Előre, 1978. február (32. évfolyam, 9395-9418. szám)
1978-02-01 / 9395. szám
2. SZERDAI KRÓNIKA Februári prognózis A Központi Meteorológiai Intézet jelentése szerint csapadékbő februárra számíthatunk. Különösen az első időszakban gyakori esőzés, havazás lehetséges. A hónap első tíz napján viszonylag enyhe időre van kilátás, február második felében viszont fokozatosan lehűl, téliesre fordul az idő. Február 1 és 5 között enyhe, borús idő lesz. Gyenge, helyi jellegű esőzések, helyenként havaseső, havazás várható. Gyenge, helyenként megélénkülő nyugati szél, sebessége 25—35 km/óra között. A hegyekben erős szél, 70—80 kilométeres óránkénti sebességgel. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek —5 és 5 fok között, a legmagasabb nappali értékek pedig —2 és 8 fok között lesznek. Helyenként ködképződés. . Február 6 és 9 között bő csapadékra számíthatunk. A déli országrészben esőzések, északon pedig havazás várható. Megerősödő km/óra)( délkeleti, keleti, szé|. A legalacsonyabb éjszakai, hőmérsékleti értékek —4 és 6 fok között, a legmagasabb nappali értékek zéró és 10 fok között várhatók. Lényegesen lehűl az idő a február 10 és 14 közötti időszakban. Változó felhőzet, helyenként havazás. Mérsékelt északi szél. Az éjszakai hőmérsékleti értékek —12 és —2 között változnak, Máramarosban, Erdélyben és Moldova északi részén valamivel alacsonyabbak is lehetségesek. Legmagasabb nappali értékek —5 és 5 fok között. Február 15 és 18 között többnyire derűs, hideg időre számíthatunk. A kora reggeli és késő esti órákban ködképződés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek—10 és zéró fok között várhatók, a legmagasabb nappaliak —2 és 8 fok között. További lehűlésre számíthatunk február 19 és 23 között. Borús égbolt, helyi jellegű havazások,a délimegyékben pedig esőzések lesznek. A legalacsonyabb éjszakai értékek: —14 és —4 fok között, a legmagasabb nappali értékek —4 és 6 fok között. Február utolsó napjain ismét megenyhül az idő, kizárólag helyi jellegű csapadékképződésre számíthatunk. A reggeli és éjszakai órákban erős ködképződés. A legalacsonyabb éjszakai értékek —10 és zéró fok között, a legmagasabb nappaliak zéró és 10 fok között lesznek. Február 1. szerda I. évnegyed II. hónap — 28 nap Az évből eltelt: 32 nap Hátra van még: 333 nap Napkelte: 7.35 Napnyugta: 17.25 Holdkelte: 1.03 Holdnyugta: 11.38 ■*•«» SZERDA, I. műsor: 0.00 I . Tévé-iskola; 10.00 A ha* ■ za sólymai; 10.10 Kérdések és válaszok (ismétlés); 10.30 Színház. Mircea Bradu- Fehér éjszaka (ismétlés); 11.50 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.35 Német nyelvlecke; 17.05 Folklórműsor; 17.15 Pronoexpressz-húzás; 17.25 Pionír-krónika; 17.45 Férfi kosárlabda KEK-torna: Bukaresti Steaua—Soedertalje (Svédország); 19.15 Hirdetések; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 19.50 Az Országos Konferencia határozatai szellemében; 20.05 Könnyűzene; 20.25 Mi, nők; 20.50 Filmmúzeum. Olasz film: Giordano Bruno; 22.35 Tévéhíradó. II. műsor: 19.50 Rajzfilmek; 20.15 A fővárosi hangversenytermek vendége volt: Turan Mirza Kamal (USA); 20.45 Van-e még kérdeznivalója; 21.15 Telex; 21.20 Művészi dokumentumfilm. 271 ELŐADÁS A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház az elmúlt év folyamán a megyeszékhelyen, a megye helységeiben és országos turnéja alkalmával 271 előadást tartott, nézőinek száma pedig meghaladta a 106 ezret. SZTEREOSZKÓPIKUS vetítővásznat szerelnek a nagybányai Dacia filmszínházban. A mozinézők elsőnek a Rejtélyes szerzetes című szovjet film vetítése közben ismerkedhetnek meg a térhatású mozi sajátosságaival. A VIZEK TISZTASÁGÁÉRT A Maros megyei néptanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, amelyen megvizsgálták a megye vizei szennyeződésének kérdését, és határozatokat hoztak a vizek tisztaságának védelmére 1977. folyamán a víztisztító állomások felszerelésére 17 millió lejt fordítottak Maros megyében, az ötéves terv végéig az e célra fordított összegek elérik a 350 millió lejt. A HOMORÓDFÜRDŐI