Előre, 1986. október (40. évfolyam, 12079-12105. szám)

1986-10-01 / 12079. szám

r ■ A munkára nevelés szellemében — Fogaras munkásváros, az itteni fiatalok a munka szel­lemében nevelkednek már a családban, így a KISZ hiva­tása, hogy továbbfejlessze ezt — mondotta beszélgetésünk elején Stoica Mariana, a mu­­nicípiumi KISZ-bizottság titkára. Amikor felkerestem, épp megbeszélés ért véget, a­­melyen a pionírszervezet és az iskolák részvételével, a burgonyabetakarításban való segédkezésüket szervezték... Később együtt vesszük számba az idei más, hazafias munkaakciókat is, amelyek során a fogarasi fiatalok szep­tember elejére túl is teljesí­tették idei vállalkozásaikat.­­ Mindenekelőtt, szót érde­mel, hogy a fiatalság idén igen nagy számban vett részt városgazdálkodási-szépítési te­endők elvégzésében. Besegí­tettünk a városi pihenőövezet rendezésébe, tavaszi nagyta­karítástól, faültetéstől, a ta­vak partjának rendezéséig. A nyár folyamán rendszere­sen kijártak a Burgonyafel­dolgozó Vállalat farmjának földjeire, a fogarasi mtsz-hez tartozó legelőkön tisztítási­karbantartási munkákat vé­geztek.­­ Egészen tavalyig az isko­lás ifjúság csak a termés be­takarításában vett részt, idén­től, az mtsz-ekkel kötött szer­ződések alapján, gyakorlatilag minden mezei munkában se­gédkeztünk. A vállalati KISZ-szerveze­­tek mozgósítására az üzemi ifjúság elsősorban termelést támogató akciókat indított. A Vegyipari Kombinátban fő­képp a beruházásokat támo­gatják; a kombinát keretében ifjúsági munkatelep alakult, a­­hol az áprilisi megnyitástól minden részleg fiataljai szer­vezetten vesznek részt az új részleg építésének előkészíté­sénél, naponta mintegy hú­szan. A kombinátban összesen 45 KISZ-szervezet fejt ki te­vékenységet, s így ez az akció is igen sikeresnek bizonyult.­­ Közvetlenül a termelést támogató hazafias munkaak­ciók szervezésében az IUC, a Vegyipari Felszereléseket Gyártó Vállalat KISZ-szerve­­zete tűnt ki; igazi rekordna­pokat és­­heteket rendeztek, például újrafelhasználható a­­nyagok visszanyerésére. Végül pedig, hadd írjak ide: nemrég indult Fogarasról a Vegyipari Líceum tanulóinak ötventagú csoportja a Mátrá­­nál lévő országos ifjúsági épí­tőtelepre, hogy itt is bizonysá­gát adják szorgalmuknak, lel­kesedésüknek. D. Mátray Erzsébet 2 AZ SZDEF — A MUNKA. AZ ORSZÁGÉPÍTÉS FRONTJA „Brassóban is — akárcsak egyébként országszerte — korszerű ellátmánnyal, modern termelő­­kapacitásokkal rendelkezünk, de mindenekfelett nagyszerű munkaközösségekkel, amelyek a dön­tő erőt és szavatosságot képviselik a XIII. pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósításában." NICOLAE CEAUSESCU­­ Munkatettekben, országépítő törekvé­sekben sűrűsödő heteket-hónapokat ho­zott az idei nyár is Brassó megye lakosai, minden dolgozója életében. Nem túlzás azt mondani, hogy a munkalátogatás, amelyet a nyár elején pártunk főtitkára a megyében tett, döntően meghatározta az utat, a törekvések irányát, a forradal­mi, harcos szellem fokozódását, amely ebben a megyében, az itt tevékenykedő munkaközösségekben elvezet a párt XIII. kongresszusán kijelölt, több fontos prog­ramba foglalt mozgósító célkitűzések tel­jesítéséhez. Brassó megye, bár területét tekintve a 27. helyen áll az országban, lakosságá­nak száma szerint kilencedik, az ország ipari termelésének 5,6 