Előre, 1981. december (35. évfolyam, 10581-10607. szám)
1981-12-01 / 10581. szám
2. TÖRVÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1982. évi egységes országos —gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról 3. szakasz. — A Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériumok és a többi központi szerv, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsának végrehajtói bizottságai, az iparközpontok és vállalatok dolgozói tanácsai, az Állami Tervbizottság, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium biztosítsák: a) maradéktalanul valósítsák meg a tervben előirányzott választék szerinti fizikai termelési feladatokat és a nettó termelési értéket, munkálkodjanak a gyártási folyamatok ütemes lebonyolításán valamennyi gazdasági egységben; a kitermelőipar, valamint az energiát és nyersanyagokat magas fokon hasznosító termékek esetében, amelyek biztos exportpiaccal rendelkeznek, szárnyalják túl a tervfeladatokat; b) maximális hatékonysággal használják ki az állóalapokat, szilárdan cselekedjenek a termelési kapacitások és a beépített felületek optimális kihasználásáért, a szerszámgépek, ipari berendezések és felszerelések megfelelő leterheléséért, a berendezések és célgépek üzemeltetési műveletei gépesítésének kiterjesztéséért, a káderek szakképzettségének növeléséért és a munkafegyelem megerősítéséért; c) biztosítsák a gépek, berendezések és felszerelések üzembiztos működését a gyártási folyamatok megszakadásának kiküszöbölésével és a javítási állásidő csökkentésével, valamint a minőségi karbantartó munkálatok, revíziók, főjavítások elvégzésével ; úgyszintén biztosítsák a kapacitások teljes kihasználásához szükséges tartalékalkatrészeket, nagyobb mértékben felújítva a kopott alkatrészeket és részegységeket; d) emeljék az összes termékek technikai és minőségi színvonalát a gyártásbavétel korszerűsítése és a felújítás meggyorsítása révén, új magas jellemzőjű anyagok megalkotásával és gyártásbavételével, új nagy termelékenységű, de csekély energiafogyasztású és kevesebb anyagot igénylő új gépek és berendezések létrehozásával; e) értékesítsék magas fokon a nyers- és segédanyagokat, a tüzelőanyagokat és az energiát a gyártásszerkezet összetételének javításával és a műszaki haladás és a modern technológiák kiterjesztésével; f) szigorúan tartsák tiszteletben a minisztériumok, iparközpontok, vállalatok és megyék közötti egységes kooperálási programokban előirányzott szállítási grafikonokat, szoros összhangban a termelés követelményeivel és a szerződéses előirányzatok szigorú betartásával; g) teljes egészében hajtsák végre a minőségi osztályok szerint megállapított fogyasztási javak termelésének növelésére vonatkozó programokat; terjesszék ki a kisipari termelést a helyi nyersanyag-, visszanyerhető és újrafelhasználható anyagforrások maximális értékesítésének a feltételei között. 4. szakasz. — 1982-ben — normális ’ mezőgazdasági esztendő körülményei között — a következő termelési szintek megvalósítását irányozzuk elő: 5. szakasz. — A művelés alá vett szántóterület legkevesebb 6395 ezer hektárt fog kitenni. A művelés alá vett öntözéses mezőgazdasági terület 2200 ezer 7. szakasz. — A mezőgazdaság anyagi alapja 1982-ben a következőképpen fejlődik: a) a mezőgazdaságot 18 400 traktorral, 4500 önjáró gabonabetakarító kombájnnal, burgonyabetakarító gépekkel, valamint más mezőgazdasági gépekkel és berendezésekkel fogjuk ellátni; b) 139 ezer hektárt öntözésre rendezünk be; c) 2600 ezer hektáron lecsapolási és 105 ezer hektáron erózióvédelmi munkálatot végzünk; d) 1802 ezer tonna nitrogén-, foszfor és káliumtartalmú műtrágyát és 51,6 ezer tonna aktív hatóanyagban számított növényvédelmi szert kap a mezőgazdaság. 