tábor vízvezeték és csatornahálózatának kiépítéséhez fogott a Hargita megyei építőszerelő vállalat székelyudvarhelyi telepe. Az építők azt ígérik, hogy már az idén összkomfortos villák fogják várni a táborba érkező iskolásokat. ÚJ JÁRAT A Hargita megyei autószállítási vállalat buszjáratot indított Csíkszereda és Szeben között. Az autóbusz 5.30-kor indul a megyeközpontból, Székelyudvarhelyről 7.10-kor, Keresztúrról 8.08-kor és Ágotán át 12.35-kor érkezik Szebenbe. Visszafele 14.30-kor indul. Ez a járat az eddigi Tusnádfürdő—Szeben járatot helyettesíti. NÉGY ELŐADÁST tart Nagybányán a szatmári Északi Színház magyar tagozata. Február 1-én Molnár Ferenc: Egy, kettő, három; február 2- án Németh László: Villámfénynél című színpadi alkotását mutatják be délutáni és esti előadáson. A FÖLDALAP jobb kihasználása végett újabb 300 hektár területet készítenek elő öntözéses ön művelésre a Temes megyei perjámosi állami mezőgazdasági vállalatban. Egyszersmind 700 hektáron az öntözőrendszert is korszerűsítik az alagcsöves hálózat kiterjesztésével. FÁKAT DÖNTENEK a szatmári Népkert — újabb nevén Pionírpark— vasútállomás felőli szögletében. A járókelők rosszallással veszik tudomásul a hatalmas jegenyék halálát, mint az az olvasónk is, aki felháborodott hangon telefonált helyi fiókszerkesztőségünkbe. Nos, nem csak neki üzenjük: ezúttal jó ügyet szolgálnak a kidöntött jegenyék. Át kell adniuk helyüket a leendő új autóbusz állomásnak. S ki szeretné Szatmáron, hogy az autóbusz pályaudvar továbbra is a jelenlegi körülmények között működjék. A megduzzadt forgalom miatt már-már életveszélyes itt a várakozás és közlekedés. Mint megtudtuk, a korszerű autóbusz állomást, ahol naponta mintegy 500 járatot indíthatnak, és ugyanennyit fogadhatnak, a jövő év végén akarják átadni a forgalomnak. Addig még tűrni kell a zsúfoltságot. ÚJABB EGYSÉGEKKEL bővült és bővül Sepsiszentgyörgy szolgáltatási hálózata. Január 19-én férfi és női fodrászat nyílt a Csíki negyedi 35-ös számú tömbház földszintjén. Ugyancsak itt a közeljövőben átadásra kerül a Szorgalom kisipari szövetkezet termékeit — készruha, kötöttáru, táska és cipő — bemutató és árusító üzlete, valamint egy női szabóság. A FOGARASI vegyipari kombinát dolgozói is jól kezdték az idei évet: január közepéig mintegy másfél millió lej értékkel termeltek többet a tervezettnél. Pillanatképek a nagyváradi pionírházból Pionírház. Ez alkalommal történetesen a nagyváradi pionírok háza. Milyen öröm is az, hazarohanni az első saját készítésű fényképpel, vagy először magasban látni a karcsú gépmadarat, avagy hallani saját alkotású rádiónkban az első állomást! A gyermekeknek csak választaniuk kell kedvük, képességeik szerint, hogy otthonosabban kopogtathassanak majd valamelyik mesterség ajtaján. A rádiós szakkör ajtaján villogó felirat. Legalább tizenöt fej fordul felém: Pszt! Ne zavarjam a felfogást! Juhász Attila oktató int, hogy menjünk át egy másik műhelybe, ne háborgassuk a rádiósokat. Másodikosoktól hetedikesekig mintegy kétszázan járnak hetente e szakkörre. A forrasztópálák, a tekercselőmotor kezeléséhez mindannyian értenek. Az érdekesebb műveletek közé tartozik az adó-vevő készülékek szét-, és összeszerelése, s természetesen a rókavadászat, ahol már felnőtt rádiósokkal lehet vetélkedni. A kör tagjai számos jó szolgálatot tesznek a pionírháznak, fény feliratokkal, jelzőberendezésekkel kedveskednek a más szakkörök tagjainak s most éppen azon szorgoskodnak, hogy a főbejárathoz egy fotocellás számolót szereljenek, ami majd pontosan megmutatja, hogy hányan is látogatnak naponta a pionírházba. A következő teremben festményeket, szobrokat látunk. Ez hát a díszítő szakkör. Demian Monica szakoktató Drinyottszki Ferenc segítségével apró gipszkorongokat készít, ezekre a kör többi tagjai különböző színű virágokat, alakzatokat festenek, s majd jutalomként szétosztják a pionírház különböző rendezvényein. A szakkörön egyébként üvegre, fára festenek, metszeteket készítenek, fémet domborítanak. A szomszédos