Előre, 1980. január (34. évfolyam, 9989-10013. szám)

1980-01-03 / 9989. szám

2. Őexcellenciája GEORGES-ANDRÉ CHEVALLAZ úrnak, a Svájci Államszövetség elnökének BERN Abból az alkalomból, hogy átvette a Svájci Államszövetség elnökének magas tisztségét, örömmel küldöm szívélyes üdvözle­temet, s egyben önnek sok sikert, a svájci népnek haladást kí­vánok. Meggyőződésem, hogy Románia és Svájc baráti kapcsolatai és együttműködése a jövőben is fejlődni és mélyülni fog népeink javára, az európai és az egyetemes béke, együttműködés ügye javára. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Január 3. csütörtök I. évnegyed L hónap — 31 nap Az évből eltelt: 3 nap Hátra van még: 363 nap Napkelte: 7.52 Napnyugta: 16.48 Holdkelte: 18.09 Holdnyugta: 8.17 MÉRSÉKELT SZÉL, ENYHE FELMELEGEDÉS A Központi Meteorológiai In­tézet szolgálatos munkatársa jelenti: Továbbra is csapadé­kos idő, havaseső, havazás vár­ható különösen Erdélyben, Moldovában és általában a hegyvidékeken. Mérsékelt szél, alig változó, illetve az ország déli részein enyhén emelkedő hőmérséklet. Legalacsonyabb hőmérsékleti értékek mínusz 8 és plusz két fok, a legmaga­sabbak mínusz két és plusz 8 fok között. Helyenként köd, az utakon jégkéregképződés. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 16.00 Telex; 16.05 Turisztikai utak; 16.30 Vakációs matiné; 16.55 Paul Gauguin — folytatá­sos film (ismétlés); 17.50 Mű­velődési élet; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.20 Újév a termelőmunkában; 19.35 A Szocialista Egységfront II. kongresszusa tiszteletére; 19.55 Ifjúsági műsor; 20.50 Hristache Popescu Bizalom című darab­ja; 21.35 Híradó. II. műsor; 16.00 A Tandarica színház mű­sorából; 16.25 Báli meghívó; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Hír­adó; 19.20 Közlekedési híradó; 19.30 Riportok, interjúk; 19.50 Hirdetések; 20.00 Szimfonikus hangverseny. PÉNTEK, I. műsor; 16.00 Telex; 16.05 Vakációs matiné; 16.30 Német nyelvű adás; 18.25 Lottó-sorsolás; 18.35 Autósok műsora; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.20 A Szocia­lista Egységpont II. kongresz­­szusa tiszteletére; 19.30 Évkez­dés az építőtel­epeken; 19.40 Az igazság védelmében — francia film; 21.25 Irodalmi-művészeti alkotó műhely; 21.45 Híradó; II. műsor: 16 00 Egy élet, egy eszméért; 16.30 Népzene; 17.10 Hasznos tudnivalók; 17.30 Fil mszótár; 18.50 Ezeregy este; • 19.00 Híradó; 19.20 Pionírra­dar; 19.40 Remekművek; 20.40 Mindenünnen; 21.10 Téli tör­ténet — a Song együttes mű­sora; 21.45 Híradó. CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA TÁVIRATOK FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt­­ Központi Bizottsága első titkárának, Kuba Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének HAVANNA Kuba felszabadulásának XXI. évfordulója — Kuba Köztár­saság nemzeti ünnepe — jó alkalom számunkra, hogy a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa és kormánya, a román nép és a magunk nevében meleg ba­ráti jókívánságainkat és őszinte elvtársi üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Pártnak, Kuba Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsának, a baráti kubai népnek. To­vábbi sok sikert kívánunk a kubai testvérnépnek hazája szocia­lista építéséhez. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és országaink baráti kapcso­latai és együttműködése a jövőben is mélyülni és sokrétűen fej­lődni fog a két nép javára, a szocializmus és a béke egyetemes ügye javára. NICOLAE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista­ Köztársaság elnöke ILIE VERDET Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere ELŐRE NAPTÁR 1980 GAZDAG, VÁLTOZATOS TARTALOM A­z óesztendő utolsó mun­kanapján, amikor egy kis előzetes szilvesztere­­zési tájékoztatás végett az E­­lectromotorba, Temes megye egyik legnevezetesebb, legdina­mikusabban fejlődő vállalatá­ba látogattam, Pop Vasile, a dolgozók tanácsának elnöke, a pártbizottság titkára már elöl­járóban megjegyezte: Hagyo­mánnyá vált nálunk az üzemi szilveszterezés és ez már a 33., melyet a felszabadulás után vállalatunkban tartunk. Jól si­kerülnek ezek minden alka­lommal, kitűnő hangulatban búcsúztatjuk az óévet és kö­szöntjük az újat. A lelkiisme­retes munkából fakadt ered­mények, a kötelességteljesítés tudatában ünnepelhetünk, koc­cinthatunk most is. Mert je­lentős helyzeti előnnyel lépünk az új évbe, mintegy 20­0 millió lej értékű villanymotort és más terméket gyártottunk ter­ven felül az óesztendőben. Szorgos, műszakilag képzett munkaközösségünk a párt­kongresszusi dokumentumok, célkitűzések szellemében a ter­melés erőteljes fokozása mel­lett — amely 16,5 százalékkal növekszik 1980-ban — a minő­ségi követelményeknek is igyekszik maradéktalanul ele­get tenni. Annál inkább, mert a világpiacon is ismert márka gyárunk védjegye, 35 ország­ba exportálunk villanymotoro­kat, ami a román gépgyártás rangját, elismerését fémjelzi. Erre koccannak a poharak, e dolgos, eredményekben gaz­dag esztendőtől búcsúznak most munkások és mérnökök, fémforgácsolók és vállalatve­zetők, a szépen feldíszített üze­mi kantinétteremben, a színes láncfűzérek és lampionok a­­latt. A vállalat neves zenekara ugyancsak szítja, élteti a vi­dámságot, a gyöngyöző bor olajozza a hangulatot. Ezúttal is, mint appon más esztendő­fordulón, családjával együtt itt szilveszterezik Marosán János mérnök, a vállalat aligazgató­ja. Közösen ünnepelnek, bú­csúztatják az óévet a villany­motor-gyártókkal, mint aho­gyan a termelésben, a megany­­nyi igényes termék előállítá­sában is együttes erőfeszítéssel oldanak meg minden nehezebb kérdést, vállvetve vívnak ki újabb és újabb eredményeket. S a pártkongresszusi feladatok fényében magasabbra emelik a minőségi mércét is, hogy jó funkcionalitást, biztonságos és gazdaságos üzemeltetést szar­vatoló villanymotorokat ké­szíthessenek. Hisz miként Ma­rosán aligazgató megjegyezte: a termékek konstrukciós szer­kezetének javítása, a gyártás­­technológiák tökéletesítése, az ésszerű kihasználási fok bizto­sítása révén az eddigieknél jobb, kevesebb áramot fo­gyasztó villanymo­rokat kell tervezniök és előállítaniok. Mert 1980-at a műszaki meg­oldások javításának, tökéle­tesítésének évévé avatják, a minőségi termelés­­esztende­­jévé változtatják az Electro­­motorban is. Iovescu Gheorghe,­­ Király Károly, Kalesch Jozef, Bottica Ion, Berentz József, Mirescu Constantin és más mesterek, magas képzettségű munkások, műszakiak ülnek a gazdagon terített asztalok mellett és a jó munka tudatában, a szép ter­melési eredményekből fakadt öröm elégtételével vígadnak, szórakoznak. Románul, magya­rul, németül kívánnak boldog új esztendőt egymásnak, s több nyelven hangzik fel a dal is. A gépek, a termelés nyel­vén egybeötvöződött testvéri­ség és munkásegység csendül ki minden nótából és jókíván­ságból, a motorgyártásban annyi éven át kikovácsolódott szoros barátság. Gyakran csen­dülnek és ürülnek a poharak. És sűrűn hangzik fel itt is, ott is az őszinte jókívánság. S e­­gyütt erősödik, érlelődik sok­sok emberben, munkásban és műszakiban az az elhatározás, hogy