyagot fogyasztunk hozzá, ami teljesen ésszerűtlen. Ennek feltétlenül véget kell vetnünk. A jóváhagyott programoknak megfelelően meg kell kezdeni a nagy teljesítményű kazánok, égéstechnikai berendezések, égőfejek gyártását mind az új ipari létesítmények számára, mind pedig a meglévő vállalatok alacsony teljesítő képességű berendezéseinek a kicserélésére a következő években, továbbá az égéstechnikai berendezésekhez szükséges mérő- és ellenőrző, automatizálási készülékeket. A minisztériumoknak, ipari központoknak és vállalatoknak biztosítaniuk kell a másodlagos energiaforrások minél nagyobb arányú viszszanyerését. Minden egység számára meg kell határozni a legésszerűbb energetikai programot. A legrövidebb időn belül ki kell dolgozni a termelési területek, a szociális-kulturális épületek és a lakóházak fűtésére és világítására vonatkozó pontos szabályozásokat, hogy biztosítsuk az ésszerű energiaés tüzelőanyagszükséglet kielégítését. Ugyanez vonatkozik az iparra, delményük-kedvük szerint azt tehetik, amit akarnak! A föld az egész nemzeté és így kell vele bánnunk! Határozottan végre kell hajtani a földnek a mezőgazdasági körforgásból való kivonása szabályozására vonatkozó hatályos rendelkezéseket, valamint a más területek termelésbe való bekapcsolására vonatkozó intézkedéseket. Ismét hangsúlyozom azt, amit ma a vita folyamán már említettem, nevezetesen, hogy földállomány-fejlesztési külön alapot kell létrehozni abból, amit a vállalatok vagy más intézmények fizetnek a földért. Tartalékaink vannak, jobb gazdálkodással és szervezéssel minden vízfolyás mentén több ezer hektárt hasznosíthatunk. A Duna-deltában még néhány százezer hektárt foghatunk mezőgazdasági művelés alá. E tartalékoktól függetlenül a probléma az, hogy határozottan szűkítsük az ipari és mezőgazdasági építkezéseknek szükséges területeket, e létesítményeket telepítsük ésszerűen, használjunk fel takarékosan minden talpalatnyi földet. A megyei pártbizottságok, a néptanácsok, a mezőgazdasági szervek teljesítsék jobban a törvényből fakadó ilyen irányú feladataikat. Erélyesen intézkedni kell továbbá az öntözési program összes előirányzatainak végrehajtásáról, igényesebben végezve a munkálatokat. E téren még nagyon komoly hiányosságok vannak. Az új öntözőrendszerek átvételét ezután az Államtanács törvényerejű rendeletével kijelölt külön bizottságnak kell elvégeznie. Természetesen a nagy öntözőberendezésekre gondolok. Egyáltalán nem megfelelő a mai eljárás, amikor a kivitelezők végzik az átvételezést. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztériumnak, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének, a néptanácsoknak, a mezőgazdasági egységek vezetőinek biztosítaniuk kell, hogy idejében megtörténjenek az összes lecsapolási és vízlevezetési munkálatok, a tervben előirányzott összes talajjavítási akciók. Nem szabad azt gondolni, hogy ha az idén ősszel szárazság volt, lemondhatunk a lecsapolási program teljesítéséről, a folyók szabályozásáról, az árvízmegelőző intézkedések megtételéről. A pártszerveknek és -szervezeteknek, a mezőgazdasági szerveknek, a néptanácsoknak, a szövetkezeti szövetségeknek meg kell érteniük, hogy a legnagyobb felelősséggel tartoznak azért, hogy idejében és példásan végrehajtsák a kereskedelemre, valamennyi tevékenységi területre is. Egyidejűleg megoldást kell találni a villamossági, távközlési hálózat optimalizálására a kábel és villanyégő fogyasztás csökkentése céljából. Egyes vélemények szerint legalább felére kell csökkentenünk a jelenlegi világítási hálózatokat. Helyenként az oszlopokat 15 méteres vagy 20 méteres távolságra állítják fel egymástól, holott ez teljességgel