Előre, 1979. november (33. évfolyam, 9936-9961. szám)

1979-11-01 / 9936. szám

ELŐRE NAGYSZERŰ TERVEINK (Folytatás az 1. oldalról) Sok példás teljesítésén, a párt­program valóra váltásán. Több mint két évtizede kerül­tem a vállalathoz és a gépgyár­tóipari részlegen dolgozom. Ak­koriban mindössze százan tevé­kenykedtünk a részlegen, s ki­sebb javításokkal és öntvény­kályhák készítésével foglalkoz­tunk. Ma több mint 700 tagot számlál munkaközösségünk és a párttagok száma meghaladja a 200-at. Jelenleg 15 fontosabb terméket állítunk elő. Az egész ország kőbányaiparának gyár­tunk berendezéseket és csereal­katrészeket, s termékeink közül több határainkon túlra is eljut. Mindezt azért jegyeztem meg, hogy érzékeltethessem: nem volt könnyű dolog az áttérés a helyi­iparhoz tartozó kisüzemről a köztársasági érdekeltségű ipari vállalatra. Az 1977-ben történt átszervezés, a profilváltoztatás, az új termékek gyártásának a bevezetése szükségessé tette azt, hogy az emberek is rövid idő alatt átváltsanak és eleget tegye­nek az új elvárásoknak, megnö­vekedett követelményeknek. Ezzel is csak hangsúlyozni szeretném, hogy milyen fontos szerepet töl­tött be a vállalat pártbizottsága, valamennyi pártszervezet, vala­mennyi kommunista, egy össze­forrott munkaközösség kialakítá­sában, a felelősség, a rend és a fegyelem erősítésében, a tervfel­adatok példás teljesítésében. Jo­gos elégtétellel mondhatjuk el, hogy dolgozóink nap mint nap magas fokú öntudatról és kom­munista helytállásról tesznek ta­núbizonyságot. S mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy tervünket rendszerint 105— 110 százalékban teljesítjük. Tudatában vagyunk annak — amit különben Nicolae Ceausescu elvtárs több ízben hangsúlyozott —, hogy nagyfon­tosságú feladataink elvégzésében a pártmunka nem lehet öncélú, elvont tevékenység, hanem konk­rétnak, pontosan meghatáro­zott célúnak kell lennie. Vagyis, minden pártszervezet, valameny­­nyi kommunista munkájának ér­tékelésénél az egyik legfonto­sabb kritérium a soron levő tervfeladatok teljesítése lehet. Az a mód, ahogyan életbe ültetjük a párthatározatokat, az ország törvényeit, pártunk programját. Vállalati pártbizottságunk és alapszervezeteink ezeknek a fon­tos követelményeknek a szelle­mében fejtik ki tevékenységüket. Munkájukban központi helyet foglal el kommunista munkásel­veink, szocialista etikai törvé­nyeink gyakorlatba ültetése, a kombattív, forradalmi szellem, az igényesség, a hibákkal szembeni határozott állásfoglalás, a bírá­lat és az önbírálat elmélyítése. Pártbizottsági és alapszervezeti gyűléseinket a kommunisták iga­zi fórumainak tekinthetjük. Az ér­tékes javaslatok, a fogont intéz­kedések, pártszervezeteink egész tevékenysége, a belső pártélettel kapcsolatos kérdések mellett eredményesen járulnak hozzá a párt vezető szerepének maga­sabb szintű érvényesítéséhez, a sajátos termelési kérdések meg­oldásához, a gazdasági haté­konyság fokozásához, dolgozó­inknak a tervfeladatok teljesíté­sére történő mozgósításához. Eredményeinkből kiindulva, új korszakunk nagyszerű munka­hagyományait folytatva és ma­gasabb minőségi szintre emelve, tudatában vagyunk annak is, hogy érdemes minden erőfeszí­tést megtenni a szülőföld, a haza felvirágoztatásáért. Azzal is tisz­tában vagyunk: előrehaladásunk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom útján nagy erőfeszí­téseket igényel, hogy valóra vált­hassuk történelmi célkitűzésein­ket és hogy mi is valamennyien cselekvő részesei lehessünk a tá­jainkon folyó átfogó országépítő, -gyarapító munkának. Eredményeink láttán tehát méltán tölt el bennünket