az új évben még jobb e­­redményeket vívnak ki. Deme János Nagyszerű eredményeink tudatában és a XII. pártkongresszuson kitűzött feladatok fényében ünnepelték meg dolgozóink az esztendőfordulót Több nyelven, egy akarattal FELBECSÜLHETETLEN SZEREP AZ ELÉRT EREDMÉNYEK KIVÍVÁSÁBAN A SZÉF ARAD MUNICÍPIUMI KONFERENCIÁJA E­­rőforrásunk, sikereink zá­loga a tudatos célok megvalósítását követő, közös akarat — hangsúlyozta a Szocialista Egységfront Arad municípiumi konferenciájának több felszólalója. Lényegében más szavakkal, de azonos kö­vetkeztetésekkel ez a gondolat jutott kifejezésre valamennyi küldött okfejtéséből, aki a mu­nicípiumi pártbizottság díszter­mének szónoki emelvényéhez lépett. Oprea Angela elvtársnő, az RKP municípiumi bizottságá­nak titkára optimista hangvé­tellel, de következetes bírálati­­önbírálati szellemben terjesz­tette elő a SZEF-tanács eddigi tevékenységét értékelő és a kö­vetkező szakasz fő tennivalóit vázoló beszámolóját. Az össze­gyűltek lelkesült ovációval fo­gadták bejelentését, miszerint e közel 180 ezer lakost szám­láló város dolgozói december közepén sikeresen teljesítették az ötéves terv négy esztendejé­nek előirányzatait. Mindez megteremtette az előfeltételeit annak, hogy az iparvállalatok, mintegy 1,7 milliárd lej értékű többlettermelést valósítsanak meg év végéig. Arad municípium ipara ran­gos helyet foglal el nemzet­gazdaságunk fejlődésében. Ha­gyományai is gazdagok, de állandó korszerűsítésének alap­pillérei is szilárdak. Az üze­mek, vállalatok termékeit öt kontinens csaknem 60 orszá­gában ismerik, minőségük ö­­regbíti hírnevüket. A beszámoló kidomborította, a hozzászólók részletezve, pél­dákkal illusztrálva elemezték azt a tényt, hogy a SZEF moz­gósító politikai köztudatot és össznépi akaratot kovácsoló e­­rejének felbecsülhetetlen érté­kű szerepe volt az elért ered­mények megvalósításában. Az utóbbi négy esztendőben, a műtrágyagyártó kombinát ü­­zembehelyezésével új iparág született ezen a tájon; új épü­letrendszerbe költözött az épü­let- és bútorvasalási cikkeket gyártó vállalat; új munkacsar­nokokkal és részlegekkel bő­vült a vagongyár, a szerszám­­gépgyár, a textilüzem és még egy sor más vállalat; új gyá­rak építőtelepei nyíltak meg a municípium területén. Megszépült Arad, egyre ha­tározottabban rajzolódik ki nagyvárosi jellege. Fejlődött közlekedési hálózata, kereske­delme, lakosságszolgáltatási rendszere. Az egészségügyi el­látás korszerűsítését 14,2 millió lej beruházással biztosította a municípiumi néptanács. A SZEF tanácsa által kezdemé­nyezett honpolgári hazafias akciók is lendületet adtak en­nek az általános fejlődési fo­lyamatnak. Munkaórák tízez­rei, megszépült utcák, parkok, közterek tanúsítják, hogy cse­lekvőkész, az egyéni és a közös érdekek egyre tökéletesebb harmóniáját megteremtő ál­lampolgárok élettere ez a vi­rágzó Maros menti város. Nemcsak mérleget készített, hanem előre tekintett, pers­pektívákat jelölt ki a konfe­rencia. A hozzászólók egyként tettek tanúbizonyságot felelős­ségérzetükről, arról az elhatá­rozásukról, hogy egységes aka­rattal, vállvetve ültetik gya­korlatba a XII. pártkongresz­­szus határozatait. És hangsú­lyozták: a Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére lét­rehozott új szervezési keretek biztosítékot jelentenek a tár­sadalom erejének és képessé­gének teljesebb, magasabb szintű aktivizálására. Gazdag szelleme, javaslatai tették érdekfeszítővé a konfe­rencia munkálatait. Szinte minden felszólaló kitért az ál­lampolgárok soraiban megva­lósuló kommunista