Előre, 1983. április (37. évfolyam, 10993-11018. szám)

1983-04-01 / 10993. szám

2. A MAGYAR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK TANÁCSAINAK PLENÁRIS ÜLÉSE Március 30-án szerdán zajlott le Bukarestben Románia Szocialista Köz­társaság Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülése, mely megvitatta a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája határoza­tai példás teljesítéséből a tanácsra háruló feladatokat. A plénum­ munkálatain részt vett Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Fazekas Lajos elv­társ, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, az RKP KB aktivistái, valam­int egyes köz­ponti állami intézmények, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A plenáris ülésen Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a Magyar Nemzetiségű Dolgozódó Tanácsá­nak elnöke jelentést terjesztett elő a napirendre tűzött kérdésekről. A plénumon a következő elvtársak szólaltak fel: Antal Géza, a szé­kelyudvarhelyi matricavállalat gépmestere, Szabó Imre, a nagyváradi amo­tröszt igazgatója, Kiss Dezső, a Kovászna megyei köpeci bányaválla­lat mérnöke, Jakab Éva, a kolozsvár-napocai Sometul kötöttárugyár­tó vál­lalat technikusa, Komlódi Gyula, a szatmári Unió vállalat munkása, Kő­műves Antal, a Szocialista Munka Hőse, az Arad megyei pécskai Avintul mtsz elnöke, Portik Albert, a magyar nemzetiségű dolgozók Beszterce- Naszód megyei tanácsának elnöke, Hajdú Győző, a magyar nemzetiségű dolgozók Maros megyei tanácsának elnöke, az Igaz Szó folyóirat főszer­kesztője, Slevenschi László, a Máramaros megyei sujori bányakitermelés mestere, Cseresnyés Béla, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetségének alelnöke, Pongrácz Pop Mária, a Temes megyei szocia­lista művelődési és nevelési bizottság alelnöke, a magyar nemzetiségű dolgozók Temes megyei tanácsának titkára, Szilágyi Gyula, a zilahi ma­tematika-fizika líceum tanára, a magyar nemzetiségű dolgozók Szilágy megyei tanácsának elnöke, Ferencz Anna, a KISZ KB titkára, Bálint András, a Brassó megyei szecselevárosi mtsz elnöke, Szabó Zoltán, a Ko­­vászna megyei sepsiszentgyörgyi villanymotor- és műszergyártó vál­lalat főmestere, Szilágyi Dezső, az Előre napilap főszerkesztője, Domokos Pál, a Fehér megyei Luca Mures­i mtsz elnöke, Albert Ferenc, a temes­vári egyetem tanára, Csernyánszky Judit, az aradi textilvállalat techniku­sa, Gergely János, a szatmári Északi Színház igazgatója, a magyar nem­zetiségű dolgozók Szatmár megyei tanácsának elnöke, Kurkó Klára, a gyergyószentmiklósi bútorszövet-vállalat mestere, Pál Árpád, a kolozsvár­­napocai Babes-Bolyai Egyetem matematika karának dékánja és György­­bíró Mihály Sándor, a marosvásárhelyi Electromuves vállalat főmérnöke. A felszólalók kidomborították Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB 1982. júniusi bővített plénumán elhangzott előadói beszéde és a párt Országos Konferenciáján előterjesztett jelentése rendkívüli jelentőségét, programdokumentumok, amelyek ragyogóan elemzik a társadalmunkban és a jelenkori világban végbement mélyreható átalakulásokat, s újabb távlatokat tárnak fel a párt és egész népünk tevékenysége számára. A felszólalók rámutattak, ezek a dokumentumok a legmagasabb szinten tük­rözik a párt főtitkárának a szocialista forradalom és építés általános érvé­nyű törvényszerűségei Románia konkrét feltételeihez való alkalmazásá­ban érvényesített újító, tudományos és eredeti felfogását, a szocialista haza nemzetiségre való tekintet nélkül és a hon földjén élő és dolgozó összes emberek sorsa iránti szüntelen gondoskodását. A felszólaló munkások, mesterek, mérnökök, szövetkezeti parasztok, tudósok, művészek és kulturális dolgozók kinyilvánították teljes megelé­gedésüket és büszkeségüket az új társadalom építésében, külö­nösképpen az utóbbi 18 esztendőben —­ amióta a párt élén Nicolae Ceausescu elvtárs, népünk legszeretettebb fia áll — elért történelmi je­lentőségű eredmények fölött. A felszólalók egyben nagyra értékelték a párt főtitkárának döntő jelentőségű hozzájárulását a haza gazdasági-társadal­mi fejlesztésére kidolgozott programok megállapításához. A felszólalók egyidejűleg bírálati és önbírálati szellemben vizsgálták meg a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa által kifejtett tevékenységet, számos hiányosságra és be nem teljesülésekre mutattak rá, ami az­t eredményezte, hogy az ötéves terv első két esztendejében elért eredmé­nyek nem minden egységben emelkedtek a hazai termelőerők fejlesztése révén megteremtett lehetőségek színvonalára. A Nicolae Ceausescu elvtárs által a párt Országos Konferenciáján elő­terjesztett jelentésben, az RKP KB nemrég lezajlott plénumán mondott beszédében és a párt más dokumentumaiban megfogalmazott igényesség fényében a felszólalók megfogadták, hogy azokkal a közösségekkel együtt, amelyekben tevékenységüket kifejtik, fokozott