terem a modellezők birodalma. Valóságos hajóhadi repülőflotta sorakozik a polcokon, hely híján, dróthuzalokon. Az oktató, Palotás György, maga is neves modellező, igyekszik hát tudása szerint megosztani az érdeklődőkkel e hasznos foglalatosság titkait. Igaz, nem lehet mindent azonnal bravúros röptetéssel kezdeni. Először az anyagismeretben kell jártasságot szerezni, majd a kivitelezés száznál is több bonyolult fogását kell ellesni a mestertől. Veres József tanár vezeti a természetbarátok szakkörét. Indulás előtt mindent pontosan meg kell tanulju: a turistajelzéseket, a barlangok keletkezésének folyamatát, országunk különböző tájainak nevezetességeit. Az expedíció aztán útra kel. Legutóbb a Retyezát hegység „fölfedezésére“ indultak; persze, e nehéz útra már csak a nagyobbak mehettek, hiszen élelemtől kezdve a táborfelszerelésig mindent maguknak kellett cipelniük. E kör legizgalmasabb elmúlt nyári akciója a Pádis és környéke turista jelzéseinek újrafestése. Szükség volt erre, mert a régi jelzések már elkoptak, megnehezítve a tájékozódást. A filmszakkör tagjai fényképezőgépeikkel, filmfelvevőikkel sok-sok eseményt, pillanatképet örökítenek meg. Látogatásunkkor Felvinczy Levente pionír éppen a pádisi akció filmjét állítja össze Peregnek a színes filmkockák, itt-ott leáll a motor, s egyegy kevéssé sikerült filmkocka a gyűjtőkosárba kerül. Nem lehetett könnyű a háromlencsés filmezőgépet a természetbarátok nyomába cipelni, de a lassacskán összeálló film most busás kárpótlás az akkori verejtékcsöppekért. FEHÉR JÓZSEF Műhelyórán Elkészült a pionírház stúdiójának új filmje Munkában a hajómodellezők (A NAGYVÁRADI PIONIKHÁZ FOTÓSAINAK felvételei) SPORT Döntő szakaszához érkezett a fedettpályás tenisz EB A téli teniszidény legjelentősebb európai versenysorozata a vasárnapi forduló után döntő szakaszához érkezett. Február közepéig lezajlanak a csoportokon belüli, illetve a helyezésekért folyó összecsapások, ezt követően kerül sor az osztályozóra a reményág három csoportjának győztese között. A hármas viadal nyertese nyer jogot a legjobbak tornáján való részvételre. Ismeretes, hogy a Király Kupa küzdelmeit az idén két érték kategóriában írták ki. A legjobb nyolc (a múlt évi eredmények alapján) mérkőzik két csoportban az Európa-bajnoki címért. Itt lezárultak a csoportokon belüli mérkőzések, a végső sorrendet eldöntő találkozók február első felében kerülnek sorra. Íme a két Csoport végeredménye: A CSOPORT 1. Svédo. 6 5 1 11, 7 5 gy. 2. Ausztria 6 4 2 12: 6 4 gy. 3. Spanyolo. 6 2 4 5:13 2 gy. 4. Anglia 6 15 8:10 1 gy. B—CSOPORT 1. Magyaro. 6 5 1 13: 5 5 gy. 2. NSZK 6 4 2 13: 5 4 gy. 3. Franciao. 6 3 3 9: 9 3 gy. 4. Jugoszl. 6 0 6 1:17 0 gy. Az első helyért — a Király Kupáért — Svédország és Magyarország mérkőzik. A harmadik helyért: Ausztria — NSZK, az ötödik helyért: Spanyolország — Franciaország, a hetedik helyért: Anglia — Jugoszlávia. A nyolcadik helyezett esik ki, s szerepel jövőre a reményágon, a második értékcsoportban. A kettős találkozókra február 9-én, illetve 12-én kerül sor. Az elölállók az első mérkőzésen pályaválasztók. Számunkra sokkal izgalmasabb kérdés, melyik három együttes végez az élen a reményeg csoportjaiban. Kétfordulóval a befejezés előtt egyedül a C-csoportban szereplő Bulgária elsősége tűnik biztosnak, hiszen veretlenül áll az élen. Vasárnap Münsingenben 2:1-re legyőzték a svájciakat. Minden attól függ, hogy sikerül-e idegenben legyőzniük a csehszlovákokat is. Az A- és B-csoportban teljesen nyílt a küzdelem. Dánia és Lengyelország még egyaránt első lehet. Nehezebb helyzetben a lengyelek vannak, akik ellenfelük otthonában kell hogy kiharcolják a győzelmet. A B-csoportban, mint közöltük, Hollandia vezeti a mezőnyt, de ha pontot veszít Monacoval szemben, Románia csapata végezhet az élen! Monaco pedig nehéz ellenfélnek ígérkezik: Viana Casteloban 3:0-ra verték a portugálokat. A negyedik fordulóban: A-CSOPORT Lengyelország — Finnország 3:1. Norvégia — Dánia 0:3. 1. Dánia 4 3 1 8:4 3 gy. 2. Lengyelo. 