Előre, 1983. november (37. évfolyam, 11175-11200. szám)

1983-11-23 / 11194. szám

ELŐRE — 1983. november 23. TÁVIRAT Őexcellenciája AMIN DEMAYEL úrnak, Libanon Köztársaság elnökének BEJRÚT Libanon Köztársaság állami függetlensége kivívásának 40. évfordulója alkalmából meleg üdvözletemet és legjobb kíván­ságaimat küldöm. Az alkalmat megragadva, megerősítem, hogy Románia tá­mogatja a tűzszüneti egyezmény megszilárdításának szentelt erőfeszítéseket, az izraeli csapatoknak Libanon területéről való teljes visszavonását, az összes libanoni erők széles nemzeti megbékélését, az ország függetlenségének, szuverenitásának, területi épségének és egységének biztosítását, a libanoni nép békéjének és nyugalmának hiánytalan megteremtését. Meggyőződésem, hogy országaink szoros együttműködése tovább fejlődik mind kétoldalú vonatkozásban, mind pedig nemzetközi téren a román nép és a baráti libanoni nép javára, a béke és a biztonság egyetemes ügye javára. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke KÖZÉLET Libanon Köztársaság nem­zeti ünnepe — az állami füg­getlenség kikiáltásának 40. évfordulója — alkalmából a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete kulturális ünnepséget rendezett a fő­városban. Az­ ünnepségen li­banoni útibeszámoló hangzott el. Ott volt a KKRI, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Ba­ráti Ligája több vezetőségi tagja, a Külügyminisztérium képviselői, hazánkban tanuló libanoni fiatalok, népes kö­zönség. Jelen volt Maurice Bassous, Libanon Köztársaság bukares­ti nagykövete és a nagykövet­ség több tagja. November 28.-án megkez­dődik az orvostudományi fel­sőoktatási intézetek több mint 2000 abszolvensének, az 1983- as évjáratnak a kihelyezése. A hatályos rendelkezések ér­telmében a fiatal orvosok és gyógyszerészek kihelyezése a tanulmányi eredmények és az egészségvédelmi szükségletek, az egészségügyi hálózat fej­lesztése és az orvosi ellátás tökéletesítése arányában tör­ténik. Az abszolvensek komp­lex szakmai felkészítésének kiteljesítése és a mai igények­nek megfelelő orvosi ellátás biztosítása céljából a szakin­tézetek abszolvensei — há­rom éven át — közvetlenül municípiumi és városi kórhá­zakban és más hasonló egysé­gekben dolgoznak, ahol a ki­váló felkészüléshez megfelelő feltételek vannak. A három­éves gyakornoki idő befejezé­se után az orvosok és gyógy­szerészek kötelesek községi, városi és municípiumi egész­ségügyi egységekben kifejteni tevékenységüket az orvosi el­látás szükségletei arányában és a törvény szerint jóváha­gyott normatívák határain belül. (Folytatás az 1. oldalról) móri 20-as, 21-es és 24-es óvo­da közös —­ magyar nyelvű — bábegyüttese, amelyet Deák Eleonóra vezet, a Megéneklünk, Románia fesztivál országos dön­tőjén az elmúlt hónapokban is. díjat nyert! Lássuk, mi van a si­ker mögött? — Hát már az újságnál is tudják? — kérdez vissza moso­lyogva Deák Eleonóra. — Csak nehogy valamiféle sztárokká kiáltsanak ki bennünket... Nem k A nagy dolog, örömmel csináltuk, csak addig voltunk gondban, amíg az egészet kitaláltuk. Úgy kezdődött, hogy két esztendeje, amikor kiírták a Megéneklünk, Románia fesztivál újabb rendez­vényét, szóltak: nevezzünk mi is be valamivel! Ahogy mondani szokás, összedugtuk a fejünket a kolléganőkkel. S mert egy óvo­dában csak hárman-négyen va­gyunk, hát szóltunk néhány jó barátnőnek: Haris Franciská­nak és Merk Ilonának a 20-as­­ból, Kondor Icának és Herman Eleonórának a 24-esből. Eleve azt mondtuk, hogy valami olyas­mit alkotnak, amit a gyerekek is élveznek, ami esetleg segít az óvodai oktatásban, így jutottunk el a bábjátékig. Kerestünk egy óvodásoknak való mesét, a töb­bi aztán szinte magától ment. Felvettük a kapcsolatot a nagy­váradi bábszínházzal — szeren­csére, nem volt nehéz, mert elég gyakran jönnek Szatmárra! —, ahonnan készéggel segítettek néhány jó tanáccsal. Megcsinál­tuk a bábokat, a helyi művelő­dési tényezők támogatást adtak a paraván elkészítéséhez és hozzáláttunk a próbákhoz. Gyak­ran