Előre, 1977. március (31. évfolyam, 9108-9134. szám)

1977-03-01 / 9108. szám

2. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA GHANA KÖZTÁRSASÁGBAN BEFEJEZŐDTEK A HIVAT­ALOS MEGBESZÉLÉSEK Szombaton Accrában befeje­ződtek a hivatalos megbeszélé­sek Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és I. K. Acheam­­pong. Ghana Köztársaság ál­lamfője, a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke között. A megbeszéléseken román részről jelen voltak az alábbi elvtársak: Gheorghe Oprea, a kormány első miniszterének he­lyettese. Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB titkára. George Macovescu külügymi­niszter, Nicolae Doicaru, első miniszterhelyettes, Constantin Mitea, a Scinteia főszerkesztője, Ion Cumpanaru, az Agerpres Román Sajtóügynökség vezér­­igazgatója, Nicolae Stefan, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési mi­niszter első helyettese, Octavian Carare, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Ghána Köztársaságban. Marcel Dinu külügyminisztériumi igazgató. Ghánai részről a tárgyaláso­kon jelen voltak: C. K. Dzang parancsnok, a Legfelsőbb Kato­nai Tanács tagja, R. J. A. Belli ezredes, külügyminiszter, K. A. Quarshie ezredes, kereskedelmi és turisztikai miniszter, T. T. Kutin alezredes, szállítás- és távközlésügyi miniszter, E. O­­wusa-Fordwouh nevelés- és mű­velődésügyi miniszter, B. K. Ah­­lijah ezredes, iparügyi minisz­ter, A. Ibrahim alezredes, a te­lekügyek és ásványi tarta­lékok minisztere, F. W. Bee­­cham, a Legfelsőbb Katonai Ta­nács titkára, dr. Amon Nikol, Ghana bankjának kormányzója, R. M Akwoi külügyminiszter­helyettes, J. A. Asmah, Ghana nagykövete Románia Szocialis­ta Köztársaságban, Mary Chi­­nery-Hesse, a gazdaságtervezés­­ügyi miniszter tanácsosa, G. O. Lamptey külügyminisztériumi államtitkár-helyettes. A megbeszéléseken hangsú­lyozták Nicolae Ceausescu elv­társ, Románia elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő ghanai lá­togatásának kiemelkedő jelen­tőségét az együttműködési és kooperálási kapcsolatok ösztön­zése szempontjából politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren. Megállapod­tak abban, hogy a látogatás be­fejezésekor fontos dokumentu­mokat — Románia Szocialista Köztársaság és Ghana Köztár­saság Ünnepélyes Közös Nyi­­ latkozatát és a Közös Közle­ményt — fogadnak el. Megálla­podtak román—ghanai együtt­működési kapcsolatokra vonat­kozó jegyzőkönyvek megkötésé­ben gazdasági és kereskedelmi téren, úgyszintén egyezmények megkötésében tengerhajózási és az óceáni halászat terén való e­­gyüttműködésre vonatkozólag. A két államfő kinyilvánította Románia és Ghána óhaját a nemzetközi téren való további együttműködésre az imperializ­mus, a kolonializmus és a neo­­kolonializmus elleni harcban, a gyengén fejlettség felszámolásá­ért és az új gazdasági világrend megteremtéséért, a békéért és nemzetközi együttműködésért. A megbeszélések a barátság, szívélyesség légkörében, a széles körű megértés és a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) ratizálásához, szerepének erősítéséhez az összes államok közötti együttműködés megvalósításában — társadalmi rendsze­rükre való tekintet nélkül —, egy jobb és igazságosabb világ megteremtésében, I. ÜNNEPÉLYESEN KINYILVÁNÍT­JÁK KÖZÖS AKARATUKAT: — Bővítik és elmélyítik baráti és együtt­működési kapcsolataikat politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális téren. — Fejlesztik és fokozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki kooperációt a rendelkezésükre álló természeti erőfor­rások teljes hasznosítása céljából, bővítik és diverszifikálják kereskedelmi cseréjü­ket a közös érdekű területeken, hogy biz­tosítsák nemzetgazdaságaik minél maga­sabb fejlődési ütemét.