4 3 1 6:6 3 gy. 3. Norvégia 4 2 2 6:6 2 gy. 4. Finho. 4 0 4 4:8 0 gy. B—CSOPORT Monaco — Portugália 3:0. Balreret — Cruz 6:3, 6:3; Borfiga — Vilela 4:6, 7:5, 6:2; Borfiga, Balreret — Arsenio Marta, Vilela 2:6, 6:3, 6:2. 1. Hollandia 4 3 1 10: 2 3 gy. 2. Románia 4 3 1 8: 4 3 gy. 3. Monaco 4 2 2 5: 7 2 gy. 4. Portugál. 4 0 4 1:11 0 gy. C—CSOPORT Svájc — Bulgária 1:2. Olaszország — Csehszlovákia 1:2. 1. Bulgária 4 4 0 9:3 4 gy. 2. Csehszl. . 4 3 1 9: 3 3 gy. 3. Svájc 4 1 3 4: 8 1 gy. 4. Olaszo. 4 0 4 2:10 0 gy. TELEX • Elkészítették a hagyományos FIRA ifjúsági rögbitorna menetrendjét. Románia csapata a Szovjetunióval mérkőzik, s győzelem esetén az olasz—spanyol találkozó nyertesével találkozik a középdöntőben. A győztesek mérkőzhetnek a bajnoki címért • Oslóban rendezték meg a férfi gyorskorcsolyázó Európa-bajnokságot. Az aranyérmet egyéni összetettben a szovjet Szergej Marcsuk szerezte meg a norvég Sten Stensen és Jan Egil Storholt előtt . A hagyományos viareggioi ifjúsági labdarúgótorna nyolcaddöntőjében: Belgrád — Peking 3:2, Szpartak Levszki Szófia — Napoli 3:1, Dukla Prága — Milan 2:0, Fiorentina — Sampdoria 3:0 • Az NSZK-beli Bad Kissingenben folyó Maja Csiburdanidze — Alla Kusnyir női sakkvilágbajnoki döntő párosmérkőzés negyedik játszmáját Csiburdanidze nyerte, aki ezzel 3:1 arányban vezet . Az ifjúsági női sakk Európa Kupa torna nyolcadik fordulója után a szovjet Nana Joseliani áll az élen , 6,5 ponttal, az 5,5 pontos NSZK- beli Barbara Hundt előtt • Az olasz Andreas Borella sikerével zárult a Párizsban megrendezett Martini Kupa férfi tőrverseny . Egy bakui súlyemelő versenyen a 100 kilós súlycsoportban, a szovjet Adam Szandulajev, lökésben 222 kilóval új világcsúcsot állított fel . Február 5-én és 6-án Lake Placidban rendezik meg a kettes bob világbajnokságot. Az edzések során az NDK-beli Peter Hell, Dieter Gebhard érte el a legjobb időt. A versenyeket megtekinti Lord Killanin, a NOB elnöke is A Alkmaarban Hollandia VB-re készülő válogatottja Rep góljával 1:0-ra győzött a Hollandiában szereplő küldföldi labdarúgók vegyes csapata ellen. A labdarúgó VB 16-os döntőjébe bejutott Tunézia az Afrika Kupában otthonában 2:1 (1:0) arányban megnyerte a Líbia elleni visszavágót, de az első találkozót 1:0-ra elvesztette, így az idegenben elért góllal Líbia került tovább. A MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL JEGYÉBEN MA KEZDŐDIK A tizennyolcadik Falusi Könyvhónap Ion Simionescu akadémikus, aki nemcsak szakmunkákat irt, de számos tudománynépszerűsítő művével is szolgálta az ismeretterjesztést. 1931-ben keserűen jegyezte meg, hogy kifizetődő kiadói üzletnek számít, ha egy jó regény ötezres példányszáma két év alatt elfogy a könyvesboltokból. Nem is lehetett másként, hiszen akkor az ország lakosságának fele írástudatlan volt, főleg az értelmiség köréből kerültek ki a könyvvásárlók, az olvasók. Az írástudatlanság felszámolása gyökeresen megváltoztatta a közművelődés helyzetét. A könyv is elfoglalta ez őt megillető helyet, állandóan keresett cikk falun és városon egyaránt. Ma egy-egy jó könyv, regény, verseskötet, társadalomtudományi kiadvány a felszabadulás előtt el sem képzelhető példányszámban jelenik meg, s nem ritka eset, hogy órák alatt elfogy, keresett ritkasággá válik. Az olvasók nehezen csillapítható könyvéhségéről okvetlenül el kell mondanunk, hogy nemcsak a szépirodalmi művek iránt nyilvánul meg, hanem a szakirodalom, a politikai-ideológiai munkákkal szemben is naponta tapasztalható jelenség. Ennek magyarázata a sokoldalú fejlődés, az önművelés állandósulása, a társadalmilag és egyénileg szükséges ismeretek megszerzésének gyarapodó igénye, amelyek nélkül — már egyetlen tevékenységi területen sem lehet boldogulni. A könyv ma már korántsem csak a hasznos időtöltés, a nevelés, a szórakozás, de mindinkább a szerteágazó építőmunka nélkülözhetetlen szellemi eszköze. A könyvpropagandát, a könyvterjesztést szolgálják a hagyományossá vált Falusi Könyvhónapok is, amelyek során az ország egész