Előre, 1987. március (41. évfolyam, 12207-12232. szám)

1987-03-01 / 12207. szám

2 A MAGYAR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK TANÁCSAINAK EGYÜTTES ÜLÉSE RAB ISTVÁN RÁCZ GYŐZŐ ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtársi Tisztelt elvtársak! A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak plenárisaira nemzetiségi különbségtől függetlenül az egész ország összes dolgozói számára rendkívül fontos történelmi momentumban kerül sor, amikor az egész nép szoros egységben a párt körül, ön körül, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, határozottan tevékenykedik a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa történelmi jelentőségű dokumentumainak valóra váltásáért, az ön utóbbi beszédeibe foglalt tézisek, orientációk és útmutatások teljesítéséért, amelyek biztosítják az egész ország társadalmi és gazdasági életének szüntelen fejlesztését, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszára vonatkozó célkitűzések megvalósítását. Egy elméleti folyóirat főszerkesztőjeként, amely 1930 elejétől elkötelezte magát az alkotó marxizmus eszméinek, az illegalitásbeli Román Kommunista Párt stratégiájának és taktikájának szolgálatában, az egész szerkesztőségi kollektívával együtt arra törekszem, hogy a folyóirat mélyebben kapcsolódjék e haza és e föld realitásaiba, a Román Kommunista Párt tudományos, tisztánlátó politikájának példás megvalósításába, amelynek ihletett alkotója és ösztönzője ön, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, a haza új, szocialista sorsának ragyogó stratégája, a kortárs világ markáns személyisége, aki egész életét és forradalmi tevékenységét páratlan forradalmi odaadással szenteli egy méltó, szabad és sorsának urává vált nép békével, együttműködéssel és társadalmi haladással kapcsolatos nemes törekvései teljesítésének. A Korunk folyóirat története bárkit meggyőzhet arról, hogy programjában élhelyre került a román nép egész története során megnyilvánult hagyományos egységének, a legigazabb és legméltóbb társadalomnak a haza drága földjén történő építése eszméinek kinyilvánítása, amely lehetővé tette nem csak a folyóirat első évfolyamaiban közölt egyes szövegek kozmopolita irányzatainak semlegesítését, hanem döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy a kiadvány a két világháború közötti Délkelet-Európa kevés számú tekintélyes marxista folyóiratainak sorába, kerüljön, amelyek következetesen védelmezték eszméiket mindenidőszakban bármely történelmi befolyás vagy viszontagság ellenére. Egyáltalán nem volt tehát véletlen, hogy a bécsi diktátum után a horthysta rendszer 1940 szeptemberében betiltotta a folyóirat megjelenését, mivel látta, hogy annak ideológiai programja ellenszegül a nacionalista és soviniszta céloknak. Nyilvánvaló, hogy a horthysta rendszer nem tudta megbocsátani a folyóiratnak alkotó marxista orientációját, sem internacionalista politikáját, amelyben központi helyet foglalt el a következetes és példásan bátor harc a román és magyar haladó erők barátságának erősítéséért, ahogyan az oly erőteljesen kifejezésre jutott a folyóirat 1936 februári ,,Román lapszámában“, abban a számban, amelyben a román szellemi élet haladó személyiségei megfogalmazták világos eszméiket és szolidaritásukat a romániai magyar haladó erőkkel. A folyóirat 1957-ben megkezdett új sorozata a legnyilvánvalóbban tanúsítja, hogy a szocialista Romániában az együttélő nemzetiségek, a Román Kommunista Párt következetes, helyes nemzetiségi politikájának köszönhetően, az ország összes honpolgárai egyenlő jogoknak örvendenek és kötelezettségeik is egyenlőek. Az állandó gondoskodás, amelyben ön, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs részesítette és részesíti az ország összes honpolgárainak sorsát, függetlenül attól, milyen nyelven beszélnek, sokatmondóan tanúsítja, hogy bár az élet újabb és újabb problémákat vet fel, a román nép és az együttélő nemzetiségek barátságának és testvériségének megbontását előidéző érzelmek ébresztgetésére irányuló bármely próbálkozás siralmas kudarcra van ítélve. . Ezért teljességgel érthetetlen és hazánkban mélységes értetlenséget és felháborodást vált ki a tény, hogy egyes politikai sze-mélyiségek és tömegtájékoztatási eszközök a szomszédos országban, a Magyar Népköztársaságban továbbra is semmibe veszik a történelmi igazságot célzatos, becsmérlő értékeléseire és utalásokat tesznek Románia általános helyzetére, bel- és külpolitikájára. Az ilyen értékelések, valamint számos úgynevezett történelmi munkák valótlanságokat és hamisításokat tartalmaznak, amelyek felújítják Horthy fasiszta rendszere idejének egyes legreakciósabb téziseit. Elítélve ezeket az áltudományos, rosszindulatú megnyilvánulásokat, amelyek teljes ellentétben állnak a szocialista országok közötti normákkal és elvekkel, kifejezem meggyőződésemet, hogy a felelősséggel és döntési hatáskörrel rendelkező fórumok megértik a kialakult helyzet súlyosságát, tevékenykedni fognak annak érdekében, hogy megszűnjön a Romániával, politikájával szembeni barátságtalan és rágalmazó megnyilvánulás minden formája, mivel mindkét nép érdeke, hogy kapcsolataink a belügyek-be való be nem avatkozás