százalékát, az ex­portra termelt árunak pedig 8 százalékát adja. Pártunk politikájának érvényesíté­se során, a megye gazdaságában több milliárd lejt kitevő fejlesztési-korszerűsíté­si beruházásokkal, erős termelőkapacitá­sok fejlődtek ki és ez — amint azt a párt­főtitkár elvtárs legutóbbi látogatása al­kalmával külön kiemelte — jó alapot te­remt arra, hogy a XIII. pártkongresszus előirányzatainak megfelelően, rátérhes­senek az ipar intenzív fejlesztésére, a fi­gyelmet pedig a termelés műszaki és mi-m­inőségi színvonalának emelésére, a meg­lévő termelőkapacitások, a több százez­res szakemberi munkaközösség, az idő­alap jobb hasznosítására összpontosítsák. Világossá váltak azok az utak és módo­zatok, amelyek révén Brassó megye ered­ményei arra a színvonalra emelkedhetnek, " amelyeket mintegUvo­­rs!tiszdki-adyá!'! bá­zis lehetővé tesz: a rend és fegyelem erő­sítése, JODD m­unkaszervezés, a termékek minőségi-műszaki színvonalának emelésé­re, külpiaci versenyképességük fokozásá­ra vonatkozó programok hiánytalan va­lóra váltása. Rangos vállalatok, kutató­­egységek, jól felkészült szakembergárda, nagy hagyományú munkaközösségek ke­zesei a sikernek. Az erők e fontos feladatokra való össz­pontosítása máris olyan tartalékokat tárt fel, amelyek az egész tevékenység minő­ségi mutatóinak javulása mellett, az idei évben 3 milliárd lejes, az ötéves terv vé­géig pedig 15 milliárdos termelésnövelést tesznek lehetővé. Számos gazdasági egy­ség teljesítette sikeresen, vagy teljesítet­te túl nyolc hónapi árutermelési tervét, ami jelentős terven felüli termékmennyi­ségben ölt testet: nagyipari technológiai felszerelésekben, acélszerkezetekben, belső égésű motorokban, fémforgácsoló szerszámgépekben, színezékekben, szer­ves pigmentekben, vasbeton-elemekben, fűrészáruban, cellulózban, papírban, kö­töttáruban stb. Elmondható emellett, hogy az év elejétől eltelt időszakban a világ­­színvonalra emelkedő termékek aránya 55,5 százalékot ért el a tervezett 50,2 százalékkal szemben, a kiváló minőség­­­gűeké pedig 78,1 százalékot a tervezett 77,1 százalékkal szemben. Ennek­­ nyo­mán, a világpiacon is aktívabban jelent­keztek a Brassó megyei termékek: 8,4 százalékkal nagyobb arányban, mint a tavalyi év hasonló időszakában, 32,6 szá­zalékkal emelve az időszak konvertibilis valutabevételét. Többi között a brassói Hidromecanica, a szecselevárosi Electro­­precizia, a fogarasi Vegyipari Berendezé­seket Gyártó Vállalat, a prázsmári posz­tógyár termékei járultak hozzá nagyobb mértékben ehhez az eredményhez. Feljegyzésre méltó, mint a pártfőtitkár útmutatásai nyomán kibontakozó igyeke­zet tanújele, hogy az év első nyolc hó­napja során, az 1986-ra előirányzott 2599 intézkedésből 1406-ot már alkalmaznak is a termelés korszerűsítése és jobb meg­szervezése területén. Előrehaladott tech­nológiák, a belső szállítások ésszerűsíté­se, az anyagellátás, a nyersanyagok és félkész termékek raktározása, a műszaki minőségellenőrzés korszerűsítése szerepel ezek között az intézkedések között. Hoz­závetőleges számítások szerint, mindezek hatékonyságát közel 1,5 milliárd lej ér­tékű többlettermelésben, az export mintegy 400 millió lejes növelésében, egy dolgozóra számítva a munkatermelé­kenység 19 700 lejjel való emelésében, 598 millió lej önköltségi megtakarításban lehet lemérni. A