8. szakasz. — A mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott, tervbe foglalt célkitűzések megvalósítása céljából a Minisztertanács intézkedik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Akadémia, a megyei mezőgazdasági szervek és az állami és szövetkezeti egységes agráripari tanácsok biztosítsák: a) gazdákodjanak ésszerűen a földalappal, a mezőgazdasági területek teljes egészének a kihasználásával, beleértve a szocialista egységek belső területeinek megművelését; növeljék 15 ezer hektárral a szántóföldet és korlátozzák a legszükségesebbre a mezőgazdasági területek kivonását; teljes egészében a tervezett teljesítőképességek szintjén értékesítsék az öntözéses területeket; minden egyes egységes agráripari tanács keretében alkalmazzák ésszerűen a vetésforgót; b) a talaj és éghajlati körülményeknek megfelelően osszák fel a művelés alá vett területeket; elsődlegesen műveljék meg az öntözéses területeken a nagy hozamú, gazdaságilag kifizetődő növényi kultúrákat; c) fokozzák a mezőgazdasági területek termőképességét a talajfeljavító munkálatok elvégzésével, a fölös csapadék levezetésével, az eróziós és szikesedési jelenségek felszámolásával, az öntözésre berendezett egész terület öntözésével; ej) biztosítsák a nagyhozamú vetőmag és ültetőanyag szükségleteit minden egyes növényi kultúra esetében, amelyek az egyes övezetek sajátos talaj- és éghajlati viszonyaihoz alkalmazkodnak; minden egyes növény esetében a termelési övezetek szerinti differenciált agrotechnikai műveleteket alkalmazzanak; e) tökéletesítsék a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermesztési és értékesítési tevékenységet a lakossági szükségletek, az ipar és az export igényeinek jobb körülmények közötti kielégítése végett az egész év folyamán; f) fokozzák a szőlő- és gyümölcsfa-telepítések korszerűsítésére irányuló akciót, új, intenzív és szuperintenzív rendszerű felépítményeket hozzanak létre és hajtsák végre azok karbantartási munkálatait; g) megfelelő időben és magasabb minőségi feltételek között végezzék el a mezőgazdasági munkálatokat, hatékonyan alkalmazzák a műtrágyát és az istállótrágyát, gazdálkodjanak ésszerűen a kártevők elleni vegyszerekkel; terjesszék ki a mezőgazdasági munkálatok gépesítését és használják ki hatékonyan az egész mezőgazdasági traktor- és gépállományt; h) növeljék az állatállományt és az állati eredetű termékek termelési átlagát a szelekció, a szaporítás és a biológiai anyag feljavításával, különösen a szavasmarhák és a juhok esetében, úgyszintén a szaporulat növelésével és az elhullás csökkentésével, teljes egészében használják ki az állattenyésztési komplexumok kapacitását; fejlesszék és korszerűsítsék az ipari típusú állattenyésztési komplexumokat, valamint az állattenyésztési és haltenyésztési farmokat; i) fejlesszék a takarmánytermelést a hektárátlagok növelésével, valamint a legelők és természetes kaszálók feljavító munkálatainak a kiterjesztésével; fejlesszék a kettős takarmánytermesztést, hasznosítsák nagyobb mértékben a szálastakarmányt és másodlagos takarmányokat, feljavítva azok tápértékét; j) megfelelő körülmények között tárolják és őrizzék a mezőgazdasági termékeket a veszteségek csökkentése és a termékminőség biztosítása céljából; k) növeljék a gazdasági hatékonyságot valamennyi állami és szövetkezeti egységes agráripari tanácsban, az összes mezőgazdasági egységekben, az önigazgatás és az önellátás elvei alkalmazásának körülményei között s a földalap és a műszakianyagi bázis hatékonyabb kihasználásával, az anyagi költségek csökkentésével, a munkatermelékenység növelésével, a hektár lesz, melyből 2040 ezer hektár szántóföld. I. szakasz. — Az állatállomány 1982 végére a következő szinteket éri el: minőségi mutatók javításával és a nyers- és segédanyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésével. 8. szakasz. — 1982-ben 23 200 ezer köbméter faanyagot vonunk be a gazdasági körforgásba, melyből 21 385 ezer köbméter az erdőállományból származó főtermék és ritkításból származó melléktermék. Az 1980—1981-ről visszamaradt vágásterület kitermelése pótlólagos feladat lesz 1982-ben. A Minisztertanács intézkedik, hogy az Erdőgazdálkodási és Építőanyagipari Minisztérium, a lobbi tervilletékes biztosítsa: a) erdősítsenek újra, illetve teljesen erdősítsenek 38 ezer hektárt, melyből 7,6 ezer hektáron cellulózia termelésére szolgáló telepítvényt hozzanak létre; 18 ezer hektáron hajtsanak végre természetes erdőfelújítási munkálatokat. A tűlevelű fajták részaránya az összerdősítés volumenének 54 százalékát fogja kitenni az erdőállományban, míg ez értékes hazai fajták hányada 23 százalék lesz; az erdőállományon kívül erdősítéssel feljavítanak 2,3 ezer hektárt; b) alkalmazzák szigorúan az erdőgazdálkodási körforgásba való bekapcsolásra vonatkozó törvényes előírásokat, a felszabadult területek minél rövidebb idő alatti termelésbe fogása végett és szűkítsék le területek kivevését az erdőállományból, valamint az erdőírtást, amely megváltoztatná annak célját; c) szigorúan tartsák tiszteletben a fajokra, vágási korra és átmérőre vonatkozó törvényes előirányzatokat az illető erdő növényi kultúrájának és termelési osztályának megfelelően; intézkedjenek a széldöntések elsődleges kitermeléséért; d) fejlesszék és diverszifikálják a vadgazdálkodást és a halászatot a hegyi vizekben és a szakosított egységekben; terjesszék ki a gyümölcsfa-telepit- t vényeket és fokozzák az erdei gyümölcsök, a gyógynövények és a spontán flóra más termékeinek a betakarítását és értékesítését. 