Előre, 1977. április (31. évfolyam, 9135-9160. szám)

1977-04-01 / 9135. szám

2. ------------------- . ■ . ...................................................................- -----------------—■ . ■ ■ BIURE . '1977.­­április­­. B. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek javadalmazási alapjára kirótt adó 6. szakasz — A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek java­dalmazási alapja, amelyet a szövetkezeti tagok által, vala­mint azon személyek által vég­zett munka javadalmazására fordítanak, akik munkaszerződés nélkül dolgoztak a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetben, a jelen törvény értelmében meg­adóztatásra kerül. Az összjavadalmazási alap magában foglalja a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetben vég­zett munkára fordított pénz- és természetbeni jövedelmet. A munka természetbeni javadal­mazására fordított mezőgazda­sági termékek értékét emezek értékesítési átlag­ára szerint számítják ki. Az adózandó javadalmazási alapot úgy határozzák meg, hogy a munkaszerződéssel besorolt személyekre eső javadalmazási alapot levonják az összjavadal­mazási alapból. 7. szakasz — A javadalmazá­si alap adóját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fizetik ki mégpedig a megvalósított össz­javadalmazási alapból, a 6. sza­kasz előirányzatainak megfele­lően. Az adó kifizetése után meg­maradt javadalmazási alapot az II. FEJEZET A lakosság gazdasági területeire 11. szakasz — A mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek tag­jainak személyes gazdasága, az egyéni mezőgazdasági termelők gazdaságai, valamint más fizikai vagy jogi személyek gazdaságai — kivéve az állami egységeket és mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket , s amelyeket a jelen törvény a lakosság mező­­gazdasági jellegű gazdaságainak nevez meg, évente hektáronként A beépített területek, vala­mint az érvényben lévő törvé­nyes rendelkezésekben megha­tározott nagyságú udvarok terü­lete nem kerül adózás alá. A gyümölcsfákkal vagy szőlő­vel beültetett területek a ter­­mőrefordulás utáni első évben kerülnek megadózás alá. 13. szakasz — Az adókivetést abban a helységben hajtják vég­re, ahol a mezőgazdasági jel­ kirótt adó­ ­i fix adót fizetnek a birtokuk­ban lévő­ területekért, amelyek faluhelyen találhatók vagy olyan municípiumokhoz és városok­hoz tartozó falusi jellegű hely­ségekben vannak, amelyeket a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai határoznak meg. 12. szakasz — A hektáronkénti fix adó a területek használati kategóriája és a termékenységi övezetek szerint a következő­képpen differenciálódik e­legy gazdaság található, füg­getlenül a terület helyétől és a területbirtoklási jog címétől. Az adót a néptanácsok pénz­ügyi szervei vetik ki a gazda­ság fejének nevére, jogi szemé­lyek esetében emezek nevére. 14. szakasz — Az évi adót két részletben fizetik a következő részletek és határidők szerint: a) 40 százalékot június 1-ig b) 60 százalékot november 1-ig Fix adó lej/ha termékenységi A mezőgazdasági övezetek szerint területek haszná- ■ ■ ---­lati kategóriája i. n. ill. IV. V. 1. Szántóterület, kaszáló, legelő 89 55 45 40 35 2. Gyümölcsösök 280 260 240 220 200 3. Szőlő, zöldséges kertek és öntözött zöldségesek 400 370 340 310 230 IV. FEJEZET Általános és zárórendelkezések 19. szakasz — A mezőgazda­sági termelőszövetkezetek és e lakosság egyéni birtokában lévő földterületek megadóztatása öt éves időszakra történik. A megadóztatást évente egy­szer, június folyamán lehet mó­dosítani, a terület csökkenése vagy gyarapodása nyomán, va­lamint a föld használati kate­góriájának megváltoztatása ese­tén a folyó év január elsejével kezdődő hatállyal. 