energiával fognak mun­kálkodni a munka és az élet új minőségének megvalósításáért, az idei és az egész ötéves tervidőszaki egységes országos gazdasági-társadalmi fej­lesztési terv ütemes és maradéktalan teljesítéséért, valamint azért, hogy gyökeres javulást érjenek el az egész gazdasági tevékenység vezetésében, a vállalatvezetés mechanizmusainak és formáinak tökéletesítésében. A vita részvevői, az összes magyar nemzetiségű dolgozók nevében biz­tosították a párt vezetőségét, a párt főtitkárát, hogy mindent el fognak követni az RKP XII. kongresszusa és Országos Konferenciája határoza­tainak töretlen megvalósításáért, ami nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók alapvető feladatát képezi. Nagyra értékelve a nemzeti kérdés megoldásának ragyogó módozatát hazánkban a szocialista rendszer létrejötte és különösképpen a párt IX. kongresszusa utáni időszakban, a felszólalók kinyilvánították a magyar nemzetiségű dolgozók teljes megelégedését e politika helyessége fölött. Ennek a politikának a következetes alkalmazása az összes megyék har­monikus és kiegyensúlyozott felemelkedését, a munkához való jog biz­tosítását, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtését, az irodalom, művészet és kultúra fejlődését eredményezte és létrehozta az egyenlő feltételeket ahhoz, hogy nemzetiségi különbség nélkül minden ál­lampolgár szabadon és korlátlanul érvényesíthesse személyiségét, telje­síthesse legmagasztosabb célkitűzéseit. Kihangsúlyozva a nemzetgazdaság fejlesztésében és az egész nép életszínvonalának emelésében elért nagy sikereket, azt a ragyogó módot ahogyan pártunk és államunk Romániában megoldotta a nemzeti kérdést, a felszólalók határozottan visszaverték egyes külföldi körök elméleteit és akcióit, amelyek megpróbálják egymás ellen uszítani és megosztani a különböző nemzetiségű dolgozókat, kísérletet tesznek szocialista vívmá­nyaink megtámadására, gyengíteni szeretnék a román nép és az együtt­élő nemzetiségek testvériségét és egységét. A viták rámutattak azokra a feladatokra, amelyek a forradalmi esz­méket, a szocialista hazafiságot, a pártunk és államunk politikája tö­retlen életbe ültetése iránti magasrendű öntudatot és felelősséget ápoló politikai-nevelői és kulturális-művészeti tevékenység fokozásában hárul­nak a tanácsra. A plénum részvevői nagyra értékelték pártunk és államunk külpoliti­káját, kifejezték osztatlan csatlakozásukat Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó békekezdeményezéseihez, a népek közti együttműködést és meg­értést célzó kezdeményezéseihez, amelyek az egész világon nagy vissz­hangra találnak. A felszólalók ugyanakkor­ kifejezték a maguk és az ösz­­szes magyar nemzetiségű dolgozók elkötelezett elhatározását, hogy min­dent megtesznek e politika gyakorlatba ültetéséért, amely minden nép szá­mára független gazdasági-társadalmi fejlődést, az összes nemzetek közti egyenjogú együttműködést biztosít, a biztosítja a béke és a nemzetközi együttműködés diadalát. A résztvevők megfelelő határozatokat fogadtak el a plénumon meg­vitatott kérdésekről, a párt Országos Konferenciája határozatai teljesíté­séből a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsára háruló tennivalókról. Jelentés a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának feladatairól a párt Országos Konferenciája határozatai A Román Kommunista Párt Orszá­gos Konferenciája — a szocialista Románia krónikájának mélysége­sen forradalmi igényesség jegyé­ben lezajlott történelmi fontosságú eseménye — a magas fokú felelősség szellemében elemezte az ország 1983—1985. évi gazdasági-társadalmi fejlesztésének irányvonalait a XII. pártkongresszuson a jelenlegi ötéves tervre megszabott ama alapvető célkitűzés valóra váltása érdekében, hogy Románia térjen rá egy újabb fejlődési stádiumra, érjük el a mun­ka és az élet új minőségét az összes tevékenységi területeken, emeljük az egész nép anyagi és szellemi élet­színvonalát. A jelentés a továbbiakban kiemeli Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB 1982 júniusi bővített plená­ris ülésén tartott előadói beszéde és a párt Országos Konferenciája elé terjesztett jelentése, a kommunisták legmagasabb fóruma által elfogadott rendkívüli elméleti és gyakorlati je­lentőségű programdokumentumok ki­emelkedő fontosságát, hangsúlyozva, hogy azok ismételten tanúsítják: a pártfőtitkár tisztánlátóan és mélyen­­bizántóan vizsgálja az ország jelenét és jövőjét, a világon elfoglalt he­lyét és betöltött szerepét, mégpedig a nép ügye, szocialista társadalmunk sokoldalú haladása iránti rendíthe­tetlen ragaszkodás perspektívájá­ból. Az Országos Konferencia azt a célkitűzést jelölte meg az egész párt, az egész nép számára — hangzik a jelentés —, hogy tegyük meg az ösz­­szes intézkedéseket a nagy vívmá­nyok megszilárdításáért, az összes tevékenységi szektorok új egyensú­lyának és harmonikus fejlődésének biztosításáért, a