büszke­ség, de ugyanakkor a jövőbe vetett optimizmus is. Pártunk XII. kongresszusának Irányelvterveze­te, a magas fórumon megvitatás­ra és jóváhagyásra kerülő vala­mennyi nagyfontosságú doku­mentum — melyeket egész né­pünk magáénak vall — ragyogó esztendőket tár elénk, s ugyan­akkor felelősségteljesebb, oda­­adóbb munkára ösztönöz. Arra, hogy az ország, a nép életében oly fontos momentumot, a közel­gő XII. pártkongresszust, a nagy eseményhez mélő megvalósítá­sokkal köszöntsük. Ez egy olyan megtisztelő, tettekre serkentő fel­adat, mely mindannyiunk mun­kájának megjavítására, jelent építő és jövőt formáló nagy cél­kitűzéseink valóra váltására ösz­tönöz, hogy a párt valóban még tökéletesebben betölthesse ve­zető szerepét társadalmunkban. Az élenjáró fővárosi ipari egységek egyike a 23 August vállalat. Fel­vételünk a mozdonyszerelő részlegen készült. November 1. csütörtök IV. évnegyed XI. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 305 nap Hátra van még: 60 nap Napkelte: 6.51 Napnyugta: 17.07 Holdkelte: 15.32 Holdnyugta: 0.03 HIDEG IDŐ, HAVASESŐ, HAVAZÁS Constantin Ticu, a Központi Meteorológiai Intézet szolgála­tos munkatársa jelenti: az or­szág legnagyobb részében hi­deg, felhős, csapadékos marad az idő. Sokfelé havasesőre, ha­vazásra számíthatunk, elsősor­ban Erdélyben, Máramaros megyében és Moldovában. Mérsékelt, keleten és délen időnként­ megerősödő, óránként 60 kilométeres sebességű szél A hőmérséklet csökken, az éj­szakai értékek mínusz 6 és plusz 4, a nappali értékek mí­nusz 2 és plusz 8 fok között változnak. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK I. műsor: 9.00 Tévé-iskola; 10.00 Hirdetések; 10.05 Folytatásos film; Golgo­ta (ismétlés); 10.50 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.40 Francia nyelvlecke; 17.00 A Föld körül: A Szahara kapu­jában; 17.20 Művelődési élet; 18.15 Férfi kosárlabda; Bajnok­csapatok Európa Kupája: Bu­karesti Dinamo—EFES Istan­bul — II. félidő; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Tévé-híradó; 19.20 Az egész ország a kongresz­­szust köszönti; 21.20 Népzene; 21.35 Tévé-híradó; II. műsor; 16.00 Mi, nők; 16.30 Humor és zene (ismétlés); 17.25 Román népdalok; 17.50 Hirdetések; 17.55 A tévé postája (ismét­lés); 18.20 Dzsessz; 18.50 Ezer­egy este; 19.00 Tévé-híradó; 19.20 Fővárosi közlekedési hír­adó; 19.30 Honpolgárok fóru­ma (ismétlés); 19.50 Hirdeté­sek; 20.00 Szimfonikus hang­verseny PÉNTEK, I. műsor; 16.00 Telex; 16.05 Oktatás-nevelés; 16.30 Német nyelvű adás; 18.25 Lottó-húzás; 18.30 Férfi kézi­labda: Románia—Svájc — TI. félidő; 19.00 Tévé-híradó; 19.20 Az egész ország a kongresz­­szust köszöríti; 21.05 A fo­gyasztói társadalom bírálata; 21.35 Tévé-híradó. II. műsor; 16.00 Egy élet egy eszméért: Petre Antoniescu akadémikus; 16.30 Népzene; 16.50 Tudomá­nyos műsor (ismétlés); 17.20 Hasznos tudnivalók; 17.40 Hir­detések; 17.45 Videokazetta; 18.50 Ezeregy este; 1900 Tévé-, híradó; 19.20 Pionírradar; 19.40 Remekművek, nagy elő­adóművészek; 20.25 Mindenün­nen; 20.50 Lírai stúdió '79; 21.35 Tévé-híradó. LOTTÓ Az október 30-i rendkívüli hú­zás nyerőszámai: I. húzás: 6 17 29 54 57 27 71 62 89 69 88 1 II. húzás: 10 78 2­ P 30 25 80 75 35 76 11 32 12 III. húzás: 14 65 70 25 17 54 IV. húzás: 34 *18 7 8 46 78 V. húzás: 4 74 9 66 44 40 APIfOHIRPETÉS ELADÓ 412—Moszkvics jó állapotban. Székelyudvarhely. Gábor Áron, 17, László And­rás. (1897) H Marosvásárhelyen a Kö­­vesdombon elkészült és a napokban üzembe helyezik azt az 5000 köbméteres víztá­rolót, amely a Tudor Vladi­­mirescu negyed ivóvízellátá­sát biztosítja, illetve javítja meg számottevően. SIP A XII. pártkongresszust ““ köszöntötte a kolozs­vár-napocai egyetem tansze­mélyzetének, kutatóinak és hallgatóinak tudományos szessziója. A kétnapos ülé­sen számos tudományos köz­leményt, dolgozatot, referátu­mot olvastak fel. Az üléssza­kon részt vettek a helybeli vállalatok, üzemek szakem­berei, kutatók, líceumi taná­rok is. Új kötöttárugyárat he- he­­lyeztek részlegesen t­­zembe az Avas­z fővárosábaró1, Negresd­-Da?