Előre, 1976. szeptember (30. évfolyam, 8955-8980. szám)

1976-09-01 / 8955. szám

2-----------SZERDAI KRÓNIKA Az olvasó fóruma Felkészülten Még két hét van hátra tan­­évnyításig, de a nagyváradi szaküzletekben már majdnem egy hónapja megvásárolhatók az egyenruhák, az iskolai tan­szerek. Kerekes Erzsébet és Neag Genica áruszakértők el­mondották, hogy az idén tíz százalékkal több egyenruhát forgalmaznak, mint tavaly. A napközisektől a líceumi tanu­lókig minden korosztály meg­találja a neki megfelelőt. Az ország különböző ruhagyárai­ban az idén is a jól bevált és nagyon kedvelt anyagokból készítették az egyenruhákat. Megszervezték a szokottól el­térő méretű ruhák rendelését is a Gulliver áruházban, s a vásárló részletre is megveheti a szükséges ruhákat. A meg­­növekedett kínálatnak, az elő­nyös vásárlási feltételeknek megfelelően a kereslet is meg­növekedett, bizonyítják ezt a váradi áruházak egyenruhát árusító részlegei. BLAU ZSIGMOND Nagyvárad Ismét a parajdi fürdőről Sok szó esett már a parajdi fürdő jó hatásáról, az elszál­lásolási lehetőségekről, vala­mint arról, mivel tölthetik el az ott pihenők szabad idejü­ket. Most az étkezésről sze­retnék írni néhány szót, mivel ottlétemkor ez volt az egyet­len kifogásolható szolgáltatás. Van ugyan egy vendéglő, de a sok vendéghez képest kicsi, éppen ezért nem elég gördü­lékeny a kiszolgálás. A zöld­ségüzlet ellátása is kifogásol­ható, gyümölcs például nincs, a cukrászdában pedig csak hű­sítőt kapni, vizet inni „egy­szerűen“ nem lehet. Felmerült még egy problé­ma: a fürdő­jegy megvásárlá­sáé. Amikor a buszról leszáll­­nak a vendégek, sokukat, akik nem tudják, mi az eljárás, visszaküldenek az ONT-irodá­­hoz jegyet venni. Ezt a sok ide-oda járkálást csak a fia­talok bírják, sokan emiatt le is mondanak az aznapi fürdő­ről. Úgy kellene megszervez­ni, hogy ott helyben, a bejá­ratnál lehessen jegyet venni, így sokkal könnyebben men­ne az előre megvett jegyek átírása, az új jegyek megvál­tása is. DÉNES MÁRIA Brassó Élményekben nem volt hiány A craiovai 3-as számú fran­cia tannyelvű líceum az ország tizennégy megyéjéből össze­gyűlt 121 tanuló részére szer­vezett táborozást. Nagyon jól éreztük magunkat mindannyi­an, annál is inkább, mivel olyan élményekben is részünk volt, amelyekben más vidéken felütött táborban nem lett vol­na : megtekintettük Olténia történelmi múzeumát, a Ion Tuculescu művészeti múzeu­mot, a város mellett létesített 500 hektár területű üvegházat, amely a legnagyobb Romániá­­★ A krasznai líceumban élénk tevékenység folyik a vakáció­ban is, országos kiránduláso­kon, különböző expedíciókon vehetnek részt a diákok. Nemrég érkezett­ haza az ifj. Topál Sándor és Major István testnevelő tanárok által veze­tett expedíció, amely az Őse­ink nyomában nevet viselte. Tíz lelkes pionír vett részt a sátoros kiránduláson. „Fő­hadiszállásuk“ a Körös völgye volt. Csúcsán megtekintették az Ady-Goga kastélyt, kirán­dultak a Dragán völgyébe, in­nen Bucium és Romána­i­ra mentek, rövid időt töltöttek a bizusai gyógyfürdőnél, majd Nagyilondán letáboroztak. Itt találkoztak Vilcea megyei tá­borozó pionírokkal, akikkel van, de talán egész Európában is. A tábor ideje alatt rajzver­senyt is szerveztek, amelyen 15 tanuló vett részt. A ver­senyt Tamatét Sabin, kolozs­­vár-napocai diák nyerte. Jól szórakoztunk a Ialomita me­gyei Chirea Valentin tréfáin, és természetesen gyarapítottuk francia tudásunkat. Nagyon szeretnénk, ha jövőre is ha­sonló táborban tölthetnénk va­kációnk egy részét. PÉTER KÁROLY