Előre, 1982. január (36. évfolyam, 10608-10632. szám)

1982-01-03 / 10608. szám

V HÉTFŐ JANUÁR 4 I. műsor: Csíkjenőfalvi táncok a Hargita ____I.....» I...... —i..... i együttes előadásában. Közeog-16:00 Magyar nyelvű adás ráfia: Totó Emil, zertékarvező-Újévi köszöntő — Lőrinci László tő: László György, szerkesztő, jegyzete Feczkó Zoltán ----— -— Napirenden — Illés József jegy­•) A televízió fenntartja a zg­g műsorvaltoztatás jogát. A mezőgazdasági termelés anya* 2. AZ IFJÚ NEMZEDÉK HAZAFIAS MUNKÁJÁNAK MÉRLEGE 1981-RE NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez Kön­szeretett és tisztelt Nicolae Ceaulsescu elvtársi ?■ Íí ■ '*■ # : , Egész népünk erőteljes haza­fias elkötelezettségének e pilla­nataiban, amelyeket­ fontos mun­katettek fémjeleznek, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség,­ a Ro­mánia­i Kommunista Diákegye­sületek Szövetsége és a Pionír­szervezet több mint 5,8 millió tagja, az ország minden fiatal­ja; és gyermeke­i- romáit, rrta- ■ gyár, német és más nemzetiségű —■ a gondolatok­ és cselekedetek­től fos egységében,­­hazafias büsz­keséggel jelenti, hőn szeretett és tisztelt főtitkár elvtárs, hogy oda­adóan munkálkodik az RKP XII. kongresszusa határozatai, a hazai" ifjú "nemzedék ferurbán önétől kapott orientációk és útmu­­tat­ótére valóra váltásáért. A­­ jrt­enlegi ötéves terv első eszten félsétéban a m­unkásönigazga­­tásnak és és az önálló gazdálkodás­nak az­­egész gazdasági-társadal­mi te­vétken j£égre ‘ kiterjedő ki­­bontakozása körülményei között az­ iparban és a mezőgazdaság­ban, az építkezés és­ a szállítás terén, a­ Szoláltatások szektorá­ban és az oktatási egységekben tevékenyk­­ehet fiatalok, bekapcso­lódva Az ifjúság — a tudomány, a technika, minőség és a haté­konyság évtizede célkitűzései valóra válts­ának aktív ténye­zője jelszóvál folyó versenybe, hozzáj­árultak­ az 1981. évi egysé­ges országos­­gazdasági-társadal­mi fejlesztési terv célkitűzései­nek eléréséhez. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a r­om­ániai Kommu­nista Diákegye­stületek Szövetsé­gei a KISZ-szervek és -szerveze­tek bevonták a fiatalokat fontos beruházási objektumok megvaló­sításába, termelési, kutatási és tervezési munkáik elvégzésébe, a termés begyűjtésébe és elraktá­rozásába, újrafelhasználható a­­nyagok haszt­osításába, körszfűve­­sítési-gazdálkodás­i munkákba, amelyek értéke meghaladja a 10,5 milliárd­ lejt, s­ így 13£,7 szá­zalékban és 30 nappal határidő előtt teljesítették a­ KISZ és az RKDSZ idei hazafias munka­tervét. A Pioníriatervezet úgy­szintén 101,5 százalékban teljesí­tette hazafias munkafelajánlását, több mint 90 millió lej értékű új­rafelhasználható anyagot gyűj­tött­ össze. Jelentjük, mélyen tisztelt fő­titkár elvtárs, hogy az idei mu­n­­kalátogatásai alkalmával adott útmutatásai alapján lendülete­sebben dőlsz fiztünk az összes ifjú­sági építőtelepeken: a Duna— Fekete-tenger csatorna országos épít­ői telepen isi­ó millió köbméter röfee- mozsattsúfo­stag, és 130 ezer köbm­ét­er betont öntöttünk, az oléniai bányaipari kombi­nátban levő országos munkatele­pen 2,1 millió köbméter meddőt, illetve 383 ezer köbméter szenet termeltünk ki és szállítottunk el. A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BizOTTSÁGA a galaci kohászati kombinátban, a Midia-Novodari-i petrolkémiai kombinátban, a zilahi fűtőerőmű Vállalatnál, a Vlcsoara- N­ord-i öntözőrendszernél levő smunkate­­lepeinken szintén fontos ered­mények születtek; ebben a­z éV­­ben még három országos mun­katelep nyílt meg a Vaskapu II. hidroenergetikai és hajózási rendszernél, az aninai bitumenes palák kitermelésénél és az ezt felhasználó hőerőműnél, illetve az észak-bukaresti becsapolási rendszernél. , Általánosítva az országos ifjú­sági munkatelepeken szerzett ta­pasztalatot, az idén­­fontos­,gazda­­sági és szociális- kulturális­ objek­tumoknál 