területén a könyv és a könyvvel kapcsolatos változatos munka lép a művelődési és kereskedelmi szervek és szervezetek tevékenységének központjába. Az idén kerül sor a tizennyolcadik Falusi Könyvhónap lebonyolítására,- amelynek, külön jelentőséget ad, hogy akárcsak tavaly, a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál rendezvényeinek tömegszakaszában viszi közelebb a könyvet a falusi olvasóhoz. Ez a tény körültekintő szervezőmunkát igényel. A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos szövetsége szoros együttműködésben szervezi meg minden megyében a Falusi Könyvhónapot, amelynek során bemutatják az új kiadványokat, a politikai, műszaki, tudományos műveket, nemkülönben a szépirodalmi alkotásokat. Az írószövetség és a területi Irodalmi Társaságok ugyancsak bekapcsolódnak ezekbe az akciókba, felolvasásokat szerveznek, az író-olvasó találkozókon a könyvbarátok kedvenc íróikkal kerülnek kapcsolatba, akik megosztják velük alkotási terveiket, de ők maguk is „elsőkézből“ értesülhetnek az olvasók véleményéről, kívánságairól, elvárásairól. A hagyományoknak megfelelően, most is könyvstandokon, könyvkiállításokon mutatják be az előző esztendő legjobb könyveit; az iskolákban vetélkedőket rendeznek, a kiadók szerkesztői, a szakírók is felkeresik a községeket, s művelődési otthonok, könyvtárak érdekes véleménycsere színhelyeivé válnak. Mindig izgalommal és érdeklődéssel várt esemény a legjobb könyvterjesztők és könyvkereskedők versengése, jutalmazása. A megyei közművelődési könyvtárak módszertani irányítással foglalkozó munkatársai is sokat tehetnek a tizennyolcadik Falusi Könyvhónap eddiginél jobb lebonyolítása érdekében. A könyvhónap kiváló alkalom arra, hogy felmérjék a községi és falusi könyvtárakban folyó munkát, ellenőrizzék a könyvtári állomány forgását, segítsék a könyvtárosokat az olvasónevelés hatékonyabbá tételében, tematikus bibliográfiák szerkesztésében, s a tájékoztató munka általános színvonalának emelésében, amely a könyvvel való foglalkozás egyik előfeltétele. A ma kezdődő tizennyolcadik Falusi Könyvhónap akkor éri el igazán célját, ha szervezői kilépnek a rutinmunkából, a beidegződésekből és a helyi adottságok és sajátosságok figyelembe vételével körültekintőbb szervezéssel, szakemberek, írók, pedagógusok bevonásával a Könyvhónapot a közművelődés hatékony munkahónapjává avatják. B. DÉNES JÓZSEF Új könyvek A játék szigorával Az olvasók, tévénézők, színházbarátok népes tábora egyaránt ismeri Ecaterina Oproiu nevét. Nem vagyok az Eiffel-torony című darabját itthon négy fővárosi és hét vidéki társulat mutatta be. Külföldön is osztatlan sikert aratott, tizennégy ország színházainak műsorán szerepelt, tizenkét nyelvre fordították le, tizennyolc változatban. Oproiu évek óta népszerű filmművészeti folyóiratunk, a Cinenta főszerkesztője, állandó tévékritikai rovatot vezet a Contemporanulban, gyakran látjuk a képernyőn, jelentős régi vagy új filmek vetítése előtt elmond egyegy színes, szellemes esszét az illető műről, problematikájáról, alkotóiról. Ecaterina Oproiu sokoldalú, nagyműveltségű, korunkhoz megannyi szállal kötődő szenvedélyes harcos, akinek létformája a közéletiség. Sokoldalúsága a reneszánsz nemes szellemével rokonítja, spontán, csipkelődő, humorral átszőtt kommunikációs készsége a francia iskola szellemiségét idézi. Állandóan az első vonalban találjuk, nem vár a történelmi perspektíva kialakulásához szükséges idő lefutására, azonnal beavatkozik, felfigyel az új jelenségekre, nyomon követi alakulásukat, kutat, mérlegel, állást foglal. Elkötelezett újságíró, aki a fényírást az irodalmi alkotómunka színvonalára emelte. Magyarul is megjelent interjúkötete*), amelynek alcíme Párbeszédek a nő helyzetéről— meghatározza a könyv témáját s egyben jelzi a kérdés nyitottságát: az egyén-család-közösség szempontjából egyaránt fontos problémákra irányítja a közvélemény figyelmét, de nem akárhogy, hanem lebilincselő, játékos, izgalmas olvasmány formájában. A kötetben közreadott tizenegy