Előre, 1983. szeptember (37. évfolyam, 11123-11148. szám)

1983-09-01 / 11123. szám

2 ----------CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Villanófény — Behajtani tilos, csak tudnám, hogy miért? Imreh S. István felvétele Szeptember 1., csütörtök III. évnegyed IX. hónap Az évből titek­: 244 nap Hátra van még: 121 nap Napkelte: 6.37 Napnyugta: 19.53 Holdkelte: — Holdnyugta: — MEL­EG, NAPOS IDŐ _ Ticu Constantin, a Meteoro­lógiai és Hidrológiai Intézet ügyeletes munkatársa jelenti: Országszerte meleg és napos lesz az idő, esőre, záporra nincs kilátás. Gyenge, mér­sékelt szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek 10 és 20 fok, a legmagasabb nappaliak 22 és 32 fok közt váltakoznak. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, 1. műsor: 11.00 Telex; 11.05 Nők uni­verzuma; 11.55 Játékfilm: öt tulipán (SZ) ; 12.35 Vakációs képernyő — rajzfilm (SZ) ; 16.00 Vakációs képernyő — Arabella (SZ) ; 16.30 Ifjúsági stúdió; 17.40 Líbiai útijegy­zet; 20.00 Híradó (R. SZ) ; 20.20 Gazdasági aktualitások: 20.35 Hangszeres népi zene; 20.45 Forradalmi harcos szel­lem; 21.00 Hazafias és forra­dalmi dalok; 21.15 Ötmilliárd ember — dokumentumfilm (SZ) ; 21.40 Az 1983. évi ma­­maiai könnyűzene-fesztivál gálaelőadása; 22.30 Híradó­ (R. SZ) ; II. műsor: 20.00 Híradó; 20.20 Bukaresti no­tesz; 20.35 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 22.05 Népda­lok: 22.30 Híradó ■ Szeptember 3—11. közt hazánkban vendégszerepel a pakisztáni Nemzeti Folklór­együttes. A külföldi művészek először Bukarestben — szep­tember 3-án d.u. 17.00 óra­kor a Rapsodia Romana e­­gyüttes Lipscani utcai termé­ben mutatkoznak be a hazai közönségnek, majd Konstan­­cán, Tulceán, Brăilón, Buzău­­ban és Ploiesti­ben fognak vendégszerepelni. ■ A termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetke­zetek Máramaros megyei egy­ségei, a SZDE-szervezetek ha­tékony támogatásával a na­gyobb községközpontokban 10 sertésfiaztatót, 7 nyúltenyésze­­tet, 360 tenyészjuhval rendel­kező esztenát, egy baromfite­nyészetet létesítettek. Hosszú­faluban folyamatban van egy 3000-es létszámú nyúltenyészet beállítása. Az akció kiterjesz­tésével a szövetkezeti tagság és a SZDE-szervezetek az ön­ellátási program megvalósítá­sához járulnak hozzá. ■ A pitesti-i fém- és beton­elem vasúti hídszerkezeteket gyártó vállalatban elkészült az első gépesített alagútfúró vakond, amely 9 m átmérőjű alagutat fúr és napi 4 métert halad előre a kemény kőzet­ben. ■ Braila municípiumban a Dorobantilor úton 4 km hosz­­szú új villamosvonalat építet­tek, ami gyorsabb összekötte­tést biztosít a város két nagy ipari platformja közt. ■ Szüntelenül bővül Arad megye falusi üzlethálózata. A közelmúltban Déznán önki­­szolgáló élelmiszerbolt, ven­déglő, falatozó, cukrász­da és több szolgáltató egység kezdte meg tevékenységét az átadott tömbházak földszint­jén. Bélhagymáson általános áruházat, falatozót és cukrász­dát adtak használatba. MOST SZEREZZÉK BE A TÉLI TÜZELŐT! A hideg évszakbeli torlódás elkerülése érdeké­ben a helyi kereskedelmi vállalatok felkérik a la­kosságot, hogy a téli fa- és szénmennyiség ide­jében való beszerzése érdekében jelentkezzenek a körzetükben működő tüzelőanyaglerakatokban. A városi és falusi forgalmazó egységek ele­gendő tüzelőanyaggal rendelkeznek az igénylé­sek gyors kielégítésére. Helyénvaló tehát, ha az érdekeltek kihasználva a jó időt, már most be­szerzik téli tüzelőjüket. (288) KÖNYV BALLADA A REMÉNYHEZ Az ítélet születése, ez a Cseke Gábor új versesköteté­nek*) a címe — kötetnek nyolcadik, verseskötetnek ne­gyedik — elég komor cím, fatalista látásra vall, az van ugyanis benne, hogy az ítéle­tet nem hozzák, az ítélet ma­gától lesz, magukból a dol­gokból áll elő, enyhítő körül­ménynek tehát a lehetősége sem merülhet fel, az ítélet, az ítéletek, a dolgoknak, a vi­lág menetének a végső kö­­­­vetkezményei eleve elrende­­lés­szerűek; abból a körül­ményből fakadnak, hogy minden alá van vetve a vál­tozásnak, az idő eleve tartal­mazza minden születőnek a végét, — ehhez képest nem indokolatlan a kötetről szóló elmélkedés fölé egy olyan versnek a címét írni, amely még a tartalomjegyzékben sem szerepel? A Ballada a reményhez ugyanis a kötetben egy na­­gyobb verssorozat — Pártás szivárvány — egyik részlete csak, de a költő, vagy a könyv szerkesztője, e részlet zárórészletét a könyv hátára is kinyomtatta, amikor be­csukja az ember a kötetet, még egyszer ezt olvashatja: „jut néha egy fekete lap / de keverd csak a kártyát / az idő úgyis elhalad / de akik élnek állják / múló örvényt kavar a szél a hóban / tart­sunk ki együtt rosszban jó­ban // jó lenne ha a béke és az ég­­ összesimulnának nagy testvériségben / leköszön las­san minden év / de készület­­lenül soha ne érjen / szembe­nézve a múlttal s ami még lesz / szabad az út a látható reményhez.“ Az idő úgyis elhalad, mondja a költő, s ebben meg az van, hogy az idő ígyis-úgyis elhalad; ha meg ígyis-úgyis elhalad, ak­kor az embernek úgy kell er­ről tudomást vennie, hogy az ellenkezőjére készül fel, mint­ha az idő akármelyik pilla­nata meg is állhatna, s erre azért kell vigyáznia a halan­dónak, mert így akármelyik mozdulata, gesztusa, kifeje­zése örökkévalóvá merevül­­het; bár a korrigálás lehető­sége ugyan mindég megvan az időben, de megvan a kor­­rigálhatatlanságé is: az ítélet akármelyik pillanatban meg­születhet. A költő nem­ a kősziklák elporladásától fél, nem attól, hogy a sivatag futóhomokja gúláinkat lassan elássa: ő, aki így beszél magáról, hogy „haj­­nalonta bakancsban munka­ruhában védősisakkal meg minden egyéb előírt kellék­kel fölszerelten leereszkedem önmagamba“, a tudatát és az érzéseit, az érzelmeit, érzüle­teit félti a megkopástól, be­­piszkolódástól. A költő legér­zékenyebb szerve a lelkiisme­rete — a lelkiismeret pedig az idehozta gépies ismétlődések sivatagában elveszti az érzé­kenységét; a költő alászáll a lélek feldúcolt tárnáiba... nap mint nap ellenőrizni, hogy „ma sem temetett be a tárnák mellől könnyen kiper­gő szitáló közöny“... A legnagyobb emberi ka­tasztrófa az érzéketlenség. Az érzéketlenség élettani ér­telemben is maga a halál, de a léleknek már előbb a halá­la. Cseke Gábor, mint nem­zedékéből még annyian, a lelkiismeretet tekinti a leg­fontosabb költői képességének. A költő ajándékozhat szép szavakat és szellemes kifeje­zéseket kortársainak, de csak „úgy, ráadásul“ ...amivel fel­tétlen tartozik neki, az a mindég működő lelkiismere­te. Természetesen ebből csak­is egy heroikusan­ tragikus életérzés következik, állandó kétség és önvizsgálat, hiszen a működő lelkiismeret leg­fontosabb élettünete az, hogy sohasem nyugodt. A nagy pa­radoxon, hogy akinek jó a lelkiismerete, az sohsem érzi tisztának. Innét az önigazo­lás állandó kényszere, a bűn­­hődés szükségére való beállí­tottság. Talán ezért érzi az olvasó Cseke Gábor legjelleg­e) CSEKE GÁBOR: Az ítélet születése. Versek, Da­cia Könyvkiadó, Kolozsvár- N­a­poca, 1983.