Előre, 1973. december (27. évfolyam, 8107-8132. szám)

1973-12-01 / 8107. szám

ELŐRE 4. oldal 1973. DECEMBER 1. SZOMBAT NKOLAE CIAULESCU ÉL BESZÉDE (Folytatás a 3. oldalról) mint más országokkal való termelési tudományos kutatási és műszaki kooperációs akciók fokozásának. Az 1974. évi terv konkrét feladatokat irányoz elő a kooperáció fejlesztése terén, és előirányozza a szükséges eszközöket is e tevékenység bővítéséhez. A Külkereskedelmi Minisztériumnak, a többi gazdasági szervnek feladata az ilyen előirányzatok szigorú teljesítésének nyomon követése. Úgyszintén megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vegyestársaságok létesítésére, valamint e társaságok tevékenységének jó menetére, hatékonyságuk növelésére. A minisztériumoknak és ipari központoknak kötelességük haladéktalanul hozzálátni a megkötött egyezmények végrehajtásához és a tárgyalás alatt álló kooperációs akciók véglegesítéséhez. A kooperációs kérdésekkel foglalkozó központi párt- és állami bizottságnak messzemenő igényességgel kell kísérnie az e téren folyó tevékenységet, biztosítva a Románia és más államok közötti kooperáció gyökeres javítását. A napokban jó kooperációs akciókat kötöttünk Lengyelországgal néhány területen; az erre vonatkozó egyezmények biztosítják országaink hosszú lejáratú gazdasági együttműködését. Hasonló akciókról tárgyalunk más szocialista országokkal is, és többet kell foglalkoznunk megvalósításukkal. Itt az ideje, hogy a szavakról rátérjünk a kooperációs egyezmények gyakorlati megvalósítására. A nemzetgazdaság-fejlesztés sikerei, valamint az 1974. évi tervelőirányzatok biztosítják a feltételeket ahhoz, hogy az Országos Konferencián kijelölt feladatnak megfelelően kiegyensúlyozzuk a fizetési mérleget, ami a terv szerint a jövő év végéig megtörténik. Természetesen ez jelentős intézkedéseket követel az összes gazdasági tényezőktől, erőfeszítéseket az összes dolgozóktól. Ez a tény kétségkívül új szakaszt jelez gazdaságunk fejlődésében. Egyes adatok szerint úgy látszik, hogy ez az első kiegyensúlyozott mérleg augusztus 23 után, s a továbbiakban azt a célt tűzzük magunk elé, hogy tartalékot is létesítsünk a fizetési mérleghez a központi szervek számára, 1980-ig pedig legnagyobbrészt, ha nem is teljesen, felszámoljuk a külföldi adósságot. Természetesen, jó dolog volt, hogy felhasználtuk és továbbra is fel fogjuk használni a kereskedelmi hiteleket. Azt akarjuk azonban, hogy jövő évtől kezdve kiegyensúlyozott mérlegünk legyen; arra törekszünk, hogy teljesen lemondjunk a hiteledről, mert a kamatlefe miatt mindenképpen legalább 15 százalékkal többe kerülnek a hitelre importált gépberendezések. Ezek az alapok az országban maradhatnának. Igyekeztem megmagyarázni a plénumnak ezt a kérdést, hogy minden elvtárs — nemcsak a gazdasági téren dolgozók, bár elsősorban ők, de az első titkárok, a különböző területeken dolgozó összes aktivisták — megértsék, miért kell takarékosan bánnunk minden valutatejjel, minden bánival, megértsék, hogy mindent meg kell tennünk a fizetési mérleg egyensúlyba hozásáért, hogy egyre kevésbé folyamodjunk hitelhez. Az 1974. évi tervben előirányzott fontos külkereskedelmi feladatoknak és a más országokkal való kooperáció fejlesztésére vonatkozó feladatoknak a teljesítése megköveteli, hogy minden minisztérium, ipari központ, vállalat, pártszerv ésszervezet kitartó munkával gondoskodjon az exportra szánt árualap előállításáról és hatékony értékesítéséről, az importra szánt valutatartalékokkal való ésszerű gazdálkodásról, a román termékek külföldi értékesítésének egyre nagyobb hatékonyságáról. Tisztelt elvtársak! Az anyagi termelés kitartó növelése, a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozódása lehetővé teszi, hogy 1974-ben 14,6 százalékkal növekedjék a nemzeti jövedelem, nagyobb mértékben tehát, mint a társadalmi termék. A nemzeti jövedelem elosztásánál arra törekedtünk, hogy biztosítsuk a társadalom műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséhez szükséges pénzalapokat és ugyanakkor megvalósítsuk azt a programot, amelyet a X. kongresszus és az Országos Konferencia határozott el az egész nép életszínvonalának emelésére. Biztosítani fogjuka nemzeti pénznem további megszilárdítását, megvalósítva az egészséges pénzforgalmat. A jövő évi árindex 102,2 lesz 1970-hez viszonyítva — ami megfelel az ötéves terv előirányzatainak — miközben, mint ismeretes, a nemzetközi piacon az árak hatalmas mértékben