Előre, 1977. december (31. évfolyam, 9343-9369. szám)

1977-12-01 / 9343. szám

— ELŐRE — 1977. december 1. ' -.............. 1 -■ ■■ 1 1111 1 1 ....3. SZÁMVETÉS KÖZÉLETÜNK ÚJABB NAGY ESEMÉNYE KÜSZÖBÉN A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA VALÓSÁGGÁ ÉRNEK A XI. KONGRESSZUS EGÉSZ NÉPÜNK ÉRDEKEIT MEGTESTESÍTŐ IRÁNYELVEI A HOLNAPI SEPSISZENTGYÖRGY Vascsipke erdőben, szédítő magasban, óriás daruk félelmetes közelségében napot köszöntő, napot búcsúztató emberek, a holnapteremtés hétköznapi hősei, akiknek keze nyomán újjászületik az emberek beépített világa. Ma már megszoktuk az építőtelepeket és azt is, hogy az alig elkerített telken szemlátomásra magasodik az új otthonok fala, a házaké, melyeknek avatása is csak rövidre szabott ünnep, mert jön a következő, mennek tovább az építők új vascsipkéket szőni. .. Ha az ember féléves-éves kihagyásokkal látogat el Sepsiszentgyörgyre, minden alkalommal talál újabb és újabb megtekinteni valót, a városkép szinte viharos átalakuláson megy át, mellékelt felvételeink is ezt bizonyítják. Most a központban a nagyáruház lesz a következő meglepetés, de a város bejáratánál körvonalazódik immár az Állomás negyed is ezerkétszáz lakásos tömbházaival, a hozzátartozó szolgáltatási és ellátási egységekkel... S az építők aztán mennek tovább, mert 1980-ig mintegy 7700 új lakással, óvodával, tanteremmel kereskedelmi-szolgáltatási egységgel kell hogy gazdagítsák a várost, a holnapi Sepsiszentgyörgy korszerűszép arculatát. . . . ..... Lazar Edit (Imreh István felvételei) @ HST7 az életszínvonal NÖVELÉSÉHEZ ÚJ ERŐFORRÁSOKAT TEREMTŐ EZERMILLIÁRD (Folytatás az 1. oldalról) lelet kialakítása, mely a gazdasági tevékenység terén a minőséget, hatékonyságot, a termelékenységet helyezi a tevékenységek középpontjába. Ez a szemlélet kell hogy érvényesüljön a beruházások terén is, forradalmasítva az emberek gondolkodását. A teendő mindenekelőtt az, hogy a tervet magas minőségi szinten, minél kisebb költséggel valósítsuk meg. Ez feltételezi, hogy minden dolgozó, aki a beruházások terén fejti ki tevékenységét, akár tervező, építő, anyagtermelő, gép- és technológiai eszköz-gyártó, egész odaadással dolgozzék, emelje szakmai színvonalát, biztosítsa az alapvető célkitűzések valóraváltását a beruházási idő és a költségek csökkentésével. A pártvezetőség és személyesen a főtitkár kezdeményezésére beindult takarékossági akció mintegy 110 milliárd lej értékben csökkenti a cement, beton, acél és más anyagok fogyasztását, teszi gazdaságosabbá az építkezést. A beruházási költségek csökkentésében elért minden eredmény, a gazdasági szempontokon túl politikai, társadalmi vonatkozású is. Kihat az életszínvonal emelkedésére, a dolgozók társadalmi-kulturális, egészségügyi ellátása javulására. Az elért megtakarítások egyrészt újabb létesítmények építését vagy mások átadásának meggyorsítását segítik elő. Mindez kedvezően befolyásolja az összes megyék és helységek gyorsabb ütemű fejlődését, új iparágak meghonosítását. Nemzetgazdaságunk már a beruházások megokolásánál szem előtt tartja a hatékonysági szempontokat, hogy minden kiadott sejt megfontoltan használjon fel. Ehhez elengedhetetlen teendő az előirányzott munkálatok jó előkészítése. A műszaki dokumentáció kidolgozásának első szakaszában szükség van az összes kérdések tisztázására: a gépek, berendezések, az építkezések, szerelések, a nyersanyagok, a termelés technikai eszközeinek biztosítására. Az elért eredmények az e téren szerzett és értékesített jó tapasztalatokat igazolják. A hiányosságok a még megoldatlan kérdések létét, a dokumentációs anyag késedelmes összeállítását, ami mindvégig kihat a beruházás menetére. S ha újabb nehézségek is felütik a fejüket, körülményesebb betartani az átadási határidőt. Az ilyen helyzetek alapján felmerült annak a lehetősége, hogy a minisztériumok, néptanácsi