Előre, 1983. április (37. évfolyam, 10993-11018. szám)
1983-04-01 / 10993. szám
2. A MAGYAR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK TANÁCSAINAK PLENÁRIS ÜLÉSE Március 30-án szerdán zajlott le Bukarestben Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülése, mely megvitatta a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája határozatai példás teljesítéséből a tanácsra háruló feladatokat. A plénum munkálatain részt vett Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Fazekas Lajos elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, az RKP KB aktivistái, valamint egyes központi állami intézmények, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A plenáris ülésen Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Magyar Nemzetiségű Dolgozódó Tanácsának elnöke jelentést terjesztett elő a napirendre tűzött kérdésekről. A plénumon a következő elvtársak szólaltak fel: Antal Géza, a székelyudvarhelyi matricavállalat gépmestere, Szabó Imre, a nagyváradi amotröszt igazgatója, Kiss Dezső, a Kovászna megyei köpeci bányavállalat mérnöke, Jakab Éva, a kolozsvár-napocai Sometul kötöttárugyártó vállalat technikusa, Komlódi Gyula, a szatmári Unió vállalat munkása, Kőműves Antal, a Szocialista Munka Hőse, az Arad megyei pécskai Avintul mtsz elnöke, Portik Albert, a magyar nemzetiségű dolgozók Beszterce- Naszód megyei tanácsának elnöke, Hajdú Győző, a magyar nemzetiségű dolgozók Maros megyei tanácsának elnöke, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője, Slevenschi László, a Máramaros megyei sujori bányakitermelés mestere, Cseresnyés Béla, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének alelnöke, Pongrácz Pop Mária, a Temes megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság alelnöke, a magyar nemzetiségű dolgozók Temes megyei tanácsának titkára, Szilágyi Gyula, a zilahi matematika-fizika líceum tanára, a magyar nemzetiségű dolgozók Szilágy megyei tanácsának elnöke, Ferencz Anna, a KISZ KB titkára, Bálint András, a Brassó megyei szecselevárosi mtsz elnöke, Szabó Zoltán, a Kovászna megyei sepsiszentgyörgyi villanymotor- és műszergyártó vállalat főmestere, Szilágyi Dezső, az Előre napilap főszerkesztője, Domokos Pál, a Fehér megyei Luca Muresi mtsz elnöke, Albert Ferenc, a temesvári egyetem tanára, Csernyánszky Judit, az aradi textilvállalat technikusa, Gergely János, a szatmári Északi Színház igazgatója, a magyar nemzetiségű dolgozók Szatmár megyei tanácsának elnöke, Kurkó Klára, a gyergyószentmiklósi bútorszövet-vállalat mestere, Pál Árpád, a kolozsvárnapocai Babes-Bolyai Egyetem matematika karának dékánja és Györgybíró Mihály Sándor, a marosvásárhelyi Electromuves vállalat főmérnöke. A felszólalók kidomborították Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB 1982. júniusi bővített plénumán elhangzott előadói beszéde és a párt Országos Konferenciáján előterjesztett jelentése rendkívüli jelentőségét, programdokumentumok, amelyek ragyogóan elemzik a társadalmunkban és a jelenkori világban végbement mélyreható átalakulásokat, s újabb távlatokat tárnak fel a párt és egész népünk tevékenysége számára. A felszólalók rámutattak, ezek a dokumentumok a legmagasabb szinten tükrözik a párt főtitkárának a szocialista forradalom és építés általános érvényű törvényszerűségei Románia konkrét feltételeihez való alkalmazásában érvényesített újító, tudományos és eredeti felfogását, a szocialista haza nemzetiségre való tekintet nélkül és a hon földjén élő és dolgozó összes emberek sorsa iránti szüntelen gondoskodását. A felszólaló munkások, mesterek, mérnökök, szövetkezeti parasztok, tudósok, művészek és kulturális dolgozók kinyilvánították teljes megelégedésüket és büszkeségüket az új társadalom építésében, különösképpen az utóbbi 18 esztendőben — amióta a párt élén Nicolae Ceausescu elvtárs, népünk legszeretettebb fia áll — elért történelmi jelentőségű eredmények fölött. A felszólalók egyben nagyra értékelték a párt főtitkárának döntő jelentőségű hozzájárulását a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésére kidolgozott programok megállapításához. A felszólalók egyidejűleg bírálati és önbírálati szellemben vizsgálták meg a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa által kifejtett tevékenységet, számos hiányosságra és be nem teljesülésekre mutattak rá, ami azt eredményezte, hogy az ötéves terv első két esztendejében elért eredmények nem minden egységben emelkedtek a hazai termelőerők fejlesztése révén megteremtett lehetőségek színvonalára. A Nicolae Ceausescu elvtárs által a párt Országos Konferenciáján előterjesztett jelentésben, az RKP KB nemrég lezajlott plénumán mondott beszédében és a párt más dokumentumaiban megfogalmazott igényesség fényében a felszólalók megfogadták, hogy azokkal a közösségekkel együtt, amelyekben tevékenységüket