Előre, 1976. december (30. évfolyam, 9033-9059. szám)

1976-12-01 / 9033. szám

. 2. - SZERDAI KRÓNIKA Az olvasó fóruma Legfőbb „szemléltetőeszköz" , a valóság Annak érdekében, hogy a jövő nemzedék nevelésekor a leendő tanítók és tanítónők minél jobban összeköthessék majd az elméleti anyagot a gyakorlattal, a székelyudvar­helyi, pedagógiai líceum taná­rai gyakran tartanak minta­tanítást „kint az életben“. Az anyag és felhasználása című leckét például a köröndi a­­gyagedénygyárban tartották, legutóbb pedig a parajdi só­bányába mentek,, hogy minél élőbbé tehessék a környezet­ismeretet. A sóbányához érve, a diá­kok megkapták a megfelelő tanácsokat a testi épség meg­óvására és a fegyelmezett magatartásra vonatkozóan. Már a lift nagy élményt je­lentett, majd megcsodálták az óriási termeket, csillék zaka­tolására figyeltek fel, s meg­nézték a kis bányavonatot, mely a kitermelt kősót szál­lítja. Hazánk sókészletének jelentős része található itt, Parajdon, s megtanulhatták azt is, hogy a tengervíz le­ülepedése folytán jött létre ez a sóréteg. Az egyik csarnok­ban asztalok mellett, neon­fényben asztmás betegek ül­tek, szórakoztak, olvastak, orvosi előírásra napi négy órát kell itt lenn tölteniük, gyógyulásuk érdekében. A tankönyvben foglalt ismerete­ket így tették élőbbé, köny­­nyebben érthetővé. Már a köröndi agyagedénygyárban a diákok köszönetképpen kis irodalmi összeállítást mutat­tak be, s ezt előadták a só­bányászoknak is, akik nagyon örültek a műsornak, s távo­záskor szép sókristályokkal ajándékozták meg a tanuló­kat. Lőrincz Eugenia tanítónő nagy szakértelemmel vezette az órát, melyen jelen volt a líceum pártalapszervezetének titkára, Miklós Ferenc is, va­lamint Botlani Kornélia KISZ-irányító, Geréb Judit pszichopedagógus és Vinczeffy Endre természetrajz szakos metodista, akiknek szintén maradandó élményt jelentett ez a komplex jellegű, kirán­dulással egybekötött minta­óra. BÁRÓ HAJNAL Székelyudvarhely Maguknak építik Komoly akciót kezdemé­nyeztek a negredit-pavi­len- és kenderfeldolgozó vállalat fiataljai: megkezdték a válla­lat szomszédságában egy sportpálya építését. A haza­fias munka élén a KISZ-bi­­zottság áll, az építkezés egyik vezetője maga a KISZ-titkár, Tiproc l­an. Szerinte, és az irányításban ugyancsak részt vevő Pop Vasile szerint — a számítások alapján — év vé­géig az építést befejezik. Az avatásra a következő év már­ciusában kerül sor, ezzel „egészítik ki“ majd a válla­lati sportegyesület megalaku­lása ötödik évfordulójának megünneplését. Az új létesítmény kosárlab­da-, tenisz- és tekepályából áll majd, s így a vállalat fiataljainak régi kívánsága válik valóra. ERDEI IMRE Negre?ti-Dag Módszere a tanácsadás Már írtam Az olvasó fó­ruma rovatban a kolozsvár­­napocai IRIS porcelángyár formázó részlegéről, s hogy most ismét erre a témára té­rek vissza, annak oka az, hogy szeretném bemutatni a részlegnek azt a dolgozóját, akit mindig szívesen látnak. Seres Ana húsz évvel ez­előtt került a gyárba, azóta dolgozik a formázó részlegen, melyet mi öntödének neve­zünk. Tizenhat évig volt ön­tő, de soha nem került ki ke­ze alól selejtes munka. Négy éve mint minőségellenőr dol­gozik a részlegen. S bár őszin­tén szólva a minőségellenőrö­ket nem mindig és nem min­denütt fogadják nagy öröm­mel, Seles Anát, kinek mód­szere nem a büntetés, hanem a segítőkész felvilágosítás, magyarázat, jó tanács, mindig szívesen látják. Közvetlensége, jóindulata azt eredményezte, hogy még mielőtt ellenőrzésre kerülne sor, szakmai tanácsért hozzá fordulnak a többiek. Két év­vel ezelőtt a formázó részleg párttitkárává választották, feladatköre ezzel is megnőtt, mivel tennivaló akad bőven. De mégis mindenütt meg tud jelenni, minden feladatnak eleget tud tenni. Figyelemmel követi a fiatal­ok szakmai