végrehajtó bizottságok, ipari egységek saját szakembereik bevonásával járuljanak hozzá a tervek és dokumentációk kidolgozásához. A beruházások hatékonyságának növelését célozza a minőségi szint biztosítása minden egyes műveletnél, ami ütemes, kiváló munkát jelent valamennyi építőtelepen. A beruházások hatékonyságának növekedését nagymértékben elősegíti a tervek kidolgozásának egyszerűsítése, a típustervek alkalmazása. A részletkérdések időbeni tisztázása és egyes típusmunkálatok általánosítása nemcsak a beruházás időtartamát csökkenti, hanem az anyagi kiadásokat is. Elsősorban gazdaságossága miatt érdemel figyelmet az intézkedés, miszerint egyes gazdasági egységek modernizálása, bővítése a vállalatok saját eszközeinek felhasználásával történjék. Az ilyenfajta beruházás növeli a vállalatok felelősségét. Az idén kilenc hónap alatt mintegy 160 millió lej értékben 110 munkálatot végeztek el a vállalatok. Az Országos Pártkonferencia tiszteletére elért eredmények közé sorolhatjuk azokat is, amelyeket az 1978. évi beruházási tervek előkészítésében értek el a szakosított egységek dolgozói. De éppen ennek a nagyjelentőségű eseménynek kell tudatosítania a beruházásban együttműködő IGÉNYESSÉG (Folytatás az 1. oldalról) anyagi feltételeket, nem utolsó sorban pedig a munkaerőt. Az 1979—1980-ra tervezett 120 helyes napköziotthon, a mindszenti iskola bővítése, modern istálló létesítése ugyanott stb. ugyancsak időbeni előkészítése, az erők összpontosítását szükségelteti. A növénytermesztés és állattenyésztés terén a talaj termőképességének magasfokú hasznosítása, a szántóterületek növelése, a termelési folyamatok további korszerűsítése, fejlett technológiák bevezetése, a hektárhozamok, valamint a hús- és tejtermelés növelése szerepel a közeli és távlati tennivalók között. Az intézkedési tervből, valamint a felszólalók javaslataiból kidomborodott a lakosság jobb ellátásának, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi javításának, a szentimrei fürdő gyógykezelési és elszállásolási feltételei biztosításának az igénye. Amint azt a Hargita megyei pártbizottság bürójának képviselője, Burian József titkár elvtárs, valamint a község újraválasztott polgármestere hangsúlyozták, Csíkszentkirály gazdasági-társadalmi előbbre lépése mindenekelőtt a néptanács tömegkapcsolatainak kiszélesítését, a román és a magyar dolgozozók közös erőfeszítéseinek fokozását feltételezi. A fafeldolgozó kombinátok, az egész iparág legfőbb törekvése, hogy minél több értéket — bútort, deszkát, ajtót, ablakot stb. — hozzon ki egy köbméter faanyagból. Vagyis az, hogy minél jövedelmezőbben értékesítse az ország egyik nyersanyagát, a világon egyre keresettebbé váló fát. A nyersanyagok mind magasabb fokú értékesítését és általában a termelés hatékonyságának növelését a tudományos-műszaki forradalom ötéves terve teszi parancsoló szükségszerűséggé. Sem többet, sem kevesebbet nem követel a gazdasági szakemberektől annál, hogy kövessenek el mindent a munka hatékonyságának gyors ütemű növeléséért, azért, hogy a gazdasági egységek a rendelkezésükre álló anyagi és emberi potenciál hasznosításával a legmagasabb értéket valósítsák meg. „Tulajdonképpen nemcsak arról van szó, hogy néhány milliárd lej értékű túlteljesítéssel realizáljuk a tervet, hanem a gazdasági koncepciónak a termelés szervezésének és kibontakozásának gyökeres megváltoztatásáról is“ — mondta pártunk főtitkára, az RKP KB októberi plénumán, ahol az ötéves terv kiegészítő programját vitatták meg az egybegyűltek. Azt a programot, amely valójában nemcsal a többletfelajánlást — 130,3 milliárd lej értékű termelés az ötéves terv feladatain túlmenően — fogadta el, hanem hangsúlyozta: mindenekelőtt a termelés minőségi színvonalának, vagyis hatékonyságának emeléséről van szó, ez a fő célja a kiegészítő programnak. MENNYIT