­zetesebb, ha nem is legna­gyobb versének a Vallomás címűt, aminek beállítottsága, közérzete és észjárása egy­aránt érvényes különben Cse­­kének nemcsak a lírájára, de prózájára is: „alulírott / min­den kényszerítő körülmény nélkül bevallom / hogy élhet­nénk jobban / tisztában va­gyok hogy ezzel / magam is vádolom tehát / vallomásom egyben önfeljelentés / de vál­lalom / persze most majd min­denki várja / a bizonyításo­kat / hogy ekkor és ekkor ki­vel miért és hol­­ megtehet­ném de arra gondoltam , netán ha mindenki sorra kitöltene egy űrlapot / S elmondja benne mily / elégedetlen ma­gával / tiszta szívből állíthat­nám / a fentiek ellenkezőjét.“ Ám mégis, hogyan jutok el a reményhez, hol e fatalista életérzés lehetséges optimista kicsengése? Sajátságos, hogy ez éppen a szemlélet lényegé­ből következik; nem abból a következtetésből, hogy mivel az életben egyenlő esélye van a rossznak és a jónak, az idő nemcsak a jót viszi el, hanem a rosszat is, hanem az életér­zés mindent vállaló elszánt­ságból. Hiszen, ha a dolgok­nak úgyis meg kell lenniök, akkor nincs értelme húzódoz­nunk tőlük. Az életnek, az örömnek, az élvezetnek akár­milyen kicsi az esélye, azzal élni kell, amíg élni lehet. Az áfonya a ködös, vattás, per­metező havasi esőben „igyek­szik ha tíz percre is szól a verőfény“, és szívja magába, s aztán a levelekbe bújva ér­zi magát, érzi magában azt a felszippantott csepp verőfényt is... Az ehhez hasonló képek sora, még akkor is, ha az uta­lásuk szkeptikus fordulatokba torkollik: (hogy hát ha be kell érni, akkor beérünk, ak­kor is, ha nem elegendő a cukortartalmunk) jelképezi nemcsak a verselés, hanem az élet, az élés technikáját is. Különben valóban sokszor meghökkentő, ahogy Cseke jelképrendszerében a hagyo­mányosnak látszó építőkockák a megszokottal ellentétes ér­telmet hordoznak. Megszok­tuk, hogy az ég, a kék, végte­len, derűs, tiszta, áttetsző ég­bolt a békesség konvencioná­lis jelképe és érzékeltetője is. Cseke mégis ezt írja­­­„Jó len­ne ha a béke és az ég össze­simulnának nagy testvériség­ben“... Hol vált el az ég és a béke jelentésszínezete egy­mástól? A huszadik század emberének tudatában az ég indulataink tükre, ahova fel­­szállanak szívünk titkos re­pülőteréről a veszedelmes gé­pek; az ég felhőgöröngyös égi út; minden, ami a magasság­gal kapcsolatos, fenyegető; a magasság a ragadozó idő ta­nyája, (a búcsú percei egyre kisebb köröket írnak le véd­telen szívünk fölött), a ma­gasságba való feljutásért min­dent ki kell dobni magunk­ból, mint döbbent léghajós­nak, a darázs is bukórepülés­ben közeledik, a remegés úgy suhan át az ember kezén mint repülőgép árnyékkeresztje a tavon... Az ember a husza­dik században meghódította a magasságokat, hogy onnét pusztulást és fenyegetést szór­jon a mélybe, magára, ezért a modern költő álma már nem az, hogy „feljusson az egekbe“, hanem hogy a meg­rontott magasságnak vissza­adja a békét. Költői publi­­ci­stika? Az, de a hangsúly a költőin van, a világ egysé­gének költőiségében való fel­fogásán. A modern költőnek meg kell küzdenie, sorról sorra még a költészetért is, mert a hagyományos költői tartal­mak kiürültek, vagy a költő­vel szemben ellenségessé vál­tak. A költészetért való küz­delem pedig éppenséggel az emberért való küzdelem: annyi emberi marad ebben a világban, amennyi költőiség marad benne... Körülbelül ez Cseke Gábor vallomásának a lényege, s eb­ből fakad viaskodásaihoz ben­ne az erő,­­ hogy az ember ne hűljön ki hamarabb, mint a Föld. . . Szőcs István TELEX • Holnap, szeptember 2.