elsa­játítását, igyekszik mindenkit úgy nevelni, hogy legszemé­lyesebb ügyeként kezelje a selejt problémáját, hogy meg­értse, az öntés fontos mozza­nata a porcelángyártásnak. Legnagyobb öröme az, ha megértik és elfogadják taná­csait. Nagyon gyakran éri ez az öröm, ami nem csoda, hi­szen már nem is emlékszik, mióta nem kellett büntetnie valakit selejt miatt. És mind­ez lelkiismeretes munkájá­nak, szakértő irányításának köszönhető. BARABÁS JÓZSEF, az IRIS porcelángyár munkája Kolozsvár-Napoca Az illetékesé a szó ANDRÁSY LÁSZLÓ, Köpec. A Kisipari Szövetkezetek Ko­­vászna Megyei Szövetsége a helyszínen vizsgálta ki pana­szát. Válaszában előrebocsátja, hogy — mivel a tévé­készülék garanciaidőben volt — a transz­formátort nem ön vásárolta, hanem a Electronica vállalat bocsátotta rendelkezésére. Te­kintettel arra, hogy a csereal­katrészek megrendelésekor a Sport típusú tévé még nem je­lent meg a kereskedelemben, az ehhez szükséges kellékek beszerzése nehézségbe ütközik. Ennek ellenére az ön kérését a kötelező 60 nap helyett 17 nap alatt sikerült megoldani, vagy­is október 9-én átvehette meg­javított készülékét a Deservirea szövetkezetnél. Panaszára sajná­latos félreértés adhatott okot. A KOLOZSVÁR NAPOCAI ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA PÁLYÁZATOT HIRDET EGY MŰVÉSZETI TERVEZŐ-ASSZISZTENSI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE CSAK A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA VÉGZETTJEI PÁLYÁZHATNAK Kérvények benyújtásának határideje f. év december 6. a színház irodalmi titkárságán. (CLUJ-NAPOCA, Str. 1 Mai Nr. 26. Telefon: 227-29) Jöhet az ellenőr! Nem­ tudom másképp hívebben lerajzolni, mint ezzel az el­csépelt jelzővel: jó megjelenésű fiatalember. Felszáll a temes­vári 1-es számú villamosra, szerényen megáll mellettem, s a fo­gódzkodóba akaszkodó ujjaimat fürkészi. Hosszan, kitartóan, már-már azt hiszem, hogy a körmöm alatt felejtettem valamit. Igyekszem pontosabb szögmérővel kiszámítani tekintetének irá­nyát. Nem fér hozzá kétség: az ujjaim közül kilógó menetjegyet bámulja, mint aki még sohasem látott ilyent. Dehogynem látott! Zsebéből kis méretű, de jó vaskos noteszt húz elő. A lapok között elhasznált, kilyukasztott menetje­gyek tömege. Gondosan elrendezve, a lyukasztó automata kom­binációinak megfelelően.. Észreveszem, hogy a könnyebb tájé­kozódás kedvéért a kombinációs számokat golyóstollal külön felírta minden lap homlokára. Szenvedélyes gyűjtő — gondolom. Egyik bélyeget, a másik gyufásdoboz fedeleket, ő elhasznált villamosjegyeket gyűjt. De nem nyugtat meg a feltevésem, ezért tovább figyelem, ő is figyel. Arcomat fürkészi. Mert kikereste ugyan a menetjegyem­nek megfelelő kombinációjú saját jegyét, de azért nyugtala­nítja a dolog: nem tévedett-e? Végülis megszólal: „Kérem, megmutatná egy pillanatra a jegyét!?“ Elégedetten nyújtotta vissza. Aprócska könyvjelzőt tett a notesz megfelelő lapjai közé, s csupán a társtalanság beszélte le arról, hogy ki ne mondja: „Tőlem most már akár az ellenőr is jöhetne!“ Mielőtt zsebre tette volna, jól megnéztem magamnak e csodálatos noteszt, melyet nem a gyűjtőszenvedély, hanem a csalás furfangosan kieszelt szándéka hozott létre, s melyben feltételezhetően a villamos és trolibusz jegyautomaták összes lehetséges kombinációi megtalálhatók. Megpróbáltam fejben kiszámítani, hogy hány jegy lehet benne. Csupán elképzelnem sikerült, hogy mennyi időt és munkát követelt összeszedésük, rendszerezésük. Legalább annyi időt, amennyi alatt a „mi fia­talemberünk“ részt vehetett volna akármilyen alkalmi mun­kában, mondjuk öt-hat vagon kirakodásában. Az így megszer­zett pénzből évekre biztosíthatta volna összes villamos és troli­busz utazásait. S az így megszerzett pénzért kamatot is kapott volna: a megőrzött becsületet. ARADI ZOLTÁN December 1. szerda IV. évnegyed XII. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 336 nap Hátra van még: 30 nap Napkelte: 7.32 Napnyugta: 16.37 Holdkelte: 13.51 Holdnyugta: 2.15 TOVÁBBRA IS ENYHE MARAD AZ IDŐ Popescu Gheorghita, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelen­ti: A következő 24 órában to­vábbi felmelegedés várható. Változó felhőzet, délen a reg­geli és éjszakai órákban több­nyire derűs égbolt. A Kőrö­sök vidékén, a Bánátban, Er­délyben és Moldova északi megyéiben helyi jellegű csa­padékképződések várhatók. Mérsékelt szél. A legalacso­nyabb hőmérsékleti értékek —4 és 4 fok között változnak. A legmagasabb értékek észa­kon 4 és 9 fok között, délen pedig 8 és 14 fok között lesz­nek. A déli és keleti ország­részeken ködképződés. TI I SZERDA, I. műsor 1 I V 16.00 A Progresul—Di­namo A-osztályú labda­rúgó-mérkőzés közvetítése a fővárosi 23 August stadionból; 17.50 Ifjúsági enciklopédia ; 18.10 Színpad ; 18.30 Az állatok és növények életéből; 18.50 Konzultáció a politikai-ideoló­giai oktatás lektorai, propa­gandistái és résztvevői szá­mára; 19.20 Ezeregy este ; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Tévé­ankét ; 20.30 Pronoexpressz­húzás ; 20.35 A tévé filmmú­zeuma. Amerikai film: A leg­szebb évek ; 22.20 Dal- és versösszeállítás az egyesülés­ről; 22.50 Tévé-híradó. II. mű­sor ; 20.00 Egy élet egy esz­méért ; 20.30 Szimfonikus ze­ne ; 21.10 Telex ; 21.15 Gazda­sági témák ; 21.35 Dzsessz­muzsika; 21.50 Dokumentum­film. A PETŐFI SÁNDOR művelődési házban December 2-án, csütörtökön 20 órai kezdettel zenés-irodalmi műsor a Románia dicsérete, or­szágos fesztivál tömegszakasza keretében. Meghívottak Méliusz József, Szász János, Majtényi Erik, Al. Andri­oiu, Szemlér Fe­renc és Márki Zoltán. Közremű­ködik a művelődési ház népi ,és modern táncegyüttese, valamint színjátszó és népdalcsoportja. Hunyadi kurír Új városközpont született Nemrég, ha egy hunyaditól megkérdezted, hol van a vá­ros központja, legtöbbször visz­­szakérdezett: hova akar jutni, melyik központ érdekli. Mert a régi városnak is van köz­pontja, a munkásvárosnak, az OM-nek is, az ötvenes évek elején épült művelődési ház mellett is kialakult egy köz­pont és az újabb lakónegyedek mindegyike kialakította a ma­ga központját. De egyik sem az igazi. A régi központ kicsi, közel van az iparnegyedhez, de távol esik a lakónegyedek­től. A többit is legfennebb a közelállók érzik központnak. A municípium vezetőit évek óta foglalkoztatja a városköz­pont kialakításának nem köny­­nyű kérdése. Olyan igazi köz­pontot akarnak, amelyet akár 30—40 év múlva se tudjon „kinőni“ a ma már 80 000 la­kosú municípium. Helyét is régen kijelölték, nem építet­ték be. Az itt lakók közül szinte mindenki tudja, hogy a városi sportpálya és az új posta közé eső pár hektárnyi területre épül majd fel a az új, az igazi központ. A tervből aztán valóság lett, ma már körvonalazódik az új városrész, az új központ. De valljon erről egy csupa­szív vezető, Ráceanu Viorel elvtárs, a municípiumi népta­nács végrehajtó bizottságának első alelnöke: — 1975-ig csak két nagyobb épület állt abban a körzetben, ahová a városkö­zpontot ter­veztük. Az 50-es évek végén épült posta épülete és a pár éves Rusca szálló. Az utóbbit már úgy építettük, hogy tud­tuk, szervesen bele fog illesz­kedni a városképbe, de a pos­ta épületét, amit a város már kinőtt, fel kellett újítani. Ezt emeletráépítéssel oldottuk meg. A posta mellett épültek fel a Dacia sugárút tízemele­tes tömbházai. Mindegyik földszintjén és első emeletén megnyílt egy-egy szakosított üzlet. Eddig több mint 6000 négyzetméternyi kereskedelmi felület készült el itt, de az újabb tömbházakban további 5000 négyzetméter összterületű üzletsor megnyitását tervez­zük. A