megengedhetetlen. Pontos normákat kell kidolgoznunk e tekintetben is. Az energián kívül ésszerűtlenül fogyasztják a kábeleket és más anyagokat. Azonnal meg kell alakulnia és teljesítenie kell a törvényerejű rendeletben meghatározott hatáskörét a Tüzelőanyag, a Villamos energia és a Hőenergia Fogyasztásának Koordinálásával, Véleményezésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Állandó Bizottságnak. Az ipari ágazatok és alágazatok struktúrájának állandó javítási folyamatában nyilvánvaló, hogy a jövőben elsődlegesen azokat az iparágakat kell fejlesztenünk, amelyek energiafogyasztása alacsony, termékeik komplex munkát, magas műszaki szakképzettséget tartalmaznak, és állandóan csökkenteni kell azoknak a termékeknek az előállítását, amelyek nagy nyersanyag- és energiafogyasztás mellett alacsony értékűek, nagy tüzelőanyagok energia,'fogyasztást eredményező elavult technológiák' alapján készülnek. Az 1976—1980-as ötéves terv és az 1990-ig terjedő prognózisok tervezetének véglegesítési munkája során e kérdéseket nagyobb körültekintéssel kell megoldani, mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat, amelyektől döntő mértékben függ a mezőgazdasági termelés állandó növelése. Gondoskodnunk kell a mezőgazdasági gépállomány jobb üzemeltetéséről és kihasználásáról, az állami mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek munkájának ésszerűbb megszervezéséről, mozgósítanunk kell a falvak összes dolgozóit, minden mezőgazdasági munka késedelem nélküli és a korszerű agrotechnikai szabályok szigorú betartása mellett történő végrehajtásáról. Az idei esztendő tapasztalata ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztési tervet nem csupán, és talán nem elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, hanem főként azért nem teljesítettük, mert hiányosságok voltak a vetésben és a növényápolási munkákban. Ezt bizonyítja egyébként, hogy ugyanabban a gazdaságban, vagy ugyanabban a megyében, illetve övezetben egyes gazdaságok kétszer-háromszor akkora hozamokat értek el, mint szomszédaik. Ilyen körülmények között maradéktalanul fel kell számolni a jövő évi termés biztosításában mutatkozó hiányosságokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ipari növények termesztésére. Gazdaságunknak ugyanis nagy szüksége van a mezőgazdasági egységek számára igen jövedelmező és a nemzeti vagyont gyarapító ipari növényekre. A megyéknek úgyszintén nagyobb mértékben biztosítaniuk kell a helyi ellátáshoz szükséges burgonya termelését. Javítanunk kell a cukorrépa és napraforgó termelésen is, amely még mindig nem éri el mezőgazdaságunk lehetőségeit. Intézkedéseket határoztunk el, hogy már a jövő évben egyes területeken biztos terméseket érjünk el a központi alap számára. Holnap fel kell osztanunk a megyék között az egyes megyei bizottságok által kötelező módon — az előírt öntözési, trágyázási és gépesítési feltételeknek megfelelően — létrehozandó területet a szükséges mennyiség biztosítása céljából. A zöldségtermesztés tekintetében, mint már mondottam, ebben az évben jó termést értünk el. Mindazonáltal megvannak a feltételek ahhoz, hogy mind a mezei termesztésben, mind pedig az üvegházakban az ez évinél nagyobb arányban növeljük a termést. A gyümölcsnél és a szőlőnél is növekedett a termés, de az eredmény még nem éri el a szőlő- és gyümölcsállomány fejlesztésére tett erőfeszítések színvonalát. Éppen ezért meg kell tenni az intézkedéseket az e téren kínálkozó nagy tartalékok hasznosítására. Ebben az évben is bebizonyosodott, hogy megfelelő intézkedésekkel erősen csökkenteni lehet a kedvezőtlen időjárás hatását. Az állattenyésztés terén kitűzött növekedés elérése érdekében