nevelés fontosságának hangsúlyozásá­ra. E tevékenység nélkülözhe­tetlen előfeltétele a munka- és közéleti fegyelem további meg­szilárdításának, a szocialista etika és méltányosság mind szélesebb körű érvényesülésé­nek, annak, hogy a SZEF szer­vezetei valóban hivatásuk ma­gaslatára emelkedhessenek. E­­zért a kommunista nevelésnek a jegyében minden eddiginél hatékonyabban kell előmozdí­tania a közös célok szándékait ébresztő, a javaslatokat fogal­mazó, azokat tettekre váltó embertípus kialakítását. A gazdasági és intézményi szer­vezetekben tágabb előfeltéte­leket kell biztosítani a tudo­mányos-műszaki, alkotó moz­galom további kiteljesedésé­nek, melyhez kiváló kereteket nyújt a Megéneklünk, Románia fesztivál most induló III. ren­dezvénysorozata. A város jelene és jövője ne­vében megnyilatkozó közös állampolgári gondoskodás ha­totta át a konferencia munká­latait. A gazdasági-társadalmi felvirágzás, az életminőség állandó tökéletesedése, a szo­cialista demokrácia még erő­teljesebb érvényesülése útján az új lépcsőfokok helyét jelöl­te ki. Juhász Zoltán Az új minőség jegyében (Folytatás az 1. oldalról) szók. Ez a gazdasági növekedés biztosítékot jelent arra, hogy ma­radéktalanul valóra váltjuk a je­lenlegi ötéves terv és a kiegészí­tő program előirányzatait, u­­gyanakkor garanciát jelent a nemzeti jövedelem 8,8 százalékos gyarapodására, az életszínvonal­emelési program életbe ültetésé­re. Az új gazdasági-pénzügyi me­chanizmus elveinek következetes gyakorlatba ültetése révén az idei tervelőirányzatok a nettó ter­melést helyezik az egész ipari tevékenység mércéjéül, ebben az esztendőben ennek el kell ér­nie a 331,6 milliárd lejes értéket.. A nagyszabású beruházási prog­ram kivitelezése mellett — iparra 133,1 milliárd lej jut —, a létező termelő kapacitá­sok és -felületek, a gépek és felszerelések, a teljes műszaki állomány ésszerű üzemeltetése és maximális kihasználása képezi a nettó termelési értékterv telje­sítésének döntő tényezőjét. A megvalósítandó ipari nettó ter­meléstöbblet 79,0 százalékát a munkatermelékenység növelésé­vel kell létrehozni. A XII. párt­­kongresszuson elfogadott doku­mentumok világosan leszögezik, hogy a következő ötéves terv időszakában üzembehelyezendő új és korszerűsített termelőkapa­citásoknak, az összes gyártásba vett új és korszerűsített termé­keknek el kell érniük a fejlett or­szágok hasonló termelőkapacitá­sainak és termékeinek a műszaki, minőségi, hatékonysági és jöve­delmezőségi színvonalát. Éppen ezért kerül az idén figyelmünk középpontjába a gazdasági ha­tékonyság és annak legfonto­sabb, legszintetikusabb kifeje­zője, a munka termelékenysége. Manapság, persze, egyáltalán nem közömbösek számunkra a termelékenység növelésének útjai sem. Ezeknek teljesen meg kell felelniük az új követelményeknek és körülményeknek. Mindenek­előtt a termékskála felújítása, az olyan termékek gyártására való átállás, amelyek kevesebb nyers­anyagot, energiát igényelnek, illetve fogyasztanak, a műszakilag és minőségileg magasabb színvo­nalú termelés stb. kell hogy biz­tosítéka legyen a munkatermelé­kenység valós növekedésének. Mindennapi munkánk első számú követelménye a gazdasági éssze­rűség. Éppen ezért nincs helyük immár a termelésben az erősen anyag- és energiaigényes, ala­csony üzembiztonságú, a piaci igényekre „nem válaszoló" ter­mékeknek. A hatékonyság és a jó minő­ség igénye, valamint a kiváló gazdaszellem nem elszigeteltek egymástól. Tartalmuk számos közös elemet hordoz magában, kölcsönösen feltételezik és be­folyásolják