interjúból tíznek ismert (egyesek Oproiu írásainak köszönhetően lettek közismertek) alanya van. Az egyetlen ismeretlen, akinek — az illető saját kívánságára — a szerző megőrizte inkognitóját, „jó társaságbeli" külföldi szépasszony ... Hegesztőnő, parasztasszony, akadémikus, fonónő, ügvésznő, külföldi dáma, műépítésznő, híres költő özvegye, községi elöljárónő, fotoriporternő, egyetemi tanárnő szerepel a tizenegy írásban. Tizenegy nő (asszony, lány) sorsát, életútját, örömeit, fájdalmait, vágyait, sikereit, csalódásait, vívódásait, megoldott vagy megoldásra váró problémáit sűrítő eleven történetek. Életsorsok bontakoznak ki előttünk, de amelyek a riporteri bravúrnak köszönhetően, nemcsak az egyént mutatják be, de egyben a vál*) ECATERINA OPROIU:. 3X8 meg a végtelen. Fordította Veress Zoltánné. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1977. tozó társadalom és a kor ellentmondásait is feltáró életrajzává tágulnak. Oproiu „rámenős" riporter, de tapintatossága, az ember iránti tisztelete eleve kiiktatja a nyers, sarokbaszorító kérdéseket, fogásokat. Módszere, hangvétele, megközelítése, amely az igazság kihámozását, felmutatását követi-sarkallja, alanyonként változik Nem „ereszkedik" le a nálánál alacsonyabb szellemi szinten mozgókhoz, de nem is ájuldozik a nagyságok előtt. Szinte gyermeki következetességgel, őszinteséggel kérdez, cseveg, de kérdéseiben nyomon követhető a világot játszadozva, kérdezgetve, tapasztalva felfedező gyermek logikájának szigora, tisztasága, állhatatossága is. Néha igen váratlanokat kérdez, s pont ezek a meglepően egyszerű kérdések billentik ki hőseit megszokottságuk, beidegződéseik vélt egyensúlyából s tétovázásuk, elcsodálkozásuk számukra is az újabb felismerésnek, a már észlelt, megérzett, de még meg nem fogalmazott, ki nem mondott igazságoknak nyitnak utat. Érdekesek, tanulságosak Oproiu párbeszédei, mert a más-más környezetben élő, sűrűbb vagy lazább közegben munkálkodó nők élet- és gondolkodásmódját, kivívott helyét nem elszigetelten tárja fel, de a környező valóságba ágyazottan, amely döntően kihat életükre, ám amelynek ők maguk is formálói, alakítói. Ez a diszkréten ábrázolt, vagy csak érzékeltetett dialektikus kölcsönhatás növeli a kitárulkozások, vallomások hitelességét, fokozza hatóerejüket. Sem Oproiu, sem hősnői nem adnak kész recepteket,van köztük, aki frázisokkal operál, de mosolyt fakasztó szoborrá merevíti önmagát az olvasó szemében), az interjúsorozat célja is megismerés, a „korlátok meghaladásának” elengedhetetlen előfeltétele. Az Interjúk folyamatos megjelenése nagy visszhangot keltett, élénk eszmecserét, vitát váltott ki. Az írónő százszámra kapta a leveleket s hogy ezek szerzői — nők, férfiak — milyen ellentétes felfogásokat vallanak a nő szerepéről, helyzetéről, szellemi képességeiről, elhivatottságáról, a női lélekről, azt az utolsó, Szimultán című interjúba iktatott szemelvények kellőképpen érzékeltetik. S hogy az írónő valós, égető kérdéseket boncolgat, az abból is kiviláglik, hogy a társadalmi gyakorlat az utóbbi években olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek a nők közéleti szereplésének nyitottak tágabb teret, megkönnyítették érvényesülési lehetőségüket, tovább konszolidálták helyzetüket. A könyvben feszülő életanyag, a konfliktusokat mesterien kibontó dialógus magában hordozta a színpadravitel lehetőségét s az írónő élt is ezzel a lehetőséggel. Az interjúk színpadi változata megérdemelt sikert aratott. Veress Zoltánné hozzáértő fordításában olvashatjuk a 3X8 meg a végtelent. Több mint szöveghű tolmácsolás. A fordítónak sikerült Oproiu hősnőinek szakmájukat, műveltségi szintjüket, egyéniségüket kifejező szóhasználatát, beszédmódját, stílusát a kellő intenzitással, árnyaltan magyarra átültetni. BALOGH JÓZSEF Századok sodrában Nemrég volt Bolyai János születésének 175. évfordulója; megemlékeztek róla külföldön is. Bolyai Jánosról, a Bolyaiakról szólva, a szakemberek és az alkalmi publicisták ma már mindenütt sűrűn hivatkoznak Benkő