VII. oszt. Kápolnásfalu, Hargita megye ★ ★ barátságos sportrendezvénye­ken vettek részt. Zsibón meg­tekintették a kastélyt, mely­nek parkja Szilágy megye hí­res botanikus kertje. A me­gyeszékhelyen, Zilahon elláto­gattak az ipari létesítmények­be, valamint a múzeumba. Szi­­lágysomlyóra utaztak innen, ahol többek között megtekin­tették a vár romjait. Útjük utolsó állomása Bagos volt, itt négy napot töltöttek, és különböző helységek pionírjai­val barátkoztak. Nagyon gaz­dag élményekkel tértek haza a kéthetes út végén. A felvétel táborozásuk egyik momentu­mát örökíti meg. VÍZAKNAI ZOLTÁN LÁSZLÓ Kraszna Kettőn áll a vásár! A Szatmár megyei Király­­darócon az utóbbi időben el­­hanyagolódott a sportélet. Ez elsősorban a fiatalság szétszó­ródásával és egy hozzáértő szervező hiányával magyaráz­ható. Az áldatlan állapoton akartak segíteni a daróci fia­talok, amikor az ingázókból, vakációzó tanulókból, otthon maradt ifjúmunkásokból meg­alakították a futballcsapatot, melynek szándéka a megyei bajnokságba benevezni. Az edzéseket meg is kezdték, most csupán a felszerelés hiánya akadályozza őket céljuk eléré­sében, ugyanis a régi felsze­relés használhatatlanná vált. A fiatalok bizalommal fordul­tak a helyi mtsz vezetőségé­hez és a KISZ-bizottsághoz, de kopogtatásuk eredményte­lennek bizonyult. A néptanács 1100 lejt ígért azzal a felté­tellel, ha az mtsz és a KISZ is segíti őket. Mindenesetre két lehetőségre van kilátás: vagy elmúlik a fiatalok lelke­sedése és tenniakarása, vagy — közös erőfeszítéssel — fel­szereléshez jutnak, és végre beindulhat a régen pangó sportélet. LUKÁCS LAJOS Szatmár Nagy gondot fordítanak a Bihar megyei Csenteleken a vető­mag minőségére. Ecsedi József raktáros vezetésével reggeltől késő estig szárítják a napon a vetőmagnak való rozsot. HALMAZSÁN JÁNOS (Margitta) felvétele Levelekből röviden • A gyorsan fejlődő Luda­son ebben az évben újabb tíz utcában vezették be az ivóvi­zet. A munkálatok elvégzésé­hez hazafias munkával a vá­ros lakói is hozzájárultak. (DEMETER FERENC, Maros­­vásárhely) • Nemrég betértem a Ko­­lozs megyei Egeres község 59-es számú élelmiszerüzleté­be, és a legnagyobb megelé­gedéssel távoztam. Nemcsak hogy mindent, amit vásárolni akartam, megkaptam, de a ki­szolgálás is elsőrendű. Brady elvtárs, a felelős, előzékenyen, udvariasan viselkedik és jó példáját követi a másik két kiszolgálónő is. Amikor csak módomban lesz, ide jövök vásárolni, mert öröm besze­rezni az élelmiszert egy ilyen jól ellátott boltból, ilyen kész­séges eladóktól. (GERGELY JÁNOSNÉ, Kispetri, Szilágy megye) Szeptemberi prognózis A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint szeptemberben ál­talában szép időre számíthatunk. A hőmérséklet a hónapnak megfelelő értékek körül lesz, a csapadékmennyiség sem halad­ja meg a normális értékeket, sőt az utolsó két dekádban kisebb lesz a szokásosnál, főleg az ország nyugati és déli részén. Szeptember 1 és 6 között viszonylag meleg idő várható, vál­tozó felhőzettel, délutánonként helyenként esőzéssel és villám­lással. A minimális hőmérséklet 7 és 17 fok között, a maximális pedig 20 és 28 fok között váltakozik, helyenként az ország dél­keleti részén meghaladva ezeket az értékeket. Szeptember 7 és 11 között változékony időre, fokozatos lehű­lésre számíthatunk. Az égbolt többnyire felhős lesz, helyenként esőzés és mérsékelt szél várható. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 5 és 15 fok között, a legmagasabbak pedig 15 és 23 fok között váltakoznak. Szeptember 12 és 17 között általában szép idő várható, változó felhőzettel. Az ország északi és keleti részén borultabb lesz az égbolt, helyenként esni fog az eső. A legalacsonyabb és a leg­magasabb hőmérsékleti értékek 4 és 14 fok között, illetve 15 és 23 fok között ingadoznak. A szeptember 18 és 23 közötti időszakban szép időre számít­hatunk. Az ország délkeleti részén a fokozottabb felhőátvonu­lások következtében helyenként szemerkélni fog az eső. A lega­lacsonyabb hőmérsékleti értékek 2 és 12 fok között, a legmaga­sabbak 13 és 23 fok között váltakoznak. Reggel és este ködkép­ződés várható. Szeptember utolsó napjaiban szép, meleg időre számíthatunk. Esőzések csak elvétve lesznek. A legalacsonyabb hőmérséklet 4 és 12 fok között, a legmagasabb 17 és 27 fok között ingadozik, helyenként túlhaladva ezeket az értékeket. Elvétve gyenge köd­képződés várható. Szeptember 1. szerda III. évnegyed IX. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 245 nap Hátra van még: 121 nap Napkelte: 5.38 Napnyugta: 18.52 Holdkelte: 13.45 Holdnyugta: 23.22 vni SZERDA, I. műsor: 9.00 I . Tévé-iskola; 10.00 Do­­­ *­kumentumfilmek; 10.30 Népi muzsika; 11.00 Tévé-ri­port; 11.20 Filmkultúra; 11.50 Telex ; 15.50 Könnyűzene ; 16.00 Tévé-iskola; 16.30 Orosz nyelvlecke ; 17.00 Telex; 17.05 Zenei gyöngyszemek ; 17.30 Sport. Helyszíni közvetítés a 23 August stadionból a Dina­mo — Steaua A-osztályú lab­darúgó mérkőzésről; 19.20 E­­zeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 A tévé gazdasági szemlé­je; 20.25 A tévé filmmúzeuma. Japán film: Harakiri; 22.20 Na­pi eseménykrónika. II. műsor ; 20.00 A tudomány élő fáklyái; 20.30 Fiatal előadóművészek ; 21.00 Telex; 21.05 Versműsor ; 21.25 Folytatásos film: Parasz­tok (ismétlés). PIONÍR FILMESEK ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA A temesvári pionírházban va­sárnap rendezték meg a pionír filmesek országos fesztiváljának gálaestjét. Ezt megelőzően a kis filmesek 10 napot töltöttek a Temes megyei Bogátán. A fesz­tivál alkalmával több mint 50 dokumentum- és rajzfilmet mu­tattak be, melyek az iskolások és gyerekek életéből ihletődtek. A MAROS MEGYEI könyv­tár hét, hónap alatt 13 600 olvasót látott el. Csak a könyvtár gyermekrészlegén 50 000, műszaki osztályán 17 000 kötet áll az olvasók rendelkezésére. ÉRDEKES felmérést végez­tek a Bacau megyei Traian község néptanácsán : a hely­ségben 50 olyan családot tar­tanak nyilván, ahol 8—10 gyermek van. HÁROM Csíkszeredai kép­zőművész — Beczály Antal, Maszelka János és Ferencz Ernő alkotásaiból nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Kultúrpalota termében. APRÓHIRDETÉS 43 000. km-ben levő 1300-as DACIA eladó. Érdeklődni: Szé­kelyudvarhely, telefon: 12448. (1434) A BARÁTSÁG MŰVÉSZTELEPÉN Gyergyószárhegyen közel 30 képzőművész, szobrász, festő grafikus immár harmadszor vett részt a Barátság című művész­telep egyhónapos nyári alkotó­táborozásán. Az itt készült al­kotások a művésztelep parkjá­ban, illetve a restaurálási mun­kálatok alatt álló helyi Lázár­kastély termeiben tekinthetők meg. ÚJ TELEFONKÖNYVET hoznak forgalomba a napok­ban Vaslui megyében. OZSDOLA és Pólyán, Ko­­vászna megye e két termelő­­szövetkezete, az év első nyolc hónapjában teljesítette az e­­gész évi hússzerződési tervet. Sőt, Ozsdola nem csupán a tervet valósította meg, hanem több mint 20 tonna húst szál­lított előirányzaton felül. A HELYI munkásmozgalmi hagyományokat felelevenítő párttörténeti kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi municípiu­­mi