kifejtik, fokozott energiával fognak munkálkodni a munka és az élet új minőségének megvalósításáért, az idei és az egész ötéves tervidőszaki egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv ütemes és maradéktalan teljesítéséért, valamint azért, hogy gyökeres javulást érjenek el az egész gazdasági tevékenység vezetésében, a vállalatvezetés mechanizmusainak és formáinak tökéletesítésében. A vita részvevői, az összes magyar nemzetiségű dolgozók nevében biztosították a párt vezetőségét, a párt főtitkárát, hogy mindent el fognak követni az RKP XII. kongresszusa és Országos Konferenciája határozatainak töretlen megvalósításáért, ami nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók alapvető feladatát képezi. Nagyra értékelve a nemzeti kérdés megoldásának ragyogó módozatát hazánkban a szocialista rendszer létrejötte és különösképpen a párt IX. kongresszusa utáni időszakban, a felszólalók kinyilvánították a magyar nemzetiségű dolgozók teljes megelégedését e politika helyessége fölött. Ennek a politikának a következetes alkalmazása az összes megyék harmonikus és kiegyensúlyozott felemelkedését, a munkához való jog biztosítását, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtését, az irodalom, művészet és kultúra fejlődését eredményezte és létrehozta az egyenlő feltételeket ahhoz, hogy nemzetiségi különbség nélkül minden állampolgár szabadon és korlátlanul érvényesíthesse személyiségét, teljesíthesse legmagasztosabb célkitűzéseit. Kihangsúlyozva a nemzetgazdaság fejlesztésében és az egész nép életszínvonalának emelésében elért nagy sikereket, azt a ragyogó módot ahogyan pártunk és államunk Romániában megoldotta a nemzeti kérdést, a felszólalók határozottan visszaverték egyes külföldi körök elméleteit és akcióit, amelyek megpróbálják egymás ellen uszítani és megosztani a különböző nemzetiségű dolgozókat, kísérletet tesznek szocialista vívmányaink megtámadására, gyengíteni szeretnék a román nép és az együttélő nemzetiségek testvériségét és egységét. A viták rámutattak azokra a feladatokra, amelyek a forradalmi eszméket, a szocialista hazafiságot, a pártunk és államunk politikája töretlen életbe ültetése iránti magasrendű öntudatot és felelősséget ápoló politikai-nevelői és kulturális-művészeti tevékenység fokozásában hárulnak a tanácsra. A plénum részvevői nagyra értékelték pártunk és államunk külpolitikáját, kifejezték osztatlan csatlakozásukat Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó békekezdeményezéseihez, a népek közti együttműködést és megértést célzó kezdeményezéseihez, amelyek az egész világon nagy visszhangra találnak. A felszólalók ugyanakkor kifejezték a maguk és az öszszes magyar nemzetiségű dolgozók elkötelezett elhatározását, hogy mindent megtesznek e politika gyakorlatba ültetéséért, amely minden nép számára független gazdasági-társadalmi fejlődést, az összes nemzetek közti egyenjogú együttműködést biztosít, a biztosítja a béke és a nemzetközi együttműködés diadalát. A résztvevők megfelelő határozatokat fogadtak el a plénumon megvitatott kérdésekről, a párt Országos Konferenciája határozatai teljesítéséből a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsára háruló tennivalókról. Jelentés a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának feladatairól a párt Országos Konferenciája határozatai A Román Kommunista Párt Országos Konferenciája — a szocialista Románia krónikájának mélységesen forradalmi igényesség jegyében lezajlott történelmi fontosságú eseménye — a magas fokú felelősség szellemében elemezte az ország 1983—1985. évi gazdasági-társadalmi fejlesztésének irányvonalait a XII. pártkongresszuson a jelenlegi ötéves tervre megszabott ama alapvető célkitűzés valóra váltása érdekében, hogy Románia térjen rá egy újabb fejlődési stádiumra, érjük el a munka és az élet új minőségét az összes tevékenységi területeken, emeljük az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalát. A jelentés a továbbiakban kiemeli Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB 1982 júniusi bővített plenáris ülésén tartott előadói beszéde és a párt Országos Konferenciája elé terjesztett jelentése, a kommunisták legmagasabb fóruma által elfogadott rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű programdokumentumok kiemelkedő fontosságát, hangsúlyozva, hogy azok ismételten tanúsítják: a pártfőtitkár tisztánlátóan és mélyenbizántóan vizsgálja az ország jelenét és jövőjét, a világon elfoglalt helyét és betöltött szerepét, mégpedig a nép ügye, szocialista társadalmunk sokoldalú haladása iránti rendíthetetlen ragaszkodás perspektívájából. Az Országos Konferencia azt a célkitűzést jelölte meg az egész párt, az egész nép számára — hangzik a jelentés —, hogy tegyük meg az öszszes intézkedéseket a nagy vívmányok megszilárdításáért, az összes tevékenységi