-on. Az új ipari egység első csarnokában 200 dolgozó — többségében nő — látott munkához. Az építés to­vább folyik, a vállalat teljes átadására két éven belül ke­rül sor. A gondokat csak szaporítják az új anyagok feldolgozása kö­rül észlelhető hiányosságok. Egy­részt nem ismerik megfelelően jellemzőiket, tulajdonságaikat, ebből következik, hogy megmun­kálásuknál sok a tapogatózás, nem egyszer a melléfogás, ami veszteséget jelent. Külön kérdés az importból származó anyagokkal való gaz­dálkodás. Ismeretes, hogy fontos nemzetgazdasági érdek fűződik ezek állandó csökkentéséhez, azaz hazaiakkal való helyettesí­tésükhöz. Egyelőre azonban nem lehet minden import­ anyagot helyettesíteni, főleg a különleges anyagokat nem lehet máról hol­napra. Nos, a tapasztalat szerint az üzemekben nem nagyon isme­rik: hol, mit­ lehet beszerezni, hol, mit kell keresni, honnan mit érdemes igényelni. Ezért nem rit­ka a melléfogás, az adott célnak nem a legmegfelelőbb anyagok beszerzése, ami végsősorban többletkiadást, fölöslegesen ki­lévő szakemberek közül is keve­sen tudják, hogy intézetünk több ilyen anyagot készít termelőegy­ségében. Élve az alkalommal, fel szeretném hívni a szakembe­rek figyelmét ezekre az anyagok­ra, s egyúttal arra, hogy szívesen gyártunk, szállítunk az üzemek­nek. Úgy gondolom, különösen azok a speciális anyagok tart­hatnak számot az érdeklődésre, amelyek­ előállításához a vállala­toknál vagy nincsenek megfelelő adottságok, vagy pedig nem gaz­daságosak. Ugyanez érvényes több kisszé­­riában gyártott termékünkre is. Csak egyetlen példát: mind a forma, mind a rendeltetés szem­pontjából rendkívül összetett, bo­nyolult fémszűrőket készítünk. Az ilyen termékeknél is szeretnénk bővíteni a kooperációs kapcsola­tokat. Bencze Cs. Attila Sike Lajos Ami az éghető nyersanyagok kutatását illeti, egy munkakö­zösségünk már foglalkozott ezzel a problémával. Szerződé­ses alapon részt vettek a Resi­­ca melletti dománi bitumenes éghető palák és a felettük lé­vő mészkövek kutatásában. Ezt a munkát a karánsebesi kutató vállalattal együtt végeztük, s most már következhet a kiter­melés. A szükséges dokumen­táció elkészült. Diákjainknak egy csoportja ősszel még ezen a területen végezte gyakorla­tát, az újra megnyíló bánya területén, ahol régebben szenet bányásztak. Románok, magya­rok és más nemzetiségűek test­véri egyetértésben dolgoztak, ahogy az már egyetemünkön hagyományos. Tervbe vettük — reméljük sikerül megoldanunk a kuta­táshoz kapcsolódó adminisztra­­­tív jellegű problémákat is — az Erdélyi-medence északi ré­szén kifejlődött nagyilondai bitumenes palák kutatását. Igaz, ezeknek a paláknak a I*** fória értéke lényegesen kisebb mint az aninai vagy­­dománi bitumenes palák kalória érté­ke, de tekintettel arra, hogy az éghető nyersanyagszükséglet kielégítése világszerte napról napra egyre nagyobb nehézsé­gekbe ütközik, ezen a terüle­ten találhatunk olyan övezete­ket, ahol az átlagosnál kissé magasabb a bitumentartalom, s ha most még nem is, a jövő­ben megfelelő technológiai el­járások segítségével értékesít­hetők lehetnének. Az Irány­­elvprogram is nagy súlyt he­lyez a távkutatásra. Ez a ku­tatás azért is fontos, mivel