múzeumban. Felvételi versenyvizsga a posztlíceális szakiskolákba A Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium megjelentette a posztlíceális szakiskolák felvételi vizsgáira vonatkozó feltételeket ismertető brosúrát. Az ismerte­tőt nagy példányszámban nyom­tatták, az érdeklődők beszerez­hetik a sajtóelosztóknál. A brosúra tartalmazza az or­szág összes posztlíceális iskolái­nak névsorát, ismerteti a felvé­teli feltételeket, a versenyvizs­gák tárgykörét és a vizsgatan­tárgyak programját. A poszt­­liceális iskolák nappali, esti és látogatás nélküli tanfolyamaira egyaránt versenyvizsga alapján veszik fel a tanulókat. A felvé­tel, az elért átlageredmények alapján, a rendelkezésre álló helyek arányában történik. A posztlíceális iskolák ver­senyvizsgáira jelentkezhetnek a reál és humán líceumok érett­ségi vizsgát tett végzettjei és azok, akik az érettségi bizonyít­vánnyal egyenlő értékű diplo­mával rendelkeznek. Mind a nappali, mind az esti, mind a látogatás nélküli tagozaton a versenyvizsga­ kezdete: 1976 szeptember 15. A beiratkozások nyolc nappal hamarabb kezdőd­nek és 24 órával a versenyvizsga időpontja előtt zárulnak. Az is­kolák titkárságán ebben az idő­szakban mindennap kifüggesztik a rendelkezésre álló helyekre és a beiratkozások alakulására vo­natkozó adatokat. Az együttélő nemzetiségekhez tartozó jelent­kezők anyanyelvükön viszgázhat­­nak azokból a tantárgyakból, a­­melyeket anyanyelvükön tanul­tak. A felvételin a jelentkezők­nek írásbeli feladatokat kell megoldaniuk. A vizsgák sorrend­jéről két nappal a felvételi meg­kezdése előtt tájékoztatják a je­lentkezőket. A legkisebb átme­nő jegy 5-ös, azzal a feltétellel, hogy a jelentkező minden tárgy­ból érje el legkevesebb ezt a színvonalat. A nappali tagozatra sikeresen vizsgázók szerződést kötnek a szocialista egységek­kel, amelyek majd az iskola el­végzése után alkalmazzák őket. Az érdeklődök bővebb felvilá­gosításért az iskolák titkárságai­hoz fordulhatnak. Jelentős nemzetközi méhészrendezvények Bukarestben Szeptember 2 és 6 között hazánk két jelentős nemzet­közi méhészrendezvény szín­helye lesz. Bukarestben tart­ják meg az APIMONDIA II. nemzetközi apiterápia szim­­pozionját, valamint III. nem­zetközi méhészeti vásár­ kiál­lítását. Mindkét rendezvényt Románia Szocialista Köztársa­ság Méhészegyesülete — a Szocialista Egységfront tag­­szervezete — és a Nemzetközi Méhészet- Gazdasági és Tech­nológiai Intézet védnöksége alatt tartják meg. Az a tény, hogy a nemzetközi szimpozi­­on és vásárkiállítás házigaz­dájának tisztét hazánk tölti be, beszédesen vall a román méhészet nemzetközi elisme­résnek örvendő eredményei­ről, a méhészeti termékek gyógyászati alkalmazásában elért sikereiről. Köztudott, hogy az utóbbi években világviszonylatban egyre több méhészeti termé­ket alkalmaznak sikerrel az ésszerű táplálkozásban, külö­nösen a gyermekek és idősebb személyek étrendjében, vala­mint egyes kórok megelőzésé­ben és gyógyításában. A bu­karesti II. nemzetközi szim­­pozion — amelyen több mint 20 ország hírneves kuta­tója, orvosa, egyetemi taná­ra, szaktekintélye stb. vesz részt — arra lesz hivatott hogy felmérje az apiterápia lényeges kérdéseit, körvona­lazza az új orvostudomány ág fejlődési távlatait. A szim­pozionon elhangzó tudomá­nyos közlések, a hazai és külföldi gyakorlat alapján bizonyára elősegítik mindez egyes méhészeti termék gyó­gyászati hatásának pontosabb meghatározását, a leghatéko­nyabb kezelési módok köz­­kinccsé tételét. Egyúttal tudo­mányos érvekkel bizonyíthat­ja