lakások, üzletek mellett 24 tantermes általános iskolát is kapott már a központ. Mind­ez a Dacia sugárút egyik olda­lán épül fel, ami egyben az új városközpont szerves része is. A másik oldalon, tehát a Rusca szálló mellé építik az újabb tömbházakat, valamint az új, 800 helyes művelődési házat és egy modern, 700 he­lyes filmszínházat. Mindezek a jelenlegi ötéves tervben fel­épülnek. — Ha elkészülünk velük, Hunyadnak új, modern, nagy­­városias, tágas központja lesz majd — fejezi be rövid város­• Az elvégzett hazafias munka értéke meghaladja a tervezett 25 millió lejt. Az idén ősszel eddig 100 000-nél több facsemetét ültettek el a város parkjaiban, utcáin, te­rein.­­ A város fedett piaccsar­nokában új önkiszolgáló élel­miszerüzlet­­nyílt. A két el­választófal felhúzásával kia­lakított térben rendezték be az üzletet, amit a vásárlók örömmel fogadtak, hisz min­dent egy helyről szerezhetnek be. • A Chizid lakónegyedben levő Aleea Zorilor, Vinátoru­­lui és Retezat, valamint más kisebb utcák lakói az útjaví­tási és modernizálási mun­kákban jeleskedtek. Nicolae Iacob néptanácsi képviselő irányításával több mint fél millió lej értékű hazafias munkával kijavították és fel­újították a lakónegyed utcáit, ismertetési beszámolóját Rá­ceanu elvtárs. Az új tömbházak valóban impozánsak, sokszínűek, szép kivitelezésűek. Mindegyik üz­let egy pici áruház, tágasak, az árut meg lehet közelíteni, lehet válogatni, nézelődni. A hunyadiaknak arra is volt gondjuk, hogy virágüzletet is nyissanak itt, de egyébként is virágokat, fákat ültetnek min­denüvé, mert a kohók városá­nak lakói szeretik a szépet, a virágokat! DEÁK LEVENTE HASZNOS VETÉLKEDŐ A sepsiszentgyörgyi városi KISZ-bizottság A legjobb csapat folytatja címmel általános mű­veltségi versenyt indított a gaz­dasági egységek, intézmények és az iskolák fiataljai részvételé­vel. A száz éves függetlenségi évforduló tiszteletére szervezett vetélkedő első találkozójára a szakszervezeti művelődési ház­ban került sor. DECEMBER 20 és március 31 között Brassó Pojánán, Si­­naián, Predealon és Szovátán számos fiatal síoktató tevé­kenykedik majd, természete­sen a régi, tapasztalt tanárok irányítása mellett. SZEBENI ■ .„AVÉÜLTETVÉNYF.S“ * Ion Istrate­scunak hívják, szebeni lakos, foglalkozása: mérnök. Ismerősei tudják róla, hogy szenvedélyes növényter­mesztő, és nem is akármilyen. 1974-ben egy üvegházban ká­vécserjét ültetett el. S talán még maga sem remélte, de két év múlva a növény termést hozott: 2 kg kávét szüretelt. A siker felbátorította, jelenleg hét cserjével rendelkezik — hát így lett belőle „kávéül­tetvényes“. ÚJ JÁRATOT indított be a Neamt megyei autószállítási vállalat a Piatra Neam­t — Vaslui — Huti útvonalon... A PRAHOVA völgyében, Poiana T­apului közelében új turisztikai egységet avattak, mely a Vadul Cerbului nevet kapta. A régi épület mellé (ez 13 szobával rendelkezik), új házat húztak fel, lényegesen nagyobb befogadóképességgel: 51 kétágyas szoba biztosítja a turisták kényelmét. És termé­szetesen a három teremből álló tágas, modern vendéglő is. HATALMAS tojás- és hús­gyárrá fejlődött az utóbbi években a gyarmatai baromfi­­tenyésztő vállalat, amely é­­vente több mint 20 millió da­rab tojással és sok száz tonna szárnyashússal látja el Te­mesvárt. A fővárosi Dorobanti sugárút új, korszerű blokksora ROMÁNIA DICSÉRETE A Románia dicsérete, a szocia­lista kultúra és nevelés országos fesztiválja tömegszakaszának rendezvényei keretében a népi alkotások és a műkedvelő művé­szeti tömegmozgalom Szeben megyei irányító központja Ro­mánia múltja, jelene és jövője témával alkotó versenyt szerve­zett az amatőr képzőművészek részére. A román nép dicsőséges múltjából és a szocialista építés jelenkori valóságaiból ihletődő festészeti-szobrászati, grafikai, monumentális