radikálisan javítanunk kell az állatállomány szaporítását és gondozását, főként a nagyüzemű állattenyészetekben és általában minden szektorban. Értsük meg, hogy határozott intézkedésekre van szükség a hazai állatfajták, főként szarvasmarha-fajták javítása érdekében, tekintetbe véve, hogy egyesek közülük elkorcsosodtak, és már annyit sem termelhetnek, mint amennyit fogyasztanak. Ez ellen azonban alig teszünk valamit. Véleményem szerint a tervben nagyobb figyelmet kell fordítanunk megfelelő állatfajták behozatalára, hogy az állatál- Tisztelt elvtársak! Az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési program megfelelő teljesítésének döntő problémája a munkaerő biztosítása és kiképzése. Országunk hatalmas gazdasági fejlődésének eredményeként az utóbbi években mélyreható változások és átalakulások mentek végbe a társadalmi struktúrában, s ezek erős befolyást gyakoroltak a munkaerő felhasználására és elosztására. Az ötéves terv első három esztendejében az iparban és más nem mezőgazdasági szektorokban működő alkalmazottak száma 645 000-rel növekedett. Előreláthatólag 1974-ben az iparban és más ágazatokban foglalkoztatott munkaerő további 230 000 személlyel növekszik. Az iparban és más nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak részaránya az 1973. évi 56,8 százalékról 1974-ben mintegy 59 százalékra fog emelkedni. Mindezek a mélyreható változások, amelyek az utóbbi időben a munkaerő terén végbementek vagy folyamatban vannak, komoly intézkedéseket tesznek szükségessé mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság, valamint a nemzetgazdaság más területei számára szükséges dolgozók toborzása és kiképzése érdekében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a korszerű mezőgazdasági termelés is a tudományos és műszaki ismeretek magas színvonalát követeli meg, egy olyan kiképzést, amely megfeleljen a jelenlegi gépesítési és kemizálási feltételeknek e gazdasági ágban. Kitartó erőfeszítésekre van szükség, hogy biztosítsuk a szakkádereket az új ipari létesítmények számára, annál is inkább, mert a jövő esztendőben a termeléstöbblet több mint egyharmadát az új ipari kapacitások állítják elő. Ilyen összefüggésben még egyszer hangsúlyozni kívánom : fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a nők tömegeinek bevonására a termelőmunkába, az egész társadalmi életbe. E feladatok példás teljesítése érdekében a minisztériumok, a megyei pártbizottságok, ipari központok és vállalatok tegyenek konkrét intézkedéseket a munkaerő toborzására és képzésére. Értsük meg, hogy a káderképzés, a káderállomány szakmai és műszaki színvonalának emelése ma országunk általános fejlődésének döntő tényezője. Minden vállalatban szigorúan alkalmazni kell a hatályos rendelkezéseket az összes alkalmazottak állandó szakmai továbbképzésére, a káderek továbbképzésére, ami lényeges feltétel az egész gazdasági-társadalmi tevékenység minőségének emeléséhez. E feladatok teljesítése megköveteli az oktatási tevékenység állandó javítását, a Központi Bizottság ez év júliusi plénumán hozott határozatok alkalmazását. Intézkedéseket kell tennünk, hogy a jövő évben a nyolcadik osztály összes végzettjeit gyakorlatilag felölelje a líceum első szakasza. Ezáltal a szakmai oktatásba általában az állományt gyorsabban feljavíthassuk. Nem várhatjuk ennek megvalósítását önerőből, mert valószínűleg több tíz évre lenne szükségünk. De a problémát három-négy éven belül meg kell oldanunk. Elsődleges figyelmet kell fordítanunk az ésszerű takarmánygazdálkodásra, néhány éven belül jelentős tartalékok létrehozására, hogy az állattenyésztést ne érhesse semmilyen meglepetés. E célból hatékonyabban ki