emelkedtek. A gazdaságban működő összes dolgozók kötelessége lankadatlanul küzdeni azért, hogy minél megfelelőbben gazdálkodjanak és minél hatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló pénzügyi forrásokat. Nagy felelősség hárul e tekintetben a Pénzügyminisztériumra, az egész gazdasági-pénzügyi rendszerre, de nemcsak rájuk, hanem az összes gazdasági káderekre is. Biztosítani kell minden egyes gazdasági akció minél alaposabb indokoltságát. A pénzügyi szerveknek ténylegesen együtt kell dolgozniuk az Állami Tervbizottsággal a gazdasági-pénzügyi terv összeállításán lentről egészen fel, az összes mutatók kidolgozásán. Állandóan nyomon kell követni — ahogyan a termelést is nyomon követjük — a pénzügyi mutatók megvalósulását, operatívan közbelépve valahányszor nem gazdaságos, indokolatlan kiadásokra, fogyasztásokra kerül sor. Gazdaságunk egyik elsődleges feladata megszüntetni az egyes vállalatok tevékenységében mutatkozó veszteséget. Értsük meg, hogy az anyagi termelésben foglalkoztatott egyetlen munkaközösség sem élhet más egységek rovására, mert ez megnyirbálja a nemzeti jövedelmet, és végső fokon akadályozza a nép életszínvonalának emelését. Értsük meg, elvtársak, nem engedhetjük meg tovább, hogy a román gazdaságban nemgazdaságosan dolgozzanak bizonyos vállalatok. Alkalmaznunk kell az ország törvényeit, az általánosabb gazdasági törvényeket, határozott intézkedéseket foganatosítva, eladdig, hogy megszüntetjük a gazdasági hatékonysági kritériumoknak meg nem felelő egységek tevékenységét. Ezzel kapcsolatosan javítani kell a költségvetés kidolgozásán. A költségvetést nem szabad a tervelőirányzatok egyszerű pénzügyi tükröződéseként felfogni; a költségvetés tükrözze ékesszólóan az összes gazdasági jelenségeket és folyamatokat, azok minden következményét. A Végrehajtó Bizottság a nem gazdaságos kiadások, a pazarlási jelenségek forrásainak felszámolása céljából elhatározta az állományon kívüli béralap megszüntetését, s úgy döntött, hogy az egész béralapot konkrétan, pontos tevékenységek és rendeltetések szerint be kell tervezni; eddig ugyanis több száz millió lej, sőt, talán több is pazarlódott el gazdaságilag indokolatlanul. Még mindig nagyok a központi és helyi államigazgatással kapcsolatos kiadások, tovább kell munkálkodni, hogy azok a szigorú szükségletre csökkenjenek A gazdasági tevékenység az idén is, mint látták, elég tekintélyes költségvetésitöbblettel zárul. A költségvetési többlet jó dolog, de a túl nagy többlet negatív jelenség, amelyre megfelelő figyelmet kell fordítani. Ez bizonyos mértékig nemcsak annak tulajdonítható, hogy az eszközök normán felüli nyersanyag- és segédanyag készletekben immobilizálódnak, hanem annak is, hogy nem tesznek minden hónapban, minden negyedévben — megfelelő intézkedéseket a fölös alapoknak termelő tevékenységek felé irányítására. Ez negatív oldala gazdaságipénzügyi szerveink tevékenységének. A Pénzügyminisztériumnak az Állami Tervbizottsággal, az Ellátásügyi Minisztériummal, a Külkereskedelmi Minisztériummal és a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt mielőbb fel kell kutatnia ezeket a készleteket és meg kell tennie az operatív intézkedéseket, hogy újra bekerüljenek a gazdasági körforgásba ; a Végrehajtó Bizottság határozata értelmében megfelelő ■programot' kdll*nklól föz?Ís hogy 1974-ben ésa következő évek- ben a létrejövő többlet-alapokat produktív célokra fordíthassuk, minél hatékonyabb felhasználásuk érdekében. Az egész gazdasági-pénzügyi tevékenységben abból az előfeltételből kell kiindulnunk, hogy mindaz, amit országunkban termelünk és építünk, szerves része a társadalmi terméknek, a nemzeti vagyonnak, és nyilvántartásba kell venni. Függetlenül attól,, hogy köztársasági vagy helyi alárendeltségű termelésről van szó, hogy ezt állami, szövetkezeti egységekben vagy magángazdaságokban valósítják meg, fel kell tüntetni az egységes tervben, amelynél ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint az egységes országos terv törvényes rendelkezéseinél, amelynek fel kell ölelnie Románia teljes anyagi potenciálját. A gazdasági tevékenységben felvetődik az alkalmazott mutatók tökéletesítése is. A globális termelés mutatója túlságosan általános és számos hiányossága van, ami ösztönzi a drága anyagok fogyasztását, a termékek indokolatlan forgalmát; sokszor túlszárnyalják a globális termelést, miközben nem teljesítik a fizikai termelést. A lényeg az, hogy megismerjük és