Előre, 1987. július (41. évfolyam, 12310-12336. szám)

1987-07-02 / 12311. szám

2 Villanófény Valódi „Tavirózsa,,-szolgálat (Imreh S. István felvétele) Július 2. csütörtök III. évnegyed VII. hónap Az évből eltelt: 183 nap Hátra van még: 182 nap Napkelte: 5.35 Napnyugta: 21.03 Holdkelte: 11.23 Holdnyugta: 0.11 KÁNIKULA A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet jelenti: Tovább tart a meleg különösen, az ország déli részein. Változó felhőzet, de inkább derült égbolt, szórványos esők és záporok az északkeleti vidékeken. Mérsékelt szél. Nappali hőmérsékelt 28—36 fok, éjszakai 12—22 fok között. A központi részeken és a hegyekben reggeli ködképződés. Bukarestben kánikula, változó felhőzettel, inkább derült égbolttal, mérsékelt széllel. Éjszakai hőmérsékleti értékek 19—21 fok, nappaliak 35—36 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK 20.00 Híradó 20.15 Gazdasági élet • Napirenden a mezőgazdaságban 20.25 Meghívó a Rádiótelevízió stúdióiba (SZ) 20.50 A dokumentumok emlékezete (SZ) 21.10 Nagy színészek, nagy rendezők: Irene Papas 21.50 Híradó PÉNTEK 20.00 Híradó 20.20 Gazdasági élet • Az energetikai és nyersanyagforrások dossziéja 20.30 Venezuelai dokumentumfilm 20.45 A nagy forradalmi beteljesülések időszaka — riport 21.00 A kortárs világ eszmei konfrontációi ,21.15 Folytatásos tudományos film (SZ): A megismerés kalandja — 4. rész 21.40 Könnyűzene (SZ) 21.50 Híradó ■ Százhúsz napelem-berendezés működik Iași megyében csaknem 20 000 négyzetméter összfelülettel, s biztosítja nyáron a háztartási meleg vizet több mint 3500 lakás számára. Az Elektronikai Kutatóintézet iași-i fiókjánál rövidesen üzembe helyezik az első parabolikus napelemet 300 négyzetméter kiterjedéssel. ■ Fejlesztik és korszerűsítik a kereskedelmi hálózatot a Hunyad megyei falvakon. Körösbánya községben például bútorüzletet, , könyvesboltot, szabóságot és más szolgáltatási egységeket adtak át rendeltetésüknek új tömbházak földszintjén. Tízezer köbméter befogadóképességű víztartály épül Gyulafehérvár municípium ivóvízellátásának javítása céljából. Az új kivitelezési technológia lényegesen meggyorsítja a munkát, s így a létesítményt két hónappal határidő előtt használatba adják. Keller Emese Biztonsági csomó — Nyakunkon a nyár, s te még mindig a tengerészbogoddal bajlódsz? CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Nemcsak faállományával hasznos az erdő ... A legtöbb erdőkerületben igyekeznek hasznosítani az összes erdőgazdálkodási forrásokat, s így az össztermelési érték növekszik. Vaslui, Temes, Szilágy, Ialomita, Galac és Calarasi megyében az erdei melléktermékek hasznosításából nyert érték meghaladta az 50 százalékot az erdőgazdálkodási össztermelésben, 15 más megyében pedig több mint 25 százalékot tesz ki. A Délj Megyei Erdőfelügyelőség körzetében fácántenyészetet adtak át rendeltetésének, további kettő épül Mehedinți, illetve Szilágy megyében. Vilcea megyében pisztrángost építenek, a Fehér, Bacau, Vaslui, Suceava és Szatmár megyei erdőkerületekben 16 méhészetet rendeznek be, számos más létesítményt a melléktermékek hasznosítására Hargita, Vrancea, Neamt, Beszterce- Naszód, Prahova, Buzau és Kolozs megyében. A harmadik életkor egyeteme Eredményesen működik a fővárosi Országos Gerontológiai és Geriátriai Intézet, a románi Szakszervezeti Művelődési Ház és a municípiumi Vöröskereszt Bizottság segítségével egy évvel ezelőtt létesített és országos viszonylatban is első intézmény Románban, a harmadik életkor egyeteme. Az egyetem nyitva áll az összes érdeklődő idős emberek előtt függetlenül képzettségi fokuktól és szakmájuktól, s rangos bukaresti, iași-i, kolozsvár-napocai, marosvásárhelyi, valamint helybeli szakemberek támogatását élvezi. Az intézmény keretében