20. szakasz — A helységek termékenységi övezetek sze­rinti besorolása az, amelyet a törvényes rendelkezések előír­nak. TERVEZET TÖRVÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ADÓRÓL A Román Kommunista Párt a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Romániának a kommunizmus felé való haladására vonatkozó programja a mezőgazdaság — nemzetgazdaságunk alapvető ága — elé rendkívüli fontos fel­adatokat tűzött ki a növényi és állati eredetű termelés szünte­len növelése érdekében, avé­gett, hogy minél jobban kielé­gíthessük a lakosság fogyasz­tási igényeit, az ipar és a gaz­daság más szükségleteit. 1. szakasz — A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek adót fizetnek a birtoklott területe­kért, adót fizetnek a szövetke- A. A mezőgazdasági területeinek 1. szakasz­a A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek a bir­toklott területekért hektáron­ként fix adót fizetnek, mégpe-A szántóterületekre, kaszá­lókra, legelőkre kirótt hektá­ronkénti fix adót alkalmazzák a beerdősödött területekre, vala­mint a tavakra és halastavakra. A beépített területek nem esnek adózás alá. A gyümölcsfákkal vagy a sző­lővel beültetett területek a ter­­mőrefordulás utáni első évben kerülnek megadóztatásra. 3. szakasz A hektáronkénti fix adót egy évre róják ki ab­ban a helységben, ahol a mező­­gazdasági termelőszövetkezet ta­lálható, függetlenül a területek helyétől. 4. szakasz — A hektáronkénti fix adót a következő részletek és határidők szerint fizetik: A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és a lakosság­ gazda­ságai ösztönzése érdekében, hogy minél ésszerűbben használják ki területeiket, fokozzák a terü­letegységenkénti termelést, nö­veljék az állatlétszámot, a hús-, tej- és gyapjútermelést, szüksé­ges intézkedéseket hozni a meg­adóztatás rendszerének javítá­sára, a mezőgazdasági adó ki­számításának egyszerűsítésére, ennek céljából: Románia Szocialista Köztár­saság Nagy Nemzetgyűlése el­fogadja a jelen törvényt e­zeti tagok által végzett munká­ért járó javadalmazási alap után is, a jelen törvény elő­irányzatainak megfelelően. termelőszövetkezetek megadózása­ ­ig differenciáltan a területek használati kategóriája és ter­mékenységi övezetek szerint, a következőképpen: — 10 százalékát március 31-ig — 20 százalékát június 30-ig — 30 százalékát szeptember 15-ig — 40 százalékát december 1-ig 5. szakasz — A 2. szakaszban megállapított adó előzetes kifi­zetése nyomán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az évi adót illetően 5 százalékos ked­vezményben részesülnek, ha az adót március 31-ig egészében ki­fizetik. Az előző bekezdésben feltün­tetett adócsökkentést csak ak­kor eszközük, ha a megelőző években az adót egészében ki­fizették. elosztás szocialista elve, az e­­zekben az egységekben végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága sze­rint osztják el, valamint a ter­melési, jövedelmi és kiadási terv teljesítésében elért ered­ményektől függően, a törvény­nek megfelelően. 9. szakasz — A javadalmazási alap szerinti adót évente a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek tervezik mégpedig a meg­adózandó javadalmazási alap, a szövetkezetben dolgozó terve­zett szövetkezeti tagok száma szerint, az egy tagra jutó évi átlagjövedelem szerint, vala­mint a 8. szakaszban előirány­zott adókvóták szerint. A tagonkénti évi átlagjövedel­met a megadózandó javadalma­zási alap és azon szövetkezeti tagok számának egybevetése a­­lapján állapítják meg, akik tel­jesítették a közgyűlésen elfoga­dott minimális normamennyi­séget. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek által évközben fizetendő adót az egység egé­szére számítják ki úgy, hogy az elért adózandó javadalmazási alapra az egy téesz-tagra ter­vezett évi átlagjövedelemnek megfelelő adókvótát alkalmaz­zák. Az adót a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a pénzbeni javadalmazást vagy a pénzbeni 8. szakasz . A javadalmazási alap adóját az egész mezőgaz­dasági termelőszövetkezetre ki­vetik a következő adókvóták szerint, amelyeket az egy szö­vetkezeti tagra jutó évi átlag­­jövedelem alapján állapítanak meg, és természetbeni javadalmazást kifizetésétől számított legtöbb három munkanap alatt fize­tik be. 10. szakasz — A mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek év végén kiszámítják a végleges fizetési adót a kivetés eszten­dejére mégpedig a megvalósí­tott javadalmazási alapnak meg­felelően és az egy szövetkezeti tagra jutó évi megvalósított jö­vedelem szerint. Az az összeg, amely a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek év közben befizetett adója és az előző bekezdésben feltünte­tett előirányzatok alapján vég­leges adó különbözetéből szár­mazik, az állami költségvetésbe kerül. A fizetési különbözet a kö­vetkező év február 15-ig kerül az állami költségvetésbe, a több­letként fizetett összegek vissza­térülnek vagy ezeket kompen­zálják a következő időszakra kivetett adóval, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek kéré­sére. Abban az esetben, ha a kive­tett adó nem haladja meg a 20 lejt, ezt egészében ki kell fizet­ni az első határidőig. 15. szakasz — A lakosság gaz­daságai nem tartoznak adót fi­zetni az igás- és hozamállato­kért, házi szárnyasokért. vala-16. szakasz — A mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek tag­jai, az ezen egységek által ja­vadalmazott más, 25 évesnél idősebb, házas vagy házasulat­ A gyermektelen személyek hozzájárulását a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vonják le év végén ezen személyek járan­dóságából. Indokolt esetekben a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a hozzájárulás fizetését részletekre oszthatják, az év végi javadalmazás kifizetésétől számított három hónapban. A gyermektelen személyek hozzájárulását képező összege­ Az előbbi bekezdés szerinti hozzájárulást a 14-ik szakasz­ban előírt határidőben és ará­nyokban kell kifizetni. 18. szakasz — A gyermekte­len személyek hozzájárulása at­tól a hónaptól kezdődik, amely­ben a szóbanforgó személyek betöltik 25-ik életévüket és­ az azt követő­­ hónapban szűnik meg, amikor szülők lettek, vagy kérvény alapján akkor, amikor megfelelnek a fizetés alóli fel­mentés valamely feltételének, amit írásos bizonyítékokkal iga­zolnak. Kivételt képeznek az első be­kezdésben előírt hozzájárulás fizetése alól azok a személyek, akiknek egy vagy több élve született, de utólag elhunyt gyermeke volt, valamint az I, mint a méhészetből, selyemher­nyó tenyésztésből vagy az erdei gyümölcsök, gombák, gyógynö­vények értékesítéséből származó jövedelmek után, amelyeket a spontán flórából gyűjtöttek össze, nem fizetnek adót más, a természetben összegyűjtött termékek után sem. Van személyek, akiknek nincs gyermekük, megkülönböztetett évi hozzájárulást fizetnek a jö­vedelem arányában, a követke­zőképpen: két a levonásuktól számított három munkanapon belül befi­zetik az állami költségvetésbe. 17. szakasz — Az egyéni gaz­dasággal rendelkező, 25 évnél idősebb, házasult vagy házasu­­latlan, gyermektelen mezőgazda­­sági termelők, akikre kiróják az adót, megkülönböztetett évi hozzájárulást fizetnek, a követ­kezőképpen: és II. fokú rokkantak, a rok­kantság ideje alatt. Úgyszintén kivételt képeznek a hozzájáru­lás fizetése alól a gyermektelen személyek, akik gyermekes sze­mélyekkel kötöttek házasságot, a házasság idején, ha ez alatt a gyermekeket ténylegesen az egyik házastárs tartotta el, vagy ha egyikük gyermektartási díjat fizetett. A 16-ik és 17-ik szakaszban előírt, a férfiak esetében a 65-ik életévüket, a nők esetében a 60. életévüket betöltött szemé­lyek nem tartoznak a gyermek­telen személyekre kirótt hozzá­járulással. Gyermekes személyeknek szá­mítanak azok is, akiknek örök­be fogadott, vagy felnevelésre és nevelésre rájuk bízott gyer­mekük van. 21. szakasz — A mezőgazda­­sági termelőszövetkezeteknek azon pénzbevételére, amelyek nem saját mezőgazdasági ter­mékeik feldolgozása által létre­hozott ipari termékeknek a la­kosságnak, az állami és szövet­kezeti kereskedelmi egységnek történt eladásából származnak, 20 százalékos adót rónak ki. Az előző bekezdésben előírt adót negyedévenként utalják át az állami költségvetésbe az az után a negyedév után következő hónap első tíz napjáig, amely­ben a jövedelmet megvalósítot­ták. 22. szakasz — A jelen törvény értelmében kirótt, adók és a gyermektelen személyek hozzá­járulásai a helyi költségvetés bevételeit képezik. 23. szakasz — Az adók és a gyermektelen személyek hozzá­járulásának időben történő ki nem fizetése esetén az összeget minden havi, vagy ennél keve­sebb késésért a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében egy százalékkal, a fizikai és jogi személyek esetében, ha nem szocialista egységek, két száza­lékkal növelik. Az ily módon kiszámított nö­velés nem lehet kisebb mint 10 lej és nagyobb sem mint a ki­rótt összeg. 24. szakasz — Abban az eset­ben ha megállapítják, hogy nem jelentették be a megadóztatás alapjául szolgáló összes tényező­ket, vagy ha tévedés történt az adók kirovásánál, és bevételezé­sénél, ezeket esetről esetre meg­állapíthatják, újraszámíthatják, bevételezhetik vagy visszafizet­hetik azt az évet megelőző leg­több két éves időszakra, amely­ben az ilyen helyzetet felfedik, vagy kiegyenlíthetik más adók­kal vagy illetékekkel. Az előző bekezdésben előírt határidő keretében az elmúlt időszakokra megállapított fize­tési különbségeket 500 lejig ter­jedő összegek esetén 30 napon belül, az 500 lejt meghaladó összegeket két egyenlő részlet­ben kell kifizetni, az első rész­letet a hátralékos összegre vo­natkozó értesítéstől számított 30 napon, a másodikat 60 napos határidőn belül. A megállapított hátralékos adókra csak akkor számítanak késedelmi növelést, ha azokat nem fizették ki az előző bekez­désben megszabott határidőn belül. 25. szakasz — A mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek felel­nek a jelen törvényben a gyer­mektelen személyekre vonatko­zóan előírt adók és hozzájáru­lások kiszámításának pontossá­gáért, valamint az állami költ­ségvetést megillető összegek határidőn belüli befizetéséért. 26. szakasz — A pénzügyi­­bankszervek kötelesek idősza­konként, legkevesebb egyszer évente ellenőrizni a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek által fizetendő adók megállapításá­nak, kiszámításának, levonásá­nak és befizetésének a módját és elrendelhetik a jelen tör­vényben előírt, határidőn belül ki nem fizetett adók és a kés­lekedésért járó többlet átuta­lását az állami költségvetésbe ezek bankszámlájából. A bankszervek csak azután fizetik ki a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek a munka javadalmazására szükséges ösz­­szegeket, miután megkapták a javadalmazási adó kifizetéséről szóló bizonylatokat. 27. szakasz — Az adók és a gyermektelen személyek hozzá­járulásának megállapításával kapcsolatos óvásokat az adó­kivető néptanácsok végre­hajtó bizottságainak vagy bá­réinak pénzügyi szerveihez kell benyújtani az adókivetés vagy hozzájárulás közlésétől számí­tott 30 napon belül, és ezeket a nyilvántartásba vevéstől számí­tott 20 napon belül kell meg­oldani. A bejelentés megoldásáról szóló értesítéstől számított 30 napos határidőn belül fellebbez­ni lehet a megyei néptanács vagy a Bukarest municípiumi néptanács pénzügyi hivatalánál, amit a nyilvántartásba vevéstől számított 20 napon belül kell megoldani. A pénzügyi hivatal megoldása ellen fellebbezést lehet benyúj­tani, az előző bekezdésben elő­írt határidőn belül, a megyei néptanács, vagy a Bukarest municípiumi néptanács végre­hajtó bizottságához. Az óvások és fellebbezések benyújtása nem függeszti fel az adó és a hozzájárulás behajtá­sát. ■ Abban az esetben, ha az óvá­soknak vagy a fellebbezéseknek helyt adtak, a pluszban bevett összeget kérésre visszafizetik, vagy kiegyenlítik más­ adókkal, vagy illetékekkel. 