és díszítőművésze­ti alkotások zsűrizésére 1977. február 27-én kerül sor. SEPSISZENTGYÖRGYÖN a múzeumban megnyílt a Ko­­vászna megyei képzőművészek hagyományos évvégi tárlata. Ezúttal 22 művész mintegy 45 festészeti, grafikai, textil és szobrászati munkát állított ki. A CSÍKSZEREDAI Jégpá­lya negyed közvetlen szom­szédságában, egy régebbi épü­let átalakításával a közeljövő­ben óvodát avatnak. ORAVITÁS RÁDIÓSOK Évek óta komoly tevékenység­gel rendelkező rádiós­ klub mű­ködik Oravitán, melynek tagjai a szakma berkeiben nagy elis­merésnek örvendenek. Elég talán ha csak annyit mondunk, hogy 1972 óta hat országos bajnoki trófeát nyertek el. Kapcsolataik is meglehetősen szélesek: a vi­lág 90 országából több mint 11 000 rádió-amatőrrel „ismer­kedtek meg". A IASI-I autószállítási vál­lalat nemrég „bedobta“ a for­galomba az első csuklós autó­buszokat. Az év végéig a mu­­nicípium területén 50 hasonló nagykapacitású csuklós busz fog közlekedni, mely lényege­sen megjavítja a helység köz­szállítását. NOVEMBER 28-ÁN a me­gyei múzeum kiállítási ter­meiben megnyílt a Hargita megyei képzőművészek hagyo­mányos évi tárlata. Új könyvek „A szóban egymásra találás van“ A költők a maguk módján élik az életet, ezért sokan di­csérik, meg is értik őket, so­kan pedig fölényesen dolgaik­hoz térnek, mivel a lírai mes­terség feltételei számukra nem érdekesek. Noha egy-egy igazi poétaegyéniség — és Király László minden eddigi és mos­tani­ kötete tanúsága szerint valóban az ő vallomásai a korszellem megnyilatkozásai, föl­­­fakadásai, kérdései, tűnődései. Ehhez adódnak az egyéni vagy nemzedéki meghatározottságok, hangulat és közérzet, tapaszta­lások, sikerek és szomorúságok pillanatai. Király Lászlót csupán a verseiből is megérthetjük, megszeretni azonban — állí­tom — bővebb ismerkedés nél­kül bajosabban lehet. Úgy ér­tem, nem a költészetét, hanem a belőle kihámozható üzenetet. Úgy értem, nem dalszerűségét, egyszerűségét, nyelvének villa­­nóan szépséges tisztaságát nem vagyunk képesek egykönnyen lé­nyünk részévé avatni, hanem vívódásainak titkai lepnek meg. Mert ugyan mi mást is válthat ki belőlünk például az Ünnepek, az Üdvözlet a győzőnek, az Utókor, az Ennyi, mint azonnali együttérzést, az idő többletét. Ezek a természetességükkel, minden a külsőségtől mentes, ő­­szinteségükből táplálkozó, ele­ven erejükkel ható, szokatlan belső szabályú költemények, da­lok, sóhajok, dallamos képek egyből lelkünkbe ivódnak: „hazajön a férfi /a fegyver szeg­re kerül­ kutyája — ha tehet­né — /meghalna a küszöbön örömében/ hazajön a férfi /asz­tala körül barátok­ ablak előtt /fiatal hársfa leng/ konyhában asszony/ meleg szó, derű, lé­leknek való /pohárban pálinka/ fürdöző lányokra emlékeztető is az elvetett szavakból/ kenyér lesz — lenne, ha lehetne/ ám ez oly mindegy — bár igaz: / közeleg az éj, s ez kissé szo­morú" (A hazatérő­ Ildikónak, Lacinak).A figyelmesebb szemlé­let rögtön észreveszi, hogy itt egy idillt „ront el” akarva Ki­rály László. Előbb gondosan e­­lőkészíti, finomságokból és já­tékból fölépíti. A vadá­szatról (?) hazatérő tér­•KIRÁLY LÁSZLÓ: Séta­lovaglás. Kriterion Könyv­kiadó, Bukarest, 1976. fi kutyája meghalna a küszö­bön gazdája iránti örömében. Arany János Családi kör­ére emlékeztető indítás. Aztán az ablak előtt fiatal hársfa leng. A következő sor: „konyhában asszony." Milyen eltéveszthetet­­lenül kerültek egymás mellé karcsú, szellős fiatalságukban. Majd az elvetett szavakból ke­nyér lenne — vagyis társasági örömkeltés — és „közeleg az éj, s ez kissé szomorú." A szer­kezet mutatja, milyen tudatosan és mekkora lírai leleménnyel ró­ja egymás alá sorait a költő. Nem újság azt állítani, hogy a (látszólagos) egyszerűségnek mindig egyfajta (belső) össze­tettség a tartalma, a formai egyöntetűségnek a felhangok lé­tezése. Mégis ez a versalkotási mód Király Lászlónak csupán egyik törekvését valósítja meg. A másik — melyet másképpen kell megszeretnünk és teljeseb­ben kell megértenünk — át­­hangzásaival, sűrűbb szövedé­kével, stiláris és formai bonyo­lultságtól sem mentes palléro­­zottságával vonzza magához az olvasót. Persze, ezek a ver­sek­­ „modernebbeknek" tűn­nek, mint az előzőek. Dehát a modernség a szó igazabb ér­telmezésében nem más, mint korszerű hagyományápolás. A korszerű hagyományápolás pe­dig újszerűségek fölkutatása, mához­ szólás mai, jövős for­mákban. Király László formai újításaival nem szabad sokat bíbelődnünk, mert ő sem bab­rál, hanem munkál rajtuk. A prózaversek lírai hangzattömb­­jei, a képversek hiteles nyitá­sai és zárlatai mindig a mon­danivaló szolgálatában állanak, és így nyernek költői polgárjo­got. Sőt, úgy tűnik — mivel a formai újdonságok halk csöngé­sekkel is árnyalják, fokozzák a többhangneműség lendületét — Király László ezekben a válto­zatokban is tudatosan kerüli (például) az expresszionista bő­beszédűséget, a szürrealista félhomályt. Érces keménység és jól, kedvből kikalapált egység van itt, a mondandó kikezdhe­tetlen egészsége kitűnően ér­zi magát a furcsa, leginkább nyitott keretekben. Struktura­listák tanulmányokat szentelhet­nek e kérdés boncolgatásának. Engem — erre és ennyire van itt terem — egyetlen tartalmi kérdés izgat mint a szerző kar­társát, és foglalkoztat mint idősebb barátját, akivel sorsa nagyjából egy. A vívódásai. A tépelődései. Már a fentebb idézett versben van egy sor, melyet eszmefutatásom beveze­tőjének szántam: „asztala körül barátok.“ A lírai mozzanatban, melyet A hazatérő oly megindí­­tóan örökít meg, a sor belemo­sódik a többibe. Formailag. Tartalmilag, azonban a termé­szetből eredő kezdő kép után következők a fontosabbak, a szerző ezekkel akar valami lé­nyegeset, lélekből elszabadulót tolmácsolni. A „barátok között" aztán képletes távlatot nyer a nagyobb formátumú tanúságok­ban (Sétalovaglás; Fekete vi­rág; Krónikás ének; Krúdy Gyu­la emléke; Egy regényhős ha­lála; Erőltetett menet stb.­. Mi a fő jellemző vonása ezeknek a hol szókimondó,­­ hol sejtető­képletes, hol hatalmas sodrú, máskor merengő sorozatoknak? „Patakon, erdőn, dombon át, könnyű szerelmes ügetésben“ — mondja a múltba szaladt vágy­ról a Sétalovaglás, „mire jó most emlékezni­­tiszta, már ö­­rök-tiszta utcák/ mint Vivaldi mester zengő évszakai végig­mentünk rajtuk — ó, ifjúságunk/ feltétlen hitünk, erőt sugárzó vonulásunk hangunk ereje" — tér vissza a gondolatra az Évszakok, „régi, szelíd, angyal­­suhogású, gyermekhitű napok, mikor dallamos utcákon karon­­fogott a Vers" — ezek a so­rok nem véletlenek A nyugalom érkezésé­ben. Király László nem­zedéke új útjait keresi. A régit emlékek talán túlozó szépségé­ben láttatja, a jövőt napjaink­ban, találkozásainkban, nehéz­ségeken túlmutató reményekben próbálja föllelni. Lírája így lesz közösségi és sajátosan elkötele­zett. A szót, a verset gyönyörű­séges egymásratalálások lehető­ségének tartja, kapocsnak, mely társaihoz, magáneseteken átme­nekítő társadalmi ügyhöz köti. Ez a nyugtalanság, melyben az önvád, a kitartás fegyelme egy­aránt helyet kap, ugyanakkor túllépi — szerencsére — a nem­zedéki időbeliséget is. Mert hát minden igaz költő nemzedéke a kor, amelyben él. Király László a Méliusz Józsefnek ajánlott Keress meg-ben meghatottan és készségesen vállalja a költők emberien közös, nehéz és fölemelő osztályrészét: „csak ezt szeretem, a közös menetelést." MÁRKI ZOLTÁN Pénzügyi szakember a világ mezőgazdaságáról A XVII. század közepén a föld lakossága 500 millió volt, századunk elején egy­­milliárd ember élt bolygón­kon, 1970-ben 3,6 milliárdan voltunk és 2000-ben előre­láthatólag hétmilliárdan le­szünk. Az emberiség