nélkül fejlődjenek, tiszteletben tartva a szuverenitást és a függetlenséget, minden nép és állam ama jogát, hogy megoldja saját problémáit. Íme ezért kell többet tenni, hogy folyóiratunk oldalain hozzájáruljunk a szocialista tudat egyre magasabb fokra való emeléséhez, a hazafias, forradalmi, szocialista nemzetközi szolidaritási érzések fejlesztéséhez. Egész sajtónk, függetlenül attól, hogy milyen nyelven íródik, minden történelmi korszakban szem előtt kell hogy tartsa a világos szavakat, amelyeket ön mondott, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, kinyilatkoztatva eredeti és tisztánlátó koncepcióját a nemzeti kérdéssel kapcsolatosan. ..Vitán felül áll, hogy ez a nemzetiségi politika - az összes dolgozók közötti teljesüli,jogegyenlőségpolitikája, hogy „biztosítsuk. ..az együttélő nemzetiségek számára a román dolgozókkal egyenlő feltételeket, oda hassunk, hogy Románia minden dolgozója valóban érezze magát honpolgárnak, egyforma jogokkal és kötelezettségekkel, kifejezhesse magát, akár román nyelven, akár magyar, német nyelven, vagy azon a nyelven, amelyet jobban ért bármely problémával kapcsolatban, amely szocialista társadalmunk fejlesztésére vonatkozik. Bármilyen nyelven beszéljünk, mégis egyféleképpen kell beszélnünk, éspedig: Mindent a szocializmusért, mindent a népért, mindent szocialista hazánkért — Románia Szocialista Köztársaságért.“ Meggyőződésem, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy a romániai magyar nemzetiség számára ezek a szavak megvilágítják az együttélés egyetlen követésre méltó útját, ezen az úton akarunk haladni, rávilágítva e szocialista idők, e haza és e föld hősi tetteire és problémáira, hozzájárulva a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséhez és Románia kommunizmus felé haladásához, hogy a fejlődés és a civilizáció egyre magasabb csúcsait szabadon és méltón hódítsa meg, hősi tevékenysége iránt, amelyet annak szentel, hogy Románia a haladás és a civilizáció legmagasabb csúcsait hódítsa meg. Jelentem, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy Hargita megye dolgozói, mélységes hazafias érzésektől lelkesítve, az egész nép oldalán, a termelés és a munka jobb megszervezésével, a rendelkezésükre álló tartalékok magas fokú értékesítésével 1986-ban az ipari árutermelési tervet több mint 268 millió lejjel túlszárnyalták. Jelenleg az ön útmutatásait és orientációit gyakorlatba ültetve, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, teljes határozottsággal, magas munkásfelelősséggel cselekszünk, hogy gazdaszellemben kihasználjuk a termelőkapacitásokat, szigorúan betartjuk az anyag- és energiafogyasztási normákat, javítjuk a termelés minőségét és emeljük annak műszaki színvonalát, nap mint nap ütemesen teljesítjük az exportfeladatokat. A népünk által elért nagyszerű eredmények a mi eszünk és kezünk, a dolgozók nemzetiségi különbség nélküli testvéri munkájának és intelligenciájának gyümölcsei, ezeknek együtt, szabadon és igazságosságban, büszkén és méltón örvendünk drága hazánk, a szocialista Románia honpolgáraiként és gazdáiként. Jól ismerve napjaink realitásait, amelyeket mi teremtettünk meg a Román Kommunista Párt vezetésével, annál inkább felháborít a határokon túli befeketítő propaganda, amely rendszeresen megpróbálkozik a szocialista országok és persze köztük Románia eredményeinek elferdítésével, arra törekszik, hogy elhintse az ellenségeskedés, a sovinizmus és a nacionalizmus magvait. Csakis rágalmazóknak nevezhetjük azokat, akik megpróbálják befeketíteni pártunk és államunk helyes nemzetiségi politikáját, hazánk dolgozóinak egységére és testvéri barátságára törnek. Bárkik legyenek azok, méltósággal és büszkeséggel emlékeztetjük őket, hogy az egység és a testvériség, a barátság és a jó megértés, a kölcsönös tisztelet, az elkötelezettség és a ragaszkodás a haza, a párt, annak bel- és külpolitikája iránt a mi vívmányaink és értékeink, a románok, magyarok, németek vívmányai, ez a mi gondolkodásmódunk és életformánk. A Hargita megyei magyar nemzetiségű román dolgozók nevében a leghatározottabban viszszaverünk bármely beavatkozási próbálkozást hazánk belügyeibe, bármilyen igényt arra, hogy leckét adjanak a nemzeti kérdés megoldásából, függetlenül attól, hogy ki és milyen formában fogalmazza meg. Mindazok, akik sorsunkkal foglalkoznak, akik a „javunkatakarják, tudják meg, hogy mi a testvéri munkában, a Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányában lefektetett széles körű jogokban, a szocialista építésben elért nagy beteljesülésekben megtaláltuk érdekeinket. Mindazoknak, akik fogadatlanul „védelmezőnknek“ elszegődnek, világosan és határozottan megmondom, hogy a romániai magyar nemzetiségnek nincs szüksége ilyen védelmezőkre, hogy jogaink igazi ■védelmezője a Román Kommunista Párt, a szocialista állam, életünk problémáit pedig pártunk és államunk oldja meg, mi mindannyian oldjuk meg, akik évszázadok óta együtt élünk és dolgozunk. Végezetül szeretném megragadni ezt a ragyogó alkalmat, hogy újból hangot adjak Hargita megye összes lakosai ön iránti szeretetének és nagyrabecsülésének, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, lankadatlan tevékenységéért, amelyet