nyomon kövessük a gazdasági tevékenység során az újonnan létrehozott értékét. Éppen ezért terveinkbe kell iktassuk már a jövő évtől kezdve főmutatóként a nettó termelést. Ez arra késztet majd minden egységet, hogy a megfelelő megoldások felkutatásával ugyanolyan mennyiségű nyersanyagból nagyobb menynyiségű anyagi javat állítson elő és ezáltal nagyobb új értéket hozzon létre. A vállalatok, a dolgozók jövedelmét ezután nem a globális termelés értékétől, vagyis nemcsak a globális termelés értékétől kell függővé tenni, hanem elsősorban az újonnan termelt értéktől. Tisztelt elvtársak! Közismert, hogy egész gazdaságitársadalmi tevékenységünknek, pártunk és államunk egész politikájának középpontjában egész népünk anyagi és szellemi jólétének állandó növelése áll. Az ötéves terv első három esztendejében jelentős eredményeket értünk el a tömegek életszínvonalának emelésében. A lakosság reáljövedelme, az ötéves terv első három évében hozzávetőleg 46 milliárd lejjel növekedett. Nőtt a családi pótlék, nőttek a társadalmi nyugdíjak és más nyugdíjas kategóriák nyugdíja, beleértve a parasztságot is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben bevezettük a segélynyújtást, valamint a szövetkezeti parasztok üdültetési és kezelési rendszerét. A kiskereskedelmi áruforgalom évről évre nőtt, és az 1971—1973-as időszakban több mint 2,6 milliárd lejjel nagyobb volt az ötéves terv előirányzatainál. Ugyanakkor az 1971—1973- ban realizált szolgáltatások volumene körülbelül 2,1 milliárd lejjel meghaladja az ötéves terv előirányzatait. Az első három év folyamán a városokon körülbelül 325 000 lakást, a falvakon mintegy 127 000 lakóházat adtak át rendeltetésének, s így több mint 1 300 000 ember költözhetett új lakásba. Az 1974. évi terv előirányozza az egész nép anyagi és szellemi jólétének további növelését. A beruházási program eredményeként 250 000 új munkahely létesül, az alkalmazottak száma meghaladja a hatmilliót. A fogyasztási alap a folyó évhez viszonyítva mintegy 8,0 százalékkal növekszik. Pártunk politikája vezérelveinek megfelelően a munka szerinti javadalmazás a lakosság jövedelmének legnagyobb részét fogja kitenni, de ezzel párhuzamosan megfelelőképpen növekednek a szociális alapok. Az átlagbér növekedése és az alkalmazottak számának gyarapodása nyomán a béralap 1974-ben 14 milliárd lejjel lesz nagyobb, mint 1973-ban, a növekedés tehát körülbelül 12 százalékos. A jövő évben megkezdődik az ötéves tervben előirányzott általános fizetésemelés második szakasza. Ennek megfelelően az átlagbér körülbelül 1700 lejre emelkedik, s az ötéves terv végére eléri az 1950 lejt, ami nagyobb az eredeti előirányzatnál. Az 1974-re előirányzott összbéralap 134 milliárd lej, több mint kétszer akkora, mint 1965-ben volt, és csaknem egyenlő az 1965. évi egész nemzeti jövedelemmel. Ez bizonyítja, hogy helyesen járt el a párt IX. és X. kongresszusa, amikor előirányozta a társadalom műszakianyagi alapjának gyorsabb ütemű fejlesztését, jelentős alapokat fordított a termelőerők növelésére és korszerűsítésére. Csakis így lehetett biztosítani a nemzeti jövedelem gyarapodását, az összbéralap és a jövedelmek növekedését, az egész nép életszínvonalának emelkedését. Nyilvánvaló, hogy ha a fejlesztési alap kisebb rátáját állapítottuk volna meg, gazdaságunk nem fejlődhetett volna ennyire, ami kihatott volna az ország általános fejlődésére, valamint az összes dolgozók életszínvonalára. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben végzett munkájából és személyi gazdaságából származó reáljövedelme 5,5 milliárd lejjel növekszik 1973-hoz képest, bár a földművelő lakosság számbelileg körülbelül 140 000 fővel csökken. Ezek az alkalmazottak sorába lépnek. Mint ismeretes hat évvel ezelőtt kísérleti jelleggel új fizetési rendszert vezettünk be. Azóta háromszor növeltük a fizetéseket, elsősorban a kis fizetésű gazdasági alkalmazottak bérének emelését tartva szem előtt. Ezeknek az intézkedéseknek a nyomán a szakképzetlen munkáért járó minimális fizetés jelenleg 1000 lej. Egyes ágazatokban jelentősen eőtt a ,szakképzett, személyzet minimális fizetése is. A mérnökök és a többi szakember minimális fizetését ezáltal általában kielégítőnek tekinthetjük. A fizetések alakulásának szemléltetése végett megemlítem, hogy 1965-ben a szakképzetlen munkások minimális fizetése 571 lej, a szakképzett munkásoké 632 lej volt — gyakorlatilag tehát most e fizetések csaknem megkétszereződtek. Ezzel