egymást. A legma­gasabb hatékonyságot akkor ér­jük el, ha a termékek tulajdon­képpeni minőségét és gyártá­sának jövedelmezőségét egyide­jűleg növeljük. Ezt természete­sen csak úgy valósíthatjuk meg, ha a legszigorúbban takarékos­kodunk a nyersanyaggal, segéd­anyaggal és üzemanyaggal, mi­nimálisra csökkentjük a fajlagos fogyasztást. Ilyen gondolati összefüggés­ben, úgy véljük, minden válla­lat, minden termelőegység je­lentős tartalékokkal rendelkezik még. Vegyük figyelembe például az elhasználódott alkatrészek és alkatrészcsoportok nagyobb arányú felújítását, vagy a kar­bantartási, felülvizsgálási és fő­javítási munkálatoknak az ed­digieknél igényesebb, jobb mi­nőségű elvégzését, továbbá a pótalkatrészek biztosítását s az ezzel elkerülhető termelési ki­eséseket, a kapacitások telje­sebb kihasználását. A példák sorát hosszan folytathatnánk. De valamennyi lehetőséget minden­ki számára kézenfekvő tet­tek immár a pártdokumentumok. Most az a fontos, hogy minde­nütt a legnagyobb felelősséggel éljünk is a lehetőségekkel, hi­szen a jó gazdaszellem helytál­lásunk mércéje. Mert a termelé­si és fogyasztási folyamatból visszaszármazó források — a vas, az acél, a vegyicikkek, az ásványi olajok, a fa, a papír, a textília, a bőr, a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermé­kek, akárcsak a felújított szállító eszközök, szerszámgépek, vil­lanymotorok, technológiai fel­szerelések stb. — teljes hasznosí­tása, esetenként a bennük lévő anyagok, alkatrészek kinyerése, újrafelhasználása hozzájárul a nemzetgazdaság nyersanyag­­szükségletének fedezéséhez, a behozatal csökkentéséhez. Ilyen, tágabb értelmezésben kell fel­fognunk immár a jó gazdaszel­lemet, mert így válik szoros tar­tozékává a hatékony munkának. Most, az alaposan előkészí­tett, feladataiban, teendőiben jól ismert tervév első munka­napjain, amikor a mindennapi teljesítményekkel, a tettek és si­kerek aranyfedezetével építget­jük ki az 1976—1980-as ötéves terv feladatai megvalósítását, percre sem feledhetjük, hogy nap mint nap tetéznünk kell ezt az aranyfedezetet, hiszen — a kongresszusi határozatok szelle­mében —, ez lesz az alapja jö­vőbeni haladásunknak, és jólé­tünknek. A­ligha volt Szatmárnak o­­lyan építkezése, amelyet m­s annyi érdeklődéssel fi­gyelt volna a közvélemény,mint az új főtér kialakítását. Ami most a Szamos jobb partján történik, az nem is évekre, vagy évtizedekre, de akár évszáza­dokra meghatározhatja a vá­ros egyéniségét és arculatát. Egy évezreden át a víztől való félelmében Szatmár hátat for­dított a Szamosnak, egy fiatal műépítész, Rupprecht Károly merész tervei alapján most bátran a folyónak igazítja te­kintetét. Vagy másképpen szól­va, a város és a folyó — álta­luk az ember és természet — barátságot köt, egymásra talál. A találkozás a partrendezés és az új töltések révén lényegé­ben már a múlt években meg­kezdődött, a kiteljesedésről a­­zonban akkor beszélhetünk, ha felépül az új városközpont, de méginkább, ha a két partról immár többezer új lakás abla­ka néz a vízre. A régi belvároshoz szorosan kapcsolódó új városközpont legnagyobb épületének, a me­gyei közigazgatási székháznak közel 90 méteres tornya már két éve uralja Szatmár folyó­parti részének panorámáját. 