28. szakasz — Természeti csa­pások okozta termésveszteségek esetén a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptaná­csa, esetről esetre jóváhagyhat­ják a kirótt­ adók kifizetésének felosztását vagy elnapolását a naptári év végéig. 29. szakasz — Az 50 báninál kisebb adó-, vagy késedelmitöbb­­let-töredékeket figyelmen kívül hagyják, az 50 báninál nagyob­bakat felkerekítik egy lejre. 30. szakasz — Jelen törvény előírásainak be nem tartása esetről esetre fegyelmi, kihágá­­si vagy büntetőjogi, valamint anyagi, vagy polgári felelősség­gel jár. 31. szakasz — Az 1977-es évre szóló mezőgazdasági adót jelen törvény előírásai alapján álla­pítják meg. 32. szakasz — A Pénzügymi­nisztérium megejti a jelen tör­vény végrehajtásából eredő megfelelő módosításokat a me­gyék és Bukarest municipium 1977 évi költségvetésében. 33. szakasz — A mezőgazda­­sági tevékenységből származó jövedelmek megadóztatására vo­natkozó 1968. december 27-iki 61.-es számú törvény. A mező­­gazdasági szövetkezetek tagjai­nak és az egyéni termelőknek a gazdaságai által megvalósított jövedelem adómentességben és adócsökkentésben részesítéséről szóló 1971 április 29-iki d-os szá­mú törvény és minden más el­lentétes intézkedés hatályát veszti. I. FEJEZET A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő mezőgazdasági adó III. FEJEZET A mezőgazdaságból jövedelmet megvalósító gyermektelen személyek hozzájárulása Fix adó lej/ha, termékenységi A mezőgazdasági területek övezetek szerint használati kategóriája - ■■■ — -■■■ -— -I. II. III. IV. V. 1. Szántóterület, kaszáló, legelő 55 50 40 35 30 2. Gyümölcsösök 260 240 220 200 180 3. Szőlők, zöldséges kertek, öntözött zöldségesek 380 350 320 290 260 Az egy szövetkezeti tagra Adókvóta jutó átlagjövedelem — százalékban — — lejben — 3000- ig 3,0 3001— 4000 3,5 4001—5000 4,5 5001—7000 6,0 7001—9000 7,0 9001—12 000 8,0 12 000-en felül 9,0 A gyermektelen személyek Évi jövedelem évi hozzájárulása lej lej 5000- ig 40 5001— 10 000 100 10 001—15 000 150 15 001—20 000 300 20 000-en felül 500 A terület nagysága Évi hozzájárulás ha lej . ...­.. .I i­­......... ............. - -1 hektárig 25 1,01—2 ha 50­2 hektáron felül 80 A honpolgárok a törvénytervezettel kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket juttassák el a Nagy Nemzetgyűléshez MINDEN ERŐVEL A TAVASZI IDÉNYMUNKÁK MEGGYORSÍTÁSÁÉRT VÉGEZTEK A KORAI BURGONYA ÜLTETÉSÉVEL A bogdánházi termelőszö­vetkezet Szilágy megye legna­gyobb burgonyatermesztő egy­sége. A szövetkezet határa a Meszes hegység alatti dombol­dalakon terül el, ahol gabona­félékből alacsonyabb hozamo­kat takarítanak be, ám burgo­nyatermesztésre kedvező öve­zet, s mint Balájel Iuliu, a téesz elnöke mondotta, a ta­valy 2800 tonna burgonyát szállítottak szerződéses ala­pján. A burgonya termesztésé­ben elért jó eredményeknek köszönhetően­­terméshozama 220 mázsa volt hektáronként az elmúlt évben) jelentősen növekedett az egység pénzbe­vétele, ez a növény a felzár­kózás, a gazdasági helyzet megszilárdítását segíti elő a szövetkezetben. A krasznai szövetkezetközi tanács elnöke és a mezőgépé­szeti állomás igazgatója arról tájékoztatott, hogy ebben az évben már magas fokú gépe­sítés­ és kemizálás jellemzi a burgonyatermesztő egységek tevékenységét. Bogdánházán kívül Krasznahorváton, Alsó­­bánon, Mesekeni­ben, Csízér­ben is nagyobb területen ter­melnek az idén burgonyát, s az alkalmazott technológia minden munkálatát gépesítet­ték. Szilágy megye különben nem tartozik az ország nagy burgonyatermesztő övezetei közé, az elmúlt évek fáradozá­sainak, céltudatos törekvései­nek köszönhetően viszont sa­ját erőből fedezi a lakosság el­látásához