­­ Bővítik és elmélyítik kooperációjukat a tudomány, a kultúra, a művészetek, a sport és a turisztika területén, a román és a ghanai nép anyagi és szellemi értékei­nek jobb megismerése végett, a köztük fennálló megértés és barátság szellemé­ben. — Bővítik és fokozzák együttműködésü­ket politikai és diplomáciai téren két- és sokoldalú viszonylatban, az Egyesült Nem­zetek Szervezete, más nemzetközi szerve­zetek, a „ZT-ek csoportja“ és az el nem kötelezettségi mozgalom keretében, vala­mint más nemzetközi fórumokon. TI. ÜNNEPÉLYESEN KINYILVÁNÍT­JÁK KÖZÖS AKARATUKAT, HOGY EGYMÁSHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATAI­KAT, akárcsak az összes többi Államhoz fűződő kapcsolatai­kat a következő elvekre ala­pozzák : 1. Minden állam elidegeníthetetlen joga a szabad léthez, a nemzeti függetlenség­hez és szuverenitáshoz, a békéhez és biz­tonsághoz. 2. Minden nép elidegeníthetetlen joga, hogy önállóan döntsön sorsáról, szabadon válassza meg, akaratának és érdekeinek megfelelően, mindenféle külső beavatkozás nélkül politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét és fejlődésének útjait. 3. Minden állam kötelezettsége, hogy küzdjön a kolonializmus, az apartheid és a faji megkülönböztetés teljes felszámo­lásáért. 4. Minden állam teljes jogegyenlősége, függetlenül nagyságától, fejlettségi szín­vonalától és társadalmi rendszerétől. 5. Minden nép joga a szabad fejlődéshez és haladáshoz, a természeti kincsei fölötti teljes szuverenitás gyakorlásához, minden állam elidegeníthetetlen joga, hogy ter­mészeti kincseit külső beavatkozás nélkül a nemzeti érdekeknek megfelelően hasz­nálja. 6. Minden állam kötelezettsége, hogy semmilyen formában, semmilyen ürüggyel és semmi körülmények között se avatkoz­zék be, más állam bel- vagy külügyeibe. 7. Az államok kötelezettsége, hogy nem­zetközi kapcsolataikban tartózkodjanak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erő­szak használatától, valamint mindenféle katonai, politikai, gazdasági vagy más jel­legű kényszerítő eszköztől más állammal szemben. 8. Minden állam elidegeníthetetlen joga, hogy minden eszközzel védekezzék a nem­zeti szuverenitását és függetlenségét fenye­gető bármilyen merénylet ellen, beleértve a katonai eszközöket is, olyan esetben, amikor katonai agresszió éri. 9. Minden állam határai sérthetetlensé­gének és területi integritásának tisztelet­ben tartása, következésképpen tartózko­dás minden más állam nemzeti egysége vagy területi integritása elleni támadástól, minden ilyen akció súlyosan sérti a békét és a nemzetközi biztonságot. 10. Az összes államok kötelezettsége, hogy minden körülmények között kizáró­lag békés eszközökhöz folyamodjanak a nemzetközi vitás kérdések megoldásában. 11. Minden állam joga, hogy a teljes egyenlőség körülményei között részt ve­gyen a közös érdekű nemzetközi problé­mák megvitatásában és megoldásában. 12. Az összes államok joga és kötele­zettsége, hogy függetlenül nagyságuktól vagy társadalmi rendszerüktől együttmű­ködjenek egymással minden területen a béke és a nemzetközi biztonság megóvása, az összes­ nemzetek és elsősorban a fejlő­désben levők gazdasági és társadalmi ha­ladásának megkönnyítése végett. 