szektorok új egyensúlyának és harmonikus fejlődésének biztosításáért, a jelentkezett bizonyos ellentmondások és zavarok megszüntetéséért, az ahhoz szükséges feltételek megteremtéséért, hogy lendületesen haladjunk tovább a szocializmus és a kommunizmus útján. A jelentés ezután hangsúlyozta, milyen kötelezettségek hárulnak a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tagjaira, hazánk összes dolgozóira az energetikai és nyersanyagalap gyorsabb fejlesztéséért, az anyag-, energia- és tüzelőanyagfogyasztás csökkentéséért, az újrafelhasználható anyagok hasznosítási fokának emeléséért, az anyagforrások maximális hatékonyságú kiaknázásáért, a termékminőség javításáért, a fizikai és nettó termelési tervelőirányzatok ütemes és hiánytalan teljesítéséért, az új agrárforradalom végrehajtásáért, a nagyszabású beruházási program, nemkülönben az exportfeladatok teljesítéséért, majd így folytatja: Nicolae Ceausescu elvtárs az Országos Konferencia magas szónoki emelvényéről megerősítette, hogy az egész gazdasági-társadalmi tevékenység fő célja tovább emelni az életminőséget, a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalát. Ilyen öszszefüggésben emlékeztetett arra a megállapításra, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, amennyit megtermelünk. A párt a lehető legkedvezőbb feltételeket teremti meg, hogy becsületes munkával, kitartó erőfeszítésekkel minden honpolgár minél többet keressen. A társadalmi méltányosság és igazságosság elvei szellemében ösztönözni kell a többtermelést, hogy ezen az alapon minden dolgozó, minden honpolgár minél nagyobb jövedelemhez jusson. Az RKP KB legutóbbi plénuma ennek a határozatnak a valóra váltása érdekében programot elemzett és hagyott jóvá az Országos Konferencia határozatai alkalmazásáról a munka utáni javadalmazás és a dolgozók jövedelem juttatása terén. A jelentés messzemenő nagyrabecsüléssel hangsúlyozza, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs különlegesen fontos szerepet tulajdonít a nemzetnek, a szocializmus és a kommunizmus hazai diadala alapvető tényezőjének, majd rámutat: egész társadalmunk haladásához, népünk nagy szocialista vívmányaihoz a kommunista párt egyik ragyogó győzelmeként szorosan kapcsolódik a nemzeti kérdés helyes, forradalmi megoldása is, s ezen az alapon a haza összes dolgozói testvéri egységének és barátságának megteremtése. Nicolae Ceausescu elvtárs, határozottan megerősítve a nemzeti kérdésben folytatott pártpolitika alapelveit, a konferencia elé terjesztett jelentésében hangsúlyozta: „Tekintettel arra, hogy a történelmi fejlődés és az évszázados együttélés eredményeként együttélő nemzetiségek vannak Romániában, töretlenül alkalmaznunk kell a párt marxista-leninista politikáját a nemzeti kérdésben, az összes területeken biztosítva nemzetiségi különbség nélkül valamennyi honpolgár teljes jogegyenlőségét és egyenlő részvételét a társadalom vezetésében“. Életünk minden vonatkozása a Román Kommunista Pártnak a nemzeti kérdésben vallott világos, forradalmi koncepciójára épül— amelyet a pártprogram, a kongresszusi dokumentumok, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédei és előadói beszédei foglalnak magukban —, s amely koncepciót a magyar nemzetiségű dolgozók is mindenben helyeselnek, hiszen maradéktalanul kifejezi az egyenlőség és a testvériség jegyében fogant akaratukat és törekvésüket a társadalmi és nemzeti igazságossága társadalmi rendje, a szocializmus és a kommunizmus felépítésére Románia földjén. A munkához való egyenlő jog teljes biztosítása, a haza összes övezeteinek, közöttük azoknak is a harmonikus, kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztése, ahol együttélő nemzetiségek is élnek, nyilvánvalóan szavatolja az összes honpolgárok igazi jogegyenlőségét, s a nemzeti kérdés megoldásának lényeges feltételét alkotja. Igen jól ismerjük az ország összes vidékeinek iparosítása — s külön említjük itt Kovászna, Hargita, Szilágy megyét — eredményeit, az iparosítás erőteljes befolyását egész életünk minőségileg magasabb szintre történő emelésében. Mindennapi munkánkból ismert valóság az, hogy az együttélő nemzetiségek képviselve vannak az összes kollektív vezető fórumokban — kezdve a munkásönigazgatás szerveivel, és végezve a párt és az állam legmagasabb vezető szerveivel —, ahol román testvéreik mellett a magyar, német és más nemzetiségű dolgozók is teljes mértékben érvényesíthetik képességeiket, egyéniségüket, alkotói erejüket. Tekintettel a nemzet és az együttélő nemzetiségek történelmi szerepére és hosszas perspektívájú fennállására, államunk — mutat rá a továbbiakban a jelentés — megkülönböztetett gondot és figyelmet fordít a nemzetiségek szellemi egyéniségének fejlődéséhez szükséges feltételek, az anyanyelvű oktatás feltételei biztosítására, az irodalom, a művészet, a kultúra