brassói Tehergépkocsi­gyártó Vállalat, a fogarasi és viktóriavá­­rosi Vegyipari Kombinát többek között azok az ipari egységek, ahol a termelés korszerűsítésére és jobb megszervezésére irányuló intézkedéseket határidő előtt si­került alkalmazni. A megye mezőgazdaságában dolgozók felelősségteljes magatartását, az új ag­rárforradalom célkitűzéseinek valóra vál­tásában tanúsított elhatározottságát mu­tatja, hogy idén Brassó megyében a szal­más gabonák hozama meghaladta a múlt esztendő átlagait. Csupán néhány, fontosabb eredményt érintettünk, csupán a fontosabbakat ra­gadtuk ki a kínálkozó példatárból, ame­lyek azt jelzik: a pártszervezetek irányí­tásával, az SZDEF tagszervezeteinek szé­les körű mozgósítása nyomán Brassó me­gye dolgozói, nemzetiségi különbség nél­kül „jelent" mondanak, hogy az iparban és mezőgazdaságban, de a városok és községek gazdálkodásában, az egész gazdasági-társadalmi tevékenységben is olyan új minőséget érjenek el, amely a rendelkezésre álló erőteljes anyagi és emberi potenciál szintjén áll, bebizonyít­sák, hogy jobb munkaszervezéssel, na­gyobb fegyelemmel és gazdaszellemmel van lehetőség és erő a feladatok jobb körülmények közötti teljesítésére. A legközelebbi feladatok között, hadd emeljük ki a területi gazdasági-társadal­mi fejlesztés egyes célkitűzéseit: • A földterületek ésszerű fel­­használása minden négyzetméter­nyi terület maximális értékesítése érdekében, az ipari és mezőgaz­dasági egységekben, a helysége­ken átvezető utak mentén a legrö­videbb idő alatt azonosítják a meg nem művelt területeket és vissza­adják a mezőgazdasági termelés­nek. • Az ötéves terv talajjavítási előirányzatából már 1986 folya­mán 13 800 ha-on végeznek újabb lecsapolási, vízelvezetési munká­­latokat • Tovább folyik a települések gazdasági-civilizációs fejlesztése, bővül az ivóvízellátás Brassó, Ru­­pea, Predeal városokban, a troli­buszhálózat Brassóban, ahol a vil­lamosközlekedést is bevezetik • A jelenlegi ötéves terv elő­irányzataiból 1986-ban felépül 3600, 1987-ben pedig 4300 új la­kás • Az elemi iskolai, általános is­kolai és középiskolai oktatás többek között 4 iskolával — 88 osztályte­remmel — gyarapszik, valamint Ghimbav, Predeal stb. Iskoláinak bővítése során 40 osztályteremmel, két sportteremmel és egyéb, az is­kolahálózat korszerűsítését szolgá­ló felszerelésekkel . A megye helyi erőforrásainak és a termelési folyamat mellékter­mékeinek hasznosításával, a kisipar 1990-ig 6,2 milliárd lejre emeli ter­melését, ami az 1985-ös termelés 2,6-szerese lesz • A lakosságnak nyújtott szol­gáltatások értéke 1985-höz viszo­nyítva 1,6-szeresre növekedik, ér­tékben pedig meg fogja haladni a 4,4 milliárd lejt . A megyében faiskolákat hoz­nak létre az eper-, dió- és hársfa­csemeték, egres- és ribizlicserjék szaporítására s azokat az utcák és utak mentére ültetik ki . A városrendezésben sürgős feladat a községek területrendezé­si terveinek átnézése, a beépíthető területek csökkentése és a mező­­gazdasági területek növelése cél­jával, minden helységben egységes, az övezet sajátos követelményeit, a település gazdasági-társadalmi fejlődését figyelembevevő elképze­lés szerint. Brassói képeslapunkon az új és korszerű gyermekkórház épületcsoportja látható ■ Egy munkáskezdeményezés időszerűsége Évekkel ezelőtt a brassói Radiátorgyártó Vállalat