10. szakasz. — 1982-ben a vízgazdálkodás 2900 millió lej értékű beruházást fog megvalósítani, üzembehelyez 105 millió köbméter volumenű komplex hasznosítású gyűjtőtavat. 435 kilométert kitevő partvédelmi és konszolidálási munkálatot végez el a folyók mentén. 209 kilométer hosszúságban árvízvédelmi gáterősítést hajt végre a lakóközpontok és ipari létesítmények, valamint 27 000 hektár mezőgazdasági terület megvédése céljából.A Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériumok, a többi központi szerv, az iparközpontok és vállalatok, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsának végrehajtó bizottságai együtt a Környezetvédelmi Országos Tanáccsal és az Országos Vízügyi Tanáccsal alkalmazzák a környezetvédelmi programot, biztosítván: a) tartsák szigorúan tiszteletben a szennyeződéseket kiváltó folyamatok megengedett határait, visszanyervén az üledékanyagokat; építsenek levegő- és víztisztító berendezéseket, előzzék meg a földalap leromlását, védjéka faunát, az erdők, a rezervátumok és pihenőhelyek növényzetét, szennyezésmentes szállítási eszközöket állítsanak forgalomba; b) helyezzék működésbe és használják ki megfelelően a szennyvíztisztító állomásokat és berendezéseket mind az 1982. évi beruházások, mind pedig a létező létesítmények esetében; c) a hidrotechnikai munkálatokat sorolják be a teljes értékesítési sémarendszerekbe, komplexen és ésszerűen hasznosítsák az illető hidrográfiai medencék vizét, összhangban a területrendezéssel; d) ésszerűen értékesítsék az ivóvíz- és iparivíz-tartalékokat, az öntözésre, villamosenergiaelőállításra, hajózásra, haltenyésztésre és más célokra használható vízforrásokat, növeljék az ipari víz újrafelhasználási fokát és csökkentsék maximálisra a veszteségeket. 11. szakasz. — Az áruszállítás összvolumene 1982-ben 2 075,5 millió tonnát fog kitenni, 1,1 százalékkal lesz nagyobb, mint 1981- ben. A közhasznú szállítás anyagi bázisa 78 dízel- és villanymozdonnyal, 2121 tehervagonnal (4 tengelyes vagonban számolva), 7400 tonna kapacitást kitevő áruszállító járműve, 40 600 hely kapacitású autóbuszokkal, 138,1 ezer tonna kapacitású motornélküli folyami hajókkal, 11 vontató és toló hajóval, 307,5 ezer tdw tengeri hajóval és 2 futár repülőgéppel fog gyarapodni. 12. szakasz. — A posta- és távközlési tevékenység volumene 1982- ben 5,4 százalékkal növekszik 1981-hez viszonyítva, a létező eszközök intenzív kihasználásával, a műszaki-anyagi alap korszerűsítésével, a telefon- és távíróhálózat kiterjesztésével és a városi telefonhálózat további automatizálásával, új települések bekapcsolása révén; kiszélesedik a rádió- és televízióhálózat; növekedni fog az összes posta és távközlési lakossági szolgáltatások minőségi színvonala. 13. szakasz. — A vállalatok, iparközpontok és minisztériumok, a többi központi és helyi szerv, közösen a Szállítási és Távközlésügyi Minisztériummal és a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztériummal intézkednek a szállítások fejlesztése és optimalizálása céljából a szállítások rajonálásának javításával, az áruszállítási folyamatok ésszerűsítésével, a leghatékonyabb szállítási eszközök megválasztásával, az üresjáratok kiküszöbölésével és a szállíási középtá1982 folyamán üzembehelyezünk 800 fontos ipari és agrozootechnikai termelési kapacitást. Környezetvédelemre 4 milliárd lejt fordítunk. 