Előre, 1981. december (35. évfolyam, 10581-10607. szám)

1981-12-01 / 10581. szám

2. TÖRVÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1982. évi egységes országos —gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról 3. szakasz. — A Miniszterta­nács intézkedik, hogy a minisz­tériumok és a többi központi szerv, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptaná­csának végrehajtó­i bizottságai, az­ iparközpontok és vállalatok dolgozói tanácsai, az Állami Tervbizottság, a Műszaki-Anya­gi Ellátásügyi és Állóalapgazdál­­kodás-ellenőrzési Minisztérium, a Külkereskedelmi és Nemzet­közi Gazdasági Kooperálási Mi­nisztérium, valamint a Pénzügy­minisztérium biztosítsák: a) maradéktalanul valósítsák meg a tervben előirányzott vá­laszték szerinti fizikai termelé­si feladatokat és a nettó terme­lési értéket, munkálkodjanak a gyártási folyamatok ütemes le­bonyolításán valamennyi gazda­sági egységben; a kitermelőipar, valamint az energiát és nyers­anyagokat magas fokon hasznosító termékek esetében, amelyek biz­tos exportpiaccal rendelkeznek, szárnyalják túl a tervfeladato­kat; b) maximális hatékonysággal használják ki az állóalapokat, szilárdan cselekedjenek a ter­melési kapacitások és a beépített felületek optimális kihasználásá­ért, a szerszámgépek, ipari be­rendezések és felszerelések meg­felelő leterheléséért, a berende­zések és célgépek üzemeltetési műveletei gépesítésének kiter­jesztéséért, a káderek szakkép­zettségének növeléséért és a munkafegyelem megerősítéséért; c) biztosítsák a gépek, beren­dezések és felszerelések üzem­biztos működését a gyártási fo­lyamatok megszakadásának ki­küszöbölésével és a javítási ál­lásidő csökkentésével, valamint a minőségi karbantartó mun­kálatok, revíziók, főjavítások el­végzésével ; úgyszintén biztosít­sák a kapacitások teljes kihasz­nálásához szükséges tartalék­alkatrészeket, nagyobb mérték­ben felújítva a kopott alkatré­szeket és részegységeket; d) emeljék az összes termékek technikai és minőségi színvona­lát a gyártásbavétel korszerűsí­tése és a felújítás meggyorsítása révén, új magas jellemzőjű a­­nyagok megalkotásával és gyár­­tásbavételével, új nagy termelé­kenységű, de csekély energia­­fogyasztású és kevesebb anyagot igénylő új gépek és berendezé­sek létrehozásával; e) értékesítsék magas fokon a nyers- és segédanyagokat, a tü­zelőanyagokat és az energiát a gyártásszerkezet összetételének javításával és a műszaki haladás és a modern technológiák kiter­jesztésével; f) szigorúan tartsák tisztelet­ben a minisztériumok, iparköz­pontok, vállalatok és megyék kö­zötti egységes kooperálási prog­ramokban előirányzott szállítási grafikonokat, szoros összhangban a termelés követelményeivel és a szerződéses előirányzatok szi­gorú betartásával; g) teljes egészében hajtsák végre a minőségi osztályok sze­rint megállapított fogyasztási javak termelésének növelésére vonatkozó programokat; ter­jesszék ki a kisipari termelést a helyi nyersanyag-, visszanyerhe­tő és újrafelhasználható anyag­források maximális értékesíté­sének a feltételei között. 4. szakasz. — 1982-ben — nor­mális ’ mezőgazdasági esztendő körülményei között — a követ­kező termelési szintek megvaló­sítását irányozzuk elő: 5. szakasz. — A művelés alá vett szántóterület legkevesebb 6395 ezer hektárt fog kitenni. A művelés alá vett öntözéses mezőgazdasági terület 2200 ezer 7. szakasz. — A mezőgazdaság anyagi alapja 1982-ben a követ­kezőképpen fejlődik: a) a mezőgazdaságot 18 400 traktorral, 4500 önjáró gabonabe­­takarító kombájnnal, burgonya­­betakarító gépekkel, valamint más mezőgazdasági gépekkel és berendezésekkel fogjuk ellátni; b) 139 ezer hektárt öntözésre rendezünk be; c) 2600 ezer hektáron lecsapo­­lási és 105 ezer hektáron erózió­­védelmi munkálatot végzünk; d) 1802 ezer tonna nitrogén-, foszfor és káliumtartalmú mű­trágyát és 51,6 ezer tonna aktív hatóanyagban számított növény­­védelmi szert kap a mezőgazda­ság. 8. szakasz. — A mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott, tervbe foglalt célkitűzések megvalósí­tása céljából a Minisztertanács intézkedik, hogy a Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Miniszté­rium, a Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetek Országos Szövet­sége, a Mezőgazdasági és Erdő­gazdálkodási Akadémia, a me­gyei mezőgazdasági szervek és az állami és szövetkezeti egy­séges agráripari tanácsok bizto­sítsák: a) gazdákodjanak ésszerűen a földalappal, a mezőgazdasági területek