mun­kaközössége indított el egy azóta országossá vált munkás­kezdeményezést. A szakszer­vezeti csoport takarékossági számlája elnevezésűt. Jellem­ző, hogy a mozgalom ma is igen népszerű a megyében; 130 vállalat csaknem 600 szak­­szervezeti csoportját, közel negyedmillió dolgozót fog át. Már ezek a számok is jelzik tömeg jellegét. Feltehető a kér­dés: hogyan járul hozzá konk­rétan, a vállalatok parancso­­lóan időszerű feladatainak teljesítéséhez? A példák között, elsőként a Traktorgyártó Vállalatot em­líthetjük, ahol 400 szakszer­vezeti csoport alkalmazza, s ezek célkitűzéseik között az anyagfogyasztás csökkentése, a másodlagos energia vissza­nyerése, visszanyerhető anya­gok összegyűjtése és felhasz­nálása szerepel. Érdemes fel­figyelni arra, hogy ebben az üzemben a nyilvántartás, a nyomon követés rendszere olyan, hogy könnyen kimutat­ható minden munkacsoport takarékossági teljesítménye. A vállalat szerszámkészítői, a mozgalom keretében két kü­lön csoportot hoztak létre — egyiket a kovácsműhely mat­ricái, másikat a fémforgácsoló szerszámok felújítására ,­s így jelentős volfrám-alapú ötvözöttacél-megtakarítást ér­tek el. Ezen a szinten a meg­takarítás csakis új technoló­giák alkalmazása révén lehet­séges, ami azt jelenti, hogy a mozgalom a traktorgyári szak­emberek ötletességét ösztönzi. Hasonló, igen időszerű fel­adatok teljesítését támogatja a munkáskezdeményezés a fo­garasi Vegyipari Felszerelése­ket Gyártó Vállalatban, az IUC-ban: az intenzív fejlesz­tés jelenlegi feladatai között 300 MW/ó villamos energia és 800 tonna konvencionális fű­tőanyag megtakarítását irá­nyozták elő, ugyanakkor 2 millió lej értékben rekondi­cionálnak és visszanyernek pótalkatrészeket. Máris jó e­­redményeket értek el, főképp a metalizálás-krómozás élen­járó módszere révén, amely­­lyel számos, a vállalat szer­számgépeinek főjavításánál felhasznált alkatrészt újítottak fel. A brassói Gördülőcsapágy­gyártó Vállalatban arra fi­gyelhettünk fel, hogy a válla­lati klub szervez A szak­­szervezeti csoport takarékos­­sági számlája mozgalom elter­jesztését támogató akciókat. A viták, kerekasztal­-megbeszé­­lések — amelyeket a szerzett tapasztalat nyomán, részle­genként rendeznek meg — igazi ötletbankoknak bizo­nyultak, s így a gördülőcsap­­ágy-gyártók között a mozga­lom ma már többszörös „mil­liomosokat“ tarthat nyilván: összesen 7 millió lejt jegyez­hettek fel az idén a számlák­ra. Példák, amelyek azt bizo­nyítják, hogy az idő múlásá­val a munkáskezdeményezé­sek a megyében nem lanyhul­nak, hanem — a szakszerve­zeti bizottságok jó szervezése nyomán — hatékony eszköz­nek bizonyulnak a legidősze­rűbb feladatok megoldásá­ban. A vámfalusi keramikusok­tól ugrottam át a hegyen a ferencvölgyi üvegfú­vókhoz. Az ügyes korongozók­­tól, akik cápáiktól tanulták a formázás csínját-bínját, a kísér­letező kedvű fiatal műhelykö­zösséghez, amely egy, a nagy­apáik által félbehagyott mes­terség feltámasztására vállal­kozott. Vállalkozott úgy, hogy tulajdonképpen az alaprakással kezdte — újraépítette az üveg­hutát . Jópár esztendeje már ennek, de ma is jól emlékszem az idősebb Kohón — valami­kori üvegfúvó — szavaira: — Ehhez a szakmához három dolog szükséges: tűz, szem és kéz. A tűz, ami nem csak a ke­mencét táplálja, hanem belül­ről az embert is, a szem, amely a szépet felismeri és igényli, a kéz, amely ezt meg tudja terem­teni. Akinél ez nincs meg, az ne is válassza ezt a mestersé­get! Mondom Kohón bácsinak, hogy épp a fazekasoktól jövök, s szavait hallgatva úgy találom, rokonszakmák ezek .. . — Annyiban igen, hogy ők is e hármas kívánalom jegyében alkotnak. Talán a sorrend vál­tozik, no meg a munkaesz­közök mások. Ami viszont igen lényeges eltérés: míg a faze­kas egymagában is boldogul, az üvegfúvó igazi életeleme csakis a közösség. Nem is mon­dok többet, nézze meg őket munka közben! Megnéztem. S azóta is vala­hányszor üveggyárban járok, vendéglátóimtól mindjárt azt kérem, hogy a kemencékhez menjünk. Itt aztán órákon át képes lennék állni, nézni a fú­vókat, figyelni, hogyan is per­getik az ezer foknál is melegebb tűzgömböket anélkül, hogy az leesne a pipájuk végéről, vagy más forma kerekedne ki belőle, mint amit éppen akarnak. Mon­dom, sokszor, nagyon sokszor láttam már őket szerte az or­szágban, s egyszer úgy gondol­tam, ezt már magam is meg tudnám csinálni. Kaptam egy pipát. A tenyérnyi likon még si­került viszonylag jól kirántanom a diónyi masszát, meg is per­gettem, csakhogy amikor fújni kezdtem, megremegett a kezem. Féloldalas lett a hólyag, idétlen koraszülött — ahogy viccesen minősítették a „művemet“. Nos, azóta már azt is tudom, hogy nem elég ezt csak nézni... Bár itt nincs hangos beszéd, mégis pontosan megérti egymást a fúvók , a formakezelő, a villás­ mozdulatokból, a szemöldök rándulásából, az üvegfúvók sa­játos jelbeszédéből értik egy­mást. A munkaközösség belső fegyelme is a szakma tarto­zéka — az egymás után kö­vetkező műveletek végzői mind egy-egy fontos láncszem, egy­perces lazsálás is az e­­gész „sor" munkáját béní­taná. Ezért is tűnik fel a külső szemlélőnek, hogy itt mindig mindenki mozog, még akkor is, ha történetesen ez a mozgás célszerűtlennek látszik. Mert például miért kell azt a poha­rat egy villa végén „megsétál­tatni"? Miért nem lehet azt a formából egyenesen egy kon­ténerbe tenni, s amikor össze­gyűlt egy rakásnyi, akkor vinni a másik kemencéhez? Nos, en­nek így kell lennie — felelték nekem is, amikor először megkérdeztem. A sétáltatás része a technológiának, a fokozatos lehűlést biztosítja, s formáját csakis így tartja meg! Persze vannak esetek, amikor a kelleténél is tovább viszik, mert az a másik kemence, ahol az n- 1 vég alapfényét nyeri, vagy még igazítani kell rajta, csak távo­labb kapott helyet. Mellettem Bujescu Mihai mér­nök, a Poiana Codrului-i üveg­ipari vállalat igazgatója. Egy elmés szerkezetre hívja fel a fi­gyelmemet. Újramelegítő beren­dezés, de én inkább szerken­tyűnek nevezném, hiszen köny­­nyűszerrel ide-oda mozgatható. S ez így, ahogy van, egy kicsi kemencét helyettesít! Vendég­látóm elmagyarázza, hogy most készült, s ezzel jelentősen nö­velik a termelékenységet, s csökkentik az energiaráfordí­tást. Mert eddig az üveget jó néhány lépéssel arrább kellett vinni, most pedig itt állhat a fúvók, a formázók keze ügyé­ben. S az sem mellékes, hogy begyújtás után két-három perc­­cel már üzemi hőfokon műkö­dik, a kemence viszont sokkal hosszabb időt és több fűtőa­nyagot igényel, amíg ugyanezt a hőfokot eléri. A fúvóka — mert tulajdonképpen egy ötle­tesen megszerkesztett befúvó szerkezet — szabályozható is, annak függvényében, hogy tes­tesebb, vaskosabb, vagy