a tartalékok szempontjából ezek a bitumenes palák óriási mennyiséget jelentenek,­ tehát, ha kicsi is a kalóriaértékük, az egész — nagy mennyisége kö­vetkeztében — jelentős tarta­lékot képvisel. Persze, hasz­nosításához megfelelő, olcsó technológiai eljárás szükséges. •— Más iparágak fejlesz­téséhez milyen segítséget nyújtanak? — Foglalkozunk és a jövő­ben is foglalkozni fogunk főleg olyan anyagok kutatásával és értékesítésével, amelyek Ko­­lozs megye területén és közvet­len környékén fordulnak elő, s amelyek főleg az építőiparban vagy a helyiiparban használ­hatók fel. Elsősorban a mész­kövekre utalok, amelyek kü­lönböző korúak és minőségűek, s amelyeket jelenleg csak rész­ben értékesítünk. Ezek közül sok a bácsi-toroki vagy a jege­­nyesi mészkövekhez hasonló és alkalmas a rendszeres kiter­melésre. Ugyancsak felhasz­nálhatók az építőiparban a kü­lönféle agyagok és márgák, fő­leg a téglagyártásban. Fontos­nak tartom továbbá az Erdé­lyi-medencében található vul­káni tufaszintek tanulmányo­zását ipari felhasználásuk ér­dekében. Elsősorban a miocén­­kori dési tufaszintre gondolok, amely az összes közül a leg­vastagabb és minőségileg a legjobb. Az alsótöki kiterme­lésben bányászott vulkáni tufát már használják az építőipar­ban. De még számos más he­lyen lehetne rendszeres mó­don kibányászni hasonló minő­ségű kőzetet. A vulkáni tufák felhasználása különösen fontos volna a menőséki építkezések­nél, ezen a vidéken ugyanis kevés építésre alkalmas kőzet található. A meglévő, már ismert dolo­mit vagy dolomitos mészkőe­lőfordulásokon kívül vannak még más olyan lelőhelyek is, amelyekre a jövőben szüksé­günk lesz, főleg a vegyipar, de más iparágak fejlesztése érde­kében is, ezért ezek kutatását sem hanyagoljuk el. Az emlí­tett kőzetek — feldolgozott formában — a mezőgazdaság fejlődése szempontjából is fon­tosak. Tanszékünkön több kolléga érctelepek kutatásával foglal­kozik. Reméljük, hozzájárulá­suk a hazai nyersanyagalap biztosításához a jövőben is si­keres lesz, megfelelő ered-­­ményt érnek el mind elméleti, mind gyakorlati téren. Tanszé­künk tagjai végeznek hidro­geológiai kutatásokat is, álta­lában az ásványvizek, s főleg a termálvizek felkutatásával. E munkák jelentőségét szintén kiemeli az Irányelv-program. — A pártkongresszus do­kumentumai az alkalmazott kutatások fontossága mel­lett hangsúlyozzák az alap- ■ kutatások jelentőségét is. — Természetesen nem ha­nyagoljuk el az alapkutatást sem. Amint az Irányelv-prog­ram is leszögezi, ez képezi az alkalmazott kutatás alapját. Tanszékünkön szorgalommal és sikeresen foglalkozunk ásvány­tani, kőzettani, teleptani, ős­lénytani, rétegtani, hidrogeo­lógiai és más alapkutatásokkal, eredményeink elismertek. Ezek közül meg kell említenünk a pollen- és spórakutatást, vala­mint a nannoplankton — kicsi plankton — kutatást. Ezek új­donságnak számítanak tudo­mányos életünkben, a hazai nannoplankton-kutatás egyete­münkön indult. E kutatások során, ezeknek a nagyon apró élővilág-maradványoknak a se­gítségével sikeresen lehet elvé­gezni a különféle földtani kép­ződmények finom kormeghatá­rozását és a megfelelő geoló­giai formációk párhuzamosítá­sát. Ezeknek nálunk is és vi­lágviszonylatban is nagy gya­korlati jelentőséget tulajdoní­tanak a későbbi kitermelés szempontjából.