Előre, 1977. március (31. évfolyam, 9108-9134. szám)
1977-03-01 / 9108. szám
2. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA GHANA KÖZTÁRSASÁGBAN BEFEJEZŐDTEK A HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Szombaton Accrában befejeződtek a hivatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és I. K. Acheampong. Ghana Köztársaság államfője, a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke között. A megbeszéléseken román részről jelen voltak az alábbi elvtársak: Gheorghe Oprea, a kormány első miniszterének helyettese. Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. George Macovescu külügyminiszter, Nicolae Doicaru, első miniszterhelyettes, Constantin Mitea, a Scinteia főszerkesztője, Ion Cumpanaru, az Agerpres Román Sajtóügynökség vezérigazgatója, Nicolae Stefan, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter első helyettese, Octavian Carare, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Ghána Köztársaságban. Marcel Dinu külügyminisztériumi igazgató. Ghánai részről a tárgyalásokon jelen voltak: C. K. Dzang parancsnok, a Legfelsőbb Katonai Tanács tagja, R. J. A. Belli ezredes, külügyminiszter, K. A. Quarshie ezredes, kereskedelmi és turisztikai miniszter, T. T. Kutin alezredes, szállítás- és távközlésügyi miniszter, E. Owusa-Fordwouh nevelés- és művelődésügyi miniszter, B. K. Ahlijah ezredes, iparügyi miniszter, A. Ibrahim alezredes, a telekügyek és ásványi tartalékok minisztere, F. W. Beecham, a Legfelsőbb Katonai Tanács titkára, dr. Amon Nikol, Ghana bankjának kormányzója, R. M Akwoi külügyminiszterhelyettes, J. A. Asmah, Ghana nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban, Mary Chinery-Hesse, a gazdaságtervezésügyi miniszter tanácsosa, G. O. Lamptey külügyminisztériumi államtitkár-helyettes. A megbeszéléseken hangsúlyozták Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő ghanai látogatásának kiemelkedő jelentőségét az együttműködési és kooperálási kapcsolatok ösztönzése szempontjából politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren. Megállapodtak abban, hogy a látogatás befejezésekor fontos dokumentumokat — Románia Szocialista Köztársaság és Ghana Köztársaság Ünnepélyes Közös Nyi latkozatát és a Közös Közleményt — fogadnak el. Megállapodtak román—ghanai együttműködési kapcsolatokra vonatkozó jegyzőkönyvek megkötésében gazdasági és kereskedelmi téren, úgyszintén egyezmények megkötésében tengerhajózási és az óceáni halászat terén való együttműködésre vonatkozólag. A két államfő kinyilvánította Románia és Ghána óhaját a nemzetközi téren való további együttműködésre az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcban, a gyengén fejlettség felszámolásáért és az új gazdasági világrend megteremtéséért, a békéért és nemzetközi együttműködésért. A megbeszélések a barátság, szívélyesség légkörében, a széles körű megértés és a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) ratizálásához, szerepének erősítéséhez az összes államok közötti együttműködés megvalósításában — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül —, egy jobb és igazságosabb világ megteremtésében, I. ÜNNEPÉLYESEN KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS AKARATUKAT: — Bővítik és elmélyítik baráti és együttműködési kapcsolataikat politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren. — Fejlesztik és fokozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki kooperációt a rendelkezésükre álló természeti erőforrások teljes hasznosítása céljából, bővítik és diverszifikálják kereskedelmi cseréjüket a közös érdekű területeken, hogy biztosítsák nemzetgazdaságaik minél magasabb fejlődési ütemét. Bővítik és elmélyítik kooperációjukat a tudomány, a kultúra, a művészetek, a sport és a turisztika területén, a román és a ghanai nép anyagi és szellemi értékeinek jobb megismerése végett, a köztük fennálló megértés és barátság szellemében. — Bővítik és fokozzák együttműködésüket politikai és diplomáciai téren két- és sokoldalú viszonylatban, az Egyesült Nemzetek Szervezete, más nemzetközi szervezetek, a „ZT-ek csoportja“ és az el nem kötelezettségi mozgalom keretében, valamint más nemzetközi fórumokon. TI. ÜNNEPÉLYESEN KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS AKARATUKAT, HOGY EGYMÁSHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATAIKAT, akárcsak az összes többi Államhoz fűződő kapcsolataikat a következő elvekre alapozzák : 1. Minden állam elidegeníthetetlen joga a szabad léthez, a nemzeti függetlenséghez és szuverenitáshoz, a békéhez és biztonsághoz. 