be mind a szakemberek mind a mézfogyasztók köré­ben azt a fontos szerepet amit a méz betölt az egész­séges táplálkozásban, valamint számos betegség megelőzésé­ben és leküzdésében. A vásár­­kiállítás jó alkalmat nyúj majd arra, hogy a részvevői bemutassák és megismertes­sék a legújabb méhészeti ter­mékeket, felszereléseket, tech­nológiákat, szakkiadványokat Kétségtelen, hogy a két ran­gos nemzetközi rendezvény magas színvonalú tudományos fórummá, gyümölcsöző tapasz­talatcserévé fog válni, hozzá­járul a nemzetközi együttmű­ködés elmélyítéséhez, és újab­­ bizonyságtételt fog jelenteni a hazai méhészet és apiterápia nemzetközi tekintélyének nö­vekedéséről. KÖZELEG AZ ÚJ ISKOLAI ÍV! Az állami kereskede­lem szaküzleteiben az I —XII. osztályos tanulók számára megvásárolha­tók az iskolai egyenru­hák. Szülők! Időt takarítanak meg és elkerülik az évnyitás­sal járó csúcsforgalmat, ha most vásárolják meg gyerekeik számára az egyenruhákat. NE HALOGASSÁK A VÁSÁRLÁST! (10416) nfb­com Új könyvek Valaha nagyon egyszerű volt Valaha nagyon egyszerű volt, pontosabban, nagyon egyszerű­nek tűnhetett versekkel foglal­kozni. Abban az időben még a legjobb és legfigyelmesebb bí­rálókkal is megesett, hogy átla­pozták, tüzetesen végig tanul­mányozták a költemények gyűj­teményét, megállapították belőle a szerzőnek az eseményekkel vagy dolgokkal szembeni maga­tartását, sietve észrevették a­­nyelvi szépségeket, kipellengé­rezték a gyönge rímeket, a ritmi­kai bukások számát följegyez­­­ték, osztályozták, és költőről és művéről mindjárt értékítéletet is mondtak. Ma a bíráló, de a sze­rényebb igényű olvasó-szerkesz­tő, lektor munkája is sokkal ösz­­szetettebb. Nem beszélve arról,­­hogy a sematikus szemlélet meg­búvó elemeit kikezdheti egy jo­gos ellenbírálat, főként arra uta­lok, hogy nem a kritika módsze­réről van szó elsősorban. A krit­i­tika módszerének, a legfejlet­­­­tebbnek és legkorszerűbbnek is — a verset kell követnie. Hogy a bírálat hajlékonyabb, megér­tőbb, de nem elnéző lett, nagy mértékben a megvizsgálandó „anyag", a vers minőségével kapcsolatos. Itt van például egy újabb verskötet, Vásárhelyi Gé­zának a Kriterionnál nemrég napvilágot látott A 998. éjszaka című könyve. Olyan könnyű be­lőle egyfajta sajátos szemléletet kihámozni ? Könnyű is, nem is. Ha kijelentéseket, nagyhangú vagy túl hangos üzeneteket vá­runk tőle, akkor várakozásunk­ban csalódni fogunk és hiába forgattuk töprengve a kötetet. Csalódni fogunk, ha ellenkező módon közeledünk hozzá, ha a sorok között mintegy rejtőző ál­lapotban lévőnek sejtjük a fő mondanivalót. Vásárhelyi Géza költői magatartása egy realista magatartása. Ezt úgy értem, hogy minduntalan érezteti, mi­lyen környezetben él, melyek az elfoglaltságai, mi készteti gon­dolkozásra, önmagáról való el­mélkedésre, közös gondok felet­ti tűnődésre, élet-halál nagy kérdéseinek fölvetésére. A ver­sek és szakaszok, az egész és a részlet arról tanúskodik, hogy itt egy, minden idegszálával, örömökkel, bánatokkal, derűs pillanatokkal, elkomorulásokkal a valósághoz szorosan kötődő, a valóságot mozgásában, válto­zásában és változataiban szem­lélő költői egyéniség nyilatkozik meg. A valóságközelségnek egyik jótéteménye az a ki­egyensúlyozottság, mely A 998. éjszaka tartalmára és formai erényeire egyaránt jellemző. Né­hány nagyon szép vallomás a közösség, család megtartó ere­jéről, a költői elkötelezettség el­mélyüléséről beszél (főként az Egy ember a földeken sorozat­ban) : „csak csöndesen csak csöndesen / ordítja gyomrom és