­­ Az utóbbi években több tudományos ismeret­­terjesztő könyvük jelent meg. Legfrissebb újdonsá­guk? — A napokban jelent meg a Tudományos Könyvkiadónál magyar nyelven Petrescu Ius­­tinian kollégámmal közösen írt könyvem Az őslények megma­gyarázzák a kontinensek ván­dorlását címmel. Jelenleg tan­székünk több tagjával és a ko­­lozsvár-napocai kutatóintéze­tek munkatársaival együtt ké­szítjük a magyar nyelvű föld­tani kislexikont. Reméljük, 1981-re elkészül. A tudomá­nyos ismeretterjesztést mindig is feladatunknak tekintettük. Kovács Erzsébet Beszélgetés dr. MÉSZÁROS MIKLÓS geológussal, a Kolozsvár-Napocai Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával — Az ország egész lakos­sága érdeklődésének köz­pontjában álló kongresszusi dokumentumok nagy felada­tokat rónak a geológiai ku­tatómunkában résztvevők­re. Önök milyen problémák megoldásával foglalkoznak? — A tudományos kutatás, a technológiai és a műszaki fej­lesztés Irányelv-programja hangsúlyozza, hogy a geológia terén a kutatómunkát a nyers­anyag- és energetikai alap fej­lesztése felé kell irányítani. A XII. PÁRTKONGRESSZUS DOKUMENTUMTERVEZETEIK VITÁJA SPORT Jégkorong A-osztály, Alcsoport — —----------------------------. . . . ------------------■ - ■ | Csak a Dinamó veretlen Nagy küzdelmet vívott egy­mással a fővárosban, 5000 néző előtt, a Dinamó és a Steaua. A találkozó bővelkedett fordulatok­ban: a második harmad elején a Steaua már 2:0-ra vezetett, a Dinamónak az utolsó játékrész­ben viszont nem csak egyenlíte­nie sikerült, de megszerezte a győztes gólt is, amivel átvette — egyelőre — a vezetést. A teg­napi visszavágón dőlt el, hogy megmaradt-e az élen vagy sem. Viszonylag könnyű dolguk volt a Csíkszeredai játékosoknak, a­­kik az első két harmadban négy­gólos előnyre tettek szert, s az utolsó 20 percben megengedhet­tek maguknak egy kis lazítást. A Sportklub biztos harmadik, hi­szen az Unirea öt pontra maradt le mögötte, annak ellenére, hogy megszerezte a győzelmet a rá­­dáutt­iak felett. Ez utóbbiak to­vábbra is pont nélkül állnak, s minden valószínűség szerint biz­tos utolsók maradnak. Az együt­tesben sok a fiatal és tapasz­talatlan játékos, s még évekre EREDMÉNYEK Dinamo — Steaua 4:3 (0:1, 2:2, 2:0). Gólszerzők: Axinte, Costea (3), illetve V. Husanu, Prakab, Cazacu. Csíkszeredai Sportklub — Gá­láés Dunárea 10:5 (3:0, 2:1, 5:4). Gólszerzők: Horváth (2), Antal Előd (2), Geréb (2), Bartalis, Tó­dor, Demeter, Szentes, illetve Vidan (3), Andrei (2). Sepsiszentgyörgyi Unirea—Ru­­dány-i Metáius 12:2(3:0,5:2,4:0). Gólszerzők: Csata (3), Ungurea­­nu (2), Both (2), Ugrón, Kem­e­­nessi, Dumitru, Lukács, Vlad, il­letve Bandas II és Sfichi. A RANGSOR lesz szükség ahhoz, hogy meg­állják helyüket a legjobbak kö­zött. Dinamo Steaua Sportklub Unirea Dunarea Metoiul 9 8 1 0 90:17 17 9 8 0 1 88:17 16 9 5 1 3 71:33 11 9 3 0 6 36:61­6 9 2­0 7 35:54­4 9­0­0 9 15:15 0 MELEG MŰSZAK (Folytatás az 1. oldalról) egész telepen: az öltözők mele­gek és patikatiszták, a berende­zések, gépek gondozottak, az anyagok rendben sorakoznak az épület körül, sehol egy lézengő munkás. Annál feltűnőbb mindez, mint­hogy Marosvásárhely más építő­telepein egészen más kép fogad­ja a látogatót, például a Tudor negyedben: a sárba, az alapo­zásból kikerülő földbe értékes é­­pítőanyagok temetődnek be, elő­regyártott elemek hevernek szer­teszét; ha egy bulldózer lánctal­pa alatt pár zsalu vagy beton­elem pozdorjává törik, nem fáj senkinek, amint az sem okoz gondot, hogy a már beköltözött lakók térdig érő sárban, elha­gyott meszesgödrök, habarcstá­­rolók között botladoznak. Ami az építőanyagokkal való gazdálko­dást illeti: a környéken virágzik a maszeképítkezés, kétes eredetű cementtel, betonvassal. Nemcsak ez az ok, de a szi­gorú szervezés hiánya is közre­játszik abban, hogy Marosvásár­hely építőipara súlyos hátrány­ban van: év végéig 4146 új la­kásba kellene beköltözniük a la­kóknak. Ezzel szemben