Előre, 1980. március (34. évfolyam, 10039-10064. szám)

1980-03-01 / 10039. szám

H­azánk közvéleménye rendkívüli érdeklődés­sel fogadta Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB-nál február 25—26-án tar­tott munkatanácskozáson el­hangzott beszédét Pártunk fő­titkára mélyreható elemzéssel tárta fel jelenlegi ötéves ter­vünk utolsó esztendeje gazda­sági problémái megvalósításá­nak lehetőségeit, rámutatott a­­zokra a hiányosságokra, ame­lyek még fellelhetők különö­sen a mezőgazdasági termelés vezetésében és szervezésében, programjellegű értékes útmu­tatásainak megvalósítása eleve szavatolja idei feladataink tel­jesítését, a XII. pártkongresz­­szus kijelölte célkitűzések el­érését nemzetgazdaságunk ösz­­szes ágazataiban. Ezúttal is ragyogóan bebizonyosodott Nicolae Ceausescu elvtárs dön­tő szerepe, hozzájárulása a párt- és állami szervek vezető­tevékenysége tökéletesítésében, figyelembe véve az ország fej­lődésének jelenlegi igényeit. Jóleső érzéssel vehettük tudo­másul, hogy most, amikor a világgazdaságot krónikus bi­zonytalanság jellemzi, hazánk ipari termelése évi 11 százalé­kos ütemben fejlődik. Gazda­sági életünk dinamikus fejlő­dése erőteljesen igazolja pár­tunk politikájának helyességét, hazánk gazdasági, társadalmi haladását elősegítő terveink realista jellegét. Sikereink egy­ben azt is bizonyítják, hogy az ország egész lakossága, nemze­ti különbség nélkül, egy ember­­ként, odaadással, lelkesen ül­teti életbe azt a politikát, a­mely aranyfedezete anyagi és szellemi gyarapodásunknak. A gazdasági tevékenység szüntelen tökéletesítése s kü­lönösen a mezőgazdasági ter­melés irányításának és szerve­zésének javítása, az életszín­vonal növelését célzó program teljesítése megköveteli, hogy az összes szektorokban kom­munista, forradalmi, a legna­gyobb felelősségérzettől és igé­nyességtől áthatott munkastí­lust honosítsunk meg. „Egyszer s mindenkorra véget kell vet­nünk annak a tendenciának — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs —, hogy az eleven munkát aktatologatásba és fí­res beszédbe fullasszuk — a te­vékenységet a termelőegységek keretében kell összpontosítani. Mindenki munkájának leg­alább kétharmadát fejtse ki lent a vállalatokban, az ipari, a mezőgazdasági, a kutatási egységekben és más szektorok­ban, vagyis ott, ahol a terv megvalósulása eldől , bizto­sítva a termelés normális me­netét." Pártunk főtitkára vilá­gosan rámutatott arra, hogy noha az elmúlt négy esztendő­ben szép eredményeket értünk el, korántsem lehetünk elége­dettek, hiszen számos feladat teljesítésével adósak marad­tunk mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, hiányossá­gok kerültek felszínre főként az 1979-es esztendőben. Az e­lemzés egyik alapvető tanul­sága az, hogy mind a minisz­tériumok, mind a helyi szervek munkájában fel kell számolni a bürokratikus megnyilvánulá­sokat, a különféle indokolások­kal való takarózgatást, szilárd munkafegyelmet, rendet kell meghonosítani minden ter­melőegységben, természetesen ez feltételezi a vezetés állandó jelenlétét ott, ahol az anyagi javakat állítják elő. Figyelembe véve a mezőgaz­daság szerepét, a munkata­nácskozáson sor került a nem­zetgazdaság eme alapágának sokoldalú elemzésére. Mint ki­derült, a termelőegységek meg­valósításai nem érik el a mű­szaki-anyagi lehetőségeik szín­vonalát. A hiányosságok oka a gyenge termelésszervezésben, a laza munkafegyelemben, az új