felvirágoztatására. Mint ismeretes, több mint 287 000 magyar gyermek és tanuló tanul 2537 anyanyelvű egységben és osztályban. Évente körülbelül 180 könyvet nyomtatnak ki több mint 2,3 millió példányban. Tíz drámai és bábszínház, opera, illetve tagozat működik magyar nyelven. A zenei, képzőművészeti élet széles skálája, a magyar nyelven megjelenő 33 napilap és folyóirat, a rádió- és televízióadások, számos műkedvelő együttes — mindez együttvéve tanúsítja szellemi életünk gazdagságát, s egyben azt is, hogy milyen feltételeknek örvendünk a mai Romániában. Őszintén és a legmesszebbmenően értékeljük a Román Kommunista Párt helyes nemzeti politikáját, és senkinek sem engedjük meg, hogy rágalmazza népünk e történelmi vívmányait, határozottan elutasítunk minden olyan próbálkozást, amelynek célja gyengíteni az összes hazai dolgozók egységét. Pártunk vívmányaihoz túlságosan ragaszkodunk, közös forradalmi megvalósításaink túl sok áldozatot, rendkívül nagy erőfeszítéseket igényeltek, hogy megengedjük megkárosításukat. Mindig is határozottan visszavágtunk és visszavágunk mindennemű nacionalista, sovén megnyilatkozásra, határozottan elutasítjuk a nemzetközi reakció minden olyan próbálkozását, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe. Valahányszor tudománytalan koncepciókba, torzításokba, sértésekbe, a nemzet fogalmának szem elől tévesztésébe ütközünk, mindig Ugyanazt a kérdést kell feltennünk magunknak: kinek használ és mire szolgál? Az ellenségeskedés, a megosztás, az egyazon hazában élő testvérek közötti egyenetlenség szítása csakis a világ legreakciósabb, háborús, irredenta erőinek érdekeit szolgálja. Mindannyiunk, románok, magyarok, bármilyen nemzetiségűek számára alapvető kötelesség határozottan visszaverni minden ilyen mesterkedést. Nicolae Ceausescu elvtárs, helyesen becsülve fel az ilyen megnyilatkozások veszélyét, mind az RKP KB 1982 júniusi plénumán, mind pedig az Országos Konferencián nyomatékosan kérte, „folytassunk kemény harcot az emberek tudatában és életében jelentkező buizsoá befolyások ellen, foglaljunk állást határozottan a nacionalizmus, a sovinizmus, a raszszizmus, az antiszemitizmus ellen, az ellenségeskedés szításának és az ember megalázásának minden próbálkozása ellen, hiszen azok a reakciós erők megnyilatkozásai...“ Egész tevékenységünkkel a jövőben is hozzá kell járulnunk a román nép és a magyar nemzetiségű dolgozók közötti barátság és testvériség erősítéséhez, hogy teljes egységben együtt élve és dolgozva — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — a párt vezetésével biztosítsuk a haza felvirágzását, nagyszerű közös álmaink és törekvéseink valóra válását. Tanácsunk, a tanács tagjai határozottan elutasítottak és elutasítanak mindennemű nacionalista, sovén, irredenta eszmét vagy megnyilatkozást, függetlenül attól, hogy honnan érkezik. Aki megpróbál kezet emelni az összes dolgozók egységére és testvériségére, a haza függetlenségére és területi épségére, óhatatlanul az ország ellenségeinek szolgálatába, a szocialista építés ellenfeleinek táborába szegődik. A Nicolae Ceausescu elvtárs által előterjesztett jelentésben foglalt eszmék, tételek és orientációk sokaságából mindenekelőtt kitűnik: a pártfőtitkár állandóan arra ösztönzi a társadalom valamennyi tagját, románokat, magyarokat és más nemzetiségűeket, függetlenül attól, hogy az üzemekben, a szántóföldeken, a tudomány, az oktatás és a nevelés, a művészet és az irodalom terén dolgoznak, hogy lankadatlanul küzdjenek az új érvényesítéséért minden szektorban, felszámolják mindazt, ami régi és elavult a gazdasági-társadalmi élet gyakorlatában és a gondolkodásiban egyaránt. Amint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, az egész romániai szocialista építés haladása szempontjából e kardinális fontosságú stratégia megvalósítása érdekében az elméleti és ideológiai tevékenység átfogó programját kell kidolgozni, amely ösztönözni hivatott azt a törekvést, hogy az összes belpolitikai és nemzetközi jelenségeket alkotó módon, világ- és társadalomszemléletünk szellemében közelítsük meg, vezérelni hivatott pártunkat és népünket a társadalom forradalmi átalakításának művében. Ilyen tekintetben igen fontos széles körű elméleti tevékenységet folytatni a történelem megismertetésére, ápolva az ifjúság, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók körében a nép dicsőséges harci múltja, a szocialista építés nagyszerű vívmányai iránti hazafias büszkeséget fényében erőteljesen fejleszteni a nép, a haza és a párt iránti szeretet, a román és a más nemzetiségű dolgozók testvérisége és barátsága érzéseit, a világ összes népeivel való nemzetközi szolidaritást, barátságot és egyenlő együttműködést. Határozottan fel kell lépnünk az olyan külföldi történészek és publicisták ellen, akik tendenciózusan, torzítva mutatják be Románia történelmének alapvető problémáit, mint például a román nép kialakulása, a románok régisége és kontinuitása e tájakon, más nemzetiségek évszázados együttéléése a román néppel, egységes és közös harcuk a társadalmi és nemzeti igazságosságért. A szocializmust tudatosan építő, a megismerés széles látókörével rendelkező új ember nevelésének dinamikájában igen fontos szerep hárul a kultúrára és a művészetre. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál, a hazai kultúrtörténet eleddig legszélesebb kulturális, művészeti és nevelési mozgalma széleskörűen kibontakoztatja azegyazon eszményeket valló nép, a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók tehetségét. Ilyen értelemben meggyőző adat az, hogy a fesztivál legutóbbi rendezvénysorozatán több mint 9000 nemzetiségi együttes vett részt csaknem negyedmillió taggal. Az Országos Konferencia dokumentumaiból fakadó határozatok fényében a jelentés rámutatott: fontos feladatok hárulnak a dolgozó tömegekre a tudományos, technikai és kulturális-művészeti alkotó képességek érvényesítésében, a magyar nyelvű sajtóra és rádiótelevízióra a tömegek szocialista nevelésében, a hazafias szellem és a forradalmi lendület fejlesztésében, továbbá az alkotó szövetségekre és társaságokra abban, hogy gazdag nevelő tartalmú, mélységesen humanista szellemű művek szülessenek, és a legmesszebbmenően szolgálják hazánk összes dolgozóinak barátságát és testvériségét. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa összes tagjainak becsületbeli kötelessége és magas fokú hazafias felelőssége lankadatlanul küzdeni, hogy a párt újító eszméi, kommunista, forradalmi koncepciója, egész nevelőmunkája, szocialista kultúránk tükröződjék abban, hogy a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók egyre aktívabban részt vállalnak gazdasági-társadalmi továbbhaladásunk nagyszerű célkitűzéseinek valóra váltásából. A kommunisták nagy fórumán elhangzott pártfőtitkári jelentés világosan leszögezi pártunknak és államunknak a XII. kongresszusi irányelvek szellemében fogant konkrét javaslatait a nemzetközi élet kardinális kérdései megoldására. Az Országos Konferencián elfogadott jelentés a kortárs fejlődés jelenségeinek és tendenciáinak mélyenszántó, tudományos elemzésével, óriási jelentőségű következtetéseivel és programjellegű javaslatok, orientációk megfogalmazásával programdokumentumként, ragyogó vezérfonalként, mozgósító akcióprogramként szolgál pártunk és államunk egész nemzetközi tevékenysége számára. A romániai magyar nemzetiségű dolgozók, akárcsak az egész román nép, mindenben helyeslki pártunk és államunk bélés külpolitikáját, kifejezik teljes csatlakozásukat e politika elveihez és orientációihoz, amelyek tökéletesen megfelelnek az egész nép alapvető érdekeinek és törekvéseinek. A jelentés befejezésül hangot ad a romániai magyar nemzetiségű dolgozók elhatározásának, hogy szocialista hazánk összes honpolgáraival egyetemben mindent megtesznek a párt XII. kongresszusán megszabott célkitűzések Országos Konferenciáján elfogadott határozatok gyakorlatba ültetéséért, s azzal a szilárd hittel teszik őket mindenbe, magukévá, hogy összes előirányzataik valóra válnak, hiszen hazánkat, Romániát kommunista pártja vezérli, a párt és az ország élén pedig szeretett vezetőnk. Nicolae Ceausescu elvtárs munkálkodik. RÖVIDÍTETT SZÖVEG Szerdán plenáris ülést tartott a fővárosban Románia Szocialista Köztársaság Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa, s a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája határozatainak fényében elemezte feladatait. A plenáris ülés munkálatain részt vettek a következő elvtársak: Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Richard Winter, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, az RKP KB több aktivistája, központi állami intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői. Eduard Eisenburger elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke előterjesztette a tanács jelentését. A vita során felszólaltak a következő elvtársak: Josef Eckenreiter, a Szeben megyei néptanács első alelnöke, Josef Bartl, a Szatmár megyei helyi szállítási vállalat igazgatója, a német nemzetiségű dolgozók Szatmár megyei tanácsának titkára, Josef Roth, a temesvári Sportim Tervezőintézet igazgatója, Hermann Baier, a segesvári (Maros megye) Josef Haltrich ipari líceum igazgatója, a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának elnöke, Johann Karletz, az aninai (Krassó-Szörény megye) bányaipari vállalat lakatosa, Christian Maurer, a szebeni Állami Színház német tagozatának színésze, William Heinz, Nagyteremia (Temes megye) községi polgármester, a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának alelnöke, Hedwiga Margaréta Hauser, a Kriterion Könyvkiadó főszerkesztője, Josef Krauss, a petrillai (Hunyad