2. Minden nép elidegeníthetetlen joga, hogy önállóan döntsön sorsáról, szabadon válassza meg, akaratának és érdekeinek megfelelően, mindenféle külső beavatkozás nélkül politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét és fejlődésének útjait. 3. Minden állam kötelezettsége, hogy küzdjön a kolonializmus, az apartheid és a faji megkülönböztetés teljes felszámolásáért. 4. Minden állam teljes jogegyenlősége, függetlenül nagyságától, fejlettségi színvonalától és társadalmi rendszerétől. 5. Minden nép joga a szabad fejlődéshez és haladáshoz, a természeti kincsei fölötti teljes szuverenitás gyakorlásához, minden állam elidegeníthetetlen joga, hogy természeti kincseit külső beavatkozás nélkül a nemzeti érdekeknek megfelelően használja. 6. Minden állam kötelezettsége, hogy semmilyen formában, semmilyen ürüggyel és semmi körülmények között se avatkozzék be, más állam bel- vagy külügyeibe. 7. Az államok kötelezettsége, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodjanak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak használatától, valamint mindenféle katonai, politikai, gazdasági vagy más jellegű kényszerítő eszköztől más állammal szemben. 8. Minden állam elidegeníthetetlen joga, hogy minden eszközzel védekezzék a nemzeti szuverenitását és függetlenségét fenyegető bármilyen merénylet ellen, beleértve a katonai eszközöket is, olyan esetben, amikor katonai agresszió éri. 9. Minden állam határai sérthetetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartása, következésképpen tartózkodás minden más állam nemzeti egysége vagy területi integritása elleni támadástól, minden ilyen akció súlyosan sérti a békét és a nemzetközi biztonságot. 10. Az összes államok kötelezettsége, hogy minden körülmények között kizárólag békés eszközökhöz folyamodjanak a nemzetközi vitás kérdések megoldásában. 11. Minden állam joga, hogy a teljes egyenlőség körülményei között részt vegyen a közös érdekű nemzetközi problémák megvitatásában és megoldásában. 12. Az összes államok joga és kötelezettsége, hogy függetlenül nagyságuktól vagy társadalmi rendszerüktől együttműködjenek egymással minden területen a béke és a nemzetközi biztonság megóvása, az összes nemzetek és elsősorban a fejlődésben levők gazdasági és társadalmi haladásának megkönnyítése végett. 13. Minden állam feltétel nélküli joga, hogy szabadon hozzájusson korunk tudományának és technológiájának vívmányaihoz. 14. Az államok kötelezettsége, hogy jóhiszeműen teljesítsék a nemzetközi jog értelmében vállalt kötelezettségeiket. A nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok fentebb fölsorolt alapvető elvei értelmezésükben és alkalmazásukban szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik elvet a többivel összhangban kell értelmezni, úgy hogy az elvek egyikének megsértése sem engedhető meg semmilyen körülmények között, és semmilyen ürüggyel. III. ÜNNEPÉLYESEN KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS ELHATÁROZÁSUKAT, hogy a többi állammal közösen határozottan munkálkodnak . A nemzetközi közösség összes államaival való baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséért a fentebb említett elvek alapján. — Együttműködnek egymással és a többi állammal a világ békéjének és biztonságának megóvásáért és megszilárdításáért, az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növeléséért a biztonság és a béke fenntartásában és az összes államok közötti együttműködés megvalósításában függetlenül társadalmi-politikai rendszerüktől, egy jobb és igazságosabb világ megteremtéséért, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért. Aktívan hozzájárulnak a kolonializmus végleges felszámolásához Afrikában és a világ bármely más részén, a