ÍR A TG. JIU-I A fafeldolgozó kombinátokban ezt a hatékonyságot elsősorban a faanyag magas fokú hasznosítása fejezi ki, vagyis az, hogy mennyi értéket hoznak ki egy köbméter faanyagból. A Tirgu Jiu-i faipari kombinátban az idén iparági szintű tapasztalatcserét szerveztek, ahol a faanyag hasznosításának útjait, módjait, a különböző egységek e téren szerzett tapasztalatait vitatták meg. A választás azért esett erre a munkaközösségre, mert eredményei azt mutatták, hogy nagy erőfeszítéseket tesz és hatékony módszerekkel, jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. A kombinát dolgozói, akik 1976-ban 1280 lej értékű terméket hoztak ki minden köbméter faanyagból, az idén ezt a mutatószámot már 1350 lejre emelték és az ötéves terv végéig elérik az 1500 lejt. A faanyag magas fokú hasznosításának két útja van — mondta Spelsea Nicolae mérnök, a kombinát igazgatója.— Egyik az, hogy minél értékesebb termékeket gyártsunk belőle, a másik, hogy minél tökéletesebben, a lehető legkisebb technológiai veszteséggel dolgozzuk fel a főt. Kombinátunk a korszerű fafeldolgozás első egységei közé tartozik. Első gyáraink 1960- ban kezdtek termelni, de nem gondoltunk az értékes — faragott vagy intarziás —, tehát sok kézi, sőt művészi munkát magába foglaló bútorok gyártására. (Ezt elsősorban a hagyományokkal rendelkező egységek végezték és végzik, az aradi, marosvásárhelyi, kolozsvár-napocai faipari kombinátok, illetve bútorgyárak.) De a másik út nyitva állt előttünk. Annál is inkább, mert nem tartottuk megengedhetőnek, hogy a fűrészáru, parkett- és székgyárunkban — ezek voltak az első egységek — a technológiai folyamat hosszán a faanyag 50 százaléka majdnem értéktelen hulladékként — apróbb, végek, szélek vagy forgács és fűrészpor — hagyja el az egységet. Ekkor kezdtük szorgalmazni az első forgács-lemezgyár létesítését ami olyan eredménnyel járt, hogy nemsokára hozzáfogtunk egy másik, de az előbbinél nagyobb kapacitású, korszerűbb PAL-gyár építéséhez, ami 1975 végén indult be. Az utóbbiban évente gyártott forgácslemezből például — ami egészében hulladékból készül — 1000 lakás berendezéséhez szükséges bútort lehet előállítani. E két nagy egység — amelyeket száraz és nedves hulladékot őrlő gépekkel láttunk el — ma már biztosítja, hogy a faanyagot minél magasabb szinten hasznosítsuk. A jövőbeni tervekről — ezek valóra váltása biztosítja majd, hogy minden köbméter fából 1500 lej értékű terméket gyártsanak — már Descultu Ilariu mérnök, a kombinát termelési osztályának vezetője beszélt. — Először is növeljük a forgácslemez-gyárak termelését, ezért hozzáláttunk az Y-es számú, vagyis régebbi PAL- gyár korszerűsítéséhez, átszervezéséhez. A ragasztóanyag adagoló gépeket más rendszerű, új berendezésekkel cseréljük fel. Ezek lehetővé teszik, hogy az olyan apró fűrészport is értékesítsük, melyet eddig legfeljebb a hőközpontunkban használtunk fel tüzelőanyagként. A fűrészárugyárba is beszerelünk egy forgácsőrlőgépet, ami a lemezgyár őrlőkkel együtt biztosítja a deszkahulladék teljes értékesítését. Hozzáláttunk a hulladékgyűjtés és szállítás további gépesítéséhez és folyamatossá tételéhez. Eddig ugyanis csak a nagy hulladékmennyiséggel rendelkező egységekben oldottuk meg ezek gépesített, vagy folyamatos, zártrendszerű szállítását. Intézkedtünk még a lemezgyári rönkdarabok teljes felhasználását illetően is, most készül „házilag“ az a nagy erejű zúzógép, amely a göcsös, semmire se jó rönköket is alkalmassá teszi a forgácslemez-gyártásra. Esztendő végéig így a legkeményebb rönktől a mikroszkopikus fűrészporig minden rendű és nagyságú fahulladékot értékeesítünk, ami azt jelenti, hogy jövőre a faanyag értékesítési foka még magasabb lesz. A néhány százalék veszteség az elszálló por, vagy az idegen anyagokat, vasdarabokat, köveket tartalmazó favég. Hulladékról ezután már