260 megyei és heti ifjúsági munkatelepet szervez­tünk, ahol több mint 733 millió­­ lej értékű munkát végeztünk. A KISZ- és az RKÖSZ-szervek és -szervezetek, azon munkál­kodva, hogy az ifjúság­ fokozot­tan járuljon hozzá az állami terv teljesítéséhez, csaknem 4 mil­liárd lej értékű termelési, kuta­tási és tervezési munkát végez­tek. Az őszi kampány során, több mint 3,7 millió KISZ-tag, diák és pionír, az ifjúsági és gyermek­­szervezetek felhívására, az okta­tási és mezőgazdasági szervek támogatásával hozzájárult 5 mil­lió tonna mezőgazdasági termék begyűjtéséhez és elraktározásá­hoz.Tekintettel azokra a felada­tokra, amelyeket pártunk és ál­lamunk vezetősége a belső erő­források magasabb fokú haszno­sításának szükségességével kap­csolatosan jelölt meg, a KISZ- és az RKDSZ-szervezetek ebben az évben mozgósították a fiatalo­kat több mint 500 millió lej ér­tékű újrafelhasználható anyag visszanyerésére és termelési hasznosítására. A pionírszervezetek, arra töre­kedve, hogy fejlesszék a pioní­rok felelősségét már zsenge kor­tól kezdve a honpolgári köteles­ségek példás teljesítése, a körül­tekintő anyagfelhasználás iránt, ebben az évben 56 millió darab üvegpalackot és befőttes üveget, 14 ezer tonna papírt, 31 ezer tonna fémet, 1100 tonna polieti­lént gyűjtöttek össze, továbbá 4600 tonna gyógynövényt és er­dei gyümölcsöt gyűjtöttek. A KISZ-tagok és prohirok ugyan­akkor település- és iskolaszépíté­­ki akciókat hajtottak végre, fá­kat, gyümölcstermő cserjét és gyümölcsfákat ültettek, zöldöve­zeteket és játszótereket létesítet­tek. De az RKP Központi Bizottsá­gának ez év novemberi plénu­mán ön által megfogalmazott kö­vetelmények szellemében pipihp,, Vé tevékenységünket­, rá kell mutatnunk, hogy egyes KISZ- és RKDSZ-, valamint plénirszervek és -szervezetek munkájéban főleg hiányosságok mutatkoznak, külö­nösen azzal kapcsolatosan, hogy fejlesszék az összes fiatalok és A ROMÁNIAI kommunista DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK TANÁCSA , gyermekek körében a példás fel­adatteljesítés, a kommunisták munkájai­ és élete elvei és­ szabá­lyai töretlen tiszteletben tartása iránti felelősséget. Az RKP XII. kongresszusának határozatai, az ön orientációi és útmutatásai alapján, hőn szere­tett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, megfogadjuk, a párt­szervek és -szervezetek vezetésé­vel , következetesen munkálj bo- a­dónk, hogy fokozottan hozzája- ■ fűljünk Románia 1882. évi egysé­ges országos gazdasági-társadal­mi fejlesztési terve, a következő évre szóló mezőgazdaság- és élel­miszeripar-fejlesztési terv célki­tűzéseinek megvalósításához. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetsége és a Pionírszervezet megfogadja, hogy 1982-ben átfogó hazafias munka­akciókat hajt végre több mint 13 milliárd lej, vagyis 30 százalék­kal nagyobb értékben, mint 1981 folyamán, biztosítva a fiatalok és a gyermekek széles körű részvé­telét. E célból újabb ifjúsági haza­fias munkatelepeket szervezünk, amelyek 2,3 milliárd lej értékű munkálatot valósítanak meg; több mint 6 milliárd lej érték­ben segítjük elő a termelést, a kutatást és a tervezést; jelentős talajjavítási munkálatokat vég­zünk, gyümölcsfát és szőlőt ültetünk, legelőket hozunk rend­be és tartunk karban, termésbe­­gyűjtési és erdőgazdálkodási munkát valósítunk meg 2,4 mil­liárd lej értékben; 206 ezer ton­na fémet, 32 ezer tonna papírt és csaknem 100 millió üvegpalackot és befőttes üveget, valamint más kategóriájú újrafelhasználható a­­nyragot gyűjtünk össze és haszno­sítunk a termelésben. A szocialista Románia fiataljai és gyermekei, egész népünkhöz hasonlóan ez alkalommal is kife­jezik teljes csatlakozását az ön újabb békekezdeményezéséhez, bőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk és államunk egész bel- és külpoliti­kájához, megerősítik rendíthetet­len elhatározásukat, hogy