Előre, 1982. október (36. évfolyam, 10838-10864. szám)

1982-10-01 / 10838. szám

2. n. Rész A legelők és a kaszálók védelme 18. szakasz. — A kártevők, be­tegségek és gyomok okozta vesz­teségek megelőzése, valamint annak a veszélynek az elkerü­lése érdekében, hogy a legelő- és kaszálóterületeken fertőzési gócokat létrehozó és állandósuló kártevők és kórokozók ne terjed­jenek át a mezőgazdasági és er­dészeti növénykultúrákra, illetve az erdőkre, e területek birtok­lói idejében és megfelelő fel­tételek közt fogják elvégezni a termesztési technológiákban ki­jelölt valamennyi agrotechnikai és ápolási munkát. A legelőkkel és kaszálókkal rendelkezők egyben kötelesek ál­landóan ellenőrizni ezeket a te­rületeket, hogy felfedjék a kár­tevők és kórokozók bármilyen gócát, s a növényvédelmi, vala­mint erdészeti szervek útmuta­tásainak megfelelően elvégezzék a megelőzési, illetve leküzdési munkálatokat. 19. szakasz. — A kártevők, be­tegségek és gyomok megelőzési és leküzdési intézkedéseit, a le­gelők és kaszálók védőszerekkel és más eszközökkel való takarí­­tását úgy kell elvégezni, hogy biztosítsák a hasznos növények és vadak, valamint az állatok védelmét. A legelők és kaszálók kóroko­zók elleni kezelésével egyidejű­leg az illető területeken jól lát­ható figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, s más intézkedéseket szükséges hozni a legeltetés vagy a széna feletetésének megtiltá­sára a minden egyes növényvé­dő szer számára meghatározott tilalmi időszakra. 20. szakasz. — A kártevők, betegségek és gyomok összes megelőzési és leküzdési intéz­kedéseinek megfelelő alkal­mazásért a legelő- és kaszálóte­rületeken, az illető területet birtokló egység vezetőjére há­rul a felelősség. 21. szakasz. — A termesztett növények megyei növényvé­delmi szervei és az erdészeti szervek támogatják a legelők­kel és kaszálókkal rendelkező­ket a védőszerek és azok alkal­mazási eszközei biztosításában, műszaki segítséget nyújtanak a kezelések elvégzésében, nyo­monkövetik és ellenőrzik a megelőzési és leküzdési intéz­kedések végrehajtását és azok hatékonyságát. ELŐRE - 1982. október 1. \ TERVEZET ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NAGY NEMZETGYŰLÉSE TÖRVÉNY­E * A TERMESZTETT NÖVÉNYEK ÉS AZ ERDŐK VÉDELMÉRŐL, VALAMINT A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK RENDSZERÉRŐL Az RKP KB Politika­ Végrehajtó Bizottsága határozatának megfelelően nyilvános vitára kerül a termesztett növények és az erdők védelméről, valamint a növényvédő szerek rendszeréről szóló törvénytervezet. A honpolgároknak a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit és megjegyzéseit a Nagy Nemzetgyűléshez, a Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumhoz, illetve az Erdő­gazdálkodási Minisztériumhoz kell intézni.­ A mezőgazdasági termelés szüntelen növekedése valamint az er­dők termőképességének fokozása szükségessé teszi a termesztett növények és az erdők megfelelő védelmét a kártevők, betegségeit és gyomok ellen, az ezek megelőzését és leküzdését célzó integrált vé­dekezési rendszer bevezetését és általánosítását a vegyi és biológiai módszerek összekapcsolásával, fizikai-mechanikai és agro-fitotech­­nikai eszközökkel, valamint a betegségekkel és kártevőkkel szem­ben ellenálló növényfajták létrehozásával. A termesztett növények és az erdők védelmét célzó egész tevé­kenység tudományos alapokon történő megszervezésének és kibon­takoztatásának a mezőgazdasági élelmiszertermékek mennyiségi nö­velése mellett biztosítania kell azok megfelelő minőségét is, a vesz­teségek megelőzését, a lakosság egészségvédelmét, a talajminőség megőrzését­­és a környezet védelmét. Ennek érdekében Románia Szocialista­­Köztársaság Nagy Nemzet­­gyűlése elfogadja a jelen törvényt. i) megszabja a növényvédő­szer-készítmények és a termesz­tett növények egészségvédelmi felszerelései használatának mű­szaki normáit; j) szaklaboratóriumok révén megszervezi és biztosítja a védő­­szerek minőségellenőrzését, va­lamint a talajban, élelmisze­rekben és takarmányfélékben visszamaradó reziduumok ellen­őrzését; időszakonként elemzi az elért eredményeket és meg­felelő intézkedéseket hoz az ész­lelt hiányosságok kiküszöbölé­sére; k) a Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémiával együtt kísérleti parcellákat szervez a termesztett növények fő kárte­vői, betegségei és gyomjai meg­előzési és leküzdési akciói gaz­dasági hatékonyságának megál­lapítására ; i) a törvényes előírásoknak megfelelően megszervezi a­­ ter­mesztett növényvédelmi akciók népszerűsítését. 