Samu ide vonatkozó tanulmányaira. Megjelent a minap egy kismonográfia Kemény Zsigmondról, írta Veress Dániel. A bennem lappangó szenvedélyes filológus érdeklődésével először a jegyzet anyagát nézem át, s látom, mily gyakran említi a szerző Benkő Samu Keménnyel kapcsolatos közléseit. Évtizedek óta olvashatjuk a folyóiratokban, lapjainkban Benkő Samu színvonalas tudomány- és művelődéstörténeti dolgozatait, melyek munkásságának tudatos következetességgel meghatározott irányulására, egyéniségének mind határozottabban érvényesülő vonásaira vetnek fényt. Kultúránk múltbeli értékeinek feltárása, értelmezése terén Benkő nagy példaképek vonzásában érhetett el olyan eredményeket, amelyek révén méltán tekinthetjük őt az előtte járó nemzedékek — Szabó T. Attiláék, Jakó Zsigmondék — műve hivatott folytatójának. Legújabb * BENKŐ SAMU: A helyzettudat változásai. Művelődéstörténeti dolgozatok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977. kötete * is ezekre a termékenyítő szellemi összefüggésekre utal — leginkább a változatos tematikai egységet biztosító szemlélet és elkötelezettség azonossága által. Különböző időpontokban keletkezett, előzőleg különböző helyeken közölt terjedelmesebbrövidebb írásokat válogatott egybe Benkő Samu ebbe a könyvébe. Ennek ellenére: A helyzettudat változásaiból pontosan körvonalazható, jól megszerkesztett építmény impozáns képe rajzolódik elénk. Művelődésünk múltjának kutatása közben a szerző kitűnő érzékkel talált rá azokra a fontos csomópontokra — jelenségekre, kezdeményezésekre, kiemelkedő egyéniségekre —, melyek a maguk tartalmas sokrétűségében alkotó, újszerű megközelítésre nyújtottak lehetőséget. Ezekről van lényegbevágó mondanivalója most kiadott kötetében is. Mindvégig vezető szempontként érvényesül tanulmányaiban a bevezető esszé ama tétele, miszerint „a kultúra önmagát építő folytonossága nagymértékben hozzájárult a társadalmi fejlődéshez és a nemzeti lét megőrzéséhez". A múlt szinte valamennyi szakaszában „permanens feladatként" jelentkezett tájainkon is, az egyetemes művelődés ütemével való együtthaladás igénye éppúgy, mint a hazai gondokkal való azonosulás. Ilyen összefüggésben hangsúlyozza Benkő az anyanyelv és az iskola mindenkori kultúrahordozó szerepét, az értelmiség történelmi gyökerű közösségi felelősségét. A múlt század első felének erdélyi viszonyairól írja egyhelyütt: „Az erdélyi magyar, román és szász értelmiség java az 1848-as forradalmat megelőző időkben nem az egyénileg kellemesebbet, hanem a közösségileg hasznosabbat, nem a kockázatmentes, hanem a kockázatos életet választotta. Tanultak a nagyvilágtól, tanultak egymástól. Viták közben fogalmazták meg az együttélés normáit, és egyazon lelkesedéssel, önfitogtatás nélkül vállalták népük szolgálatát”. Nevekkel jelezhető legvilágosabban Benkő Samu művelődéstörténeti érdeklődésének históriai és tematikai tágassága. Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, II. Rákóczi Ferenc — az író, Apor Péter, Sípos Pál — az erdélyi magyar filozófiai esszé megteremtője, Bolyai János, a jeles múlt századi demokrata — Ormós Zsigmond, Nicolae Bălcescu — a forradalmár történetíró, s kortársa — Jakab Elek, a tudós Pesthy Frigyes, Orbán Balázs, Kemény Zsigmond, általuk, alkotásuk és magatartásuk példájának felidézésével érzékelteti a helyzettudat társadalmilag meghatározott változásait s az értelmiségi helytállás változatait századok sodrában, ezen a földön, ahol megannyi nagyszerű, messzehangzó, nemegyszer zseniális gondolat és kezdemény született a mostoha viszonyok közepette is. Ennek a drága örökségnek a felmutatása, tudatosítása, valóban elsőrendű művelődéstörténészi kötelezettség. A hazai tudományosság hivatott művelői az utóbbi időben elévülhetetlen érdemeket szereztek ezen a téren. Eredményeikkel bizonyították, hogy a nemzetiségi hagyományok feltárása folytán jelentős mértékben gazdagodik az egész hazai kultúra, s a testvériség jegyében létrejött egykori eredmények behatóbb tanulmányozása tanulságosan járulhat