13. Minden állam feltétel nélküli joga, hogy szabadon hozzájusson korunk tudo­mányának és technológiájának vívmányai­hoz. 14. Az államok kötelezettsége, hogy jó­hiszeműen teljesítsék a nemzetközi jog értelmében vállalt kötelezettségeiket. A nemzetközi jog és az államközi kap­csolatok fentebb fölsorolt alapvető elvei értelmezésükben és alkalmazásukban szo­rosan kapcsolódnak egymáshoz és minde­gyik elvet a többivel összhangban kell ér­telmezni, úgy hogy az elvek egyikének megsértése sem engedhető meg semmi­lyen körülmények között, és semmilyen ürüggyel. III. ÜNNEPÉLYESEN KINYILVÁNÍT­JÁK KÖZÖS ELHATÁROZÁSUKAT, hogy a többi állammal közösen határozot­tan munkálkodnak . A nemzetközi közösség összes álla­maival való baráti kapcsolatok és együtt­működés fejlesztéséért a fentebb említett elvek alapján. — Együttműködnek egymással és a töb­bi állammal a világ békéjének és bizton­ságának megóvásáért és megszilárdításá­ért, az Egyesült Nemzetek Szervezete sze­repének növeléséért a biztonság és a béke fenntartásában és az összes államok közöt­ti együttműködés megvalósításában füg­getlenül társadalmi-politikai rendszerük­től, egy jobb és igazságosabb világ megte­remtéséért, a nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálásáért.­­ Aktívan hozzájárulnak a kolonializ­mus végleges felszámolásához Afrikában és a világ bármely más részén, a faji megkülönböztetés és az apartheid-politika minden megnyilvánulási formájának fel­számolásához.­­ Határozottan munkálkodnak olyan kapcsolatok meghonosításáért, amelyek alapja a világ összes nemzeteinek teljes jogegyenlősége, minden nép joga, hogy szabadon válassza meg társadalmi-politi­kai rendszerét.­­ A többi nemzettel együtt aktívan hozzájárulnak konkrét és hatékony intéz­kedések végrehajtásához a gyengén fejlett­ség és a gazdasági szintkülönbségek meg­szüntetéséért, egy új nemzetközi gazdasá­gi rend meghonosításáért.­­ A többi nemzettel együtt hozzájárul­nak konkrét és hatékony intézkedések meghozatalához a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért és a katonai készültségcsökkentésért, és mindenekelőtt a nukleáris leszerelésért a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében. — Aktívan részt vesznek a nemzetközi tárgyalásokban, amelyek célja a nemzet­közi helyzet bonyolult problémáinak igaz­ságos megoldása. IV. FELHÍVJÁK AZ ÖSSZES TÖBBI Államokat: — Tegyenek meg mindent azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokból teljes mérték­ben zárják ki az erő használatát, a nem­zetközi viszonyok megoldásában folya­modjanak kizárólag békés eszközökhöz. — Tartózkodjanak mindenfajta nyo­mástól más államok függetlensége, szuve­renitása és területi épsége ellen, tartsák szigorúan tiszteletben a más államok bel­­üg­yeibe való be nem avatkozás elvét, — Járuljanak hozzá a béke és az igazság meghonosításához a világon a nemzetközi jog egyetemesen elismert elveinek szigorú tiszteletben tartása alapján, — Munkálkodjanak igazságos és méltá­nyos viszonyok megteremtésén az államok közötti gazdasági kapcsolatokban, szor­galmazzák határozott intézkedések elfo­gadását a fejlett és a fejlődő országok kö­zötti szintkülönbség gyors felszámolása érdekében.­­ Munkálkodjanak az új nemzetközi gazdasági rend megteremtésén, az összes államok teljes jogegyenlősége alapján. V. A jelen Ünnepélyes Közös Nyilatkozat előírásainak alkalmazása végett Románia Szocialista Köztársaság és Ghana Köztár­saság kinyilvánítja közös akaratát, hogy különböző szinteken továbbra is tanács­kozásokat folytat diplomáciai úton, képvi­selőinek látogatáscseréi és időszakos talál­kozói révén. Készült Accrában 1977. február 27-én két eredeti példányban, román és angol nyel­ven; mindkettő azonos érvényű. Nicolae Ceausescu elnök is Ignatius Kutu Acheampong tábornok, ghanai államfő szívélyesen elbúcsúzik egymástól ELŐRE : 1977. március 