jelentkezett bizo­nyos ellentmondások és zavarok megszüntetéséért, az ahhoz szüksé­ges feltételek megteremtéséért, hogy lendületesen haladjunk tovább a szocializmus és a kommunizmus útján. A jelentés ezután hangsúlyozta, milyen kötelezettségek hárulnak a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Ta­nácsának tagjaira, hazánk összes dolgozóira az energetikai és nyers­anyagalap gyorsabb fejlesztéséért, az anyag-, energia- és tüzelőanyag­­fogyasztás csökkentéséért, az újra­felhasználható anyagok hasznosítási fokának emeléséért, az anyagforrá­sok maximális hatékonyságú kiak­názásáért, a termékminőség javításá­ért, a fizikai és nettó termelési terv­­előirányzatok ütemes és hiánytalan teljesítéséért, az új agrárforradalom végrehajtásáért, a nagyszabású be­ruházási program, nemkülönben az exportfeladatok teljesítéséért, majd így folytatja: Nicolae Ceausescu elvtárs az Or­szágos Konferencia magas szónoki emelvényéről megerősítette, hogy az egész gazdasági-társadalmi tevékeny­­ség fő célja tovább emelni az élet­minőséget, a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalát. Ilyen ösz­­szefüggésben emlékeztetett arra a megállapításra, hogy nem fogyaszt­hatunk többet annál, amennyit meg­termelünk. A párt a lehető legked­vezőbb feltételeket teremti meg, hogy becsületes munkával, kitartó erőfeszítésekkel minden honpolgár minél többet keressen. A társadalmi méltányosság és igazságosság elvei szellemében ösztönözni kell a több­termelést, hogy ezen az alapon min­den dolgozó, minden honpolgár mi­nél nagyobb jövedelemhez jusson. Az RKP KB legutóbbi plénuma en­nek a határozatnak a valóra váltása érdekében programot elemzett és ha­gyott jóvá az Országos Konferencia határozatai alkalmazásáról a munka utáni javadalmazás és a dolgozók jövedelem juttatása terén. A jelentés messzemenő nagyra­becsüléssel hangsúlyozza, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs különle­gesen fontos szerepet tulajdonít a nemzetnek, a szocializmus és a kom­munizmus hazai diadala alapvető tényezőjének, majd rámutat: egész társadalmunk haladásához, népünk nagy szocialista vívmányaihoz a kommunista párt egyik ragyogó győ­zelmeként szorosan kapcsolódik a nemzeti kérdés helyes, forradalmi megoldása is, s ezen az alapon a haza összes dolgozói testvéri egy­ségének és barátságának megterem­tése. Nicolae Ceausescu elvtárs, ha­tározottan megerősítve a nemzeti kérdésben folytatott pártpolitika alapelveit, a konferencia elé terjesz­tett jelentésében hangsúlyozta: „Te­kintettel arra, hogy a­ történelmi fej­lődés és az évszázados együttélés e­­redményeként együttélő nemzetisé­gek vannak Romániában, töretle­nül alkalmaznunk kell a párt mar­xista-leninista politikáját a nemzeti kérdésben, az összes területeken biz­tosítva nemzetiségi különbség nél­kül valamennyi honpolgár teljes jogegyenlőségét és egyenlő részvéte­lét a társadalom vezetésében“. Életünk minden vonatkozása a Román Kommunista Pártnak a nem­zeti kérdésben vallott világos, forra­dalmi koncepciójára épül­— ame­lyet a pártprogram, a kongresszusi dokumentumok, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédei és előadói beszédei foglalnak magukban —, s amely koncepciót a magyar nemzetiségű dolgozók is mindenben helyeselnek, hiszen maradéktalanul kifejezi az egyenlőség és a testvériség jegyé­ben fogant akaratukat és törekvé­süket a társadalmi és nemzeti igaz­ságossága társadalmi rendje, a szo­cializmus és a kommunizmus felépí­tésére Románia földjén. A munkához való egyenlő jog teljes biztosítása, a haza összes ö­­vezeteinek, közöttük azoknak is a harmonikus, kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlesztése, ahol együttélő nemzetiségek is élnek, nyilvánvaló­an szavatolja az összes honpolgárok igazi jogegyenlőségét, s a nemzeti kérdés megoldásának lényeges fel­tételét alkotja. Igen jól ismerjük az ország összes vidékeinek iparosítása — s külön említjük itt Kovászna, Hargita, Szilágy megyét — eredmé­nyeit, az iparosítás erőteljes befo­lyását egész életünk minőségileg magasabb szintre történő emelésében. Mindennapi munkánkból ismert valóság az, hogy az együttélő nem­zetiségek képviselve vannak az összes kollektív vezető fórumok­ban — kezdve a munkásönigazgatás szerveivel, és végezve a párt és az állam legmagasabb vezető szervei­vel —, ahol román testvéreik mellett a magyar, német és más nemzetisé­gű dolgozók is teljes mértékben ér­vényesíthetik képességeiket, egyéni­ségüket, alkotói erejüket. Tekintettel a nemzet és az együtt­élő nemzetiségek történelmi szere­pére és hosszas perspektívájú fenn­állására, államunk — mutat rá a továbbiakban a jelentés — megkü­lönböztetett gondot és figyelmet for­dít a nemzetiségek szellemi egyénisé­gének fejlődéséhez szükséges feltéte­lek, az anyanyelvű oktatás feltételei biztosítására, az irodalom, a művé­szet, a kultúra felvirágoztatására. Mint ismeretes, több mint 287 000 ma­gyar gyermek és