Előre, 1975. augusztus (29. évfolyam, 8620-8645. szám)
1975-08-01 / 8620. szám
•ELŐRE ,1975. augusztus. AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET A részvevők felszólalásaiból Finnország elnöke Harold Wilson, NAGY-BRITANNIA miniszterelnöke beszédében reményét fejezte ki, hogy az értekezlet fordulópontot jelent majd történelmünkben, nem csupán remélt itteni eredményei révén, hanem az e találkozót lehetővé tevő fejlődés révén is. Az értekezlet előkészítési tevékenységét ihlető és jellemző enyhülés szellemében ülésezünk — mondotta a felszólaló, s hangsúlyozta, hogy mind az enyhülés, mind pedig a béke oszthatatlan. A konferencia záródokumentumaira utalva rámutatott, hogy ezek erkölcsi kötelezettségvállalást jelentenek, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni és új fejezetet nyitnak Európa történetében.A konferenciának a biztonság katonai vonatkozásait illető vitáival és határozataival kapcsolatosan kiemelte a bizalom erősítését célzó intézkedéseket, s reményét fejezte ki, hogy az 1977. évi belgrádi találkozón lehetőség lesz újabb haladást elérni. Kidomborítva, hogy a konferencián képviselt néhány állam a közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentés terén való megállapodás létrehozásán munkálkodik, reményét fejezte ki, hogy a politikai kapcsolatok újkeretének meghonosítása révén könnyebb lesz majd haladást elérni az európai katonai konfrontáció csökkentése terén a bécsi tárgyalásokon. A konferencia próbáját — mondotta Harold Wilson — az elfogadott határozatok gyakorlatba ültetésének módozata jelenti, s ezt a témát az 1977. évi értekezleten fogják megvizsgálni, beleértve ennek katonai, gazdasági, és kulturális jellegű vonatkozásait is. Az európai politikai és emberi kapcsolatok új szabályzata — hangsúlyozta Nagy- Britannia miniszterelnöke — megkülönböztetett jelentőségű mind a részt vevő országokra, mind pedig az egész világra nézve. . Az európai biztonsági és együttműködési konferencia — mutatott rá Konsztantin Karamanlisz, GÖRÖGORSZÁG miniszterelnöke — fontos lépés a népek ama erőfeszítéseiben, hogy egy új rendet honosítsanak meg a nemzetközi életben. A konferencia összehívása nemzeteinknek azt az akaratát tükrözi, hogy a béke és az együttműködés feltételei között éljenek és haladjanak előre a gazdasági és társadalmi fejlődés útján, a záródokumentumban foglalt elvek pedig mindenben megfelelnek ennek a törekvésnek. A görög miniszterelnök hangsúlyozta: az európai népek biztonságának az érdekei megkövetelik ezeknek az elveknek a maradéktalan tiszteletben tartását. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy egyetlen nép sem óhajt háborút. Mindaddig azonban nem beszélhetünk biztonságos békéről, amíg folytatódik az esztelen fegyverkezési hajsza. Óriási összegeket fordítanak katonai kiadásokra, ami kihat az emberiség gazdasági és társadalmi haladására, bűvös kört alkotva. Ezek a megjegyzések — mondotta a felszólaló — nem jelentik azt, hogy mi nem becsüljük kellőképpen a konferencia záródokumentumának értékét. Ellenkezőleg, a dokumentum fontos lépést jelent, lehetővé teszi, hogy újabb erőfeszítések történjenek, nagyobb bátorság és több valóságérzék érvényesüljön a jelenkori problémák megoldásában. A ciprusi eseményekről szólva, Karamanlisz miniszterelnök rámutatott, hogy az említett elvek megsértése kényes helyzetet teremtett. Ennek ellenére a görög kormány részt vesz a konferencia zárószakaszán is, mégpedig azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy ez elősegíti a ciprusi kérdés rendezését és a görög-török baráti és együttműködési viszony normalizálását. A konferencia — mondotta befejezésül a felszólaló — az államközi kapcsolatoknak új elvekre való alapozásával előmozdítja az új légkör kialakulását Európában, hozzájárulva ezzel egy, a kis országokkal szembeni tragikus igazságtalanság helyrehozásához. Geir Hallgrimsson, IZLAND miniszterelnöke felszólalásában