teljes egészének a ki­használásával, beleértve a szo­cialista egységek belső terüle­teinek megművelését; növeljék 15 ezer hektárral a szántóföldet és korlátozzák a legszüksége­sebbre a mezőgazdasági terüle­tek kivonását; teljes egészében a tervezett teljesítőképességek szintjén értékesítsék az öntözé­ses területeket; minden egyes egységes agráripari tanács kere­tében alkalmazzák ésszerűen a vetésforgót; b) a talaj és éghajlati körül­ményeknek megfelelően osszák fel a művelés alá vett területe­ket; elsődlegesen műveljék meg az öntözéses területeken a nagy hozamú, gazdaságilag kifizetődő növényi kultúrákat; c) fokozzák a mezőgazdasági területek termőképességét a ta­lajfeljavító munkálatok elvégzé­sével, a fölös csapadék leveze­tésével, az eróziós és szikesedési jelenségek felszámolásával, az öntözésre berendezett egész te­rület öntözésével; ej) biztosítsák a nagyhozamú vetőmag és ültetőanyag szükség­leteit minden egyes növényi kultúra esetében, amelyek az egyes övezetek sajátos talaj- és éghajlati viszonyaihoz alkalmaz­kodnak; minden egyes növény esetében a termelési övezetek szerinti differenciált agrotechni­kai műveleteket alkalmazzanak; e) tökéletesítsék a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermesz­tési és értékesítési tevékenységet a lakossági szükségletek, az ipar és az export igényeinek jobb körülmények közötti kielégítése végett az egész év folyamán; f) fokozzák a szőlő- és gyü­mölcsfa-telepítések korszerűsí­tésére irányuló akciót, új, inten­zív és szuperintenzív rendszerű felépítményeket hozzanak létre és hajtsák végre azok karbantar­tási munkálatait; g) megfelelő időben és maga­sabb minőségi feltételek között végezzék el­­ a mezőgazdasági munkálatokat, hatékonyan al­kalmazzák a műtrágyát és az istállótrágyát, gazdálkodjanak ésszerűen a kártevők elleni vegyszerekkel; terjesszék ki a mezőgazdasági munkálatok gé­pesítését és használják ki haté­konyan az egész mezőgazdasági traktor- és gépállományt; h) növeljék az állatállományt és az állati eredetű termé­kek termelési átlagát a sze­lekció, a szaporítás és a bio­lógiai anyag feljavításával, különösen a szavasmarhák és a juhok esetében, úgyszin­tén a szaporulat növelésével és az elhullás csökkentésével, teljes egészében használják ki az állattenyésztési komplexu­mok kapacitását; fejlesszék és korszerűsítsék az ipari típusú ál­lattenyésztési komplexumokat, valamint az állattenyésztési és haltenyésztési farmokat; i) fejlesszék a takarmányter­melést a hektárátlagok növelésé­vel, valamint a legelők és ter­mészetes kaszálók feljavító munkálatainak a kiterjesztésé­vel; fejlesszék a kettős takar­mánytermesztést, hasznosítsák nagyobb mértékben a szálasta­karmányt és másodlagos takar­mányokat, feljavítva azok táp­értékét; j) megfelelő körülmények kö­zött tárolják és őrizzék a mező­­gazdasági termékeket a veszte­ségek csökkentése és a termék­­minőség biztosítása céljából; k) növeljék a gazdasági haté­konyságot valamennyi állami és szövetkezeti egységes agrár­ipari tanácsban, az összes mező­­gazdasági egységekben, az ön­igazgatás és az önellátás elvei alkalmazásának körülményei kö­zött s a földalap és a műszaki­anyagi bázis hatékonyabb ki­használásával, az anyagi költsé­gek csökkentésével, a munka­termelékenység növelésével, a hektár lesz, melyből 2040 ezer hektár szántóföld. I. szakasz. — Az állatállomány 1982 végére a következő szinte­ket éri el: minőségi mutatók javításával és a nyers- és segédanyag-, tü­zelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésével. 8. szakasz. — 1982-ben 23 200 ezer köbméter faanyagot vonunk be a gazdasági körforgásba, melyből 21 385 ezer köbméter az erdőállományból származó főter­mék és ritkításból származó melléktermék. Az 1980—1981-ről visszamaradt vágásterület kiter­melése pótlólagos feladat lesz 1982-ben. A Minisztertanács intézkedik, hogy az Erdőgazdálkodási és É­­pítőanyagipari Minisztérium, a lobbi tervilletékes biztosítsa: a) erdősítsenek újra, illetve teljesen erdősítsenek 38 ezer hektárt, melyből 7,6 ezer hektá­­ron cellulózia termelésére szol­gáló telepítvényt hozzanak lét­re; 18 ezer hektáron hajtsanak végre természetes erdőfelújítási munkálatokat. A tűlevelű fajták részaránya az összerdősítés vo­lumenének 54 százalékát fogja kitenni az erdőállományban, míg ez értékes hazai fajták hányada 23 százalék lesz; az erdőállomá­nyon kívül erdősítéssel feljaví­tanak 2,3 ezer hektárt; b) alkalmazzák szigorúan az erdőgazdálkodási körforgásba