17. szakasz. — A kártevők és növénybetegségek támadásának megelőzése érdekében, valamint azért, hogy idejében alkalmaz­hassák azok leküzdési intézkedé­seit és a leküzdési programok megvalósítását, az állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági egysé­gek, a növényvédelmi egységek, a védőszereket és termesztett növényvédelmi felszereléseket forgalmazó állami és szövetke­zeti kereskedelmi egységek biz­tosítani fogják az ezen akciók lefolytatásához szükséges anyag­­mennyiségeket, beleértve a kis­­kapacitású, hordozható vagy szállítható készülékeket, vala­mint a lakosság gazdaságai szá­mára szükséges kistételű nö­vényvédő szereket is. erdői és erdei kultúrák védelmi munkálataiban való használatá­ra. I. FEJEZET / Általános rendelkezések 1. szakasz. — A termesztett növények és az erdők kártevők, betegségek és gyomok elleni vé­delmének biztosítása országos érdekű kérdés, kötelesség az ál­lami szervek, a szövetkezeti szervezetek és a többi társadal­mi szervezet számára. A termesztett növények, er­dők és az ember számára hasz­nos más növényzetformák vé­delme a kártevők, betegségek és gyomok hazai elterjedésének vagy külföldről való behozata­lánál­ megelőzésére kifejlett te­vékenység, valamint agrotech­nikai, fizikai-mechanikai, vegyi és biológiai leküzdésük révén valósul meg. 3. szakasz. — A termesztett növények és az erdők védelmi tevékenységének hozzá kell já­rulnia a mezőgazdasági és erdé­szeti termelés növekedéséhez, annak megfelelő minőségének biztosításához, valamint a kár­tevők, betegségek és gyomoso­­dás okozta veszteségek meg­előzéséhez és kiküszöböléséhez. A termesztett növények és az erdők védelmét olyan feltételek közt és olyan eszközökkel kell megvalósítani, amelyek szava­tolják a természeti környezet megóvását, a­ talaj fizikai, vegyi és biológiai minőségének a meg­őrzését, a biológiai egyensúly fenntartását és az ember egész­ségének védelmét. 3. szakasz. — A termesztett növények és az erdők égész­vé­delmi tevékenységében a kárte­vőknek, betegségeknek és gyo­moknak a vegyi és biológiai módszerek összekapcsolása, a fizikai-mechanikai módszerek alkalmazása, valamint az e­­gész agro­fototechnikai komple­xum felhasználása révén törté­nő integrált megelőzési és le­küzdési rendszerét kell érvénye­síteni és általánosítani. A kártevők, betegségek és gyomok integrált megelőzési és leküzdési rendszerénekl főbb vo­nalakban az alábbi intézkedése­ket kell tartalmaznia: a) A kártevők és betegségek támadásával szemben ellenálló fajták és hibridek termesztésé­nek kiterjesztése és általánosí­tása; b) .a vetőmagvak és ültetőa­nyagok kezelésének általánosí­tása az összes növénykultúrák­nál; c)­­ a növénykultúrák rotáció­jának betartása az egységes ve­tésforgó keretében; d) a természetes és műtrá­gyák egyforma és kiegyensúlyo­zott adagolása; e) az agrotechnikai munkála­tok olyan körülmények közti el­végzése, ami biztosítja a talaj növénymaradékainak megsem­misítését, a kórokozó és kárte­vő gócok csökkentését, vala­mint optimális feltételeket a termesztett növények növeke­dése és fejlődése számára; f) a növénykultúráit optimális sűrűségének biztosítása a keze­lési eljárások megfelelő haté­konyságának biztosítása érdeké­ben; g) a fizikai és biológiai leküz­dési módszerek elterjesztése az átsugárzás, a hormonális termé­kek, a mikrobiológiai készítmé­nyek és más hasonló eszközök révén; h) a vegyi termékek haszná­latának korlátozása és az ember számára károsak, valamint azok kizárása, amelyek a talajban, a mezőgazdasági élelmiszerekben vagy az emberi szervezetben felhalmozódó reziduumjai révén negatív kihatással lehetnének a természeti környezetre és a ter­mészet biológiai egyensúlyára. i) a kártevők és betegségek támadását és az azok elleni ke­zelések figyelmeztetését célzó előrejelzési­ rendszer tökéletesí­tése és általánosítása, valamint a gyomnövények­­ feltérképezé­se a vegyszeres kezelések szi­gorú korlátozása és maximális csökkentése, ezek hatékonysá­gának fokozása érdekében. A kártevők, betegségek és gyomok integrált megelőzési és leküzdési rendszerében a vegy­szeres kezeléseket főleg a gyü­mölcsök vagy az emberi táplál­kozásban és az állatok takar­mányozásában használt más nö­vényi részek megjelenése előtti időszakban fogják alkalmazni. 