szemben az utóbbi időben végrehajtott valamennyi fizetésemelés ellenére még mindig sok az olyan első kategóriájú szakképzett munkás, akinek jövedelme nem tekinthető megfelelőnek. Természetesen, ha a bányászokra utalunk, itt a dolgok jól állnak, mert az A kategóriás, földalatti termelő frontokon dolgozó bányászok legkisebb havi fizetése 1810 lej. Ha azonban az erdőgazdálkodásban, az élelmiszeriparban, a textiliparban, az építőanyagiparban, a fafeldolgozó iparban, a rezsiben vállalt építkezéseknél, egyes vegyipari vállalatokban és kőolajipari ágban, vagyis fontos gazdasági ágakban működő dolgozókról van szó, a szakmunkások minimális fizetése alacsony, 1040 és 1060 lej között mozog, vagyis csaknem a szakképzetlen munkások fizetésével azonos. Ugyanakkor megkell jegyeznem, hogy a szakképzetlen munkások fizetését három kategóriába osztottuk a munka nehézségétől függően, 1000 lejtől kiindulva; ezek a fizetések a faiparban elérik az 1200 lejt, az élelmiszeriparban az 1300 lejt, a gépgyártásban az 1400 lejt, más ágakban még ennél is többet. A fentiekből kitűnik, hogy gyakorlatilag megszűnt minden eltérés a szakmunkás és a szakképzetlen munkás javadalmazása között, hogy a két munkáskategória fizetési színvonala bizonyos mértékig egybeolvadt — természetesen az első kéthárom kategóriához tartozó szakmunkásokat véve figyelembe. Ezzel kapcsolatosan tekintetbe kell venni, hogy az első három szakképzettségi kategóriába tartozó munkások száma az akkordban dolgozó összmunkáslétszám csaknem 70 százalékát teszi ki. Intézkedni kell tehát a X. pártkongresszus és az Országos Konferencia ama határozatának a valóra váltásáért, hogy biztosítsuk a kis- és nagy fizetések jobb korrelációját, nem csupán a gazdaság összességében, átlagosan, hanem minden egyes ágazaton belül is. A Végrehajtó Bizottság e meggondolásokból kiindulva javasolja a Központi Bizottság plénumának, határozza el a bérezési rendszer további javítását, olyan értelemben, hogy a kis és nagy fizetések hangsúlyozottabban közeledjenek egymáshoz, emelkedjen a szakképzett munkások kis fizetése. Gondoskodjunk, hogy a szakképzett munkások legnagyobb és legkisebb fizetése közötti arány kielégítő legyen nem csupán a gazdaság öszszességében, hanem minden egyes ágazaton belül is. Egyes ágazatokban az arány jelenleg 1,92, sőt eléri az 1,98-at is. Ez indokolatlanul nagy az azonos ágazatban dolgozó szakképzett munkások viszonylatában Az említett helyzet megszüntetése céljából dolgoztuk ki azt a javaslatot, hogy a szakképzett munkás legkisebb fizetése havi 1040 lejről 1244 lejre növekedjék. A textilipari ágazatban a szakképzett munkások minimális fizetése havi 1051 lejről 1285 lejre, a kőolaj, a vegyipari, az üveggyártás, az építőanyaggyártás és az építkezés ágazatában pedig havi 1061 lejről havi 1285 lejre fog növekedni. Az előirányzat szerint a gépipar A-hálózatában 1163 lejről 1367 lejre, a kohászatban 1224 lejről 1397 lejre növekszik a havi fizetés. Az utolsó szakképesítési kategóriába tartozó munkások legnagyobb fizetése minden ágazatban a jelenlegi szinten marad, kivéve a textilipari és az erdőgazdálkodási ágazatot és esetleg még néhány ágazatot, ahol a nagy fizetéseknél is bizonyos kiigazítások szükségesek, így a szakképzett munkások fizetésének béraránya az ágazatok többségében 1,45—1,55 lesz, kivéve néhány fizetési hálózatot és főleg a föld alatt dolgozó bányászokat. Javasoljuk, hogy ezt a bérkiigazítást a tervben előirányzott fizetésemelésekkel egyidejűleg fokozatosan hajtsák végre, kezdve 1974. augusztusában és folytatva az 1975-ös év folyamán, így az alsóbb kategóriákba besorolt szakképzett munkások az említett fizetésemelés mellett megkapják a nemzetgazdaság összes alkalmazotti kategóriáinak járó emelést is. A fent említett fizetésemelés és a sorra kerülő általános fizetés javítás eredményeként a szakképzett munkások minimális havi fizetése hozzávetőleg 1350 lejre, a textilipari ágazatban hozzávetőleg 1400 lejre fog növekedni. Ami a műszaki, gazdasági és adminisztrációs személyzetet illeti, csak néhány esetben, a kisebb funkcióknál lesznek fizetésemelések, amiket a szakmunkásokkal való öszszehangolás tesz szükségessé. Természetesen az egész gazdasági, adminisztrációs személyzet részesülni fog a tervben előirányzott általános fizetésemelésben. A fenti intézkedések előnyeit elsősorban a termelésbe újonnan besorolt ifjúság, valamint a textil- és konfekció ágakban, az élelmiszeriparban túlnyomó többségben lévő dolgozó nők fogják élvezni; ezekben az ágakban a minimális fizetés 200—230 lejes növekedését irányoztuk elő az említett általános emelésen kívül. Úgy véljük, hogy ezekkel az intézkedésekkel nagyobb rendet teremtünk a különböző személyzeti kategóriák javadalmazásánál, teljesebben érvényesítjük a gyakorlatban pártunknak etikai és szocialista méltányossági elveit, a X. kongresszuson és az Országos Konferencián kijelölt irányvonalak szellemében. . .