töret­lenül küzdenek a béke, az egész világ ifjú nemzedékeivel való barátság eszméi előmozdításáért, ez egész emberiség haladás- és jóléti törekvéseinek valóra váltá­sáért, ünnepélyesen biztosítják, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hazánk összes fiataljai és gyermekei, töretlenül követve az ön egész életének és forradalmi munkásságának ra­gyogó példáját, következetesen fognak munkálkodni és tartatni, hogy valóra váltsák a hozzájuk intézett felhívásokat és ösztönző szavakat, előmozdítva így a­ sok­oldalúan fejtett szocialista társa­dalom megteremtéséről és Romá­nia kommunizmus felé haladásá­ról szóló pártprogram valóra vál­tását. A PIONIRSZERVEZET ORSZÁGOS TANÁCSA A kapus, ismer. Mire igazol­ványom elővenném, int, hogy bemehetek. A gyár­udvaron, innen is, onnan is rám­köszönnek. Az igazgatói iroda előszobájában a­ titkárnő kérdés nélkül is tudja, hogy Deásey elv­társat keresem. Csakhogy most éppen nagyon foglalt. Közben nyílik az ajtó, az kóasztalnál élő igazgató észrevesz, kit, hogy menjek be. Annyi munkája, elfog­laltsága nem lehet, hogy pár percet ne szánjon nekem is. Ne tájékoztasson legalább dióhéj­ban arról, hogy mi­ történt a Csík­szeredai traktorgyárban, mióta utoljára itt jártam. — Mikor is volt? — Augusztusban.­­ A tizenötezredik traktort gyártottuk akkor és nagyon re­méltük azt, hogy ha az évi fizi­kai tervet nem is, de az értékmu­­tatókat terven felüli teljesítmény­­nyel zárják­, örömmel mondha­tom, nem csalatkoztunk. A de­cemberi kétmillióval hétmillióra növekedett az évi terven felüli á­­rutermelés értéke s az ehhez iga­zított többi mutatószámmal is rendben vagyunk. Részletesebb felvilágosításokért azonban for­duljon a tervosztály vezetőjéhez, mert külföldi látogatókat vá­rok. A végszóra kopogás felelt. Megjöttek a vendégek. A „há­ziak" ilyenkor visszavonulnak. Jóleső­ érzés, hogy engem is kö­zéjük sorol.... Ennek „ára" van. Idestova négy esztendeje, hogy hívásra, hívatlanul mindegyre megjelen­tem a traktorgyárban. A terv­­teljesítési kimutatásokat vallat­tam. Kérdezősködtem, faggattam­­az embereket arról,, hogy mi­ként kellene és lehetne javítani a munkán, hogy a csíki traktor mielőbb megfeleljen az orszá­gos igényeknek és­ elvárásoknak. Nem egyszer együtt elevenítettük fel annak a felejthetetlen júniusi napnak az emlékét, amiko­r pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, a szalagról legördült el­ső lánctalpas traktorok láttán úgy vélte­, hogy a craiovaiak és a temesváriak mellett a csíkiakra is rábízhatja nemzetgazdaságunk az igényes mezőgazdasági-épít­kezési gépek gyártását. Idéztük a két évvel későbbi, t az 1973-as emlékezetes látogatáson elhang­zott szavait: „Hangsúlyozni kí­vánom, hogy a munkások, mér­nökök és technikusok, a válla­­lalatvezetők rövid idő alatt hét tzektortípust vettek gyártásba, ami bizonyítja, hogy­ kiváló al­kotóerővel és képességekkel ren­delkeznek." Újabig és újabb ter­melési­ eredmények, fények fel­sorakoztatásával bizonyítottuk bizonyítottam —, hogy a csíki traktorgyártók mindezt múló év­vel jobban megfelelnek az elő­legezett bizalomnak. A megtorpanások idején, mert mi fogadás, ilyenek is voltak és vannak, beszélgetéseink szűksza­vúbbak, a közgyűlések, amelye­ken részt vettem, viharosabbak voltak. Kezdetben a brassói trak­torgyártól átvett termelési vo­nalak műszaki állapota, később a megfelelő anyag- és alkatrész­­hiány, a dolgozók szakképzettsé­ge és­ az elvégzendő munkamű­veletek szakmai igényessége kö­zötti űr okozott gondot, hogy csak a leglényegesebbeket em­lítsem. Az export beköszöntésével a gyár történetében új fejezet kez­dődött. A szám szerint évről évre több traktort minőségileg kifo­gástalanul, nagy változatban kellett kihozni, hogy állja a nem­zetközi versenyt, kielégítse az ér­deklődést, az igényeket. Időköz­ben a gyár kinőtte az első, a pót­alkatrésztermeléshez szabott