vesém / kötetlen sétálok s egye­nesen / a hagymaföldek köze­pén / csupa hát csupa lábszár / mindenütt csupa kapanyél / az égen is egy kaszás paraszt járkál / ez a nép nem henyél" — igy láttat velünk is tájat és em­bert a költő A Földek közepén­­ben. Alkotó látásmódjának meg­felelően realista képeket alkot, a vidék — lényegében csak a falusi — élesen megvont körvona­lakkal megrajzolt, mező, ég, erdő, havas környék, emlék, gyer­mekkor tisztán, jól kivehetően lép elébünk. A konkrét mozzanat és a belülről megélt világ talál­kozásából kerülnek ki Vásárhelyi Géza legmerészebb és legin­kább előre mutató teljesítmé­nyei és kísérletei. Ilyen az Eset­len groteszk dallama, a Tél le­heletmegállító szomorúsága, az Utóirat nem létező unokáknak megtárulása, az Egy régi télutó meghittsége. Ezek a versek min­denek előtt vallomások persze, de az indító élmény, mely a va­lóság megfigyelt helyzetéből ke­rekedett, végig átszövi. Szemlél­tesse ezt egy idézet is : „az idő szegély mély­ lila / a város köddel harmatoz / ajkad széle oly puha / és megdöccen a vil­lamos / hideg az arcunk ösz­­szeér / már nem is vagy oly idegen / akár a köd kinn oly fehér / arcom a fagyos üve­gen." Ez a vers is eszmélkedé­­sünk elejéhez vezet vissza, mint ahogy a szerző minden jól si­került vállalkozása , valóság és lélek összhangja, egyensúlya fog meg benne a versnyelv és más versmívelő eszköz gondozott, ki­dolgozott hangulatában. Ez az egyensúly, ez a fegyelem — egy másik költemény szerint : Csen­des rajongás — erénye Vásár­helyi Gézának. Ez a józan pil­lantás a bennünket mindig ta­lányokkal­­ övező, nyugtalanító világba. Ebből az alaposan megfontolt, elemzett és ugyan­akkor ihletős költői magatartás­ból lesznek a kötet akartán aka­ratlan, öntudatosan önkéntelen, ösztönös és őszinte, felszabadult és hirtelen szépségei. Nem vé­letlen, hogy Vásárhelyi Géza verse akkor veszít lendületéből, amikor az eredendő élmény va­lóságtöltete kevés, és a költői világteremtés átadja helyét a költői alkalomszerzésnek , az el­vontságnak (Menekülő Dózsa seregéből; Térkép ! Ha majd téged is). A művészi tartalom és forma törvényes összetartozásá­nak képlete szerint ilyenkor a versnyelv is megszürkül, elko­pik, esetleg megbicsaklik : „Ha majd téged is meglegyint / Hogy gerinctörten fekszel / ha majd néked is a bor / fájó kö­zépkort buggyant / ha csillogó eszed majd / szarkákkal perel a nyárfán..." vagy : „erdőszélen fák közt állva / nyakamban az idők járma" és : „nincs közöm a hajnali holdhoz / talán a fé­nye befoltoz / kedvemen egy likat / kék pántlikát / kötöz ha­jamba / ha a részeg iram­ban..." Melyik most már az igazi Vásárhelyi Géza ? Azt hi­szem, ehhez kétség nem fér. Fejlődése, kibontakozása, e kö­tet java a közvetlen kifejezési modor hívásaival értékes az em­beri közösség, a baráti szeretet, az idők iránti felelősségtudat légkörében. A kötet szerzője fia­tal költőnek számít. Szerencsére eljutott odáig, hogy a legköny­­nyebbet és a legnehezebbet egyszerre kell vállalnia : „csak“ önmagához kell immár hűséges­nek maradnia. ..E.I MÁRKI ZOLTÁN Ion Pacea Nem szükséges bemutatni a hazai művészetkedvelő kö­zönségnek sem a szerzőt, sem a művészt: Dan Grigorescut a legtermékenyebb művészeti íróink egyike, Ion Paceat pedig úgyszólván pályára lé­pésétől nemzedéke, utóbb ál­talában a romániai képzőmű­vészet jeles egyéniségei kö­zött tartjuk számon. Messzemenően méltánytala­nok lennénk Dan Grigorescu iránt, ha ezt a jellemzést nem toldanánk meg mindjárt az­zal, hogy amellett hogy sokat