technológiák alkalmazása mellőzésében, a néptanácsok, a központi mezőgazdasági szer­vek, a termelőegységek vezető­ségei nem megfelelő munkastí­lusában gyökerezik. A mezőgazdasági tevékeny­ség általános javítása, az erő­források teljes kihasználása feltételezi, hogy minden me­gyei mezőgazdasági és élelmi­­szeripari vezérigazgatóság, a megyei pártbizottságok és nép­tanácsok közvetlen irányításá­val, egészében teljesítsék a rá­juk háruló feladatokat. A nép­tanácsoknak, amelyeknek ha­táskörébe tartoznak a mező­­gazdaság összes tartalékainak — beleértve a falusi és városi kerteket, udvarokat, a nem­­szövetkezetesített övezetek gazdaságait is — sokkal na­gyobb felelősséggel kell ellát­­niuk tennivalóikat. Köztudo­mású, hogy a mezőgazdasági idénymunkákat rövid idő alatt kell elvégezni. Csakhogy az emberek gyenge mozgósítása miatt zavar, mi több termés­veszteség következik be ilyen­kor. Szükséges tehát, hogy a néptanácsok teljes egészében alkalmazzák a mezőgazdasági termelés és munka szervezésé­re vonatkozó törvényt avégett, hogy a falvak összes lakói ki­vegyék részüket minden olyan akcióból, amelyektől a kampá­nyok sikere függ. A Szocialista Demokrácia és Egység szervezeteiben, faluhe­lyen, széleskörűen meg kell be­szélni azt, hogy minden gazdaság, minden község minél több terményt ad­jon át az állami alapnak, művelés alá kell kerülnie min­den négyzetméternyi termő­földnek, állatokat kell tartani az összes istállókban. A gazda­sági hatékonyság növelésében nagy szerephez jutnak az ag­ráripari tanácsok szakemberei, de ez korántsem jelenti azt, hogy csökken felelősségük az állami mezőgazdasági vállala­tok és a termelőszövetkezetek tervfeladatai teljesítésében, hi­szen ezek a nagyüzemek mező­­gazdaságunk alapegységei. A pártfőtitkár beszédében világos útmutatásokat adott a mezőgazdaság valamennyi ágá­nak további fejlesztésére. A figyelmet, a XII. pártkongresz­­szus Irányelveinek szellemé­ben, ezután is a gabonaterme­lés növelésére kell összponto­sítani, fokozni kell az ipari nö­vények termelését, minden me­gyében bővíteni a zöldségter­melő övezeteket, erőteljesen fejleszteni a gyümölcs- és sző­lőtermelést. Élenjáró mezőgaz­dasági egységeink eredményei beszédesen bizonyítják, hogy mindenütt adottak a lehetősé­gek a hozamok gyarapítására. Szükséges viszont, hogy a ki­váló tapasztalatokat a szakem­berek mindenütt átvegyék és általánosítsák. Munkájuk ha­tékonyságának nem szavakban , több termény és termék megvalósításában kell testet öltenie. A szilárd munkafegye­lem és rend szellemében kell cselekednie minden szakem­bernek bármilyen beosztásban is dolgozik. Magától értetődő, hogy az egyre inkább ipari jel­leget öltő állattenyésztés úgy­mond pillanatig sem nélkülöz­heti a mérnök, az állatorvos, a technikus jelenlétét. Érvényes ez a követelmény a földeken dolgozó agronómusokra is minthogy az együttműködés, az állandó jelenlét az operatív feladatteljesítés döntő felté­tele. Az 1980-as esztendő eredmé­nye mindenekelőtt a soron kö­­vetkező tavaszi, munka sikeré­től függ­. Az előkészületeket te­hát haladéktalanul be kell fe­jezni. A falusi lakosság ezek­ben a napokban máris hozzá­láthat a legelők, kaszálók taka­rításához, hiszen a bőséges ta­karmányalap megteremtése az állattenyésztés fejlesztésének biztos záloga. Szocialista demokráciánk megnyilvánulásának nagy ese­ménye küszöbén állunk, a­ már­cius 9-i­­ képviselőválasztások előtt. Jó alkalom ez arra is, hogy mozgósítsuk az ország e­­gész népét­­hazánk gazdasági­társadalmi fejlesztési tervének megvalósítására. Anyagi és szellemi jólétünk igénye köve­teli meg, hogy minden tevé­kenységi, területen megvalósul­janak termelői terveink. KOMMUNISTA, FORRADALMI MUNKASTÍLUST A MEZŐGAZDASÁG VEZETÉSÉBEN ÉS SZERVEZÉSÉBEN — 2-------------------------------------—’—--------------------------------------------------------------------------------------------------~—.