ru­háját. Új „honfoglalásra” került sor a faipari gépgyár Hargita Út kiürített csarnokában, amely­nek egyesek örvendtek, mások csupán a két egymástól távol eső gyártelep okozta termelési és munkaszervezési nehézségeket látták benne. A gondok egy része ma is va­lóságos, jelenvaló. Az 1981. év­re tervezett 4050 traktorból körül­belül 3900 készült el. A kivitel — szállítási szerződések hiányában — nem alakult a nemzetgazda­sági lehetőségek és elvárások szerint. A csíki traktorgyártók en­nek ellenére sikeres évet zártak, ami feljogosítja őket arra, hogy nagy bizakodással kezdjék az új esztendőt. Szakács Attila, a terv­osztály vezetője elmondta, hogy az 1982. évi terv teljesítése, a 4500 traktor előállítása a műsza­ki-anyagi és emberi potenciált lehető leghatékonyabban értéke­síti. A belföldi megrendelők megismerték és megkedvelték a csíki traktort, így a tervezett mennyiség szerződéses lekötése nem okozott különösebb gondot. A külföldi vásárlók mind gyak­rabban keresik fel a gyárat, e­gyesek közülük kifejezetten a csíki traktort kérik, mert már dolgoztak vele s megfelelőnek tartják. A folyamatban levő szer­ződéskötések nemcsak az 1982-es kiviteli tervet, hanem a következő évét is fedeznék, főképpen kis­­traktorokból, amelyek gyártásá­val eddig még nem sikerült elérni az előirányzott szintet. A kedvező kilátások a szoká­sosnál beszédesebbé teszik. So­rolja a műszaki színvonal fejlesz­tésében, az anyagellátás javulá­sában elért kétségtelen eredmé­nyeket, a sikeresen megoldott átszervezést (amivel megszüntet­ték a két gyár közötti költséges anyagszállításokat a túlzsúfolt régi gyárat tehermentesítették), a szakképzettségi színvonal felja­vulásét. A hármas és négyes ka­tegóriába sorolt műveleteket ma a hármas és négyes javadalma­zási kategóriába tartozó szak­munkások végzik. A korábban minduntalan változó munkahe­lyi vezetés viszonylag állandósult. A legtapasztaltabb, leglelkiisme­­retesebb szakmunkások közül ke­rültek ki a csoportvezetők, mes­terek. A legeredményesebb mű­helyvezetők a részlegek élére álltak. Imre László, Sancsu Ioan, Zahan Cornel, Incze Antal, András Benjámin,­ György András, Székely László, Nagy Rezső és a legfiatalabb részlegvezető, Erdé­lyi László neve kerül szóba, mint olyan embereké, akik munkahe­lyükön érvényt szereznek a párt­vezetés, a dolgozók tanácsa, az egész munkaközösség határoza­tainak. Akik, amellett, hogy napi teendőiket pontosan, előírás sze­rint végzik, a munkaközösség eggyékovácsolásából, a fegyelem, a felelősség megszilárdításából is részt vállaltak munkatársaik­kal együtt. Akikre a továbbiak­ban is számítani lehet... Az SMS 800-as, a legnagyobb, a bel- és külföldön már most igényelt Csíkszeredai traktor so­rozatgyártásának beindítása kö­veteli meg ezekben a napokban, hetekben a munkaközösség ösz­­szefogását, az eddig is több­ször tanúsított határozottságát, elkötelezettségét-A tervosztály vezetője közvetle­nül, magától értetődően avat be az újabbnál újabb tervekbe, gondokba, amiből a lap, a ma­gam számára azt érzem ki, hogy jelenlétünk nem maradt pusztá­ba kiáltott szó... Ott leszünk hát ezután is. Barabás Gizella NÉGY ÉV UTÁN álárosi­on, az ország leg­­­­­fiatalabb megyéjének székhelyén beszélgetek az ország legújabb kohászati kom­binátjának egyik legifjabb szak­munkásával, Moldoveanu Vasile öntővel. Itt vagyunk, ahol a Dö­rögö­n találkozik a Dunával, le­gendák és dom­ósc földjén, de az acélmű sistergése, a nagyfeszült­ségű vezetékek oszloprengetege között mindez most valahogy tá­vol áll tőlünk, legalábbis a be­szélgetés kezdetén. A lábunknál hömpölygő Dunát nézzük, c­sókucsmás uszályokat, amikor a tehertől nyakig merülve igyekeznek a tenger felé. Közben Vasile arról beszél, hogyan lett belőle, a Böfögött szülöttéből — a közeli Modela községben lát­ta meg a napvilágot húsz évvel ezelőtt — éppen acélöntő, Cola­­ragi­an