a párt és az állam élén kifejt, megkülönböztetett gondoskodásáért és figyelmességéért, amelyben részesíti, az egész országhoz hasonlóan, megyénk fejlesztését, az ország összes fiai nagyszerű munka- és életkörülményeinek biztosítását. Biztosítom, hogy Hargita megye dolgozói, nemzetiségi különbség nélkül, erőt nem kímélve tevékenykednek, hogy 1987-ben, a párt országos konferenciájának évében, teljes egységben és testvériségben példásan teljesítik a párt XIII. kongresszusa történelmi jelentőségű határozataiból, az ön útmutatásaiból és orientációiból rájuk háruló feladatokat, munkánkkal és eredményeinkkel a legnagyobb mértékben hozzájárulunk szabad és független drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság sokoldalú haladásához, az egész nép anyagi és szellemi jólétéhez, miniszter irányításával készült, s a Magyar Népköztársaságban az 1986-os év könyvkiadói eseményeként meghirdetett Erdély története három kötetében posztulált tézisek? Mit mondanak lényegében a mintegy 2000 könyvoldalon, melyeket jómagam döbbenettel olvastam? Hogy a román nép primitív, nomád pásztornép lenne, amely a Duna déli partjáról előbb Havasalföldre és Moldovába szivárgott be, majd — kérem, figyeljenek a dátumra — csupán a XIII — XIV. századtól Erdélybe! Nyilvánvalóan és szándékosan minimalizálják meghamisítják, megfosztják hatalmuktól, és igazi jelentőségüktől a román nép szabadságért és igazságért, egységért és nemzeti függetlenségért vívott harcánál, sorsdöntő pillanatait — amelyei a Brancusi zsenialitása által élt mesterien megalkotott Végtelen oszlop módjára jelzik fejlődését —, mint a Mihai Viteazul vajda alatti egyesülés, az 1784., 1821., 1848. évi nagy társadalmi és nemzeti megmozdulások, a történelmi igazságtétel pillanata, amely 1918 december elsején az egységes román nemzeti állam kiteljesedéséhez vezetett. A demokratikus román népakarattal végrehajtott 1918-as aktust nemzetközi síkon szentesítő 1920-as trianoni szerződésnek olyan imperialista szerződésként való beállítása, amely az „ezer éves Magyarország“ széthullásához vezetett, s ezzel szemben az 1940-es gyűlöletes bécsi fasiszta diktátum „történelmi igazságtételi aktusként“ való emlegetése már a szóban forgó munka logikus folytatásából adódó reakciós tézisek, illuzórikus álmok, egy rég letűnt s a történelem által elítélt múlt iránti nosztalgia kifejezői, elavult nézetek, amelyeket minden becsületes ember a legnagyobb felháborodással elutasít. Mert az ilyen alaptalan, minden realizmust nélkülöző állítások egyaránt sértik és becsmérlik a román népet és az együttélő nemzetiségeket. A kérdések, amelyeket magamnak felteszek, s amelyeket, úgy vélem, mindannyiunknak fel kell tennünk, legalább ezek- Milyen érvek képezhetik ezeknek az úgynevezett tudományos eljárásoknak az alapját? Kinél használnak az ilyen — nemcsak hogy bizonyíthatatlan, de súlyos tendenciózus és veszélyes állítások? Vajon az ilyen munkák amelyeket, akadémiai, tudományos dicsfénnyel próbálnak övezni — akárcsak szerzőik nem tesznek-e tanúságot a tudományos megbízhatóság, a szakmai etika, a politikai felelősség teljes hiányáról? Nem részei-e az ilyen munkák az országunk, annak múltja és jelene elleni rágalomhadjáratnak? Határozottan: igen. Szilárd meggyőződésem, hogy az ilyen szerzők irányított munkássága nem használ a jó- szomszédság érdekeinek, a népek együttműködésének és barátságának, nem szolgálja a béke és a haladás érdekeit, ártha a román nemzet és a haza együttélő nemzetiségek méltóságban és szabadságban való testvéri munkája és élete ügyének. Saját ősi földünk távolabbi és közelebbi történelmi múltja megtanított bennünket és megacélozta meggyőződésünket, hogy e föld lakói és jog szerinti gazdái — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — óriási erőfeszítése a nemzeti függetlenség elnyeréséért és a társadalmi igazságosságért csak akkor vezetett diadalra, amikor egyek voltak a munkában és a harcban. A barátság, a testvériség és az egység olyan valóság számunkra, amelyet közös harc és közös áldozat árán vívtunk ki, szilárd elkötelezettséggel, egységes munkával és egységes gondolkodással. Ezt a valóságot sokra tartjuk, mindenek fölé helyezzük mindannyian. Ilyen értelemben úgy vélem, nekünk, is., együtt ülésező tanácsaink tagjainak, a romániai magyar és német nemzetiségű történészeknek, politológusoknak, közíróknak, íróknak kötelességünk világosabban hirdetni realitásainkat, az igazság és méltányosság szellemét, amelyben élünk. Ezért megítélésem szerint nagyszámú folyóiratunknak és kiadványunknak, a magyar és német nyelven megjelenő könyveknek meggyőzőbben kell bemutatniuk a román népnek a szocializmus építésében elért nagy megvalósításait, a forradalmi átalakulásokat, amelyeknek részesei vagyunk, egységben végzett munkánkat, s ugyanakkor sokkal határozottabban és harcosabb szellemben kell visszavágni mindazoknak, akik tudománytalan állításokba bocsátkoznak, beavatkoznak belügyeinkbe, elferdítik Románia múltját és jelenét, s egyszersmind megengedik maguknak, hogy ..tanácsokat“ adjanak a belpolitikában, amely pártunk és államunk elidegeníthetetlen attribútuma mindenkor az volt és az marad. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, hogy a romániai magyar nemzetiségű román dolgozókban, akárcsak az egész román népben, becsületes és lojális, a hazához és a párthoz, a szocializmus és a béke ügyéhez hű honpolgárokra talál, hogy mint a múltban oly sokszor, az ország hívó szava, az ön hívó szava gondolatainkban, érzelmeinkben, munkánkban és tetteinkben mindenkor kommunista, hazafias válaszra lel, dicsőséges pártunk zászlaja alatt, jelen! Hőn szeretett és tisztelt főtitkár elvtársi Tisztelt elvtársnők és tisztelt elvtársak! Plenáris ülésünk abban az erőteljes pezsgő légkörben zajlik le, amelyben az összes dolgozók energikusan és a párt, az ön, hőn szeretett főtitkár elvtárs körüli szoros egységben munkálkodnak a történelmi jelentőségű XIII. kongresszus lelkesítő céljainak legjobb körülmények közti teljesítéséért. Tanácsunk, az a reprezentatív és konzultatív organizmus, mely szervesen beilleszkedik az ön, a kortárs Románia zseniális forradalmi stratégája kezdeményezésére létrehozott intézmények átfogó struktúrájába, amely széles körű keretet kínál a legautentikusabb demokrácia megnyilvánulásához és ahhoz, hogy egész népünk részt vegyen a szocializmus és kommunizmus útján való határozott előrehaladásunkat célzó határozatok kidolgozásában és valóra váltásában. Tanácsunknak az a feladata, hogy felmérje, milyen mértékben járulunk hozzá a dolgozóknak a gazdasági-társadalmi feladatok teljesítésére, a tömegek szocialista öntudatának fejlesztésére való mozgósításához és újabb intézkedéseket jelöljön ki az idei és az egész ötéves terv példás megvalósítására. A szocialista forradalomnak ebben a minőségileg új fejlődési szakaszában előttünk álló mozgósító célkitűzések a jelenlegi ötéves tervidőszak első esztendejének kiemelkedő megvalósításaiban, valamint a történelmünk leggyümölcsözőbb időszakában — amelyet a ragyogó politikus és bölcs forradalmár vezetőnk iránti magasrendű tiszteletadás jeleként egész népünk Nicolae Ceausescu-korszaknak nevez — létrehozott műszaki-anyagi alap korszerűsítésében lelnek erős támaszra. Ebben a dicsőséges korszakban Kovászna megye — ahol az egyazon gondolatoktól, eszményektől és tettektől áthatva és teljes egységben román és magyar dolgozók élnek és dolgoznak — olyan virágzást ért el, melyről nem is álmodhattunk valaha. Ez a termelőerőknek az ország egész területén való kiegyensúlyozott elhelyezését célzó politikának a következménye, amelyet ön, hőn szeretett főtitkár elvtárs fogalmazott meg már a megújító jellegű, a modern Románia megteremtése határkövét képező IX. pártkongreszszuson. Ennek a széles távlatú és mélységesen humanista orientációnak az alkalmazása, amelyet tudományos tisztánlátása a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó átfogó stratégiába foglalt bele, azt eredményezte, hogy Kovászna megye, akárcsak az ország valamikor a gazdasági fejlődés perifériájára szorult más vidékeihez hasonlóan, bekapcsolódjék a szocialista iparosítás magas ütemébe. Beszédesen vall erről az a tény, hogy szocialista államunk 1965-től kezdve több mint 25 milliárd lejt utalt ki Kovászna megye fejlesztésére, s a beruházások terén összhangot teremtett a gazdasági hatékonyság és a szocialista méltányosság kritériumai közt. Ennek eredményeként Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Intersura Buzaului-on erős és korszerű ipari platformok létesültek, a megye többi városában és számos községében nagy ipari egységek születtek. Ennek alapján az ipari termelés évi átlagban 11,5 százalékkal növekedett, ami az országos átlagnál és a megyék többségénél magasabb ütemet jelentett. A beruházásoknak, a gépesítésnek és a kemizálásnak köszönhetően a megye mezőgazdasága is lendületesen fejlődött. A fő növénykultúráknál 1986-ban a hozamok nagyobbak voltak, mint 1965-ben, a búzánál például 60 százalékkal, a burgonyánál 65 százalékkal, a cukorrépánál pedig 150 százalékkal. Jelentős előrehaladást értünk el az állattenyésztésben is, amelyhez Kovászna megye a legkedvezőbb feltételekkel rendelkezik, megkaptuk Az Új Agrárforradalom Hőse kitüntetést is a szarvasmarhatenyésztésben elért legjobb súlygyarapodásért. A párt történelmi jelentőségű IX. kongresszusa óta eltelt időszakban megvalósított nagyszabású beruházási program révén Kovászna megyében közel 50 000 új munkahelyet teremtettünk, különösképpen a műszaki haladást hordozó azon területeken, amelyek magas fokú szakképesítést és annak megfelelő javadalmazást feltételeznek és ily módon biztosítottuk a munkaerő optimális hasznosítását. Olyan valóságok ezek, melyek a tények erejével tanúsítják, hogy az emberi jogokat illetően pártunk eredeti módon vetette fel és oldotta meg annak lényeges problémáit, biztosította a gazdasági alapokat az ország összes állampolgárainak nyújtott, nemzetiségre való tekintet nélküli jogegyenlőség reális gyakorlása számára. Ezzel Kovászna megye, akárcsak azok a többi megyék, ahol a románok mellett az együttélő nemzetiségekhez tartozó dolgozók is élnek, cáfolhatatlanul igazolja azt a ragyogó módot, ahogyan pártunk, az ön bölcs vezetése alatt, a tudományos szocializmus elvei alapján teljes mértékben és végérvényesen megoldotta a nemzeti kérdést. A gyorsütemű gazdasági fejlődéssel együtt járt a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalának hasonlóan erőteljes növekedése. A javadalmazásból származó jövedelmek szinte ötszörösen emelkedtek. Több mint 31 000 lakást magukba foglaló tömbházak, sokszáz új tantermet összesítő iskola, több ezer helyes óvodák, társadalmi-kulturális létesítmények, monumentális művészeti munkák épültek. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében — az ön nevét viselő korszak e nagyszerű alapítványa — sokezer műkedvelő alkotói és előadói együttes tíz meg tízezer részvevője tevékenykedik, ápolja a haladó közös népi hagyományokat, amelyek eltűnését siratják azok a képmutató rágalmazók, akik nem ismerik, vagy nem akarják megismerni a román valóságokat. A minden téren elért nagy megvalósításaink azt bizonyítják, hogy pártunk nem elégedett meg csupán az egyenlőség és méltányosság elveinek kinyilvánításával, hanem mindenekelőtt megteremtette az anyagi alapokat azok tényleges megvalósulásához. A nemzeti kérdés valóban demokratikus és etikus megoldásának ez a módja, amelyet ragyogóan igazoltak valóságaink, s amely a társadalom tagjai nemzetiségre való tekintet nélküli effektív közösségének megnyilvánulását eredményezte, a Nicolae Ceausescukorszak egyik grandiózus megvalósítását képezi a gazdasági, társadalompolitikai és kulturális-művészeti életünk történelmi jelentőségű többi nagyszerű beteljesülései mellett. Éppen ezért felháborodássá töltenek el bennünket azok a kitartó és fokozódó kísérletek amelyek megpróbálják meghamisítani vagy befeketíteni ezeket a valóságokat. Minél nagyobb eredményeket érünk el annál mérgesebbé válnak a közelebbi vagy távolabbi pletykálók, akik nem tudnak kibékülni az igazsággal, régebbi vagy újabb kifejezések segítségével olyan nacionalista és revansszellemű gondolatokat elevenítenek fel, amelyeket a történe-lem véglegesen elitélt. Még inkább csodálkozásra késztet az a tény, hogy a valóságok befeketítésének és a történelem durva megsértésének hasonló kísérletei éppen egy szomszédos szocialista országban, a Magyar NK-ban nyilvánulnak meg. A legmélységesebb felháborodással töltenek el bennünket egyes magyarországi politikai személyiségeknek a romániai magyar nemzetiség helyzetére vonatkozó nyilatkozatai, valamint az a sajnálatos mód, ahogyan engedélyezik olyan munkák közlését, amelyek durván meghamisítják országunk sok évezredes történetét. Vajon a valótlanságok terjesztői oly hamar elfeledték a közelmúlt történetének fájdalmas tanulságait, a sovinizmus, irredentizmus és a fajgyűlölet drámai, nagyon sók emberáldapotot követelő következményeit? Nem, az egész világ megsem eshet a politika: vakság e fatális tévedésébe nem válhat a népek egymás elleni uszításának eszközévé. Ám semmiképpen sem fogjuk megengedni, hogy csorbát ejtsenek azokon a magasrendű politikai és erkölcsi értékeken, amelyekért a román hazafiak nemzedékei küzdöttek ,véráldozatukig. A forradalmi elvszerűség, az egyetlen igazi humanista álláspontról utasítjuk vissza teljes határozottsággal a revizionista és reakciós téziseket terjesztő, az igazsággal nyíltan szemben álló, s főképpen a történelmünket és értékeinket meghamisító bárhonnan származó kísérleteket. Az efféle kísérletek az imperialista, reakciós köröket szolgálják, megkísérlik, hogy legfőbb béke-, barátsági és a nemzetek közti együttműködési törekvéseikkel ellentétben egymás ellen uszítsák a népeket. Azokat, akik igyekeznek tanácsokkal ellátni bennünket vagy leckét akarnak adni nekünk, felkérjük, jöjjenek és látogassák meg országunkat, Kovászna megyét, saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy miként nyilvánul meg anyagi valóságában és nem csupán kinyilatkoztatásában az ezeken az ősi tájakon dolgozó és élő öszszes emberek igazi egyenlősége. Az idelátogató megállapíthatja majd ezt a valóságot, mely mélyen ott gyökerezik a románok és a székelyek évszázados közös harcában, küzdelem, melyet olyan nagy történelmi események fémjeleznek, mint a Mihai Viteazul, a Dózsa György korabeli, vagy az 1848-as események. Ugyanúgy megállapíthatja majd a Kovászna megyei összes román és székely dolgozók gondolati és tettekbeli egységét is, akik egész népünkhöz hasonlóan éppen a Román Kommunista Párt, nemzetünk legjelesebb fia, Nicolae Ceaușescu elvtárs által érvényesített politikájában látják haladási és civilizációs törekvéseiknek beteljesülését. A dolgozóknak ez a gondolati és érzelmi egysége abban a forradalmi hazafiságban ölt testet, amellyel a pártpolitika, a gazdasági-társadalmi fejlesztési célok teljesítéséért munkálkodtak és dolgoznak. Biztosítom, mélyen tisztelt és szeretett főtitkár elvtárs, hogy az összes helységek virágzásáért és egész népünk jólétéért és haladásáért kifejtett lankadatlan elméleti és gyakorlati munkássága iránti legnemesebb érzelmektől, a határtalan szeretet és mélységes elismerés érzésétől áthatva, a Kovászna megyei dolgozók mindent elkövetnek a párt történelmi jelentőségű XIII. kongresszusa határozatainak teljesítéséért, hogy jelentős eredményekkel köszöntsék a párt országos konferenciáját, s szüntelenül fokozzák hozzájárulásukat szeretett közös hazánk, a szocialista Románia felvirágzásához. Kérem, engedje meg, hogy ezt az alkalmat is megragadva, önnek, hőn szeretett főtitkár elvtárs, s mélyen tisztelt doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőnek Kovászna megye minden lakosa nevében nagy melegséggel jó egészséget és munkabírást kívánjak szocialista nemzetünk boldogságára és javára. Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtársi Tisztelt elvtársnők, tisztelt elvtársak! A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plénuma beilleszkedik a román szocialista, forradalmi politikába és demokráciába, annak egyik sajátos megnyilvánulási formája. Sajátos olyan szempontból, hogy ebből az alkalomból is nagyszerű és ragyogó vezetőnk, Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében zajlik le, a rendszeres munkatalálkozók összefüggésében, amelyeket a párt főtitkára és a köztársaság elnöke gyakorlatilag a dolgozók összes rétegeivel folytat, hogy közvetlenül megismerje a problémákat, együttesen keressék és találják meg a szocialista hazánk fejlesztése és felvirágoztatása forradalmi folyamatát feltételező utakat és megoldásokat, hogy a legjobb feltételek között megvalósuljon a terv 1987-ben és az egész ötéves terv folyamán a fokozott hatékonyság és jövedelmezőség körülményei között. Romániának a szocialista építés éveiben, különösképpen a IX. pártkongresszus után megtett útját nagy sikerek és beteljesülések jellemzik, amelyeket elértünk nemzetiségi különbség nélkül a haza összes honpolgárai egyre jobb munka- és életkörülményeinek biztosításában. Ha környezetünk realitásaira figyelünk, felfedezzük, hogy Kolozsvár-Napocán, Temesváron, Brassóban, Aradon, Marosvásárhelyen," Hargita megyében, más településeken és megyékben, ahol magyar nemzetiségű román honpolgárok is élnek, új ipartelepek létesültek, az ország összes települései és zónái alapjában véve megújhodtak, példátlan méreteket öltött a lakás- és szociális-kulturális építkezés, tagadhatatlan érveink vannak, hogy csak az egész ország területére kiterjedő kiegyensúlyozott termelőerő-elosztási ésszerű politikával, az egész nép fejlesztésre irányuló tudatos erőfeszítésével biztosíthatjuk szocialista civilizációnk, az egész társadalom jóléte szüntelen emelését. Maga a székelyudvarhelyi Matrica- és Kovácsoltalkatrészgyártó Vállalat, ahol dolgozom, ennek a mélységesen tudományos politikának a gyümölcse, amelynek bölcs megalkotója ön, han szeretett Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs. Számunkra megkülönböztetett hazafias büszkeségre szolgáltat okot, hogy a romániai magyar nemzetiségű dolgozók munkájuk és odaadásuk révén, az általuk tanúsított elkötelezettség és honpolgári felelősség révén jelen vannak minden nagyszerű megvalósításban, amelyet a hősi román nép elért a IX. pártkongresszus óta eltelt években, a dicsőséges szocialista beteljesülések időszakában, amely nagyszerű és jeles vezetőnk nevét viseli, a Nicolae Ceausescukorszakban. Mi, magyar nemzetiségű román dolgozók becsületbeli kötelezettségünknek teszünk eleget, hogy az egész néppel együtt ez alkalomból is kifejezzük nagyrabecsülésünket Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt főtitkára, a nagyszerű forradalmár hazafi, a társadalmi haladásra irányuló törekvések beteljesüléséért folytatott küzdelem fáradhatatlan harcosa, a román nemzet legszeretettebb fia iránt, hogy hangsúlyozzuk meghatározó szerepét a hatalmas forradalmi átalakulásokban, amelyek országunkban bekövetkeztek abban a 22 esztendőben, amióta vezeti a haza, a párt és a nép, sorsát, kinyilvánítjuk forró szeretetünk, magas nagyrabecsülésünk és mélységes hálánk érzéseit ANTAL GÉZA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA BODA JÓZSEF ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceau$escu elvtársi Tisztelt elvtársak! A történelem-tudat, , a„ viszonyulás a jelenhez, ahhoz a tásadalmi széltérei KöréLtttS*,"* ‘ *amelyben él és dolgozik az ember, mindenkor mércéje, legfőbb bizonysága volt és lesz a saját sorsa, a közösség sorsa iránti felelősségnek. Bizonyos vagyok afelől, hogy gondolataim, érzelmeim és elveim teljes összhangban vannak mindazokéival, akik szembe tudnak nézni egymással, és akik napnál világosabban, forrásvíznél tisztábban látják, hogy a szocialista Romániában az emberi mivolt, az ember és az emberség tisztelete, a nép szabadsága és szuverenitása, az egyéni és kollektív személyiség kiteljesedése minden feltételének biztosítása a legfőbb értékké vált napjainkra, olyan értékké, amelyet társadalmi-politikai és szellemi valóságunk igazol és szavatol. Ebből a perspektívából nézve teljességgel normálisnak tetszik, hogy szocialista Romániánkban a nemzeti kérdés — a szocialista forradalom és szocialista építés elválaszthatatlan részeként — teljes mérvű megoldást nyert, a humanizmus magasrendű elvei szellemében, a román nép történelmi hagyományai szellemében, a dialektikus és történelmi materializmus, a tudományos szocializmus elméleti koordinátái szellemében. Pártunknak, kiváló vezetőjének, Nicolae Ceausescu elvtársnak — akinek prominens személyiségéhez, éleselméjű gondolkodásához, merésztetteihez a román nép legnagyobb megvalósításai fűződnek — történelmi érdeme, hogy biztosította hazánk minden honpolgárának egyenlőségét, nemzetiségre, fajra, nemre, vallásra