—..................................................... ■■■'■ ELŐRE - 1980. március 1. — NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA FŐVÁROSI IPARI EGYSÉGEKBEN (Folytatás az 1. oldalról) fia iránt. A látogatásra annak az intenzív politikai tevékeny­ségnek és lelkes munkának a légkörében került sor, amely megelőzi népünk, egész orszá­gunk kiemelkedő jelentőségű eseményét, a március 9-i vá­lasztásokat, s amely eseményt a városi és falusi lakosság, az összes román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók nagyszerű munkasikerekkel kö­szöntenek, kiemelkedő ered­ményeket érnek el a jelenlegi ötéves terv feladatainak telje­sítésében, tartós alapot teremt­ve a XII. pártkongresszuson megszabott gazdasági-társadal­mi célkitűzések megvalósításá­hoz. A lelkes munka és alkotó lendület­e légkörében lebonyo­lított munkalátogatás újabb jó alkalom volt arra, hogy a párt főtitkára folytassa gyümölcsö­ző dialógusát az anyagi javak alkotóival, megtanácskozza a felkeresett vállalatok dolgozói­val, hogyan teljesítik a terv­­feladatokat 1980-ban, a jelen­legi ötéves terv döntő eszten­dejében, és az RKP KB-nál lezajlott legutóbbi munkata­nácskozás útmutatásai fényé­ben milyen intézkedéseket kell tenni a felkeresett vállala­tokban, a főváros és több köztársasági iparág szintjén a gazdasági tevékenység továb­bi tökéletesítéséért, a jelen­legi ötéves terv célkitűzései­nek példás megvalósításáért. Nicolae Ceausescu elvtárs ele­ven és közvetlen dialógusa a dolgozókkal, a minisztériumi szakemberekkel egyben lehe­tővé tette bizonyos tervadóssá­gok feltárását, konkrét akciók kijelölését a hiányosságok fel­számolására, a termelési terv összes mutatóinak folyamatos teljesítésére, a termékminőség javítására, az anyagi javak termelésének gyorsabb műsza­ki fejlesztésére, a műszaki­anyagi alap ésszerű felhaszná­lására, az egész gazdasági te­vékenység fokozására. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásait, ajánlásait moz­gósító-ösztönző szavait élénk megelégedéssel fogadták a kommunisták, az összes dol­gozók. Valamennyien vállal­ták, hogy következetesen való­ra váltják őket, s a legna­gyobb felelősséggel munkál­kodnak a lehető legjobb ered­mények eléréséért. Nicolae Ceausescu elvtársat az egész látogatás folyamán" mindenütt szeretettel, öröm­mel, mély nagyrabecsüléssel fogadták, a dolgozók ezrei fe­jezték ki határtalan hálájukat a főváros, az egész ország szüntelen fejlesztése, szocialis­ta nemzetünk anyagi és szelle­mi életszínvonalának folyama­tos emelése iránti állandó gon­doskodásáért. A felkeresett egységekben hazafias gárdák és ifjúsági honvédelmi alakulatok tagjai­ból létesített díszőrség tisztel­gett a párt főtitkára előtt. A tisztelet és nagyrabecsülés e megnyilatkozásaiban ismét kifejezésre jutott a 23 August iparnegyed, a választókerü­let dolgozóinak megelégedése és hazafias büszkesége, azo­­ké, akik választókerületükben Nicolae Ceausescu