Előre, 1983. február (37. évfolyam, 10942-10965. szám)
1983-02-01 / 10942. szám
ELŐRE — 1983. február 1. MOZGÓSÍTÓ VERSENYFELHÍVÁSOK A PITESTI-MARACINENM (ARGES MEGYE) GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI KUTATÓÉS TERMELŐINTÉZET az összes hazai tudományos kutatóintézetekhez A pitesti-marácineni-i gyümölcstermesztési kutató- és termelőintézet kutatóinak, technikusainak és munkásainak kollektívája a rendelkezésére álló emberi és anyagi erők jobb szervezésével és hasznosításával, erőteljesen mozgósítva a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának határozataitól, a Nicolae Ceausescu elvtárstól, a párt főtitkárától az egységben tett munkalátogatása alkalmával kapott útmutatásoktól, hiánytalanul teljesítette az 1982. évi tudományos kutatási, tervezési és termelési tématerv összes mutatóit. Jóváhagyást kapott 20 új gyümölcsfa- és oltvány fajtára, több mint 20 termesztési technológiára, összeállította 9200 hektár gyümölcsös telepítési terveit, 18,3 millió oltott gyümölcsfát, 2 millió gyümölcstermő cserjét és 200 millió földieperindát állított elő, biztosítva a teljes ültetőanyag mennyiségét a mezőgazdaság számára szükséges összes biológiai láncszemekben a telepítési terv megvalósításához, továbbá jelentős mennyiségeket exportra is. Abból a célból, hogy a termelést kis sorozatban gyártandó speciális gyümölcstermesztési gépek új típusaival támogassuk, saját kutatóerőinkkel előállítottunk 4 prototípust, s ezek alapján 1982 folyamán az intézet keretében több mint 890 ezer lej értékű gépet gyártottunk. Attól a szilárd elhatározástól lelkesítve, hogy példásan teljesítsük a párt Országos Konferenciáján elfogadott történelmi fontosságú határozatokból. Nicolae Ceausescu elvtársnak a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács 1982. december 27—28-i bővített plénumán elhangzott értékes útmutatásaiból fakadó feladatainkat, mi, az intézet dolgozói elhatároztuk, hogy jobb eredményeket érünk el, és versenyre hívjuk ki a hazai tudományos kutatóegységek munkaközösségeit az 1983-as terv és programok túlszárnyalásáért, megfogadva a következőket: 1. Újabb nagy terméképességű, a betegségekkel és kártevőkkel szemben fokozott genetikai ellenállású, a gyümölcstermesztésre alkalmas talaj- és éghajlati viszonyokat, valamint, az energiatakarékos technológiákat hatékonyan hasznosító új fajtákat és oltványokat nevelünk ki, hogy a tervezett határidő előtt egy esztendővel legalább 12 gyümölcsfa- és gyümölcstermő cserjefajtát adjunk át a Fajtakipróbáló és -jóváhagyó Állami Bizottságnak. Az eddig jóváhagyott fajták termelési általánosításának meggyorsítása céljából bővíteni fogjuk a gyors szakosítás új módszereit, beleértve a szövetkultúrákat is, hogy lerövidítsük a kutatás-termelési ciklust, s így 1983-ban és 1984-ben a telenítendő gyümölcsösökben az új hazai fajták részaránya legalább 25 százalékos legyen. A magas biológiai és termelőértékű fajták elterjesztésének biztosítása céljából a gyümölcstermesztési kutatószektor faiskola-hálózatában az összes biológiai láncszemekben előállítjuk és biztosítjuk a hazai ültetőanyagot. 2. Javított termesztési technológiákat adunk át az összes gyümölcsfa- és gyümölcstermő cserjefajták számára, biztosítva a gyümölcstermelés növekedését és az energiafogyasztás 8— 10 százalékos csökkentését hektáronként. A kutatómunka közreműködése nyomán előirányzott termeléstöbblet meghaladja a 400 ezer tonna gyümölcsöt, több mint 150 millió lej nyereséget biztosítva a termelőegységeknek terven felül. Az idén fokozott erőfeszítéseket teszünk a technológiai kutatás terén, hogy új gyümölcstermesztési technológiákat dolgozzunk ki a gyümölcsfák és gyümölcstermő cserjék viszonylatában egyaránt, biztosítandó a gyümölcstermesztési talaj- és éghajlati források optimális és hatékony kiaknázását, a termesztési rendszer biológiai folyamatainak nagyobb mérvű hasznosítását, aminek alapján a jövőben több mint 30—40 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni. 3. Az intézet dolgozói — mérnökök, technikusok, kutatók — a tudományos kutatási eredmények gyorsabb nagyüzemi elterjesztése céljából kiszállnak az állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szövetkezetközi gazdasági társulások gyümölcstermesztő farmjaira, faiskolákhoz, hogy az illető egységek szakembereivel együtt közvetlenül részt vegyenek és fejeljenek jó minőségű munkálatokvégrehajtása, a megszabott technológiák szigorú alkalmazása, nagy hozamok elérése terén gyümölcsből és magas biológiai értékű ültetőanyagból egyaránt. Az intézet tervező szektora útján biztosítjuk a mezőgazdasági egységek előirányzott gyümölcsfa-telenítési, illetve -korszerűsítési terveinek hiánytalan összeállítását. 