kell használni a természetes gyepterületeket és kaszálókat, határidőre üzembe kell helyezni a tervben előirányzott összes kapacitásokat proteindús takarmányfélék termesztésére, meg kell gyorsítani a szálastakarmány betakarításának és előkészítésének gépesítésére vonatkozó program megvalósítását. Az állattenyésztés fejlesztése ugyanakkor megköveteli, hogy nagyobb mértékben hasznosítsuk a talános iskola tizedik osztályának végzettjei kerülnének. A középfokú oktatás terén továbbra is szorgalmazni kell a szaklíceumok hálózatának bővítését. Amint a terv is előirányozza, a jövő évre szükséges szakmunkások közül 138 000 a szakmai oktatás és a szaklíceumok végzettjei közül kell hogy kikerüljön. Úgyszintén nagyobb figyelmet kell fordítanunk a főiskolai oktatásra, az összes tevékenységi szektorok számára szükséges káderek felkészítésére, hogy jobban teljesíthessék a szocialista társadalmunk fejlesztési folyamatában rájuk háruló feladatokat. Tisztelt elvtársak! Az 1974. évi terv 111 milliárd lejes beruházási volumen realizálását irányozza elő az állami alapokból, 20,7 százalékkal többet az 1973. évinél. Nagyon határozott intézkedésekre van tehát szükség ahhoz, hogy idejében és példásan teljesítsük e rendkívül fontos programot. A jövő évi terv egyik jellegzetessége — mint ahogy megállapíthatták — az, hogy körültekintőbben és ésszerűbben irányítja a beruházási erőfeszítéseket azáltal, hogy csökkenti az épületekre szánt kiadásokat és az alapokat elsődlegesen a modern gépekkel és a berendezésekkel való ellátásra fordítja. A nyáron előterjesztett eredeti tervhez képest, a plénumon elhangzott javaslatok alapján, hozzávetőleg 5 milliárd lejjel csökkent az építő munkálatok előirányzata. Következésképpen az építőszerelő munkálatok részaránya az összberuházásokban 1974-ben hozzávetőleg 39 százalékos lesz az 1973. évi 45 százalékkal szemben. Meg kell mondanom azonban, hogy még ez a szint is magas, és annak is tulajdonítható, hogy túlnyomó részt épülőfélben levő beruházásokról van szó. A minisztériumoknak, az ipari központoknak, a vállalatoknak, a pártszervezeteknek folytatniuk kell az építkezési volumen csökkentését szolgáló akciót, kiküszöbölve az olyan munkálatokat, amelyek nem felelnek meg szigorú funkcionális vagy termelés-technológiai szükségleteknek. A továbbiakban szigorúan felül kell vizsgálni az összes kivitelezési terveket, hogy 1975-ben az építés-szerelés a beruházási összvolumen legfeljebb 35 százaléka legyen, utána tovább csökkenjen. Erélyesebben szorgalmazni kell a beruházási munkálatok gyorsabb kivitelezését, az új kapacitások mielőbbi bekapcsolását a gazdasági körforgásba. Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy jelenleg több mint ötmilliárd lej értékű felszerelésre váró berendezés hever az építőtelepeken. A minisztériumok, az ipari központok, a pártszervezetek tegyenek meg mindent, hogy e berendezéseket felszereljék, és az új objektumokat mielőbb átadják rendeltetésüknek. A jövő évre az egységes országos lakosság gazdaságaiban kínálkozó lehetőségeket az állatállomány szaporítására és az állati termelés növelésére. A megyei pártbizottságoknak, a mezőgazdasági szerveknek és a néptanácsoknak, a kijelölt feladatok értelmében, kitartóbban kell szorgalmazniuk az állattenyésztés fejlődését a lakosság gazdaságaiban, megadva számukra minden szükséges támogatást. Általában szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra — bár az első titkárokkal tartott gyűlésen már hangsúlyoztam —, hogy a néptanácsoknak, a megyei pártbizottságoknak jobban kell teljesíteniük a mezőgazdaság terén rájuk háruló feladatokat. Minden megyének nagyok a lehetőségei és úgy kell dolgoznunk, hogy