három fakultás működik 21 szakkurzussal, ezek témaköre az orvosi-biológiai kérdésektől a művelődési problémák sokaságáig, technikai, kertészeti, iparművészeti foglalatosságokig, turisztikáig terjed. A harmadik életkor egyetemének rektora dr. Ana Aslan professzor. ■ Újabb tömbházat adtak át 14 lakással a fűrészárugyár közelében a Hargita megyei Sármás községben. APRÓHIRDETÉSEK ELADÓ 6-os gyapjúkötőgép. Telefon: 3 83 70, Brasov. (395) ELADÓ Tusnádfürdőn kétszobás összkomfortos tömbházlakás, részletfizetés-átadással. Telefon (Szatmár): 3 69 67. (397) EGYEDÜLÁLLÓ NŐT — lehet nyugdíjas is — keres háztartási munka elvégzésére nyugdíjas házaspár. Ajánlatokat Gyökössy Lehel, 3700 — Oradea, Republicii 46 számra kérünk. Telefon: 744 21. (396) TUDOMÁNYOS MATERIALISTA ÍVELÉS ÉS FORRADALMI HUMANIZMUS (Folytatás az 1. oldalról) nekelőtt tisztán kell látnunk, hogy szocialista társadalmunk ténylegesen rendelkezik a haladás forrásainak optimális kihasználásához szükséges összes feltételekkel. A IX. pártkongresszussal kezdődően kommunista pártunk elméleti és gyakorlati tevékenységére jellemző az a törekvés, hogy feltárja és érvényesítse mindazt, ami új, ami elősegíti a haladást, és ugyanakkor felfedje az anakronisztikus jelenségeket s kombattívan küzdjön ellenük. Az utóbbi huszonkét évben megjelent programjellegű pártdokumentumok értékes megállapításokat tartalmaznak e kérdéssel kapcsolatban, pontosan körvonalazzák az ideológiai és politikainevelő munkában résztvevők, valamennyi kommunista feladatait és felelősségét a maradi eszmék elleni küzdelemben, a forradalmi szellem ébren tartásában. Az emlékezetes mangáliai tanácskozáson így fogalmazta meg Nicolae Ceaușescu elvtárs a politikai-ideológiai nevelésnek e fontos feladatát: „A társadalomban, az emberek tudatában visszamaradtak a múlt bizonyos bajai. A politikai-nevelő munkának éppen ezért a leghatározottabban fel kell lépnie mindennemű polgári, misztikus szemlélettel szemben, minden élősdi tendenciával szemben, a munkában és az életben tapasztalható különböző maradi mentalitásokkal szemben ... Meg kell értenünk, hogy az új ember nevelése feltételezi a határozott, igényes harcot mindennemű maradi szemlélettel és viszonyulással szemben". Pártunk dokumentumai hangsúlyozzák, hogy ez a harc tudást és fejlett tudatot igényel. Az új társadalom építőjének alapos kulturális és tudományosműszaki ismeretekkel, forradalmi öntudattal kell rendelkeznie; erkölcsi profiljának összhangban kell állnia a szocialista társadalom követelményeivel, el kell sajátítania a munkásosztály világ- és életszemlélet, a dialektikus és történelmi materializmust. A tudomány eredményeinek ismertetése az ateista nevelés leghatékonyabb eszköze, hiszen a misztikus felfogások ellen a tudomány harcolhat a legjobban. Az emberek meg kell hogy ismerjék azokat az objektív törvényszerűségeket, amelyek a természeti és a társadalmi jelenségek kialakulásához vezetnek, s így reális és tudományos képet alkotnak maguknak a világról, az életről, felszabadulnak a téves hiedelmek befolyása alól. Az ateista nevelés az ideológiai-politikai tevékenység egyik igen fontos vetülete,s csakis az egész társadalom forradalmi átalakításának kontextusában valósítható meg. Valamennyi tudatforma közül a vallás a legönállóbb a társadalmi léthez viszonyítva, s ennek a legnagyobb az „alkalmazkodási képessége", minthogy átveszi, maga köré gyűjti a társadalmi tudat minden területéről azt, ami elavult. Éppen ezért az ateista nevelésnek át kell fognia a tudat egészét, a szellemi élet minden frontszakaszán ki kell bontakoznia. A párt ideológiai és politikainevelő tevékenységének szerves részeként a tudományos materialista nevelés mélységesen humanista jellegű, hiszen az ember érdekében