már épült a kombinát, amikor a környékbeli gyermekek közül kezdték a teendő munká­sokat toborozni, így került Mol­­deveanu Vosne, harminc báró­gázi társával­gyütt. Vörösacélra, az ország egyik legrégebbi üze­mének szaklíceumába mestersé­get tanulni. Miért éppen Vörös­­acélra, mikor jóval közelebb is vannak errefelé kohászati kombi­nátok? Mert Vörösacélon éppen ekkor kezdett üzemelni az ország legmodernebb acélműve, ott le­hetett megtanulni a legújabb technológiát, a folyamatos ön­tést. Elgondolom, a tenger felé sie­tő uszályok Cáferasi atom látni fogják útjukon a brátter kombi­nátot és nehézgépgyárat, a ga­­laci kohászati kombinátot, a túla­ceoi hajótelepet és timföldgyá­­rat; valamennyi a köztársaság éveiben épült. Sőt, még Moldoveanu Vasile szlítezésekor, 1961-ben is szán­tóföld húzódott a helyükön, így nőtt fel azóta egy nemzedék a köztársasággal és a nemzedék­ben Vasiléék, a Bőrágon és a Duna szülöttei. Közben a folya­matos öntést magyarázza szak­­stetűen, szenvtelen hangon­ így és így öntik a folyékony acélt az üstből vízzel töltött kristályosító kokrk­ákba, hogy majd az alter­náló mozgást végző kristályosító­ból a megszilárduló szálat folya­matosan telelé húzzák stb. — ezt tanulta Vörösacélon az új öntö­dében. És csak most kezd át­melegedni a hangja, mert az ottani mesterekről beszél, akiktől a legtöbbet tanultak Coraboe locokról, Györgydeák Lőrincről, Schwerin Alfrédről. Más, meleg emlék a tanuló é­­vekből: — Rendszeresen vittek át busszal a közeli Resicóra, hogy megismerjük a korszerű gépgyá­rat is, ha már ott vagyunk. En­gem leginkább a hajómotor­­csarnok érdekelt, mert a Dunát juttatta eszembe. Éppen akkor, négy évvel ezelőtt kezdték építe­ni az felső huszonnégy ezer lóerős hazai motort. A még resicai vi­szonylatban is híres, legtapasz­taltabb szakemberekből összeál­lított csoport szerelte, őket látni munka közben felért egy újabb iskolával. A vezetőjük Waninger Iosif, a Szocialista Munka Hőse volt, 02­6 irányítása előtt dolgo­zott egy nagyszerű szerelőmun­kás, Carnici Vasi­le, aki negyven éve egyvégtében dolgozott Resi­­cón nagy gépek szerelésén, min­dig példásan, de soha nem volt semmilyen főnöki beosztása, mert ő csak ezt a munkát szerette. Ve­lük dolgozott Giorie Petru, és aki az egész csarnokot irányítot­ta: Apró Ferenc műhelyfőnök. E­­zek a nagy mesterek hol romá­nul, hat németül, hol magyarul meg szerbül értekeztek munka közben, hogy kezdetben mi, a bőrágániak, úgy éreztük, ma­gunkat a csarnokban, mintha a Bábel tornyához jöttünk volna tanulni, de a munka ment rende­sen, az a motor ma egy ötven­öt­ezer tonnás ércszállító hajón­kat hajtja. Wartinger bácsi mondta nekünk, hogy Resicára mindig így beszéltek a munká­sok, később megszoktuk mi is a testvériségnek ezt a szép példá­ját. Miközben a Bőrögön szülött­jét, a resicai és vörösacéli mes­terek tanítványát hallgatom itt, a Duna partján, ahol a városba torkollik a breitoi út, mindegyre eszembe jut e vidék emberséges balladája, a Mavromotisz kapi­tány. Amikor Panoit Istroti, a no­vella szerzője, elvégezte az ele­mi négy osztályát, mindenes fiú­nak szegődött egy breitei kikötői kocsmába, ahol hajnaltól estig loholt ütlegelések, káromkodások közepette, mígnem kijárta e megaláztatás legnehezebb isko­láját. Ebben a reménytelenség­ben volt egyetlen fénysugár szá­mára Mavromatisz kapitány, a melegszívű dunai vándor barát­sága és együttérzése, ennek a barátságnak a megejtő balladá­ja Panoit Istrati novellája. Mavromatisz kapitányt halála után utolsó útjára e celerati-i úti temetőbe vitték, azért kísért most az emléke, mert az az út éppen itt ér véget, a mai kohók tövében, ahol Vasiléval beszél­getek. Mennyi emléket hordoz a Duna e tájakon is! Mavromatisz kapi­tány emberségét, resicai, vörös­­acélt román, német, magyar, szerb acélművesek, gépészek tör­tő munkában tartássá edződött testvériségének