1979 újabb lépcsőt jelentett az építészeti együttes megvalósí­tásában: átadták a használat­nak az első tömbházakat. A beköltözött 154 család által szinte a város egész társadal­ma képviselve van, az eszter­gályostól a tervező mérnökig, a kőművestől a közgazdászig. Jelképnek is felfogható, bár talán több annál, hogy itt ka­pott otthont, s ráadásul az el­sőnek elkészült blokkokban, a nagy városátalakító munkálat néhány tervezője és kivitelező­je is. Köztük Borsos Mihály tervezőmérnök, Iacobus Gheor­ghe építész és Szűcs Zsigmond építészmérnök, de itt vár la­kásra a tervezésben dolgozó Felföldi építészmérnök házas­pár is. S bár otthona egy má­sik, régebbi városrészhez köti. 1980-ban alighanem mindenna­pos látogató lesz a Szamos jobb part­ján folyó építkezésen Rupprecht Károly műépítész, Szatmár megye nemrég kine­vezett új főépítésze, aki ennek az egész együttesnek a vezető­tervezője. Az ötéves terv utol­só esztendeje ugyanis sok fel­emelő pillanatot, de nem kevés feszültséget, izgalmat tartogat itt számára, — s erre nem le­hetett nem koccintani az új évet köszöntve —, mert nagy­ vonalakban most már valóság­ban, tehát betonból, téglából, üvegből is kirajzolódik az egész új főtér körvonala, tető alá ke­rül mindegyik fontosabb léte­sítménye, köztük a szakszerve­zetek művelődési háza és a nagyáruház, amelynek mozgó­lépcsőjét — a tervek szerint — az Unióban készítik. (Már maga ez a tény, külön megér­demelne egy újévi tudósítást, hogy az uniósok megkezdik a mozgólépcső sorozatgyártását, azaz most még csak a gyártás előkészítését). Kiderül, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban is azok a formák, arányok, új építészeti elképzelések, amelye­ket tervezők a rajzasztal mel­lett megálmodtak. Borsos Mihály és Szűcs Zsig­mond várakozása és feszültsé­ge már nem­ is annyira az e­­gész térhez, mint inkább e­­gyetlen épületéhez kötődik, ne­vezetesen az új művelődési házhoz. Mindketten életük leg­nagyobb feladatát látják ben­ne. Akárcsak maga a tér köze­pén álló közigazgatási székház, a művelődési ház is egyedi ter­vek alapján készül, eredeti é­­pítészeti megfogalmazásokkal, formailag és taktikailag is ér­dekes megoldásokkal. A nagy nyílások, a terhelés megfelelő­­ elosztása minden tudását igény­be vette Borsos Mihálynak, de ugyanígy igénybe veszi az épí­tés Szűcs Zsigmond építésveze­tő minden szakmai jártasságát, tapasztalatát. Milyen szeren­cse, hogy mindketten az új fő­téren, az épülő művelődési ház közelében laknak, így nemcsak az új évet köszönteni nem kel­lett keresgélniük egymást, de közös alkotásuknál is mindig ott lehetnek, amikor csak kél. Kívánjuk hát, nemcsak ne­kik, de mindazoknak, akik az új szatmári főtér tervezésében és építésében részt vesznek, hogy egy év múlva azt mond­hassák, minden bejött, amit 1980-tól vártak! Sike Lajos Üdvözlet az új városközpontból Városépítők szilvesztere (Folytatás az 1. oldalról) osztályt és a több mint 4000 négyzetméternyi kereskedel­mi felületet tömörítő épület­kolosszus tervezői-műépíté­­szeti megoldását nem egy ne­ves szakember dicsérő szava illette már. És tegyük hozzá azt is, hogy Csíkszereda gyöngyszemeinek homlokzata rekordidő alatt készült el, az András Sándor, Ambrus Jó­zsef, Balázs Domokos, Kádár István vezette ác­-csoportok. Bontás Gavril vasbetonszere­lő, Kovács Ágoston, Kocsis Zoltán, Agyagfalvi Géza, Ta­más­­ József, Szabó Dénes, Kristóf Péter kőműves és Já­nos György betonos csoportjai hozzáállásának köszönhetően. 