tanuló tanul 2537 a­­nyanyelvű egységben és osztályban. Évente körülbelül 180 könyvet nyom­tatnak ki több mint 2,3 millió pél­dányban. Tíz drámai és bábszínház, opera, illetve tagozat működik ma­gyar nyelven. A zenei, képzőművé­szeti élet széles skálája, a magyar nyelven megjelenő 33 napilap és folyóirat, a rádió- és televízióadások, számos műkedvelő együttes — mindez együttvéve tanúsítja szelle­mi életünk gazdagságát, s egyben azt is, hogy milyen feltételeknek ör­vendünk a mai Romániában. Őszintén és a legmesszebbmenően értékeljük a Román Kommunista Párt helyes nemzeti politikáját, és senkinek sem engedjük meg, hogy rágalmazza népünk e történelmi vív­mányait, határozottan elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely­nek célja gyengíteni az összes hazai dolgozók egységét. Pártunk vívmá­nyaihoz túlságosan ragaszkodunk, közös forradalmi megvalósításaink túl sok áldozatot, rendkívül nagy erőfeszítéseket igényeltek, hogy megengedjük megkárosításukat. Min­dig is határozottan visszavágtunk és visszavágunk mindennemű naciona­lista, sovén megnyilatkozásra, hatá­rozottan elutasítjuk a nemzetközi re­akció minden olyan próbálkozását, hogy beavatkozzék Románia bel­üg­yeibe. Valahányszor tudománytalan kon­cepciókba, torzításokba, sértésekbe, a nemzet fogalmának szem elől té­vesztésébe ütközünk,­­ mindig Ugyan­azt a kérdést kell feltennünk ma­gunknak: kinek használ és mire szolgál? Az ellenségeskedés, a meg­osztás, az egyazon hazában élő test­vérek közötti egyenetlenség szítása csakis a világ legreakciósabb, hábo­rús, irredenta erőinek érdekeit szol­gálja. Mindannyiunk, románok, ma­gyarok, bármilyen nemzetiségűek számára alapvető kötelesség hatá­rozottan visszaverni minden ilyen mesterkedést. Nicolae Ceausescu elvtárs, helye­sen becsülve fel az ilyen megnyilat­kozások veszélyét, mind az RKP KB 1982 júniusi plénumán, mind pedig az Országos Konferencián nyomatéko­san kérte, „folytassunk kemény har­cot az emberek tudatában és életé­ben jelentkező buizsoá befolyások el­len, foglaljunk állást határozottan a nacionalizmus, a sovinizmus, a rasz­­szizmus, az antiszemitizmus ellen, az ellenségeskedés szításának és az ember megalázásának minden pró­bálkozása ellen, hiszen azok a reak­ciós erők megnyilatkozásai...“ Egész tevékenységünkkel a jövő­ben is hozzá kell járulnunk a román nép és a magyar nemzetiségű dolgo­zók közötti barátság és testvériség erősítéséhez, hogy teljes egységben együtt élve és dolgozva — románok, magyarok, németek és más nemze­tiségűek — a párt vezetésével bizto­sítsuk a haza felvirágzását, nagy­szerű közös álmaink és törekvéseink valóra válását. Tanácsunk, a tanács tagjai határozottan elutasítottak és elutasítanak mindennemű naciona­lista, sovén, irredenta eszmét vagy megnyilatkozást, függetlenül attól, hogy honnan érkezik. Aki megpróbál kezet emelni az összes dolgozók egységére és testvériségére, a haza függetlenség­ére és területi épsé­gére, óhatatlanul az ország ellensé­geinek szolgálatába, a szocialista é­­pítés ellenfeleinek táborába szegődik. A Nicolae Ceausescu elvtárs által előterjesztett jelentésben foglalt esz­mék, tételek és orientációk sokasá­gából mindenekelőtt kitűnik: a párt­főtitkár állandóan arra ösztönzi a társadalom valamennyi tagját, ro­mánokat, magyarokat és más nem­zetiségűeket, függetlenül attól, hogy az üzemekben, a szántóföldeken, a tudomány, az oktatás és a nevelés, a művészet és az irodalom terén dol­goznak, hogy lankadatlanul küzdje­nek az új érvényesítéséért minden szektorban, felszámolják mindazt, ami régi és elavult a gazdasági-tár­sadalmi élet gyakorlatában és a gondolkodásiban egyaránt. Amint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, az egész romániai szo­cialista építés haladása szempont­jából e kardinális fontosságú straté­gia megvalósítása érdekében az el­méleti és ideológiai tevékenység át­fogó programját kell kidolgozni, a­­mely ösztönözni hivatott azt a tö­rekvést, hogy az összes belpolitikai és nemzetközi jelenségeket alkotó módon, világ- és társadalomszemlé­­letünk szellemében közelítsük meg, vezérelni hivatott pártunkat és né­pünket a társadalom forradalmi át­alakításának­ művében. Ilyen tekintetben igen fontos szé­les körű elméleti tevékenységet foly­tatni a történelem megismertetésére, ápolva az ifjúság, nemzetiségi kü­lönbség nélkül az összes dolgozók körében a nép dicsőséges harci múlt­ja, a szocialista építés nagyszerű vív­mányai iránti hazafias büszkeséget fényében erőteljesen fejleszteni a nép, a ha­za és a párt iránti szeretet, a román és a más nemzetiségű dolgozók test­vérisége és barátsága érzéseit, a vi­lág összes népeivel való nemzetközi szolidaritást, barátságot és egyenlő együttműködést. Határozottan fel kell lépnünk az olyan külföldi törté­nészek és publicisták ellen, akik ten­denciózusan, torzítva mutatják be Románia történelmének alapvető problémáit, mint például a román nép kialakulása, a románok régisé­ge és kontinuitása e tájakon, más nemzetiségek évszázados együttélé­é­se a román néppel, egységes és kö­zös harcuk a társadalmi és nemzeti igazságosságért. A szocializmust tudatosan építő, a megismerés széles látókörével ren­delkező új ember nevelésének dina­mikájában igen fontos szerep hárul a kultúrára és a művészetre. A Meg­­éneklünk, Románia országos feszti­vál, a hazai kultúrtörténet eleddig legszélesebb kulturális, művészeti és nevelési mozgalma széleskörűen kibontakoztatja az­­egyazon eszmé­nyeket valló nép, a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók tehetségét. Ilyen értelemben meg­győző adat az, hogy a fesztivál legu­tóbbi rendezvény­sorozatán több mint 9000 nemzetiségi együttes vett részt csaknem negyedmillió taggal. Az Országos Konferencia do­kumentumaiból fakadó határoza­tok fényében a­ jelentés rá­mutatott: fontos feladatok há­rulnak a dolgozó tömegekre a tudományos, technikai és kultu­rális-művészeti alkotó képességek érvényesítésében, a magyar nyelvű sajtóra és rádiótelevízióra a töme­gek szocialista nevelésében, a haza­fias szellem és a forradalmi lendü­let fejlesztésében, továbbá az alkotó szövetségekre és társaságokra abban, hogy gazdag nevelő tartalmú, mély­ségesen humanista szellemű művek szülessenek, és a legmesszebbme­­nően szolgálják hazánk összes dol­gozóinak barátságát és testvériségét. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa összes tagjainak becsület­beli kötelessége és magas fokú ha­zafias felelőssége lankadatlanul küz­deni, hogy a párt újító eszméi, kom­munista, forradalmi koncepciója, egész nevelőmunkája, szocialista kultúránk tükröződjék abban, hogy a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók egyre aktívabban részt vállalnak gazdasági-társadalmi to­vábbhaladásunk nagyszerű célkitű­zéseinek valóra váltásából. A kommunisták nagy fórumán el­hangzott pártfőtitkári jelentés vilá­gosan leszögezi pártunknak és álla­munknak a XII. kongresszusi irány­elvek szellemében fogant konkrét javaslatait a nemzetközi élet kardi­nális kérdései megoldására. Az Országos Konferencián elfoga­dott jelentés a kortárs fejlődés je­lenségeinek és tendenciáinak mé­­lyenszántó, tudományos elemzésé­vel, óriási jelentőségű következteté­seivel és programjellegű javaslatok, orientációk megfogalmazásával prog­­ramdokumentumként, ragyogó ve­zérfonalként, mozgósító akcióprog­ramként szolgál pártunk és álla­munk egész nemzetközi tevékeny­sége számára. A romániai magyar nemzetiségű dolgozók, akárcsak az egész román nép, mindenben he­lyeslki pártunk és államunk bél­és külpolitikáját, kifejezik teljes csatlakozásukat e politika elveihez és orientációihoz, amelyek tökélete­sen megfelelnek az egész nép alap­vető érdekeinek és törekvéseinek. A jelentés befejezésül hangot ad a romániai magyar nemzetiségű dol­gozók elhatározásának, hogy szocia­lista hazánk összes honpolgáraival egyetemben mindent megtesznek a párt XII. kongresszusán megszabott célkitűzések­ Országos Konferenciá­ján elfogadott határozatok gyakorlat­ba ültetéséért, s azzal a szilárd hittel teszik őket mindenbe,­ magukévá, hogy összes előirányzataik valóra válnak, hiszen hazánkat, Romániát kommunista pártja vezérli, a párt és az ország élén pedig szeretett ve­zetőnk. Nicolae Ceausescu elvtárs munkálkodik. RÖVIDÍTETT SZÖVEG Szerdán plenáris ülést tartott a fővárosban Románia Szocialista Köztársaság Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa, s a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája határozatainak fényében elemezte fel­adatait. A plenáris ülés munkálatain részt vettek a követ­kező elvtársak: Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ri­chard Winter, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium minisz­teri rangú államtitkára, az RKP KB több aktivistája, központi állami intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői. Eduard Eisenburger elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke előterjesztette a tanács jelentését. A vita során felszólaltak a következő elvtársak: Jo­sef Eckenreiter, a Szeben megyei néptanács első alel­­nöke, Josef Bartl, a Szatmár megyei helyi szállítási vállalat igazgatója, a német nemzetiségű dolgozók Szatmár megyei tanácsának titkára, Josef Roth, a te­mesvári Sportim Tervezőintézet igazgatója, Hermann Baier, a segesvári (Maros megye) Josef Haltrich ipari líceum igazgatója, a német nemzetiségű dolgozók me­gyei tanácsának elnöke, Johann Karletz, az aninai (Krassó-Szörény megye) bányaipari vállalat lakatosa, Christian Maurer, a szebeni Állami Színház német ta­gozatának színésze, William Heinz, Nagyteremia (Temes megye) községi polgármester, a német nemze­tiségű dolgozók megyei tanácsának alelnöke, Hedwiga Margaréta Hauser, a Kriterion Könyvkiadó főszer­kesztője, Josef Krauss, a petrillai (Hunyad megye) bánya főmestere, Andreas Schauser, a magyarosi (Brassó megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet el­nöke, Erich Pfaff, a temesvári Nikolaus Lenau líceum igazgatója, Michael Welter, a gyulafehérvári Portala­nul vállalat igazgatója, a német nemzetiségű dolgo­zók megyei tanácsának titkára, Johann Setz, az RKP Medgyes municípiumi (Szeben megye) bizottságának titkára, Hans Linder, a temesvári Állami Német Szín­ház igazgatója, Reinhold Schneider, az RKP Rozsnyó városi (Brassó megye) bizottságának titkárhelyettese, a német nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának al­elnöke, Friedrich Römer, a cirlosi (Szeben megye) me­zőgazdasági termelőszövetkezet tagja. Karl Heinz Fruhn, a ghimbavi (Brassó megye) gyapjúfonoda igaz­gatója. A Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plená­ris ülése kiemelte, hogy a Román Kommunista Párt Országos Konferenciájának nagy fontosságú határoza­tai biztosítják országunk szilárd haladását a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésének verőfé­­nyes útján. A plenáris ülés egyben a legmesszebbmenő nagyra­becsüléssel hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs lényeges hozzájárulását az országfejlesztés alapvető programjainak kidolgozásához, az összes tevékenységi területek tökéletesítéséhez, pártunk és államunk bék­és külpolitikájának kidolgozásához és valóra váltásá­hoz, amely politika tökéletesen megfelel a román nép legmagasztosabb jóléti, szabadság-, függetlenségi és béketörekvéseinek, érdekeinek. A vita részvevői kifejezték a hazai német nemzeti­ségű dolgozók teljes csatlakozását az Országos Konfe­rencia fontos dokumentumaihoz, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott felbecsülhetet­len elméleti és gyakorlati jelentőségű tételekhez, esz­mékhez és orientációkhoz, amelyek nemzetiségi kü­lönbség nélkül az összes dolgozók számára mozgósító és lelkesítő akcióprogramot alkotnak­ a XII. pártkong­resszuson megszabott nagyszerű célkitűzések valóra váltásához. Az összes felszólalók kiemelték, hogy a termelőerők harmonikus, az egész ország területére kiterjedő tele­pítésének következetes pártpolitikája nyomán kiemel­kedő eredmények születtek a haza összes megyéinek gazdasági, társadalmi, kulturális és közművesítési fej­lődésében. Mint rámutattak, a legszebb eredmények — amelyekben benne van a német nemzetiségű dolgo­zók alkotó munkája is — az utóbbi 18 esztendőben születtek, vagyis azóta, hogy a párt és az állam élén a nemzet legszeretettebb és legmegbecsültebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs munkálkodik. A felszólalók — ez alkalommal is — hangsúlyozták, az egész néppel egyetemben a német nemzetiségű dolgozók határtalan hálával viseltetnek a párt és az állam vezetője iránt, mert következetesen foglalkozik a haza szocialista je­lenével és kommunista jövőjével, azzal, hogy nemzeti­ségi különbség nélkül az összes honpolgárok mara­déktalanul érvényesülhessenek a politikai és társa­dalmi élet minden területén. A vita során kidomborították, hogy a Román Kom­munista Párt egyik ragyogó győzelme, népünknek a szocialista építés éveiben elért egyik nagy vívmánya a nemzeti kérdés példás, forradalmi megoldása, s ezen az alapon az összes dolgozók testvéri egységének és barátságának a megteremtése. Mint kiemelték, Romá­nia a világ néhány olyan országa közé tartozik, amely demokratikusan, humanista módon megoldotta a nem­zeti kérdést, s éppen ez a magyarázata annak, hogy az egész nép, beleértve az együttélő nemzetiségeket is, támogatja az ország bel- és külpolitikáját. A vita részvevői, bírálati és önbírálati szellemben elemezve a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tevékenységét, javaslatokat tettek a munkastílus és -módszerek javítására, hogy a tanács a legjobb körül­mények között teljesíthesse fontos feladatait. A felszólalók, e történelmi vívmányokat taglalva, határozottan visszavágtak azoknak a külföldi körök­nek a próbálkozásaira, amelyek durván beavatkoznak belügyeinkbe, igyekeznek egymás ellen uszítani a kü­lönböző nemzetiségű dolgozókat, csapást mérni né­pünk, a szocializmus forradalmi vívmányaira. A vita részvevői megerősítették, hogy a német nemzetiségű dolgozók mindenben helyeslik a párt és az állam külpolitikáját, és szilárd elhatározásuk töret­lenül küzdeni annak valóra váltásáért a szocializmus és a béke, az együttműködés és a megértés egyetemes ügye érdekében. A plenáris ülés kidomborította, hogy a német nem­zetiségű dolgozók szilárd elhatározása egész népünkkel együtt, szorosan felzárkózva a párt és főtitkára köré, példásan valóra váltani a párt XII. kongresszusán és Országos Konferenciáján megszabott célkitűzéseket, előmozdítani a közös haza, Románia Szocialista Köz­társaság további felvirágzását. Befejezésül elfogadták a plenáris ülés határozatait. ELŐRE - 1983. április 1 Jelentés a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának feladatairól a párt Országos Konferenciája