faji megkülönböztetés és az apartheid-politika minden megnyilvánulási formájának felszámolásához. Határozottan munkálkodnak olyan kapcsolatok meghonosításáért, amelyek alapja a világ összes nemzeteinek teljes jogegyenlősége, minden nép joga, hogy szabadon válassza meg társadalmi-politikai rendszerét. A többi nemzettel együtt aktívan hozzájárulnak konkrét és hatékony intézkedések végrehajtásához a gyengén fejlettség és a gazdasági szintkülönbségek megszüntetéséért, egy új nemzetközi gazdasági rend meghonosításáért. A többi nemzettel együtt hozzájárulnak konkrét és hatékony intézkedések meghozatalához a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért és a katonai készültségcsökkentésért, és mindenekelőtt a nukleáris leszerelésért a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében. — Aktívan részt vesznek a nemzetközi tárgyalásokban, amelyek célja a nemzetközi helyzet bonyolult problémáinak igazságos megoldása. IV. FELHÍVJÁK AZ ÖSSZES TÖBBI Államokat: — Tegyenek meg mindent azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokból teljes mértékben zárják ki az erő használatát, a nemzetközi viszonyok megoldásában folyamodjanak kizárólag békés eszközökhöz. — Tartózkodjanak mindenfajta nyomástól más államok függetlensége, szuverenitása és területi épsége ellen, tartsák szigorúan tiszteletben a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét, — Járuljanak hozzá a béke és az igazság meghonosításához a világon a nemzetközi jog egyetemesen elismert elveinek szigorú tiszteletben tartása alapján, — Munkálkodjanak igazságos és méltányos viszonyok megteremtésén az államok közötti gazdasági kapcsolatokban, szorgalmazzák határozott intézkedések elfogadását a fejlett és a fejlődő országok közötti szintkülönbség gyors felszámolása érdekében. Munkálkodjanak az új nemzetközi gazdasági rend megteremtésén, az összes államok teljes jogegyenlősége alapján. V. A jelen Ünnepélyes Közös Nyilatkozat előírásainak alkalmazása végett Románia Szocialista Köztársaság és Ghana Köztársaság kinyilvánítja közös akaratát, hogy különböző szinteken továbbra is tanácskozásokat folytat diplomáciai úton, képviselőinek látogatáscseréi és időszakos találkozói révén. Készült Accrában 1977. február 27-én két eredeti példányban, román és angol nyelven; mindkettő azonos érvényű. Nicolae Ceausescu elnök is Ignatius Kutu Acheampong tábornok, ghanai államfő szívélyesen elbúcsúzik egymástól ELŐRE : 1977. március 1. SAJTÓÉRTEKEZLET ALEX BARNING (a Ghánai Sajtóügynökség részéről): Tegnap újólag megerősítette, Nicolae Ceausescu elnök úr, a dél-afrikai népek felszabadítási harcának győzelmébe vetett hitét. Tudni szeretném, hogy az Afrikai Egységszervezeten keresztül, hogyan támogatják önök ezt a harcot és milyen formában? NICOLAE CEAUȘESCU elnök: Mint ahogy tegnapi pohárköszöntőmben mondottam, s más alkalmakkor is rámutattam, Románia széles körű támogatásban részesítette és részesíti a nemzeti felszabadítási mozgalmakat, közvetlen kontaktusokat tart fenn ezekkel a mozgalmakkal, anyagi, politikai és diplomáciai támogatásban részesíti őket tevékenységükben. C. S. BURBENG (a Daily Graphic részéről): Régóta folyik a vita az új nemzetközi gazdasági rendről. Tudjuk, hogy mi, fejlődő országok, ki voltunk és ki vagyunk szolgáltatva a fejlett iparú országoknak. Milyen távlatokat és lehetőségeket nyitott az ön látogatása a két baráti ország, Románia és Ghána szélesebb körű együttműködésére, és konkrétan: milyen támogatást nyújthat Románia Ghánának a kőolajipar terén, tekintve, hogy ezen a téren az utóbbi időben nagy hiány mutatkozott? NICOLAE CEAUSESCU elnök: Mint ismeretes, a régi gazdasági — és politikai — nemzetközi rend az egyenlőtlenségen és egyes népek elnyomásán alapult az imperialista és gyarmati körök részéről. Ennélfogva szükség van a leghatározottabb akciókra e régi rend felszámolása érdekében, valamint az egyenlőségen és méltányosságon alapuló új gazdasági rend létrehozásáért, ami lehetővé teszi a korszerű technológiákhoz való hozzájutást, az egyensúly biztosítását a nyersanyagok és az ipari termékek árai között, hogy végeredményként biztosítani lehessen a