64 lakosztályt az óesztendő utolsó napjaiban adtak át rendeltetésének, a többi 84-be 1980 első felében költöznek be a várományosok. Balázs Béla három szoba összkonfortos lakás kulcsát kapta kézhez december 28-án az ötös szá­mú blokk A. lépcsőházába. A­­mint mondotta 11 esztendővel ezelőtt még a fővárosban dol­gozott, ám amikor útban volt az el­ső gyermek, úgy döntött, haza költözik. Csík­szereda újjáépítésében kama­toztatja a kászoni ácsok szak­­avatottságát, messze földön hí­res mesterség-szeretet... Vorzsák Istvánt, a szakszer­vezeti bizottság elnökét kér­dem, mit kíván az új eszten­dőtől. "­­ Szeretném, ha a vállala­tok, a néptanácsok a jövőben hatékonyabb segítséget adná­nak a lakásépítkezésekben és ha építőink mind hazajönné­nek. Annál inkább, mert so­kat javultak munka- és la­kásfeltételeink, mert csupán 1979-ben 266 lakosztályt bo­csátottunk építőmunkásaink rendelkezésére. Szakképesíté­sükről, polikvalifikálásukról pedig a vállalat keretében gondoskodunk.­­ És a vállalat igazgatója, Szenner István milyen tervek­kel, gondolatokkal lépte át az óesztendő küszöbét.­­ Jóllehet 1979 a gyökeres fordulat évét jelentette a me­gyei építkezési és szerelési vállalat életében. 1976-hoz Viszonyítva például közel 50 százalékkal magasabb mun­katermelékenységet értünk el, eredményeinket nem sikerült a fizikai tervszámok szintjére emelnünk. Tudatában va­gyunk annak, hogy 1980 és a következő tervidőszak elő­irányzatai hatványozott fel­adatokat rónak ránk, vala­mennyiünktől fokozottabb hozzáállást követelnek meg. És annak, hogy amint a XII. pártkongresszus határozatai­ból is kidomborodik, maga­sabbra kell emelnünk a minő­ségi munka mércéjét. Felmér­ve a szükségleteket úgy dön­töttünk, hogy a lakásépítkezé­sek mellett az eddignél na­gyobb hangsúlyt helyezünk az iskola és az óvodahálózat bő­vítésére, olyanképpen, hogy minden lakónegyedet megfe­lelő számú osztályteremmel, óvodai hellyel lássunk el. U­­gyanakkor lényegesnek tar­tom termelőbázisaink felerő­sítését, az udvarhelyi házgyár mielőbbi üzembehelyezését Főleg azért, mert a közeljövő­ben­ tervfeladatai, valamint az 1981—1985 közötti időszakra előirányzott 15 000 lakosztály, az immár körvonalazódott vá­rosközpontok kialakítása a fent említettek nélkül aligha valósulhatnak meg. ELŐRE SPORT A PACI AD­A JEGYÉBEN A legveszélyesebb ellenfél? A jégkorong Előre Kupa torna örökrangsorá­ban Csomafalva mögött szomszédja, Gyergyóal­­falu áll... A statisztika ezek szerint arra utal, hogy Borsos Géza igazgató és Kereső Árpád testnevelő tanár kis gárdájának legveszélyesebb ellenfelét semmilyen tekintetben nem kell na­gyon messze keresni! Mindössze négy kilomé­terre található, így lenne? A számok azt bizo­nyítják, hogy igen, a... remeteiek pedig azt, hogy nem. Kinek adjunk igazat? A 13 pontos Alfalu­nak, vagy a nyolcpontos, de a legutóbbi tornán már a második helyet megszerző Remetének? Válaszolni a kérdésre nehéz, hisz Gyergyóalfalu a 13 pontját három tornán gyűjtötte, ami folya­matos, kitartó munkára vall, míg Remete csak a legutóbbi tornán jött fel. Hagyjuk tehát, hadd döntsék el egymás között a vitát... a jégkorong javára. Az alábbiakban pedig mutassuk be a két ellenfél-jelöltet, Alfalut „szűkszavúan“, Remetét bővebben. Úgy, ahogy saját maguk is óhajtották. A MINŐSÉGI MUNKÁN A HANGSÚLY Az utóbbi évek gyors fejlő­dési üteme, mely a nemzetgaz­daság minden ágára jellemző, maga után vonta a művelődési és sportélet gyors fellendülé­sét is. S ezt mi itt, Gyergyóre­­metén is tapasztaljuk. Úgy é­­rezzük, hogy jégkorong spor­tunk magasabb ütemben fej­lődik, mint azt néhány évvel ezelőtt remélni mertük. Ha még a közelmúltban az volt a kimagasló siker, hogy a jégko­rong anyagi alapját biztosít­hattuk, ma a játék, az ered­mény a siker. Gyergyóremetén a jégkorong anyagi alapjának megteremtése után ugyanis rö­vid idő után a minőségi mun­kára tevődött át a hangsúly. A II. Előre Kupa-tornán, Gyer­­gyócsomafalván