máig, mi­kor már csak két hónap van hát­ra, csupán 1800 családot ért ez a szerencse. A város építőipara nehéz adósságot visz át a jövő évre, méltán érte kemény bí­rálat a múlt héten lezajlott vá­rosi pártkonferencián, és bizo­nyára érni fogják a közelgő me­gyei konferencián is. A lemara­dás egyik fő oka a hiányos anyagellátás, gépkihasználás és laza fegyelem mellett a munka­erőhiány, de a XII. kongresszus után minden megyében több la­kást kell építeni, mint eddig, nem jön tehát senki más vidék­ről Marosvásárhelyre dolgozni, végülis a helyi lehetőségek alap­ján kell javítani a helyzeten. Fábián István az új ütemű építkezés minden vizsgáját be­csülettel állta ki: Marosvásárhely minden lakótelepének építésé­ben részt vett. Kimutat az abla­kon, ott magaslik fölöttünk a C—6 blokk. — Ez a Kövesdomb és a­ város legnagyobb lakóháza, háromszázhúsz család otthona, akkora, mint egy nagyobb falu. Mikor ilyen méretekben építke­zünk, valaminek változni kell, nem szervezhetjük úgy a munkát, mint húsz évvel ezelőtt, mikor Vásárhely első blokknegyede, a Székely vértanúk útja épült. Fábián mester azóta átélte az építőipar sok változását. Pető Bálint ácsmesterrel 1963-tól dol­goznak együtt, amikor a Kárpát negyedet kezdték építeni, ott először alkalmazták a városban a csúszózsaluzást, később dol­gozni kezdtek a fémzsaluval, majd építették a Hosszú utca és a Poklos patak közötti lakótele­pet, közben Kovács Tamás mér­nökkel, a 103-as alegység veze­tőjével számos újítást alkalmaz­tak, új módszert, eljárást hono­sítottak meg. Kezdettől dolgoz­tak a Kövesdombon is, együtt a legrégebbi munkatársakkal: Far­­czádi Jenővel, Bucsa Dominic­­kal, Szávuly Lászlóval, Sándor Jánossal, Horea Liviuval, Ro­many Alexandruval és másokkal. TELEX • A férfi kosárlabda BEK- torna keretében a fővárosban a Steaua 71:67 arányú győzelmet aratott az Eczacibasi Istanbul e­­gyüttese felett. A mezőny leg­jobbja Cernát volt 22 ponttal • A Novi Sad-i férfi sakktorna végeredménye: 1. Florin Gheor­­ghiu — 10 pont, 2—3. Geller, Svesznyikov 9—9 pont • Az Egyesült Államok labdarúgó vá­logatottja befejezte európai por­tyáját. Dublinban, utolsó mérkő­zésén az amerikai labdarúgók 3:2-re kikaptak Írországtól. Az USA csapata kilenc mérkőzésén 5 győzelmet aratott­­ Szverd­­lovszkban, az idény első gyors­korcsolyázó versenyén, a női 500 méteres távot Tatjana Taraszo­­va nyerte, aki megelőzte a volt világbajnok Ljubov Szadcsiko­­vát. A férfiaknál Anatolij Mede­­nyikov ért elsőnek célba a Da­vis Kupa mérkőzésen Guayadil­­ban: Ecuador — Brazília 2:3­9 Az Egyesült Államok szakszö­vetsége kijelölte a decemberi tornász világbajnokságon részt­vevő csapatot. A női keret: Mar­cia Frederick, Kathy Johnson, Lesly Pyfer, Rhonda Schwandt, Crista Canary, Lesly Russo és Susy Kellems. Férfiak: Kurt Thomas, Bart Conner, Larry Ge­rard, Tim Lafleur és Jim Har­tung . Barátságos ifjúsági jég­korong mérkőzésen Teplicén: Csehszlovákia — NDK 6:2 (2:0, 2:2). • Magyarország csapa­tának sikerével ért véget a bu­dapesti női kézilabdatorna. A rangsor: Magyarország, Cseh-NSZK- Azerbajdzsán SZSZK, Hollandia, Franciaor­szág. Az utolsó fordulóban: Csehszlovákia — NSZK 13:12, Magyarország — Franciaország­­6:10, Azerbajdzsán SZSZK - Hollandia 19:18 . Először vesz­tett pontot az idei szovjet jég­korong bajnokságban a CSZKA Moszkva csapata, miután 5:5 arányú döntetlenre játszott az Ilevszk együttesével. Ettől füg­getlenül 25 ponttal vezet a rang­sorban a Dinamo Moszkva és a Szpartak Moszkva előtt . A­ Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése értelmében lezárult az úgynevezett Profi-ügy: a hatszo­ros Világ Kupa-győztes osztrák mpesi síelőnő ellen korábban felhozott profivádak alaptalanok ~- állapította meg a testület, így a sportoló indulhat Lake Placid­on, a téli olimpián . A labdarúgó utánpótlás Euró­­Pa-bajnokság keretében Blago­­evgradban: Bulgária — Dánia 1:0 (1:0) • A­­francia labdarúgó bajnokság a 14. fordulóval foly­tatódott. A FC Nantes, a Steaua ellenfele a KEK-ben, idegenben gólnélküli döntetlenre játszott a Metz együttesével. 