határozatai fényében A párt Országos Konferenciája Románia történetének rendkívüli je­lentőségű eseményét képezte. A kon­ferenciát megelőzően tartották meg az RKP Központi Bizottsága plená­ris ülésének munkálatait, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs kivételes fontosságú előadói beszédet mondott. Az előadói beszédet a kommunisták magas fórumának vitája alá bocsá­tották és azt olyan programdoku­mentumként fogadták el, amely az összes párt- és állami szervek és szervezetek, a társadalmi és tömeg­szervezetek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók tevékeny­ségének alapját képezi. Az összes dolgozók, attól függet­lenül, hogy párttagok vagy párton kívüliek és, milyen nemzetiségűek, tudatában ma is erőteljesen vissz­hangzik a Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott téziseinek, gondolatainak és orientációinak mélységesen dialektikus és újító szelleme. Ez egységes szemléletként ragyogó elemzéssé ötvözi a szocia­lizmus építésének jelenlegi helyzetét Romániában, s egyben kivételes je­lentőségű hozzájárulást képez a szo­cialista építőmunka elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez, a je­lenkori forradalmi kommunista gon­dolkodás kincsestárának gazdagítá­sához. Ez alkalomból is szeretnénk kife­jezni Nicolae Ceausescu elvtársnak mélységes köszönetünket és az egész néppel együtt a hazánkbeli német nemzetiségű dolgozók osztatlan csat­lakozását a párt főtitkárának előadói beszédébe foglalt felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű tézi­seihez, gondolataihoz és orientációi­hoz. Ezek­ nemzetiségre való tekin­tet nélkül, minden területen konkrét akcióprogrammal vértezik fel az összes dolgozókat a párt XII. kong­resszusán kijelölt alapvető célkitű­zés­e Romániának egy új fejlődési szakaszra, s mindannyiunk munkája és élete új minőségére való rátérés — megvalósítása érdekében. A továbbiakban a jelentés ki­domborítja a román népnek külö­nösképpen a párt IX. kongresszusa utáni időszakban minden területen elért kiemelkedő eredményeit. A leggrandiózusabb sikereket — mutat rá a jelentés — népünk az utóbbi 18 év időszakában érte el, amikor Nicolae Ceausescu elvtársat választották a párt főtitkárává, aki aztán a köztársaság első elnöke lett. A szocialista építés esztendeinek valamennyi megvalósításában ben­­ne foglaltatik a német nemzetiségű dolgozók lendületteljes alkotómun­kája is. Mindannyian jól ismerjük ezeket, s hazafias büszkeséggel és rendkívüli megelégedéssel tölt el bennünket az, hogy közös hazánk, a szocialista Románia egyre magasabb lépcsőfokokra jut fel a haladás és a szocialista civilizáció terén, s ma­napság méltó helyet foglal el a vi­lág független és szuverén népeinek sorában. Pregnáns tézisként érvényesül az a tény, hogy a szocialista társada­lom fejlődése szorosan összefügg a demokratikus keret szüntelen bőví­tésével, ami biztosítja az összes tár­sadalmi kategóriák részvételét a for­radalmi munkásdemokrácia államá­nak vezetésében. A jelentés nagyra értékelte azt a demokratikus és humánus módot, ahogyan a Román Kommunista Párt megoldotta a nemzeti kérdést, vala­mint Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását pártunk nem­zeti politikájának a kidolgozásához és megvalósításához, amit teljes mértékben igazolt a haza egész tör­ténelmi fejlődése. A népünk által a szocialista építés éveiben elért nagy sikerek egészében fontos helyet fog­lal el a nemzeti kérdés példás, for­radalmi megoldása, s ennek alap­ján az összes dolgozók egységének és testvéri barátságának a megvaló­sítása, ami a Román Kommunista Párt ragyogó győzelmét jelenti. Szocialista demokráciánk szelle­mében és a pártvezetőség gondosko­dása révén intézkedéseket hoztak annak az intézményesített keretnek a tökéletesítésére, amely arra hiva­tott, hogy tanulmányozza és konkré­tan elősegítse a hazánkbeli együtt­élő nemzetiségek sajátos problémái­nak a megoldását. Ilyen vonatkozásban — mutat rá a jelentés — pártunk és államunk biztosította az együttélő nemzetisé­gek számára mind az anyagi alapot, mind pedig a kulturális-nevelői in­tézmények egész rendszerét, így pél­dául az 1982—1983-as tanévben a német nyelvű oktatási hálózat a kö­vetkezőket öleli fel: 280 iskoláskor előtti oktatási egységet és­­szekciót 12 543 gyerekkel és 431 óvónővel, 319 alsófokú és gimnáziumi oktatási egy- RÖVIDÍTETT SZÖVEG­ séget és szekciót 30 372 tanulóval és 1567 tanítóval, tanárral és oktató­mesterrel, 39 líceumi egységet és szekciót 6317 tanulóval és 199 ta­nárral. Az összes tanulók Ingyenes tankönyveket kaptak 80 címmel és 206 000 példányszámban. A felsőfokú oktatás nappali tago­zatát 1754, az esti és látogatás nél­küli tagozatokat pedig 341 német nemzetiségű diák látogatja. Ugyan­csak a felsőfokú oktatási intézetek­ben 169 német nemzetiségű tanár fejti ki oktatói és kutatói tevékeny­ségét. A Kriterion Könyvkiadó exkluzíve az együttélő nemzetiségek