történik, arra irányul, hogy az embert felszabadítsa a szellemi rabság, így a misztikus tévhitek terhei alól, s végső célja az, hogy az ember — a szocializmus építője — végérvényesen a tudomány, a kultúra értékei mellett döntsön. Társadalmunk számára a forradalmi humanizmus a rendszer természetéből fakadó, döntő belső követelmény, alapvető létparancs. Ám ez távolról sem önmagától kínálkozó sajátosság, mint ahogy az igazságosság, az egyenlőség, a méltányosság elvei sem érvényesülnek spontánul. A szocialista építés gyakorlatában nap mint nap tudatosan meg kell küzdeni a forradalmi humanizmus elveinek mind szélesebb körű, mind teljesebb alkalmazásáért Szavarinok áznak katonás rendben a szirupban, fekete hajú, megkapóan kellemes arcú fiatalasszony forgatja-igazgatja egyiküketmásikukat az édes lében. Szabadkozik, épp csak egy pillanat, az imént elkészített félszáz kiló fagylaltot behűti, aztán beszélgethetünk, míg áznak a szavaknak, hogy tejszínhabbal megtölthesse. Farkas Juliannát, a sepsiszentgyörgyi Bodok vendéglő cukrászát, a központi park tisztelettáblájáról „ismerem". A szocialista munkaverseny nemes vetélkedőjében a megyei turisztikai hivatal munkaközösségének egyik élenjárója. Fényképét nézegetve támadt a gondolat, milyen süteményeket készítgethet, akit megyei szinten a legjobbak között tartanak számon, örültem is, hogy eléggé anonimitásban dolgozók szakmai világába nyerhetek — talán — betekintést. De, íme, itt is ül már velem szemben. Talpig fehérben, pia, tartózkodó mosollyal az ajkán. — Hány éve is cukrászkodik, mert — gondolom — kellett bi’zonyos tapasztalat is, hogy az élre jusson. — Már bizony másfél évtizede. — A mesterséget hol tanulta? — Marosvásárhelyen végeztem a szakiskolát. Nagy szerencsémre, abban az iskolában nemzetközi szinten elismert cukrászmester oktatott. Babos Lajos bácsi a szakmai tudnivalók mellett valósággal belénk sulykolta, kialakította azokat a tulajdonságokat, amelyek nélkül ebben a mesterségben egy napig sem szabad megmaradni. A türelmet, a pontosságot, a részletek fontosságát. A technológia tanárunk Man Elena volt, akinek sikerült egy életre fölkelteni az érdeklődést a „háttér" iránt is, hogy például egy sütemény készítése közben milyen fizikai és vegyi folyamatok zajlanak le. Most már tíz éve egyedül dolgozom, de néha még magamon érzem egykori tanáraim tekintetét. Őszintén hálás vagyok nekik. — A szentgyörgyiek édesszájúak? — De mennyire! Rengeteg sütemény, édesség, fagylalt fogy itt is, de én Élőpatak, Bálványos, Súgás és Málnásfürdő igényeire készítem a süteményeket, meg a mi egységünk számára, természetesen. Azonkívül esküvőkre is vállalunk torta- meg süteményrendeléseket. Nemrégiben egy ilyen nevezetes eseményre 1040 darab süteményt készítettem. — Van-e valamilyen kedvenc helységenként? — Majdnem mindenki a tejszínhabos süteményeket kedveli. A sepsiszentgyörgyiek különösképpen, nálunk, a vendéglőben is ebből fogy a legtöbb. De Málnás például többnyire eklert kér... — Örömét leli munkájában? — Igen. Olyan jó érzés, amikor kiadok 800 darab tésztát és mondják, hogy két óra alatt hírmondó sem maradt belőlük. Az igazi nagy alkalom pedig az évente szervezett konyha- és cukrászművészeti kiállítás. Ott állok a standom mellett és őszintén örülök, hogy nálam a legnépesebb a vásárlóközönség, az én süteményeim fogynak el a leghamarabb. — Mint hol tanulhat a szakmában? Tapasztalatcserén volt-e például mostanában? — Az én tapasztalatcserém például az, hogy be-bejárok a cukrászdákba, megnézem, miféléket sütnek, azokkal én nem foglalkozom. Ha más városban fordulok meg, ott is bepillantok a cukrászdákba. De természetesen részt veszek a szervezett tapasztalatcseréken is. —Milyenek a mások süteményei? — Erről csak a külső alapján tudnék