1. SAJTÓÉRTEKEZLET ALEX BARNING (a Ghá­nai Sajtóügynökség részéről): Tegnap újólag megerősítette, Nicolae Ceausescu elnök úr, a dél-afrikai népek felsza­badítási harcának győzelmé­be vetett hitét. Tudni szeret­ném, hogy az Afrikai Egység­­szervezeten keresztül, hogyan támogatják önök ezt a har­cot és milyen formában? NICOLAE CEAUȘESCU elnök: Mint ahogy tegnapi pohárkö­szöntőmben mondottam, s más alkalmakkor is rámutattam, Ro­mánia széles körű támogatás­ban részesítette és részesíti a nemzeti felszabadítási mozgal­makat, közvetlen kontaktusokat tart fenn ezekkel a mozgalmak­kal, anyagi, politikai és diplo­máciai támogatásban részesíti őket tevékenységükben. C. S. BURBENG (a Daily Graphic részéről): Régóta folyik a vita az új nemzet­közi gazdasági rendről. Tud­juk, hogy mi, fejlődő orszá­gok, ki voltunk és ki va­gyunk szolgáltatva a fejlett iparú országoknak. Milyen távlatokat és lehetőségeket nyitott az ön látogatása a két baráti ország, Románia és Ghána szélesebb körű e­­gyüttműködésére, és konkré­tan: milyen támogatást nyújt­hat Románia Ghánának a kőolajipar terén, tekintve, hogy ezen a téren az utóbbi időben nagy hiány mutatko­zott? NICOLAE CEAUSESCU elnök: Mint ismeretes, a régi gazda­sági — és politikai — nemzet­közi rend az egyenlőtlenségen és egyes népek elnyomásán ala­pult az imperialista és gyarmati körök részéről. Ennélfogva szük­ség van a leghatározottabb ak­ciókra e régi rend felszámolása érdekében, valamint az egyenlő­ségen és méltányosságon alapuló új gazdasági rend létrehozásáért, ami lehetővé teszi a korszerű technológiákhoz való hozzáju­tást, az egyensúly biztosítását a nyersanyagok és az ipari termé­kek árai között, hogy végered­ményként biztosítani lehessen a fejlődő országok gyorsabb elő­rehaladását. Románia ugyanak­kor állást foglal a fejlődő or­szágok közötti szorosabb kap­csolatokért és széles körű e­­gyüttműködésért. Fejlődő országként, Románia rendkívül széles körű kapcsola­tokat tart fenn nagyszámú fej­lődő országgal, s ezek között az afrikai országok nagyon fontos helyet foglalnak el. Ebben az összefüggésben azt óhajtjuk, hogy Románia és Ghána kap­csolatai is hozzájáruljanak mind­két ország gyorsabb előrehala­dásához. A lezajlott megbeszé­léseken számos megállapodást kötöttünk a kőolajipar, a bánya­ipar, a mezőgazdaság terére és más tevékenységi területekre kiterjedő együttműködésre vo­natkozólag. Előirányoztuk pél­dául geológiai kutatások szer­vezését román szakemberek részvételével, vegyestársaságok létesítését ezen a területen és más területeken, mind pedig megfelelő szakemberek képzését ezeken a területeken, oly módon, hogy ghanai fiatalokat külde­nek országunkba tanulni, illet­ve a szakemberképzés más for­máinak felhasználásával. EUGEN FLORESCU (a Scinteia­ részéről): Excellen­cies uram, rendkívül örven­denénk, ha elmondaná, mi­ként vélekedik a Nicolae Ceausescu elnökkel folyta­tott megbeszélésekről. Ho­gyan látja ezeknek az ered­ményeknek a tükrözését Ro­mánia és Ghana sokoldalú baráti és együttműködési kapcsolatai alakulásában az elkövetkező években? IGNATIUS KUTU ACHEAM­PONG, Ghana államfője: Meg­állapíthatjuk, hogy a látogatás hasznos és gyümölcsöző volt. Számos kérdést megvizsgáltunk és megegyezésre jutottunk, mint például a geológiai kutatások, a kőolajfúrások terén, akárcsak a szakembercsere terén különböző területeken. Megbeszéléseink ugyanakkor igazolták a politikánk helyessé­gébe vetett hitemet, minthogy a tárgyalások kidomborították, hogy álláspontjaink számos vn­a. QUAY ADIBI (a Gha­nai Sajtóügynökség részé­ről): Miután három napot töltött Ghána