fejlődő országok gyorsabb előrehaladását. Románia ugyanakkor állást foglal a fejlődő országok közötti szorosabb kapcsolatokért és széles körű együttműködésért. Fejlődő országként, Románia rendkívül széles körű kapcsolatokat tart fenn nagyszámú fejlődő országgal, s ezek között az afrikai országok nagyon fontos helyet foglalnak el. Ebben az összefüggésben azt óhajtjuk, hogy Románia és Ghána kapcsolatai is hozzájáruljanak mindkét ország gyorsabb előrehaladásához. A lezajlott megbeszéléseken számos megállapodást kötöttünk a kőolajipar, a bányaipar, a mezőgazdaság terére és más tevékenységi területekre kiterjedő együttműködésre vonatkozólag. Előirányoztuk például geológiai kutatások szervezését román szakemberek részvételével, vegyestársaságok létesítését ezen a területen és más területeken, mind pedig megfelelő szakemberek képzését ezeken a területeken, oly módon, hogy ghanai fiatalokat küldenek országunkba tanulni, illetve a szakemberképzés más formáinak felhasználásával. EUGEN FLORESCU (a Scinteia részéről): Excellencies uram, rendkívül örvendenénk, ha elmondaná, miként vélekedik a Nicolae Ceausescu elnökkel folytatott megbeszélésekről. Hogyan látja ezeknek az eredményeknek a tükrözését Románia és Ghana sokoldalú baráti és együttműködési kapcsolatai alakulásában az elkövetkező években? IGNATIUS KUTU ACHEAMPONG, Ghana államfője: Megállapíthatjuk, hogy a látogatás hasznos és gyümölcsöző volt. Számos kérdést megvizsgáltunk és megegyezésre jutottunk, mint például a geológiai kutatások, a kőolajfúrások terén, akárcsak a szakembercsere terén különböző területeken. Megbeszéléseink ugyanakkor igazolták a politikánk helyességébe vetett hitemet, minthogy a tárgyalások kidomborították, hogy álláspontjaink számos vna. QUAY ADIBI (a Ghanai Sajtóügynökség részéről): Miután három napot töltött Ghána Köztársaságban, szeretnénk megismerni általános benyomásait országunkról. NICOLAE CEAUSESCU, elnök: Mint tegnapi beszédemben is említettem, Accrába érkezésünk első pillanatától meleg vendégszeretet vett körül bennünket mind az államfő és a hivatalos személyiségek részéről, mind Ghána fővárosának lakossága részéről, s ezért ismételten a legmelegebb köszönetét fejezem ki. Látogatásunk egész ideje alatt mély megelégedéssel tapasztaltam azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a ghanai nép tesz a gazdasági-társadalmi fejlődés, a függetlenség és szuverenitás megszilárdítása érdekében. Benyomásaink tehát rendkívül kedvezőek, és meggyőződésünk, hogy látogatásunk új szakaszt jelent népeink együttműködésében. Az önök szép országából való elutazásunk előtt kívánom a baráti ghánai népnek, hogy mind nagyobb sikereket érjen el egész tevékenységében, felvirágzást és jólétet kívánok. Befejezésül szeretném újólag kinyilvánítani azt az óhajunkat, hogy Ghana államfője és a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke, Acheampong asszonnyal együtt mielőbb látogasson el Romániába. (Taps.) A román-ghanai hivatalos okmányok aláírását követően sajtóértekezletet tartottak, s ennek keretében Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Ignatius Kutu Acheampong, Ghana államfője válaszolt a ghanai és román újságírók kérdéseire tágjelentőségű problémában megegyeznek. ÜNNEPI HANGULATBAN ELUTAZÁS A CORÁBÓL Vasárnap, 1977. február 27. A román—ghanai magasszíntű dialógus során megbeszélt hivatalos dokumentumok ünnepélyes aláírása és a román államfő sajtóértekezlete után véget ért Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő hivatalos látogatása, amelyet Ignatius Kutu Acheampong tábornok, ghanai államfő és Faustina Acheampong asszony meghívására tett Ghana Köztársaságban. Délelőtt 10.30 órakor az Osou kastély elől, ahol a magas rangú román vendégek hivatalos rezidenciája volt, a mindhárom ghanai fegyvernemet képviselő díszszázad tisztelgése után, a hivatalos gépkocsisor, amelyben Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő, Ignatius Kutu Acheampong tábornok, ghanai államfő és Faustina Acheampong asszony foglalnak helyet, elindult az accrai Kotoké repülőtér felé. Ezen a napsütötte délelőttön Ghana fővárosa ünnepi díszt öltött. Az útvonalat, ahol