vagy más ismérvekre való tekintet nélkül. Az ország új gazdasági-társadalmi és kulturális-szellemi arculata, valamennyi övezet és megye harmonikus fejlődése, a vezetés alapvető aktusában való korlátozásmentes részvétel, a forradalmi munkásdemokrácia, a maga nemében egyedülálló intézményes keretével, az oktatási rendszer mélységes demokratizmusa, az egész nép szellemi élete, beleértve tehát az együttélő nemzetiségekét is, a hagyományok, a szokások és az anyanyelv tisztelete minden jóhiszemű ember számára az igazság meggyőző erejével bíró, kétségbevonhatatlan tények, olyan vívmányok, melyeket mi, e föld összes fiai és leányai a párt bölcs és tisztánlátó vezetésével értünk el, s amelyeket eltökélt szándékunk megvédeni minden áron. A két plenárisan előterjesztett jelentések, a felszólalások, amelyek során az elvtársak véleméynyüket nyilvánították ebben a demokratikus keretben, mindennél jobban tükrözték nagy szocialista családunk életének és munkájának meghatározó koordinátáit. Természetesen magam is felsorolhatnék a számok és statisztikák precíz és meggyőző nyelvén kifejezett, konkrét tényeket. Szeretem azonban hinni, hogy az érzelmeknek és gondolatoknak, a józan észnek és ítélőképességnek, egy bizonyos realitásba és eszménybe vetett hitnek ugyanolyan meggyőző ereje lehet és kell is hogy legyen. Amit ilyen értelemben mondani kívánok abból kiindulva, amire az élet tanított, tisztelt elvtársak, az, hogy Romániában ma, függetlenül attól, hogy vállalatban vagy a szántóföldeken dolgozik valaki, hogy líceumi vagy egyetemi felvételire jelentkezik, hogy mérnök, orvos, vagy tanár, nem kérdik, milyen nemzetiségű, mi az anyanyelve, az elbírálás egyedüli, ps igazi .kritériumai a saját, érték', á'impessé.,gek, az iüet£ßg&g|,. szakértér'Tern- az'- hogy^^tiiettér-j^s ígjéi'tdsággal akárjoti 'ésiS; óhajreók dolgozni, szilárd elveket kövessen az életben. Egyetemi tanerői és tudományos kutatói munkám természeténél fogva az utóbbi években alkalmam volt Európa több országában, szocialistában is, kapitalistában is, a helyszínen tanulmányozni a nemzeti kérdés megközelítésének elméleti és gyakorlati vetületeit. Hosszan elbeszélgettem szakemberekkel, munkásokkal és parasztokkal, egyetemi hallgatókkal és iskolásokkal, s e tapasztalat alapján jogos hazafias büszkeséggel, a szakmám által megkövetelt felelősséggel vallom, hogy a nemzeti kérdés szempontjából a romániai valóság példás beteljesülése az alapvető emberi és honpolgári jogoknak, a társadalmi és nemzeti egyenlőségnek, s így méginkább megértettem mennyi igazság és mily magasrendű humanista szemlélet rejlik pártunk és államunk vezetőjének szavaiban, amikor úgy ítéli meg: jó lenne, ha mindenütt legalább úgy oldanák meg a nemzeti kérdést, mint nálunk. Ám az, ami számunkra, román állampolgárok számára nemzetiségi különbség nélkül megszokottá, normálissá, természetessé — mindennapi életünk valóságává — vált, úgy tűnik, egyre inkább érthetetlen egyesek szemében, akik vagy nem tudják, vagy nem akarják látni, megérteni, elfogadni a dolgokat úgy ahogy vannak. Nagyon sok esetben még csak szó sincs, tájékozatlanságról vagy arról, hogy hiányozna a felfogóképesség, ellenkezőleg, nyilvánvaló olyan törekvésről, hogy eltussolják az igazságot, feketének láttassák azt, ami fehér, és fordítva. Így aztán külföldön és főként egyes szocialista országokban olyan munkák, tanulmányok és cikkek jelennek meg, amelyek egyfelől durván megmásítják, becsmérlik és meghamisítják a román nép történetének egyes mozzanatait és alapvető igazságait, másfelől pedig a fekete tus, mellyel Románia jelenkori valóságát körvonalazzák, nyilvánvalóan annak a szándéknak a kifejezője, hogy minden áron megkerüljék az igazságot. Mint magyar nemzetiségű román állampolgárt, emberi és kommunista bánkódással és felháborodással tölt el, hogy a Magyar Népköztársaságban egyrel nagyobb számban jelennek meg, olyan tanulmányok, cikkek, könyvek és értekezések, térkép- gyűjtemények és más didaktikai és propaganda anyagok, amelyekből egyaránt kiviláglik, hogy nem ismerik és meghamisítják a román nép történelmét, kiviláglik a rosszhiszeműség, a sértő szándék, az ország területi integritása elleni támadás. Mindezen álláspontok és megnyilvánulások a fasiszta Horthy-rendszer idejének revizionista és reakciós gyakorlatára és magatartására emlékeztetnek. Megértem, hogy személyek, egyénes véleménye, függetlenül szakmunkájuktól, különbözhet. De mint ember és mint tanár nem tudom megérteni, nem fogadom el, és nem fogom soha elfogadni egy egész nép, a mi népünk és történelme, életútja becsmérlését. Mert hogyan értelmezhetők másként a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt megjelent, Köpeczi Béla kulturális ELŐRE — 1987. március 1. CZÉGÉ SÁNDOR ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs! Tisztelt elvtársak! A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülése szocialista társadalmunk mélységes demokratizmusának, pártunk bölcs politikájának újabb bizonyítéka, a politikáé, amely biztosítja a haza összes fiai nemzetiségi különbségtől független egyenlő részvételét a társadalom vezetésében. Kérem, engedjék meg, hogy hangot adjak a megelégedés és