elvtársat javasolták nagy nemzetgyűlési képviselőnek. A vendéglátók kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy újabb jelentős munkatettekkel köszöntik a március 9-i válasz­tásokat, valóra váltják a párt­programot, előmozdítják a ha­ladás és a civilizáció újabb fo­kainak elérését. A bukaresti SZERSZÁM­GÉP ÉS AGGREGÁT VÁLLALAT volt az el­ső egység, amely abban a meg­tiszteltetésben részesült, hogy fogadhatta Nicolae Ceausescu elvtárs látogatását. A rangos vállalat köztudomásúlag lénye­gesen hozzájárul iparunk fo­lyamatos korszerűsítéséhez. Az érkező Nicolae Ceausescu elvtársat a következő elvtársak üdvözölték: Ioan Avram gép­ipari miniszter, Vasile Caroli­­ca, a fővárosi 3. kerületi párt­­bizottság első titkára, Teodor Gorceag, az illetékes iparköz­pont vezérigazgatója, Virgiliu Stere, a vállalat igazgatója, a munkaközösség más képviselői, a vállalat számos dolgozója. A jelenlevők kifejezésre juttatták határtalan örömüket, hogy is­mét körükben láthatják né­pünk legszeretettebb fiát, lel­kesen éltették a pártot és főtitkárát. Hosszasan vissz­hangzott: Ceausescu — RKP!, Ceausescu — az ország nagy tanácsának képviselője! Bevezetőben elemezték a fel­adatteljesítés eddigi menetét. Mint kitűnt, a vállalat munka­­közössége 1979 folyamán telje­sítette, sőt túlszárnyalta az összes gazdasági mutatókat, a legjelentősebb növekedést a fi­zikai és a nettó termelés te­kintetében érte el. Rangos si­ker volt, hogy január 25-ére megvalósították az ötéves terv össztermelési és nettó termelé­si előirányzatait, s az így nyert időelőnyt jelentős termelés­többlet formájában hasznosít­ják. Ezenkívül az 1978. évi pártfőtitkári látogatások alkal­mával kapott útmutatások szel­lemében a vállalat munkakö­zössége megkezdte nagy komp­lexitású új termékek gyártását a nemzetgazdaság számára, és meggyorsította gyártmányai korszerűsítésének folyamatát. Igen sokatmondó az új, illetve újratervezett termékek magas részaránya a tavalyi összter­melésben. Az ilyen irányú tö­rekvések 1980 folyamán hang­súlyozódnak: az új és újrater­vezett termékek részarányát 75 százalékra kívánják emelni. A vendéglátók elmondották, hogy eddig 35 nagy méretű szerszámgépet állítottak elő, közöttük a munkások és szak­emberek rangos sikerének szá­mító, 16 méter átmérőjű ka­russzel-esztergát, az AFP—200 jelzésű horizontális üreget­ és marógépet, a 3000 millimé­ter csúcsteljesítményű üreg­­csiszológépet, a vagon tengelyek két végének megmunkálására szolgáló automata gépsort.­­ Nicolae Ceausescu elvtárs méltányolta az eredményeket, és utasította a­ jelenlevőket, hogy a vállalat az idén mielőbb kezdje meg további nagy komplexitású szerszámgépek és aggregátok gyártásbavételét. Mint hangsúlyozta, határozot­tan munkálkodni kell az összes idei előirányzatok teljesítésé­ért, hiszen a munkaközösségre 1980-ban és a következő, ötéves tervben különleges feladatok hárulnak. Elemezték a nyers- és segédanyagok magas fokú hasznosításával és a tüzelő­anyag-takarékossággal kapcso­latos törekvéseket is. Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott, hogy a legmesszebbmenő fi­gyelemmel kell tanulmányozni a problémát, újabb lehetősége­ket kell felkutatni a fém és az energia takarékos felhasználá­sára, hiszen ettől nagy mér­tékben függ az egész haté­konyság növelése. Hangsúlyoz­ta egyben az alkatrészcsopor­tok, a szerszámok és a készü­lékek tipizálásának fontossá­gát, hogy kutatási és tervezési fázisokat lehessen megtakarí­tani, fokozni lehessen a mun­ka termelékenységét és csök­kenteni a fogyasztásokat. Az üzemrészlegek megtekin­tése során a vendéglátók be­mutatták legújabb gyártmá­nyaikat, közöttük a magas mű­szaki színvonalú üregelő és marógépet, a nagy méretű szerszámgép-alkatrészek meg­munkálására szolgáló berende­zést, valamint kiváló műszaki alkotásukat — az 55 művelet végzésére képes megmunkáló központot. Ismertették a szer­számgépek elektronikus meg­hajtási rendszereinek kialakí­tásával, a műveletek" automa­tizáltsági fokának emelésével kapcsolatos "eredményeket is. Nicolae Ceausescu elvtárs uta­­­sította a jelenlevőket, hogy fo­kozzák ilyen irányú kutatásai­kat és vegyék gyártásba a vi­lágviszonylatban ismert leg­modernebb rendszereket. A vendéglátók ezután bemu­tatták a 4,3 méter, a 8,5 méter­­ átmérőjű karusszel-esztergákat, valamint a 'második' 16 m át-­­mérőjű karusszel-esztergát, hangsúlyozták, hogy ilyen óriá­si, különleges műszaki színvo­nalú gépeket, csupán néhány országban gyártanak. Ismer­tették a bemutatott szerszám­gépek műszaki-üzemi jellem­zőit, amelyek a román ipar nagy alkotóképességei­ről ta­núskodnak A párt­ főtitkára rámutatott: jobban ki kell használni a termelő terét a korszerű üzemcsarnokban, a jelenlegi területeken kell vég­rehajtani a nehézgépek általá­nos szerelését. A látogatás folyamán ta­nácskoztak az illetékes tudo­mányos kutatási és gyártáster­vezési intézet ama törekvései­ről, hogy hazánkban állítsák elő a szerszámgépek legbonyo­lultabb alkatrészcsoportjait, valamint a különböző techno­lógiai műveletek automatizálá­si rendszereit. Bemutatták az intézet szakemberei által meg­alkotott szerszámokat és ké­szülékeket, valamint a műve­letek egész skáláját végző ro­botokat. Nicolae Ceausescu elvtárs ezekkel a szavakkal búcsúzott a vállalat vezetőitől és munká­saitól: Gratulálok és további sok sikert kívánok önöknek. Igen jó, sőt, kiváló eredménye­ket értek el. De jó munkakö­zösségük van, és csak önöktől függ, hogy elérjék a műszaki­tudományos forradalom által megkövetelt minőségi ugrást. Megkülönböztetett meleg­séggel, a tisztelet és a szere­tet lelkes megnyilatkozásaival fogadták Nicolae Ceausescu elvtársat a 23 AUGUST NAGYVÁLLALAT gépgyár­tói. A pártfőtitkár munkadialó­gusa az egység, az illetékes iparközpont felelős tényezői­vel, a munkásokkal és a szak­emberekkel közvetlenül a ter­melőrészlegeken kezdődött. Nicolae Ceausescu elvtárs és az üzem munkásai, szakembe­rei elsősorban arról tanácskoz­tak, hogy milyen eredménye­ket ért el a szorgos munkakö­zösség­­ azoknak a fel­adatoknak a teljesítésében, amelyeket a párt főtitkára a tavaly fogal-­ mazott meg a helybeli dolgo­zók közgyűlésén, s amelyek az egész gépipar átfogóbb problé­makörére vonatkoznak, neve­zetesen: nagyobb termelést el­érni ugyanazokkal a termelő­­kapacitásokkal, folytatni a gyártmányfejlesztést és -kor­szerűsítést, általánosan beve­zetni a műszaki haladást, to­vább csökkenteni a nyers- és segédanyagok, a tüzelőanyag és a villamos energia fogyasz­tását, és ezen az alapon növel­ni az egész gazdasági tevé­kenység hatékonyságát. A mechanikai részlegen Ca­rol Dina vállalatigazgató is­mertette a pártfőtitkár előtt a jelenlegi ötéves terv általános erdményeit vállalati viszony­latban, és hangsúlyozta, hogy az egység egyre jelentősebben hozzájárul az összes nemzet­­gazdasági ágak műszaki felsze­reléséhez. A