szükséges krumplit, s új burgonyából is képes többletet termelni, amelyet exportálnak a nyár elején. Nem véletlen, hogy a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tek megyei konferenciáján el­hangzott javaslat alapján a mezei munka idényének kez­detén Bogdánházán tapaszta­latcserét rendeztek Szilágy megye burgonyatermesztő szö­vetkezetei szakembereinek, gépészeinek részvételével. A tapasztalatcserén a termesztés technológiájában használt va­lamennyi gépet felvonultatták, a részvevők megismerkedtek a talajelőkészítéssel, az ülte­tőanyaggal és annak vetés előtti kezelésével, a gépesített ültetés technikájával. A Bogdánházán tapasztaltak közül feltétlenül ki kell emel­nem, hogy a tápelemekben gazdag területen, a vetés ide­jén a kombinált ültetőgéppel kiszórták a tervezett műtrá­gya-adag harmadát a burgo­nyasorok mindkét oldalán.­­ Az elmúlt évek tapaszta­­latai arra figyelmeztettek, hogy nagyobb figyelmet szen­teljünk a fészek­sűrűségnek — mondotta Balájel Iuliu el­nök. — Kései és középkései fajtákat termesztünk 150 hek­táron. Megtanultuk, hogy a terméshozamot nem az ültető­gumók nagysága dönti el, ha­nem az ültetés sűrűsége. A ta­valy takarékoskodtunk a sza­porító anyaggal, de azokon a parcellákon, amelyeken 48— 50 000 fészek volt hektáron­ként, nagyobb termést takarí­tottunk be. Bogdánházán javában halad a burgonya ültetése, a szövet­kezethez tartozó másik három faluban, Hurezon, Seredéiben, Ponitán Valamennyi brigádban sietnek a munkával. Az egyik poni­ai brigádban Pintea Av­­ram és Popute gépészek vé­gezték az ültetést, és ugyan­akkor a brigád három cso­portjának tagjai az ültető­anyagot válogatták, osztályoz­ták, hogy ne kerüljön hibás, betegséggel fertőzött gumó a földbe. Mivel segíthetik a gépészek a szövetkezet törekvését, hogy az idén a tavalyinál jobb e­­redményt érjenek el, hektá­ronként 30 000 kiló burgonyát termesszenek? Pintea Avram, a részleg legjobb gépésze be­mutatta a módosított ültető­gépet A tökéletesen és teljes kapacitással működő gépet úgy szabályozzák, hogy egyen­lő mélységbe vesse a gumókat, egyidőben az ültetéssel kiszór­ják a műtrágyát, és az átalakí­tott gép ugyanakkor nagyobb fészeksűrűséget is biztosít. Az apróbb gumók esetében 70— 80 000 fészket biztosítanak hektáronként. Az alapvető hozzájárulást már korábban megtették a gépészek, kitűnő­en előkészítették a területet, az ültetés első napján erről több szilágysági szövetkezet szakemberei is meggyőződhet­tek. A talaj légjárható, jól la­zított. Egyébként még a ta­valy a burgonyatermesztésre kijelölt parcellákon 60—80 cm mélységben elvégezték az al­talaj lazítását, nemcsak légjár­ható, hanem a sok nedvessé­get igénylő burgonyának a jól előkészített talaj tárolja is a csapadékot. A megyében a korai burgo­nya jórészét már elültették. Jó munkát végeztek a Szamos mentén, főleg Szurdokon, ahol a gumókat csíráztatták, akár­csak egy másik övezetben, a Berettyó- menti Zoványon. Ül­tetőanyag bőven van, hiánya a korábbi esztendőkben jelen­tett gondot, bizonyságul emlí­tem, hogy az idén Szilágy me­gye is szállít ültetőburgonyát az ország más vidékeire. Már­cius utolsó harmadában meg­kezdték az őszi burgonya ülte­tését is. A nagyobb egységek­ben csak géppel végzik a munkát, a szövetkezetek tag­jainak viszont az ültetés ide­jén a legnagyobb gondot a szaporítógumók osztályozásá­ra, válogatására kell fordíta­niuk, hogy egyetlen fészekbe se jusson romlott, betegséggel fertőzött gumó. Fejér László A biharpüspöki téeszben a munkabeosztás igazolja, hogy a termelőszövetkezet vezető­tanácsa, tagsága és a mező­gépészek mindent elkövetnek a termesztési feladatok tel­jesítéséért. A növényter­mesztési brigádokban, a zöld­ségtermesztésben és a szőlőte­lepítésekben, no meg a háztá­ji kertekben teljes volt a munkaerőkihasználás. A gyors, hatékony és célszerű szerve­zést figyelve