a szabadfoglalkozás kere­tében, itt a kicsinyek előtt, hadd lássák, élvezzék, bírálják, elvég­re náluk nem lehet jobb zsűri. Aztán kitaláltuk, hogy némi ösz­­szekötő szöveg és zene is kéne az előadáshoz. Megint össze­­dugtuk a fejünket. Felcsaptunk rimfaragóknak és zenei szer­kesztőknek. Nem volt nehéz dol­gunk, hisz világos volt számunk­ra, hogy Creange népmeséjéhez a népdal megy a legjobban. — Ezek szerint simán jutottak az országos döntőig? , — Egy kis megtorpanás azért volt. Vagy inkább elbizonyta­­lankodás? Mikor a helyi döntő­kön túljutottunk, akkor akadtak, akik azt mondták, hogy nem csináljuk elég szakszerűen, so­kat improvizálunk és ilyesmi. Ta­nakodtunk, hogyan léphetnünk tovább, mert fennebb még ma­gasabb a mérce. Nem lettünk okosabbak. Még egyszer bemu­tattuk a kiskakas és a két kraj­cár meséjét a legilletékesebb és a „legszakértőbb" zsűrinek, a gyerekeknek! Fergeteges sikere volt. Megnyugodtunk. Nekik és őértük tesszük — mondtuk —, ha közben a fesztiválon is díjat nyerünk, az csak ráadás. A beszélgetésbe bekapcsolód­nak Deák Eleonóra — a gyere­keknek csak Nóri néni — két se­gítőtársa, Török Mónika és Ha­­muth Erzsébet óvónők is. Azt ta­nácsolják: tegyünk egy próbát, kérdezzük meg az apróságokat, hogy­ milyen előadás tetszett ne­kik legjobban? Kórusban kiált­ják, hogy a kiskakas meséje, a bábszínházban ! — Hogyan tovább? — for­dulok ismét Nóri nénihez. — Étvágyat kaptunk. Az or­szágos díj fellelkesített bennün­ket. Most már nem lehet megál­lás. Tovább lépünk, de most már a gyermekeket is jobban bevon­juk az előadásba­­­, eddig u­­gyanis csak egy-két apróság se­gítségét kértük. Velük válogat­juk ki az eljátszandó mesét, be­vonjuk őket a bábkészítésbe, a szerepek alakításába is. Alkal­munk volt lemérni, hogy a báb­játéknak fontos szerepe lehet ta­nításukban, nevelési céljaink el­érésében. Most már látjuk, hogy vétek volna felhagyni vele, le­mondani róla. De figyelje csak: gyerekek, ki akar tagja lenni a bábcsoportnak? Minden kéz magasba emelke­dik. .. .Az énekszó elkísér a ka­puig. „Ez a föld, ahol szület­tünk. . .“ S közben arra gondo­lok: ha még egyszer gyermek lehetnék, szíves-örömest járnék a szatmári 21-es óvodába! „EZ A FÖLD, AHOL SZÜLETTÜNK. ” A NÉPMŰVÉSZ HÁZA Legutóbb, amikor Csíkszere­dában jártam és besétáltam, szemügyre vettem a város szé­pen körvonalazódó új központ­­ját, a már tető alá hozott mű­velődési palotát, a megyei köz­­igazgatási székház épületét, a sokasodó tömbházakat, a ben­nük helyet kapott üzletsorokat, hirtelen arra gondoltam. Ez a Hargita alii urbis is az idő mú­­lásával milyen impozáns nagy­városi ruhát ölt magára. Mind­egyre újabb és újabb szépsé­gekre nyittatja szemünket. O­­lyan új értékekre, amelyek fél­­reérthetetlenül­ arra figyelmez­tetnek, hogy rendre itt minden megtalálja a helyét, méltó ott­honra lel. Imigyen töprengek, amikor végigmegyek a Virág utcán, a most készülő sugárúton. Ám né­hány nap már el is telt azóta, s bizonyára az útburkolat is helyére került, akár a nemrég átadott népművészeti „bolt". Idézőjelet használtam, netalán valaki nehogy azt gondolhassa, hogy egy szerény üzlethelyiség­ről van szó. Inkább nevezhet­jük „háznak", mint a könyv, ugyancsak abban az utcában készülő otthonát. De végre hadd áruljuk el, hogy a Csíkszeredát művészeti szövetkezet bemutató üzletéről van szó, mely az egyik új tömbház földszintjén és első emeletén foglal helyet, két ha­talmas teremben. Hírnevükhöz méltó otthonra leltek tehát a szövetkezet termékei. A szebb­­nél-szebb népművészeti tár­gyakkal teli helyiségekben a vá­sárló szabadon gyönyörködhet a kiállított árukészletben. Mert sok minden van ebben az üz­letben, ami e tájegység népmű­vészetére és a szövetkezet tö­rekvéseire jellemző. Kedvére válogathat itt mindenki a népi szőttesek és varrottasok, a vá­lasztékos kerámiatermékek, a faragott tárgyak, a festett bú­torok között. Persze, túl szerény ez a fel­sorolás a bőséges árukészlethez viszonyítva. Hiszen, ha jól meg­gondoljuk, több