„Ami, azakciók finanszírozási forrásait illeti, tekintetbe vettük a terrvezett béralapok felhasználását, valamint megtakarítások megvalósítását más tevékenységi területeken. Biztosítanunk kell a béralap, az általános fogyasztási alap ésszerűbb felhasználását, akárcsak a nemzeti jövedelmünk összbevételének észszerűbb felhasználását az építkezés, a közigazgatás terén, a megtakarított összegeket pedig a kisfizetések hangsúlyozottabb növelésére kell irányítanunk. Az összes dolgozóknak meg kell érteniük, hogy a pénz jövedelmük növelésére vonatkozó említett fontos intézkedések megvalósítása közvetlenül a munkatermelékenység növekedésétől, a román gazdaságban újonnan létrehozott érték gyorsabb növekedésétől függ. Ennek érdekében mindenkinek nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a gazdasági tevékenység hatékonyságának növeléséért, azért, hogyminél kisebb költséggel minél többet termeljünk, javítsuk az összes termékek minőségét, jobban megszervezzük a termelést és a munkát. A fizetésemelési határozatnak semmiképpen sem szabad a tervelőirányzatot meghaladó ármelkedéshez vezetnie éppen azért, hogy a jövedelemtöbblet legyen reális és mozdítsa elő lényegesen a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Meggyőződésem, hogy az összes dolgozók megértik az előirányzott intézkedéseket és annak szükségét, hogy következetes erőfeszítéseket tegyenek a lehető legjobb eredmények elérésére az anyagi termelésben, minden tevékenységi területen. A lakosság a munkából származó jövedelmek növekedése mellett részesül a szociális alapokból, amelyek 1974-ben körülbelül 56 milliárd lejre rúgnak. Az állami költségvetésből 1974 folyamán családonkénti átlagban 7700 lejt fordítunk szociális-kulturális akciókra, szemben az 1970. évi 5500 lejjel. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is növelik a nyugdíjak, betegsegélyek, családi pótlékok folyósítására, gyógykezelésre és üdültetésre szánt alapokat. Ezek összege 1974-ben körülbelül 38 milliárd lej lesz. A lakosság reáljövedelme 1974- ben összesen 229 milliárd lej lesz, körülbelül 20 milliárd lejjel több, mint 1973-ban. A jövedelmek növekedése arányában tovább javul a lakosság ellátása. Lényegesen növekedni fog a piaci alapra szánt élelmiszertermelés; a húsnál és hústermékeknél 10,4 százalékkal, a fogyasztásra szánt tejnél 12 százalékkal, a vajnál 14,3 százalékkal, túróféléknél 18,6 százalékkal, a cukornál 5,6 százalékkal, a tojásnál 12,5 százalékkal, a zöldségkonzervnél 15 százalékkal, a gyümölcskonzervnél 24 százalékkal; ugyanakkor több konfekciót, kötöttárut, lábbelit, tartós használati cikkeket, rádiót, televíziót, mosógépet, hűtőszekrényt fognak forgalmazni. Az 1974. évi terv előirányozza továbbá a lakosságnak végzett szolgáltatások mennyiségének számottevő növelését. Folytatni fogjuk az egészségvédelem fejlesztését célzó program alkalmazását, s e szektor számára több mint 900 millió lej beruházást irányozunk elő. Használatba adunk 11 kórházat 6264 ággyal, valamint 1260 helyet kórházotthonokban. Megfelelő alapokat fordítunk arra, hogy tovább javítsuk az egészségügyi hálózat ellátását a szükséges orvosi felszereléssel. Az életszínvonal emelésének lényegbevágó tényezőjeként a jövő évben gyors ütemben folytatjuk a lakásépítéseket. Előirányoztuk 114 000 lakás építését, ezekből több mint 60 000-et állami alapokból. Ugyanakkor csaknem 50 000 férőhely létesül ifjúsági otthonokban, csaknem 26 000 férőhely bölcsődékben, 15 000 férőhely óvodákban. A pártszervek és -szervezetek, a minisztériumok, fővállalatok és vállalatok vezető szervei, a tömeg- és társadalmi szervezetek foglalkozzanak a legnagyobb felelősséggel az életszínvonal emelését célzó tervelőirányzatok megvalósításával, hogy a gazdasági-társadalmi építés frontján elért sikerek közvetlenül tükröződjenek minden család, egész népünk életében. Tisztelt elvtársak! A párt- és államvezetőség intézkedése nyomán elmondhatjuk, hogy hazánkban általánosan javult a gazdasági és társadalmi tevékenység vezetése. Mint tudják, a X. kongresszus és az Országos Konferencia határozatainak alkalmazása nyomán tökéletesedett a gazdaságitársadalmi egységek, a minisztériumok és központi intézmények szervezési felépítése, a tervezőmunka, a vezetés közelebb került a termeléshez, fokozódott az alapegységek szakavatottsága a gazdaság szervezésében és vezetésében. Fejlődött a gazdasági demokrácia, a dolgozók részvétele a terv megvitatásában, kidolgozásában és teljesítésében, a vállalatok, az intézmények, az egész társadalom vezetésében. Tökéletesedett az összes szervezési szinteken létesített kollektív vezető szervek — a vállalatok és ipari központok dolgozóinak bizottsága, illetve tanácsa, a közgyűlések, a minisztériumi tanácsok — tevékenysége. Az Országos Konferencia határozatainak alkalmazása nyomán számos fontos szerv létesült azzal a feladattal, hogy egységes koncepcióban biztosítsa a különböző társadalmi szektorok jobb szervezését és egybehangolását, a gazdasági-társadalmi tevékenység ellenőrzését, a dolgozók legszélesebb kategóriáinak részvételét az ország vezetésében. Általában elmondhatjuk, hogy társadalmunkban megfelelő szervezési keret jött létre a gazdasági-társadalmi organizmus jó működéséhez a párt X. kongresszusán és Országos Konferenciáján kijelölt célkitűzések elsősevésrdekében.asH „ ....• "Az 1974. évitervelőirányzatok teljesítése, .az ,ország gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása és a nép életszínvonalának ezen az alapon történő emelése szükségessé teszi az egész vezető tevékenység további tökéletesítését, a szocialista demokráciánk rendszerében létrehozott összes szervek jó működésének biztosítását. Ez lényeges feltétele az előttünk álló összes feladatok sikeres teljesítésének. Szükséges, hogy a gazdaságban, a pártszervezetekben, a minisztériumokban, a többi központi szervekben, a vállalatok és fő vállalatok vezetőségében működő összes káderek megjavítsák munkastílusukat ésmódszereiket. Tovább kell tökéletesíteni az állami egységekben — vállalatokban, ipari központokban — működő kollektív vezető szervek munkáját, gondoskodva arról, hogy maradéktalanul és ténylegesen gyakorolják az egész tevékenység megszervezésében és vezetésében rájuk háruló feladatkörüket. Úgyszintén nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági szövetkezetekben működő vezető tanácsok munkájának javítására, arra, hogy a szövetkezeti tagok közgyűlései nagyobb szerepet töltsenek be az illető egységek jó menetének biztosításában. Szükségesnek tűnik, hogy még az év első felében széles körű tanácskozást szervezzünk a szövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok vezetőségével, tekintettel az illető szervekre háruló nagy feladatokra és a működésükben észlelhető hiányosságokra. A túlzott centralizmus jelenségeinek felszámolására és a gazdasági demokrácia állandó és rendszeres bővítésére törekedve egyszersmind erősítenünk kell a demokratikus centralizmus elvét egész gazdasági és állami tevékenységünkben. A demokrácia nem azt jelenti, hogy a véletlenre bízzuk a dolgok kibontakozását, hanem ellenkezőleg, megköveteli, hogy jól gazdálkodjunk a közvagyonnal, a szocialista társadalmunk rendelkezésére álló tartalékokkal. Kitartóan küzdve a bürokrácia és a fölösleges kimutatások felszámolásáért, egyszersmind erősíteni kell a nyilvántartást, mert e nélkül nem fejlődhet egészségesen szocialista gazdaságunk. Még egyszer hangsúlyozom annak szükségességét, hogy erősíteni kell a fegyelmet, a rendet, hogy minden gazdasági vezetőnek, hazánk minden állampolgárának szigorúan be kell tartania szocialista államunk törvényeit. Meg kell értenünk, hogy a pártunk és népünk akaratát kifejezni hivatott központi párt- és állami szervek feladata biztosítani egész tevékenységünk egységes vezetését és irányítását, a társadalom rendelkezésére álló eszközökkel való megfelelő gazdálkodást. Akárcsak a családban, ahol az eszközöket észszerűen kell felhasználni, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a család minden tagja számára, a társadalomban is észszerűen kell gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel, tekintetbe véve nagy szocialista családunk összes tagjainak érdekeit. Határozottan véget kell vetnünk az itt-ott még jelentkező önkényeskedésnek, akarnokságnak. Lépjünk fel a fegyelmezetlenség, a törvény, szegés minden megnyilatkozásával szemben! A leghatározottabban hassunk oda, hogy a törvényt