megye) bánya főmestere, Andreas Schauser, a magyarosi (Brassó megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Erich Pfaff, a temesvári Nikolaus Lenau líceum igazgatója, Michael Welter, a gyulafehérvári Portalanul vállalat igazgatója, a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának titkára, Johann Setz, az RKP Medgyes municípiumi (Szeben megye) bizottságának titkára, Hans Linder, a temesvári Állami Német Színház igazgatója, Reinhold Schneider, az RKP Rozsnyó városi (Brassó megye) bizottságának titkárhelyettese, a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának alelnöke, Friedrich Römer, a cirlosi (Szeben megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja. Karl Heinz Fruhn, a ghimbavi (Brassó megye) gyapjúfonoda igazgatója. A Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülése kiemelte, hogy a Román Kommunista Párt Országos Konferenciájának nagy fontosságú határozatai biztosítják országunk szilárd haladását a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének verőfényes útján. A plenáris ülés egyben a legmesszebbmenő nagyrabecsüléssel hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs lényeges hozzájárulását az országfejlesztés alapvető programjainak kidolgozásához, az összes tevékenységi területek tökéletesítéséhez, pártunk és államunk békés külpolitikájának kidolgozásához és valóra váltásához, amely politika tökéletesen megfelel a román nép legmagasztosabb jóléti, szabadság-, függetlenségi és béketörekvéseinek, érdekeinek. A vita részvevői kifejezték a hazai német nemzetiségű dolgozók teljes csatlakozását az Országos Konferencia fontos dokumentumaihoz, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati jelentőségű tételekhez, eszmékhez és orientációkhoz, amelyek nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók számára mozgósító és lelkesítő akcióprogramot alkotnak a XII. pártkongresszuson megszabott nagyszerű célkitűzések valóra váltásához. Az összes felszólalók kiemelték, hogy a termelőerők harmonikus, az egész ország területére kiterjedő telepítésének következetes pártpolitikája nyomán kiemelkedő eredmények születtek a haza összes megyéinek gazdasági, társadalmi, kulturális és közművesítési fejlődésében. Mint rámutattak, a legszebb eredmények — amelyekben benne van a német nemzetiségű dolgozók alkotó munkája is — az utóbbi 18 esztendőben születtek, vagyis azóta, hogy a párt és az állam élén a nemzet legszeretettebb és legmegbecsültebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs munkálkodik. A felszólalók — ez alkalommal is — hangsúlyozták, az egész néppel egyetemben a német nemzetiségű dolgozók határtalan hálával viseltetnek a párt és az állam vezetője iránt, mert következetesen foglalkozik a haza szocialista jelenével és kommunista jövőjével, azzal, hogy nemzetiségi különbség nélkül az összes honpolgárok maradéktalanul érvényesülhessenek a politikai és társadalmi élet minden területén. A vita során kidomborították, hogy a Román Kommunista Párt egyik ragyogó győzelme, népünknek a szocialista építés éveiben elért egyik nagy vívmánya a nemzeti kérdés példás, forradalmi megoldása, s ezen az alapon az összes dolgozók testvéri egységének és barátságának a megteremtése. Mint kiemelték, Románia a világ néhány olyan országa közé tartozik, amely demokratikusan, humanista módon megoldotta a nemzeti kérdést, s éppen ez a magyarázata annak, hogy az egész nép, beleértve az együttélő nemzetiségeket is, támogatja az ország bel- és külpolitikáját. A vita részvevői, bírálati és önbírálati szellemben elemezve a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tevékenységét, javaslatokat tettek a munkastílus és -módszerek javítására, hogy a tanács a legjobb körülmények között teljesíthesse fontos feladatait. A felszólalók, e történelmi vívmányokat taglalva, határozottan visszavágtak azoknak a külföldi köröknek a próbálkozásaira, amelyek durván beavatkoznak belügyeinkbe, igyekeznek egymás ellen uszítani a különböző nemzetiségű dolgozókat, csapást mérni népünk, a szocializmus forradalmi vívmányaira. A vita részvevői megerősítették, hogy a német nemzetiségű dolgozók mindenben helyeslik a párt és az állam külpolitikáját, és szilárd elhatározásuk töretlenül küzdeni annak valóra váltásáért a szocializmus és a béke, az együttműködés és a megértés egyetemes ügye érdekében. A plenáris ülés kidomborította, hogy a német nemzetiségű dolgozók szilárd elhatározása egész népünkkel együtt, szorosan felzárkózva a párt és főtitkára köré, példásan valóra váltani a párt XII. kongresszusán és Országos Konferenciáján megszabott célkitűzéseket, előmozdítani a közös haza, Románia Szocialista Köztársaság további felvirágzását. Befejezésül elfogadták a plenáris ülés határozatait. ELŐRE - 1983. április 1 Jelentés a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának feladatairól a párt Országos Konferenciája határozatai fényében A párt Országos Konferenciája Románia történetének rendkívüli jelentőségű eseményét képezte. A konferenciát megelőzően tartották meg az RKP Központi Bizottsága plenáris ülésének munkálatait, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs kivételes fontosságú előadói beszédet mondott. Az előadói beszédet a kommunisták magas fórumának vitája alá bocsátották és azt olyan programdokumentumként fogadták el, amely az összes párt- és állami szervek és szervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók tevékenységének alapját képezi. Az összes dolgozók, attól függetlenül, hogy párttagok vagy párton kívüliek és, milyen nemzetiségűek, tudatában ma is erőteljesen visszhangzik a Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott téziseinek, gondolatainak és orientációinak mélységesen dialektikus és újító szelleme. Ez egységes szemléletként ragyogó elemzéssé ötvözi a szocializmus építésének jelenlegi helyzetét Romániában, s egyben kivételes jelentőségű hozzájárulást képez a szocialista építőmunka elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez, a jelenkori forradalmi kommunista gondolkodás kincsestárának gazdagításához. Ez alkalomból is szeretnénk kifejezni Nicolae Ceausescu elvtársnak mélységes köszönetünket és az egész néppel együtt a hazánkbeli német nemzetiségű dolgozók osztatlan csatlakozását a párt főtitkárának előadói beszédébe foglalt felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű téziseihez, gondolataihoz és orientációihoz. Ezek nemzetiségre való tekintet nélkül, minden területen konkrét akcióprogrammal vértezik fel az összes dolgozókat a párt XII. kongresszusán kijelölt alapvető célkitűzése Romániának egy új fejlődési szakaszra, s mindannyiunk munkája és élete új minőségére való rátérés — megvalósítása érdekében. A továbbiakban a jelentés kidomborítja a román népnek különösképpen a párt IX. kongresszusa utáni időszakban minden területen elért kiemelkedő eredményeit. A leggrandiózusabb sikereket — mutat rá a jelentés — népünk az utóbbi 18 év időszakában érte el, amikor Nicolae Ceausescu elvtársat választották a párt főtitkárává, aki aztán a köztársaság első elnöke lett. A szocialista építés esztendeinek valamennyi megvalósításában benne foglaltatik a német nemzetiségű dolgozók lendületteljes alkotómunkája is. Mindannyian jól ismerjük ezeket, s hazafias büszkeséggel és rendkívüli megelégedéssel tölt el bennünket az, hogy közös hazánk, a szocialista Románia egyre magasabb lépcsőfokokra jut fel a haladás és a szocialista civilizáció terén, s manapság méltó helyet foglal el a világ független és szuverén népeinek sorában. Pregnáns tézisként érvényesül az a tény, hogy a szocialista társadalom fejlődése szorosan összefügg a demokratikus keret szüntelen bővítésével, ami biztosítja az összes társadalmi kategóriák részvételét a forradalmi munkásdemokrácia államának vezetésében. A jelentés nagyra értékelte azt a demokratikus és humánus módot, ahogyan a Román Kommunista Párt megoldotta a nemzeti kérdést, valamint Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását pártunk nemzeti politikájának a kidolgozásához és megvalósításához, amit teljes mértékben igazolt a haza egész történelmi fejlődése. A népünk által a szocialista építés éveiben elért nagy sikerek egészében fontos helyet foglal el a nemzeti kérdés példás, forradalmi megoldása, s ennek alapján az összes dolgozók egységének és testvéri barátságának a megvalósítása, ami a Román Kommunista Párt ragyogó győzelmét jelenti. Szocialista demokráciánk szellemében és a pártvezetőség gondoskodása révén intézkedéseket hoztak annak az intézményesített keretnek a tökéletesítésére, amely arra hivatott, hogy tanulmányozza és konkrétan elősegítse a hazánkbeli együttélő nemzetiségek sajátos problémáinak a megoldását. Ilyen vonatkozásban — mutat rá a jelentés — pártunk és államunk biztosította az együttélő nemzetiségek számára mind az anyagi alapot, mind pedig a kulturális-nevelői intézmények egész rendszerét, így például az 1982—1983-as tanévben a német nyelvű oktatási hálózat a következőket öleli fel: 280 iskoláskor előtti oktatási egységet ésszekciót 12 543 gyerekkel és 431 óvónővel, 319 alsófokú és gimnáziumi oktatási egy- RÖVIDÍTETT SZÖVEG séget és szekciót 30 372 tanulóval és 1567 tanítóval, tanárral és oktatómesterrel, 39 líceumi egységet és szekciót 6317 tanulóval és 199 tanárral. Az összes tanulók Ingyenes tankönyveket kaptak 80 címmel és 206 000 példányszámban. A felsőfokú oktatás nappali tagozatát 1754, az esti és látogatás nélküli tagozatokat pedig 341 német nemzetiségű diák látogatja. Ugyancsak a felsőfokú oktatási intézetekben 169 német nemzetiségű tanár fejti ki oktatói és kutatói tevékenységét. A Kriterion Könyvkiadó exkluzíve az együttélő