4. Figyelmesen irányítjuk és állandóan támogatjuk a lakossági gazdaságok gyümölcstermesztő szektorát. Az intézet kutatói 10 képestáblát és más dokumentációs anyagot állítanak össze a gyümölcsfák ültetésével és gondozásával, a betegségek és kártevők leküzdésének módszereivel, a termés értékesítésével és tartósításával kapcsolatos tudnivalókról. Az intézet termelési bázisa a lehető legnagyobb mennyiségben szállít le a lakosságnak oltott gyümölcsfát, gyümölcstermő cserjét, földiener indát a legértékesebb fajtákból, a gyümölcstermő medencékben pedig minden egyes községben mintaparcellát létesít a lakossági gazdaságok földterületeinek gyümölcstermesztési kihasználása, telepítvények létesítése, gondozása és kihasználása ügyében. 5. Az intézet termelőszektora az adott kapacitások gazdaságosabb és magasabb fokú kihasználása útján a mezőgazdasági össztermelési tervet 6 százalékkal, az árutermelési tervet 7,6 százalékkal, az ültetőanyagtermelési előirányzatot 10 százalékkal szárnyalja túl. Bizonyos technológiai láncszemek bevezetésével, a munkaerő, a gépek és az anyagok ésszerűbb felhasználásával növeljük a hektárhozamot, s ennek alapján a tervezett nyereséget 50 százalékkal haladjuk meg. A TUDOMÁNYOS TANÁCS, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG kifejezésre juttatva a kommunistáknak, az összes dolgozóknak azt az akaratát és elhatározását, hogy a legjobb körülmények közt és magasrendű munkásfelelősséggel teljesítsük az 1983. évi tervfeladatokat, a Nicolae Ceausescu elvtárs által a párt Országos Konferenciáján megfogalmazott igények szellemében munkálkodva a magas műszaki színvonalú és minőségű, a nemzetközi szinten előállított legjobb hasonló termékekkel versenyképes termelés megvalósításán, a szebeni Independenta vállalat közössége versenyre hívja az összes gépipari közösségeket, vállalva a következő célkitűzések teljesítését : 1) a tervelőirányzatokhoz képest 2 százalékkal túlszárnyaljuk a nettó termelést. 2) A bányaiparnak, kohóiparnak, valamint az építő- és hőállóanyagiparnak gyártott komplex felszerelések leszállításával 2 százalékkal túlszárnyaljuk az eladott és bevételezett árutermelési tervet. 3) Az 1000 lej értékű árutermelésre számított tervszerűsített költségeket 2,3 lejjel, az anyagi költségeit pedig 2 lejjel csökkentjük. Ennek érdekében csökkentjük a normázott nyersanyag-, anyag-, energia- és tüzelőanyagfogyasztást, illetve haladó technológiákat alkalmazunk a komplex felszerelések gyártásánál. 4) A kohászati kombinátok hengerművei és öntődéi számára készített felszerelések révén 30 millió lejnyi exporttermelést valósítunk meg többletként. 5) A nagyteljesítményű szerszámgépek pótalkatrészeinek előállításával, a termelés és a munka magasabb színvonalú megszervezésével, a berendezések jobb kihasználásával és karbantartásával, az alapberendezések tökéletesített szerszámokkal és készülékekkel való felszerelésével 1 százalékkal szárnyaljuk túl a szerszámgépek tervezett kihasználási mutatóját. 6) Az évi nyereségi tervet 4 millió lejjel teljesítjük túl. 7) önfelszereléssel 18 saját tervezésű gépet és berendezést állítunk elő, aminek eredményeként több mint 45 millió lejjel csökkentjük a valutáris erőfeszítéseket. 8) A tervszerűsített feladatokat és az évi vállalásainkat az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a munkásönigazgatás és az önálló gazdálkodás szigorú alkalmazásának körülményei közt fogjuk megvalósítani. Ennek érdekében: — a fémfelhasználási együttható javításával, a termékek újratervezésével és korszerűsítésével, valamint új technológiai eljárások bevezetésével többletként 150 tonna fémet takarítunk meg; — a tervszerűsített fogyasztási normához képest 2 százalékkal csökkentjük a fajlagos villamosenergia-felhasználást, ami 1000 MWh megtakarítását fogja eredményezni; — a munkacsarnokok hőveszteségének csökkentésével 4 százalékkal csökkentjük a fajlagos hőenergiafelhasználást és évi 2500 Gkal hőenergiát takarítunk meg; — a fogyasztások ésszerűsítésével a kovácsoló és hőkezelő műhelyekben 3,2 százalékkal csökkentjük a tüzelőanyagfogyasztást és 600 tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítunk meg; — az 1982. XII. 31-i összeírás alapján kimutatott létező energiapotenciálból 65 százalékban visszanyerjük a másodlagos energiaforrásokat; — a folyékony nyersvas előállítási technológiájának javításával a fogyasztási normákhoz képest 10 tonnával csökkentjük a kokszfogyasztást; — réteges lemezt használva fel az öntödei magládák készítésénél és általánosítva ezt az eljárást, a fogyasztási normákhoz viszonyítva 50 köbméterrel csökkentjük a fűrészáru-fogyasztást, — a gyártásból kivont termékek modelljeinek fűrészáruját visszanyerjük. 9) Új berendezéstípusok — irányváltó lyukasztógépek, 10 féle típusú vésőkalapács, a P. 125 és P. 140 típusú nehéz forgó fúrókalapácsok, a 8 és 10 soros görgős, illetve fémlemezes szállítószalagok, csavaros pneumatikus szivattyúk, hengerdes keretek, a 12,5 tonnás indukciós keverőgép, pneumatikus indítószerkezetek és szerkezeti elemek a nukleáris erőművek számára gyártásbavételével növeljük a termékek minőségi színvonalát és versenyképességét, hogy ily módon 1983-ban az új és újratervezett termékek részaránya 42 százalékot tegyenki. ( 10) A melegmegmunkáló részlegeken és a görgős láncos szállítók gyártásában bevezetjük, illetve kiterjesztjük a legújabb csúcstechnológiákat az anyagfogyasztás csökkentése és a munkatermelékenység növelése érdekében. A folyamatosan gyártott termékeknél 24 terméket és 9 technológiát újratervezünk. Nagy igényességgel fogunk munkálkodni a technológiai fegyelem szigorú tiszteletben tartásáért, a rend és a fegyelem erősítéséért a termelésben minden munkahelyen, valamennyi dolgozó felelősségének növeléséért a feladatok teljesítésével szemben, biztosítva a dolgozó személyzet időalapja kihasználási mutatójának 1,2 százalékos növekedését és a vállalat ellátmányát képező műszaki eszközök teljes mértékű és maximális hatékonyságú kihasználását. 11) A Megénekelünk, Románia országos fesztivál keretében átfogó tömegakciókat fogunk szervezni és lebonyolítani a saját tudományos-műszaki alkotási kezdeményezések kibontakoztatására. Ennek érdekében: — a találmányi és újítói mozgalom fejlesztésével utólagos számítások szerint legkevesebb 7 millió lejnyi gazdasági hatékonyságot érünk el; — a termelőrészlegeken és műhelyekben állandósítjuk azokat a dolgozói közösségeket, amelyek a kiszabott fogyasztási normák betartásáért, valamint az energia és tüzelőanyag megtakarításáért felelnek; kiterjesztjük a szakszervezeti csoportok takarékossági folyószámlája kezdeményezést; ezek révén 1983-ban mintegy 2,5 millió lej értékű nyersanyagot, segédanyagot, szerszámot és szerkezetet fogunk megtakarítani. 12) Odahatunk, hogy javítsuk a munkafeltételeket (szellőztetést, megvilágítást, fűtést), megelőzzük a munkabaleseteket és a szakmai megbetegedéseket. önerőből felépítünk egy 50 lakásos tömbházat és egy kereskedelmi komplexumot a város keleti ipari övezetében, s odahazunk, hogy határidő előtt korszerűsítsük a vállalat saját sporttelepét és klubját. A DOLGOZÓK TANÁCSA, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG 15. Az egész dolgozó személyzetet bevonjuk a szakmai továbbképző tanfolyamokba 16. A kombinát megszépítésére és rendbentartására 30 ezer hazafias munkaórát végzünk. 17. A személyzet munka-, és életkörülményeinek javítására megfelelően felszerelt szociális létesítményeket és orvosi ellátást biztosítunk a részleges munkaképtelenségi napok számának csökkentésére. Bővítve a mellékgazdaságot, javítani fogjuk a kombinát kantinjának és mikrokantinjainak étrendjét. A DOLGOZÓK TANÁCSA, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG A SZEBENI INDEPENDENTA VÁLLALAT az összes gépipari vállalatokhoz A BÉKÁSI KÖTŐANYAG ÉS AZBESZTCEMENT KOMBINÁT az összes építőanyagtermelő egységekhez Az RKP XII. kongresszusa és a párt Országos Konferenciája határozatai szellemében dolgozva, a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a fafeldolgozó és építőnyagipari vezetőkáderekkel és szakemberekkel megtartott 1982. decemberi munkatalálkozóján adott értékes útmutatásaitól lelkesítve, a békási kötőanyag és azbesztcement kombinát dolgozói közössége versenyre hívja az öszszes építőanyagtermelő egységeket az 1983. évi összes tervfeladatok példás teljesítéséért, a következő vállalásokat téve: 1. A tervszerűsített ipari nettó termelést 4 millió lejjel szárnyaljuk túl. 2. A termékek minőségének javításával és választékuk bővítésével 8 millió lejjel szárnyaljuk túl az eladott és bevételezett árutermelési tervet. 3. A piacalap számára eszközölt áruszállítási tervet 5 millió lejjel teljesítjük túl. 4. A folyékony tüzelőanyag helyettesítése érdekében a tálcai cementgyárnál határidő előtt 20 nappal fejezzük be a gáztüzelésre való átállítás beruházási munkálatait. 5. A termelés és a munka jobb megszervezésével, az ipari televízió kiterjesztésével és egyéb intézkedésekkel a nettó termelésre számított munkatermelékenység-növekedési feladatokat 1 százalékkal teljesítjük túl. 6. Az 1000 lej árutermelés összköltségeit 1,2 lejjel csökkentjük, ami a termelési költségek több mint 4 millió lejes csökkentését fogja eredményezni. A tervszerűsített anyagi költségeket 2 millió lejjel csökkentjük. 7. Minden 1000 négyzetméternyi azbesztcementlapnál 3 kgmal csökkentjük az azbesztréstt és 10 kg-mal a cement normázott fogyasztását, az 1000 tonna gyártott cementre számítva 0,1 tonnával csökkentjük a normázott fogyasztást a hőálló tégláknál. 8. A villamosenergia-fogyasztást 2380 MWh-val, a tüzelőanyag-fogyasztást pedig 1500 tonnával csökkentjük. 9. A pótalkatrészek és alkatrészegységek felújítási, újrafelhasználási és értékesítési tervfeladatait 2 százalékkal szárnyaljuk túl, valamint 10 százalékkal az újrafelhasználható anyagforrások — különösképpen az acél, öntöttvas, bronz, réz és papír esetében — visszanyerési, begyűjtési és újraértékesítási feladatokat. 10. A tervhez képest 5 százalékkal növeljük az új és korszerűsített termékek részarányát az árutermelés összértékében. 11. Ésszerű kihasználásukkal, a revíziós, karbantartási és javítási munkálatoknak időbeni és minőségi elvégzésével, ami biztosítja maximális teljesítményű és üzembiztos működésüket, 0,5 százalékkal növeljük az alapvető technológiai felszerelések intenzív kihasználási mutatóját. 12. Terven felül 4 millió lejes nyereséget valósítunk meg. 13. A tervszerűsítetten felül 5 százalékkal terjesztjük ki a globális akkordmunkát. 14. A kombinát valamennyi műszaki és gazdasági káderének alkotóképességét felhasználjuk, s azt a Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében, a tudományos és műszaki alkotásba való bevonásával értékesítjük és az alábbi kérdések megoldására mozgósítjuk: a napi 3000 tonna kapacitású klinker-termelővonalak gyűrűsmotorjai szerelvényeinek fokozatosan kizárólag román részegységekkel való helyettesítésével teljes mértékben kiküszöbölni az említett motorok működését biztosító felszerelések importját; mikroprocesszorokkal irányítani a nyersanyagadagolás és a klinkerpörkölés műveletét; üzembehelyezni a FOLAFON berendezéseket a liszt- és cementmalmoknál; kiterjeszteni a pneumatikus szállítóberendezéseket ; a szárazgyártási vonalaknál P 40 és P 45 cementmárkákat előállítani. A IASM TERÜLETI VASÚTIGAZGATÓSÁG az összes vasúti egységekhez Kivéve részüket népünk a párt XII. kongresszusa határozatainak valóra váltását célzó erőfeszítéseiből, a pártszervek és -szervezetek vezetésével, a Iasi-i Területi Vasútigazgatóság vasutasai magasrendű felelősséggel dolgoztak az összes tervfeladatok ütemes és egyre jobb minőségben történő teljesítéséért. 1982-ben jó eredményeket értünk el, terven felül több mint 650 ezer tonna árut szállítottunk. A tervszerűsített nettó termelési tervet 7,2 százalékkal, az egy emberre számított munkatermelékenységet 2215 lejjel szárnyaltuk túl, az 1000 lej jövedelemre számított költségeket pedig 2,1 százalékkal csökkentettük. Mindezeket a sikereket a szállítóeszközök kihasználása és a fajlagos tüzelőanyagfogyasztás valamennyi mutatója javításának körülményei közt értük el. A beruházási eszközök jobb felhasználásával befejeztük a fővonal villamosítását Suceaváig, kiterjesztettük a központosított elektrodinamikai berendezéseket és tetemesen növekedett a rendezőpályaudvarok feldolgozási képessége. A Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára által az RKP Országos Konferenciáján előterjesztett ragyogó jelentésbe foglalt mozgósító eszméktől, tézisektől és orientációktól lelkesítve, s azzal az elhatározással, hogy fáradhatatlanul dolgozva minél értékesebb módon járuljon hozzá a pártprogram életbe ültetéséhez, a Iași-i Területi Vasútigazgatóság dolgozói közössége 1983-ra szocialista versenyre hívja a területi vasútigazgatóságok valamennyi dolgozói közösségét és az alábbiakat vállalja: 1. A tervhez képest 14 millió lejjel teljesíti túl a nettó termelést. 2. Az 1000 lej jövedelemre számított maximális költségeket 3 százalékkal csökkentjük. 3. A nyereségtervet 10 millió lejjel szárnyaljuk túl. Maradéktalanul és időben kielégítjük az általunk kiszolgált vállalatok összes szállítási kéréseit. Javítjuk a szállítóeszközök kihasználási fokát és a tehervagonok üzemelését. Ennek érdekében: — a tehervonatok bruttó tonnasúlyát 1,0 százalékkal növeljük; — a tehervagonok raksúlyát 0,4 százalékkal növeljük; — a vagonok ki- és berakodási veszteglését 1 százalékkal csökkentjük; — a tehervonatok kereskedelmi sebességét 1 százalékkal fokozzuk. Az említett módozatok révén évente több mint 15 000 vagonnyi kapacitástöbbletet érünk el. Az összes dolgozókat mozgósítjuk a tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésére kijelölt intézkedések maradéktalan alkalmazására és 0,5 százalékkal csökkentjük az energiafelhasználást. Az újrafelhasználható anyagok visszanyerési és értékesítési tervét acélból és öntöttvasból 2 százalékkal, ólomból 5 százalékkal, papírból 3 százalékkal és fáradtolajból 1,5 százalékkal szárnyaljuk túl. A mozdonyok, vagonok, berendezések és felszerelések javításában és karbantartásában 3 százalékkal növeljük az aggregátok, és pótalkatrészek újrafelhasználási hányadát. 3500 órával csökkentjük a javítás alatt álló dízelmozdonyok állásidejét. A termelés és a munka jobb megszervezésével, a dolgozószemélyzet szakmai felkészültségi színvonalának emelésével, a felelősségtudat növelésével minden munkahelyen, valamint a vonatok menetidejének javításával 2,5 százalékkal fog növekedni a munkatermelékenység. A dolgozó személyzet jobb életkörülményeinek biztosítására a paccani-i komplexumban 36 lakást adunk használatba. A pártszervek és -szervezetek vezetésével a területi vasútigazgatóságunk dolgozóinak feltett szándéka maradéktalanul teljesíteni vállalásaikat, határozottan alkalmazni az új gazdasági-pénzügyi mechanizmust, erősíteni a rendet és fegyelmet a forgalom teljes üzembiztonságáért. Magasabb szinten kívánják értékesíteni az alkotóképességet annak érdekében, hogy minél jobban szolgálják ki az utasokat és a szállítás valamennyi haszonélvezőjét. Teljes mértékben meg vagyunk győződve róla, hogy az 1983. évi — az 1981—1985-ös ötéves terv döntő esztendeje — tervmutatók és a szocialista versenyben tett vállalások példás teljesítésével, tevékenységi területünk többi munkaközösségével együtt hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy a vasúti szállítás minél nagyobb mértékben vegye ki részét a nemzetgazdaság fölfelé ívelő fejlődéséből, szocialista társadalmunk szüntelen haladásából. A DOLGOZIK TANÁCSA, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG 3. (Folytatás az 1. oldalról) Az intézkedések második része a munkaprogramokra, a bányaipari tevékenység átszervezésére vonatkozik. Valóban itt is komoly javításra van szükség, tekintettel az eddigi tapasztalatra, a rendelkezésünkre álló korszerű berendezésekre, hogy azok tulajdonképpen a folyamatos üzemű vállalatok elve alapján állandóan működjenek, kivéve a javítás és a karbantartás időszakát, amit az előbb már említett értelemben kell megvalósítani. Mint látták, elhatároztuk, hogy a munkafeltételektől függően számos tevékenységben a munkahét ugyanaz legyen, mint a gazdaság viszonylatában általában, azaz havi egy szabad szombattal. A második kategóriába tartozik a havonta két szabad szombatú munkahét, ami heti 44 munkaórát jelent. Természetesen arra gondolunk, hogy az ötéves terv vége felé vagy legkésőbb a következő ötéves terv elején az egész gazdaság viszonylatában, általános jelleggel rátérjünk a 44 órás munkahétre, tehát a szokásos pihenőnapokon kívül két szabad szombattal, vagyis havonta hat szabad nappal. Most még nincsenek meg ehhez a feltételeink, mert biztosítanunk kell a megfelelő gépesítést, meg kell tennünk az öszszes szükséges intézkedéseket, hogy a havi hat szabad napos munkaprogramra való rátérés az egész gazdaságban, tehát az összes szektorokban ne vezessen a termelés csökkenéséhez, hanem ellenkezőleg, meglegyen minden szükséges feltétel a tervelőirányzatok jó körülmények közötti megvalósításához. Néhány területen — ahol nehezebbek a munkakörülmények, különösen a föld alatti munkában — a munkahét 40 órás lesz, tulajdonképpen heti öt munkanappal és két szabad nappal, vagyis havonta 8 szabad nappal. Úgy kell megszerveznünk a munkát, hogy megteremtsük a rendet, a fegyelmet, el kell kerülnük a most még előforduló dolgokat , ezt a sok ki-bejárást a bányába, ami tulajdonképpen szervezetlenséget okoz és erősen csökkenti mind a tényleges munkaidőt, mind pedig a bányaművelési tevékenység eredményeit. Az Országos Komferencián megvitatottaknak és elhatározottaknak megfelelően — és megállapítottam, hogy elhangzottak ilyen értelmű javaslatok a tanácskozáson is — határozottan rá kell térnünk a globális akkord bevezetésére az összes tevékenységi szektorokban. Valóban a legcélszerűbb lenne a vállalatok vagy legalább a szektorok szerinti akkord, vagyis az illető szektor egész személyzete, élen a szektorvezetővel, dolgozzék globális akkordban, a kereset pedig kapcsolódjék a termelési eredményekhez. A javadalmazási alap, mint tudják, most is az érc-, a szén- stb. termelés arányában van megszabva. A jövőben azonban — amint az Országos Konferencián elhatároztuk — senkinek sem szavatolunk munka nélküli jövedelmet, szavatoljuk a munkahelyet, a munkafeltételeket. Márpedig ha azok, akik a fejtésben, a szén- vagy ércfejtésben dolgoznak, az elért termelés arányában keresnek, az egész kiszolgáló személyzetnek meg kell értenie, hogy jövedelme nem lehet nagyobb az elért termelésnél, hogy a tonnánkénti javadalmazási alapot mindazokra kell elosztani, akik közreműködnek a termelésben, kezdve az igazgatóval amennyiben az akkordot vállalati viszonylatban vezetjük be, és ez lenne a legjobb —, s végezve a bányamunkással. Természetesen mindenki a végzett munka, a kifejtett tevékenység arányában kap javadalmazást. Ily módon a termelés megfelelő növelése esetén erőteljesebben emelkedhet a kereset. Egyébként most is vannak bányászaink — igaz, csekély számban —, akik másfélszer annyit keresnek, mint a megszabott javadalmazásuk. Az akkordmunkára gondolok itt. Ez a lehetősége a jövőben mindenkinek meglesz, kezdve az igazgatóval. Meglesz a lehetősége annak, — s ennek fenn kell állnia , hogy a megszabott javadalmazási alapot tulajdonképpen csak az elért termelés és nem a létszám arányában használják fel. Ha például a karbantartók, a különböző felszíni szektorokban dolgozók és a tisztviselők száma egy vállalatnál 300 ember, de a munkát csupán 200-zal elvégzik, a tevékenységben részt nem vett 100 emberre kalkulált javadalmazási alapot 80 százalékban azok között osztják el, akik az egész munkát elvégezték. Úgy gondoljuk, hogy a többi 20 százalékból tartalékalapot képezünk a vállalat számára, hogy az év folyamán rendelkezzék a javadalmazási alaphoz szükséges pénzeszközökkel. Tehát a javadalmazást, a javadalmazási alapot a 300 emberrel megvalósítandó érc- vagy szénmennyiség arányában kaphatják meg. Ha a mennyiséget 200 vagy 250 emberrel termelik ki, az elosztás ennek megfelelő lesz. A bányászoknál természetesen a dolgok világosak, mert a javadalmazást eddig is a kitermelt tonnák arányában kapták, de itt a többi dolgozóra gondolok, kezdve az igazgatóval vagy a szektorvezetővel, akik arányosan részesülnek, tehát többet is kereshetnek. Ha azonban az előirányzott széntermelést nem érik el, kevesebbet kapnak. Ha a termelés 10 százalékkal lesz kisebb, a kereset is 10 százalékkal lesz kevesebb. De ha mondjuk 40 százalékkal lesz kisebb — ez persze nem fog előfordulni — 40 százalékkal kapnak kevesebbet. Nem lesz meg többé a 80 százalékos szavatolt minimum, függetlenül attól, hogy elérik-e vagy sem az előirányzott termelést. Ha egy bányában például nincsenek meg a munkafeltételek — az egyik hónapban valami történik, a bányát át kell szervezni — az összes dolgozókat át kell irányítani más tevékenységi szektorokba. Ilyen elv alapján kell megszerveznünk tehát a globális akkordot vagy a progresszív akkordot e tevékenységi terület egyes szektoraiban. Március 1-től egyébként alkalmazni fogjuk ezt az elvet az egész gazdaságban. Most persze konkrétan arról tanácskozunk, hogyan alkalmazzuk ebben a szektorban. Felhívom a figyelmet, értsük meg, hogy nálunk túl kevesen dolgoznak közvetlenül a szén- vagy érckitermelésnél és túl sokan segédtevékenységekben, mások meg aktákat tologatnak. Márpedig nem aktákra, nem ilyen tevékenységekre, hanem szénre, ércre van szükségünk! Ha jól emlékszem az arány 1:5-höz, sőt egyes helyeken 1:6-hoz. Azaz egy ember dolgozik az érc- vagy szénkitermelésnél és 5 vagy 6 különböző más tevékenységekben. Úgy hiszem, túl sokan élnek azok rovására, akik az ércet vagy a szenet kitermelik. Úgy hiszem, az első szakaszban elegendő lenne, ha elérnénk, hogy 2,5 legfennebb 3 maradjon, de azt természetesen a munka jobb megszervezésével és a termelőerők összpontosításával valósítva meg. Aktatologatással, vagy felszíni tevékenységgel nem nyerhetünk energiahordozókat, nem érhetünk el semmit. Ellenkezőleg, papírt, tehát energiát fogyasztunk. Nem nyerhetünk sem rezet, sem cinket, sem ólmot, sem más szükséges érceket! A termelőmunkára kell tehát összpontosítanunk az erőket, és a többi tevékenységet a szigorú szükségletre kell csökkentenünk. Talán túlságosan elnéző voltam, amikor azt mondottam, hogy 2,5—3 ember jusson egy, közvetlenül a szén- vagy érckitermelésnél dolgozóra. Meglehet, önök arra a következtetésre jutnak, hogy még kevesebben is elvégezhetik a segédtevékenységeket, az irodai munkát. Én abból indulok ki, hogy a mérnöknek sem az irodában kell dolgoznia. Nincs mit keresnie az irodában, a bányában kell tevékenykednie. Tulajdonképpen nem szabad többé megengednünk, csak egészen rendkívüli esetben, hogy mérnökök az irodában üljenek. Még a főmérnöknek is munkaideje legalább 50 százalékát a bányában kell töltenie. Az igazgatónak úgyszintén. Vagyis az egész tevékenységet szorosan hozzá kell kapcsolni a termeléshez, a szektorok irányításához, a problémák megoldásához, de nem az irodában, nem papíron, hanem ott, a helyszínen. Nyomatékosan hangsúlyozom ezeket a kérdéseket, mert a brigádoknak, a csoportoknak, a szektoroknak és a vállalatoknak az akkordmunka elve szerinti megszervezése új koncepciót feltételez, megköveteli az egész tevékenység termelés felé való irányítását. Erre annál inkább szükség van a bányákban, a külszíni fejtésekben, ahol végérvényesen meg kell szüntetnünk azt, hogy nagyszámú ember csak jön-megy és nem csinál semmit. Ott tulajdonképpen a kotrógépkezelőre és segítőtársára hárul a döntő szerep. A szigorú szükségletre kell csökkentenünk a segédszemélyzetet. Túlságosan felgyarapodott a nem termelő személyzet, s ez negatív következményekkel jár még a javadalmazás növelése tekintetében is. Ismétlem, ha 200 emberrel végezzük el 300 ember munkáját, elérhetjük a javadalmazás azonnali és erőteljes — csaknem 35 százalékos — növekedését. Két út van tehát: az érc-, a széntermelés növelése és a nemproduktív személyzet csökkentése; a munkatermelékenység növelése általános jelleggel a bányákban a gépek, a berendezések észszerű kihasználásával. Véleményem szerint az öszszes bányáknak igen komolyan kell elemezniük a dolgokat, intézkedési programokat kell összeállítaniuk, és hozzá kell látniuk a munka ilyen alapú megszervezéséhez. Az előterjesztett intézkedési terv előirányozza, hogy március 1-től általános jelleggel minden szektorban térjenek rá erre a szervezésre. Úgy vélem azonban, hogy gyakorlatilag már február 1-től meg kell ezt kezdeni, március 1- én pedig be kell fejeznünk a munka ilyen alapú megszervezésére való rátérés programját. Nem kell március elejéig várnunk. Ezt meg lehet tenni minden hét elején, csak fel kell készülni rá, elő kell készíteni a munkaalakulatokat, mindent február folyamán. Minden hét elején — vagy állapítsák meg önök ki mikor — rá lehet térni az új szervezésre, hogy március 1- én tulajdonképpen lezárjuk a szervezési folyamatot, és az új elvek alapján dolgozhassunk. Természetesen a minisztériumoknak, a Minisztertanácsnak is intézkednie kell számos kérdés megoldása ügyében. Szóltam a berendezések, a gépek, a pótalkatrészek kérdéseiről, a káderkérdésről. Február folyamán meg kell oldanunk a káderkérdést, biztosítanunk kell az egész munkaerőt, de a most rendelkezésünkre álló munkaerő felhasználásából, a vállalati és szektortevékenység jobb megszervezéséből kiindulva, és csupán ezután igényelve munkaerőt más szektoroktól. Feltétlenül biztosítanunk kell a szakképzett munkásokat az ellátmányhoz tartozó berendezések és gépek megfelelő üzemeltetéséhez. Ahova nagyobb számú embert kell hoznunk, ott intézkednünk kell az elszállásolási problémák megoldásáról. Tegyünk határozott lépéseket, hogy az idén felépüljenek a szükséges lakások, biztosítsuk az emberek minél jobb elszállásolását az összes szektorokban. Megvan a lehetőségünk arra, hogy a Minisztertanács rendelkezésére álló lakástartalékból utaljunk ki e szektorok számára, hogy — a szükséges munkaerővel és különleges szervezéssel — gyorsan megoldjuk a problémát. Nagy vonalakban körülbelül ilyen problémák merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy rátérjünk az Országos Konferencián elhatározott programok végrehajtására, az ország számára szükséges szén- és ércmennyiség biztosítására, az ország általános fejlesztési programjainak végrehajtása, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emeléséről szóló program valóra váltása