filigrán terméket kell felforrósítania. Mert a pezsgős serleg és a vi­­zespohár között még itt is — vagy már itt is! — nagy a kü­lönbség. A Poiana Codrului-i vállalat nagy exportszállító. Termékeit tengeren innen s túl veszik. Mi­nőségét a hozzá mért csomago­lás még emelt, nagynevű ke­reskedelmi cégek adják rá cég­jelzésüket. No, persze, szívesen is teszik, hiszen ez a gyár már rég kinőtte a bölcsőjét — mindjárt kétszáz éve, hogy szá­mon tartják az itteni üveg­csűröket ... Járjuk a mai hátát, az igaz­gató szívesen mutatja meg az újdonságokat, a belföldi piacra szánt szép, ízléses termékeket is. Csak ivóalkalmatosságból több mint negyven féle együttes áll arra készen, hogy a szerződés­­kötéseken felkínálják a keres­kedelmi megbízottaknak. Gyors szavazással mindjárt arra a kor­sócsaládra adom a voksomat, amely öttagú — három, öt, nyolc, tíz és tizenöt literes de­­mizsonból áll, s amelyek fonata kifinomult ízlésre, a hagyomá­nyos vesszőfonó népművészeti alkotásokra emlékeztetve­­ vall. Meggyőződésem, hogy nem csak a pincék díszévé, hanem a háztartások hasznos és szép darabjaivá válhatnak — ha­csak a szerződéskötő szakem­bereknek nem lesz más a véle­ményük. Járva a csarnokokat, feltű­nik hogy bár odakünn is kelle­mes az idő, bent sincs az a hőség, amely régebben itt is é­­rezhető volt. Meg is kérdezem, ezt hogy csinálják? — Amióta nem járt nálunk, üzembe helyeztük a hővissza­­nyerő berendezést. Az innen nyert meleggel fűtjük az egész vállalatot, sőt nyáron innen biz­tosítjuk a meleg vizet a tömb­­házlakásoknak is. No meg azt se felejtsem , saját fóliahá­zunk van, azt is melegítjük, paprikát, paradicsomot, salátát, uborkát termesztünk benne. Járt a kantinvendéglőnkben? Azt is a saját farmunk látja el, 25 ser­tést hizlalunk most is, sőt, vet­tünk még 100 kacsát, hiszen 400 dolgozónk étkezik naponta. — Ha már ezekről esett szó, megkérdezném, hogy mi van a stranddal? Mert annak idején többen is megfogalmaztak egy ilyen igényt. — Jó hogy mondja, mert ez is része lett a hőgazdálkodá­sunknak: amellett, hogy haza­fias munkával elkészítettük, a vizet a gyárból kikerülő hűtő­vízzel melegítjük fel. Ily­enfor­­mán a fürdőszezon nálunk elég hosszú lehet... Egy erdőktől körülzárt tele­pülés — ráadásul még nem is községközpont, csak falu a­­Bükk aljában — strandot kért, s kapott. Ha nincs a gyár, az ipar, az értékteremtő kollektív tevékenység, vajon eszébe jut valakinek, hogy ezen a vizektől távol első vidéken strandot igé­nyeljen? ... Járjuk a csarnokokat, hallga­tom Butescu Mihai szavait. Ar­ról beszél, hogy mi mindent szeretnének még tenni a mun­kásokért, azaz tulajdonképpen az egész faluért, mert itt gyár és falu, falu és gyár az egy — minden család valamilyen mó­don közvetlenül is kapcsolódik a Victoria Muncii — a Munka Győzelme — nevű vállalathoz. Amely büszkén viseli a bejára­ta fölött a neve előtt a Mun­kaérdemrendet. Bencze Cs. Attila TŰZGÖMBPERGETŐK ELŐRE - 1986. október 1. • JÓ MINŐSÉG, MEGBÍZHATÓSÁG (Folytatás az 1. oldalról) re bontva: a jelenlegi ötéves terv folyamán a megye váro­saiban 38 új egységet nyitunk és 222 újabb szolgáltatásfor­mával várjuk a lakosságot. A szolgáltatások típusát tekintve a tartós háztartási cikkek, gé­pek javítási volumene 19 és fél százalékkal növekszik, ami magában foglalja az ilyen tí­pusú egységek, lehetőségek