4. szakasz. — A termesztett növények és az erdők védelmét szolgáló egész tevékenység, gaz­dasági hatékonyságának állandó növelése érdekében az egész tu­dományos kutatómunkában, a védőszerek termelésében és fel­­használásában a következőket kell figyelembe venni: a) a kártevők, kórokozók és gyomok biológiájára vonatkozó kutatások fejlesztése hatékony biológiai készítmények előállítá­sa érdekében, a gyártási és al­kalmazási technológiák tökéle­tesítése, valamint a vegyszeres kezelések számának csökkenté­se érdekében a védekezési akci­ókban ; b) olyan magas hatásfokú és alacsony nyersanyag- és ener­giafogyasztással előállított védő­szerválasztékok megvalósítása,­­amelyek minél gazdaságosabb feltételek közt szállíthatók, ke­zelhetők és alkalmazhatók; c) a növényvédő szereknek a vetéssel, trágyázással, ön­tözéssel, növényápolással és más agrotechnikai munkála­tokkal való egyidejű admi­nisztrálása a talajtömörítés és a növénykultúrák leta­­posásának csökkentése, az ü­­zem- és kenőanyagfogyasztás le­szorítása a munkaerő megtaka­rítás érdekében; d) multifunkcionális, minél változatosabb mezőgazdasági munkálatok elvégzésére, bele­értve a növényvédelmet is, képes felszerelések biztosítása. 5. szakasz. — A kártevők, be­tegségek és gyomnövények megelőzési és leküzdési eszkö­zeinek minél jobb feltételek közti alkalmazása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Minisztérium és az Erdő­gazdálkodási Minisztérium in­tézkedéseket fognak hozni az integrált megelőzési és leküzdé­si rendszer fejlesztésére, vala­mint a növényvédelmi techno­lógiák tökéletesítésére. Ugyan­akkor a Nevelés- és Oktatás­ügyi Minisztériummal és az E­­gészségü­gyi Minisztériummal, más érdekeit központi szervvel együttműködésben tanulmányoz­­­ni fogják a védőszereknek a ta­lajban, a növényekben, az em­beri és állati szervezetben törté­nő visszatartási fokát, feloldó­dását és tartósságát annak érde­kében, hogy megelőzzenek bár­milyen, ezeknek az anyagoknak a természetbeni körforgásából eredő negatív következményt. 6. szakasz. — A Vegyipari Mi­nisztérium az Egészségügyi Mi­nisztériummal, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Miniszté­riumm­al és az Erdőgazdálkodási Minisztériummal együtt kutatási programokat fog kidolgozni ha­tékony, mérgező hatás nélküli, a talajban, élelmiszerekben és takarmányokban csökkent re­­manenciával bíró olyan bioló­giai eszközök és vegyszerek megvalósítására, amelyek bele­illeszkednek a törvényben meg­szabott maximális szintekbe. Az új növényvédő szereknek a mezőgazdasági gyakorlatba tör­ténő alkalmazása érdekében mé­lyíteni kell az együttműködést már a termékek laboratóriumi kidolgozási szakaszában a bioló­giai és technológiai kutatás közt, hogy így idejében megismer­hessék a különböző, a gyártásuk és alkalmazásuk folyamán je­lentkező másodlagos hatásokat. A biológiai kutatás megkülön­böztetett fontosságot fog­­tulaj­donítani a reziduumok kérdé­seinek; megszervezi a talajok és a növénykultúrák rendszeres e­­lervezését, kijelölve a leghatéko­nyabb módszereket és terméke­ket a maradékoknak a veszély­­telenségi hatásfokra való csök­kentése érdekében. 7. szakasz. —­ A Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Miniszté­rium a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériummal együtt intéz­kedni fog a termesztett növé­nyek és az erdők védelmi akciói számára szükséges felsőfokú és középfokú káderek felkészítésé­ről. 8. szakasz. — A mezőgazda­­sági­­ termelés szüntelen növeke­dése, a veszteségek kiküszöbölé­se és a mezőgazdasági élelmi­szerek megfelelő minőségének biztosítása érdekében az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek, a többi társadalmi szervezet, más jogi személyek, valamint az összes földterület­tel vagy növénykultúrákkal rendelkező állampolgárok köte­lesek alkalmazni a kártevők, betegségek és gyomok feltérké­pezésére, megelőzésére és le­küzdésére vonatkozó intézkedé­seket a földterületeiken és nö­vénykultúráikban a jelen tör­vény rendelkezéseivel össz­hangban és a kidolgozott akció­­programoknak megfelelően. A bármilyen növénykultúra, valamint a legelők és kaszálók higiéniai állapotának biztosítá­sára vonatkozó műszaki nor­mák az 1/A számú függelékben vannak feltüntetve, s azok kö­telezőek a szocialista mezőgaz­dasági egységek, az összes me­zőgazdasági szakemberek és más mezőgazdasági dolgozók, vala­mint minden mezőgazdasági te­rülettel vagy növénykultúrával rendelkező számára. 