érdekében. Értsük meg, hogy az előző években, bár célszerű előirányzataink voltak — gondolok itt az 1976—1980-as ötéves tervre — sem a bányaipari, sem a kőolajipari szektorban nem valósítottuk meg a programot. Ezért van a lemaradás, ezért vannak nehézségeink az energiával. Határozott lépéseket kell tehát tennünk, mindent meg kell tennünk, hogy már ettől az évtől kezdve valóra váltsuk a megszabott előirányzatokat. Gyorsan meg akarjuk oldani az energetika problémáját, a nyersanyagok problémáját, biztosítani akarjuk hazánk általános fejlődését, a nép általános jólétének emelkedését. Ehhez erőfeszítéseket kell tenni minden területen. Most a bányaipari szektorról szólok, ahol határozottan hozzá kell látnunk a megszabott előirányzatok teljesítéséhez, tekintettel arra, hogy a nyersanyagok és az energia döntő fontosságú az ország általános fejlesztési programjának megvalósítása érdekében. Tudjuk, milyen intézkedéseket tettünk egy másik fontos szektorban , a mezőgazdaságban. Igen komoly programjaink vannak a gépipar terén, hiszen a gépipar szintén fontos szerepet tölt be a bányaipari vállalatok, a bányaipari szektor ellátásában, a program teljesítéséhez szükséges összes berendezések, gépek biztosításában. Most nem kívánok más minisztériumokról szólni. Kétségtelen, hogy a gépiparnak is, a vegyiparnak is, mindazoknak, akik közreműködnek a gépek, berendezések, segédanyagok, szállítószalagok, minden szükséges előállításában, példásan teljesíteniük kell feladataikat, tervüket kiemelt jellegű, nap nap után, óráról órára figyelmet érdemlő feladatként kell kezelniük. De a döntő a bányaipari tevékenység. A Bányaipari Minisztériumnak jobban meg kell szerveznie munkáját. A bányaipari vállalatok, kombinátok, a dolgozók tanácsai, a pártszervezetek, a közgyűlések vitassák meg igen komolyan ezeket az intézkedési terveket, határozzák el, hogyan kerüljenek alkalmazásra minden egyes munkahelyen, minden egyes szektorban, minden egyes vállalatban. Rendet, fegyelmet kell meghonosítanunk, véget kell vetnünk a hullámzásnak. Fegyelem nélkül, rend nélkül nem lehet dolgozni! Nem lehet az, hogy valaki akkor járjon munkába, amikor akar, amikor pedig nem, akkor otthon üljön. Jobb kevesebb emberrel dolgozni, de véget kell vetni a fegyelmezetlenségnek és a rendetlenségnek! Ez ugyanis súlyosan hátráltatja a bányamunkát, sokszor vezet nehéz helyzethez — ismeretes, hogy a tavaly is több szektorban számos elég súlyos baleset történt —, és komolyan károsítja a termelést, végső fokon mindenki keresetét, és nagy károkat okoz a nemzetgazdaságnak. Intézkedni kell tehát a rend, a fegyelem megteremtéséről, hogy mindenki példásan teljesítse feladatait. Alaposan meg kell érteni, hogy a XII. kongresszusnak és az Országos Konferenciának az anyagi és szellemi életszínvonal emelésére vonatkozó határozatait nem lehet teljesíteni az előirányzott termelés megvalósítása, a munkatermelékenység növelése nélkül az összes tevékenységi szektorokban. De ismétlem, ebben az ötéves térben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az energia, a nyersanyagok, a mezőgazdaság, vagyis a pártprogram végrehajtásához szükséges nyersanyagokat, alapanyagokat, élelmiszert biztosító alapszektorok kérdésére. Éppen ezért a rend, a fegyelem erősítése a megfelelő műszakiszervezési intézkedésekkel együtt e programok végrehajtását biztosítandó szerves egységet alkot. Meggyőződésem, hogy a bányaipari szektorok, az öszszes területek dolgozói teljes felelősséggel, fognak munkálkodni, és hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása biztosítani fogja a megszabott programok megvalósítását, megteremti a lehetőséget arra, hogy a bányászok jó körülmények között, teljesítsék nagy feladataikat, hogy tovább emelkedjék jövedelmük, anyagi jólétük, egyben pedig általánosan emelkedjenek az egész ország jövedelmei. Ebben a meggyőződésben felkérem önöket, hogy hazatérve haladéktalanul lássanak hozzá a szükséges intézkedésekhez, az itt megbeszélteknek megfelelően, az elhatározott intézkedési tervek végrehajtásához. Kérem, tolmácsolják az öszszes bányászoknak, e szektorok valamennyi dolgozójának a magam, a pártvezetőség üdviseletét, azt a jókívánságát, hogy tegyenek bizonyságot a hazai bányászok erejéről és képességeiről! Jó egészséget és munkájához sok sikert kívánok mindenkinek! Jó munkát, elvtársak! (Hatalmas, hosszas taps.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE az RKP KB-nál tartott munkatanácskozáson