emlékeit, példát a fiataloknak, akik szerte szocia­lista hazánkban együtt nőnek az országgal, együtt a köztársaság­gal. Barabás István A DUNA EMLÉKEI A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA*) 1982. JANUÁR 3. — 9. KÖZÖTT VASÁRNAP JANUÁR 3­1. műsor: 9.99 Mindig előre! • Vakációs krónika • Boldog gyermekko­runk 9.40 A haza sóformai 9.55 Vakációs frusiné: Dumbrava Minunata Mihail Sadoveanu alkotásának filmváltozata Dra­gs Olteanu-Migpi forgatóköny­ve nyomán — utolsó rész :K­ill40 Zenei miniatűrök tilpo Fáluműsor • Újévi riport migy menőgazdasági egységek­­b­ől, élenjáró falusi települé­sekről # Az őrök tavasz pát­riájából — riportfilm Codreá­­ról • A legszebb népdalokból és népi tán­cokb­ól 12.30 A haza védelmében • Lép­csőfok az új, magasabb minő­ség felé • A­ hadsereg film­stúdiójának alkotásaiból • Versek és dalok katonaegyüt­­tesek előadásban 13.00 Telex 13.05 Januári album • Vidám jelenetek Stéfon Bánica, Nicu Constantin, Alexandru Arbinel, Rodica Popescu, Petre Gheor­­ghuiu, Florina Cercel, Aurel Ciofanu, Geo Costihu­l, Dorel Vișan, Dem Rádulescu közre­működésével • Versek • Ta­lálkozás a Madrigál kórussal • Szilveszteri műsorszámokból (1972—1982) • Zene • Rajzfil­mek • Szilveszter a nagyvi­lágban • Tállólépésben • Gippsons Brothers (Martini­que) • Az Eurovízió díjnyer­teseinek műsora — közvetítés Oslóból • Örökifjú melódiák 17.00 Az 1981-es sportesemények (I.) 17.85 Folytatásos film: Onedin tengeri útvonal — 8. sorozat. Szereplők: Peter Gilmore, Jes­sica Benton, Howard Lang, Christopher Douglas, Laura Horton­g, Keith Jayne, Donald Burton, Roberta Igér, George­­ Pravda, John Rapley, John Wentworth. Rendezte: Gérat Wentworth. Rendezte: Geraint Morris — 1. rész 18.40 Gyermekműsor 19.00 Híradó 19.25 Öröklány — riportfilm 19.45 Amerikai játékfilm: 700 mérföldön át. Szereplők Gene Hackman, Candice Bergen, James Coburn, Ian Bannen, Ben Johnson és Robert Don­ner. Rendezte: Richard Brocks 21.45 Népszerű zenedarabok a bukaresti Román Opera Zene­karának és a George Enescu Filharmónia kórusának előadá­sában. Szólisták: Nicolae Mer­les, Sanda Sandru, Mindra Cer­­nescu, Bianca Ionescu, Corne­­liu Flnnteanu, Nicolae Con­­stantinescu, Eliseu SimiUllesCU, Nicolae Simulescu 22.15 Híradó • Sport IL műsor: 13.00 Kiváló! 13.20 Déli hangverseny. Közre­működik: Lucia Tibu­leac, Cleo­patra Melidohoartu, Veronica Girbu, Mireille Constantinescu, Lucia Cicoara, Ion Budoiu, Marcel Roșca, Dorin Teodores­­cu és mások 14.35 Tévé­színház: Várkastély a Kárpátokban — Jules Verne nyomátt. Szereplők: Diana Lu­­pescu, Alexandra Répán, Ma­rian Hudác, Aurel Rogalschi, Cornel Vulpe, Stela Popescu, Mihai Malaimare, Dorin Dron, Mihai Fotino, Gh. Oprirta, Dan Damian, George Ulmeni, Vi- Viaha Mitru. Rendezte: Vlad Bárca 16.00 Zenés tévéest. Az opera Monteverditől Enescuig 19.00 Híradó 19.25 Kilátó 19.55 Szemelvények a szilveszteri műsorból 21.30 Ifjúsági klub 22.15 Híradó • Sportá­gi ösztönzése­k* Galbács Pál Beszélget Bálint Andrással, a szecselevárosi mtsz elnökével Munkában a termálvíz — Aradics László Temes megyei riportja Téli szünidő — műsor a vakáció­zó iskolásoknak. A tartalomból • Kukon és Kotkoda — rajz­film • Barangolás a munka birodalmában • Hogyan ké­szülnek a porcelántárgyak? Szerkesztő: Molnár Vilmos Gazdaszemmel — Sólyom Péter rovata. 