való bekapcsolásra vonatkozó törvényes előírásokat, a felsza­badult területek minél rövidebb idő alatti termelésbe fogása vé­gett és szűkítsék le területek ki­­vevését az erdőállományból, va­lamint az erdőírtást, amely meg­változtatná annak célját; c) szigorúan tartsák tisztelet­ben a fajokra, vágási korra és átmérőre vonatkozó törvényes előirányzatokat az illető erdő növényi kultúrájának és terme­lési osztályának megfelelően; intézkedjenek a széldöntések el­sődleges kitermeléséért; d) fejlesszék és diverszifikál­­ják a vadgazdálkodást és a ha­lászatot a hegyi vizekben és a szakosított egységekben; ter­jesszék ki a gyümölcsfa-telepit- t vényeket és fokozzák az erdei gyümölcsök, a gyógynövények és a spontán flóra más termé­keinek a betakarítását és érté­kesítését. 10. szakasz. — 1982-ben a­ víz­gazdálkodás 2900 millió lej ér­tékű beruházást fog megvalósí­tani, üzembehelyez 105 millió köbméter volumenű komplex hasznosítású gyűjtőtavat. 435 ki­lométert kitevő partvédelmi és konszolidálási m­unkálatot vé­gez el a folyók mentén. 209 ki­lométer hosszúságban árvízvé­delmi gáterősítést hajt végre a lakóközpontok és ipari létesít­mények, valamint 27 000 hektár mezőgazdasági terület megvé­dése céljából.A Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériumok, a többi központi szerv, az iparközpontok és vállalatok, a megyei népta­nácsok és Bukarest municípium néptanácsának végrehajtó bizott­ságai együtt a Környezetvédel­mi Országos Tanáccsal és az Országos Vízügyi Tanáccsal al­kalmazzák a környezetvédelmi programot, biztosítván: a) tartsák szigorúan tisztelet­ben a szennyeződéseket kiváltó folyamatok megengedett határait, visszanyervén az üledékanyago­kat; építsenek levegő- és víz­tisztító berendezéseket, előzzék meg a földalap leromlását, véd­jék­­a faunát, az erdők, a rezer­vátumok és pihenőhelyek nö­vényzetét, szennyezésmentes szállítási eszközöket állítsanak forgalomba; b) helyezzék működésbe és használják ki megfelelően a szennyvíztisztító állomásokat és berendezéseket mind az 1982. évi beruházások, mind pedig a lé­tező létesítm­ények esetében; c) a hidrotechnikai munkála­tokat sorolják be a teljes ér­tékesítési sémarendszerekbe, komplexen és ésszerűen hasz­nosítsák az illető hidrográfiai medencék vizét, összhangban a területrendezéssel; d) ésszerűen értékesítsék az ivóvíz- és iparivíz-tartalékokat, az öntözésre, villamosenergia­­előállításra, hajózásra, halte­nyésztésre és más célokra hasz­nálható vízforrásokat, növeljék az ipari víz újrafelhasználási fo­kát és csökkentsék maximálisra a veszteségeket. 11. szakasz. — Az áruszállítás összvolumene 1982-ben 2 075,5 millió tonnát fog kitenni, 1,1 százalékkal lesz nagyobb, mint 1981- ben. A közhasznú szállítás anyagi bázisa 78 dízel- és villanymoz­­donnyal, 2121 tehervagonnal (4 tengelyes vagonban számolva), 7400 tonna kapacitást kitevő á­­ruszállító járműve, 40 600 hely kapacitású autóbuszokkal, 138,1 ezer tonna kapacitású motornél­küli folyami hajókkal, 11 vonta­tó és toló hajóval, 307,5 ezer tdw tengeri hajóval és 2 futár repülőgéppel fog gyarapodni. 12. szakasz. — A posta- és táv­közlési tevékenység volumene 1982- ben 5,4 százalékkal növek­szik 1981-hez viszonyítva, a lé­tező eszközök intenzív kihaszná­lásával, a műszaki-anyagi alap korszerűsítésével, a telefon- és távíróhálózat kiterjesztésével és a városi telefonhálózat­ további automatizálásával, új települé­sek bekapcsolása révén; kiszé­lesedik a rádió- és televízióháló­zat; növekedni fog az összes posta és távközlési lakossági szolgáltatások minőségi színvo­nala. 13. szakasz. — A vállalatok, iparközpontok és minisztériu­mok, a többi központi és helyi szerv, közösen a Szállítási és Táv­közlésügyi Minisztériummal és a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellen­őrzési Minisztériummal intézkednek a szállítások fejlesztése és optima­lizálása céljából a szállítások ra­­jonálásának javításával, az áru­szállítási folyamatok ésszerűsí­tésével, a leghatékonyabb szál­lítási eszközök megválasztásá­val, az üresjáratok kiküszöbö­lésével és a szállíási középtá­1982 folyamán üzembehelye­zünk 800 fontos ipari és agro­­zootechnikai termelési kapaci­tást. Környezetvédelemre 4 milliárd lejt fordítunk. 15. szakasz.­­ A Miniszterta­nács intézkedik, hogy valameny­­nyi beruházási terv illetékes, a berendezést szállító iparközpon­tok és minisztériumok, mind­azok, akiknek alárendeltségében építkezési-szerelési egységek vannak, együtt a Beruházási Te­vékenységet Koordináló Tanács­csal, az Állami Tervbizottsággal, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőr­­zési Minisztériummal, a Tudo­mány- és Technológiaügyi Or­szágos Tanáccsal, a Pénzügymi­nisztériummal, a Külkereskedel­mi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztériummal, az Iparépítkezési Minisztériummal, a Néptanácsügyi Bizottsággal, a Beruházási-Építkezési Állami Főigazgatósággal, az építkezé­seket Irányító Központi Kutató­és Tervezőintézettel, a finanszí­rozó bankokkal együtt intézked­jenek: a) a tervben megállapított ha­táridőkben helyezzék üzembe a beruházási jegyzékben szereplő létesítményeket és tartsák szi­gorúan tiszteletben a tervezett termelési paraméterek elérési grafikonjainak előirányzatait, intézkedést hozva a következők­re: az építkezési-szerelési mun­kálatok elvégzése és a berende­zésszállítás biztosítása össz­hangban a beruházási grafiko­nokkal; az előirányzott mecha­nikai és technológiai próbák időpontjainak tiszteletben tartá­sa és e munkálatokat optimális körülmények között végrehajtó szakképzett munkaerő biztosítá­sa; a megrendelő egység szak­emberei részvételének megfelelő megszervezése a berendezések beszerelési munkálatai és az üzempróbák elvégzésében; b) összpontosítsák az erőket az épülő kapacitások üzembehe­­lyezésére az előirányzott határ­időben; új munkálatok megkez­déséhez csak a kivitelezési do­kumentációk jóváhagyása és a megvalósításukhoz szükséges va­lamennyi feltétel megteremtése után lássanak hozzá; c) gyorsítsák meg a dokumen­tációk előkészítésének ütemét a beruházási létesítményeknél, a központi kutatási intézetek és más kutató, gyártástervező, épít­kezés- és berendezéstervező egységek kapacitásának teljes hasznosítása révén; terjesszék ki a típustervek és újrahasznál­ható tervek alkalmazását; d) a beruházási dokumentáció keretében a folyamatban­­ lévő, illetve új munkálatok esetében a leghatékonyabb technológiai és konstrukciós megoldásokat fo­gadják el, amelyek vezessenek a kiutalt építőanyag kvótákba való beilleszkedéshez, fém, cement, energia és tüzelőanyag megtaka­rításához, valamint a beruházá­sok hatékonyságának fokozásá­hoz; korlátozzák az ipari és agro­­zootechnikai építkezések volume­nét és felületét szigorúan a tech­nológiai folyamatok által meg­határozott szükségletekre; e) valamennyi építkezési-sze­relési építőtelepen ütemes tevé­kenységet bontakoztassanak ki, terjesszék ki az építkezési-sze­relési munkálatok gépesítését és iparosítását, valamint a korsze­rű kivitelezési technológiáké, nyomon követvén az egész év folyamán a munkaerő foglalkoz­tatását, az építkezési berendezé­sek és szállító eszközök kihasz­nálását; fokozzák az együttmű­ködést a beruházók, tervezőegy­ségek, építkezési-szerelési egy­ségek és berendezés-szállítók között. 16. szakasz. — A tudományos kutatás, technológia és műszaki fejlesztés terén az 1982. évi terv 2300 alapvető célkitűzést irá­nyoz elő, amelyek hozzájárulnak a nyersanyagok értékesítési foká­nak növeléséhez, a termelés műszaki és minőségi színvona­lának emeléséhez új és tökélete­sített technológiák alkalmazá­sával, a gyártási folyamatok gé­pesítésének és automatizálásá­nak kiterjesztésével, s úgyszin­tén hozzájárulnak az anyagfo­­gyasztás csökkentéséhez és a ter­melés általános hatékonyságának gyorsabb növeléséhez. Új termékeket és anyagokat veszünk gyártásba és hozunk lét­re, s annak következtében 1982- ben a köztársasági ipar feldol­gozó ágazatainak árutermelése 18,5 százalékban az 1981-ben ú­­jonnan gyártásba vett és korsze­rűsített termékek, valamint az 1982-ben asszimilálandó termé­kek alapján valósul meg. válságok lerövidítésével, a kor­szerű műveletek, főként a rako­dólapos és konténeres szállítás kiterjesztésével és a be- és ki­rakodások gépesítésével; hasz­nálják ki hatékonyan az egész szállítási állományt; fokozzák a saját flotta használatát a külke­reskedelmi műveletek lebonyo­lításában; javítsák meg az el­látmányban levő eszközök kar­bantartó és javító munkálatait, szigorúan takarékoskodjanak az üzemanyaggal és energiával. Nyomon követik, hogy a közúti szállítást nagy kapacitású jár­művekkel, az utánfutók haszná­latával váltásonként szervezzék meg. 14. szakasz. — A nemzetgazda­ság összberuházásának volume­ne 226,3 milliárd lej lesz 1982- ben. A nemzetgazdaság, főbb ágaza­tai szerint a beruházás volume­ne a következőképpen oszlik meg: 17. szakasz. — A Miniszterta­nács intézkedik, hogy a minisz­tériumok, iparközpontok és vál­lalatok, együtt a központi inté­zetekkel és szak­akadémiákkal, a tudományos kutató- és gyártás­tervező egységekkel, a Tudo­mány- és Technológiaügyi Or­szágos Tanács egységes koordi­nálásával, valamint az Állami Tervbizottsággal, a Mű­szaki-A­­nyagi Ellátásügyi és Allóalap­­gazdálkodás-ellenőrzési Minisz­tériummal, illetve a gépipar és fémipar profilírozását, szakosí­tását és kooperálását koordináló Tanáccsal biztosítsák: a) hangsúlyosan fejlesszék a saját nyersanyag- és tüzelőa­nyagbázist, tökéletesítsék a hasz­nos anyagok kinyerési technoló­giáit magasabb teljesítmények és alacsonyabb költségek eléré­sével, csökkentsék ugyanakkor a kiváló minőségű adaléktüzelő­anyagok fogyasztását a széntü­zelésű hőerőművekben és terjesz­­szék ki a törpe vízi erőművek hálózatát! b) terjesszék ki a hévizeken, a szélen, napfényen és biogázon stb. alapuló új energiaforrások értékesítését, valamint az összes visszanyerhető és újrafelhasz­nálható energetikai erőtartalé­kok hasznosítását; valameny­­nyi tevékenységi szektorban csökkentsék a fajlagos energia- és tüzelőanyagfogyasztást; az új energiaforrások és a vissza­nyerhető és újrafelhasználható energiatartalékok értékesítésére irányuló új felszereléseket és specifikus anyagokat hozzanak létre; c) vezessenek be és vegyenek gyártásba fejlett, nagy teljesít­ményű technológiákat, amelyek biztosítják a nyersanyagok ér­tékesítési fokának növelését, a termelés felújítását és korszerű­sítését; tökéletesítsék a létező technológiákat, az anyagfogyasz­tások csökkentése és a gépek, berendezések, felszerelések tel­jesítményének növelése végett; dolgozzák ki és alkalmazzák a termelési folyamatokból és fo­gyasztásból visszamaradt újra­felhasználható anyagok gazdasá­gi körforgásba állítására szolgá­ló technológiákat; d) vegyenek gyártásba új­ra korszerűsített, kevés fűtőanyagot és nyersanyagot igénylő termé­keket, valamint az elektronika, nukleáris energetika, repülőgép­ipar és más területek számára szükséges anyagokat, dolgozza­nak ki nagyteljesítményű és tartósabb, csekélyebb ener­giafogyasztású és kisebb sú­lyú műszaki-gazdasági teljesít­mény szempontjából, a fejlett i­­pari országok megvalósításai szintjén álló ú­j típusú gépeket, berendezéseket, készülékeket és felszereléseket; helyezzenek megkülönböztetett hangsúlyt az importot lényegesen csökkentő termékek asszimilálására és gyártásba vételére; e) értékesítsék a termelésben a befejezett kutatásokat és gyor­sítsák meg a vásárolt licencek értékesítését; fejlesszék a licenc alapú technológiákat és a gyár­tásba vett termékeket; f) növeljék a tudományos ku­tatás és gyártástervezés hozzá­járulását a termelés tudomá­nyos alapon történő megszerve­zéséhez és programozásához, a gépek, berendezések és felsze­relések karbantartó és javító tevékenységének optimizálásá­­ban, terjesszék ki a termelés gépesítését és automatizálását, növeljék a munkatermelékeny­séget, csökkentsék a kiadásokat és fokozzák a gazdasági haté­konyságot valamennyi terüle­ten. 13. szakasz. — A terv anyagi alapját 1982-ben növekvő mér­tékben fogjuk biztosítani saját erőforrásainkból, nyomon kö­vetve e tartalékokkal való ész­szerű és hatékony gazdálkodást. E célból a Minisztertanács in­tézkedik, hogy a vállalatok, iparközpontok, minisztériumok, a többi központi szerv, a me­gyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsának vég­rehajtó bizottságai együtt a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Alsóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztériummal, az Állami Tervbizottsággal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanáccsal, a Pénzügyiminiszté­riummal, a Szállítási és Távköz­lésügyi Minisztériummal és a bankokkal biztosítsák: a) hasznosítsák széleskörűen a belső termelésből származó nyers- és segédanyagforrásokat; b) műszakilag megalapozott normák és normatívák alapján állapítsák meg a szükségletet; szigorúan illeszkedjenek be a tervben jóváhagyott fogyasztá­sokba; valósítsanak meg érté­kes termékeket egyre kevesebb nyersanyag, és energiaráfordí­tással; c) gazdálkodjanak ésszerűen az anyag- és segédanyag, tüzelő­anyag és félkészgyártmány kész­letekkel, gyorsan vezessék be a gazdasági körforgásba az összes elfekvő anyagtartalékokat; d) alkalmazzák szigorúan a termékek tipizálását és tökéle­tesítsék a műszaki haladás kö­vetelményeinek megfelelő szab­ványokat; csökkentsék a leg­szükségesebbre az anyagok, részegységek, gépek, berendezé­sek és felszerelések, valamint­­ a gyártási vonaltípusok, az or­szágban a törvény keretei között létrehozott ipari és polgári konstrukciók típusméreteinek a számát; e) tartsák tiszteletben a válla­latok, iparközpontok és megyék közötti kooperálási programo­kat; f) tökéletesítsék az ellátási folyamatot a vállalatok ütemes ellátásának biztosítása végett, nyers- és segédanyagokkal, a tervben előirányzott más ter­mékekkel; tartsák szigorúan tiszteletben a megkötött gaz­dasági szerződéseket. 18. szakasz. — A mérlegben előirányzott visszanyerhető és újrafelhasználható anyagok — különösen a vas és öntvények, ez ötvözött acélok, a nikkel, réz, aluminium és más színesfémek, vegyipari termékek, ásványola­jok, gumi, műanyagok, fa, pa­pír, textíliák, bőr, üveg-, vala­mint a bányalerak­atok, kohásza­ti salak és erőművi hamu, a mező­­gazdaság és az élelmiszeripar melléktermékei maximális érté­kesítése és hasznosítása végett a Minisztertanács intézkedik a használt termékek begyűjtése és teljes értékesítése megszervezé­sének az érdekében, a felújított, visszanyert anyagok, valamint az alkatrészek, részegységek, fel­szerelések és célgépkomponen­­sek megfelelő használatával. A Minisztertanács intézkedik, hogy a Pénzügyminisztérium, az Állami Terv­bizottság, a Mű­szaki-Anyagi Ellátásügyi és Álló­­alapgazdálkodás-ellenőrzési Mi­nisztérium, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Ta­nács, az Állami Árbizottság, a Bank- és Pénzügyi Tanács együtt a minisztériumokkal, a többi központi szervvel, az iparköz­pontokkal, vállalatokkal, a me­gyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsa végre­hajtó bizottságaival biztosítsák a termelési költségek csökken­tési programjainak megvalósí­tását, a vállalatok és iparköz­pontok költségvetéseiben elő­irányzott jövedelmek megvaló­sítását, összhangban az egységes országos tervvel és az állami költségvetéssel. E célból azon lesznek, hogy szigorúan tartsák tiszteletben az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus előirány­zatait, intézkedéseket foganato­sítsanak annak érdekében, hogy minden gazdasági egység szi­lárdan alkalmazza a munkásön­igazgatást és önálló gazdasági­pénzügyi eszközgazdálkodás a­­lapelveit és költségvetésük ke­retében saját forrásaikból bizto­sítsák a kiadások fedezését és a maximális nyereségek elérését. 24. szakasz. — A külkereskede­lem volumene 1982-ben 14 szá­zalékkal fog növekedni 1981-hez viszonyítva. 25. szakasz. — A növekvő ha­tékonyság körülményei között fokozódó exportfeladatok telje­sítésének céljából a Miniszter­­tanács biztosítani fogja, hogy a minisztériumok, együtt a Külke­reskedelmi és Nemzetközi Gaz­dasági Kooperálási Miniszté­riummal, az Állami Tervbizott­­sággal, a Műszaki-Anyagi Ellá­tásügyi és Állóalapgazdálkodás­­ellenőrzési Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanáccsal, a Román Külkereskedelmi Bankkal intéz­kedjenek a következők érdeké­ben: a) fokozzák a külföldi piacku­tatást és a külföldi partnerek­kel való szerződések megkötését az egész export és import vo­lumenére, diverzifikálják a ke­reskedelem formáit, szélesítsék ki az értékesítési piacokat; b) valósítsák meg az export­ra irányzott árualapot kapaci­tások és vállalatok szakosításá­val és a termelés kellő időben történő beindításával a megren­delő által igényelt választék­szerkezetnek és minőségnek megfelelően, biztosítván a kül­piacra szállított termékek valu­tahozó képességének állandó nö­velését ; c) gazdálkodjanak maximális igényességgel az importalapok­kal, csökkentvén a fajlagos fo­gyasztásokat, minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a belső erőforrásokra, a nyers- és segédanyagok teljes visszanye­résére és újrafelhasználására az ország valutáris erőfeszítéseinek csökkentése érdekében; d) a külföldön végzendő épít­kezési-szerelési munkálatok ha­táridőben és a versenyképesség körülményei között való lebo­nyolításához, valamint a műsza­ki rajzok, dokumentációk és műszaki segédlet exportjához biztosítsák a szükséges munka­erőt és dotációt; e) teljes egészében valósítsák meg a nemzetközi gazdasági és műszaki kooperálási­ akciókat; fokozzák a tárgyalásokat a kül­földi partnerekkel és kezdemé­nyezzenek új akciókat a nem­zetközi gazdasági együttműkö­dés és kooperálás hatékonysá­gának fokozása és kiszélesítése végett; növeljék a vegyestársa­­ságok jövedelmezőségét. A kereskedelmi és külföldi fi­zetési mérleg tervezett egyen­súlyának megvalósítása céljából a Minisztertanács intézkedik, hogy növekedjék az export és 20. szakasz.­­ 1982-ben az egy személyre vett nettó termelési érték alapján számított munka­termelékenység a következőkép­pen fog növekedni: a) a köztársasági iparban 7 % b) az építkezés-szerelésben 6 % 21. szakasz. — 1982-ben a dol­gozószemélyzet létszáma a gaz­daság egészében 7485 ezer fő lesz. A szakmai oktatás és a szak­­líceumok keretében, valamint rövid időtartamú továbbképző tanfolyamokon 300 ezer szak­munkást készítünk fel, akik 1982- ben lépnek a termelésbe. 22. szakasz. — A munkater­melékenység növelésére elő­irányzott feladatok megvalósí­tása céljából, a Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériu­mok, együtt a Munkaügyi Mi­nisztériummal, az Állami Terv­bizottsággal, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Ta­náccsal, az Oktatás- és Neve­lésügyi Minisztériummal bizto­sítsák: a) tökéletesítsék a termelés és a munka megszervezését a vállalatokban, a részlegeken és a műhelyekben, növeljék a ter­melés gépesítési és automatizá­lási fokát, javítsák meg a mun­kanormákat az összes ágazatok­ban a technikai dotációnak meg­felelően, csökkentsék a nem köz­vetlenül a termelésben dolgozó személyzetet, általánosítsák va­lamennyi tevékenységi területen a globális akkordot, erősítsék meg a rendet és a fegyelmet va­lamennyi munkahelyen; b) valósítsák meg a munkaerő toborzására, felkészítésére és szakmai továbbképzésére kidol­gozott programok előirányzatait, hogy az oktatás, az egész felké­szítő és ismeretfelújító rendszer feleljen meg az ország gazdasá­gi-társadalmi fejlesztése által támasztott követelményeknek 23. szakasz. — 1982-ben az 1000 lej termelésre vagy bruttó jövedelemre számított költségek a következőképpen fognak csök­keni: ésszerűsödjék az import. A tervben megállapított import maximális, mind a termelés (nyers- és alapanyagok, más anyagok, pótalkatrészek és részegységek), mind pedig a be­ruházások tekintetében. A végre­hajtás során az importra elő­irányzott alapok csökkeni fog­nak, amennyiben az exportfel­adatokat nem valósítják meg. Úgyszintén, az import növelésé­re vonatkozó kéréseket csakis végleges szerződésekkel lefede­zett, pótlólagos export realizálá­sával hagyhatnak jóvá. 26. szakasz — A nemzeti jö­vedelem 1982-ben 5,5 százalék­kal növekszik 1981-hez viszo­nyítva, biztosítván az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési nemzeti alaphoz és a lakosság életszínvonalának további eme­léséhez szükséges forrásokat. 27. szakasz — A szocialista kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmának az összvolume­­ne 1982-ben 232,7 milliárd lej, míg a szolgáltatásoké 26,9 mil­liárd lej lesz. A lakossági szükségletek jobb körülmények között történő ki­elégítése céljából a Miniszter­­tanács intézkedik, hogy a Köz­­fogyasztási javak termelését koordináló Tanács, a Lakosság­ellátó­­és szolgáltatási tevékeny­­séget Vezető és irányító Tanács, a Belkereskedelmi Miniszté­rium, az Állami Tervbizottság, a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsa, a többi tervilletékessel együtt intézked­jék: a) erősítsék meg a területi ön­igazgatást és önellátást a lakos­ság ellátásának biztosítása cél­jából mezőgazdasági termények­kel, az állati és növényi eredetű termelés növelése révén vala­mennyi állami és szövetkezeti egységben, illetve a lakosság gazdaságaiból kikerülő tartalé­kok fokozottabb értékesítése által; b) szigorúan valósítsák meg a lakosság fogyasztási javakkal való ellátásának és e javak ter­melésének biztosítására vonat­kozó programok előirányzatait, maradéktalanul és ütemesen, di­­verszifikált választékban és mi­nőségben szállítsák le a piacala­pot képező árukat, a lakosság minél jobb körülmények közötti ellátásának biztosítása céljából; c) teljesítsék a tervben elő­­irányzott kiskereskedelmi áruel­adást a megyékben, és biztosít­sák az ország valamennyi öve­zetének kiegyensúlyozott ellátá­sát ; d) fejlesszék és tökéletesítsék tovább a kereskedelmi és szol­gáltatási egységek hálózatát, biztosítván azok ésszerű területi megoszlását;­ e) tökéletesítsék és fejlesszék tovább a szolgáltatásokat, javít­sák ezek minőségét a lakossági szükségleteknek megfelelően, használják ki és foglalkoztassák hatékonyan a létező kapacitáso­kat, illetve a helyi munkaerőt. 28. szakasz — A dolgozói sze­mélyzet javadalmazási alapja 232,9 milliárd lej lesz, biztosít­ván a reáljavadalmazás 1,5 szá­zalékos növekedését 1981-hez viszonyítva. A parasztságnak a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben és személyi gazdaságaiban vég­zett munkájából származó reál­­jövedelem, egy aktív személyre számává, 1982-ben 3,2 százalék­kal nő 1981-hez viszonyítva. 