15. szakasz. A Minisztertanács intézkedik, hogy valamenynyi beruházási terv illetékes, a berendezést szállító iparközpontok és minisztériumok, mindazok, akiknek alárendeltségében építkezési-szerelési egységek vannak, együtt a Beruházási Tevékenységet Koordináló Tanácscsal, az Állami Tervbizottsággal, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztériummal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanáccsal, a Pénzügyminisztériummal, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztériummal, az Iparépítkezési Minisztériummal, a Néptanácsügyi Bizottsággal, a Beruházási-Építkezési Állami Főigazgatósággal, az építkezéseket Irányító Központi Kutatóés Tervezőintézettel, a finanszírozó bankokkal együtt intézkedjenek: a) a tervben megállapított határidőkben helyezzék üzembe a beruházási jegyzékben szereplő létesítményeket és tartsák szigorúan tiszteletben a tervezett termelési paraméterek elérési grafikonjainak előirányzatait, intézkedést hozva a következőkre: az építkezési-szerelési munkálatok elvégzése és a berendezésszállítás biztosítása összhangban a beruházási grafikonokkal; az előirányzott mechanikai és technológiai próbák időpontjainak tiszteletben tartása és e munkálatokat optimális körülmények között végrehajtó szakképzett munkaerő biztosítása; a megrendelő egység szakemberei részvételének megfelelő megszervezése a berendezések beszerelési munkálatai és az üzempróbák elvégzésében; b) összpontosítsák az erőket az épülő kapacitások üzembehelyezésére az előirányzott határidőben; új munkálatok megkezdéséhez csak a kivitelezési dokumentációk jóváhagyása és a megvalósításukhoz szükséges valamennyi feltétel megteremtése után lássanak hozzá; c) gyorsítsák meg a dokumentációk előkészítésének ütemét a beruházási létesítményeknél, a központi kutatási intézetek és más kutató, gyártástervező, építkezés- és berendezéstervező egységek kapacitásának teljes hasznosítása révén; terjesszék ki a típustervek és újrahasználható tervek alkalmazását; d) a beruházási dokumentáció keretében a folyamatban lévő, illetve új munkálatok esetében a leghatékonyabb technológiai és konstrukciós megoldásokat fogadják el, amelyek vezessenek a kiutalt építőanyag kvótákba való beilleszkedéshez, fém, cement, energia és tüzelőanyag megtakarításához, valamint a beruházások hatékonyságának fokozásához; korlátozzák az ipari és agrozootechnikai építkezések volumenét és felületét szigorúan a technológiai folyamatok által meghatározott szükségletekre; e) valamennyi építkezési-szerelési építőtelepen ütemes tevékenységet bontakoztassanak ki, terjesszék ki az építkezési-szerelési munkálatok gépesítését és iparosítását, valamint a korszerű kivitelezési technológiáké, nyomon követvén az egész év folyamán a munkaerő foglalkoztatását, az építkezési berendezések és szállító eszközök kihasználását; fokozzák az együttműködést a beruházók, tervezőegységek, építkezési-szerelési egységek és berendezés-szállítók között. 16. szakasz. — A tudományos kutatás, technológia és műszaki fejlesztés terén az 1982. évi terv 2300 alapvető célkitűzést irányoz elő, amelyek hozzájárulnak a nyersanyagok értékesítési fokának növeléséhez, a termelés műszaki és minőségi színvonalának emeléséhez új és tökéletesített technológiák alkalmazásával, a gyártási folyamatok gépesítésének és automatizálásának kiterjesztésével, s úgyszintén hozzájárulnak az anyagfogyasztás csökkentéséhez és a termelés általános hatékonyságának gyorsabb növeléséhez. Új termékeket és anyagokat veszünk gyártásba és hozunk létre, s annak következtében 1982- ben a köztársasági ipar feldolgozó ágazatainak árutermelése 18,5 százalékban az 1981-ben újonnan gyártásba vett és korszerűsített termékek, valamint az 1982-ben asszimilálandó termékek alapján valósul meg. válságok lerövidítésével, a korszerű műveletek, főként a rakodólapos és konténeres szállítás kiterjesztésével és a be- és kirakodások gépesítésével; használják ki hatékonyan az egész szállítási állományt; fokozzák a saját flotta használatát a külkereskedelmi műveletek lebonyolításában; javítsák meg az ellátmányban levő eszközök karbantartó és javító munkálatait, szigorúan takarékoskodjanak az üzemanyaggal és energiával. Nyomon követik, hogy a közúti szállítást nagy kapacitású járművekkel, az utánfutók használatával váltásonként szervezzék meg. 14. szakasz. — A nemzetgazdaság összberuházásának volumene 226,3 milliárd lej lesz 1982- ben. A nemzetgazdaság, főbb ágazatai szerint a beruházás volumene a következőképpen oszlik meg: 17. szakasz. — A Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériumok, iparközpontok és vállalatok, együtt a központi intézetekkel és szakakadémiákkal, a tudományos kutató- és