1. rész. Szerkesztő: Csáky Zoltán Tévé­színház — Csehov: Ház­tűznéző. A főbb szerepekben: Nagy Iza, Szabó György, Mér­ton János Párválasztás — a Csíkszeredai Művelődési Ház népi együtte­sének műsora. Szerkesztő: Feczkó Zoltán 18.50 Ezeregy este 19.00 Híradó 19.30 A fejlett tapasztalat fóru­ma; Az új szorgalmazói 19.50 Udvarunk, kertünk 20.00 Folytatásos film; Szerelem és gyűlölet — utolsó rész 20.50 A kék látóhatár felé — sze­melvények az ifjúsági politikai dalvetélkedőről 21.10 Műszaki-tudományos kör­kép • A román tudományos kutatás 1982. évi kiemelt fel­adatairól 21.45 Híradó 22.05 Folklórműsor II. műsor: 16.00 Ifjúsági irodalmi körök munkájából 16.30 Öröklány — riportfilm 16.50 Játékfilm: 700 mérföldön át 18.50 Ezeregy este 19.00 Híradó 19.30 Szemelvények a hétvégi műsorból 21.18 Fiatal előadóművészek 21.45 Híradó 22.05 Versek I. műsor: 9.00 Tévé­iskola • Vakációs rög­tönzés matematikából VIII. osztályosoknak • Angol nyelv­lecke • Német nyelvlecke 10.00 Vakációs matiné: Ion kapi­tány nyílvesszője — a Bu­cu­­resti filmstúdió alkotása. Sze­replők: Vladimír Gaitan, Am­ta Pellea, Carmen Ghiman, Ion Besoiu, Mircea Albulescu, Ni­colae Secureanu, Ion Ma­nes­­cu, Stefan Velníciuc, Viorel Comanici, Mihaela Nestorescu, Sanda Aderca, Virgil Ogoganu. Rendezte: Aurel Miheles II. 25 A rejtett tapasztalat fóru­ma: Az új szorgalmazói 11.45 Folytatásos film: Orient expressz — 4. rész 12.45 Lucretia Ciobanu népdalo­kat énekel 12.83 Telex 16.00 Telex 16.05 Tévé­iskola • Kapcsoljuk a matematika kabinetet • Atlasz 17.00 Ifjúsági klub • Versek fia­tal műkedvelők előadásában • A forradalmi romantizmus — a fiatalság megkülönböztető jegye • A vakáció nevelő ere­je # Ifjúsági lemezklub 17.45 Pioníralmanach • Zene és Versek • Rögtönzés alkotó fan­táziából • A Megénekltünk, KEDD JANUÁR 5 Románia országos fesztivál díj­nyertes pionírjairól 18.10 Dan Grigore rövid műsor­­száma 18.25 Műszaki útmutatás mező­gazdasági dolgozóknak • Az országos állattenyésztési prog­ram megvalósításáért • Pozi­tív tapasztalatok és állatszál­­lások korszerűsítésében 18.50 Ezeregy este 10.00 Híradó 19.25 Gazdasági aktualitások • 1982 kiemelt gazdasági felada­tai • Új, jobb minőségű ter­mékeket kisebb nyersanyag- és energiafogyasztással • Az új esztendő beruházásairól 19.40 Honpolgári fórum • Ismer­jük meg és alkalmazzuk hatá­rozottan a Nagy Nemzetgyűlés­ben elfogadott új törvényeket • Munkában a közvélemény • A honpolgárok itélőszéke előtt • Levelüket megkaptuk! 20.05 Tévé­színház: Octaviari Sa­va Forró szívvel című darabja. Szereplők: Valeria Seciu, Gilda Marinescu, Irina Petrescu, Gh. Cozorici, Petre Gheorghiu, Ho­­ratiu Malaele, Silviu Stancu­­lescu, Vistrian Roman, Dan Condurache, Ana Maria Mocu­­lescu, Marieta Luca, Petrica Vasilescu, Andreea Raicu, Ma­ria Rotaru. Rendezte: Olimpia Arghir 21.48 Híradó 22.05 Táncos varieté II. műsor: 19.00 Híradó 19.25 Folytatásos film gyerme­keknek: Alice csodaországban — utolsó rész 19.50 Téli zenés pasztell 20.20 Gazdasági élet 20.50 Zeneszerzői profil: Aurel Stroe 21.45 Híradó 22.03 Az élet útjain — Octav Oni­­cescu akadémikus társaságában SZERDA JANUÁR 6 I. műsor: ■ 16.00 Telex 16.05 Tévé iskola • Az ötéves terv szakmái • Politikai-neve­lő munka az iskolában (VL) 17.00 Sakk 17.15 Szemelvények a Vili. folk­­lórf fesztiválról 17.35 Ember és egészség 17.55 A Megénekltünk. Románia szemléje • Filmalkotások a munkáról és a haza szépségei­ről — riportfilm az amatőr fil­mesek Gura Humorului-i fesz­tiváljáról 18.20 Politikai-ideológiai fórum: A társadalmi-politikai élet mi­nősége, tudományos vezetés és a tömegek részvétele a társa­dalom vezetésében 18.50 Ezeregy este 19.00 Híradó 19.30 Gazdasági aktualitások • A mezőgazdaság szüntelen fej­lesztéséért, az 1982-es rekord­­termésért!, 19.50 A Megéneklünk, Románia országos fesztivál díjnyertes parasztkórusainak műsorából 20.00 Filmmúzeum: Ecaterina Teodoroiu — román filmalko­tás. Szereplők: Stela Furcovici, Ion Lupu, Mihai Mereuta, Ion Caramitru, Cornel Coman, Nita Anastase-Fifi, Elena Sereda, Alexandra Lungu, Teodor Picu, Ariton Petrescu, Olga Bucata­­ru, Amza Pellea, Marion Cio­banu, Ruxandra Macovescu. Rendezte: Dinu Cocea 21.45 Híradó 22.10 Szemelvények Bizet Car­men című operájából a bécsi Filharmónia zenekarának elő­adásában Herbert von Karajan vezényletével II. műsor: 19.00 Híradó 19.30 Fővárosi közlekedési jelen­tés 10.45 Dzsessz 20.35 A szocialista országokból 21.00 A mai román nyelv 21.25 Az operett nevet, dalol és táncol 21.40 Udvarunk, kertünk 21.45 Híradó 22.10 A forradalmi bátorság ható­ereje CSÜTÖRTÖK JANUÁR 7­ ­. műsor: 9.00 Tévé­iskola • Vakációs rög­tönzés • Orosz nyelvlecke • Az ötéves terv szakmái 10.00 Vakációs matiné • A bol­dog gyermekkorról dalolunk • Tom Sawyer kalandjai — utol­só rész I1. 