hozzá a román nemzeti művelődés történetére vonatkozó ismeretek elmélyüléséhez is. Benkő Samu szóban forgó kötete — sok más, hasonló kiadvánnyal együtt — ebben a minőségében ugyancsak többirányú érdeklődésre tarthat számot. A tudós kutató és az esszéíró erényei ötvöződnek egybe A helyzettudat változásainak lapjain; szakmai hitelesség és olvasmányosság talál egymásra Benkő Samu kötetének legjobb fejezeteiben. Bízvást reméljük, hogy könyvkiadóink még nem egy ilyen és hasonló munkával segítik elő hatékonyan önismeretünk gyarapítását, a múlt iránti szomjas érdeklődésünk kielégítését. NAGY PÁL A szülőföld balladája Ritkán esik meg, hogy egy tíztizenöt rövidebb írást tartalmazó kötetet egyetlen lélegzetre elolvassak. Ritkán azért, mert a szerző kötetnyi mondandóját, gondolatait nem tudom egycsapásra megemészteni. Szokást romboltam Gúzs Imre nemrég megjelent kötetével*); a több mint 200 oldalra rúgó novelláskönyvével egyetlen estébe nyúló délutánon végeztem. Fölösleges lenne északok vagy álakok után kutatnom; a kötet valamennyi írása lenyűgözött, az író gondolatainak-érzéseinek formai kivetítése valódi esztétikai élményt jelentett. Gúzs Imre a kisemberek történeteinek krónikása; alapvetően lírai törekvésű írásaiban olyanokról szól, akik életük egy pontján képesek vagy nem képes. «) GÚZS IMRE: Otthoni emberek, Novellák. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1977 sok önmaguk felé emelkedni. Közelről és alaposan ismeri ezeket az embereket, belülről látja világukat (nemcsak ismeri, érzi ezt a világot), szülőföldjének egyszemélyben beavatott és kívülálló autentikus krónikása. És valóságos ez a világ, valóságos embereiről ad hírt, s bár látszólag hétköznapi, szokványos helyzetek, problémák elé állítja hőseit, azok teljes emberi mivoltukban állnak elénk. Néhány vonás elég ahhoz, hogy tökéletes portrét teremtsen, vagy annak vázát felvillantsa. A Vadak az ösvényen című kötetkezdő novella, s egyben talán a legplasztikusabb írás, őszinte hangú írói hitvallás. Hőse aki „a hegyek felől jött az alacsony vidékek felé, a magasan járó fellegek szagával,a nádason keresztül vezető, veszélyeket rejtő ösvényt válassza a biztonságos kerülő helyett. Érzi-tudja, hogy ez az út a nehezebb, de nincs ereje visszatérni, mert „félútra csak az érdemtelenek, a mellre ejtett fejűek térnek viszsza". S mikor a szürkületben előtűnik a „két, rozsdás fej", a körülötte ólálkodó, támadásra kész vad, akkor már mentséget is kovácsol a meghátrálására, de mégsem tudja vállalni: „...félt a visszafordulástól. Jobban félt, mint a vadaktól. Mert akkor vallatóra kellett volna fognia a lelkiismeretét: miért fordult viszsza, miért nem vállalta?" S megfeszített idegekkel olvassuk-harcoljuk végig e modern Toldi Miklós-i csatát. Gúzi csak viszszafordulni nem engedi, de elveszni nem hagyja emberét (vagy önmagát?). Az emberi kapcsolatok, a bennünk lappangó, és olykor harsányan előtörő tiszta érzések őszinte, megható balladái Az öreg, az Otthoniak, a Látogatás, A kút, a Ballada című novellák. Egyszerű falusi emberek történetei, a múlt és a jelen egybefonódott szilánkjai, eseményfoszlányai. Milyen játékosan üde kérdezz-felelek a hétéves kisfiú és nagyapja közötti beszélgetés (A parton), pedig valójában elevenen sajgó emlék, kegyetlen igazságokból összeállt történelmi lecke az egész. A novellák élményvilágukkal, életközelségükkel keltenek figyelmet. Különleges hangulatú, sajátosan egyéni szemléletet tükröző írások ezek, melyekben megmutatkozik Gúzs szuverén alkotói egyénisége. Szintetikus látásmódja, mely élet és mű kapcsolatát a maga egyszerű teljességében ragadja meg, éppen ez adja novelláinak legsajátosabb, legmaradandóbb értékét. írásai problémaérzékenységről, jelentős hangulatteremtő erőről, kiforrott művészről vallanak; művészi érettsége pedig eszmei-emberi elkötelezettséggel párosul. Az „otthoni emberek" világában természetszerűen otthonosan mozog, s Gúzs Imre, az ember, a művész, minden sorával közöttük van, s közöttük is marad. KISS ZSUZSA ELŐRE