magyarázatot ta­lálunk a gazdaságban eddig elért eredményekre. Befejezték az első sürgősségi szakaszba tartozó növények magvainak vetését. A technológiai jelleg­zetességeket a helyi adottsá­goknak megfelelően módosí­tották, s hozzáértésre vall, hogy a változtatások termesz­tési feltételeket javítottak. Nem volt ősszel felszántott földtáblájuk, ezért a lucer­nát is védőnövény alá ve­tették. Általában szokatlan megoldás, így a kettős ter­mesztésre legmegfelelőbb bú­zaparcellát kiválasztva igye­keztek idejében védőnövény alá juttatni e fontos ta­karmánynövény magvait. A cukorrépaterületek talajának vetésre való előkészítésekor megfigyelték, hogy a talaj a gyakori esőktől igen tömítő­­dött, s ezért a porhanyós mag­takaró elkészítéséhez nem a rugalmas kultivátorral ellátott kombinátort, hanem egy jól bevált, a gépállomás igazgató­ja által összeállított gépcso­portot használtak. Vetéskor a hat vetőszerkezet és a műtrá­gyaszóró egységek annyira megterhelték a gépet, hogy a traktor már nem bírta a tö­mörítő hengert, ezért a mag­vak talajhoz szorítását, a csí­rázáshoz szükséges jobb víz­felvételt a vetés utáni henge­reléssel segítik elő. Az emlí­tett termesztés és műszaki mó­dosítások hasznosak, jelenlé­tük az alkalmazott technoló­giában helyénvaló. A minap két géppel vetették a cukorrépát, a második per­metezést végezték a már meg­metszett szőlőben, négy erő­géppel és a megfelelő eszkö­zökkel dolgoztak a szervestrá­gya szétszórásánál, öt traktor­ral szántottak nemcsak a me­zőn, de a háztájiban is, hogy a tagok se késlekedjenek a sürgős tavaszi munkákkal. A gyomirtószer kipermetezésére alkalmas gépeket a búzatáb­lákra irányították, mert a her­­bicidek mielőbbi kiszórása a gabonatermesztésben időszerű feladatok legfontosabbika. Az enyhe tél nem szüntette meg a búza anyagcseréjét, a korai kitavaszodás méginkább ser­kentette a kalászosok növeke­dését. Mire a vegyszeres gyom­irtáshoz szükséges hőmérsék­let kialakult, a növények már több parcellán túlnőttek a traktorkerekek taposását nem sínylő fejlődési szakaszon. Jó lenne a többi gazdaságban is felfigyelni erre a tavaszi jel­legzetességre, mert a vetés szükségszerű előtérbe helyezé­se s egyéb tennivalók könnyen háttérbe szoríthatják a búza­­termesztésben is oly fontos gyom elleni védekezést. Néhány nap alatt tehát ezt a munkát is el kell végezni. ,S a keze­lésre kerülő parcellákat a gyo­mok fejlettsége és a kultúrnö­vény vegetációs tulajdonságai szerint osztályozva a leghaté­konyabban kell gyomtalaní­­tani. Halaszthatatlan feladat a fóliaházak befedése, a jó minő­ségű palánták nevelése. Püspö­kin befejezték a műanyagla­pok kifeszítését,­ jól halad a palántálás. A mesterséges ter­mőhelyi paradicsomtermesztés sikerét nagyrészt a palánták jó minősége határozza meg. A hagyományos berendezésű pa­lántanevelőben erős szárú, egészséges növényeket talál­tunk. A paprikapalánták pedig olyan egyöntetű fejlődésűek, hogy a legkorszerűbb zöldség­­termesztő helyeken sem lehet­nének jobbak. Márpedig ha valahol megoldott a palánta­nevelés, ott bizonyított az igé­nyes gazdálkodás, a hozzáértő kezelés. A mezőgazdaságban az elő­relátás létérdek. A termelőszö­vetkezet és a gépállomási részleg dolgozóit talán két hét választja el a kukorica veté­sétől. A 480 hektár vetésterü­let felét már megtárcsázták, négy gépcsoporttal porhányí­­tottak, s alakították a víztar­tó réteget. A magasfokú gépe­sítés, a mindinkább tért hódító kemizálás ennél a növénykul­túránál is belterjességet ha­tároz. Szükség van erre, hi­szen városkörnyéki gazdaságra jellemzően kevés a munkaerő, s ezért igen nagy segítség, hogy elegendő gyomirtószert kaptak, mely lehetővé teszi kukoricaterületük 54 százalé­kának a teljes gépesítését. Dr. Csapó I. József HALASZTHATATLAN FELADATOK PÉLDÁS TELJESÍTÉSE MUNKATÁRSAINK JELENTIK SZILÁGY ÉS BIHAR MEGYÉBŐL

Next