rendelke­zésére áll, magyar, német, szerb­­horvát, ukrán és jiddis nyelvű mun­kákat jelentet meg, s ezek román nyelvű fordításait közli. A német nyelvű könyvtermést más bukaresti, kolozsvár-napocai és temesvári ki­adók egészítik ki. 1976—1982 közt a hazai német nyelvű írók több mint 100 munkája látott napvilágot. Eh­hez még hozzá kell adnunk kb. 300 címet, amelyet a politikai, törté­nelmi és tudományos munkák, újra­kiadások, a kulturális örökség köz­readása, a fordítások jelentenek. A jelentés egyidejűleg rámutatott a két hivatásos német drámai együt­tes, a szebeni bábszínház és a buka­resti Friedrich Schiller Művelődési Ház, valamint a különböző iro­dalmi és művelődési körök gaz­dag művészeti tevékenységére. A széleskörű műkedvelő művészeti mozgalom, az intenzív zenei élet és képzőművészeti alkotás szin­tén termékeny talajra talál a Meg­­éneklünk. Románia országos fesz­tivál keretében. A fesztivál jelen­legi, lezajlásának teljében levő ki­adásán a német műkedvelő alakula­tok száma 1513-ra, tagjainak a szá­ma pedig 38 704-re nőtt. Nyolc német nyelvű lappal és fo­lyóirattal rendelkezünk. A román rádió naponta kétórás adást sugároz a német nemzetiségű hallgatóknak, a román televízió I-es műsora pedig hetente német nyelvű adást közvetít. A párt és a román állam által biz­tosított optimális feltételek közepette a német lakosság kultúrája éppen úgy fejlődik, mint a magyar, szerb, ukrán nemzetiségé, s szerves részét képezi a szocialista Románia kultu­rális kincsestárának. A német lakosság körében kifej­tett politikai és hazafias nevelő­munkában elért összes sikerek elle­nére — emelte ki a jelentés — mégis el kell ismernünk, komoly fogyatékosságok léteznek még a kü­lönböző szinten kifejtett tevékeny­ségünkben. Ebből kifolyólag az utóbbi időben a hazafias és politikai öntudat szem­pontjából alacsonyabb színvonallal rendelkező egyes emberek sorában ismét felütötte fejét az emigrációs tendencia a családegyesítés ürügyén. Holott a valóságban ez nem oldja meg a vélt családegyesítést. Ellenkezőleg sokkal mélyebben hat ki az itt, a szülőhazában élő csalá­dok felbomlására. Úgy szintén szá­mos esetben a tanerők és az iskolai népesség sorainak csökkentése révén negatívan befolyásolja a német nyelvű iskolákban zajló oktatási­nevelési folyamatot. Kötelességünk meggyőznünk az összes német nemzetiségű állampol­gárokat, hogy az ország német la­kosságának a szocialista Románián kívül nincs másik hazája, nemzeti­sége létét csakis itt lehet biztosítani, ahol a történelmi körülmények létre­hozták ezt az egyedi közösséget, a­­mit nem lehet összetéveszteni egyet­len más német eredetű vagy nyelvű német nemzettel és nemzetiséggel sem. Mint olyan ország, ahol az okta­tás valamennyi fokozata ingyenes, Románia nem érthet egyet más or­szágokkal abban, hogy azok elcsá­bítsák szakképesített munkaerejét, főiskolai végzettségű szakembereit. Amidőn a méltányosság szellemé­ben és magasrendű államérdekek következtében hazánkban elrendel­ték, hogy azok, akik minden áron emigrálni óhajtanak meg kell térít­sék iskoláztatásuk költségeit, éppen azok a nyugati körök lépnek fel el­lenkező nézőpontról a nemzetiségek érdekvédőiként, akik nemrég még a romániai együttélő nemzetiségek ok­tatása és kultúrája miatti aggodal­mukat fejezték ki. Ezek a körök ál­lítják be ellenségesen az intézkedé­sek szellemét, avatkoznak be dur­ván belügyeinkbe, gazdasági és po­litikai ellenintézkedésekkel fenye­getőzve. Ezeknek a köröknek arra irányuló próbálkozásai, hogy éppen a szo­cialista Romániát — azt az országot, ahol a nemzeti kérdés példás meg­oldást nyert, s amely modellértékű politikai gyakorlatot nyújt — „lec­kéztessék“ meg ilyen tekintetben, méginkább megvilágítja ellenséges és diverzionista szándékukat, azt a törekvésüket, hogy kiélezzék a nem­zetközi légkört, durván beavatkoz­zanak más államok belügyeibe. Utalva ezután a tanács jövőbeni tevékenységére, a jelentés hangsú­lyozta, hogy a párt XII. kongresz­­szusa és Országos Konferenciája ál­tal megszabott célkitűzések első­rendű fontosságú feladatokat rónak a tanácsra, az összes német nemze­tiségű dolgozókra. A jelentés újra kinyilvánította a hazánkbeli német nemzetiségű dol­gozók osztatlan csatlakozását a szo­cialista Románia Nicolae Ceausescu elvtárs által oly ragyogóan érvénye­sített külpolitikájához, amely követ­kezetesen az enyhülés, biztonság, le­szerelés, az európai és egyetemes megértés és együttműködés ügyét, a népek magasztos béke-, szabadság-, függetlenség- és haladáseszméit szol­gálja. A jelentés befejező része rámu­tatott: Biztosítani kívánjuk a párt és az állam vezetőségét, s személye­sen Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának tagjai valamennyi hon­polgárukkal össze fogják fogni erői­ket a párt XII. kongresszusa és Or­szágos Konferenciája által kijelölt célkitűzések valóra váltásáért, kö­zös hazánk, Románia Szocialista Köztársaság javára.

Next