3. Dr. ILIESCU CONSTANTIN mérnök, a Brassói Egyetem profesz­szora: — Ne várjuk a mérnöktől, hogy kétfelé álljon a feje! Ma már van annyi mérnökünk, hogy megengedhessük magunknak, hogy szakosítsuk őket a vállala­toknál is. A szakosodás, a spe­cializálódás a korszerű üzem- és termelésszervezés alapvető felté­tele. Arra kell törekednünk, hogy minden mérnök — ahogy mon­dani szokás — ász legyen a sza­kosított területén, vagyis szűkebb munkakörében mindent a legap­rólékosabban ismerjen. Egy adott témakörben jobban elmélyülhet, olyannyira, hogy lassan a mun­ka,­­ a szolgálat észrevétlenül­­ szenvedélyévé válik. Mert az embernek, hogy kihozza magá­ból az alkotáshoz szükséges többletet, ezen a területen, a gépgyártásban is szüksége van a szenvedélyre. Mi megtesszük azt, hogy a vállalatok felkérésére ki­dolgozunk egy-egy témát, az érte járó pénzt is beinkasszálhatjuk, vagy akár barátságból, őszinte segíteni akarásból, ingyen meg­oldunk egy-egy műszaki problé­mát. Ám mindez hiábavaló, ha a vállalatnál nincs olyan ember, aki ennek a szaktanulmánynak a gyakorlatbaültetését nemcsak vállalati érdeknek, de személyes szívügyének is tekinti! Délelőtt jártunk Szatmár két nagyüzemében, az Unió gép­gyárban és a 23 August tűzhely­gyárban. Ez utóbbiban láthattuk, olyan pontosan szabnak, dara­­bolnak, hogy pontosabban szinte már nem is lehet, az Unióban viszont nagy ráhagyással dolgoz­nak, s indokolatlanul sok fém ke­rül a hulladékba. Azt tapasztal­tam, hogy ennél a vállalatnál a lehetőségekhez viszonyítva sokat lehet még tenni a méretezés, da­rabolás technológiájának a töké­letesítéséért. Ehhez a mi egyete­münk jelentős segítséget adhat az Uniónak. Javasolnám, hogy küldjenek hozzánk egy-két fiatal mérnököt, hogy megfelelően sza­kosítsuk őket. Persze, a specializálódás nem egyirányú utca, amelyen csak az üzemtől lehet az egyetem, a ku­tatóintézet felé közlekedni. Mind­két irányból közlekedjünk, s a­­mennyiben lehet gyorsítsuk meg ezt a közlekedést. S hogy való­ban meggyorsuljon, ehhez alig­hanem az egyetemnek is még jobban kell szakosodnia, jobban rá kell állnunk azokra a kérdé­sekre, amelyek megoldásáért többet tehetünk, s amelyek meg­oldásában tőlünk várnak segít­séget az üzemek. KAPUSI KÁROLY mérnök, a szatmári Unió melegmeg­munkálási tervező részlegé­nek a vezetője: — Osztom a professzor elvtárs véleményét: sokat tehetünk a darabolás, méretezés technoló­giájának tökéletesítéséért. S ez az üzemlátogatással, gyakorlati bemutatóval egybekötött három­napos eszme- és tapasztalatcse­re nem egy támpontot, ötletet adott ehhez. De mindjárt hozzá­tenném: vannak dolgok, amelyek külső tényezőktől vagy éppen a fölöttes szervektől függnek. Min­denekelőtt az öntödékkel kap­csolatos normákra, tervmutatókra célzok. Ma, amikor az új pénz­ügyi-gazdasági mechanizmusról, mint a gyakorlatban megvaló­suló hatékony gazdaságvezetési­­irányítási rendszerről beszélhe­tünk. Igencsak anakronizmusnak tűnik, hogy az öntödékben még mindig tonnában van megadva, kifejezve a norma, a tervfeladat. Hogy mi ebben az anakroniz­mus? Egyszerűen az, hogy min­denki mázsás vagy tonnás dara­bokat akar önteni, jó méretráha­gyással. De miért is ne, mikor a normák szerint ezt fizetik jobban! Ugyanakkor a magas műszaki felkészültséget, nagyobb hozzá­állást, de egyúttal jóval keve­sebb fémet igénylő, könnyű da­­rabok után nem szaladnak az öntők. S nem is fognak szaladni, amíg nem az számít, hogy mi­lyen értéket öntött, hanem az, hogy hány tonnát. Kell-e még külön magyarázgatni, hogy az értékben megadott mutató sok­kal jobban ösztönözné az anyag és az energiatakarékosságot, hisz nem az az öntő keresne jobban, aki több fémet használ fel, s nagyobb méretráhagyást enged, hanem az, aki keveseb­bet! Akinek munka közben job­ban kell használnia a fejét is! Az energia- és az anyagtaka­rékosság másik útja az volna, ha szélesebb kooperációval tovább lehetne növelni gyártmányaink darabszámát. Mindenekelőtt a nálunk kissorozatban készülő ter­mékekre gondolok. Meg lehet és meg kell találjuk a módját an­nak, hogy a kooperáció szélesí­tésével növeljük a kissorozato­­kat, akár úgy is, hogy bizonyos termékek gyártását átengedjük más vállalatoknak. Mert volt már itt szó róla, hogy a kisszéria és az egyedi darab milyen gazdasági hátrányokat jelent! Dr. COLAN HORIA mérnök, a Kolozsvár-Napocai Poli­technikai Intézet professzora: — Nem véletlenül esik itt olyan sok szó a gazdasági ha­tékonyságon belül is az ésszerű, körültekintő anyaggazdálkodás­ról és takarékosságról. Nyilván­valóan azért, mert ezen a terü­leten igen sok még a tennivaló, mind a hagyományos, mind pe­dig az újabb anyagok és a he­lyettesítők tekintetében. Vajon célszerűen, okosan hasznosítják-e vállalataink például a szerszám­­acélt és a különböző speciális hengerelt acélárukat? Azt hi­szem, egyetértünk abban: ezek­ből a drága anyagokból távol­ról sem hozzuk ki azt az értéket, amit lehetne. Ennek egyik okát abban látom, hogy a feldolgozási technológiákban sok a gyenge pont. Nem elég szakszerű a hő­kezelés, a szerszámozottság, s talán a szerszámgépek se min­dig felelnek meg az adott anyaghoz, dobott pénzt jelenthet. Elég in­dokunk van tehát arra, hogy hangsúlyozottabban foglalkoz­zunk az anyagismerettel, megfe­lelő szakembereket képezzünk ki erre a fontos munkakörre is. Egy­szóval: az anyagismeretre is spe­cializáljunk embereket! Ezzel sok fölösleges mászkálást, időt és költséget takaríthatunk meg. PAUL NICOLAE mérnök, a bukaresti Fémipari Kutató­­intézet tudományos kutatója: — Apropó: speciális anyagok! Talán az eszmecserénkén jelen- GÉPGYÁRTÁS - VILÁGSZÍNVONALON KUTATÓK, OKTATÓK, GYAKORLATI SZAKEMBEREK TAPASZTALATCSERÉJE SZATMÁRON [i­] Mint legutóbbi lapszámunkban már jeleztük: a XII. pártkong­resszus jegyében, a kommunisták, nemzetiségi különbség nélkül az egész nép e magas fórumának méltó köszöntésére hazai tudo­mányos és műszaki életünk több kimagasló személyisége nemrég háromnapos eszmecserén vett részt Szatmáron. A gyümölcsöző vi­zek során — termelésben dolgozó szakemberekkel együtt — a gépgyártóipar sok időszerű kérdését érintették. Ezek a problémák álltak annak a kerekasztal-megbeszélésnek az előterében is, amely a tanácskozást követte. Mai számunkban újabb vélemé­nyeket, javaslatokat ismertetünk. A PÁRT KONGRESSZUSA-AZ EGÉSZ KÉP KONGRESSZUSA .......................................................................................................................­­ ................................ .......... ..... .. . . ........ ............... ......................................................................—— GEOLÓGUSOK GAZDASÁGI HALADÁSUNK MEGGYORSÍTÁSÁÉRT MIÉRT FUTNAK AZ ÖNTŐK A TONNÁK UTÁN ? A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT XII. KONGRESSZUSA

Next