ezerre becsül­hető a kínált népművészeti és iparművészeti tárgyak száma. Egy röpke látogatás azonban aligha elegendő ahhoz, hogy mindenről pontosan tudomást szerezhessen, mindent apróléko­san szemügyre vegyen az al­kalmi látogató, érdeklődő. S még kevésbé ahhoz, hogy meg­tudjuk: a szövetkezet egész me­gyét átszövő hálózata révén e tájegység milyen jellegzetes népművészeti értékei vannak je­len. Azért mégis sejtjük, hogy képviseltetik magukat a köröndi, Csíkszeredai és dánfalvi kerá­mia, a Kászonokban, a Menasá­­gon, Gyergyóban és Tölgyesen készülő szőnyegek, a csíkszent­­domokosi csergék, a kápolnási, agyagfalva, székelykeresztúri és etédi gyapjútermékek, a simén­­falvi fonottkosarak, a kisga­­lambfalvi kukorica- és szalma­fonatok, a Csíkszeredai és ma­­darasi varrottasok, a székely­szentkirályi vertcsipkék... Nos, amit elárultunk a Csík­szeredai népművészeti üzlet tit­kaiból, annyival még feltétlenül ki kell egészítenünk, hogy min­den arrajárónak érdemes be­térni ebbe a házba. Természete­sen nemcsak a csíkszeredaiakra gondolok, hanem mindenekelőtt a más megyékből idelátogató, vagy e városon áthaladó ven­dégekre, turistákra. Mindazok­ra, akik kedvelik a népművé­szetet, szeretik a szépet. Jó vá­sárt tehát mindenkinek! Mátyás Árpád A TÉLI MUNKAFRONTOK KIALAKÍTÁSA (Folytatás az 1. oldalról) teljes műszaki és emberi po­tenciálját a legteljesebb mér­tékben hasznosítottuk, s fizi­kai tervünket hiánytalanul teljesítettük. A globális ak­kordjavadalmazás új formái­nak­­ bevezetése pezsdítően hatott tizenöt szakbrigádunk tevékenységére. Ennek kö­szönhetjük elsősorban, hogy a munkálatok anyagi ráfor­dításainak és energiaköltsé­geinek csökkentésében jelen­tős eredményeket értünk el október végéig, ugyanakkor megszilárdult a munkaalaku­latok tagjainak összetartó e­­reje, fegyelme, felelősségtu­data. A legjelentősebb termelési sikereket az év eddig eltelt szakaszában Popescu Adrian és Davidsol Cornel mérnökök 1-es számú komplex brigád­ja érte el. E 120 tagú közös­ség — Condur Dumitru kő­műves, Bercia Vasile ács, Iliés Florin mechanikai­ sze­relő és Kiss Lajos vasbeto­nozó csoportjával az élen — oroszlánrészt vállalt a mun­katelep eddig befejezett két központi magasépítményének, a kazánháznak és füstké­ménynek kivitelezésében. Sem az igen gyakran rendkívül erős Bánát-vidéki szél, sem a forrón tűző július-augusz­tusi nap nem akadályozta őket munkájukban. Ennek köszönhetik többek között, hogy az igen komplikált fel­adatot jelentő 160 méteres füstkémény építését a terve­zett határidőhöz viszonyítva két héttel korábban fejezték be, és az egész munkatelep hatékony gazdálkodásának a­­l­akulása szempontjából is számottevő eredményeket ér­jenek el az alapanyagtaka­rékosság, különösképp a fa- és fémanyag­ visszanyerése, újrahasznosítása terén. A dolgozók novemberi köz­gyűlése mozgósító tervet ké­szített elő a folyó év hátra­levő feladatainak példás tel­jesítése és az 1984-es tervév alapvető törekvéseinek kije­lölése céljából. A dolgozók tanácsa akcióprogramjában három alapvető irányvona­lat találni. Közülük az elsőt a telep dolgozóinak a téli hó­napokra való felkészülése jelenti. A nyár és az ősz az építők „kezére játszott“, két­ségtelen, de nem tudni, mi­lyen tél következik. Egy biz­tos: tapasztalt, sok kemény próbán átesett építők dolgoz­nak itt, akik tudják, hogy e munkaterületen a várható időjárás legbiztosabb prog­nózisával azok rendelkeznek, akik a „legrosszabbra“ ké­szülnek fel. Ez az oka, hogy a szénzúzó állomás, a bunker, az energe­tikai vezérlő csarnok belső munkálatainak elvégzését a külső teendők ütemének fo­kozásával decemberre és ja­­­nuárra halasztották s terv szerint a téli hónapokban je­lentős erőket vonnak össze az előregyártott elemeket előál­lító részlegen, ahol jelenleg a forróvíz és gőzelszállító csö­vek pilléreinek öntése folyik a legnagyobb lendülettel. Mindemellett a külső mun­kálatoktól sem „kíméli meg“, teljesen az építőket a közel­gő tél. Be kell fejezniük a szénszállító rendszernek a rakodómedencétől a kazánház bunkeréig terjedő szakaszát, a hamu és salak elszállítására szolgáló vonalát, végül le kell fektetniük az ipari víz bevezetését és kivitelét bizto­sító tizennyolc kilométer hosz­­szú csővezetéket, hogy ta­vasszal ezeket a most gépek­től taposott földsávokat ismét a sarjadó búza, kukorica és napraforgó zöldje borítsa be. A vázolt feladatok jelentős hányadának elvégzése, vagyis az 1983-as tervév még hátra­levő fizikai termelési köte­lezettségeinek maradéktalan teljesítése képezi a dolgozók tanácsa nemrégiben kidolgo­zott és jóváhagyott intézke­dési programjának második fő témakörét. Ami pedig vé­gül a jövő évi tervév kötele­zettségeinek kijelölését s a végrehajtásukhoz szükséges feltételek megteremtését il­leti, ebből a szempontból a célok teljesen egyértelműek és világosak. Az építőknek legkésőbb a jövő nyár végéig működésbe kell hozniuk az erőmű első termelőkapacitá­sát, ezzel párhuzamosan mindent el kell követniük az 1985-ben átadásra kerülő má­sodik forróvízkazán, , majd az ezt követően szakaszról szakaszra működésbe lépő három gőzkazán és a kétszer 110 megawattos villany­turbina építményegyüttesei­nek létrehozásával járó fel­adataik ütemes teljesítéséért. A SZAKMA BECSÜLETE (Folytatás az 1. oldalról) és abból akar csináltatni öl­tönyt magának, a szövetért el­mennek és megszerzik azt, még a divatházból vagy a szö­vetkezeti nagyraktárból is. Ez a munkájuk, ebből élnek. Kolozsvár-Napocán egy ó­­rajavító műhelyben és egy ci­­pőjavító­ egységben jártunk. Mindkettő­ a Dózsa György ut­­cában van, szemben a nagy­postával. Az órások az Elekt­­romechanika szövetkezethez tartoznak, s mint megtudtuk, ők hárman: Man Dan felelős, Duna Alexandru és Baciu Da­niel órások a múlt évi ágaza­ti munkaverseny győztesei. A­­mikor ez az elsőség szóba ke­rült, már nem is csodálkoz­tunk azon, hogy a panasz­könyvben itt sem találtunk e­­gyetlen bejegyzést sem. A szomszéd, a 7-es cipőjavító egység a Solidaritatea szövet­kezethez tartozik. Puskás Er­zsébet felelős, aki egyben a rendeléseket is felveszi, el­mondta, hogy nagyon sok a munkájuk, s bizony csak túl­órázással tudják állni az „ost­romot“. Ennek ellenére 10 nap alatt mindenkit igyekeznek kiszolgálni, ha nagyon sürgő­sen kell valakinek a cipő, ezt is vállalják. Ezen kívül hoz­zájuk is be lehet térni levált sarkú cipővel, ezt ott helyben felerősítik, a kiálló szeget le­verik — ilyen jellegű kérés­sel senkit sem küldenek el, bármekkora is a zsúfoltság. Munkájukra kevés a panasz, s ha mégis van, mondjuk a le­ragasztott talp vagy betét vá­lik le ( fel), az újra behozott cipőt azonnal kijavítják. Kiváló minőségű munkát végezni, előzékenyen és kor­rekten viszonyulni az igény­lőkhöz — tapasztalataink bi­zonyítják, sokan vallják ezt a marosvásárhelyi és kolozsvár­­napocai mesterek közül. Ezt így kívánja a szakma becsüle­te a szolgáltató iparban is. SPORT Labdarúgó B-osztály I. CSOPORT Suceavai CSM — Calara?i-i Dunarea 3:0 (1:0); CS Boto?ani — Piatra Neamt-i Ceahlaul 1:0 (1:0); Tulceai Delta — Beszter­cei Gloria 2:0 (1:0); Borze?ti-i CSM — Galaci Otelul 2:2 (1:0); Bacaui Partizanul — Foc?ani-i Unirea Dinamo 3:0 (0:0); Fal­­ticeni-i Chimia — Ploiesti-i Prahova 2:1 (1:0); FC Constan­ta — Rm. Sarat-i Olimpia 3:1 (2:0); Buzaul Gloria — Brailai FCM Progresul 4:0 (3:0); Slobo­­ziai Unirea — Plopeni-i Metalul 2:0 (0:0); Buzau 14 11 1 2 28: 8 23 Tirnaveni-i Chimica — Sep­siszentgyörgyi IMASA 1:1 (1:0); Bukaresti Autobuzul — Szebeni Soimii IPA 0:0; Bukaresti Auto­­matica — Fogarasi Nitramonia 1:0 (0:0); Tr. Magurelei Chimia — Bukaresti Dinamo Victoria 3:1 (2:0); Bukaresti Progresul Vulcan — Rosiori­i ROVA 5:0 (2:0); Brassói FCM — Medgyesi Gaz Metan 1:0 (1:0); Alexan­driai Unirea— Mirhai Carpati 2:0 (1:0); Slatinai IP Aluminiu — Bukaresti Metalul 3:0 (2:0); Craiovai Constructorul TCI — Régent Aventul 3:0 (1:0); FCM 14 10 2 2 28: 9 22 Resicai CSM — Temesvári CFR 3:0 (0:0); Szatmári Some­­sul — Zilahi Armatura 0:2 (0:0); Karánsebesi CFR Victoria — Szatmári Olimpia 2:1 (2:1); Kudzsiri Metalurgistul — Cim­­pia Turzii-­ Industria Sirmei 1:1 (1:0); Aradi Rapid — Lupé­­nyi Minerul 1:1 (0:0); Kapnik­­bányai Minerul — Aradi UT 1:0 (0:0); Motrui Minerul — Ko­­lozsvár-Napocai Universitatea 1:0 (0:0); Kolozsvár-Napocai Steaua CFR — Resicai Gloria 2:0 (2:0); Temesvári Politehnica — Brádi Aurul 1:0 (1:0). CSM 14 10 0 4 25:12 20 *) A csapat négy ponttal büntetve II. CSOPORT III. CSOPORT Otelul 14 7 5 2 21:12 19 Beszterce 14 8 2 4 23:11 18 Partizánul 14 7 3 4 15:17 17 FCM Prog. 14 7 2 5 18:19 16 13 Botosani 14 7 1 6 24:18 15 Ceahlaul 14 6 2 6 19:14 14 Unirea D. 14 6 2 6 23:21 14 Prahova 14 6 2 6 12:17 14 FC C-ta.*) 14 6 3 5 28:14 13 Sue. CSM 14 4 5 5 15:15 13 Métáiul 14 5 3 6 14:16 13 Borz. CSM 14 6 1 7 15:19 13 Slob. Unirea 14 5 1 8 16:19 11 Delta 14 3 5 6 10:27 11 Olimpia 14 3 3 8 8:16 9 Chimia 14 4 1 9 14:30 9 Dunárea 14 5 2 9 13:23 8 *A csapat két ponttal bün­tetve Carpati 14 8 2 4 28:20 18 Iroimii 14 7 3 4 22:16 17 Aluminiu 14 6 3 5 18:12 15 Gaz metan 14 7 1 6 19:17 1a Unirea 14 6 2 6 18:16 14 Pr. Vulcan 14 4 6 4 22:21 14 Autobuzul 14 5 4 5 10:14 14 Avintul 14 5 4 5 14:18 14 ROVA 14 7 0 7 21:26 14 IMASA 14 5 3 6 15:15 13 Din. Victoria 14 4 5 5 14:14 13 Nitramonia 14 6 1 7 17:20 13 Chimica 14 5 2 7 23:21 12 Métáiul 14 5 2 7 17:19 12 Automatica 14 6 0 8 13:18 12 Chimia 14 5 1 8 16:22 11 TCI 14 4 1 9 17:34 9 K.N.-i U 14 9 0 5 31:11 18 Poli 14 8 1 5 30:17 17 K. Minerul 14 8 0 6 25:19 16 L. Minerul 14 6 3 5 18:14 15 Armatura 14 7 1 8 13:19 15 Aurul 14 6 2 6 24:24 14 T-vári CFR 14 7 0 7 23:24 14 CFR Vict. 14 7 0 7 14:29 14 Metalurg. 14 5 3 6 20:19 13 Ind Sirmei 14 6 1 7 14:16 13 M Minerul 14 6 1 7 17:20 13 UTA 14 6 1 7 17:21 13 Olimpia 14 6 0 8 23:23 12 Somesul 14 6 0 8 18:25 12 Gloria 14 5 1 8 10:16 11 Steaua CFR*) 14 6 1 7 22:19 9 Rapid 14 3 3 8 14:30 9 ■ 5. --------- Folytatjuk az iparvállalatok, mezőgazdasági, szállítási és áru­forgalmazási egységek élenjáró munkaközösségei által a szocia­lista versenyben elért eredmények közlését. A szocialista verseny kritériumai szerint meghatározott mu­tatók­ teljesítésében elért általános pontszám alapján október 1) végén az első helyezettek a következők voltak: AZ IPARÉPÍTKEZÉS TERÉN I. hely: A bukaresti ipari és agrozootechnikai építkezési tröszt 332,4 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­­­­vetkezőképpen szárnyalták túl: 7,4 százalékkal a befejezett é­­pítőipari termelést, 19,9 száza­lékkal a nettó termelést, 11,6 százalékkal a munkatermelé­kenységet, 3,9 százalékkal a nyereséget; 1006 lej építő­­szerelő termelés tervezett a­­nyagi költségeit 7,3 százalék­kal csökkentették, a normázott alapanyag-, tüzelőanyag- és ü­­zemanyagfogyasztást leszorí­tották. II. hely: A bukaresti szerelési és automatizálási tröszt. A VASÚTI SZÁLLÍTÁS TERÉN — TERÜLETI VASÚTIGAZGATÓSÁGOK I. hely: A temesvári területi vasútigazgatóság, 372,2 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 3,6 százalékkal a nettó terme­lést, 3,9 százalékkal a munka­termelékenységet és a tehervo­natok bruttó átlagterhelését, 2,2 százalékkal a szállítóeszkö­zök kihasználását; túlteljesítet­ték a nyereségtervet is; a terve­zett összköltségeket 2,2 száza­lékkal csökkentették. II. hely: A bukaresti területi vasútigazgatóság. III. hely: A galaci területi vasútigazgatóság. A BELKERESKEDELEM TERÉN A KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK I. hely: A Rimnicu Vilcea-i állami élelmiszerkereskedelmi vállalat 344 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 11,2 százalékkal a kiskereskedel­mi áruforgalmat, 12,4 százalék­kal az egy dolgozóra számított áruforgalmat; túlteljesítették a nyereségtervet is; 1000 lej for­galom tervezett költségeit 9 szá­zalékkal, az 1000 lej forgalomra számított javadalmazási alap­szintet 8,6 százalékkal csök­kentették. II. hely: A tirgovistei állami élelmiszerkereskedelmi vállalat. III. hely: A slatinai állami é­­lelmiszerkereskedelmi vállalat. A MŰSZAKI-ANYAGI ELLÁTÁS TÉREN I. hely: A Kolozs megyei mű­szaki-anyagi ellátóbázis 656,6 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 4,2 százalékkal a raktárról tör­ténő forgalmazás volumenét, 33,3 százalékkal az elfekvő kész­letek átvételét, 13,7 százalékkal a nyereséget; túlteljesítették a tervet az elfekvő készletek hasznosítása, valamint a rako­dólapos és csomagköteges áru­rakodás és -feladás tekinteté­ben is; az áruforgalom sebessé­ge meghaladta a tervezettet. II. hely: A Szatmár megyei műszaki-anyagi ellátóbázis. III. hely: A Vrancea megyei műszaki-anyagi ellátóbázis. A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS TERÉN I. hely: A Neamt megyei község- és lakásgazdálkodási vállalat 1213,9 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 28,1 százalékkal a­ fizikai egysé­gekben számított termelést és szolgáltatást, 27 százalékkal a lakossági szolgáltatást, 14,1 szá­zalékkal a nyereséget, 31,5 szá­zalékkal a nettó ipari terme­lést , 1000 lej árutermelés és szolgáltatás tervezett össz­költségeit 9,9 százalékkal, anya­gi költségeit 13,4 százalékkal csökkentették; a normázott nyersanyag-, alapanyag-, tüze­lőanyag-, üzemanyag- és villa­mosenergiafogyasztást leszorí­tották. II. hely: A Bacau megyei község- és lakásgazdálkodási vállalat. *) A nettó termelésre, a munkatermelékenységre, a termelési költségekre és­ a nyereségre vonatkozó mu­tatókat 9 hónapra számítot­ták ki. III. hely: A Hargita megyei község- és lakásgazdálkodási vállalat. AZ ÉRCKITERMELÉSBEN ÉS -ELŐKÉSZÍTÉSBEN I. hely: Az ilodai bányakiter­melés, Máramaros megye, 969 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 7,9 százalékkal a fizikai terme­,­lést, 29,7 százalékkal a bánya­­előkészítési munkálatok volu­menét, 13 százalékkal a nettó termelést, 7,3 százalékkal az el­adott és bevételezett áruterme­lést, 13,7 százalékkal a munka­termelékenységet , az anyag­­költségek 11,2 százalékkal, a vil­lamosenergia- és tüzelőfelhasz­nálás 15,7 százalékkal volt ki­sebb a normázottnál. II. hely: A kapniki bányaki­termelés, Máramaros megye. III. hely: A dévai bányaki­termelés. A KŐOLAJ­­ÉS FÖLDGÁZ­KITERMELÉSBEN I. hely: A berettyószéplaki kőolajkitermelő telep, Bihar megye, 665,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 1,3 százalékkal a fizikai terme­lést, 1 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 1,5 százalékkal a kitermelésben lé­vő szondák kihasználási muta­tóját; jelentősen túlszárnyalták a nettó termelést és a munka­termelékenységet is; az 1000 lej értékű árutermelésre jutó össz­költségek 5,8 százalékkal, az anyagköltségek 7,3 százalékkal voltak kisebbek a tervszerűsí­tettnél. II. hely: A zemeni kőolajki­termelő telep, Bacau megye. III. hely: A moloaiai kőolaj­kitermelő telep, Dimbovita me­gye. A TRAKTOROKAT, MEZŐGÉPEKET, TEHER- ÉS SZEMÉLY­­GÉPKOCSIKAT, GOLYÓSCSAPÁGYAKAT ÉS ALKATRÉSZEGYSÉ­GEKET­ GYÁRTÓ IPARBAN I. hely: A kézdivásárhelyi mechanikai vállalat 878,4 pont­tal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 8 százalékkal a fizikai terme­lést, 12 százalékkal a nettó ter­melést, 15,1 százalékkal a mun­katermelékenységet; túlteljesí­tették a tervet az exportnál és a nyereségnél is; az 1000 lej értékű árutermelésre jutó össz­költségek 2,1 százalékkal, , az anyagköltségek 5,9­­százalékkal voltak kisebbek a tervszerűs­í­­tettnél. II. hely: A topoloveni-i sze­lepeket és csapszegeket gyártó vállalat. III. hely: A kolozsvár-napo­­cai Sinterom vállalat. A VEGYIPARBAN — KŐOLAJFINOMÍTÁSI ES PETROLKÉMIAI ALÁGAZAT I. hely: A Crișana kőolajfino­mító vállalat, Bihar megye, 792,8 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 13,3 százalékkal a nettó terme­lést, 7,3 százalékkal a fizikai termelést, 15,7 százalékkal az eladott és bevételezett áruter­melést, 10,9 százalékkal a mun­katermelékenységet; túlteljesí­tették a nyereségtervet is; az 1000 lej értékű árutermelésre jutó összköltségek 1,2 százalék­kal, az anyagköltségek 1,6 szá­zalékkal voltak alacsonyabbak a tervszerűsítettnél. II. hely: A kiskapusi Carbo­­sin vegyipari vállalat. III. hely: A brassói finomító­­vállalat. A FAKITERMELŐ IPARBAN I. hely: A Rimnicu Vilcea-i erdőkitermelési és szállítási vál­lalat 738,4 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 10 százalékkal a nettó terme­lést, 4,6 százalékkal a fizikai termelést, 10,6 százalékkal az eladott és bevételezett áruter­melést, 12 százalékkal a nyere­séget; az 1000 lej értékű áru­termelésre jutó összköltségek és anyagköltségek 0,4 százalék­kal voltak kisebbek a tervsze­rűsítettnél. II. hely: A focsani-i erdőki­termelési és szállítási vállalat. III. hely: A Piatra Neamt-i erdőkitermelési és szállítási vál­lalat. A BOR-, GUMI­­ÉS LÁBBELIIPARBAN I. hely: A bukaresti Pionie­­rul bőr- és lábbeliipari vállalat 1165,2 ponttal. A főbb­­tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalják túl: 13,2 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 7,2 százalékkal a nyereséget, 6,2 százalékkal az exportot; jelen­tősen túlszárnyalták a tervet a nettó termelésnél, a munkater­melékenységnél és a piacalap számára eszközölt szállításnál is; az 1000 lej értékű áruter­melésre jutó összköltségek 2,4 százalékkal, az anyagköltségei 10,4 százalékkal voltak alacso­nyabbak a tervszerűsítettnél. II. hely: A bukaresti Dimbo­­vita bőr- és lábbeliipari válla­lat. III. hely: A bukaresti Prog­resul bőr- és lábbeliipari válla­lat. a vegyes Állat­tenyésztési arcélű ÁLLAMI MEZŐ­GAZDASÁGI vállalatokban I. hely: A 30 Decembrie ü­­­vegházvállalat, Giurgiu megye, 719 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 7,5 százalékkal a hústermelést és az állami alap számára esz­közölt szállításokat, 16,9 száza­lékkal az időszak végén létező sertésállományt; jelentősen túl­szárnyalták a tervet az állami alap számára eszközölt szállí­tásoknál, a tehéntejtermelés­nél, valamint a nyereségnél is. II. hely: A prázsmári állami mezőgazdasági vállalat, Brassó megye. AZ ERDŐ­GAZDÁLKODÁSBAN I. hely: A Vaslui megyei er­dészeti felügyelőség 773,9 pont­tal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 24,9 százalékkal az erdészeti egységek értéktermelését, 5,3 százalékkal az újraültetést és erdősítést, 23,7 százalékkal az exportot, 9,6 százalékkal a nye­reséget, 30,3 százalékkal a ki­termelt fatömeget, 27,2 száza­lékkal a piacalap számára esz­közölt áruszállítást, 42,3 száza­lékkal az egy dolgozóra számí­tott erdészeti termelést. . . II. hely: A Ialomița megyei , erdészeti felügyelőség. III. hely: A Galac megyei er­dészeti felügyelőség. AZ ÉPÍTŐ-SZERELŐ tevékenységben — MÁS MINISZTÉRIUMOK I. hely: A bukaresti Kököz-f pontszerelő és -javító vállalat 1003.4 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 19,1 százalékkal a befejezett építő-szerelő termelést, 32,1 szá­zalékkal a nettó termelést, 41,3 százalékkal a munkatermelé­kenységet; az egység beillesz­kedett az 1000 lej értékű építő­szerelő termelésre jutó össz­költségek előirányzataiba, az anyagköltségek pedig 4,3 száza­lékkal voltak kisebbek a terv­szerűsítettnél; a cement-, fém-, tüzelő- és üzemanyagfogyasztá­­sok szintén alacsonyabbak a normázottnál. II. hely: A bukaresti automa­tizálási és távközlési szerelő- és szervízvállalat. III. hely: A brassói erdőgaz­dálkodási, építkezési és építő­­anyagipari tröszt. A KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSBAN I. hely: A Krassó-Szörény megyei gépkocsiszállítási vál­lalat 919,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 23 százalékkal a szállított áru­­mennyiséget, a nettó termelést és a szállítási munkatermelé­kenységet, 26 százalékkal a nyereséget és a szállítási tevé­kenységből befolyt bruttó bevé­telt; az üzemanyagfogyasztás 12 százalékkal volt alacsonyabb a normázottnál. II. hely: A rovinari-i építke­zésfelszerelési és szállítási vál­lalat. III. hely: A Delj megyei gép­kocsiszállítási vállalat. A TERMELÉSI, FELVÁSÁRLÁSI ÉS ÁRUFORGALMAZÁSI SZÖVETKEZETEK I. hely: A