közöl, a legtisztábban látó és legszélesebb látókörű — saj­nos, nem túl népes — kritiku­si elithez tartozik. A közepes méretű albumnak tekinthető könyvben, amely a kiadó je­lenkori hazai művészetet nép­szerűsítő sorozatát folytatja viszonylag szűk teret szabtak a tanulmánynak; szerzőnket azonban a szűk keret egyál­talán nem feszélyezi­­, a legjobb megoldást választotta azzal, hogy a lehető legrövi­debbre fogta az életrajzi vo­natkozások ismertetését, olyan mozzanatokra szorítkozván, melyek konkréten is kapcso­latba hozhatók a művekkel, s így annál nagyobb teret szen­telhet Pacea művészete elem­zésére. Pacea Dobrogeában született, íme a tény tömör és sokatmondó kommentárja: *) DAN GRIGORESCU: Ion Pacea; Meridiane Kiadó, Bukarest, 1976. művészete „Egy olyan vidék emlékképét hozta magával, ahol a fény élesen elkülöníti, mintegy ki­metszi a formákat, kidombo­rítja a formák ritmusát. Ér­dekes, hogy Pacea nemzedé­kének további két jelentős koloristája, Bitzan és Nico­­dim, szintén e tengermelléki tájról származik.“ — A rend­szerező összefoglalás feladatát magától elhárítva. Dan Grigo­rescu egyúttal azoktól is el­határolja magát, akik­ lírai ömlengéssel töltik ki az ilyen formátumú esszék lapjait. E­­helyett azokat a mélyben rej­lő összefüggéseket igyekszik megragadni, melyek meghatá­rozzák — egészében — a mű­vész tevékenységét. „Csak az engedheti meg magának, hogy következetesen a meleg, oly­kor kizárólag a tüzes vörösök családjából s az érett, sugárzó sárgákból válasszon színeket, s ezekből alakítson ki szigo­rúan racionális, kiegyensúlyo­zott kompozíciókat, ahogyan Pacea teszi, kivált az utóbbi években festett művein­k, aki tökéletesen tisztában van a színek bonyolult törvény­­szerűségeivel.“ Hasonló igénnyel közelít bennünket a festő visszatérő motívumaihoz, az olvasót kö­vetkezetesen kalauzolja a lé­nyegi megértés felé. Pacea madarai — írja — „embléma­­szerűek, ezek az eget hasító szárnyú árnyalakok mintha régmúlt időkből érkeznének, szándékoltan nehézkesek, ős­lényekre emlékeztetőek. Tá­volról sem absztrakciók, ha­nem nagyon is erőteljes, reá­lis léttel bíró lényeknek bizo­nyulnak, szárnycsapásaikkal fölbolygatják a nyugalmas lég­teret. Levegőbe emelkedésük — érezzük — a gravitációval folytatott győzelmes küzdelem eredménye. Fénylő tollú cso­damadarak, mesevilágból va­lók, hasonlatosak a népi szőt­tesek madaraihoz, a közeg, a­­melyben szárnyalnak a mito­lógiai és a valóságos tér eggyé­­olvadásának színtere.“ A tanulmány, befejező ré­szében vissza-visszatér az ilyenszerű fogalmazás: „azt hiszem, nincs igazuk azoknak, akik...“ A közvetett formában felemlegetett kételyeket né­mely esetekben sikerül elosz­latnia, másutt a szükségszerű­en sommás érvelés nem tűnik eléggé meggyőzőnek. Dan Grigorescu nem vállalja a lelkes alkalmi apologéta sze­repét, miközben a kritika kritikáját gyakorolja, a mé­lyebbre hatoló műértés mel­lett száll a síkra mindenek­előtt. A képtáblák között szerencsére elég sok a színes lenyomat és az olvasónak így csakugyan lehetősége nyílik az írott szöveg nyújtotta kép és a festői mű összevetésére, mert fekete-fehérben repro­dukálva Pacea művei gyakran valóban végzetesen leegysze­rűsödnek, ahogyan erre fi­gyelmeztet is a szerző. A szép kivitelezésű, vi­szonylag olcsó (37 lej) kiad­ványt francia és angol nyelvű összefoglaló egészíti ki. MEZEI JÓZSEF Termobiológiai alapismeretek Ha egy frissen megjelent könyv­ kapcsán a tudomány­népszerűsítő művek idejében történő ismertetésének olykor elhangzó igényéhez is