nemzetiségek rendelkezésére áll, magyar, német, szerbhorvát, ukrán és jiddis nyelvű munkákat jelentet meg, s ezek román nyelvű fordításait közli. A német nyelvű könyvtermést más bukaresti, kolozsvár-napocai és temesvári kiadók egészítik ki. 1976—1982 közt a hazai német nyelvű írók több mint 100 munkája látott napvilágot. Ehhez még hozzá kell adnunk kb. 300 címet, amelyet a politikai, történelmi és tudományos munkák, újrakiadások, a kulturális örökség közreadása, a fordítások jelentenek. A jelentés egyidejűleg rámutatott a két hivatásos német drámai együttes, a szebeni bábszínház és a bukaresti Friedrich Schiller Művelődési Ház, valamint a különböző irodalmi és művelődési körök gazdag művészeti tevékenységére. A széleskörű műkedvelő művészeti mozgalom, az intenzív zenei élet és képzőművészeti alkotás szintén termékeny talajra talál a Megéneklünk. Románia országos fesztivál keretében. A fesztivál jelenlegi, lezajlásának teljében levő kiadásán a német műkedvelő alakulatok száma 1513-ra, tagjainak a száma pedig 38 704-re nőtt. Nyolc német nyelvű lappal és folyóirattal rendelkezünk. A román rádió naponta kétórás adást sugároz a német nemzetiségű hallgatóknak, a román televízió I-es műsora pedig hetente német nyelvű adást közvetít. A párt és a román állam által biztosított optimális feltételek közepette a német lakosság kultúrája éppen úgy fejlődik, mint a magyar, szerb, ukrán nemzetiségé, s szerves részét képezi a szocialista Románia kulturális kincsestárának. A német lakosság körében kifejtett politikai és hazafias nevelőmunkában elért összes sikerek ellenére — emelte ki a jelentés — mégis el kell ismernünk, komoly fogyatékosságok léteznek még a különböző szinten kifejtett tevékenységünkben. Ebből kifolyólag az utóbbi időben a hazafias és politikai öntudat szempontjából alacsonyabb színvonallal rendelkező egyes emberek sorában ismét felütötte fejét az emigrációs tendencia a családegyesítés ürügyén. Holott a valóságban ez nem oldja meg a vélt családegyesítést. Ellenkezőleg sokkal mélyebben hat ki az itt, a szülőhazában élő családok felbomlására. Úgy szintén számos esetben a tanerők és az iskolai népesség sorainak csökkentése révén negatívan befolyásolja a német nyelvű iskolákban zajló oktatásinevelési folyamatot. Kötelességünk meggyőznünk az összes német nemzetiségű állampolgárokat, hogy az ország német lakosságának a szocialista Románián kívül nincs másik hazája, nemzetisége létét csakis itt lehet biztosítani, ahol a történelmi körülmények létrehozták ezt az egyedi közösséget, amit nem lehet összetéveszteni egyetlen más német eredetű vagy nyelvű német nemzettel és nemzetiséggel sem. Mint olyan ország, ahol az oktatás valamennyi fokozata ingyenes, Románia nem érthet egyet más országokkal abban, hogy azok elcsábítsák szakképesített munkaerejét, főiskolai végzettségű szakembereit. Amidőn a méltányosság szellemében és magasrendű államérdekek következtében hazánkban elrendelték, hogy azok, akik minden áron emigrálni óhajtanak meg kell térítsék iskoláztatásuk költségeit, éppen azok a nyugati körök lépnek fel ellenkező nézőpontról a nemzetiségek érdekvédőiként, akik nemrég még a romániai együttélő nemzetiségek oktatása és kultúrája miatti aggodalmukat fejezték ki. Ezek a körök állítják be ellenségesen az intézkedések szellemét, avatkoznak be durván belügyeinkbe, gazdasági és politikai ellenintézkedésekkel fenyegetőzve. Ezeknek a köröknek arra irányuló próbálkozásai, hogy éppen a szocialista Romániát — azt az országot, ahol a nemzeti kérdés példás megoldást nyert, s amely modellértékű politikai gyakorlatot nyújt — „leckéztessék“ meg ilyen tekintetben, méginkább megvilágítja ellenséges és diverzionista szándékukat, azt a törekvésüket, hogy kiélezzék a nemzetközi légkört, durván beavatkozzanak más államok belügyeibe. Utalva ezután a tanács jövőbeni tevékenységére, a jelentés hangsúlyozta, hogy a párt XII. kongreszszusa és Országos Konferenciája által megszabott célkitűzések elsőrendű fontosságú feladatokat rónak a tanácsra, az összes német nemzetiségű dolgozókra. A jelentés újra kinyilvánította a hazánkbeli német nemzetiségű dolgozók osztatlan csatlakozását a szocialista Románia Nicolae Ceausescu elvtárs által oly ragyogóan érvényesített külpolitikájához, amely következetesen az enyhülés, biztonság, leszerelés, az európai és egyetemes megértés és együttműködés ügyét, a népek magasztos béke-, szabadság-, függetlenség- és haladáseszméit szolgálja. A jelentés befejező része rámutatott: Biztosítani kívánjuk a párt és az állam vezetőségét, s személyesen Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tagjai valamennyi honpolgárukkal össze fogják fogni erőiket a párt XII. kongresszusa és Országos Konferenciája által kijelölt célkitűzések valóra váltásáért, közös hazánk, Románia Szocialista Köztársaság javára.