még csak 4. helyezést értünk el, a követke­ző évben már döntősek vol­tunk, s másodikok lettünk. És az, hogy az Előre szerkesztősé­ge és a megyei pionírtanács ál­tal szervezett torna jó fokmé­rője a megyei bajnokságon mutatottaknak, azt mindenki észrevette. Addig míg 1972- ben és 1974-ben Remete a me­gyei bajnokság utolsó vagy u­­tolsó előtti csapata volt, 1976- ban már negyedik, 1978-ban első, 1979-ben döntős... Kimagasló eredménynek szá­mítjuk a Pionírok Országos Fesztiválján elért II. helyezést, hiszen ehhez a Bukares­ti Scolarust kellett legyőz­nünk. Emlékezetes mérkőzés volt ez, a több mint 2500 néző előtt csapatunk 9:4-re győzött. A megye többi községe által szervezett kupákon sorra részt veszünk, így a múlt idényben a Délhegy Kupán 3., a Bucsi­­non 2, a Katorzsán első, a Re­metén és a Bástyán egyaránt Gyergyóalfalu, 10 osztályos általános iskola BENEVEZÉS A hagyományos jégkorong Előre Kupa tornára, amelyre Gyergyóújfaluban, 1980. janu­ár 11 és 13 között kerül sor, az alábbi III. — V. osztályos ta­nulókkal nevezünk be. 1. Kovács Zoltán III. oszt. 2. helyezést értünk el. Remél­jük, a folytatás nem marad el Kántor István iskolaigazgató Szitás András, a községi pionirtanács parancsnoka testnevelő tanár Gyergyóremete, Általános iskola BENEVEZÉS a IV. jégkorong Előre Kupa tornára 1. Füstös József V. oszt. 2. Balázs Vilmos V. oszt. 3. Balázs Dezső V. oszt. 4. Molnár Tibor V. oszt. 5. Nagy M. István V. oszt. 6. Péter László V. oszt. 7. Pál Péter V. oszt. 8. Nagy Endre V. oszt. 9. György Endre V. oszt. 10. Fésűs Ervin V. oszt. 11. Nagy Károly V. oszt. 12. Bege János V. oszt. 13. Ivácsony Balázs V. oszt. 14. Portik József V. oszt. 15. Csortán András IV. oszt. 18. Fazakas László IV. oszt. 17. László László IV. oszt. 18. Portik B. László IV. oszt. 19. Portik Sz. Imre IV. oszt. 20. Puskás László IV. oszt. 21. Mincsér József IV. oszt. 22. Demeter Tibor III. oszt. 23. Laczkó Károly III. oszt. 24. Nagy Károly III. oszt. 25. Pál Vilmos II. oszt. 28. Csortán Gyula II. oszt. 27. Laczkó Árpád II. oszt. 28. Puskás László II. oszt. 29. Nagy Csaba II. oszt. 30. Portik Sándor II. oszt. Mincsor Béla 2. Kiss Jenő IV. oszt. 3. Török József IV. oszt. 4. Kocsis Miklós IV. oszt. 5. Tódor Gábor IV. oszt. 6. Vargyas László IV. oszt. 7. Györffy László IV. oszt. 8. Kovács Géza IV. oszt. 9. Székely Zoltán V. oszt. 10. Szakács Dezső V. oszt. 11. Vizov Vilmos V. oszt. 12. Koncsag András V. oszt. 13. Csala Csaba V. oszt. 14. Portik Imre V. oszt. 15. Nagy Imre V. oszt. II. Tóth Árpád V. oszt. 17. Bicsak Árpád V. oszt. 18. András Attila V. oszt. 19. Györffy Gábor V. oszt. 20. Kiss Miklós V. oszt. 21. Gáll Attila V. oszt. 22. Pál Dénes V. oszt. 23. Baricz Árpád V. oszt. 24. Vad András V. oszt. 25. András Csaba V. oszt. 28. Dobai Sándor V. oszt. 27. Páll Károly V. oszt. 28. Kiss Csaba V. oszt. 29. Koncsag Zoltán V. oszt. 30. Baricz­ Dezső V. oszt. Szilágyi Levente testnevelő tanár APRÓHIRDETÉS ELADÓ Dacia 1100-as. Ér­deklődni Székelyudvarhelyen, T. Vladimirescu 30 szám alatt, Orbán József. (927) Apróhirdetéseket és reklá­mokat felvesz a bukaresti Scinteia Kiadó HIRDETŐ­­ÜGYNOKSÉGE (AGENTIA DE PUBUCITATE Editura Scinteia, Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 24, sector 6, cod 70 709, cont­ BN­ SMB 95108, font 1­4510­6 35.0., Bucuresti, tele­fon 14 1516 és 16 79­45 ) De szabás: 1,50 lei szuperéként. A keretes és kiemelt betűs ap­róhirdetés pól­llstménye 7,50 illetve 3,75 lej. Kérjük mellé­­kelni a red­óm­ szövegéhez a Po­ter­vevény szemét is.

Next