minden megkülönböztetés nélkül, hazánk valamennyi állampolgára számára egyenlő módon alkalmazzák! (Hatalmas taps.) Minden területen erősíteni kell a felelősségtudatot, szorgalmazni kell a problémák operatív megoldását. A vezető káderek feladata haladéktalanul intézkedni a hiányosságok felszámolásáról, nem hagyva egyetlen probléma megoldását sem a maga mentére. Az élet azt mutatja, hogy az ilyen gyakorlat súlyosan megkárosítja az egész társadalom általános érdekeit. Nagyobb figyelését kell fordítani a párt- és állami aktíva megfelelő foglalkoztatására, a nagy ideológiai, politikai és szakmai felkészültségű káderek kiképzésére, akik odaadással és hűséggel szolgálják a nép érdekeit, tántoríthatatlanul valóra váltják a szocialista társadalom és a kommunizmus felépítésére vonatkozó pártpolitikát. Ma inkább, mint bármikor, világosan kitűnik, hogy minden szinten döntő fontossága van a szervezőmunkának. Helyes politikai vonallal, jó programmal, megfelelő tervekkel rendelkezünk. Az előttünk álló nagy feladatok megfelelő teljesítésének biztosítása attól függ, hogyan tudjuk megszervezni a rendelkezésünkre álló erőket, végrehajtani az ellenőrzést és idejében megoldani a gazdasági fejlődésünk komplex folyamatában felmerülő problémákat. Az összes határozatok kidolgozásánál, a végrehajtásukhoz szükséges intézkedések meghozatalánál a vezető kádereknek állandóan ki kell kérni a dolgozók tömegeinek, a szakembereknek a véleményét. Csak így felelhetnek meg a döntések valóban a gazdasági-társadalmi tevékenység jó meneteléhez szükséges követelményeknek, egész népünk érdekeinek és törekvéseinek. Ez ugyanakkor kifejezésre juttatja szocialista demokráciánkat, amelynek lényege éppen abban áll, hogy a dolgozók széles tömegei ténylegesen és felelősségteljesen részt vesznek a párt bel- és külpolitikájának kidolgozásában és megvalósításában, saját életük, történelmük tudatos alakításában. PÁRTUNK ÉS ÁLLAMUNK NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE A SZOCIALIZMUS, A TÁRSADALMI HALADÁS, AZ ENYHÜLÉS ÉS A BÉKE EGYETEMES ÜGYE SZOLGÁLATÁBAN Tisztelt elvtársak! • A továbbiakban szeretnék kitérni pártunk és államunk külpolitikájának néhány kérdésére. A szóban forgó időszak eseményeinek egész menete, a világszerte végbemenő folyamatok, az erőviszonyok változásai nyomatékosan igazolták és igazolják a X. kongreszszuson és az Országos Konferencián a nemzetközi politikával kapcsolatosan leszűrt következtetések és megállapítások, megjelölt célkitűzések és vezérelvek helyességét. A nemzetközi életben az enyhülés és az együttműködés új irányzata bontakozik ki, ezen a téren számos pozitív eredmény született. De ez a folyamat természetesen szembe találja magát a reakciós erőkkel, amelyeknek érdekük fenntartani a régi állapotokat, állandósítani az erőszak és a diktátum imperialista politikáját, a kolonialista és a neokolonialista politikát. Távolról sem állíthatjuk, hogy az enyhülés irányzata megszilárdult, s hogy nyugodtak lehetünk. Ellenkezőleg, az események alakulása erőteljesen bizonyítja, hogy még csak a kezdet kezdeténél tartunk, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tennünk az új folyamat, az új államközi kapcsolatok érvényesítéséért. Az enyhülés felé vivő folyamat megszilárdítása és fejlődése megköveteli, hogy a népek, az összes haladó és antiimperialista erők fokozottabb elszántsággal küzdjenek a nemzetközi porondon, erősítsék egységüket, egyre aktívabban vegyenek részt a nemzetközi életben. A nemzetközi helyzet marxista- leninista elemzéséből a román nép alapvető érdekeiből, és a szocializmus általános elveiből kiindulva, pártunk és kormányunk az elmúlt évben is átfogó nemzetközi tevékenységet fejtett ki a szocializmus ügye, a demokrácia és a haladás, az együttműködés és a világbéke szolgálatában. Elsőrendű fontosságot tulajdonítottunk és tulajdonítunk az összes szocialista országokkal való baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatok állandó erősítésének. Ebben az időszakban fejlődtek Románia és a többi szocialista ország politikai, gazdasági, kulturális és műszaki - tudományos kapcsolatai. Mint tudjuk, ez év nyarán részt vettem egyes szocialista országok vezetőinek a Krímben megtartott elvtársi találkozóján, s ennek keretében hasznos véleménycserét folytattam, kidomborítva egyben az országaink, pártjaink és népeink közötti sokoldalú baráti, szolidaritási és együttműködési kapcsolatok további kiszélesítésének