már a jövő évtől kezdve gyökeres javulás álljon be a mezőgazdasági tevékenységben, nagyobb mértékben növekedjék a mezőgazdaság termelése, terv nominalizálta az egész beruházást; lemondtunk az úgynevezett nem központosított létesítményekről és munkálatokról, amelyek jelentős alapok és anyagi források nem gazdaságos , felhasználásához vezettek. Arról van szó, hogy minden beruházási munkálatot jóvá kell hagyniuk a központi szerveknek és meg kell felelniük az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési program szükségleteinek. Senki sem kezdhet többé semmilyen címen egy ilyen beruházási munkálathoz. E tekintetben rendkívül világosnak kell lennie a tervtörvénynek! Ez egyáltalán nem jelenti a hatáskör, az autonómia korlátozását, mert ez továbbra is igen széles körű marad a tervteljesítés, a beruházási munkálatok jó kivitelezéséhez szükséges intézkedések megtétele tekintetében. De senki sem igényelheti, hogy az önállóság és a hatáskör a közpénzek, a nemzeti vagyon ellenőrzés és jóváhagyás nélküli felhasználását jelentse. Meg kell értenünk, hogy a társadalmunk rendelkezésére álló eszközök egyedülállóak, s ezeket egységes irányban kell felhasználni, s nem bocsáthatjuk ezt bárkinek a rendelkezésére, hogy tetszése szerint költse el. A társadalom általános eszközeit egységesen kell kezelni, ahogyan azt előírja a tervtörvény és a pénzügyi törvény. Mindenki úgy gazdálkodhat saját eszközeivel, ahogyan akar, de az állami forrásoknak egyetlen kezelőjük van, s ezt mindenkinek világosan meg kell értenie! Tekintettel arra, hogy egyes objektumok műszaki-gazdasági tanulmányainak előkészítési stádiuma nem megfelelő, az összes minisztériumok vezetőségeinek késedelem nélkül intézkedniük kell a dokumentációs munkálatok befejezésének meggyorsításáról, az új objektumhoz szükséges felszerelések beszerzésének biztosításáról. Abból, amit itt több elvtárs elmondott, úgy értettem, hogy egyes vállalatok megtagadják a szerződéskötést. A törvény előírja, hogy a tervfeladatok kötelezőek, és én a törvények szigorú alkalmazását kérem. Minden vállalatnak tervfeladatokat kell kapnia, megállapítva, hogy melyik minisztériumnak és vállalatnak kell dolgoznia; a feladatok teljesítése kötelező. Ez kétségtelen, nincs mit vitatkozni róla. A tartalékok immobilizálásának és a befejezetlen beruházási volumeneknek a csökkentése érdekében ezután nem engedjük meg egyetlen olyan objektum építésének megkezdését sem, amelyek számára nincs biztosítva a szükséges felszerelés. Határozottan véget kell vetnünk a beruházási front szétforgácsolási tendenciájának, akárcsak az anyag- és munkaerő pazarlásnak, az anyag- és pénzalapok indokolatlan immobilizálásának az építőtelepeken. A minisztériumok, ipari központok és vállalatok vezetőségei viszonyuljanak jóval több felelősséggel a beruházási munkálatok előkészítéséhez, e beruházási alapok felhasználásához. Ugyanezt elvárjuk a pártszervektől és -szervezetektől is. A területi terv feltételezi a területi felelősséget az egész tevékenységért, következésképpen a beruházási program megvalósításáért is minden szektorban és minden mutató viszonylatában. Ne termelőterületek építésére, ne épületek emelésére fektessünk súlyt, hanem a vállalatok felszerelésére olyan korszerű gépekkel és berendezésekkel, amelyek biztosíthatják a termelés azonnali és lényeges növelését, így a tervben előirányzott gazdasági fejlesztési ütemeket kisebb anyagi és pénzügyi erőfeszítésekkel, de nagyobb hatékonysággal realizálhatjuk. Tisztelt elvtársak! A jelenlegi ötéves terv folyamán számottevően fejlődött a külkereskedelem, Románia egyre szélesebb körben és egyre aktívabban vesz részt a nemzetközi cserékben