00 Kórisművek 11.20 Politikai-ideológiai fórum: A társadalmi-politikai élet mi­nősége, tudományos vezetés és a tömegek részvétele a társa­dalom vezetésében 11.50 Folytatásos film: Szerelem és gyűlölet — az utolsó két rész ismétlése 13.20 Telex 16.00 Telex 16.05 Tévé-Iskola • A természet albumából • Kommunikáció a­­ rovarok világában • Tavasz — üveg alatt 17.05 Művelődési élet • A szív legmélyéből • 1982 kezdete • A hazafias forradalmi nevelés követelményei • Az adás ven­dége : Augustin Buzura • Filmelőzetes 17.50 Ifjúsági stúdió • A hetedik ötéves terv második esztendeje • Jókívánságok az országnak, bátor fiainak • Az új — erköl­csi kötelesség • Egyenes adás — a vakációról 18.35 Rajzfilmek. Mesék a zöld erdőről 19.00 Híradó 19.30 Gazdasági aktualitások • AZ 1982-es év kiemelt feladatai az ország gazdaságában 19.45 A nők univerzuma 21.20 Kilátó 21.45 Híradó 224­5 Hazai könnyűzene II. műsor: 19.00 Hiradó 19.30 A Rádiótelevízió szimfoni­kus zenekarának hangversenye • Szünetben: Stefan cel Mare — dokumentum­film 21.33 A lézer a hazai tudományos kutatásban 21.45 Híradó 22.05 Ahol örök a tavasz — tévé­riport L műsor: 16.00 Telex 16.05 Tévé-iskola • Tévé-poli­technika • Matematika 16.30 Német nyelvű adás • A hét kommentárja: minden erő­vel az 1982. év nagy célkitűzé­seinek és feladatainak meg­valósításáért • Gazdasági ak­tualitások: munkásújítások év­kezdetkor • Az új minőség je­gyében • A pionírok és a ha­za sólymainak műsora • Tévé­­szinftáz. J. N. Nestroy: Falusi élet 18.25 Lottó-húzás 18.35 Autósok műsora 18.50 Ezeregy este 19.00 Híradó 19.30 Gazdasági aktualitások • A mezőgazdaság szüntelen fej­lesztéséért, az 1982-es rekord­termésért 19.80 Dokumentumok emlékezete • Alexandru cel Bun • A ro­mán nép béketörekvése 20.20 Incidens Venlóban — angol film. Szereplők: Geoffrey Bail­­don, John Bailey. Hieran Mon­tague, Philip Voss, William Morrow. Rendezte: Brian Par­ker 21.15 Kulturális vita. A színház társadalmunk humanista ér­tékei érvényre jutásáttak fóru­ma (HL) 21.43 Híradó 22.03 Könnyűzenekarok műsora II. műsor: 16.00 A Megéneklünk, Románia szemléje 16.23 Honpolgári fórum 16.50 Beszterce-Naszód megyei folklór. Közreműködik: Maria Butaciu, Valeria Peter-Predes­­cu, Larian Todica és a Cunu­­na de pe Som­es együttes 17.05 Egy élet egy eszméért: Bo­lyai Farkas 17.33 Pioníralmanach 18.00 Stadion 18.30 Ezeregy este 19.00 Hiradó 19.30 A George Enescu filharmó­nia szimfonikus zenekarának hangversenye • Szünetben: A IX. évtized nemzedéke — ri­­portfilm 21.25 Hirdetések 21.30 Arcképek — 16 milliméte­ren 21.45 Híradó 22.05 A természet nagykönyvéből PÉNTEK JANUÁR 8 ELŐRE - 1982. január 3. SZOMBAT JANUÁR 9 I. műsor: 8.00 Népzene 8.40 Rajzfilmek : 9.00 Tévé-iskola • Spanyol nyelvlecke • Francia nyelv­lecke 9.43 Filmmúzeum: Ecaterina Teo­doroiu II. 30 Tévé-iskola • Román Iro­dalom: A kortárs irodalom ér­tékei (HU 12.00 Az ország zenei központ­jai: Kolozsvár-Napoca (III.) 13.00 Telex 13.03 Hétvége 18.33 A hét politikai eseményei 18.30 Ezeregy este 19.00 Híradó 19.23 Barangolások országunk­ban 19.50 Tévé-enciklopédia • A ro­mán kultúra történetéből • A világ múzeumai: Ermitázs (IV.) • Az élő anyag tulajdon­ságai: a rovarok és a reflex 20.30 Folytatásos film: Orient expressz — utolsó rész 21.30 Varieté műsor 22.13 Híradó • Sport 22.35 Késő esti műsor 19.60 Híradó 19.25 A hazai zeneművészet mes­terei 20.45 A havasi kürt története 21.40 Műszaki-tudományos kilátó 22.15 Híradó • Sport 23.35 Késő esti műsor IL műsor:

Next