Köztársaság­ban, szeretnénk megismerni általános benyomásait orszá­gunkról. NICOLAE CEAUSESCU, elnök: Mint­­ tegnapi beszédemben is említettem, Accrába érkezésünk első pillanatától meleg vendég­­szeretet vett körül bennünket mind az államfő és a hivatalos személyiségek részéről, mind Ghána fővárosának lakossága ré­széről, s ezért ismételten a leg­melegebb köszönetét fejezem ki. Látogatásunk egész ideje a­­latt mély megelégedéssel ta­pasztaltam azokat az erőfeszíté­­seket, amelyeket a ghanai nép tesz a gazdasági-társadalmi fej­lődés, a függetlenség és szuve­renitás megszilárdítása érdeké­ben. Benyomásaink tehát rend­kívül kedvezőek, és meggyőző­désünk, hogy látogatásunk új szakaszt jelent népeink együtt­működésében. Az önök szép országából való elutazásunk előtt kívánom a ba­ráti ghánai népnek, hogy mind nagyobb sikereket érjen el egész tevékenységében, felvirágzást és jólétet kívánok. Befejezésül szeretném újólag kinyilvánítani azt az óhajunkat, hogy Ghana államfője és a Leg­felsőbb Katonai Tanács elnöke, Acheampong asszonnyal együtt mielőbb látogasson el Romániá­ba. (Taps.) A román-ghanai hivatalos okmányok aláírását követően sajtóér­tekezletet tartottak, s ennek keretében Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Ignatius Kutu Acheam­­pong, Ghana államfője válaszolt a ghanai és román újságírók kér­déseire­ tágjelentőségű problémában meg­egyeznek. ÜNNEPI HANGULATBAN EL­UTAZÁS A CORÁBÓL Vasárnap, 1977. február 27. A román—ghanai magasszíntű dia­lógus során megbeszélt hivata­los dokumentumok ünnepélyes aláírása és a román államfő sajtóértekezlete után véget ért Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő hi­vatalos látogatása, amelyet Ig­natius Kutu Acheampong tá­bornok, ghanai államfő és Fa­ustina Acheampong asszony meghívására tett Ghana Köz­társaságban. Délelőtt 10.30 órakor az Osou kastély elől, ahol a magas ran­gú román vendégek hivatalos rezidenciája volt, a mindhárom ghanai fegyvernemet képviselő díszszázad tisztelgése után, a hivatalos gépkocsisor, amelyben Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő, Ig­natius Kutu Acheampong tábor­nok, ghanai államfő és Faustina Acheampong asszony foglalnak helyet, elindult az accrai Koto­ké repülőtér felé. Ezen a napsütötte délelőttön Ghana fővárosa ünnepi díszt öltött. Az útvonalat, ahol a hi­vatalos gépkocsisor elhalad, a két ország zászlói díszítik, ame­lyeket trópusi szél lenget, a két államfő és Elena Ceausescu elvtársnő arcképei láthatók, nagy feliratok éltetik a román­­ghanai barátságot. Hasonló ünnepi hangulat ural­kodik az accrai Kotoka repülő­téren is. Nagy tömeg éljenez és hosszasan tapsol Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő érkezése­kor. Ünnepélyes pillanatok ezek, amelyek történelmi jelentőségű lapot jelentenek a román és ghanai nép baráti és gyümöl­csöző együttműködési kapcsola­taiban. A repülőtérre érkezve, Nicolae Ceausescu elvtárs fogadja a díszszázad parancsnokának je­lentését. Ezután, miközben felhangzik Románia és Ghana himnusza, 21 ágyúlövés dördül el. Nicolae Ceausescu elnök, I. K. Acheampong tábornok, Gha­na államfője kíséretében ellép a díszszázad előtt. Nicolae Ceausescu elvtárs, ro­mán államfő elbúcsúzik a ma­gas rangú ghanai személyisé­gektől, akik a repülőtérre ki­kísérték a román nép jeles kül­dötteit. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő elbú­csúznak az Accrában akkredi­tált diplomáciai testületek ve­zetőitől. A ghanai főváros lakosainak tízezrei ismét lenyűgöző közvet­lenséggel juttatják kifejezésre rokonszenvüket, barátságukat, tiszteletüket és nagyrabecsülé­süket a román államfő és Elena Ceausescu elvtársnő iránt. A sokaság a román trikolórt és ghanai zászlócskákat lenget, hosszasan éljenez és ütemes kiáltásokkal élteti a két állam­főt, a két ország tartós barátsá­gát. Hagyományos ghanai nép­viseletbe öltözött festői folk­lórcsoportok virtuóz tehetséggel népi énekeket és táncokat ad­nak elő, így­­juttatva kifejezés­re a ghanai nép örömét és meg­elégedését a román nép küldöt­teinek látogatása, a román ál­lamfő ghanai hivatalos látoga­tásának gyümölcsöző eredmé­nyei fölött. Mielőtt az elnöki repülőgép felé indulna, a két államfő, Nicolae Ceausescu elnök és Ig­natius Kutu Acheampong tá­bornok, a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke. Elena Ceausescu elvtársnővel és Faustina Ache­ampong asszonnyal együtt né­hány percre megáll a repü­lőtér hivatalos szalonjában. Nicolae Ceausescu elvtárs né­hány szót intézett itt a Ghana— Románia Baráti Társaság kép­viselőinek egy csoportjához, a­­kiket Nii Okai Pesemaku, a tár­saság elnöke vezet. Nii Okai Pesemaku ghanai népművészeti tárgyakat nyújt át­­ Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek, ezekkel a szavakkal: ,,E szerény ajándékokkal, a­­melyeket Excellenciáidnak most átnyújtunk, szeretnénk emléke­zetessé tenni ghanai látogatá­sukat. Ismerjük őexcellenciája, a román államfő életrajzát és szeretnénk gratulálni neki. Lá­togatását Ghana és Afrika szá­mára nemzetközi jelentőségű tettnek tartjuk, a derűlátás és a baráti szolidaritás jelének.“ A továbbiakban, a szónok át­nyújtotta a ghanai népi meste­rek által készített tárgyakat, közöttük egy kardot, amelynek jelképes díszítését meg is ma­gyarázta. Nicolae Ceausescu elvtárs a következő szavakat intézte a je­lenlevőkhöz: Kedves barátaim! Nagyon köszönöm az ajádéko­­kat, amelyeket mi igen nagyra becsülünk. Tudjuk, hogy szív­ből jövő ajándékok ezek, a ghá­nai nép baráti érzelmeit feje­zik ki. Biztosak lehetnek ab­ban, hogy mindig tiszteletbeli helyen fogjuk tartani őket ha­zánkban. Mi nagyon óhajtjuk, hogy Ro­mánia és Ghána kapcsolatai egyre erőteljesebben fejlődje­nek, hogy a megállapodások, a­­melyekre ezekben a napokban jutottunk az önök államfőjével, nyissanak ragyogó távlatokat népeink barátsága és testvéri­sége előtt. Tudjuk, hogy Románia és Ghána barátsága egyszersmind a fejlődő országok szolidaritá­sát szolgálja, az afrikai orszá­gokkal való szolidaritást az im­perializmus és a gyarmati ura­lom ellen, egy igazságosabb és jobb világért folyó harcban. Nagy örömünkre szolgálna, ha Romániában fogadhatnánk a Ghana—Románia Baráti Társa­ság küldöttségét, és remélem, hogy az államfő egyet fog ér­teni egy ilyen látogatással. (Taps.) Ami ezt a szimbólumot ille­ti, ez mégis az erő szimbóluma. Természetesen Románia és Gha­na között a barátság és testvé­riség jelképének kell dominál­nia. Az erő jelképe szolidaritá­sunk bizonysága kell hogy le­gyen harcunkban, melyet azok ellen folytatunk, akik el akar­ják nyomni a népeket, az összes nemzetek szabadságharcában. (Taps.) A repülőtéren Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt melegen köszöntötték a román nagykö­vetség tagjai és családtagjaik. Gyermekek virágcsokrokat nyújtanak át Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek. A repülőtéren je­lenlevő sokaság hosszasan él­teti a román nép követeit, jó utat kíván nekik. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő melegség­gel és barátsággal viszonozza a ghanai főváros lakosainak üd­vözlését. A repülőgép lépcsőjéig Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt I. K. Acheampong tábornok, ghanai államfő és Faustina Acheam­pong asszony kíséri. A két ál­lamfő, Elena Ceausescu elvtárs­nő és Faustina Ac­eampong asszony nagy melegséggel, hosszan kezet ráz, barátsággal átöleli egymást és búcsút vesz egymástól. Ghana államfője köszönetet mond Nicolae Ceausescu elnök­nek és Elena Ceausescu elvtárs­­nőnek első ghanai látogatásu­kért. A magas rangú vendégek a maguk során köszönetet mon­danak a vendéglátóknak a me­leg vendégszeretetért. A két államfő kifejezi meg­győződését, hogy a Románia és Ghána közötti magas síkú pár­beszéd döntő módon hozzájárul a két országot, a román és a ghanai népet egymáshoz fűző baráti jó kapcsolatok, együttmű­ködés és harcos szolidaritás magasabb szintre emeléséhez. Helyi idő szerint 11.15 perckor az elnöki repülőgép, amelyen Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő uta­zott, a magasba emelkedik, és Abidjan, a román államfő nyu­gat-afrikai barátsági, együttmű­ködési és békekörútjának ne­gyedik állomása felé veszi út­ját. Ezzel véget ért Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő történelmi jelentőségű látogatása Ghana Köztársaságban. A két államfő eredményes megbeszélései, a létrejött egyezmények és meg­állapodások, a rendkívül meleg fogadtatás, amelyben a ghanai nép a román nép követeit ré­szesítette, a látogatás egész le­­zajlási módja olyan eseménnyé avatta a magas szintű találko­zót, amely új és erőteljes len­dületet ad a két ország és két nép számos területre kiterjedő együttműködésének, meggyor­sítva a haladás és a jólét, a szabad és független fejlődés szolgálatába állított erőfeszíté­­seiket. A látogatás ugyanakkor újabb sokatmondó kifejezője volt a szocialista Románia di­namikus és építőjellegű külpoli­tikájának, az afrikai államok­kal, az összes fejlődő országok­kal vállalt szolidaritásának és kivételes jelentőségű momentu­ma a két fejlődő ország együtt­működése fokozásának, annak a törekvésüknek, hogy a nemzet­közi életben érvényesüljenek minőségileg új kapcsolatok az államok között a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás, a kölcsö­nös előnyök alapján. A látoga­tás egyúttal kiemelkedő ese­ményt képvisel korunk haladó országai és erői arcvonalának megszilárdításában, mindazok­nak az erőknek a közös fellé­pésében, amelyek növekvő len­dülettel küzdenek a gyengén­fejlettség és a gazdasági szint­­különbség megszüntetéséért, az imperialista, kolonialista és neo­­kolonialista politika végleges felszámolásáért, egy új nemzet­közi, gazdasági és politikai rend megteremtéséért, egy igazságo­sabb és jobb világ létrehozá­sáért, amelyben érvényesüljenek minden egyes nép érdekei és törvényes joga a szabadsághoz, függetlenséghez, haladáshoz, fel­virágzáshoz és békéhez. Őexcellenciája, IGNATIUS KUTU ACHEAMPONG tábornoknak, Ghana Köztársaság államfőjének, a Legfelsőbb Katonai Tanács elnökének ACCRA Elhagyva Ghana Köztársaság területét, a magam és a feleségem nevében ismételten szeretném kifejezni a legőszintébb köszönete­­met önnek és a baráti ghánai népnek a szívélyes fogadtatásért és a kifogástalan vendégszeretetért, amelyben mindvégig részesültünk az önök szép országában tett rövid látogatásunk során. Megelégedésemet fejezve ki az önnel folytatott gyümölcsözd megbeszélések, az aláírt dokumentumok és a létrejött megállapodá­sok fölött, szilárd meggyőződésem, hogy a látogatás rendkívül fon­tos mozzanatot jelent Románia Szocialista Köztársaság és Ghána Köztársaság baráti és együttműködési kapcsolatainak megszilárdí­tásában és sokoldalú továbbfejlesztésében, népeink javára, a meg­értés és a­­világbelső ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke

Next