egyöntetű helyeslés érzéseinek pártunk és államunk bel- és külpolitikája iránt, amelyet tisztánlátással érvényesít ön, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, nemzetünk legszeretettebb fia, a modern szocialista Románia megteremtője, nagyszerű és lankadatlan Békehős. Szeretnék élni az alkalommal, hogy kifejezzem a megkülönböztetett nagyrabecsülést Elena Ceausescu elvtársnő, a jeles politikus, a világhírű tudós iránt hozzájárulásáért a román tudomány és kultúra fejlesztéséhez, a szocializmus és a kommunizmus eszméi valóra váltásához közös hazánkban, a szocialista Romániában. A szövetkezeti tagok Szalontán — ahol kifejtem tevékenységemet — a szocialista építés gyümölcsöző éveiben, különösképpen a IX. kongresszust követő időszakban elért történelmi megvalósítások sorába büszkén tudják be a kommunista pártunk által érvényesített helyes nemzetiségi politikát. Munkatettekkel válaszolva a gondoskodásra és támogatásra, amelyben pártunk és államunk, személy szerint ön részesíti a haza szakadatlan fejlesztését — és ilyen összefüggésben a mezőgazdaság fejlesztését — a szalontai szövetkezeti tagok a jelenlegi ötéves terv első évében a XIII. pártkongresszus célkitűzéseinek megfelelő hozamokat értek el. Különleges megtisztelés számunkra, hogy megkaptuk Az Új Agrárforradalom Hőse magas címet a hektáronkénti 8073 kilós búza- és 22 103 kilós kukoricahozamért. Ezek a gabonahozamok, valamint az állattenyésztésben elért eredmények lehetővé tették, hogy az állami alapnak leszállítsunk közel 30 000 tonna gabonát és több mint 80 millió lej értékű állattenyésztési terméket. Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus következetes alkalmazásával az előző évben 21 millió lej nyereséget értünk el, közel két és félszer annyit mint amennyit terveztünk. Amikor első ízben járt nálunk, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, több mint két évtizeddel ezelőtt. Szalontán három mezőgazdasági szövetkezet volt. Arra ösztönzött, hogy egyesítsük erőinket. Követtük tanácsát. Újból rájöttünk, hogy az erők egyesítésében, a testvéri munkában rejlik az energia. Az állattenyésztés elsődleges fejlesztésével, ahogyan arra útmutatást adott, megváltoztattuk a szövetkezet profilját, az állattenyésztés részaránya elérte a 61 százalékot. Jelentjük, hogy a fejlesztési alapnak évente , több mint 33, százalékot juttatva, szövetkezetünk erőteljes egységgé vált, közös vagyona meghaladja a 300 millió lejt. A tevékenységnek az ipari munka egyik válfajává való átalakításával növeltük a munka termelékenységét, amely elérte a szövetkezeti tagonkénti 203 ezer lejt, az évi átlagjövedelem meghaladja a 36 200 lejt, egy fizikai normára 145 lej jut. Mélyen tisztelt Nicolae Ceaușșescu elvtárs ösztönzései szellemében, a legutóbbi, az 1987-re vonatkozó mezőgazdasági tanácskozáson megfogalmazott útmutatások és feladatok fényében megfogadjuk, hogy szilárd elkötelezettségünk a munkairánti elkötelezettségben fog tükröződni. A szövetkezeti tagok nemrégi közgyűlésén elhatároztuk, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben az új agrárforradalom célkitűzéseinek szintjén álló hozamokat valósítunk meg. Idejében meghoztunk minden szükséges intézkedést a tavaszi mezőgazdasági kampány alapos előkészítésére. Az egész vetésterületet ősszel felszántottuk. Ősztől mostanig a mezőre hordtunk és a talajba forgattunk közel 100 000 tonna szerves trágyát, hektáronként 60 tonnás adagokat juttattunk. Ily módon évente a szántóterület 25 százalékán fokozzuk a talaj táperejét. A Savas vegyhatás elhárítása érdekében 300 hektáron átlag 4 tonna meszet adalékoltunk. Bótermő fajtákból és hibridekből biztosítottuk az egész vetőmagszükségletet. Elmondhatjuk, hogy számunkra a tavaszi kampány, elkezdődött, elvetettünk takarmánynövényeket, konkrétabban lóherét, 500 hektáron. Meggyőződésünk, hogy a jól végzett munkával, az egyre jobb eredményekkel kifejezhetjük fenntartás nélküli csatlakozásunkat pártunk és államunk békés külpolitikájához, szándékunkat, hogy még jobban egyesítjük sorainkat a párt körül, szeretett Vezetője, Nicolae Ceaușescu elvtárs körül. Büszkék vagyunk, hogy megoldódott a nemzeti kérdés a szocialista Romániában, ahol megteremtődtek a feltételek az összes dolgozók nemzetiségi különbségétől független részvételéhez a szocialista társadalom fejlesztésében. A haza összes honpolgáraival egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező magyar nemzetiségű román honpolgárként az egész néphez csatlakozom a szocialista Románia belügyeibe való beavatkozásra irányuló bármely külső próbálkozás határozott visszaverésében, függetlenül annak megnyilvánulási formájától. Tudjuk jól, milyen célokat követnek ezek a „tanácsadók“. Akik az ilyen magatartásokat, felfogásokat „ápolják“, elszakadtak a történelem és a jelen realitásaitól, és hogy a paraszti gondolkodás szellemében fejezzem ki magam, bár meglehet, hogy közülük egyesek tudják, mit cselekednek, a valóságban nem tesznek mást, mint kompromittálják az összes becsületes és egyenes dolgozók számára drága igazságokat. Mert mi mást mondhatnánk az életünkbe való beavatkozásról, az uszítási és széthúzási mesterkedésekről, arról, hogy (Folytatása a 4. oldalon)