alig beszélhetünk, így további tartalékok feltárására, értékesebb termékek gyártásbavételére kell mindinkább áttérnünk. A fa, ez a lassan fejlődő, növekvő — évtizedek vagy éppen száz év alatt „beérő“ ■— nyersanyag meg is érdemli az értékének növeléséért tett nagy erőfeszítéseket, hiszen maga is egyre keresettebb, mind nagyobb nemzetgazdasági érték. Az ország „zöld aranya“, nemzeti vagyonunk, jólétünk egyik fő forrása, tehát a faipar minden egyes dolgozója fokozottan felelős azért, hogy e nagy nemzeti kincs minden köbméteréből a legtöbbet hozza ki. Kovács N. Erzsébet PÉLDAMUTATÓ TAPASZTALATOK MA EGY KÖBMÉTER FA FAIPARI KOMBINÁTBAN AZ ÚJ LAKÁSOK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE tényezőkben — építtetők, tervezők, építők —, hogy a nemzetgazdaság, az ország, a dolgozó nép egyik legjelentősebb szektorának tevékenységét bízta reájuk; egyik legnagyobb feladatát: pártunk szocialista iparosítási politikájának következetes véghezvitelét. És ennek becsülettel meg kell felelniük mindenkoron és minden körülmények között. A legnagyobb gazdasági hatékonysággal kell gyümölcsöztetniük a XI. pártkongreszszus célkitűzései alapján és a kiegészítő programban az ötéves terv időszakára meghatározott ezermilliárd lejnyi beruházási alapot. HATÁRIDŐ ELŐTT 9 A Gyulafehérvár municípiumi ipari egységek 33 nappal határidő előtt teljesítették az ötéves terv első két esztendejére szóló tervfeladatokat. A sikert annak köszönhetik, hogy körültekintőbben megszervezték a termelést és a munkát, tökéletesítették a gyártási folyamatokat, jobban kihasználták a gépeket, a berendezéseket és a termelőterületeket. December végéig a becslések szerint 130 millió lej értékű termeléstöbbletet érnek el. A csaknem teljes egészében a munkatermelékenység növelése révén megvalósítandó többlet gyakorlatilag több mint 2670 tonna bányaipari, építőanyagipari és erdőgazdálkodási gépet, berendezést, 400 tonna tűzálló téglát, 5000 pár cipőt, valamint porcelánárut, tejterméket és más anyagi javakat jelent. A margittai gazdasági egységek dolgozói újabb sikerekkel köszöntik a párt Országos Konferenciáját, és 35 nappal határidő előtt teljesítették az ötéves terv első két esztendejére szóló tervfeladatokat. A gépek és berendezések ésszerű kihasználásával, a nyers- és segédanyagok magas fokú hasznosításával, továbbá a munkatermelékenység növelése révén a fiatal margittai iparvállalatok az év végéig terven felül leszállítanak több mint 172 millió lej értékű terméket. NAPI 100 TONNA TÖBBLET (Folytatás az 1. oldalról) azoknak az értékeknek, amelyeket ők a matematikai modelljeik révén nyertek. — Nem veszélyes dolog meggyújtani az egész kőolaj-réteget? — Valóban rendkívül felelősségteljes eljárás, de tökéletesen ellenőrizhető és úgy is mondhatnám, fékentartható. Az égetéshez szükséges oxigént mi biztosítjuk kívülről. Állandóan figyelemmel kísérjük a tűz terjedésének irányát — néha hirtelen irányt is változtat! —, valamint azt, hogy kőolajmezőnk nem összefüggő kiterjedt réteget alkot, hanem szakaszos és alkatilag szivacsszerű. A gyújtószonda középen helyezkedik el, a kitermelő szondák körülötte vannak. A gyújtószondában különleges szerkezet biztosítja a hevítést, s közben az oxigén adagolását is. A begyújtás hozzávetőleg három-négy napot igényel, ezután már csak az oxigént kell biztosítani. Ahogy a tűz kezd „elharapózni", úgy melegíti fel a réteget, s közben gázok is keletkeznek, amelyek utat keresve, feszítik a „falakat", mintegy kitoloncolják a kőolajat a földkéreg üregeiből. Természetesen a legkisebb ellenállást a szondáknál találják meg, tehát abba az irányba igyekeznek. — És miből lehet megtudni a tűz irányát? — A keletkezett gázok, méréséből, valamint a kőolaj hőmérsékletéből. Ha például széndioxidot mérek, és az úgy tűnik, hogy egyre nő, akkor nyilvánvaló, hogy ahhoz a szondához közeledik a tűz, ha viszont oxigént fedezek fel, akkor az égés ott már megszűnt, vagy más irányba tart. Az égés irányítása fentről történik, egy vagy több kút elzárásával, vagy megnyitásával. — Nem kár az elégő kőolajért? — Ha nem járunk el így, már mondottam, 90 százaléka a földben marad, de így jelentős részét kibányásszuk. Tehát nyilvánvalóan előnyös az égetéses módszer. Arról nem is beszélve, hogy a nyersanyag feldolgozása is sokkal könnyebb, hisz a folyékonyabb kőolajat egyszerűbb szállítani, az előmelegítés pedig kisebb energiafogyasztást igényel. Milyen jövőt jósol az önök által alkalmazott eljárásnak? — Nálunk a kőolaj mintegy felét így bányásszuk. Ott ahol más eljárások alkalmazhatók, nyilván azokat részesítjük előnyben, de az ilyen oxidált tartalékok — mint a széplaki is — kibányászásához ez az eljárás bizonyult jobbnak, gazdaságosabbnak. A bőhozamú kutak elapadása valószínű hogy majd arra készteti az olajbányászokat, hogy még jobb eljárásokat találjanak. A miénk jelenleg ilyennek bizonyul. Év végéig 15 000 tonnát szeretnénk többletként adni az energiát anynyira igénylő nemzetgazdaságnak. Havonta, ennek az eljárásnak köszönhetően, 7—8 szondát helyezhetünk üzembe, ami egyenként napi 3—5 tonna kőolajat jelent. És ha jól körülnézünk, nemsokára félezer kút szivattyúzza itt a széplaki dombokon a „fekete" aranyat. AZ 1918-AS EGYESÜLÉS (Folytatás az 1. oldalról) jutott tehát a néptömegek akarata, létrejött az egységes román nemzeti állam. Ez új szakaszt jelentett az ország fejlődésében. Hiszen kedvező utakat egyengetett a gazdasági, társadalmi és kulturális haladás meggyorsításához, a nemzet összes erőforrásainak értékesítéséhez. Ez a történelmi momentum jobb feltételeket teremtett a munkásosztály forradalmi harcának kibontakoztatásához, a néptömegek szociális helyzetének javításához és a közélet demokratizálásához. Ám a burzsoá földesúri rendszer ezeket a kedvező körülményeket saját helyzetének megerősítésére, osztályuralmának elmélyítésére, profitéhségének csillapítására és nem utolsósorban a demokratikus erők visszaszorítására használta fel. Jellemző, hogy alig két héttel az egyesülés után, 1918. december 13-án a hatóságok a fővárosban a tüntető munkások közé lövettek, a megtorló intézkedések egymást követték. A nagyburzsoázia és a földbirtokos osztály rendre kiszolgáltatta az ország kincseit a külföldi tőkének, alárendelte Romániát az imperialista hatalmak politikájának. Ezen az alapon bontakozott ki a néptömegek elszánt küzdelme a társadalmi és nemzeti felszabadulásért. 1921 májusa után e küzdelem élére a Román Kommunista Párt állt, amely az 1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés győzelmével diadalra vitte a nemzeti függetlenség és egység, a társadalmi haladás ügyét. Hazánk elindulhatott az igazi függetlenség és szabadság útján. A párt vezetésével sikeresen győzelemre vittük a szocialista forradalmat, s ma hazánk összes dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — teljes jogegyenlőségben, azonos jogokkal, kötelezettségekkel és lehetőségekkel, szilárd egységben a párt körül, testvéri összeforrottságban lelkesen építik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, példásan valóra váltják a XI. pártkongresszus határozatait, hogy hazánkat a szocialista civilizáció újabb magaslataira juttassák. Ma, 1918. december elsejére emlékezve, dolgozó népünk nagyszerű eredményekkel köszönti az Országos Pártkonferenciát, mindent elkövet, hogy kiváló mérleggel zárja ötéves tervünk második esztendejét, s jó alapokról induljon el a harmadik év és általában ötéves tervperiódusunk kiegészítő programjának példás teljesítése felé. Ennek jegyében idézi fel az ötvenkilenc évvel ezelőtti történelmi eseményeket, azok tanulságait — szocialista egységünk, pártkörüli összeforrottságunk további erősítésének ösztönzőjeként.