9. szakasz. — A kártevők, be­tegségek és gyomok megelőzé­sét és leküzdését az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egy­ségekben a minden egységes agráripari tanács keretében fel­fektetett akcióprogramoknak megfelelően és a megyei nö­vényvédelmi szervek által kö­zölt előrejelzések alapján egy­ségesen végzik el az összes nö­vénykultúráknál. Az egységes tanácsokon belül minden egyes szocialista mező­gazdasági egységben az illető egység főmérnöke felel a kárte­vők, betegségek és gyomok megelőzését és leküzdését célzó összes kezelések megfelelő al­kalmazásáért. 10. szakasz. — A kártevők, be­tegségek és gyomok okozta veszteségek megelőzése érde­kében a szakembereit minden mezőgazdasági egységben nyo­mon fogják követni a technoló­giák által megszabott vala­mennyi agro-fitotechnikai mun­­­kálat időbeni és jó körülmények közti elvégzését és állandóan figyelemmel fogják kísérni a földterületeket és növénykultú­rák­at, hogy felfedjék a beteg­ségek, kártevők felléptét, alkal­mazzák a szükséges kezeléseket. Az állami és szövetkezeti me­zőgazdasági egységek vezetősé­gei megfelelő számú munkást fognak biztosítani a védekezési munkákra, akiket a védekezési akciók előtt kiképeznek a keze­lési eljárás alkalmazási techno­lógiáját és a munkavédelmet il­letően. 11. szakasz. — A megyei nö­vényvédelmi szervek kötelesek biztosítani a kártevők, betegsé­gek és gyomok megelőzési és leküzdési programjaiban kijelölt akciók maradéktalan és egysé­ges alkalmazását; ezeket az ak­ciókat egybehangoltan és öveze­tekként lefolytatni mind az ál­lami és szövetkezeti szocialista egységekben, mind a lakosság gazdaságaiban. Ugyanakkor mű­szaki támogatást fognak nyúj­tani a kezelések alkalmazásá­ban, nyomonkövetik és ellenőr­zik a megelőzési és leküzdési intézkedések végrehajtását és hatékonyságát. A megyei növényvédelmi szer­vek saját központjaik és alaku­lataik révén egyidejűleg biztosí­tani fogják a nem szövetkezete­­sített helységek magántermelői­nek­­ és a lakosság személyi gazdaságainak műszaki megse­gítését és támogatását a meg­előzési és leküzdési kezelések al­kalmazásában. Annak érdekében, hogy a nem szövetkezetesített helységek ma­gángazdaságaiban és a lakosság személyi gazdaságaiban megfe­lelő műszaki színvonalon végez­zék el a kártevők, betegségek és gyomok leküzdésének egyes spe­ciális munkálatait a megyei nö­vényvédelmi szervek szakosított munkacsoportokat fognak szer­vezni; a munkálatokat a nö­vénykultúrákkal és földterület­tel rendelkezőkkel megkötött szerződések alapján fogják elvé­gezni. 13. szakasz.­­• A kártevők, be­tegségek és gyomok megelőzési és leküzdési intézkedéseit a nö­vénykultúrák szerkezetétől és a­­zoknak a minden egyes mező­­gazdasági egységben­ részará­nyától függően, differenciáltan alkalmazzák. A gabonafélék és ipari növé­nyek védelmében elsődlegesen a magvak tisztítására, kivá­logatására és kezelésére, a here­félék arankamentesítésére, a karanténgyomok fertőzési gócai­nak fizikai vagy mechanikai ú­­ton történő megsemmisítésére, valamint a minden egyes nö­vénykultúra számára a legna­gyobb veszélyt jelentő kártevők és betegségek sajátos eszközök­kel történő leküzdésére fogják fektetni a hangsúlyt. A kertészetekben kizárólag e­­gészséges, fertőtlenített és rova­roktól mentesített faiskolákból, üvegházakból és melegágyakból származó ültetőanyagot fognak használni, úgyszintén optimális időben fogják elvégezni a keze­léseket, higiéniai intézkedések­et és a sajátos leküzdési eljáráso­kat , a hernyófészkek, mohák és zuzmók megsemmisítését, az elszáradt növényrészek és vad­hajtások eltávolítását, az aszott vagy betegségtől megtámadt gyümölcsök összegyűjtését, a szőlő peronoszpórájának, a bur­gonya és paradicsom liszthar­matának leküzdését és más ha­sonló munkálatokat. 13. szakasz. — A vízforrások és központi ivóvízszolgáltató be­rendezések egészségvédelmi ö­­vezeteiben, az állami földalap­tartalék keretében, a berendezett szabadidő-központokban, a par­kokban és zöldövezetekben, va­lamint a közcélú útmenti terü­leteken a kártevők, betegségek és gyomok megelőzését és le­küzdését a megyei néptanácsok és Bukarest municipium népta­nácsa szakosított egységei bizto­sítják a megyei ■ egészségügyi szervek, s esetenként a helyi vízgazdálkodási szervek előzetes beleegyezésével. 