számának növekedését, a ha­táridők csökkentését, a pótal­katrészekkel való jobb ellá­tottságot, mert ez mind-mind a magasabb minőség egy-egy eleme. De hasonló növekedési ütemet irányoztunk elő a cipő, ruházati cikkek javításában, bőr vagy bútor rekondicioná­­lásában, hogy két, egymástól meglehetősen messze eső mes­terségről is szó essék. Még legalább két mesterségbeli vo­nulatot föltétlenül ki szeret­nék emelni, lévén mindkettő folyamatosan nagy közérdek­lődésre tart számot. A férfi és női fodrászat, a manikűr és más hasonló idetartozó szol­gáltatások volumene 60 száza­lékkal növekszik. És hogy új­ból egy egészen távol eső terü­letet vonjak ide: nagy gondot fordítunk az építkezések lebo­nyolítására, valamint a lakás­karbantartás szolgáltatására, melyekhez igyekszünk egy sa­ját termelő- és kitermelő bá­zist megteremteni... Mindent együvé vonva: a tervidőszak végéig a szolgál­tatástípusoknak csaknem fél­ezerre, pontosan 404-re kell e­­melkedniük. Sok tennivaló há­rul tehát dolgozóinkra, de mindez megtérül abban az örömben, hogy még jobban el­láthatjuk a lakosságot... — Milyen új létesítmé­nyekre számíthatnak a Hargita megyeiek? — Elsősorban további ará­nyos, ésszerű, méltányos léte­sítmény-telepítésre törek­szünk. Megyei konferencián­kat megelőzően újólag föl­mértük azokat az igényeket, amelyeket az egyes urbánus települések támasztanak e té­ren. Természetesen az igé­nyek rendkívül differenciál­tak. Van, ahol színesíteni kell csupán a hálózatot, másutt, mivel új negyedek emelked­tek az utóbbi években, egész struktúrát telepíteni, nagyvá­rosban nagyvárosi szintű szol­gáltatással ízlést nevelni, for­málni. De vegyük sorjában. Szemléletesebb talán, ha két pólust állítunk szembe. Néz­zük a szerényebbet. Évek óta napirenden van a vlahicai szö­vetkezet létesítésének ügye. A megyei és helyi szervek tá­mogatásával, úgy tetszik, hogy legtöbb egy éven belül meg­nyithatjuk itt is a szolgálta­tási hálózat legfontosabb egy­ségeit. Ugyanitt kisipari tevé­kenységet is telepítünk a sze­rényebb meglévők mellé, a­­melynek a jelentősége szociá­lis szempontból is figyelemre méltó. A városkában a férfila­kosság jobbára a nehézipar­ban foglalkoztatott. A nők szá­mára meglehetősen korláto­zott ez, a munkalehetőségeket is növeljük tehát szövetkezeti egységeinkkel. A szakember­képzéssel ez esetben semmi gond, hiszen sok vlahicai asz­­szony-lány ingázik a székely­udvarhelyi konfekciógyárba, kötödékbe, akik alig várják, hogy helyben munkalehetőség­­hez jussanak, családjuk mel­lett maradhassanak. A másik pólus: a megye­­székhelyen építendő, az alapo­záson már túljutott komplex szövetkezeti tömb, amely két és fél ezer négyzetméter fe­lületen luxus színvonalú szol­gáltatásokkal és kisipari ter­mékekkel várja a város, a me­gye lakosságát, egyáltalán minden­ betérőt. A többszintű épületben megtalálhatók majd olyan hagyományos szolgálta­tások, mint a női és férfifod­rászat, szabóság, bőrdíszmű­ves, a szépség műhelyei: mani­kűr, pedikűr, kozmetika — mindez világvárosi szintű mi­nőségben, stílusban. És lesz egy olyan szolgáltatás, is, a­­­mely városi szinten hiánypót­lónak számít. Csíkszereda nem bővelkedik megfelelő strand­lehetőségekben, ezért szövet­kezeti tömbünkben fedett uszoda is épül, továbbá szau­na, az előbbihez járul a meg­felelő szolgáltatás, a víz alat­ti masszázs ... De maradjon még valami meglepetésnek is. — Szóljunk a többi vá­rosról is, hogy harag ne le­gyen..