gyártástervező egységekkel, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács egységes koordinálásával, valamint az Állami Tervbizottsággal, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Allóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztériummal, illetve a gépipar és fémipar profilírozását, szakosítását és kooperálását koordináló Tanáccsal biztosítsák: a) hangsúlyosan fejlesszék a saját nyersanyag- és tüzelőanyagbázist, tökéletesítsék a hasznos anyagok kinyerési technológiáit magasabb teljesítmények és alacsonyabb költségek elérésével, csökkentsék ugyanakkor a kiváló minőségű adaléktüzelőanyagok fogyasztását a széntüzelésű hőerőművekben és terjeszszék ki a törpe vízi erőművek hálózatát! b) terjesszék ki a hévizeken, a szélen, napfényen és biogázon stb. alapuló új energiaforrások értékesítését, valamint az összes visszanyerhető és újrafelhasználható energetikai erőtartalékok hasznosítását; valamenynyi tevékenységi szektorban csökkentsék a fajlagos energia- és tüzelőanyagfogyasztást; az új energiaforrások és a visszanyerhető és újrafelhasználható energiatartalékok értékesítésére irányuló új felszereléseket és specifikus anyagokat hozzanak létre; c) vezessenek be és vegyenek gyártásba fejlett, nagy teljesítményű technológiákat, amelyek biztosítják a nyersanyagok értékesítési fokának növelését, a termelés felújítását és korszerűsítését; tökéletesítsék a létező technológiákat, az anyagfogyasztások csökkentése és a gépek, berendezések, felszerelések teljesítményének növelése végett; dolgozzák ki és alkalmazzák a termelési folyamatokból és fogyasztásból visszamaradt újrafelhasználható anyagok gazdasági körforgásba állítására szolgáló technológiákat; d) vegyenek gyártásba újra korszerűsített, kevés fűtőanyagot és nyersanyagot igénylő termékeket, valamint az elektronika, nukleáris energetika, repülőgépipar és más területek számára szükséges anyagokat, dolgozzanak ki nagyteljesítményű és tartósabb, csekélyebb energiafogyasztású és kisebb súlyú műszaki-gazdasági teljesítmény szempontjából, a fejlett ipari országok megvalósításai szintjén álló új típusú gépeket, berendezéseket, készülékeket és felszereléseket; helyezzenek megkülönböztetett hangsúlyt az importot lényegesen csökkentő termékek asszimilálására és gyártásba vételére; e) értékesítsék a termelésben a befejezett kutatásokat és gyorsítsák meg a vásárolt licencek értékesítését; fejlesszék a licenc alapú technológiákat és a gyártásba vett termékeket; f) növeljék a tudományos kutatás és gyártástervezés hozzájárulását a termelés tudományos alapon történő megszervezéséhez és programozásához, a gépek, berendezések és felszerelések karbantartó és javító tevékenységének optimizálásában, terjesszék ki a termelés gépesítését és automatizálását, növeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék a kiadásokat és fokozzák a gazdasági hatékonyságot valamennyi területen. 13. szakasz. — A terv anyagi alapját 1982-ben növekvő mértékben fogjuk biztosítani saját erőforrásainkból, nyomon követve e tartalékokkal való észszerű és hatékony gazdálkodást. E célból a Minisztertanács intézkedik, hogy a vállalatok, iparközpontok, minisztériumok, a többi központi szerv, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsának végrehajtó bizottságai együtt a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Alsóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztériummal, az Állami Tervbizottsággal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanáccsal, a Pénzügyiminisztériummal, a Szállítási és Távközlésügyi Minisztériummal és a bankokkal biztosítsák: a) hasznosítsák széleskörűen a belső termelésből származó nyers- és segédanyagforrásokat; b) műszakilag megalapozott normák és normatívák alapján állapítsák meg a szükségletet; szigorúan illeszkedjenek be a tervben jóváhagyott fogyasztásokba; valósítsanak meg értékes termékeket egyre kevesebb nyersanyag, és energiaráfordítással; c) gazdálkodjanak ésszerűen az anyag- és segédanyag, tüzelőanyag és félkészgyártmány készletekkel, gyorsan vezessék be a gazdasági körforgásba az összes elfekvő anyagtartalékokat; d) alkalmazzák szigorúan a termékek tipizálását és tökéletesítsék a műszaki haladás követelményeinek megfelelő szabványokat; csökkentsék a legszükségesebbre az anyagok, részegységek, gépek, berendezések és felszerelések, valamint a gyártási vonaltípusok, az országban a törvény keretei között létrehozott ipari és polgári konstrukciók típusméreteinek a számát; e) tartsák tiszteletben a vállalatok, iparközpontok és megyék közötti kooperálási programokat; f) tökéletesítsék az ellátási folyamatot a vállalatok ütemes ellátásának biztosítása végett, nyers- és segédanyagokkal, a tervben előirányzott más termékekkel; tartsák szigorúan tiszteletben a megkötött gazdasági szerződéseket. 