14. szakasz. — Amennyiben a földterülettel, illetve növénykul­túrával rendelkezők nem végzik el időben a jelen törvényben megszabott, a kártevők, betegsé­gek és gyomok megelőzését és leküzdését célzó kötelező mun­kálatokat, azokat a termesztett növények védelmével foglalkozó szervek végeztetik el, a tulajdo­nosokat pedig — a törvénynek megfelelően kirótt szankciók mellett — kötelezik a felhasz­nált anyagok és a végzett szol­gáltatás teljes megtérítésére. 15. szakasz. — A megyei és a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága, szakosított szervei révén, szervezi meg és felel a kártevők, növénybetegsé­gek és gyomok megelőzését és leküzdését célzó összes intézke­dések alkalmazásáért az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben, valamint a lakos­ság gazdaságaiban, a kijelölt programoknak megfelelően. Annak érdekében, hogy a vé­dekezési intézkedéseket az or­szág egész területén egységesen és megfelelő módon alkalmaz­zák, a törvény értelmében a végrehajtó bizottságok a mező­­gazdasági és élelmiszeripari ve­zérigazgatóságoknak alárendelt termesztett növényvédelmi egy­ségeket szerveznek. 16. szakasz. — A Mezőgazda­­sági és Élelmiszeripari Minisz­térium szervezi meg, irányítja, ellenőrzi és felel a termesztett növények kártevőinek, betegsé­geinek és gyomosodásának meg­előzési és leküzdési akcióiért. Ennek érdekében: a) megállapítja a termesztett növények védelmi akcióinak programjait az ország egész te­rületén, és nyomonköveti a vé­dőszerek, műszaki kellékek, be­rendezések, anyagok és pénzesz­közök biztosítását; jóváhagyja a megyei növényvédelmi szervek egységes akcióprogramjait; el­lenőrzi és felel a megállapított programokba foglalt intézkedé­sek alkalmazásáért; b)­biztosítja a növényegészség­ügyi karanténintézkedések egy­séges alkalmazását; c) nyilvántartja a termesztett növények kártevőinek, betegsé­geinek és gyomosodásának meg­jelenését; elkészíti az erre vo­natkozó tájékoztatókat és előre­jelzéseket, kiadja a rájuk vonat­kozó figyelmeztetéseket; d) ellenőrzi a termesztett nö­vények védelmi szerveinek te­vékenységét . e) A Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémiával együtt egységes kutatási programokat dolgoz ki az összes megelőző in­tézkedések megvalósítása, az in­tegrált leküzdési rendszer fej­lesztése és általánosítása, az át­fedések kiküszöbölése és a ku­tatómunka megfelelő egyezteté­se érdekében; f) megállapítja a termesztett növényvédelmi egységek számá­ra szükséges felsőfokú képzett­séggel rendelkező szakemberlét­­számot és nyilvántartja azt; jó­váhagyja e személyzet besorolá­sát, áthelyezését vagy munka­­szerződésének felbontását és in­tézkedik a szakmai felkészülési színvonal tökéletesítéséről ezen a területen; g) felel a védőszerek valamint a termesztett növények védel­mét szolgáló készülékek, felsze­relések és gépek jóváhagyásá­ért, nyomonköveti azok minősé­gének javítását; h) megállapítja a termesztett növények védelme számára szükséges védőszerek, eszközök, készülékek és gépek mennyisé­gét, nyomonköveti az ellátás o­­perativitásának fokozását, vala­mint azok raktározási, szállítási, tartósítási és elosztási feltételei­nek javítását; a szocialista egy­ségeknek és fizikai személyekv­nek e termékekkel és felszerelé­sekkel való ellátását esettől füg­gően a Mezőgazdasági és Élel­­­rrszeripari Minisztérium, a Ter­melési, Felvásárlási és Árufor­galma­zási Szövetkezetek Köz­ponti Szövetsége és a Belkeres­kedelmi Minisztérium végzi. 22. szakasz. — Az erdőállo­mány megfelelő kezelése, az erdők higiéniai állapotának biz­tosítása érdekében és azért, hogy azokat megvédjék a kár­tevőktől és­­betegségektől, az erdészeti egységeknek, a többi erdővel vagy erdei növényzettel rendelkezőnek a jelen törvény rendelkezéseinek és a kijelölt akcióprogramoknak megfele­lően kötelességük maradéktala­nul alkalmazni a kártevők és betegségek felfedésére, mege­lőzésére és leküzdésére vonat­kozó intézkedéseket. Az erdészeti egységek, az ösz­­szes erdőterülettel, illetve erdé­szeti növénykultúrákkal rendel­kezők, valamint minden erdé­szeti szakember és dolgozó szá­mára kötelező és az erdők — beleértve az erdei kultúrákat is — higiéniai állapota biztosí­tására vonatkozó műszaki nor­mákat az 1/B számú függelék tartalmazza. 23. szakasz. — Az erdők és erdei kultúrák kártevőinek és betegségeinek megelőzését és leküzdését egységesen alkal­mazzák a minden erdészeti egy­ségben kijelölt akcióprogra­mokkal összhangban és a felfe­dési és előrejelzési munkálatok alapján. A kártevők és betegségek megelőzési és leküzdési kezelé­seinek megfelelő alkalmazá­­zásáért minden egyes erdészeti egység vezetője, illetve eseten­ként az erdei kultúrákkal ren­delkező egységek vezetői felel­nek. 24. szakasz. — ’ Az erdővé­delmi intézkedések keretén be­lül elsődlegesen a kártevőktől erősen megtámadott övezetek­ben valósítják meg a leküzdési akciókat és biztosítani fogják az­­ összes higiéniai akciók elvégzé­sét , a kiszáradt vagy kiszá­radó félben levő, szétdöntött, vagy a kórokozóktól és kárte­vőktől erősen megtámadott fa­egyedek eltávolítását, a­ tüskék, a kivágott vagy szétdöntött fák teljes lehántását és hasonló más intézkedéseket — mind az erdő­tagok területén belül, mind az erdőállományon kívül. A kártevők és betegségek megelőzését, illetve leküzdését célzó intézkedéseket a támadás jellegétől és intenzitásától, va­lamint minden egyes erdőség sajátosságaitól függően diffe­renciáltan alkalmazzák. 25. szakasz. — A megyei er­dészeti felügyelőségek kezelésé­ben levő erdei növénykultúrák és erdők esetében a kártevők és betegségek megelőzési és leküz­dési akcióit az Erdőgazdálko­dási Minisztérium egységei vég­zik. A municípiumok, városok és községek kezelésében levő, vagy más jogi személyek által birto­kolt erdők és erdei növényzetek esetében a megelőzési és leküz­dési akciókat a birtoklók vég­zik el saját eszközeikkel vagy a megyei erdészeti felügyelőségek­kel kötött szerződések révén, 26. szakasz.­­ A kártevők és betegségek kártételének meg­előzése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a fertőzési gócok állandósulásának és elterjedésé­nek, a megyei erdészeti fel­ügyelőségek elvégzik a szüksé­ges kezeléseket a más birtok­lókhoz tartozó erdei kultúrák területein is, amennyiben azok nem hajtják végre időben és megfelelő módon ezeket a munkálatokat; a munkálatok végrehajtásából származó kia­dásokat — a törvény által meg­szabott szankciók mellett — tel­jes egészükben az illető birtok­lók egyenlítik ki. 27. szakasz. — Az Erdőgaz­dálkodási­ Minisztérium irányít­ja, ellenőrzi és felel az erdei növénykultúrák kártevői és be­tegségei felfedését, megelőzé­sét és leküzdését célzó összes akciók megszervezéséért. Ennek érdekében: a) ellenőrzi az erdők növény­egészségügyi állapotát, elkészíti az erre vonatkozó tájékoztató­kat és előrejelzéseket, figyel­meztet az erdei növényzet kár­tevőinek és betegségeinek je­lentkezésére; b) intézkedik arra vonatko­zóan, hogy az erdészeti egysé­gek és az erdei növényzettel rendelkező területek valameny­­nyi birtokosa alkalmazza a kártevők és betegségek megelő­zésére és leküzdésére kijelölt technológiákat; c) felel az erdőalaphoz tar­tozó és azon kívül eső összes erdőségek és erdei növényzetek növényegészségügyi állapota biztosítását célzó munkálatok jó körülmények közti elvégzéséért; d) elemzi és jóváhagyja a me­gyei erdészeti felügyelőségek által összeállított és az erdővé­delemre vonatkozó műszaki­­pénzügyi dokumentációkat. Ezek alapján évente felfekteti az erdővédelmi tervet és biz­tosítja az erdészeti egységek ál­tal megvalósítandó munkálatok kivitelezéséhez szükséges pénz­eszközöket, védőszereket, fel­szereléseket , és készülékeket­, és biztosítja a növényegész­­­ségügyi karanténintézkedések alkalmazását; f) megállapítja az erdővé­delmi szakemberszükségletet az erdészeti egységekben és nyil­vántartja­­azokat; jóváhagyja ennek a személyzetnek a beso­rolását, áthelyezését vagy mun­kaszerződésének felbontását; in­tézkedik a szakmai képzettség tökéletesítéséről ezen a terü­leten; g) a Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémiával e­­gyütt tudományos kutatási prog­ramokat dolgoz ki az összes megelőző intézkedések, az in­tegrált leküzdési programok fejlesztésére és tökéletesítésére; h) biztosítja az erdő- és erdei növénykultúra-védelmi kuta­tások eredményeinek termelés­­beni alkalmazását; i) elkészíti és jóváhagyásra terjeszti a védőszerek, valamint az erdők és erdei növénykul­túrák védelmében használt ké­szülékek, felszerelések és gé­pek elfogadására vonatkozó do­kumentációkat, - nyomonköveti ezek minőségi javítását; j) műszaki normákat állapít meg a növényvédő szereknek az . II. FEJEZET A termesztett növények, legelők és a kaszálók védelme I. Rész A termesztett növények védelme III FEJEZET Az erdők védelme 28. szakasz.