rámutatott, hogy a záródokumentumok kétségtelenül fontos lépést jelentenek, de a szavakról át kell térni a tettekre, mert a megállapított előírások csak így válhatnak valósággá. Kifejezte reményét, hogy a záródokumentumot mielőbb gyakorlatba ültetik. Az európai fegyveres konfliktusok veszélyének csökkentését célzó bizalom növelésére vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos megállapodásokról szólva, az izlandi kormányfő állást foglalt amellett, hogy a bécsi tárgyalásokon fogadjanak el olyan reális intézkedéseket, amelyek nyomán fokozódik mindegyik állam biztonsága, és kifejezte reményét, hogy e tárgyalások eredményei utat nyitnak hasonló egyezmények megkötésére más térségekben is. Közös célunk — folytatta a felszólaló — az államok függetlenségének a megvédése, bármilyen kicsik legyenek is ezek az államok, a nemzetek sajátos jellegzetességeinek és kulturális örökségüknek a megóvása, hozzájárulva ezzel a civilizáció gazdagításához. Nemzeteink jóléte az egymásra utaltságtól is függ, mindegyik nemzet haladása kapcsolatban áll a többiek jólétével. Ebben a bizonyos nehézségektől jellemzett időszakban fontos a gazdasági és a kereskedelmi kooperáció fenntartása és fokozása. Ezzel összefüggésben a felszólaló szorgalmazta, hogy a konferencia befejezése után fokozódjék a részt vevő államok kölcsönösen előnyös kooperációja. A gazdasági megszorító intézkedések semmiképpen sem indokoltak — mondotta. Mindegyikünket és mindannyiunkat — mondotta befejezésül — az a hő óhaj hat át, hogy megvalósulva lássuk a konferencia határozatait. Az izlandiak békében akarnak élni az összes népekkel, azt óhajtják, hogy a baráti együttműködési kapcsolatok túlsúlyban legyenek, a fennálló konfliktusokat pedig a józan ész és a jóakarat alapján oldják meg. Országaink népei méltán elvárják, hogy a jószándékok valósággá váljanak. Pierre Elliott Trudeau, KANADA miniszterelnöke beszédében rámutatott a konferencia jelenlegi szakaszáig megtett hosszú útra, s hangsúlyozta azt a kitartást és egyetértést, amelyet a 35 részt vevő állam képviselői tanúsítottak a több mint két évi tárgyalások során. E hosszas tárgyalási folyamat keretében — folytatta— több iránymutató határkövet jelöltek ki : példát mutattunk a világnak, hogyan valósítható meg az egyetértés ; bebizonyította meddőségét a konfrontáció jelenléte és a jóakarat hiánya a tárgyalásokban ; elfogadtuk, mint elkerülhetetlent a nemzetközi kapcsolatok változási tényezőjét ; ismét kifejezésre juttattuk az erőszak alkalmazásának, az ENSZ-alapokmányban megállapított kitiltását az államközi kapcsolatokból. Feladatunk most az — mondotta a kanadai miniszterelnök —, hogy odaadással lépjünk erre az ösvényre és állandó jellegű főúttá változtassuk. Ilyképpen cselekedve az összes népek érdekeit szolgáljuk majd a béke és a stabilitás feltételei között. Ezen túlmenően jelenleg más irányba terelt energiákat szabadítunk fel a fegyveres erők csökkentése és a leszerelés révén, a tenger alatti területekre vonatkozó jogszabályok kidolgozása révén, a viszályok rendezését célzó olyan mechanizmus létrehozása révén, amely helyettesíti a hatástalan és mindenki számára veszélyes, még igen gyakran használt gyakorlatokat. S lehet, mindennél fontosabb az, hogy feltételeket teremthetünk az egyes részvevő államok és a világ többi állama között fennálló, a jelenlegi életszínvonalat illető igen nagy különbségek kérdésének a megoldást célzó globális felvetésére. Kanada, mondotta befejezésül a felszólaló, maradéktalanul csatlakozik a konferencia tevékenységéhez és megfogadja, hogy a bizalom és az együttműködés új szellemének európai érvényesítése érdekében maradéktalanul részt vesz a sorra kerülő tevékenységekben is. A józan ész és a politikai realizmus segített bennünket az akadályok leküzdésében és abban, hogy sor kerüljön erre a találkozóra, amelyet a béke, a biztonság és a népek közötti együttműködés eszméje fémjelez — jelentette ki Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár KP KB első titkára, BULGÁRIA NK Államtanácsának elnöke. Az európai konferencia e szakaszán aláírásra kerülő dokumentumra utalva, a felszólaló a továbbiakban ezeket mondotta: Véleményünk szerint e dokumentum lényege azoknak az elveknek a leszögezése, amelyeknek az alapján, megállapodásunknak megfelelően, a békére, az együttműködésre és barátságra, a tiszteletre és a bizalomra épülő kapcsolatainkat fejlesztjük. Egyszersmind tudjuk, hogy itteni megállapodásaink megkövetelik, hogy a továbbiakban újabb erőfeszítéseket tegyünk valóra váltásukért. Következésképpen e történelmi jelentőségű dokumentumot aláírva nem vonjuk ki magunkat a felelősség alól, ellenkezőleg, nagyobb felelősséget vállalunk. Bár nagy eredményeink jogos megelégedéssel töltenek el bennünket — mondotta Todor Zsivkov elvtárs — nem feledkezhetünk meg azokról a problémákról, amelyeket még nem oldottunk meg teljesen. A konferencia eredményei az elkövetkező években erősen ösztönözni fogják azt a már megkezdődött mélyreható folyamatot, amelyet nekünk visszafordíthatatlanná kell tennünk. Ez újabb erőfeszítéseket követel részünkről, hogy kiépítsük a népek kívánalmainak megfelelő európai biztonsági és együttműködési rendszert. Jövőbeli tevékenységünk egyik döntő irányzata kétségtelenül az lesz, hogy a politikai enyhülést kiegészítsük katonai enyhüléssel. Az ezt követő lépések közé tartozna intézkedési rendszer kijelölése a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló egyezmény megtárgyalása, Európa katonai tömbökre osztottságának fokozatos csökkentése. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, a NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy kontinensünkön első ízben dolgozták ki a nemzetközi jognak megfelelően az államközi kapcsolatok új elveinek kódexét, amelyet ünnepélyes aláírásukkal fognak megerősíteni az államok legmagasabb rangú képviselői. Véleményünk szerint — mondotta a felszólaló — a biztonság elvének töretlen alkalmazása a fő feltétele annak, hogy széles körű együttműködés épüljön ki az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Erich Honecker elvtárs ezután rámutatott, hogy a fegyverkezési hajsza folytatása veszélybe sodorhatja a politikai enyhülés terén oly sor erőfeszítéssel elért eredményeket. Ezért határozott intézkedéseket kell tenni a fegyverzetek korlátozásáért, ami megfelel az összes népek érdekeinek. A konferencia történelmi jelentőségét és eredményeinek életképességét — mondotta a felszólaló — a népek fogják lemérni abból, hogy miként valósult ez meg az államközi kapcsolatokban. Ez nem néhány napi tevékenységnek, hanem hosszú és kitartó erőfeszítéseknek az eredménye tesz. Bátorít bennünket az, hogy maga a jelenlegi konferencia is példa a sokrétű nemzetközi problémák mindenki érdekében történő megoldására. Nem hagyhatók figyelmen kívül azok az akadályok, amelyek még az enyhülés útjában állnak, de bátorsággal és elszántsággal el lehet távolítani ezeket, hogy az elért eredmények megszilárdulhassanak és bővülhessenek. A konferencia következményeire utalva a felszólaló ezeket mondotta : a jelenlegi konferencia nem a végső cél volt, hanem egy újabb szakasznak, az újabb kezdeményezéseknek a kezdete. Célunk, hogy végérvényesen felszámoljuk az agressziót és a háborút kontinensünk népeinek és államainak életéből. Európa így fontos garanciája lesz majd az egyetemes békének. Aldo Moro, OLASZORSZÁG Minisztertanácsának elnöke felszólalásában kiemelte: most először történik meg, hogy 35 állam összeült, azzal a céllal, hogy közösen meghatározzák egységük alapjait és kiterjeszszék, a lehetőségek arányában, együttműködésük körét az összes területeken. A biztonságot érintő bármilyen fenyegetés ellen — mondotta — egyesít bennünket a béke óhaja, az együttműködés szükségessége. Az egység eme szükségességének tudata megnyitotta az enyhülés útját. Olaszország — mondotta a felszólaló — mindig is abban a meggyőződésben élt, hogy új és lényegesebb tartalmat kell biztosítani az enyhülés felé való előrehaladásnak. Egy ilyen jelentős akció nyilvánvalóan nem valósítható meg rövid idő alatt. Az értekezlet éppen ezért nem végpontja ennek a fejlődésnek, hanem jelentős lépés, amelyet a résztvevő országok realista szellemben tesznek meg, tudatában a fennálló világnézeti, politikai, gazdasági és társadalmi különbségeknek. Az értekezlet záróokmánya, amelyet a 35 állam képviselői aláírnak — mondotta Olaszország miniszterelnöke — nem csupán közjegyzői okirat, amely arra korlátozódik, hogy rögzítse a pillanatnyi valóságot. Ez az okmány, különösképpen ami bennünket illet, azt tűzi ki céljául, hogy kiinduló pontja legyen a jövőnek. A felszólaló a továbbiakban megemlítette, hogy az értekezlet elismerte a szoros öszszefüggést az európai biztonság és együttműködés, valamint a földközi-tengeri térség biztonsága és együttműködése között. Ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy ugyanabban a szellemben, amelyben csatlakozik a helsinki kötelezettségvállalásokhoz, Olaszország ugyanebben a szellemben fogja irányítani kapcsolatait a többi országgal is, mindenekelőtt pedig a földközi-tengeri országokkal. A felszólaló a továbbiakban arra is kitér, hogy a (Nyugat-) Európai Gazdasági Közösség Tanácsának soros elnöki minőségében a konferencia záróokmányát az EGK nevében is aláírja. Befejezésül a felszólaló hangsúlyozta, hogy az értekezlet jelentőségét az a mód fogja bizonyítani, ahogyan kihatásai megfelelnek majd a népek várakozásainak, mindenekelőtt pedig a fiatal nemzedék reményeinek. Pierre Gräber, a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG elnöke felszólalását azzal kezdte, hogy a múltbeli diplomáciai találkozókkal ellentétben, az összeurópai értekezletet a részvevő államok szuverén egyenlőségének alapján készítették elő, ezen az alapon bontakozott ki és hozott határozatokat. A közmegegyezés elve tette lehetővé valamennyi ország küldötte számára — tekintet nélkül arra, hogy nagy vagy kis országokat képviselnek —, hogy szabadon kifejezésre juttassák szempontjaikat, és aktívan részt vegyenek a közös politikai okmány kidolgozásában. A szónok a továbbiakban kiemelte: az államok szuverén egyenlőségének leglényegesebb erénye Svájc szempontjából az, hogy szentesíti a nemzeti függetlenség mindennél fontosabb elvét. Az ünnepélyes keretek között elfogadásra kerülő előirányzatokat — mondotta — valóra kell majd váltani. Az európai béke és biztonság meghonosítása valamennyi részvevő államtól megköveteli a fenntartás nélküli jóakaratot, aminek irányában még szakadatlan erőfeszítésekre van szükség. A Svájci Államszövetség elnöke kijelentette: ma mindennél fontosabb egy új szellem, amely meghatározza a nemzetközi kapcsolatokat. Az ünnepélyes keretek között meghatározott elvek — mondotta —, közöttük mindenekelőtt az államok szuverén függetlenségének tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzése, a nézeteltérések békés megoldása és az emberi jogok tiszteletben tartása, mindezek az elvek a jövőben az államok mindennapos magatartásának szerves részeivé kell hogy váljanak. A felszólaló egyszersmind hangsúlyozta, hogy Európa reális biztonsága összeegyeztethetetlen a katonai potenciálok szüntelen növelésével a kontinensen. Befejezésül kifejezte reményét, hogy az értekezlet ünnepélyes keretek között szentesített eredményei mélyrehatóan meghatározzák majd a jövőbeni fejlődést. Az összeurópai értekezlet okmányainak aláírásával a békepolitika jelentős lépést tesz előre — mondotta felszólalásában Helmut Schmidt, Németország szövetségi KÖZTÁRSASÁG kancellárja. A nyugatnémet Szövetségi Gyűlés és az NSZK állampolgárai különösen nagyra értékelik a konferencia eredményeit, egyszersmind azonban mi realisták vagyunk — mondotta. A szembenállás év-tizedeit nem válthatja fel máról holnapra az együttműködés korszaka. Ez hosszantartó folyamat, amely megköveteli az itt képviselt államok állandó együttműködését. Megállapíthatjuk azonban, hogy az enyhülési politika néhány éve alatt az államok közeledtek egymáshoz. Természetesen még fennállnak közöttük jelentős ellentétek. Mindemellett a konferencia okmányaiban megvonták a béke meghonosításának irányvonalait az enyhülés és az együttműködés útján. A dokumentumokba foglalt elvekről szólva, a nyugatnémet kancellár hangsúlyozta az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzésről való végleges lemondás fontosságát. Mi azt reméljük, — hangsúlyozta —, hogy az európai népek közötti kölcsönös bizalom azáltal is meg fog erősödni, hogy gyakorlatilag megvalósítják a megállapodásokban szereplő katonai vonatkozású előirányzatokat. A záróokmányban foglalt e vonatkozású megállapodás politikai előrehaladást képvisel olyan más intézkedések felé, amelyek elvezethetnek ama háborús veszély csökkenéséhez, amit az képvisel, hogy Európában óriási katonai erők és fegyverzetek összpontosulnak. A nyugatnémet kancellár a továbbiakban hangsúlyozta az NSZK készségét, hogy elmélyítse gazdasági-együttműködési politikáját más államokkal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. A felszólaló végül arról szólt, hogy az aláírásra kerülő dokumentumokat egy olyan felhívásnak kell tekinteni, amelyet mindenkinek meg kell hallania, majd ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta: az okmányok ünnepélyes aláírása mindannyiunkat arra kötelez, hogy a szavakat tettekre váltsuk. Felvázoltuk azokat a kereteket, amelyek közepette együtt akarunk élni egymással Európában. Türelmesen és következetesen kell előre haladnunk ezen az úton. vacsorát adott Urho Kekkonen, Finnország elnöke az elnöki palota termeiben vacsorát adott a helsinki legmagasabb szintű találkozón részt vevő 35 állam magas rangú képviselőinek tiszteletére. A vacsorán részt vett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, valamint Ștefan Andrei és George Macovescu elvtársak. Jelen voltak a konferencián részt vevő országok állam- és kormányfői, többi politikai személyiségei. A vacsorán Finnország elnöke pohárköszöntőjében tiszteletteljesen és szívélyesen üdvözölte a magas rangú vendégeket, teljes sikert kívánt a konferenciához. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK RÁMUTAT A BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁIRA A finn sajtó a román A finn sajtó nagy teret szentel Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétének Helsinkiben, s részvételének az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, magas szintű szakaszának munkálatain. Valamennyi újság híreket és fényképeket közöl a román államfő megérkezéséről a finn fővárosba, ahol fogadta őt Urho Kekkonen elnök. Az SST finn hírügynökség, valamint a Helsinkiben megjelenő lapok közlik Nicolae Ceausescu elvtárs nyilatkozatát, amelyet a sajtó képviselőinek adott megérkezésekor. Újabb perspektívák cím alatt a Luori Sosialidemokraatti című lap kommentárt közöl, amelyben rámutat: „Nicolae Ceausescunak, Románia elnökének véleménye szerint a pénteken Helsinkiben aláírásra kerülő dokumentumok újabb perspektívákat nyitnak kontinensünk biztonsága előtt. A sajtónak adott nyilatkozatában — hangsúlyozza a kommentár — Nicolae Ceausescu elnök megállapította, hogy a földrész biztonságát többek között a más államok belügyeibe való be államfő nyilatkozatáról nem avatkozás elvére kell alapozni“. Az Uusi Suomi című napilap megállapítja: „Románia elnöke külön kiemelte az egyenjogúság elvét, amely az alapját kell hogy képezze valamennyi állam részvételének a nemzetközi életben, valamint a más államok belügyeibe való be nem avatkozást“. A lap a továbbiakban megjegyezte, hogy Románia elnöke, aki másodszor tartózkodik Finnországban, üdvözlő üzenetet intézett a finn néphez. A Kansan Uutiset című lap rámutat: „Nicolae Ceausescu elnök hangsúlyozta, hogy az értekezleten elfogadásra kerülő dokumentum újabb perspektívákat nyit a biztonság megteremtése előtt kontinensünkön. Pozitíveknek értékelte a konferencián eddig elért eredményeket, de kiemelte, hogy még számos megoldásra váró probléma marad az európai biztonság megvalósítása terén . A rádió- és tévéállomások riportokat közvetítettek Nicolae Ceausescu elnök megérkezéséről a finn fővárosba. (Folytatás az 1. oldalról) családjának tagállamai. Azért hangsúlyozom ezt, mert az ENSZ által kinyilvánított elveket tudatosan belefoglalták az értekezlet konklúzióiba. Az értekezlet záróokmánya az európai együttműködés és biztonság alapját képezi, annál is inkább, mert egyes aláíró országokra jut a világ katonai kiadásainak több mint 80 százaléka. „Ez arra késztet — mondotta —, hogy megállapítsuk: a jelenlegikonferencia befejezése inkább kezdet, mint rég. Az itt egybegyűlt vezetők jelentős lépést tettek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya célkitűzéseinek megvalósítása irányába. Ha tovább mennek ezen az úton, fokozva a kölcsönös bizalmat és tiszteletet, a jelenlegi találkozó történelmi jelentőségű lesz nemcsak Európa, hanem remélem, az egész emberiség számára“. ★ A délutáni ülésen, amelyen a genfi szakaszban megállapított ügyrendi eljárás szerint a Vatikán küldöttségvezetője elnökölt, a részt vevő államok magas rangú képviselői megkezdték expozéjuk előterjesztését az európai biztonság és együttműködés nagy problémáiról, valamint a konferencia záródokumentumáról. Az ülésen Nagy-Britannia, Görögország, Izland, Kanada, Bulgária, a Német DK, Olaszország, Svájc és Németország SZK állam-, illetve kormányfője emelkedett szólásra. * Csütörtökön 12 órakor (a helyi időszámítás szerint) a helsinki Finlandia palotában véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, legmagasabb szintű szakaszának második munkaülése. A csütörtök délelőtti ülésen Joszip Broz Tito, Jugoszlávia SZSZK elnöke elnökölt. A felszólalásoknak sorshúzással megállapított sorrendje szerint a délelőtti ülésen felszólalt Gustav Husak, a Csehszlovák SZK elnöke, Edvard Gierek, a LEMP KB első titkára, Valéry Giscard d'Estaing, Franciaország elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Liam Cosgrave, Írország miniszterelnöke, Makariosz érsek, Ciprus elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára. „Törökországban nagy jelentőséget tulajdonítanak Mac Ceausescu elnök hozzájárulásának a mai világ fontos problémái megoldásához“ BULENT ECEVIT NYILATKOZATA A HAZAI SAJTÓNAK Bülent Ecevit, a Törökországi Republikánus Néppárt elnöke a párt küldöttségének élén hazánkban tett látogatása befejezésekor a következő nyilatkozatot adta a hazai sajtó képviselőinek: „A tisztelt Nicolae Ceausescu elnökkel folytatott beszélgetések során — mondotta Bülent Ecevit — boldogan állapítottam meg, hogy ő ugyanannyira óhajtja, mint én, és ugyanolyan érdeklődéssel figyeli, mint én a pártjaink és országaink közötti együttműködési kapcsolatok fejlődését. Nemcsak arra volt alkalmunk, hogy leszögezzük azokat az általános elveket, amelyekre kapcsolatainkat alapozni fogjuk, hanem lehetővé vált az is, hogy együttműködésünk részleteit is megbeszéljük“. „Törökországban nagy jelentőséget tulajdonítanak a román politika eredetiségének, Nicolae Ceausescu elnök hozzájárulásának a mai világ fontos problémái megoldásához és e problémák megoldására vezető legmegfelelőbb utak feltárásához.“ „Csodálattal szemléltük — mondotta Bülent Ecevit — Románia gazdasági fejlődését, sokoldalú fejlődését. Országaink annyira közel állnak egymáshoz, hogy szomszédoknak tekinthetők. Semmiféle vitás vagy függő kérdés nem áll fenn közöttük. Ennek ellenére kapcsolataink és kereskedelmi cseréink még nem érték el a kívánatos szintet. Itt megállapítottam, hogy kellő lehetőségekkel rendelkezünk az új sokrétű kapcsolatok jövőbeli fejlesztéséhez. Tulajdonképpen ez a látogatás erre a következtetésre vezetett bennünket. Miután láthattuk és tapasztalhattuk a romániai realitásokat, az önök országában fennálló konkrét feltételeket, számos javaslatot tehettünk e tekintetben. A román fél úgyszintén javaslatokat tett kapcsolataink bővítésére. Noha pártunk jelenleg egyike a legerősebb törökországi pártoknak, mégsem kormánypárt. Ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy már most jelentősen hozzájárulhatunk az országaink közötti együttműködési kapcsolatok bővítéséhez. Ebből a célból, e kapcsolatok minél gyorsabb és késedelem nélküli fejlesztése érdekében mielőbb ismertetjük javaslatainkat a török kormánnyal. Másrészt arra gondolunk, hogy a közeljövőben újabb lépcsőfokra emeljük a pártjaink közötti kapcsolatokat. Meggyőződésünk, hogy ebben a keretben, akárcsak a földrajzi övezetünkben levő országaink közötti kapcsolatokban számos irányban elmélyíthetjük az együttműködést, újabb lehetőségeket találhatunk az együttműködésre különböző területeken.“ Bülent Ecevit rámutatott, hogy természetesen fennállhatnak véleménykülönbségek a két párt között egyes belső kérdések megoldásának útjai tekintetében, ez azonban egyáltalán nem akadályozhatja együttműködésük bővítését a közös érdekű kérdésekben. „Reméljük — mondotta —, hogy megvalósítandó együttműködési kapcsolataink, az ebben az irányban sorra kerülő lépéseink példát mutatnak majd és egyben hozzájárulnak a velünk ugyanazon övezetben levő országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.“ Az európai biztonság kérdéséről szólva, Bülent Ecevit a következőket állapította meg: „A gazdasági potenciál, a katonai erő és a terület méretei szempontjából számos ország tekinthető közepesnek vagy kis országnak, de az emberiség boldogságáért és jólétéért való felelősségérzet szempontjából az összes országok egyenlők. Mi csodálattal kísértük és továbbra is figyelemmel kísérjük azt a felelősségérzetet és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia tesz ebben az irányban, az összeurópai konferencia munkálatainak sikere irányában.“ Végül Bülent Ecevit köszönetét fejezte ki azért a különleges vendégszeretetért, amelynek a Törökországi Republikánus Néppárt küldöttsége örvendett a hazánkban tett látogatása során, és sok sikert kívánt a román népnek munkájában. 3. NICOLAE (Folytatás az 1. oldalról) nak a parlamenti életben való részvétele tekintetében. Ez úgy értendő, hogy az OKP szem előtt tartja annak lehetőségét, hogy parlamenti úton, választások útján jusson hatalomra. Mi az ön véleménye e tekintetben ? VÁLASZ : Helyesnek tekintem az Olasz Kommunista Párt álláspontját, szem előtt tartva az olaszországi történelmi, társadalmi és nemzeti körülményeket. A világ különböző országaiban a haladás és a szocializmus útján való fejlődés az illető országok realitásaiból kiindulva megy végbe. Értékelem azt, hogy az Olasz Kommunista Párt politikájának kidolgozásában szem előtt tartja ezt a realitást. Egyébként maga Románia tapasztalata is— igaz, hogy valamivel régebbi tapasztalata — azt igazolja, hogy a társadalom haladó, szocialista fejlődésének biztosításáért egybe kell fogni az összes haladó erőket, a különböző demokratikus pártokat. KÉRDÉS: Románia álláspontja és javaslatai az európai biztonsági és együttműködési konferencián, valamint az európai haderők csökkentéséért folyó konferencián érdekes vonalat követtek a kis országok szempontjából. Mondana-e nekünk néhány részletet erről a kérdésről ? VÁLASZ : Románia mindig állást foglalt az olyan új európai kapcsolatok létrehozása mellett, amelyek a teljes jogegyenlőségen, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán, a belügyekbe való be nem avatkozáson, a különböző nemzetközi kérdések megoldásában, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzésén alapulnak. Úgy véljük, hogy a nemzetközi életben biztosítani kell az összes államok aktív részvételét a biztonságra vonatkozó kérdések megoldásában, és elsősorban a kis és közepes államokét, amelyek közvetlenül érdekeltek egy új politikában. Az európai biztonság kérdéseiben nagy figyelmet szenteltünk és szentelünk tovább CEAUSESCU INTERJÚJÁ ra is a katonai vonatkozásoknak, s ezt abból a tényből kiindulva tesszük, hogy a reális európai biztonság és együttműködés nem valósítható meg katonai jellegű intézkedések nélkül, leszerelési, csapatcsökkentési intézkedések nélkül, a tömbök, a katonai támaszpontok megszüntetése, az idegen csapatok visszavonása nélkül. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy e problémák közül többé vagy kevésbé sok tükröződik, a néhány nap múlva Helsinkiben aláírásra kerülő dokumentumokban. Úgy véljük azonban, hogy az összes államok kötelesek tovább munkálkodni a Helsinkiben aláírandó dokumentumokban megállapítottak valóra váltásáért, hogy ténylegesen biztosíthassuk a világ biztonságát és békéjét. KÉRDÉS: Románia külpolitikájának egy sajátos vonása, amely különbözik a többi szocialista ország külpolitikájától, a kapcsolatok állandó bővítése a Kínai Népköztársasággal. Kérjük, mondja el véleményét ezzel kapcsolatosan. VÁLASZ : Románia aktívan állást foglal az összes szocialista országokkal való együttműködési kapcsolatok mellett, a nézeteltérések áthidalása és szolidaritásuk és együttműködésük megszilárdítása mellett. Ezzel az elvi állásponttal összhangban természetesen széles körű kapcsolatokat fejlesztünk ki a Kínai Népköztársasággal, akárcsak az öszszes európai, ázsiai vagy amerikai szocialista országokkal. KÉRDÉS : Mi az álláspontja a ciprusi probléma méltányos rendezéséről ? VÁLASZ : Románia olyan politikai megoldás mellett foglal állást, amely szavatolja Ciprus integritását és szuverenitását, valamint semlegességét. Úgy véljük, hogy a ciprusi két közösségnek megegyezésre kell jutnia az egymás közti minél jobb, békés együttműködésre vonatkozóan. Ciprus független gazdasági és társadalmi fejlődése céljából. Ugyanakkor, nézetem szerint Törökországnak és Görögországnak behatóbban kellene foglalkoznia a ciprusi probléma gyors rendezése ELVTÁRS vel, a már említett meggondolásokból kiindulva. A román népnek, amely a Balkánon, Ciprus közelében él, közvetlen érdeke, hogy ezt a problémát a Törökország és Görögország közti szoros együttműködés, valamint az összes balkáni országok együttműködése révén megoldják. KÉRDÉS: Elégedett ön a török-román kapcsolatok jelenlegi helyzetével ? Mit javasol e kapcsolatok javítására . VÁLASZ: Megállapíthatom, hogy az utóbbi években Románia és Törökország együttműködése, főként gazdasági téren, számottevően fejlődött. De nyíltan meg kell mondanom, hogy ennek ellenére még sok a tennivalónk mindkét részről együttműködésünk erőteljesebb fellendítésére. Ez irányban kétségtelenül szükség van arra, hogy a két ország kormánya, a különböző gazdasági és más területen működő szervek következetesebben munkálkodjanak országaink szorosabb együttműködésén. Meg kívánom jegyezni, hogy Románia, a román kormány őszintén óhajtja kapcsolatainak bővítését Törökországgal. KÉRDÉS: Érvényes-e még az ön nézete azzal kapcsolatban, hogy a Balkánon atommentes övezetet kell létesíteni ? VÁLASZ : Amint tudják, a világban sok változás történt, jelentős haladást értünk el az enyhülés útján, erőfeszítéseket teszünk az új gazdasági és politikai világrend meghonosításáért. De ugyanakkor erősen fellendült a fegyverkezési hajsza, beleértve a nukleáris fegyverek továbbterjedését is. Ilyen körülmények között úgy véljük, hogy fokozottabb erőfeszítések szükségesek a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés irányában. E tevékenységgel összefüggésben tehát kétségtelenül szükséges atommentes övezetek létrehozása a világ különböző részein, vagyis a Balkánon is, és véleményünk szerint tovább kell szorgalmaznunk ezt. Befejezésül az önök útján baráti üdvözletemet küldöm, jólétet és prosperitást kívánok a baráti török népnek.