18. szakasz. — A mérlegben előirányzott visszanyerhető és újrafelhasználható anyagok — különösen a vas és öntvények, ez ötvözött acélok, a nikkel, réz, aluminium és más színesfémek, vegyipari termékek, ásványolajok, gumi, műanyagok, fa, papír, textíliák, bőr, üveg-, valamint a bányalerakatok, kohászati salak és erőművi hamu, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar melléktermékei maximális értékesítése és hasznosítása végett a Minisztertanács intézkedik a használt termékek begyűjtése és teljes értékesítése megszervezésének az érdekében, a felújított, visszanyert anyagok, valamint az alkatrészek, részegységek, felszerelések és célgépkomponensek megfelelő használatával. A Minisztertanács intézkedik, hogy a Pénzügyminisztérium, az Állami Tervbizottság, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács, az Állami Árbizottság, a Bank- és Pénzügyi Tanács együtt a minisztériumokkal, a többi központi szervvel, az iparközpontokkal, vállalatokkal, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsa végrehajtó bizottságaival biztosítsák a termelési költségek csökkentési programjainak megvalósítását, a vállalatok és iparközpontok költségvetéseiben előirányzott jövedelmek megvalósítását, összhangban az egységes országos tervvel és az állami költségvetéssel. E célból azon lesznek, hogy szigorúan tartsák tiszteletben az új gazdaságipénzügyi mechanizmus előirányzatait, intézkedéseket foganatosítsanak annak érdekében, hogy minden gazdasági egység szilárdan alkalmazza a munkásönigazgatást és önálló gazdaságipénzügyi eszközgazdálkodás alapelveit és költségvetésük keretében saját forrásaikból biztosítsák a kiadások fedezését és a maximális nyereségek elérését. 24. szakasz. — A külkereskedelem volumene 1982-ben 14 százalékkal fog növekedni 1981-hez viszonyítva. 25. szakasz. — A növekvő hatékonyság körülményei között fokozódó exportfeladatok teljesítésének céljából a Minisztertanács biztosítani fogja, hogy a minisztériumok, együtt a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztériummal, az Állami Tervbizottsággal, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodásellenőrzési Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanáccsal, a Román Külkereskedelmi Bankkal intézkedjenek a következők érdekében: a) fokozzák a külföldi piackutatást és a külföldi partnerekkel való szerződések megkötését az egész export és import volumenére, diverzifikálják a kereskedelem formáit, szélesítsék ki az értékesítési piacokat; b) valósítsák meg az exportra irányzott árualapot kapacitások és vállalatok szakosításával és a termelés kellő időben történő beindításával a megrendelő által igényelt választékszerkezetnek és minőségnek megfelelően, biztosítván a külpiacra szállított termékek valutahozó képességének állandó növelését ; c) gazdálkodjanak maximális igényességgel az importalapokkal, csökkentvén a fajlagos fogyasztásokat, minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a belső erőforrásokra, a nyers- és segédanyagok teljes visszanyerésére és újrafelhasználására az ország valutáris erőfeszítéseinek csökkentése érdekében; d) a külföldön végzendő építkezési-szerelési munkálatok határidőben és a versenyképesség körülményei között való lebonyolításához, valamint a műszaki rajzok, dokumentációk és műszaki segédlet exportjához biztosítsák a szükséges munkaerőt és dotációt; e) teljes egészében valósítsák meg a nemzetközi gazdasági és műszaki kooperálási akciókat; fokozzák a tárgyalásokat a külföldi partnerekkel és kezdeményezzenek új akciókat a nemzetközi gazdasági együttműködés és kooperálás hatékonyságának fokozása és kiszélesítése végett; növeljék a vegyestársaságok jövedelmezőségét. A kereskedelmi és külföldi fizetési mérleg tervezett egyensúlyának megvalósítása céljából a Minisztertanács intézkedik, hogy növekedjék az export és 20. szakasz. 