­— Nem is lehet, hiszen min­denütt gyarapodik a szolgálta­tási hálózat, felület. Ha már Csíkszeredánál tartottunk, to­vábbi öt tömbház földszintjén még 2600 négyzetméterrel nő a szövetkezeti felület és há­rom kereskedelmi egység is nyílik. A megyeszékhely után Székelyudvarhely következnék azért is, mert körzetéből egé­szen friss hírrel szolgálhatok: a napokban nyílt meg egy au­tószerviz Csíkszereda és Ud­varhely felezőpontján, amely ellátja az átutazókat, vala­mint a községek autósait. U­­gyanebben a városban a Beth­len III. lakónegyedben 800 négyzetméter felületen nyílik szövetkezeti egység, szolgálta­tási részlegekkel, melyek meg­kímélik a lakosokat a hosszas utánajárástól. Székelykeresz­­túron a központban tervezünk új egységet, de telepítünk Ba­­lánbányára, Tusnádfürdőre is további részlegeket. Toplicán korszerűsítési, renoválási mun­kálatokra kerül sor, amely fe­lületbővítéssel jár együtt.­­ Gyergyószentmiklóson a közel­jövőben inkább a kisipari ter­melés terén, a famegmunká­lásban kerül sor további bőví­tésekre ... — Szívesen hallanánk egy-két újabb szolgáltatás­ról. — Átfogó programot dol­goztunk ki egy nem éppen új­donságszámba menő, de a la­kosság által annál inkább igé­nyelt típusra: a lábbelik mel­lett a ruházati cikkek javítá­sára, rekondicionálására. En­nek volumene évenként több mint 20 százalékkal növekszik. .Arra törekszünk, hogy a ha­gyományos formák, rendelő egységek meg speciális részle­gek mellett például a tisztítók és mosodák is vállaljanak ki­sebb javításokat: stoppolást, gallér- és mandzsetta-helyet­tesítést, hasonlókat... Szer­vezési téren pedig a­­Csíksze­redában jól bevált rendelés­felvevő diszpécserszolgálatot ki szeretnék terjeszteni Gyer­­gyószentmiklósra, Székelyud­varhelyre, Toplicára, hiszen ez újabb időmegtakarítást jelent a lakosság számára. — A szövetkezetek háló­zata valóban impozáns, te­vékenysége száz meg száz szálon haladva, minden bi­zonnyal valamennyi elvá­rásnak eleget tehet.­­Mégis — szervezett formában — miképpen próbálnak tudo­mást szerezni arról, hogy nem lennének-e más, újabb igények a lakosság részé­ről? — Amint megfogalmazta: éppen szervezett formában is igyekszünk ezt folyamatosan kipuhatolni. Mert spontán vo­nalon a lakossággal való napi érintkezés folyamán dolgo­zóink mindig érdeklődnek efe­­lől is, és a véleményeket, ta­pasztalatokat rendszeresen köztik a végrehajtó szervekkel. Szervezetten pedig a sajtóban gyakran közzéteszünk ilyen­fajta felhívásokat, tájékozódó­­ kérdéseket. Két ízben érkezett hasonló lakossági igény olyan komplex csoport munkájára, amely a lakásba költözés előtt tapétáz, parkettát csiszol, el­végzi a kisebb javításokat, ajtót, ablakot beigazít ... Fo­lyamatosan igyekszünk ezeket az igényeket is kielégíteni, hogy a lakás még nagyobb kedvvel költözhessék szép új vagy felújított lakásába ... — A kétszázvalahány szolgáltatásról még hosszan beszélgethetnénk, de talán épp ilyen tanulságos, ha el­látogatunk szövetkezetek­be, szolgáltatási egységek­be, ahol konkrét formában is tapasztalatot nyerhetünk a Hargita megyei szolgál­tatások mikéntjéről, szín­­­vonaláról. Búcsúzom, és köszönöm a beszélgetést. Pitesti municípiumi művelődési ház

Next