termelési, felvá­sárlási,­­áruforgalmazási és hi­telszövetkezetek Górj megyei szövetsége 813,9 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 3,3 százalékkal a kiskereskedel­mi áruforgalmazást, 9,9 száza­lékkal az állami alap számára eszközölt felvásárlást, 4,1 szá­zalékkal a kisipari termelést, 5,1 százalékkal a lakossági szolgál­tatásokat, 19,6 százalékkal a közélelmezési termelést; jelen­tősen túlszárnyalták az expor­tot és a piacalap számára esz­közölt áruszállítást is; az 1000 lej értékű eladásra számított forgalmi költségek 10,4 száza­lékkal voltak alacsonyabbak a tervszerűsítettnél. II. hely: A termelési, felvá­sárlási, áruforgalmazási és hi­telszövetkezetek Vilcea megyei szövetsége. III. hely: A termelési, felvá­sárlási, áruforgalmazási és hi­telszövetkezetek Iasi megyei szövetsége. A TURISZTIKÁBAN I. hely: A snagovi gazdasági üdülővállalat 558,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 18,7 százalékkal a lakossági szolgáltatást és a közélelmezé­si áruforgalmazást, 19,2 száza­lékkal a nyereséget, 26,5 száza­lékkal az egy dolgozóra jutó átlagbevételt, 17 százalékkal a szálláshelyek kihasználási mu­tatóját, az 1000 lej értékű el­adásra jutó forgalmi költségek 7,2 százalékkal voltak kisebbek a tervszerűsítettnél. II. hely: Az észak-eforiai szálloda- és vendéglátóipari vállalat. III. hely: A Slanic Moldova-i üdülővállalat. az újrafelhasználható ANYAGOK VISSZANYERÉSÉBEN­­ ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN I. hely: Az újrafelhasználha­tó anyagok visszanyerésének és értékesítésének Vaslui megyei vállalata 488 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 17 százalékkal a begyűjtött új­rafelhasználható anyagok össz­­­­mennyiségét. A begyűjtött a­­nyagok fizikai mennyiségét az alábbiak szerint szárnyalták túl: 11 százalékkal az acélnál, 40­­százalékkal a vörösréznél, 30 százalékkal a sárgaréznél, 2 százalékkal az ólomnál; jelen­tősen túlteljesítették a begyűj­tési tervet az öntöttvasnál, a bronznál és az alumíniumnál is: az újrahasznosítható fémek feldolgozásának fizikai meny­­nyiségét 11 százalékkal teljesí­tették túl; túlteljesítették a nyereségtervet is; a forgalmi költségek 4 százalékkal voltak kisebbek a tervszerűsítettnél. II. hely: Az újrafelhasznál­ható anyagok visszanyerésének és értékesítésének Vrancea me­gyei vállalata. III. hely: Az újrafelhasznál­ható anyagok visszanyerésének és értékesítésének Braila me­gyei vállalata. A HELYI SZÁLLÍTÁSBAN I. hely: Az Argeș megyei helyi szállítási vállalat 1176 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 26,8 százalékkal a szállítási te­vékenységből eredő bruttó be­vételeket, 30 százalékkal a net­tó termelést, 33 százalékkal a munkatermelékenységet, 29 szá­zalékkal a szállított utasok szá­mát; jelentősen túlteljesítették a nyereségtervet is; az 1000 lej értékű bruttó bevételre jutó összköltségek 16 százalékkal, míg az üzemanyag- és villa­mosenergiafogyasztás 14 száza­lékkal volt alacsonyabb a ter­vezettnél. II. hely: A Vrancea megyei helyi szállítási vállalat. III. hely: A Bacau megyei helyi szállítási vállalat. ÉLENJÁRÓK TISZTELETTÁBLÁJA PREDEALI VAKÁCIÓ­­ BÁRMELY ÉVSZAKBAN Az 1100 méter tengerszint feletti magasságban, gyönyörű hegyvidéken elterülő Predeal egész éven át működő üdülő­telep, ideális hely szabadság, vakáció eltöltéséhez. Számos szórakozási lehetőség: libegő, fedett uszoda az Orizont szállóban, lemezklubok, játékautomaták, teniszpá­lyák, filmszínház, könyvtár, színielőadások stb. Páratlan szépségű alpesi környezetben töltheti vakációját, elszállásolás kényelmes üdülőházakban vagy szállodákban, étkezés korszerű közétkeztetési egységekben. Jegyelővétel a megyei turisztikai hivatalok ügynökségei­nél és fiókjainál, valamint a bukaresti turisztikai, szálloda- és vendéglátóipari vállalat fiókjainál. FONTOS! Ebben az időszakban a díjszabás jóval előnyösebb, mint főidényben. A napi elszállásolás 41 lej, étkezés à la carte 75 lej, fix menüvel 45 lej személyenként. (315 F)

Next