hozzá­szólhatok, ezt azért teszem mindjárt az elején, mert tud­tommal választ még egyetlen fórum sem adott az olvasónak. Aránytalanul kevés ismertető jelenik meg ezekről a köny­vekről, s az is késve, olykor több hónapos késéssel. Mi en­nek az oka ? Miért van az, hogy mire az ismertető meg­jelenik, a könyv már el is fo­gyott ? Míg irodalmi alkotások komoly, több hasábos kritiká­ja, a pro- és kontra viták a mű jelentőségéhez képest ta­lán túlfsjtik az olvasó kíván­csiságát, addig a tudomány­népszerűsítő könyvek megje­lennek, elfogynak (vagy hóna­pokig a polcon kínálják ma­gukat), mint könyvkiadásunk hamupipőkéi. A jelenség jórészt a recen­zensek hiányával magyaráz­ható, pedig bárki, a nem szak­ember is alakít ki véleményt a könyvről , legalább azt megír­hatja, hogy miért, hogyan kö­tötte le figyelmét, avagy un­tatta a szóbanforgó mű. Kevés tehát az azonnal reagáló szak­ember. A néhány vállalkozó szellemű pedig a gyorsolvasás * C.A. PIC05 : Viata la temperaturi extreme, Editura Stiinfifica­ri enciclopedica, Bucuresti, 1976. módszerével, többnyire egy­szerre több frissen megjelent könyvet szalad át, hogy bár tisztes távolból jelezhesse se­rény könyvkiadásunk állomá­sait. Ezért az ismertetők több­nyire szűkszavúak, inkább bő­vített tartalomjegyzékek. Kockáztatva ezúttal azt, hogy alábbi ismertetőm első bírálója leszek, hadd szóljak néhány szót arról a külsejé­ben nem annyira hivalkodó könyvről, amely (ennek elle­nére) figyelmet érdemel. Azt már lassanként megszoktuk, hogy természettudományos is­mereteinket apró mozaikok­ból illesszük össze. Ez a könyv is ilyen ismeretmozai­kot ad : a hőmérséklet minden vonatkozását kielégítő részle­tességgel tárgyalja. A földi életet befolyásoló abiotikus tényezők egyik legfontosab­bika a hőmérséklet, amelynek szélsőségei a szervezetek al­kalmazkodásának próbaköve, az élőlények stressz-tényező­­je, végső fokon a fajok pusz­tulásának és keletkezésének lényeges eleme. A szerző mód­szeresen építi fel, bővíti a té­mát, olyan alapismeretekből indul ki, amely képessé tesz bárkit, a VII. osztályos isme­retek birtokában a könyv megértésére. A hőtani és hőmérési alap­fogalmak után a környezet, majd az állati szervezet hő­mérsékletét ismerteti. Az ál­la­­ti szervezet hőszabályozó rendszerét, a hőmérsékleti tű­réshatárt, a környezet hőmér­sékletének befolyását az a­­nyagcsere folyamatokra, a nö­vekedésre és a fejlődésre egy­­egy fejezet tárgyalja. Érdekes és fontos fejezetnek találom a szervezet védekező képessé­géről és módjáról szólót (a környezet hideg és meleg ha­tásai ellen). E két fejezetben az állati viselkedéstannal fog­lalkozók (etológusok) találnak új ismereteket. Kifogásolom azt a könyv­ben, hogy aránytalanul keve­set foglalkozik a gerinctelen állatokkal (különösen a rova­rokkal), s a változó testhőmér­sékletű állatok közül a gerin­cesek (halak, kétéltűek, hül­lők) a tértfoglaló főszereplők. Az emlősökre — és főleg az emberre — vonatkozó, túl gya­kori utalásai és részletezései legalábbis megkérdőjelezik a címben bejelentett szándékát, miszerint az egész állatvilág­ról kapunk alapvető ismerete­ket. A rovarokról például az alapismereteknél kevesebbet, az emlősökről jóval többet. Bizonyos mértékig fárasztó­vá teszi az olvasást a renge­teg adat, név, utalás, valamint az ábrák szinte teljes hiánya. Szerintem Piros azon a hálát­lan középmagas szinten írt, amely kevés a korszerű bioló­giával lépést tartó szakember­nek, viszont sok a téma iránt érdeklődő, nem szakos olvasó­nak. PUSKÁS ATTILA ELŐRE

Next