és együttműködésben. A külkereskedelem összvolumene 1973-ban csaknem 56 százalékkal nagyobb, mint 1970-ben volt; itt tekintetbe kell vennünk az árak hatását, főként az idén is így az évi átlagos növekedési ütem körülbelül 16 százalék. Javulás következett be az export szerkezetében a gépek, berendezések, vegyi termékek részarányának növekedése révén. Biztató jelenség, hoogy'zés eben az évben megvalósult már néhány kooperálási akció, hogy az általános tárgyalásokról áttértünk — igaz, hogy még kissé félénken — bizonyos konkrét akciók megvalósítására. Ezt kitartóan folytatni kell 1974-ben és a következő években. Az 1974. évi terv előirányozza a folyó árakon számított külkereskedelmi volumen 41,3 százalékos növekedését. Ezeknek az előirányzatoknak a megvalósítása szükségessé teszi az exportáruk egész mennyiségénél a terméknominalizálási akció gyors befejezését és az illető termékekre vonatkozó szerződések gyorsabb megkötését a külföldi megrendelőkkel. Elsőrendű fontosságú feladat az export hatékonyságának további növelése, azoknak a termékeknek a csökkentése és kiküszöbölése, amelyeknél túllépték a jóváhagyott valutaárfolyamot, a termelési és áruforgalmi költségek csökkentése. Úgyszintén szükség van az importtevékenység gyökeres javítására is. Mielőbb ki kell küszöbölni az egyes minisztériumoknál és ipari egységeknél dívó felfogást, hogy az importot, különösen a termelési importnál, „máról holnapra“ valósítsák meg. Határozottan térjünk rá a biztos beszerzési forrásokat kínáló hosszú lejáratú szerződések megkötésére. Fel kell számolni a behozatal mesterséges felosztását központosított és minisztériumi importra, meg kell teremteni minden behozott temék tekintetében az egységes felelősséget, függetlenül attól, hogy ki a megrendelő felettes szerve, vagy területileg hova tartozik. A mai szétforgácsoltság következtében ugyanazt a terméket több egység több vonalon is beszerzi, s ez akadályozza a jó ellátást. December végéig a problémát konkrétan meg kell oldani, megjelölve a minden egyes termék külföldi vásárlásáért egyedül felelős tényezőt, továbbá pontos szabályokat kell kidolgozni a behozatallal kapcsolatos szerződéskötés és annak megvalósítása módjára. Megállapíthatjuk, hogy vállalatok, ipari központok, sőt minisztériumok számos vezető kádere nem foglalkozik kellőképpen a külkereskedelemmel, periférikus, másodlagos tevékenységnek tekinti. Az ilyen koncepció mélységesen káros, és súlyosan érinti a nemzetgazdaság érdekeit. Jelenleg a román külkereskedelmi tevékenység egyre jelentősebb szerepet kap az általános gazdasági fejlődésben, a nemzeti jövedelem létrehozásában, a munkások jövedelmérnek növelésében, az egész nép életszínvonalának emelésében. Nyíltan ki kell mondanunk az egész nép előtt: minden munkásnak minden alkalmazottnak tudnia kell, hogy a külkereskedelmi tevékenység szerves, döntő része a termelési folyamat jó lebonyolításának, az ország fejlődési színvonala emelésének, az egész nemzet jóléte növelésének. Az exporttermelést, a külkereskedelmi tevékenységet minden állampolgárnak úgy kell felfognia mint a gazdasági-társadalmi fejlődés alapvető problémáját. A gazdasági tevékenységben megkülönböztetett helyet kell biztosítani a szocialista országokkal, vala (Folytatása a 4. oldalon) A PÁRT- ÉS ÁLLAMI SZERVEK FOGLALKOZZANAK ÁLLANDÓAN A MEZŐGAZDASÁGGAL, NEMZETGAZDASÁGUNK EGYIK ALAPVETŐ ÁGÁVAL A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE, A NÉP ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELKEDÉSE - A TÁRSADALOM MŰSZAKI-ANYAGI ALAPJÁNAK FOKOZOTT FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ GAZDASÁGI PÁRTPOLITIKA GYÜMÖLCSE (Folytatás a 2. oldalról)