29. szakasz — Az oktatás a­­nyagi bázisa 1982 folyamán to­vább bővül az oktatásnak a ter­meléssel és kutatással való in­tegrációs formái kiszélesítése és javítása céljából. 1982 végéig a napközi ottho­nokban használatba adunk 7835 helyet. Az elemi, gimnáziu­mi és műszaki-szakmai oktatás számára létrehozunk 1435 osz­tálytermet. 18 430 internátusi he­ (Folytatása a 3. oldalon) 1982. évi egységes országos gaz­dasági-társadalmi fejlesztési tervét. Románia Szocialista Köztársa­ság gazdasági-társadalmi fej­lesztésének főbb mutatóit Románia Szocialista Köztársa­ság Nagy Nemzetgyűlése elfo­gadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — Elfogadjuk Ro­mánia Szocialista Köztársaság — százalékban, az 1981-es árakban számítva — háztáji gazdaságból származó reáljövedelme, egy aktív személy­re számítva 3,2 13. Kiskereskedelmi áruforgalom 4,6 14. A lakosságnak végzett szolgál­tatások 11,2 2. szakasz. — A főbb ipari termékek a következő szinteken való­sulnak meg: Ipar Mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás Építkezés Tudományos kutatás, technológiafejlesztés és -tervezés Szállítás és távközlés Áruforgalom és turisztika Oktatás, kultúra, egészségvédelem Lakásépítkezés (beleértve a munkásszállókat) Helység- és lakásgazdálkodás Sorszám Mutató Növekedés 1981-hez viszonyítva 1. Társadalmi termék 4,5 2. Nemzeti jövedelem 5,5 3. Ipari termelés — nettó termelési érték 5,6 — árutermelési érték 4,7 4. Mezőgazdasági termelés — össztermelési érték 6,0—7,9 — nettó termelési érték 6,8 5. A nemzetgazdaság összberuházása 5,0 6. A külkereskedelem volumene 14,0 7. Munkatermelékenység az iparban (a nettó termelés alapján számítva) 4,1 8. Az 1000 lej árutermelésre számí­tott költségek csökkentése a köz­­társasági iparban 1,9 9. Belső villamosenergia-fogyasztás 3,0 10. A lakosság össz-reáljövedelme 2,7 11. Az átlag reáljavadalmazás 1,5 12. A parasztságnak az mtsz-ből és a Villamosenergia mil. kWh 74100 Nettó szén ezer tonna 44 000 Kőolaj ezer tonna 12 500 Kitermelt hasznosítható metán­gáz, beleértve a szabad gázakat mil. köbméter 32 980 Acél ezer tonna 14190 Elektrotechnikai és elektronikai automatizálási eszközök mii. lej 6­836 Elektronikus számítástechnikai eszközök mii. lej 1656 Finommechanikai, optikai termé­kek, hidraulikus és pneumatikus felszerelések és elemek mii. lej 9 949 Fémforgácsoló szerszámgépek mii. lej 8 993 Gépek és technológiai berende­zések az ipar számára ezer tonna 745,5 mii. lej 27 044" Traktorok darab 85 QQQ Személygépkocsik darab 120 000 Áruszállító tengeri hajók ezer tdw 841 Műtrágya ezer tonna 100 százalékos aktív hatóanyagban 3 521 Makromolekuláris alaptermékek ezer tonna 100 százalékos egyenlegben 758 Műgumi ezer tonna 207,3 Gépkocsi, traktor, repülőgép gumiabroncs ezer darab 6 710 Műszál és­­rost '■* ezer tonna 266,1 Cement - ezer tonna 80 százalékos klinker­­egyenlegben 15 800 Fabútor mii. lej 17 HO Háztartási villamosgépek és fel­szerelések mii. lej 2 625 Gyógyszer, emberi használatra mii. lej 3 786 Szövet mii. négyzetméter 1292 . ..­­ mii. lej 32 800 Textilkonfekció ^ • mii. lej 36100 Kötöttáru mii. lej 15 300 Lábbeli ' ' mii. pár 122,4 mii, lej 12 550 Vágott hús — összesen : 4 ezer tona 2100 Hat ezer tonna 300 Tej és tejtermék ■**., ezer hl. 1 34 290 Étolaj 1' . v ezer tonna , 311 Cukor 1 ezer tonna 844 Sör ezer hl. 11730 mérték­egység 1982 Szemes gabona — összesen ezer tonna 24 000 ebből: — búza és rozs ezer tonna 6 845 — kukorica ezer tonna 13 295 Cukorrépa ezer tonna 8 960 Napraforgó és repce ezer tonna 1 170 Ola­ilen Szója Len- és kenderrost Őszi burgonya Szántóföldi zöldség Gyümölcs * Szőlő Hús (élősúlyban) Tehéntej Gyapjú Tojás ezer tonna 103 ezer tonna 740 ezer tonna 563 ezer tonna 5 850 ezer tonna 6 800 ezer tonna 2 424 ezer tonna 2 020 ezer tonna 2 774 ezer hl 57 870 tonna 40100 mil. darab 7 373 mérték­ lap. egység 1982 Szarvasmarha ezer fő 8 780 ebből: — tehén ezer fő 2 735 — üszó ezer fő 810 Sertés ezer fő • 13 750 Juh és kecske ezer fő 17 580 Tojó baromfi ezer fő 60 440 Agazat milliárd lej 117,7 35,3 6,3 1,8 25,5 5,4 3,7 23,2 M — a köztársasági iparban 15,5 lej —­ az állami mezőgazdaságban 82,9 lej — az építkezés-szerelésben (fővállalkozás) 10,0 lej —■ a szállítási tevékenységben 7,2 lej ELŐRE - 1981. december 1.

Next