1982-ben az egy személyre vett nettó termelési érték alapján számított munkatermelékenység a következőképpen fog növekedni: a) a köztársasági iparban 7 % b) az építkezés-szerelésben 6 % 21. szakasz. — 1982-ben a dolgozószemélyzet létszáma a gazdaság egészében 7485 ezer fő lesz. A szakmai oktatás és a szaklíceumok keretében, valamint rövid időtartamú továbbképző tanfolyamokon 300 ezer szakmunkást készítünk fel, akik 1982- ben lépnek a termelésbe. 22. szakasz. — A munkatermelékenység növelésére előirányzott feladatok megvalósítása céljából, a Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériumok, együtt a Munkaügyi Minisztériummal, az Állami Tervbizottsággal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanáccsal, az Oktatás- és Nevelésügyi Minisztériummal biztosítsák: a) tökéletesítsék a termelés és a munka megszervezését a vállalatokban, a részlegeken és a műhelyekben, növeljék a termelés gépesítési és automatizálási fokát, javítsák meg a munkanormákat az összes ágazatokban a technikai dotációnak megfelelően, csökkentsék a nem közvetlenül a termelésben dolgozó személyzetet, általánosítsák valamennyi tevékenységi területen a globális akkordot, erősítsék meg a rendet és a fegyelmet valamennyi munkahelyen; b) valósítsák meg a munkaerő toborzására, felkészítésére és szakmai továbbképzésére kidolgozott programok előirányzatait, hogy az oktatás, az egész felkészítő és ismeretfelújító rendszer feleljen meg az ország gazdasági-társadalmi fejlesztése által támasztott követelményeknek 23. szakasz. — 1982-ben az 1000 lej termelésre vagy bruttó jövedelemre számított költségek a következőképpen fognak csökkeni: ésszerűsödjék az import. A tervben megállapított import maximális, mind a termelés (nyers- és alapanyagok, más anyagok, pótalkatrészek és részegységek), mind pedig a beruházások tekintetében. A végrehajtás során az importra előirányzott alapok csökkeni fognak, amennyiben az exportfeladatokat nem valósítják meg. Úgyszintén, az import növelésére vonatkozó kéréseket csakis végleges szerződésekkel lefedezett, pótlólagos export realizálásával hagyhatnak jóvá. 26. szakasz — A nemzeti jövedelem 1982-ben 5,5 százalékkal növekszik 1981-hez viszonyítva, biztosítván az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési nemzeti alaphoz és a lakosság életszínvonalának további emeléséhez szükséges forrásokat. 27. szakasz — A szocialista kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmának az összvolumene 1982-ben 232,7 milliárd lej, míg a szolgáltatásoké 26,9 milliárd lej lesz. A lakossági szükségletek jobb körülmények között történő kielégítése céljából a Minisztertanács intézkedik, hogy a Közfogyasztási javak termelését koordináló Tanács, a Lakosságellátóés szolgáltatási tevékenységet Vezető és irányító Tanács, a Belkereskedelmi Minisztérium, az Állami Tervbizottság, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsa, a többi tervilletékessel együtt intézkedjék: a) erősítsék meg a területi önigazgatást és önellátást a lakosság ellátásának biztosítása céljából mezőgazdasági terményekkel, az állati és növényi eredetű termelés növelése révén valamennyi állami és szövetkezeti egységben, illetve a lakosság gazdaságaiból kikerülő tartalékok fokozottabb értékesítése által; b) szigorúan valósítsák meg a lakosság fogyasztási javakkal való ellátásának és e javak termelésének biztosítására vonatkozó programok előirányzatait, maradéktalanul és ütemesen, diverszifikált választékban és minőségben szállítsák le a piacalapot képező árukat, a lakosság minél jobb körülmények közötti ellátásának biztosítása céljából; c) teljesítsék a tervben előirányzott kiskereskedelmi árueladást a megyékben, és biztosítsák az ország valamennyi övezetének kiegyensúlyozott ellátását ; d) fejlesszék és tökéletesítsék tovább a kereskedelmi és szolgáltatási egységek hálózatát, biztosítván azok ésszerű területi megoszlását; e) tökéletesítsék és fejlesszék tovább a szolgáltatásokat, javítsák ezek minőségét a lakossági szükségleteknek megfelelően, használják ki és foglalkoztassák hatékonyan a létező kapacitásokat, illetve a helyi munkaerőt. 28. szakasz — A dolgozói személyzet javadalmazási alapja 232,9 milliárd lej lesz, biztosítván a reáljavadalmazás 1,5 százalékos növekedését 1981-hez viszonyítva. A parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és személyi gazdaságaiban végzett munkájából származó reáljövedelem, egy aktív személyre számává, 1982-ben 3,2 százalékkal nő 1981-hez viszonyítva. 