vállalat az ötéves terv első négy esztendejében 2,4 milliárd lejjel szárnyalta túl az ipari össztermelési elő­irányzatot, s így a becslések szerint 1980. június 15 körül teljesíteni fogja az egész öt­éves terv feladatait, és az esz­tendő végéig körülbelül 3,6 milliárd lej termeléstöbbletet ér el. A gyártmányfejlesztés és -korszerűsítés vonalán a je­lenlegi ötéves tervben 33 új gép- és berendezéstípust vet­tek gyártásba, közöttük külön­böző teljesítményű dízelmoz­donyokat és motorokat, nagy komplexitású technológiai be­rendezéseket. 1980-ban az új, illetve újratervezett termékek részaránya az üzem áruterme­lésében meghaladja a 75 száza­lékot. A vendéglátók beszá­moltak az idei esztendő első két hónapjának eredményeiről is, amelyek bizonyítják a mun­kaközösségnek azt az elhatá­rozását, hogy sikerrel teljesíti a jelenlegi ötéves terv összes mutatóit. A vállalat vezetősé­ge tájékoztatta Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy a hazai és a külföldi piacon egy­aránt igen keresett kompresz­­szorok diverzifikálása ügyében kapott útmutatásoknak megfe­lelően az utóbbi évek során körülbelül 60 típust vettek gyártásba új technológiák sze­rint, s, így a termelést 2—3- szorosan növelik. Nicolae Ceausescu elvtárs méltányolta az általános ered­ményeket, majd rámutatott, hogy a szakemberek szorgal­mazzák a nemzetgazdaság szá­mára szükséges termékek to­vábbi gyártásbavételét, mozdít­sák elő a behozatal folyamatos csökkentését. A vendéglátók elmondották, hogy megkezdték eddig impor­tált komplex berendezések, a többi között gumiabroncs vul­kanizáló sajtok, folyamatos acélöntő berendezések és fo­lyékony nyersvas szállítására szolgáló speciális vasúti kocsik gyártását. A motorgyárban a­­pártfő­titkár először a fejlesztési ter­vekkel ismerkedett. A ven­déglátók rámutattak, hogy a kapacitásfejlesztés nyomán az egység termelése a jelenlegi 1600 darabról 1985-ben 6009 darabra emelkedik. Az üzem­be helyezendő új kapacitások ügyében a pártfőtitkár aján­lotta: igyekezzenek ésszerűb­ben kihasználni a rendelkezés­re álló területeket, folyamatos gyártási vonalakat kialakítani. Ezután a­ szakemberekkel e­­gyütt megvizsgált néhány új gyártmánycsaládot, k­ülönbö­­ző gépekhez, berendezésekhez és aggregátokhoz való hajtó­műveket, amelyek a pártfőtit­kári útmutatásoknak megfele­lően magasabb műszaki szín­vonalon, tartósabb kivitelben, csekélyebb fém-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás mellett készülnek. Nicolae Ceausescu elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta, hogy korszerű, csúcstechnoló­giákat kell bevezetni a motor­­gyártásba, biztosítva a termé­kek minőségének javulását és a munkatermelékenység növe­kedését. Az üzem szakemberei beszámoltak arról, hogy inten­zíven együttműködve a buka­resti Politechnikai Intézet tan­erőivel, ilyen irányban szép e­­redményeket értek el. A 23 August vállalat igazgatója és Radu Voinea professzor, a Po­litechnikai Intézet rektora az alkatrészek és alkatrészcso­­portok házi kiállításán ismer­tette a termelés, a kutatás és az oktatás együttműködésének eredményeit, hangsúlyozta, hogy számottevő sikerek szü­lettek a különböző műveletek gépesítése, új anyagok és ter­mékek gyártásbavétele, bizo­nyos berendezések üzemmű­ (Folytatása a 3. oldalon) A Szerszámgép és Aggregát Vállalatban, melynek munkaközösségére idén és a következő ötéves tervben különleges feladatok hárulnak

Next