módozatait. A Krímben tett látogatás alkalmából többször találkoztam és elvtársi megbeszéléseket folytattam Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, ami jelentősen hozzájárult országaink jobb megismeréséhez és közeledéséhez, értékes hozzájárulást jelentett az RKP és az SZKP közötti, a Románia és a Szovjetunió népei közötti barátság, szövetség és együttműködés egyre fokozódó fejlődéséhez. A Románia és Csehszlovákia közötti baráti kapcsolatok keretében az idén látogatást tettem ebben az országban, s ez alkalomból gyümölcsöző megbeszéléseket folytattam Gustav Husakkal, a CSKP KB főtitkárával és más csehszlovák vezetőkkel, s megállapodásra jutottunk, hogy újabb intézkedéseket teszünk a román-csehszlovák együttműködés kiterjesztéséért párt és állami vonalon, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Ugyancsak ebben az évben találkoztam Jugoszláviában Joszip Broz Tito elnökkel és megbeszéléseket folytattam vele az országainkat összekötő szoros baráti és együttműködési kapcsolatok szellemében, megállapodva, hogy továbbra is azon leszünk, hogy minél hasznosabb együttműködést valósítsunk meg az RKP és a JKSZ között, Románia SZK és Jugoszlávia SZSZK között minden tevékenységi területen. A szocialista országokkal való baráti és szolidaritási kapcsolatok keretében fontos esemény volt a latin-amerikai kontinens első szocialista országában, Kuba Köztársaságban tett látogatásom, ez a látogatás, akárcsak Fidel Castro elvtárs romániai látogatása, megerősítette a román-kubai baráti kapcsolatokat, új utakat jelölt ki az együttműködés sokoldalú kiterjesztésére a két ország és párt között. Romániában fogadtuk továbbá Vietnam DK párt- és kormányküldöttségének látogatását, Fam Van Dongnak, az ország Minisztertanácsa elnökének vezetésével. Ez alkalmat nyújtott harcos szolidaritásunk kinyilvánítására a hős vietnami néppel. Megbeszéléseink lehetőséget nyújtottak, hogy új utakat tárjunk fel a román-vietnami együttműködési kapcsolatok fejlesztéséhez, a párt és a román kormány politikájának szellemében, amelynek célja elvtársi támogatást nyújtani a sok megpróbáltatást átélt vietnami népnek a szocializmus útján való békés fejlődésre irányuló erőfeszítéseiben. Meg szeretném említeni úgyszintén Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Szovjetunióban tett látogatását, amelynek az volt a célja, hogy konkretizálja különböző formákban a Románia és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködést és kooperációt, valamint Ion Gheorghe Maurer elvtársnak Jugoszlávia SZSZK-ban tett látogatását, amely alkalmat nyújtott a két ország közötti gazdasági és más szektorokra vonatkozó kapcsolatok kiterjesztését célzó gyakorlati módozatok meghatározásához. Úgyszintén sor került párt- és állami vonalon más kontaktusokra és megbeszélésekre is ezekkel az országokkal, találkozókra különböző szinteken, újabb egyezményeket írtunk alá a velük való sokrétű együttműködés bővítésére és erősítésére, szüntelenül fejlődtek a tapasztalatcserék párt -és állami vonalon. A két évvel ezelőtt Bukarestben elfogadott Komplex Program előirányzatainak szellemében országunk aktívan részt vett és részt vesz a KGST-n belüli együttműködés tökéletesítésében, a tagállamok közötti gazdasági, termelési és műszaki-tudományos kooperáció fejlesztésében és elmélyítésében minden egyes szocialista ország függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása, az önkéntesség, a kölcsönös előnyök elve, az elvtársi segítségnyújtás alapján, mindegyik nemzetgazdaság felvirágoztatásáért, a tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítéséért. Úgyszintén fejlesztjük sokoldalú kooperációnkat a többi szocialista országgal is abból kiindulva, hogy a gazdasági cserék, az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás fontos szerepet játszik minden egyes szocialista nemzet haladásának meggyorsításában és ugyanakkor a szocializmus és a béke erőinek általános erősítésében. Románia a továbbiakban is cselekvően hozzájárul a szocialista országok egységének ügyéhez, mert tudatában van annak, hogy ez milyen óriási jelentőségű az egész antiimperialista front összeforrottsága szempontjából, az új politika érvényesülése szempontjából a nemzetközi életben. Románia, mint európai ország, eleven és konstruktív tevékenységet fejtett ki azért, hogy kontinensünkön kialakuljon az együttműködés és a biztonság egészséges légköre. Az idén, mint ismeretes, meg(Folytatása az 5. oldalon)