­­ A termesztett növényekre és az erdőkre ve­szélyes kártevők, betegségek és gyomok elterjedésének megelő­zése, az ilyen természetű gócok felszámolása, valamint a veszé­lyes kártevők, betegségek és gyomok hazánkba való behurco­­lásának megelőzése, illetve meg­gátolása céljából bevezetik a nö­vényegészségügyi vesztegzár rends­ze­rét. A növényegészségügyi veszteg­­zár rendszerének felépítését­ és működését államtanácsi tör­vényerejű rendelettel állapítják meg. A Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Minisztérium és az Er­dőgazdálkodási Minisztérium fe­lel az egészségügyi vesztegzár intézkedéseinek határozott al­kalmazásáért. A néptanácsi végrehajtó bi­zottságok, illetve bürók, vala­mint a Belügyminisztérium szer­vei kötelesek támogatni az e­­gészségügyi vesztegzár szer­veit feladatkörük ellátásában. 29. szakasz. — A gyümölcster­mesztő, szőlőtermesztő, dendro­­lógiai, erdészeti faiskolák, a zöldségtermesztő, virágtermesz­­tő növényházak, a gyümölcster­mesztő, dendrológiai és erdésze­ti kísérleti parcellák, valamint kollekciók létesítését és műkö­dését csakis a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, il­letve az Erdőgazdálkodási Mi­nisztérium szervei engedélyez­hetik. A növényegészségügyi veszteg­zár alá helyezett szaporító kul­túrából származó termékeket forgalomba hozni, eladni és fel­használni csakis annak az enge­délynek az alapján lehet, ame­lyet a Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Minisztérium, illetve az Erdőgazdálkodási Miniszté­rium felhatalmazott szervei bo­csátanak ki a szaporítókultúrá­­val rendelkezőknek. 30. szakasz. — Mindazok, akii­ bármilyen formában mezőgazda­­sági és erdőgazdálkodási növé­nyek szaporító biológiai anyagát termelik, illetve ezzel rendelkez­nek, kötelesek alkalmazni a vesztegzári kártevők, betegségek és gyomok megelőzésére és le­küzdésére az egészségügyi vesz­tegzár szervei által megszabott összes intézkedéseket. Amennyiben a szaporító bio­lógiai anyag termelői, illetve a vele rendelkezők nem alkalmaz­zák vagy nem megfelelően alkal­mazzák a­­ megelőző és leküzdő intézkedéseket, és a vesztegzári kártevők, betegségek és gyomok jelenlétét kimutatják, a szóban forgó intézkedéseket a növény­védelmi szervek hajtják végre a termelők, illetve a rendelkezők költségére. 31. szakasz. — Kötelező nö­vényegészségügyi ellenőrzés alá kerülnek a behozatal, a kivitel, illetve az ország területén tör­ténő tranzit tárgyát képező nö­vények, növényrészek, vető­magvak, gyümölcsösök és bár­mely más mezőgazdasági és er­dőgazdálkodási termék, beleért­ve a fizikailag és kémiailag ke­zelteket is, továbbá a felhasz­nált szállítóeszközök. 32. szakasz. — A szocialista szervezetek, a többi jogi és fi­zikai személy, amely, illetve, aki növényi eredetű termékeket im­portér, köteles behozatali enge­délyt szerezni a növényegészség­­ügyi vesztegzár szerveitől, amely engedély leszögezi az import megszabott növényegészségügyi feltételeit. A külkereskedelmi vállalatok biztosítani fogják, hogy a beho­zatali szerződések záradékokat tartalmazzanak, miszerint a be­hozatalra kerülő növényi erede­tű termékek megfelelnek a Ro­mánia Szocialista Köztársaság­ban alkalmazott növényegész­ségügyi vesztegzári szabályok­nak. 33. szakasz. — A szocialista szervezetek, a többi jogi és fizi­kai személy köteles az ország­ba való behozatalkor bejelente­ni a növényegészségügyi vámel­lenőrző szerveknél a nem feldol­gozott növényi eredetű terméke­ket. 34. szakasz. — A szocialista szervezetek, a többi jogi és fizi­kai személy, amely, illetve m áld növényi eredetű termékeket ex­portál, köteles nemzetközi típu­sú növényegészségügyi bizonyít­ványt szerezni a növényegész­ségügyi vesztegzári szervektől az importáló országok által megszabott feltételek betartásá­val. 35. szakasz. — A növényi ere­detű termékeket forgalmazó ke­reskedelmi szervezetek és fizi­kai személyek kötelesek tiszte­letben tartani a növényegészség­ügyi vesztegzári szervek által megszabott intézkedéseket. k) megszervezi az erdők és erdei növénykultúrák védelmi akcióinak népszerűsítését. IV. FEJEZET A növényegészségügyi vesztegzár V. FEJEZET A növényvédő szerek rendszere 36. szakasz. — Csakis az ille­tékes szervek által és a tör­vényben előirányzott feltételek­nek megfelelően engedélyezett növényvédőszereket szabad elő­­állítani, leszállítani, forgalomba hozni és felhasználni. A kártevők, a betegségek és a gyomok megelőzési, illetve le­küzdési akcióiban használt nö­vényvédő szereket évente az egységes országos gazdasági­társadalmi fejlesztési terv útján szabják meg. Rendkívüli esetekben a tör­vényben előírt szervek által megszabott feltételek között és azok jóváhagyásával használni lehet más növényvédő szereket is. 37. szakasz. — A jelen tör­vény értelmében növényvédő szer alatt értendő minden olyan anyag vagy keverék, beleértve az anyagok hozzávalókkal való keverékeit is, amelyet a mező­gazdaságban, az erdőgazdálko­dásban, a tároló területeken vagy más tevékenységekben a kártevők, növényi kórokozók, gyomok, más állati vagy növé­­­­nyi életformák, közöttük a nö­vényekre, háziállatokra vagy hasznos állatokra káros vírusok, az emberre is átterjedő betegsé­geket hordozó rovarok és rág­csálók megelőzésére, csökkenté­sére, eltávolítására, illetve el­pusztítására szolgálnak, továbbá a növények növekedését szabá­lyozó, lombtalanításra vagy ki­szárításra szolgáló termékek. 38. szakasz. — A növényvédő szerek mérgező hatásuktól füg­gően az államtanácsi törvény­erejű rendelettel jóváhagyott normák szerint négy csoportra oszthatók. Az 1. bekezdésben megjelölt növényvédő szereknek név szerinti csoportosítását az E­­gészségügyi Minisztérium végzi it is, amelyet a mező­­gészségügyi Minisztérium 1 Rész A növényvédő szerek termelése 39. szakasz. — A növényvédő­­ szerek termelése a kártevők, a betegségek és a gyomok meg­előzésének, illetve leküzdésének integrált rendszerében történik, és biztosítania kell a termesztett növények és erdők védelméhez szükséges vegyi és biológiai ter­mékeket. 40. szakasz. — A Vegyipari Minisztérium intézkedni fog magas hatékonyságú növényvé­dő szerek bizonyos választásai­nak előállításáról, amelyek cse­kély nyersanyag- és energiaigé­nyesek, nem károsak és kis mértékben maradnak vissza a talajban, az élelmiszerekben és a takarmányban, és megfelelnek a törvényben megszabott meg­engedhető maximális szintek­nek. * A Vegyipari Minisztérium úgyszintén intézkedni fog mi­nél szélesebb hatókörű növény­védő szerek előállításáról, és a tudományos kutatási eredmé­nyek és a mezőgazdasági, vala­mint erdészeti termelés szük­ségletei alsóján a növényvédő szerek tipizálásáról. 41. szakasz. — A növényvédő szereket termelő szocialista egységek a törvény értelmében felelnek az engedélyezett ter­mékek minőségi paramétereinek biztosításáért. A Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztérium szakla­boratóriumai útján ellenőrzi a növényvédő szerek minőségét a termelőegységekben és min­den más olyan egységben, ame­lyek ilyenekkel rendelkeznek. A növényvédő szereket ter­­melő egységek kötelesek megté­ríteni a mezőgazdasági és erdé­szeti egységeknek minőségileg meg nem felelő termékek le­szállításával okozott károkat. 42. szakasz. — A növényvédő szerek minőségének megőrzése és mindennemű baleseti, mérge­zési és megbetegedési kockázat elkerülése céljából a növény­védő szereket termelő szocialis­ta egységek kötelesek az Eg­é­sz­­ségü­gyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Minisztérium jóváhagyásá­­val minden termék esetében összeállítani a szállítás, a táro­lás, a kezelés és a felhasználás speciális műszaki normáit. A növényvédő szereket ter­melő, kikészítő vagy kondicio­náló szocialista egységek kö­telesek tipizált, a­­mérgező ha­­­­tástól és a gyúlékonyság foká­tól függően megszabott csomagoló anyagban leszállítani ezeket a termékeket. 43. szakasz. — A növényvédő szerek új választékainak előál­lítása és a mezőgazdasági, vala­mint erdészeti gyakorlatba való bevezetése céljából a termelő egységek állandóan együttmű­ködnek a szakkutató intézetek­kel a mezőgazdasági és erdésze­ti egységekkel, figyelemmel kí­sérve az új növényvédő szerek hathatóságát, hatékonyságát és kihatásait termelési körülmé­nyek között. f­olytatása a 3. oldalon)

Next