29. szakasz — Az oktatás anyagi bázisa 1982 folyamán tovább bővül az oktatásnak a termeléssel és kutatással való integrációs formái kiszélesítése és javítása céljából. 1982 végéig a napközi otthonokban használatba adunk 7835 helyet. Az elemi, gimnáziumi és műszaki-szakmai oktatás számára létrehozunk 1435 osztálytermet. 18 430 internátusi he (Folytatása a 3. oldalon) 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervét. Románia Szocialista Köztársaság gazdasági-társadalmi fejlesztésének főbb mutatóit Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — Elfogadjuk Románia Szocialista Köztársaság — százalékban, az 1981-es árakban számítva — háztáji gazdaságból származó reáljövedelme, egy aktív személyre számítva 3,2 13. Kiskereskedelmi áruforgalom 4,6 14. A lakosságnak végzett szolgáltatások 11,2 2. szakasz. — A főbb ipari termékek a következő szinteken valósulnak meg: Ipar Mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás Építkezés Tudományos kutatás, technológiafejlesztés és -tervezés Szállítás és távközlés Áruforgalom és turisztika Oktatás, kultúra, egészségvédelem Lakásépítkezés (beleértve a munkásszállókat) Helység- és lakásgazdálkodás Sorszám Mutató Növekedés 1981-hez viszonyítva 1. Társadalmi termék 4,5 2. Nemzeti jövedelem 5,5 3. Ipari termelés — nettó termelési érték 5,6 — árutermelési érték 4,7 4. Mezőgazdasági termelés — össztermelési érték 6,0—7,9 — nettó termelési érték 6,8 5. A nemzetgazdaság összberuházása 5,0 6. A külkereskedelem volumene 14,0 7. Munkatermelékenység az iparban (a nettó termelés alapján számítva) 4,1 8. Az 1000 lej árutermelésre számított költségek csökkentése a köztársasági iparban 1,9 9. Belső villamosenergia-fogyasztás 3,0 10. A lakosság össz-reáljövedelme 2,7 11. Az átlag reáljavadalmazás 1,5 12. A parasztságnak az mtsz-ből és a Villamosenergia mil. kWh 74100 Nettó szén ezer tonna 44 000 Kőolaj ezer tonna 12 500 Kitermelt hasznosítható metángáz, beleértve a szabad gázakat mil. köbméter 32 980 Acél ezer tonna 14190 Elektrotechnikai és elektronikai automatizálási eszközök mii. lej 6836 Elektronikus számítástechnikai eszközök mii. lej 1656 Finommechanikai, optikai termékek, hidraulikus és pneumatikus felszerelések és elemek mii. lej 9 949 Fémforgácsoló szerszámgépek mii. lej 8 993 Gépek és technológiai berendezések az ipar számára ezer tonna 745,5 mii. lej 27 044" Traktorok darab 85 QQQ Személygépkocsik darab 120 000 Áruszállító tengeri hajók ezer tdw 841 Műtrágya ezer tonna 100 százalékos aktív hatóanyagban 3 521 Makromolekuláris alaptermékek ezer tonna 100 százalékos egyenlegben 758 Műgumi ezer tonna 207,3 Gépkocsi, traktor, repülőgép gumiabroncs ezer darab 6 710 Műszál ésrost '■* ezer tonna 266,1 Cement - ezer tonna 80 százalékos klinkeregyenlegben 15 800 Fabútor mii. lej 17 HO Háztartási villamosgépek és felszerelések mii. lej 2 625 Gyógyszer, emberi használatra mii. lej 3 786 Szövet mii. négyzetméter 1292 . .. mii. lej 32 800 Textilkonfekció ^ • mii. lej 36100 Kötöttáru mii. lej 15 300 Lábbeli ' ' mii. pár 122,4 mii, lej 12 550 Vágott hús — összesen : 4 ezer tona 2100 Hat ezer tonna 300 Tej és tejtermék ■**., ezer hl. 1 34 290 Étolaj 1' . v ezer tonna , 311 Cukor 1 ezer tonna 844 Sör ezer hl. 11730 mértékegység 1982 Szemes gabona — összesen ezer tonna 24 000 ebből: — búza és rozs ezer tonna 6 845 — kukorica ezer tonna 13 295 Cukorrépa ezer tonna 8 960 Napraforgó és repce ezer tonna 1 170 Olailen Szója Len- és kenderrost Őszi burgonya Szántóföldi zöldség Gyümölcs * Szőlő Hús (élősúlyban) Tehéntej Gyapjú Tojás ezer tonna 103 ezer tonna 740 ezer tonna 563 ezer tonna 5 850 ezer tonna 6 800 ezer tonna 2 424 ezer tonna 2 020 ezer tonna 2 774 ezer hl 57 870 tonna 40100 mil. darab 7 373 mérték lap. egység 1982 Szarvasmarha ezer fő 8 780 ebből: — tehén ezer fő 2 735 — üszó ezer fő 810 Sertés ezer fő • 13 750 Juh és kecske ezer fő 17 580 Tojó baromfi ezer fő 60 440 Agazat milliárd lej 117,7 35,3 6,3 1,8 25,5 5,4 3,7 23,2 M — a köztársasági iparban 15,5 lej — az állami mezőgazdaságban 82,9 lej — az építkezés-szerelésben (fővállalkozás) 10,0 lej —■ a szállítási tevékenységben 7,2 lej ELŐRE - 1981. december 1.