ilyen gyorsütemű szaporodása meg­követeli a mezőgazdasági ter­melés rohamos növelését, an­nál is inkább, mert jelenleg földgolyónk nem kis részén krónikus az élelmiszerhiány. „A földkerekség kiterjedt övezeteit sújtó élelmiszervál­ság egyre aggasztóbb jelensé­gei megkövetelik a leghatáro­zottabb fellépést az élelmezés problémájának megoldása, a mezőgazdasági termelés ösz­tönzése érdekében. Abból ki­indulva, hogy a világon nagy­kiterjedésű, maximális kapa­citással ki nem használt me­zőgazdasági területek vannak, továbbá, hogy a szüntelen fejlődésben lévő tudomány és technika széles körű lehetősé­geket nyújt főként a gépesí­tés, a kemizálás és az öntözés területén. Románia úgy véli, fokozott erőfeszítésekre van szükség a mezőgazdasági ter­melés növelésére, elsősorban a gyengén fejlett országokban, az átfogó nemzetközi koope­ráció fejlesztésére, amely arra hivatott, hogy megkönnyítse az emberiség léte és haladása szempontjából életbevágó fon­tosságú élelmezés problémá­jának megoldását.“ Íme ha­zánknak az álláspontja, me­ *) IULIAN VACAREL: Fi­­nantele $i cerintele dezvol­­tarii agricultural pe plan mondial, Editura Politica, Bucuresti, 1976.­ lyet az ENSZ-közgyűlés VII rendkívüli ülésszakán szétosz­tott n­yilatkozat összegez (Elő­re, 8651-es szám, 1975 szep­tember 7) erről a kérdésről. A nyilatkozat világosan rámu­tat arra, hogy az egyes orszá­gokban lévő élelmiszerválság már rég nemcsak az ott élők gondja, az egész világ prob­lémájává vált, s megoldása közös és­­ugyanakkor egyirá­nyú erőfeszítéseket tesz szük­ségessé. A Politikai Könyvkiadó e­­gyik legújabb kötetében*) Iulian Vácárel professzor, is­mert pénzügyi szakember, sokoldalúan tanulmányozza, elemzi a mezőgazdaság fejlő­dése felvetette pénzügyi-gaz­dasági tényezőket, a szüksé­ges pénzforrások biztosításá­nak lehetőségeit, a kutatásban befektetett összegek, valamint a beruházások értéke minél gyorsabb ütemű megtérülésé­nek módozatait, a hozamnöve­kedés gyakorlati útjait. Hatal­mas kérdéskört kell átfognia, hiszen a financiális eszközö­ket minden állam a maga meglátása szerint használja fel agrárpolitikájának, vala­mint az illető ország történel­mi, földrajzi és gazdasági té­nyezőinek megfelelően. Tehát az utak, megoldási lehetősé­gek sokaságáról beszélhetünk. A szerző azonban nem apróz­za fel az elemzést, hanem or­szágcsoportonként tárgyalja a hozamok növelésének lehető­ségeit; külön veszi a szocia­lizmust építő országokat a fejlett tőkés és a fejlődésben lévő államokat. A kötet első része a demo­gráfiai és gazdasági növeke­dés közötti egyensúly kérdé­ Tóbiás és Kelemen Veress Zoltán gyermekkönyvei­­nek, verses elbeszéléseinek (Ir­­gum-Burgum Benedek, Rongy Elek, a példakép stb.) méltán volt szinte példátlan közönség­­sikere; elég nagy példányszá­mú­­gyermeklapban (a Napsu­gárban) jelentek meg szerte, majd könyvalakban is több ki­adást megértek. A most kiadott Sárgalábú Tóbiás és Kenderma­gos Kelement­ is húszezer pél­dányban nyomták. (S zárójelben hadd jelezzük is kifogásunkat: nem értjük, miért nem tünteti fel a kiadó, hányadik kiadása ez a könyvnek, s hogy közben módosult-e, bővült-e a szöveg? Sajnálatosnak tartjuk, hogy újabban elég gyakran hiányzik ez a tájékoztatás.) Felnőtteknek is élmény újra­­olvasni ezt a könyvet , mely a gyermekek körében osztatlan és tartós sikert aratott. A siker tit­ka, mint annyi remek gyermek­könyv esetében, itt is az, hogy a szerző nem becsüli le kis olva­sóit, nem gügyön nekik, hanem mind tartalmilag, mind nyelvi­leg úgy szegi meséjét, hogy a gyermek örök „nagyoskodó" (egyébként nagyon természetes) hajlamait kihasználja. A könyv * VERESS ZOLTÁN: Sárga­lábú Tóbiás és Kenderma­gos Kelemen, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1976. így csakugyan eléri a gyermek­­irodalom