a hivatalos gépkocsisor elhalad, a két ország zászlói díszítik, amelyeket trópusi szél lenget, a két államfő és Elena Ceausescu elvtársnő arcképei láthatók, nagy feliratok éltetik a románghanai barátságot. Hasonló ünnepi hangulat uralkodik az accrai Kotoka repülőtéren is. Nagy tömeg éljenez és hosszasan tapsol Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő érkezésekor. Ünnepélyes pillanatok ezek, amelyek történelmi jelentőségű lapot jelentenek a román és ghanai nép baráti és gyümölcsöző együttműködési kapcsolataiban. A repülőtérre érkezve, Nicolae Ceausescu elvtárs fogadja a díszszázad parancsnokának jelentését. Ezután, miközben felhangzik Románia és Ghana himnusza, 21 ágyúlövés dördül el. Nicolae Ceausescu elnök, I. K. Acheampong tábornok, Ghana államfője kíséretében ellép a díszszázad előtt. Nicolae Ceausescu elvtárs, román államfő elbúcsúzik a magas rangú ghanai személyiségektől, akik a repülőtérre kikísérték a román nép jeles küldötteit. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő elbúcsúznak az Accrában akkreditált diplomáciai testületek vezetőitől. A ghanai főváros lakosainak tízezrei ismét lenyűgöző közvetlenséggel juttatják kifejezésre rokonszenvüket, barátságukat, tiszteletüket és nagyrabecsülésüket a román államfő és Elena Ceausescu elvtársnő iránt. A sokaság a román trikolórt és ghanai zászlócskákat lenget, hosszasan éljenez és ütemes kiáltásokkal élteti a két államfőt, a két ország tartós barátságát. Hagyományos ghanai népviseletbe öltözött festői folklórcsoportok virtuóz tehetséggel népi énekeket és táncokat adnak elő, ígyjuttatva kifejezésre a ghanai nép örömét és megelégedését a román nép küldötteinek látogatása, a román államfő ghanai hivatalos látogatásának gyümölcsöző eredményei fölött. Mielőtt az elnöki repülőgép felé indulna, a két államfő, Nicolae Ceausescu elnök és Ignatius Kutu Acheampong tábornok, a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke. Elena Ceausescu elvtársnővel és Faustina Acheampong asszonnyal együtt néhány percre megáll a repülőtér hivatalos szalonjában. Nicolae Ceausescu elvtárs néhány szót intézett itt a Ghana— Románia Baráti Társaság képviselőinek egy csoportjához, akiket Nii Okai Pesemaku, a társaság elnöke vezet. Nii Okai Pesemaku ghanai népművészeti tárgyakat nyújt át Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek, ezekkel a szavakkal: ,,E szerény ajándékokkal, amelyeket Excellenciáidnak most átnyújtunk, szeretnénk emlékezetessé tenni ghanai látogatásukat. Ismerjük őexcellenciája, a román államfő életrajzát és szeretnénk gratulálni neki. Látogatását Ghana és Afrika számára nemzetközi jelentőségű tettnek tartjuk, a derűlátás és a baráti szolidaritás jelének.“ A továbbiakban, a szónok átnyújtotta a ghanai népi mesterek által készített tárgyakat, közöttük egy kardot, amelynek jelképes díszítését meg is magyarázta. Nicolae Ceausescu elvtárs a következő szavakat intézte a jelenlevőkhöz: Kedves barátaim! Nagyon köszönöm az ajádékokat, amelyeket mi igen nagyra becsülünk. Tudjuk, hogy szívből jövő ajándékok ezek, a ghánai nép baráti érzelmeit fejezik ki. Biztosak lehetnek abban, hogy mindig tiszteletbeli helyen fogjuk tartani őket hazánkban. Mi nagyon óhajtjuk, hogy Románia és Ghána kapcsolatai egyre erőteljesebben fejlődjenek, hogy a megállapodások, amelyekre ezekben a napokban jutottunk az önök államfőjével, nyissanak ragyogó távlatokat népeink barátsága és testvérisége előtt. Tudjuk, hogy Románia és Ghána barátsága egyszersmind a fejlődő országok szolidaritását szolgálja, az afrikai országokkal való szolidaritást az imperializmus és a gyarmati uralom ellen, egy igazságosabb és jobb világért folyó harcban. Nagy örömünkre szolgálna, ha Romániában fogadhatnánk a Ghana—Románia Baráti Társaság küldöttségét, és remélem, hogy az államfő egyet fog érteni egy ilyen látogatással. (Taps.) Ami ezt a szimbólumot illeti, ez mégis az erő szimbóluma. Természetesen Románia és Ghana között a barátság és testvériség jelképének kell dominálnia. Az erő jelképe szolidaritásunk bizonysága kell hogy legyen harcunkban, melyet azok ellen folytatunk, akik el akarják nyomni a népeket, az összes nemzetek szabadságharcában. (Taps.) A repülőtéren Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt melegen köszöntötték a román nagykövetség tagjai és családtagjaik. Gyermekek virágcsokrokat nyújtanak át Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek. A repülőtéren jelenlevő sokaság hosszasan élteti a román nép követeit, jó utat kíván nekik. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő melegséggel és barátsággal viszonozza a ghanai főváros lakosainak üdvözlését. A repülőgép lépcsőjéig Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt I. K. Acheampong tábornok, ghanai államfő és Faustina Acheampong asszony kíséri. A két államfő, Elena Ceausescu elvtársnő és Faustina Aceampong asszony nagy melegséggel, hosszan kezet ráz, barátsággal átöleli egymást és búcsút vesz egymástól. Ghana államfője köszönetet mond Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek első ghanai látogatásukért. A magas rangú vendégek a maguk során köszönetet mondanak a vendéglátóknak a meleg vendégszeretetért. A két államfő kifejezi meggyőződését, hogy a Románia és Ghána közötti magas síkú párbeszéd döntő módon hozzájárul a két országot, a román és a ghanai népet egymáshoz fűző baráti jó kapcsolatok, együttműködés és harcos szolidaritás magasabb szintre emeléséhez. Helyi idő szerint 11.15 perckor az elnöki repülőgép, amelyen Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő utazott, a magasba emelkedik, és Abidjan, a román államfő nyugat-afrikai barátsági, együttműködési és békekörútjának negyedik állomása felé veszi útját. Ezzel véget ért Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő történelmi jelentőségű látogatása Ghana Köztársaságban. A két államfő eredményes megbeszélései, a létrejött egyezmények és megállapodások, a rendkívül meleg fogadtatás, amelyben a ghanai nép a román nép követeit részesítette, a látogatás egész lezajlási módja olyan eseménnyé avatta a magas szintű találkozót, amely új és erőteljes lendületet ad a két ország és két nép számos területre kiterjedő együttműködésének, meggyorsítva a haladás és a jólét, a szabad és független fejlődés szolgálatába állított erőfeszítéseiket. A látogatás ugyanakkor újabb sokatmondó kifejezője volt a szocialista Románia dinamikus és építőjellegű külpolitikájának, az afrikai államokkal, az összes fejlődő országokkal vállalt szolidaritásának és kivételes jelentőségű momentuma a két fejlődő ország együttműködése fokozásának, annak a törekvésüknek, hogy a nemzetközi életben érvényesüljenek minőségileg új kapcsolatok az államok között a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján. A látogatás egyúttal kiemelkedő eseményt képvisel korunk haladó országai és erői arcvonalának megszilárdításában, mindazoknak az erőknek a közös fellépésében, amelyek növekvő lendülettel küzdenek a gyengénfejlettség és a gazdasági szintkülönbség megszüntetéséért, az imperialista, kolonialista és neokolonialista politika végleges felszámolásáért, egy új nemzetközi, gazdasági és politikai rend megteremtéséért, egy igazságosabb és jobb világ létrehozásáért, amelyben érvényesüljenek minden egyes nép érdekei és törvényes joga a szabadsághoz, függetlenséghez, haladáshoz, felvirágzáshoz és békéhez. Őexcellenciája, IGNATIUS KUTU ACHEAMPONG tábornoknak, Ghana Köztársaság államfőjének, a Legfelsőbb Katonai Tanács elnökének ACCRA Elhagyva Ghana Köztársaság területét, a magam és a feleségem nevében ismételten szeretném kifejezni a legőszintébb köszönetemet önnek és a baráti ghánai népnek a szívélyes fogadtatásért és a kifogástalan vendégszeretetért, amelyben mindvégig részesültünk az önök szép országában tett rövid látogatásunk során. Megelégedésemet fejezve ki az önnel folytatott gyümölcsözd megbeszélések, az aláírt dokumentumok és a létrejött megállapodások fölött, szilárd meggyőződésem, hogy a látogatás rendkívül fontos mozzanatot jelent Románia Szocialista Köztársaság és Ghána Köztársaság baráti és együttműködési kapcsolatainak megszilárdításában és sokoldalú továbbfejlesztésében, népeink javára, a megértés és avilágbelső ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke