Előre, 1984. február (38. évfolyam, 11253-11277. szám)

1984-02-01 / 11253. szám

2. AZ ÉPÍTŐ-SZERELŐ JAVADALMAZÁSA GLOBÁLIS Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának hatá­rozata alapján közzétételre kerül az építő-szerelő tevé­kenység dolgozó személyzetének javadalmazási rendszere globális akkordban a munkálatok felvállalása útján. A munkásönigazgatás és az önálló gazdálkodás elvei­nek határozott alkalmazására, a gazdasági-pénzügyi mecha­nizmus és a munkajavadalma­zási rendszer tökéletesítésé­re vonatkozó program szá­mos intézkedést szabott meg azzal a céllal, hogy javuljon a dolgozók jövedelemjuttatá­sa a végzett munka arányá­ban, az egyéni jövedelmek még szorosabban kapcsolód­janak a fizikai termelés, a munkatermelékenység meg­valósításához, a termelési költségek csökkentéséhez és a gazdasági hatékonyság fo­kozásához. A javadalmazási rendszer tökéletesítése alapelveinek megfelelően a dolgozók ja­vadalmazása és többi jöve­delme jobban tükrözi minden egyes dolgozó hozzájárulását a termelési terv teljesítéséhez, a társadalom anyagi és szelle­mi termelőmunkájának fej­lesztéséhez. Az új javadalmazási rend­szer keretében a termelés arányában megszabott egyéni jövedelmek nincsenek beha­tárolva. Ugyanakkor senki sem kaphat javadalmazást és nyereségrészesedést, ha nem dolgozik, senkinek sem lehet szavatolt jövedelme, ha nem termel munkahelyi kötele­zettségeinek megfelelően. Kö­vetkezésképpen a tervezett termelés túlszárnyalása ese­tén a jövedelmek megfelelő­képpen növekednek felső ha­tár nélkül, mint ahogyan a termelés meg nem valósítása esetében a javadalmazás meg­felelőképpen csökken szava­tolt jövedelem biztosítása nélkül. Abból a célból, hogy a dol­gozók összes erőfeszítéseiket a tervezett termelés határidőn belüli megvalósítására, a tár­sadalom által rájuk bízott eszközökkel való jó gazdál­kodás iránti felelősség növe­lésére összpontosítsák, az ipar, az építkezés-szerelés, a mezőgazdaság, a szállítás, a tudományos kutatás és a technológiafejlesztés, vala­mint más szektorok összes gazdasági egységeiben rátér­tek­: a globális akkordban tör­­ténő javadalmazási­­ forma általánosított alkalmazására. Minthogy a globális akkord­nak az építkezésben történő alkalmazása bizonyos sajá­tosságokat mutat, e javadal­mazási forma korrekt általá­nosítása és alkalmazása ér­dekében az építő-szerelő szek­tor számára az alábbi sajátos normákat és szervezési intéz­kedéseket szabják meg: 1. Az egész építő-szerelő te­vékenységben bevezetik a globális akkordban történő javadalmazási formát a mun­kálatok felvállalása útján. Vállalkozásban végezni épí­tő-szerelő munkálatokat azt jelenti, hogy a dolgozók mun­kaközössége felvállal bizo­nyos objektumokat — lakó­tömböt, iparcsarnokot, utat és vasutat, technológiai be­rendezést stb. — maradékta­lan kivitelezés céljából el egészen az átvételig és a hasz­nálatba adásig. Az építő-szerelő munkálato­kat felvállaló dolgozói mun­kaközösség az egész objek­tum kivitelezéséért normák szerint megszabott globális összeget kap, szigorúan beil­leszkedve minden egyes ob­ 1­­. A vállalkozási munka­­rendszer szervezési alapegy­sége a felvállaló komplex brigád. A felvállaló komplex bri­gád globális akkordban le­szerződik és teljes mértékben kivitelez egy vagy több objek­tumot. A komplex brigád kü­lönböző szakmájú és speciali­tású építőmunkásokból, mes­terekből, almérnökökből és mérnökökből áll, élen a vál­lalkozóval (a komplex brigád vezetője). A felvállaló komplex bri­gádokat a vállalkozó (brigád­­vezető) demokratikus alapo­kon állítja össze, közvetlenül megállapodva a brigád tagjai­val, a szükségletek arányában biztosítva a szakmák és a szakképzettségi szint szerinti optimális szerkezetet a szer­ződésben felvállalt munkála­tok összetettségi fokának megfelelően. A brigád keretében szorgal­mazni kell a munkások több­irányú szakképzését, hogy a brigádtagok hiánytalanul ki­használhassák a munkaidőt és minél többféle kategóriájú munkálatot végezhessenek. A komplex brigád felel a munkálatok hiánytalan, a szerződéses határidőkön belü­li és megfelelő minőségben történő kivitelezéséért, a nor­mázott anyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás betartá­sáért. A felvállaló komplex bri­gád ügykezelésébe veszi a munkálatok kivitelezéséhez szükséges szerszámokat és de­jektum költségelőirányzatá­ba. Semmilyen tevékenységet vagy munkálatot sem szabad javadalmazni az illető költ­ségelőirányzaton kívül. 2. A dolgozói munkaközös­ség, miután Vállalkozásban és globális akkordban átvette egy objektum kivitelezését, minden egyes tagjának kioszt­ja a törvény értelmében meg­szabott tarifális besorolása arányában a javadalmazás­ként rá jutó részt. A munkából származó jö­vedelmek korlátozatlansági elvének megfelelően az egész munkaközösség nagyobb jövedelemhez juthat, ha a be­ruházási objektumot a meg­szabottnál rövidebb idő alatt, vagy kisebb számú személy­zettel vitelezi ki, mint aho­gyan a kivitelezési időtartam elhúzódása vagy nagyobb szá­mú dolgozó személyzet igény­­bevétele arányában a jöve­delmek megfelelőképpen csök­kennek. A kivitelezési időtartamot minden egyes objektum te­kintetében a műszaki nor­mák szerint szabják meg, te­kintetbe véve a normázott munkaidőt és a szükséges személyzeti létszámot. 3. A globális akkord-szer­ződésben az élőmunka-ráfor­dítás kifizetésére megszabott összegek végérvényesek, és a szerződésben felvállalt mun­kálatok befejezésekor hiányta­lanul folyósítják őket. A munkálatok kivitelezése folyamán az elért fizikai stá­diumoknak a munkadíjként járó összeg 80 százalékáig ter­jedően előleget folyósítanak. 4. A globális akkord-szer­ződés az építkezés típusa és természete, az építéstervekben előirányzott konstrukciós meg­oldás és a fogyasztási nor­mák arányában megszabja a minden egyes objektum kivi­telezéséhez szükséges maxi­mális anyag-, tüzelőanyag és energiamennyiségeket. A globális akkord-szerző­désben megszabott összeget csak akkor fizetik ki, ha a kivitelezett munkálatok a szabványokban előirányzott minőségűek, és szigorúan­ be­illeszkednek a normázott a­­nyag-, tüzelőanyag és ener­giafogyasztásba. Az anyag-, tüzelőanyag és energiamegtakarításért a tör­vény értelmében járó jutal­makat és más ösztönzőket folyósítják. A brigád hibájából tönk­rement anyagok, illetve a nor­mák előirányzatain felül fo­gyasztottak ellenértékét a bri­gád viseli. A nem megfelelő minőségű munkálatokat a brigád hely­reállítja az e célból pótlólag elfogyasztott anyagok ellen­értékének kifizetése mellett. 5. A szerződésben foglalt teljes összeget, akárcsak a havi előlegeket a komplex brigád vezetője a brigádta­gok hozzájárulásával elosztja a brigád tagjai között mind­egyiküknek a munkálatok ki­vitelezéséhez nyújtott hoz­zájárulása, tarifális javadal­mazása és ténylegesen ledol­gozott munkaideje arányá­ban. A brigád munkájának nyil­vántartását a brigádvezető és helyettesei vezetik, kiküszö­bölve a tisztviselői appará­tust, rendezéseket, felel ezek kar­bantartásáért és javításáért, ésszerű felhasználásáért az e­­gész normázott felhasználási időtartam alatt, s egyben kö­teles a törvény értelmében fi­zetni az amortizációs kvótá­kat. A globális akkordban szer­ződött objektumokhoz a fel­vonulási munkálatokat a bri­gád szigorú takarékossági fel­tételek között hajtja végre, a minimálisra csökkentve a végleges építményeket. 2. Több komplex brigád ko­ordinációja, a műszaki-anya­gi ellátás biztosítása, a mun­kaerő, az anyagok, a berende­zések és a többi eszköz foko­zott hatékonyságú felhaszná­lása céljából a törvény értel­mében felvállaló vállalatok létesülnek. A felvállaló vállalat glo­bális akkordban dolgozik, a munkálatok volumene ará­nyában a szigorú szükséglet szerint méretezi személyzetét, egész tevékenységét az ön­igazgatás és az önálló gazdál­kodás elveinek megfelelően fejti ki és a leszerződött és ki­vitelezett munkálatok értéké­ből ezek természete és össze­tettsége arányában megsza­bott százalékarányos kvóták útján finanszírozza magát. Felvállaló vállalat lé­tesülhet nagyobb szabású, vagy nagyobb komplexitású munkálatok (vízierőmű, vegy­ipari komplexum, fűtőerőmű stb.) közvetlen kivitelezésére is, amely esetben egész tevé­kenységének finanszírozását a munkálatok felvállalási szer­ződésében megszabott összeg­ből finanszírozza. A vállalkozás szabály sze­rint a fővállalkozó szerepét tölti be, és közvetlen szerző­déseket köt a megrendelőkkel a beruházási objektumok épí­tő-szerelő munkálatainak tel­jes kivitelezésére, s e célból: — biztosítja a típustervek terepen történő alakítását a le­szerződött objektumokhoz, ki­vitelezési részlettervek, illetve csekélyebb összetettségű mun­kálatok tervei kidolgozását, valamint a saját kivitelezési technológiák megtervezését; — központosított jelleggel biztosítja a műszaki-anyagi ellátást, félgyártmány-szerke­zetek megmunkálását és kivi­telezését, az ellátmányhoz tartozó és az összes komplex brigádok által használt be­rendezésekkel és állóeszközök­kel való gazdálkodást; — figyelemmel kíséri a nor­mázott anyagfogyasztások be­tartását, ellenőrzi és intézke­dik a brigádok által kivitele­zett munkálatok minőségének biztosításáról, a tervben meg­szabott műszaki-gazdasági mutatók megvalósításáról, a munkálatok leszerződéséről és elszámolásáról; — szorgalmazza a szervezé­si struktúrák állandó javítá­sát a segédtevékenységek ki­küszöbölése, a közvetve ter­melő és tisztviselői személy­zet csökkentése, a munkater­melékenység szüntelen növe­lése érdekében. A szigorúan specializált munkálatokra — automatizá­lás, berendezések és berende­zésfelszerelés, különleges szi­getelések, utak, vasutak, köz­művek építése stb. — szako­sított vállalkozások vagy a vállalkozások keretében sza­kosított brigádok szervezhe­tők. Különleges összetettségű munkálatok kivitelezése cél­jából a törvényben előirány­zott feltételeknek és jóváha­gyásoknak megfelelően fővál­lalkozási iparközpontok vagy trösztök szervezhetők. A fővállalkozási iparköz­pont vagy tröszt alárendeltsé­gébe több független vállalat vagy komplex brigád tartozik a kivitelezésre leszerződött ob­jektumok nagysága és össze­tettsége arányában, és egész tevékenységét az önigazgatás és az önálló gazdálkodás el­veinek megfelelően fejti ki, s 1. Az építő-szerelő munká­latok kivitelezésével kapcso­latos felvállalási szerződése­ket az épületek tipizálására, az anyag-, tüzelőanyag- és ener­giafogyasztás normázására vo­natkozó törvényes előírások, valamint a munkanormák és normatívák szigorú betartá­sával kell megkötni. Az iparban, a szállításban, a mezőgazdaságban és a többi termelő ágazatokban kivitele­zett beruházási objektumok­hoz tartozó összes épületkate­góriákat, valamint a lakóépü­leteket, a szociális-kulturális és közigazgatási létesítménye­ket a törvény szerint jóváha­gyott típustervek alapján ter­vezik meg és vitelezik ki. A típustervek megszabják az épületek területét és fon­tosabb méreteit, az építkezési megoldásokat, az építőanyag- és berendezésfogyasztási ha­tárértékeket, valamint az építő-szerelő munkálatok költ­ségelőirányzatai árának felső határát. A típustervek kidolgozásá­nál számolni kell azzal, hogy e tervek modulkapacitás-ter­­vekként is szolgálhassanak, s összeállítva különböző nagy­ságú, de ugyanolyan profilú objektumok kivitelezéséhez felhasználhatók legyenek. Az épületek tipizálása szo­rosan kapcsolódik a termelési technológiák és a berendezé­sek tipizálásához, hogy az épü­letek és a többi létesítmény méretei szigorúan megfelelje­nek a termelési folyamatok jó menete szükségleteinek. A mezőgazdasági, állatte­nyésztési, öntözési és talajja­vítási objektumok típustervei­ben egyszerű, a helyi anyagok széles körű felhasználását biz­tosító építkezési megoldásokat kell elfogadni. A közlekedésügyi objektu­moknál tipizálni kell az út­szelvényeket, olyan megoldá­sokat véve igénybe, amelyek biztosítják a bitumen felhasz­nálásának a minimumra csök­kentését és a helyi anyagok, a hőerőművekből származó sa­lakok és hamuk széles körű felhasználását. Mindennemű építkezésnél csakis tipizált építőanyagokat és épületelemeket, berendezé­seket, valamint helyi anyago­kat és erőforrásokat szabad igénybe venni a törvényben előirányzott feltételek között. Az építkezési típustervek­ben elfogadott megoldásoknak biztosítaniuk kell a munkála­tok minimális anyag- és ener­giafogyasztással történő kivi­telezését, a kivitelezési idő­tartam lerövidítését, az épü­letek tartósságát és stabilitá­sát, a munkatermelékenység növekedését a tervezésben és a beruházások kivitelezésében, a felvállaló vállalatok és az alárendeltségükbe tartozó komplex brigádok által leszer­ződött és kivitelezett munká­latok értékéből százalékará­nyos kvóták útján finanszíroz­za magát. 3. A fővállalkozást, a vállal­kozásokat és a felvállaló komplex brigádokat fokozatok­ba szervezik a tevékenységi volumeik és a munkálatok ösz­­szetettsége arányában, vezető személyzetük tarifális java­dalmazását pedig a javadal­mazási törvény szerint a szer­vezési foknak megfelelően ál­lapítják meg. 4. A vállalatok és gazdasági egységek bizonyos munkálato­kat saját rezsiben, globális akkord-szerződés útján hajt­hatnak végre a vállalati dolgo­zók munkaközösségeivel vagy építőcsoportok közvetlen al­kalmazásával. 5. A globális akkordban a vállalkozások és a fővállalko­zó dolgozó személyzetének já­ró összeget a komplex brigá­dok, illetve az alárendelt egy­ségek által kivitelezett mun­kálatok volumene szerint szá­zalékarányban állapítják meg. Ezekből az összegekből ha­vonta 80 százalékig terjedően előleget folyósítanak, amelyet a dolgozó személyzetnek a ta­rifális javadalmazás és a tény­legesen ledolgozott idő ará­nyában osztanak ki. Az objek­tumok befejezésekor és átvéte­lekor a komplex brigádok dol­gozó személyzetének járó ösz­­szegek teljes kifizetésekor fo­lyósítják a vállalkozások és a fővállalkozó személyzetének járó 20 százalékos különböze­­tet is. A vállalkozások és a fővál­lalkozó összes személyzeti ka­tegóriáinak járó összegeket akkor folyósítják teljes egé­szükben, ha a globális akkord­szerződésekben előirányzott feltételeknek eleget tesznek. 6. A gépesítésre, másodla­gos termelésre, ellátásra stb. szakosított egységek köteléké­be tartozó brigádokba szerve­zett dolgozó személyzetet a globális akkord-szerződések a­­lapján javadalmazzák a fizikai egységekben kifejezett fela­datteljesítés arányában. A ki­vitelezett munkálatokért járó összeg 80 százalékáig terjedő­en havonta előleget folyósíta­nak, a 20 százalékos különbö­­zetet pedig a leszerződött munkálatok befejezésekor és átvételekor fizetik ki. hatékony építkezési technoló­giák igénybevételét, az épüle­tek súlyának és költségeinek csökkentését, az optimális fel­tételeket a funkcionális és ter­melési folyamatok kibontako­zásához, valamint maximális üzemeltetési hatékonyság el­érését. Az élőmunka-ráfordítás ér­tékét a törvény szerint jóvá­hagyott és tudományosan, at­tól függően megalapozott mun­­kanormatívák és -normák alapján állapítják meg, hogy milyen mennyiségű munkára van szükség a termelés és a munka magas fokú szervezé­sének feltételei között, továb­bá az ellátmányhoz tartozó gépek és berendezések mű­szaki üzemeltetési paraméte­reitől függően. 2. Az építő-szerelő munká­latok kivitelezése céljából a megrendelő és a vállalkozó az egységes országos terv elő­irányzatainak megfelelően ke­retszerződést köt, amelynek magában kell foglalnia a kö­vetkezőket : — a tervelőirányzatok értel­mében kivitelezendő objektu­mok megnevezése, értéke, ki­vitelezési időtartama, termelő­­kapacitásai és üzembehelye­­zési határidői; — a megrendelő kötelezett­ségei a jóváhagyott műszaki­gazdasági dokumentációk és az objektum helyének átadá­sával, a technológiai berende­zések és felszerelések határ­időn belüli beszerzésével és szerelésre történő átadásával kapcsolatosan; — a vállalkozó kötelezett­ségei az objektum építő-sze­relő munkálatainak hiányta­lan kivitelezésével kapcsolato­san a normázott időtartam, valamint a szabványokban és a tervekben előirányzott mi­nőségi feltételek betartása mellett. A műszaki-gazdasági doku­mentációnak a beruházási törvény értelmében történt jó­váhagyása után a megrendelő és a vállalkozó végérvényes szerződést köt egymással a be­ruházási objektum építő-sze­relő munkálatainak kivitele­zése ügyében. Az építő-szerelő munkála­tok kivitelezési szerződésének kötelező módon elő kell irá­nyoznia a következőket: — építkezési és technológiai típustervek; — tipizált anyagok, részegy­ségek, összetevők, gépek, be­rendezések, felszerelés és ter­mékek használata; — műszaki fogyasztási nor­mák maximális anyag-, tü­zelőanyag- és energiafogyasz­tás formájában kifejezve min­den építkezési típus vagy vál­tozat számára, az igénybevett technológiának megfelelően; — maximális személyzeti létszám a munkálatok volu­mene és a munkanormák ará­nyában; — az építő-szerelő munká­latoknak az objektum általá­nos költségelőirányzatában szereplő maximális értéke. A vállalkozó intézkedik az anyagok, munkadíj, berende­zések és a többi költségfeje­zeti tételek takarékos felhasz­nálásáról a tervben és a szab­ványokban előirányzott minő­ségi feltételek betartása mel­lett. Az ilyen körülmények között elért megtakarítás a vállalkozót illeti meg. A beruházási illetékesek kötelesek biztosítani a tervek­nek és a műszaki-gazdasági dokumentációknak a szerződé­ses határidőn belüli kidolgo­zását és átadását, a műszaki segédletet a munkálatok egész kivitelezése folyamán a kapa­citások üzembe helyezéséig és a tervezett műszaki-gazdasági mutatók eléréséig. 3. A vállalkozó globális ak­kord-szerződést köt a komplex brigádokkal teljes objektu­mok vagy komplex objektum­részek kivitelezésére. Kisebb munkálatok elvégzésére glo­bális akkord-szerződést lehet kötni munkáscsoportokkal is. Hasonló szerződéseket kell kötni a kisipari szövetkezeti munkacsoportokkal. A globális akkord-szerződé­sek magukban foglalják a kö­vetkezőket: — a munkálat terve és költ­ségelőirányzata; — a szerződés tárgyát képe­ző munkálatoknak megfelelő munkadíj értéke; — a munkálatok kivitelezé­si grafikonja; — az anyagfogyasztás ha­tárérték-űrlapja az objektum­ra vonatkozóan; — más sajátos feltételek. A globális akkord-szerződés­ben a komplex brigád kötelezi magát a szerződés tárgyát ké­pező munkálatok hiánytalan kivitelezésére egészen az ob­jektum befejezéséig és átvéte­léig, a megszabott anyag- és munkaráfordítás betartásával, az előírt minőségi feltételek szigorú betartásával. A vállalkozó kötelezi magát, hogy biztosítja a szükséges műszaki-anyagi alapot, a szak­munkálatok egybehangolását, a műszaki segédletet, a labo­ratóriumi munkálatokat és a minőségellenőrzést. 4. A fővállalkozó, amennyi­ben alárendeltségébe vállalko­zások tartoznak, globális ak­kord-szerződést köt ezekkel. E szerződés magában foglalja a következőket: — a munkálatok volumene objektumonként; — a munkadíj értéke a vál­lalkozás dolgozó személyzeté­nek és a komplex brigádoknak a javadalmazásához; — a termelési költségek maximális szintje (kiadási költségvetés); — kivitelezési grafikonok; — a szerződés tárgyát képe­ző munkálatok sajátosságai ál­tal megkövetelt általános és különleges feltételek. 5. A munkálatok kivitele­zését állandóan figyelemmel kell kísérnie a megrendelő­nek, a vállalkozónak és a fi­nanszírozó bankoknak. A munkálatokat a megvaló­sított fizikai stádiumok alap­ján havonta számolják el. A fizikai stádiumoknak megfele­l. A minisztériumok, a töb­bi központi és helyi állam­­igazgatási szerv az iparköz­pontok, a vállalatok és a töb­bi egységek a törvénynek meg­felelően, kötelesek biztosítani az egységes országos tervben előirányzott összes főjavítások idejében és minőségi feltéte­lek közötti kivitelezését. A főjavítási tevékenység — mindahányszor az a gazda­sági körülmények között csak lehetséges — felöleli a beren­dezések és felszerelések kor­szerűsítését is, a technológiai paraméterek tökéletesítése, a teljesítőképesség javítása, az energetikai és nyersanyagfo­gyasztások csökkentése, az au­tomatizálási fok növelése és a termelőkapacit­ás bővítése cél­jából. 2. A főjavítások kivitelezé­sére globális akkord-szerződés alapján kerül sor, melyet a megrendelő és a dolgozók kol­lektívája köt meg egymás kö­zött; utóbbi arra kötelezi ma­gát, hogy a költségelőirány­zatban megállapított globális összeg fejében teljes egészé­ben elvégzi a kijelölt javítá­sokat. A főjavításokat közvetlenül elvégezhetik a megrendelő egységek­ is — saját csoport­jaikkal vagy brigádjaikkal —, vagy a felvállaló vállalatok, brigádok és komplex brigádok, melyek rendszerint építkezési­­szerelési munkálatokat végez­nek az illető beruházási terü­leten. A minisztériumok és köz­pontok keretében a törvény­nek megfelelően, saját szako­sított vállalatokat és brigádo­kat szerveznek a főjavítások elvégzésére. 3. A főjavítási költségelő­irányzatokat az anyag-, ener­lő munkálat-értéket a szerző­dések megkötésével egyidejű­leg szabják meg, kiküszöbölve így igen munkaigényes doku­mentumok összeállítását. A munkálatok elszámolása a megkötött vállalkozási szerző­désben előirányzott összérté­ken belül történik. A nem megfelelő minőségű munkálatokat nem számolják el. 6. A globális akkord-szerző­dés tárgyát a beruházási ob­jektumok jellegzetességei és összetettsége arányában álla­pítják meg. A szerződésben megszabott és a munkadíj ki­fizetésére szolgáló összegeket a típustervek, a költségelőirány­zatok és a normák alapján ha­tározzák meg a kivitelezendő munkálatok arányában, fizikai egységekben, azaz négyzetmé­terben,­­köbméterben stb. kife­jezve. a) Lakások, szociális-kultu­rális és műszaki-közművesíté­­si létesítmények építésénél a globális akkord-szerződést egy lakótömb vagy lakótömbcso­port, iskola, óvoda, víztisztító állomás, ivóvízhálózat, csator­nahálózat, távfűtési hálózat vagy utca kivitelezésére kötik meg, tekintetbe véve az aláb­biakat: — a lakótömböknél a laká­sok számát, ezek összterületét és a tömbház építésmódját (nagy falmezők, vasbeton te­herhordó szerkezet, falazat); — a műszaki-közművesíté­­si berendezéseknél a hálózat hosszát és az előregyártás fo­kát. b) Az ipari építkezéseknél a globális akkord-szerződést egy iparcsarnok, technológiai be­rendezés, automatizálási be­rendezés, tartály, siló, füstké­mény, technológiai hálózat ki­vitelezésére kötik meg, tekin­tetbe véve az alábbiakat: — az iparcsarnokoknál az épület területét, a technoló­giai feladatokat, az építkezé­si rendszert és az épület más sajátos összetevőit; — tartályoknál és silóknál a tonnában vagy köbméterben kifejezett befogadóképességet, az építésmódot és a tárolandó termék sajátosságaihoz kap­csolódó más feltételeket; — utaknál és vasutaknál a kilométerekben kifejezett hosszúságot, az áteresztőké­pességet, a töltésépítés volu­menét és az útrendszer jelleg­zetességeit ;­­— a berendezések szerelésé­nél ezek számát és összetett­ségét, az előreszereltség fokát, a berendezések közötti techno­lógiai összekötő­ szerkezetek volumenét. c) Az agro-zootechnikai é­­pítkezéseknél a globális ak­kord-szerződést egy farm, is­tálló, siló, öntöző vagy lecsa­poló csatorna, öntözött vagy lecsapolt területegység stb. ki­vitelezésére kötik meg, tekin­tetbe véve az alábbiakat: — egy istálló kivitelezésénél az épület területét, építésmód­ját, a beosztásával és techno­lógiai berendezésével kapcso­latos munkálatok volumenét; — öntöző és lecsapoló csa­tornák kivitelezésénél a hosz­­szúságot, az átmérőt és a ho­zamot, a öntözési vagy lecsapolási létesítményeknél a berendezett parcellák területét, a földmun­kák volumenét és az alkalma­zott öntözési vagy lecsapolási módot. gia- és tüzelőanyagfogyasztás normáinak, a munkanormák­nak és -normatíváknak meg­felelően állítják össze, a leg­szükségesebbekre méretezve a többi más kategóriájú költsé­geket, a törvényben előírt ál­lóalapok javítására vonatkozó műszaki normatívák tisztelet­ben tartásával. Abban az esetben, amikor a berendezések és technológiai vonalak szétbontásakor és el­lenőrzésekor azt állapítják meg, hogy nincs szükség a főjavítá­si normákban előirányzott va­lamennyi munkálat elvégzésé­re, illetve ha pótlólagos mun­kálatokra van szükség, a költ­ségelőirányzatot megfelelőkép­pen módosítják. 4. A főjavítási tevékenysé­gek kivitelezésére szervezett felvállaló vállalatok és komp­lex brigádok az önigazgatás és önálló gazdálkodás elvei a­­lapján fejtik ki egész tevé­kenységüket, s teljes egészé­ben a leszerződött és kivitele­zett munkálatok értékéből fi­nanszírozzák magukat. 5. A vállalkozás dolgozó személyzete — brigádok és csoportok — mely globális akkordban végzi a főjavítási munkálatokat, a leszerződött és átvett munkálatok befejezé­sével teljes egészében megkap­ja a szerződésben előirányzott munkadíjért megállapított ösz­­szeget. Menet közben a munkadíj 80 százalékát kitevő havi elő­leget vehetnek fel a megvaló­sított fizikai stádiumoknak megfelelően. A vállalatok személyzetének javadalmazásáért járó össze­get az alárendelt brigádok és csoportok által végzett mun­kálatok értékéből százalékos 1. A külföldön végzett egész építkezési, tervezési tevé­kenységet, építkezési-mű­szaki segédletet a gazdasági­pénzügyi és valutáris önálló gazdálkodás elvei alapján szervezik meg és bontakoztat­ják ki, biztosítván a tervezett valutahozam megvalósítását. 2. Az építkezési-szerelési te­vékenységben külföldön dol­gozó személyzetet globális ak­kordban javadalmazzák a fel­vállalt munkálatok révén, az egész objektum megvalósításá­ért a normák után megállapí­tott globális összeget kapva meg, a jóváhagyott költségve­tésbe való szigorú beilleszke­dés alapján. 3. Az építkezési-szerelési profilú külkereskedelmi egy­ségek fővállalkozó minőségük­ben az országban hasonlatos felvállaló vállalatokat és komplex brigádokat szervez­nek külföldön. A vállalatokat és a brigádo­kat a szükségletek szerint mé­retezik a leszerződött objek­tumok nagyságának és komp­lexitásának arányában; ezek­nek az egységeknek a sze­mélyzetét rendszerint az or­szágnak ugyanabból az építke­zési-szerelési egységéből tobo­rozzák. 4. A külföldi szerződéseket a fővállalkozó köti meg az exportautorizáció és a törvény által jóváhagyott gazdasági ha­tékonysági alapjegyzéknek megfelelően, minden egyes akció számára. Az egyes külföldi objektu­mok megvalósítására megkö­tött szerződések befejeztével figyelemmel követik, hogy biz­tosítva legyen a román anya­gok, felszerelések, berendezé­sek, technológiák, tervek és szolgáltatások exportja, az elő­nyös árak és fizetési feltételek, a magas gazdasági hatékony­ság és a megfelelő valutaho­zam. Az alapjegyzékben előirány­zott hatékonysági mutatókat az ajánlatban foglalt tárgyak­ra vagy munkálatokra megál­lapított költségelőirányzatok alapján, a feladatfüzet elő­irányzatainak megfelelően ösz­­szeállítva határozzák meg. Az árkínálat összeállításánál a helyi vagy konkurrens nem­zetközi cégek által az illető piacon használatos árakat, a kiadások teljes fedezését és a tervezett nyereség megvalósí­tását veszik figyelembe. A lejben, helyi valutában és konvertibilis valutában eszkö­z. Abból a célból, hogy az állam ellenőrzést gyakoroljon az építkezés minősége terén, bevezetik az építkezési álla­mi felügyelet egységes rend­szerét. Az építkezési állami fel­ügyeletet a Beruházási­ Épít­kezési Állami Főfelügyelőség keretében szervezik meg. Az építkezési állami felü­gyelet a Gazdasági és Társa­dalmi Tevékenység Munkásel­lenőrzési Központi Tanácsá­nak is az alárendeltségébe tartozik. Minden egyes megyében é­­pítkezési szakfelügyeletet szer­veznek, amely a gazdasági és társadalmi tevékenység me­gyei munkásellenőrzési taná­csai keretében működik. 2. Az építkezési állami fel­ügyelet főbb hatásköre és fele­lőssége a következő: — a tervezésben figyelem­mel kísérni a típustervek al­kalmazását és a hatályos szab­ványok és normatívák betar­tását.­­ A minisztériumok és a megyei néptanácsok, illetve a Bukarest municípiumi népta­nács és a Beruházási Bank intézkedik az építkezési szer­vezetek és bankfiókok sze­mélyzetének kiképzéséről a globális akkordban végzett munkálatok szervezési és le­bonyolítási rendszerének tar­talma és az ilyen vonatkozású törvényes szabályozások ügyé­ben. A minisztériumok és a többi központi szerv, amelynek alá­rendeltségébe építő-szerelő egységek tartoznak, valamint a megyei néptanácsi végrehaj­tó bizottságok és a Bukarest municípiumi néptanács vég­rehajtó bizottsága intézkedik alárendelt egységeinek felvál­laló vállalatokba és komplex brigádokba való szervezéséről. Az 1984. február 1 után kez­dődő lakás- és szociális-kul­turális építő-szerelő munkála­tokat, valamint az 1984. már­cius 1 után kezdődő ipari, ag­ro-zootechnikai és más ágaza­ti építő-szerelő munkálatokat a jelen normák szerint globá­lis akkordban szerződik le. A kivitelezés alatt álló ob­jektumoknál az elért fizikai stádium arányában globális akkordban szerződik az ob­jektumok befejezéséig és át­vételéig hátramaradt többi munkálatot. Kett költségelőirányzatot a szigorú takarékosság körülmé­nyei között állítják össze az országban készült valamennyi tartozékra törvényesen jóvá­hagyott árak alapján, fizikai­lag és értékben kifejezett ma­ximális fogyasztásokat állapít­ván meg a következőkért: a­­nyagok, munkadíj, berendezé­sek, szállítás, munkatelepszer­­vezés, általános költségek és egyebek. 5. A jóváhagyott költség­­előirányzat és költségszerke­zet alapján a fővállalkozó globális akkord-szerződést köt a külföldön szervezett felvál­laló vállalatokkal és komp­lex brigádokkal építő-szerelő munkálatok kivitelezésére. A komplex brigád globális akkord-szerződésben felvállal egy vagy több teljes objektu­mot és hiánytalanul kivitelezi egészen a munkálatok átvéte­léig. A brigádok dolgozó sze­mélyzete a globális akkord­szerződés alapján a felvállalt objektum vagy munkálat be­fejezésekor kapja meg a java­dalmazásként megszabott tel­jes összeget. Időközben a megvalósított fizikai stádiu­mok arányában a munkadíj értékének 80 százalékáig ter­jedő előleget kap. A teljes összeg és a havi előlegek az egyéni hozzájáru­lás és a ténylegesen ledolgo­zott idő arányában oszlik meg a brigádtagok között. 6. A vállalkozások, a fővál­lalkozó fiókjai és képvisele­tei dolgozó személyzetét a megkötött globális akkord­szerződések alapján százalék­­arányos kvóták formájában javadalmazzák a szerződés a­­lapján felvállalt objektumok természete, nagysága és össze­tettsége arányában. Havonta ezeknek az összegeknek a 80 százalékáig terjedően előleget fizetnek, a többi 20 százalékot az objektumok befejezésekor és átvételekor, a komplex bri­gádok dolgozó személyzetének járó összegek teljes folyósítá­sával egyidejűleg fizetik ki. A külföldön építő-szerelő munkálatokat végző fővállal­kozó, vállalatok és brigádok felelnek az elvégzett munká­latok minőségéért, a fogyasz­tási normák szigorú betartá­sáért, az ellátmány és a ter­melő kapacitások hatékony kihasználásáért, a szerződéses határidők és többi kötelezett­ség tiszteletben tartásáért és a jóváhagyott hatékonysági mutatók eléréséért. — a kivitelezés során ellen­őrizni az építéstervek, az épí­tő-szerelő munkálatokra vo­natkozó szabványok és a nor­matívák előirányzatainak be­tartását; — felülvizsgálni az építő­telepeken használt építőanya­gok és az elvégzett munkála­tok minőségét. Amennyiben megállapítja, hogy az építő-szerelő munká­latok kivitelezésénél nem tart­ják be a tervet vagy a norma­tívák és a szabványok előírá­sait, az építkezési állami fel­ügyelet köteles elrendelni: — a munkálatok leállítását a tervekben és a normákban előirányzott összes feltételek teljesítéséig; — a nem megfelelő mun­kálatok helyrehozását,­­ a vétkesek megbünteté­sét a törvényes előírások sze­rint. Az építkezési állami fel­ügyelet megszervezését, ha­táskörét és felelősségét tör­vény szabja meg. A globális akkord-szerződé­sek megkötéséhez szükséges feltételek megteremtése érde­kében a beruházást illetékes­ként szereplő minisztériumok intézkednek a szükséges ter­vek és költségelőirányzatok biztosításáról. A fentebb előirányzott in­tézkedéseknek megfelelően az Iparépítkezési Minisztérium, a Néptanácsügyi Bizottság, a Külföldi Építkezési Főosz­tály a Munkaügyi Miniszté­riummal és a Pénzügyminisz­tériummal együtt 1984. feb­ruár 1-ig megfelelőképpen módosítja a globális akkord építkezési-szerelési szektor­ban történő alkalmazására vonatkozó, illetve a javadal­mazási alap tervezésére és ki­bocsátására vonatkozó mód­­szertechnikai normákat. A nyilvántartás egyszerűsí­tése és az adminisztratív sze­mélyzet csökkentése érdeké­ben az Állami Tervbizottság, a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és az Iparépítkezési Miniszté­rium 1984. február 15-ig in­tézkedéseket javasol az épí­tő-szerelő tevékenység felvál­­lalásos szervezésével és a dol­gozó személyzet globális ak­kordban történő javadalmazá­sával kapcsolatos normáknak és elveknek megfelelően. Az építő-szerelő vállalkozások megszervezése TEVÉKENYSÉG DOLGOZÓ SZEMÉLYZETÉNEK AKKORDBAN A MUNKÁLATOK FELVÁLLALÁSA ÚTJÁN Az építő­szere­s munkálatok szerződéses felvállalása, megtervezése, kivitelezése és elszámolása A főjavítási tevékenységben foglalkoztatott dolgozó személyzet javadalmazása globális akkordban kvótákkal határozzák meg, volumene és komplexitása a­­mely kvótákat a munkálatok iányában állapítják meg. A külföldi építő-szerelő munkálatokat végző személyzet javadalmazása globális akkordban Az építkezési állami felügyelet megszervezése­­ és hatásköre A minisztériumok és a többi központi szerv feladatai ELŐRE — 1984. február 1

Next