oly nehezen megvaló­sítható célját: a gyermekit, gyer­mekeit a felnőttéválás perspek­tívájában éli ki. A könyv minden részletében kidolgozott, sziporkázóan szelle­mes. Talán ezzel a részleten­­kénti kidolgozással magyaráz­ható, hogy első­ felében néhány —igaz, alig, de azért mégis észrevehető — döccenő is akad a történet kifejlésében. Észre­vehető, hogy annak idején epi­zódonként közölte, formálta mű­vét a szerző. Minden epizódnak kerek — akár külön, önmagá­ban is helytálló — meséje van. Egy könyv szempontjából azon­ban nem mindegy, hogy mivé áll végül össze: verses mese­füzérré, mesesorozattá vagy pe­dig egyetlen hosszabb mesévé: meseregénnyé. A kérdést itt ki­éleztük, csupán azért, hogy je­lezhessük a lényegét. Jelen eset­ben ugyanis Tóbiás és Kelemen története végül kerek egésszé áll össze. A kezdő epizódok azonban néha elég lazán kap­csolódnak egymáshoz. Azaz: ezeket az epizódokat hatáso­sabban lehetett volna egymás­hoz fűzni, ha már a kezdet kez­detén jobban érvényesült volna a meséskönyvvé, hosszabb törté­netté szerkesztés igénye. Az epi­zódok így sokszor elég szagga­tottan, nem egymásból folyóan következnek. A harmadik rész­ben például egy pár csizmán összeverekedik a két kakas (Tó­biás és Kelemen) , s eközben fölhúzza a csizmákat Pulykaka­kas Tihamér, önálló mese ez, külön tanulsággal. A negyedik rész szintén önálló: „Azt hal­lottam, nagylegény vagy / Ken­dermagos Kelemen!“ — hecceli egyik kakas a másikat, mond­ván, hogy annak „nagylegény­­ségét" csak akkor hajlandó el­ismerni, ha az alaposan elveri a gúnárt. Persze, a gúnár jól el­látja Kelemen baját... Ha en­nek az epizódnak az a monda­nivalója, hogy a hencegő pórul­jár­ó akkor ez úgy sem változ­na, ha mondjuk Kendermagos Kelemen nem a gúnárral, ha­nem az előző részben szereplő pulykakakassal kezdene ki. Ez nem a történet „átírása", nem változtatás-javaslat akar lenni, csupán újabb jelzés: lehetőség van arra, hogy az epizódok job­ban kapcsolódjanak egymáshoz. A stílus sziporkázása miatt alig észrevehető (a szerkezetben jelentkező) döccenők (melyeket felróni csupán az egész szem­pontjából lehet) ellenére a könyv sikerült; az átlagból messze kiemelkedő gyermek­könyvnek tartjuk a Tóbiás és Kelement. Ileana C. Pandele illusztrációi is ötletesek. SZÁVAI GÉZA ELŐRE sét taglalja. Jól dokumentált és érdekesen megírt az a két alapfejezet, amely e témával kapcsolatos ellentétes elmé­leti álláspontot ismerteti, va­lamint felméri a pillanatnyi helyzetet. _ , , Külön fejezet, amelynek cí­me: Változások a mezőgazda­ság termelőerőinek és terme­lési viszonyainak struktúrájá­ban, foglalkozik olyan fontos kérdésekkel, mint a fajvető­mag biztosítása, a vegyi anya­gok ésszerű felhasználása, a gépesítés, a munkaerő szak­­képesítése, a környezetvéde­lem fontossága. Ami a mezőgazdaság fej­lesztésének pénzforrásait ille­ti, a szerző összeveti a fejlett kapitalista országok, a fejlő­désben lévő államok, vala­mint a szocialista országok mezőgazdaság-finanszírozásá­nak lehetőségeit. Egy gazda­ságilag fejletlen országban nagyon nehéz jelentős pénz­­tartalékokat előteremteni rö­vid idő alatt — írja a szerző. A földművesek nagy hányada emiatt nem tudja birtokát sa­ját erejéből jövedelmezővé tenni, szükséges a nemzet­­gazdaság ágaiban időlegesen feleslegként heverő alapok, valamint a lakosság megtaka­rított pénzeszközeinek minél teljesebb kihasználása, s az igénylő gazdaságok felé való irányítása. Külön fejezetben olvasha­tunk a gazdasági hatékonyság növelésének útjairól hazánk mezőgazdasági termelőegysé­geiben, valamint az adókról, árakról és biztosításokról, mint gazdasági eszközökről. Konklúzióként a szerző meg­jegyzi: a mezőgazdaság fejlő­désének alapja a műszaki ha­ladás, a természeti források értékesítése kell hogy legyen. ROMÁN GYŐZŐ

Next