-án, hivatalos rajt a fővárosi Tunari lőtéren sorra kerülő sportlövő Európa-bajnokságon. Tegnap a Floreasca sportcsarnokban meg­tartották a hivatalos megnyi­tót, ma a versenyek színhelyén edzésekre kerül sor, holnap pe­­dig már kontinentális bajnok­avatás lesz a puskások körében. Nem végleges adatok szerint 26 ország közel ezer versenyzője vesz részt e sportág idei legna­gyobb rendezvényén • Titovr­­bac jugoszláv városban tegnap megkezdődött a 25. férfi kosár­labda Balkán-bajnokság. Részt­vevők: Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Törökország, Ro­mánia. A cím jelenlegi védője a jugoszláv válogatott • A Duis­­burgban zajló evezős világbaj­nokságon a tavaly bronzérmet nyert férfi kormányos nélküli négypárevezősünk nagyon gyen­ge szereplés után elesett a dön­tőbe jutástól • Szeptember 7-én Krakkóban Lengyelország— Románia barátságos labdarúgó mérkőzés. A pályára lépő 11 a következő 17-es keretből kerül majd ki: Lung, Speriatu — ka­pusok; Barbulescu, Iovan, Stan­­cu, Ungureanu, Bogdan, Panu — hátvédek; Bálint, Movila, Irimescu, Puskás — középpá­lyások; Hoiman, Hagi, Geor­­gäu, Cora?, Vaetu? — csatárok. Ugyancsak szeptember 7-én Ploiesti-en a két ország után­pótlás válogatottja mérkőzik egymással . A Vointa-Kupa nemzetközi országúti kerékpá­ros verseny 3. szakasza után a sárgamez birtokosa a lengyel Roman Cieslak, aki 7 másod­perces előnnyel vezet honfitár­sa, Karol Lipovski és 13 másod­perccel Mircea Romancanu e­­lőtt a Bordeaux-ban megren­dezett nemzetközi labdarúgó torna győztese a nyugatnémet Vfl Stuttgart, amely a döntőben 2-0 arányban győzött a Gi­­rondins de Bordeaux francia csapat ellen. A kisdöntőben: FC Barcelona—Nantes 3—2. Külföldi táviratok Románia nagy nemzeti ünnepe alkalmából Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Tisztelt elnök elvtárs! Az az öröm­­és megtiszteltetés ért, hogy Zimbabwe Köztársaság kormánya és népe legmelegebb üdvözletét és jókívánságait tolmá­csoljam excellenciádnak, Románia Szocialista Köztársaság kormá­nyának és népének országa nemzeti ünnepe alkalmából. A Zimbabwe népnek alapos oka van örvendeni ennek a törté­nelmi ünnepnek, mivel Románia megkülönböztetett helyet foglal el szívében és tudatában, akárcsak magában, Zimbabwe Köztársa­ság történetében. Románia hű barátnak bizonyult mind a szabad­ságért és igazságért folytatott harcunkban, mind az azt követő időszakban. Éppen ezért a Zimbabwe nép úgy köszönti a román né­pet, mint igazi, hős szövetségesét a kolonializmus, rasszizmus és imperializmus elleni harcban. Meggyőződésünk, hogy közösen újabb csatákat nyerünk meg a nemzetközi békét és biztonságot továbbra is fenyegető kolonialista és imperialista erők felszámolásáért foly­tatott határozott harcunkban. Elnök elvtársi Most, amikor ezt a nagy eseményt ünnepük, a Zimbabwe nép, önökkel együtt kegyelettel hódol azok előtt a hősök előtt, akik a mai Romániában lépten-nyomon fellelhető nagyszerű megvalósítá­sok alapját lefektető forradalomban estek el. Kívánunk önnek és a derék román népnek mind nagyobb sikereket a szocializmus épí­tésében. Meggyőződésünk, hogy kormányaink és népeink testvéri kapcso­latai ezentúl is mind inkább erősödni fognak. Kérem, tisztelt elnök elvtárs, fogadja egészségére és boldogsá­gára irányuló őszinte jókívánságaimat annak az óhajomnak a kife­jezésével együtt, hogy a baráti román nép békében, haladásban él­jen, szüntelenül erősödjék népeink szolidaritása. ROBERT GABRIEL MUGABE, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió elnöke, Zimbabwe Köztársaság miniszterelnöke Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának. Románia Szocialista Köztársaság elnökének Excellenciás! Országának nemzeti ünnepe alkalmából Zimbabwe Köztársaság népe és kormánya nevében tisztelettel köszöntöm önt. Románia Szocialista Köztársaság kormányát és népét. A Zimbabwe nép önökkel együtt ünnepli ezt a napot és él az al­kalommal, hogy ismételten kifejezze barátságát és szolidaritását Románia Szocialista Köztársaság baráti népe iránt. Meggyőződésem, excellenciád, hogy országaink baráti és együtt­működési kapcsolatai, melyek természetes folytatásai a felszabadító harcunk idején kiépült kapcsolatoknak, tovább fognak fejlődni né­peink törekvéseinek megfelelően az imperializmus és a gyengén­­fejlettség elleni eltökélt harcokban. Jó egészséget kívánok excellenciádnak, boldogságot Románia Szo­cialista Köztársaság népének. NOLAN MAKOMBE Zimbabwe Köztársaság ügyvezető elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának. Románia Szocialista Köztársaság elnökének Kedves elvtársam ! Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Népi Erők Szocialista Szövetsége a legjobb eredményeket és si­kereket kívánja önnek, pártjának, Románia minden dolgozójának a társadalmi és nemzeti fejlesztésre irányuló erőfeszítésükben, az igazságosságot, a léthez és nemzeti függetlenséghez való jog védel­mét szolgáló állandó politikájukban. Testvéri nagyrabecsülésünket tolmácsoljuk önnek, Ceaușescu el­nök elvtárs, a pártjukban részt vevő összes elvtársaknak és har­cosoknak. A Marokkói Népi Erők Szocialista Szövetsége Politbürója nevében ABDERRAHIM BOUABID első titkár Őfelsége SULTAN HAJI AHMAD SHAH IBNI AL-MARHUM SULTAN HAJI ABU BAKARNAK, Malaysia uralkodójának KUALA LUMPUR Malaysia nemzeti napja megünneplésének alkalmából nagy örömmel melegen gratulálok, jó egészséget és boldogságot kívánok önnek, a baráti malaysiai népnek pedig prosperitást és jólétet. Ebből az alkalomból is kifejezem meggyőződésemet, hogy a Ro­mánia és Malaysia közti barátsági és együttműködési kapcsolatok továbbra is egyre inkább fejlődni fognak az önök szép országában tett látogatásom alkalmával lefolyt megbeszélések szellemében, népeink, a béke, az enyhülés, a nemzetközi megértés és együtt­működés ügye javára. TÁVIRATOK Őexcellenciája ELLIS CLARKE úrnak, Trinidad-Tobago Köztársaság elnökének Trinidad-Tobago Köztársaság állami függetlensége kikiáltásának 21. évfordulója alkalmából a román nép és a magam nevében nagy örömmel őszintén gratulálok, jó egészséget és boldogságot kívánok önnek, Trinidad-Tobago népének pedig szüntelen prosperitást. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Constantin Dascalescu, Romá­nia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere Trinidad-Tobago Köztársaság nemzeti­­napja alkalmából üd­vözlő táviratot küldött George ★ ★ Chambersnek, az ország mi­niszterelnökének, amelyben a román kormány és a maga ne­vében szívélyesen gratulált, jó egészséget és boldogságot kí­vánt neki. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke ★ ★ ★ Constantin Dascalescu elv­társ, Románia Szocialista Köz­társaság kormányának első mi­nisztere Malaysia nemzeti napja alkalmából üdvözlő táviratot, küldött Dato Seri dr. Mahathir­ Mohamadnak, az ország minisz­terelnökének, amelyben őszintén gratulált, jó egészséget és bol­dogságot, valamint teljes sikert kívánt neki nagy felelősségű te­vékenységében. A távirat kifejezi azt a meg­győződést, hogy a Románia és Malaysia kormányai közti kap­csolatok fejlesztése hozzá fog járulni a két ország barátsági és együttműködési kapcsolatainak sokrétűbbé tételéhez. KÖZÉLET Törökország hadseregének napja alkalmából Yildiray Ak­­seller alezredes, Törökország bukaresti katonai, légi és ten­geri attaséja, fogadást adott. Részt vett Constantin Oancea Malaysia nemzeti napja al­kalmából a Külföldi Kultúrkap­­csolatok Román Intézete kul­turális rendezvényt szervezett a fővárosban, amelyen Iosif Socaciu újságíró Malaysia j­e­­lenlegi fejlesztéséről tartott elő­adást. Vietnam Szocialista Köztár­saság nemzeti napjának 38. év­fordulója alkalmából Tan Phong, Vietnam SZK bukaresti nagykövete filmbemutatót ren­dezett és koktélt adott. Rész vett Mihai Nicolae, az RKP KB helyett 3S osztályve­zetője, Constantin Oancea kül­külügyminiszter-helyettes, vala­mint tábornokok és törzstisztek. Részt vettek a hazánkban akkreditált diplomáciai képvi­seletek egyes vezetői, katonai attasék, a diplomáciai testület más tagjai. A rendezvényen részt vettek a KKRI vezetőségi tagjai, a Külügyminisztérium képviselői, művészek és kulturális dolgo­zók, nagyszámú közönség. Jelen volt Dhamsudin Ab­­dulah, Malaysia ideiglenes bu­karesti ügyvivője, valamint a nagykövetség tagjai, ügyminiszter-helyettes, egyes központi intézmények képvi­selői, kulturális dolgozók, művészek, újságírók. Jelen voltak a Bukarestben akkreditált diplomáciai képvi­seletek egyes vezetői, a diplo­máciai testület tagjai. A fővárosba érkezett a japán parlament küldöttsége, mely élén Hajime Fukudával, a Kép­viselőház elnökével, a Nagy Nemzetgyűlés meghívására lá­togatást tesz országunkban. Az Otopeni repülőtéren a kül­döttséget Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, más képviselők fogadták. Jelen volt Takaaki Hasegawa Japán bukaresti nagykövete, valamint a nagykövetség tagjai. ★ Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke ta­lálkozott a Hajime Fukuda ve­zette japán parlamenti küldött­séggel. A küldöttség tagjai: Hi­­kosaburo Okonogi, a Liberális Demokrata Párt Politikai Bi­zottságának parlamenti­ elnöke, Naohiko­ Ookubo, a Komeito Párt Politikai Bizottságának parlamenti elnöke, Elichi Na­­gasue, a Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottságának parla­menti elnöke, Zemmei Matsu­­moto a Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának parlamenti elnöke, Mamoru Tajima, az ÚJ Liberális Unió Párt Politikai Bizottságának parlamenti el­nöke. A találkozón megelégedéssel méltatták a sokrétű román­­japán kapcsolatok szüntelen fejlődését a magas szintű meg­állapodások szellemében. Ki­nyilvánították azt az óhajt, hogy tovább mélyítsék és di­verzifikálják a két parlament közti kapcsolatokat a román és a japán nép, a nemzetközi meg­értés és béke érdekében. Egy­ben kihangsúlyozták a parla­mentek és a parlamenti kép­viselők szerepét a politikai vi­lághelyzet légkörének javítá­sában, az enyhülési, együttmű­ködési és békefolyamat erősí­tésében, a világon létező kon­fliktusállapotoknak tárgyalásos úton történő rendezésében. Jelen volt Japán bukaresti nagykövete. A Nagy Nemzetgyűlés bárója vacsorát adott a vendégek tisz­teletére. ELŐRE A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepük 39. évfordulója alkalmából melegen üdvözöljük az összes román kommunistákat és a baráti román népet, azt kí­vánjuk, hogy Románia — a Román­ Kommunista Párt vezetésével — újabb megvalósításokat érjen el a szocialista építés útján gaz­dasági,­­ tudományos és szociális téren, a román nép jóléte és tár­sadalmi haladása érdekében. Mi, libanoni kommunisták is ugyanolyan erőfeszítéseket teszünk, mint amilyeneket Románia tesz a szocialista országokkal együtt nemzetközi síkon az imperializmus által a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal szemben, világszinten folytatott ellenséges és el­nyomási politika, a fegyverkezési hajsza fokozására, az újabb európai rakétatelepítésre irányuló, a nemzetközi békét fenyegető, az emberiséget a pusztító nukleáris háború elé állító politika útjá­nak eltorlaszolásáért. Az imperializmusnak ezek az ellenséges ter­vei szükségszerűen megkövetelik az­ összes béke-, haladás- és sza­badságszerető erők egységét a háborús veszély elhárításáért, a népek enyhülési és béketörekvéseinek, a fegyverkezési hajsza leállításá­ra, a népek közötti egyenlőségen és kölcsönös tiszteleten alapuló új kapcsolatok meghonosítására irányuló óhajának valóra váltásáért. A Libanoni Kommunista Párt kemény harcot folytat az összes többi nemzetközi, libanoni és arab haladó erőkkel együtt az izraeli megszállás ellen, az Izraellel kötött megállapodás hatályon kívül helyezéséért, küzd az ellen, hogy Libanont az arab felszabadítási mozgalmakkal, Szíriával és a palesztin néppel szembeni ellenséges politika hídfőjévé és terjesztésének bázisává változtassák, Libanon függetlenségét, szuverenitását és területi integritását fenyegetve, a megosztottság és a polgárháború veszélye elé állítva Libanont. Ebben a kemény harcban a néptömegek ellenállására támaszko­dunk, amelyek fellépnek országunk felszabadításáért az izraeli megszállás és az amerikai uralom alól, úgyszintén támaszkodunk az egész világ haladó és békeerőinek támogatására, főként pedig a szocialista országokéra, amelyek sorában ott van Románia is, melyhez a pártjaink és népeink között fennálló baráti és együtt­működési jó kapcsolatok fűznek. A LIBANONI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Tisztelt elvtársam! Románia felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából az Argen­tínai Kommunista Párt Központi Bizottsága testvéri üdvözletét kül­di a román testvérpártnak, kormánynak és népnek. Az antifasiszta nemzeti felkelésnek, amely 1944. augusztus 23-án tört ki országában, s amelyet a Román Kommunista Párt szervezett és vitt diadalra más hazafias erők támogatásával, nemcsak nem­zeti, hanem nemzetközi jelentősége volt, hozzájárult az egész né­met uralmi rendszer összeomlásához­ Délkelet-Európában. E tekin­tetben említést kell tenni a vörös hadsereg meghatározó jelenlété­ről a népek végleges felszabadításáért folytatott harcban, a hitleri Németország teljes összeomlásáig. Az antifasiszta és antiimperialista, nemzeti felszabadító forra­dalom véghezvitele megnyitotta a demokratikus átalakulások, a gazdasági és társadalmi haladás új korszakát, amely a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen növekedését eredményezte. A szocialista országok külpolitikájának alapvető célkitűzése a béke védelme a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, a világ összes demokratikus és haladó erői ellen irányuló imperialis­ta politikával szemben — manapság döntő jelentőségű az emberiség jövője szempontjából. A szocialista országok által elfogadott határozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységes fellépése, a háborúel­lenes mozgalom erőteljes kibontakozása Európában és az USÁ-ban feljogosít annak kijelentésére, hogy meg lehet akadályozni az ab­szurd fegyverkezési hajszát, amely igazi nukleáris holokauszt ki­robbanásához vezethet. Üdvözöljük, kedves elvtársak, az önök kezdeményezéseit, ame­lyek célja a népek közötti barátság és együttműködés mind na­gyobb sikerrel való fejlesztése, az önök harcát a békéért, amely lehetővé teszi más népek szabad előrehaladását és a szocializmus építését világszinten. Üdvözöljük ugyanakkor sikereiket és megvalósításaikat, ame­lyekben minden területen szüntelen erőfeszítéseik konkretizálód­nak. A marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus közös elveiből ihletődő pártjaink erősíteni fogják testvéri barátságukat, amely mindig is egyesítette őket. ATHOS FAVA, az Argentínai Kommunista Párt főtitkára A VÖRÖSKERESZT MEGYEI SZERVEZETEINEK KONFERENCIÁI A szeptember 8-án sorra ke­rülő Vöröskereszt Társaság kongresszusának előkészítése­ként augusztus hónap folya­mán az egész országban lezaj­lottak a megyei és Bukarest municípiumi Vöröskereszt szer­vezetek beszámoló és választá­si közgyűlései. A konferenciák megvizsgál­ták, hogy a megyei és a Buka­rest municípiumi szervezetek a Vöröskereszt sajátos tevé­kenységi formái révén miként járultak hozzá pártunk és álla­munk egészségügyi politiká­jának megvalósításához az 1978—1983-as időszakban. Egy­ben újabb feladatokat jelöltek ki az eljövendő tevékenységet illetően, amelyek a Vöröske­reszt akcióinak és azok minő­ségének növelését hivatottak biztosí­tani. A konferenciákon megvá­lasztották a Vöröskereszt me­gyei és Bukarest municipiumi bizottságainak új vezetőszer­­veit. Nagy lelkesedés légkörében a konferenciák részvevői táv­iratokat intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a párt főtitkárához, amelyekben vállal­ják, hogy fokozni fogják tevé­kenységüket a szervezet célki­tűzéseinek maradéktalan tel­jesítése érdekében a lakosság egészségvédelméhez való hoz­zájárulás fokozásáért, a párt és az állam egészségügyi­társadalmi politikájának élet­beültetéséért. A TANÜGYI KÁDEREK TANÁCSKOZÁSAI Az egész országban lezajlot­tak az iskoláskor előtti, alsó­fokú, gimnáziumi, líceumi, szakmai és mesteriskolai tan­ügyi káderek tanácskozásai, amelyeket idén a párt vezető­sége által elfogadott program­­dokumentumok, a Nicolae Ceausescu elvtárs műveibe foglalt értékelések és útmuta­tások jegyében tartottak meg. A tanácskozások bírálati és önbírálati szellemben vizsgál­ták meg a tanszemélyzetnek az ifjúság sokoldalú felkészítésé­ben és forradalmi kommunis­ta nevelésében kifejtett tevé­kenységét, általánosították a pozitív tapasztalatokat, konk­rét intézkedéseket jelöltek ki az összes tantárgyak előadá­sában és elsajátításában mu­tatkozó hiányosságok kiküszö­bölésére, valamint az oktatás egész tartalmának a párt- és állami dokumentumokban fog­lalt tézisek, orientációk és gondolatok szellemébe való beleilleszkedésére. A tanácsko­zások ugyanakkor megvizs­gálták a fiatalok szocialista tudatformálását célzó politikai­nevelő tevékenységben, a haza és a párt, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs iránti sze­retet és hűség ápolásában elért eredményeket. A tanügyi káderek tanácsko­zásai magasabb szinten értéke­sítették az eddig felgyűlt ta­pasztalatokat, megfelelő in­tézkedéseket hoztak a tansze­mélyzet egész tevékenységé­nek­ magasabb színvonalra e­­melésére és annak biztosítására, hogy példásan teljesítsék a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára által az 1983. augusztus 2.—3.-i a szervezési és politikai-nevelői munka kér­déseivel foglalkozó tanácsko­záson kijelölt feladatokat

Next