véleményt mondani, mert én sem a más, sem a saját készítményeimet meg nem kóstolom. Nem szeretem az édességet. Sem a csokoládést, sem a tejszínhabosat. No, semmifélét... — A városok közül melyiktől lehet a legtöbbet tanulni? — Most is Marosvásárhelytől. A tészták külső képe is sok fantáziáról tanúskodik. Látszik, mennyi odaadással, türelemmel készültek. Nagy gondot fordítanak a választékra, a tálalásra és természetesen, a higiéniára. — Ki dönti el, hogy aznap mit sütnek? — A felelősök, amikor a menüt összeállítják. De ha például hirtelen csoport érkezik, megkérdezik, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mit tudnék elkészíteni. — Mi a legidőigényesebb? — A vajas tészták. Egy egész délelőttöt felvesznek. Sokat kell pihentetni, hajtogatni. Egy tapasztalatcserén láttam egy vajastészta-készítő gépet, be lehetett programálni a különféle munkafolyamatokat. Okos egy gép volt, mindenképpen. Én kézzel végzem a munkát. — Naponta hány darab süteményt készít? — Kétezer-ötszázat. — És mindeniket kézbe veszi? — Többször is. — Szabad idejét hogyan tölti? — Ha mód van rá, csakis a szabadban. A tömeget nem szeretem. Nyáron kirándulunk a férjemmel, barátainkkal, télen szánkózunk. Máskor olvasok. — Otthon sütöget? — Elég sokat. A férjem szereti az édességet, nem beszélve a barátainkról. Olyan szépen kérnek, hogy süssünk már valamit. Nekem öröm, ha jó szívvel fogyasztják. — Van-e valami különbség az otthoni sütemény, meg a laboratóriumbeli között? — Otthon inkább szemre mérem ki a hozzávalókat. A laboratóriumban mindent mérlegen, grammra. — Tizenöt év után is? — Most is, ezután is ... — Vajon, hogy sikerült az élre kerülni, mert tudom én, sok finom sütemény készül itt, kiváló cukrászok egész hada működik a megyében. — Nem is tudom. Az igaz, hogy minden egyes süteménnyel úgy foglalkozom, mintha csupa az az egy lenne. Meg elég gyakran maradok a hivatalos munkaidő után is, ha valamilyen külön rendelés fut be, vagy több turistacsoport érkezik, hogy asztaluk sütemény nélkül ne maradjon. Mi, vendéglátóipari dolgozók jól tudjuk, milyen sok múlik a terített asztal mellett szerzett benyomásokon, ezek bizony nemegyszer a városról, a megyéről kialakított képet is befolyásolják. Mindannyian, én is őszintén igyekszem, hogy innen a legkelemesebb gasztronómiai élménnyel távozzék mindenki, aki erre jár... A beszélgetés itt megszakad. Búcsúzom, mert tudom, Farkas Juliannát ma még sütemények százai „várják". Ám, gondolom, öröke párbeszédből is kiviláglik, hogy ebben „az édes világban" is a titok nyitja, az előrehaladás pillérei csakis azok, mint másutt: a tudással, odaadással végzett munka. Barabás Béres Katalin ASZTAL - SÜTEMÉNNYEL EGY IDŐSZERŰ AKCIÓ ÉS ANNAK MOZGATÓRUGÓI (Folytatás az 1. oldalról) — A tény, hogy nálunk a természetvédelem, hogy úgy mondjam, állandó jelleggel „terítéken van", azt mutatja, hogy meggyőződtünk róla: gazdaságosabb és hatékonyabb a megelőzés. Hangsúlyoznám, hogy nem a természet leromlása késztetett akcióra, hanem éppen az, hogy megyénk természeti adottságai különösen gazdagok és szépek. Hargita megye még nem ütközik e téren különösebb problémákba, éppen ezért igyekszünk minden olyan szervezetet bevonni, amelynek szerepe van és lehet ezen a területen, így talán időben közbeléphetünk, megelőzhetjük az ipar, a mezőgazdaság, a turisztika, sajnos, létező természet- és környezetszennyező következményeit. Itt kell elmondanom, hogy államunk 1967—1987 között Hargita megyében több mint 300 millió lejt fordított az ipari szennyezést megelőző és csökkentő berendezésekre; megyeszerte jelenleg 200 levegőtisztító, 25 ipari és háztartási szennyvíztisztító berendezés működik. Pártunk programjából kiindulva azon igyekszünk, hogy az e téren is jól meghatározott pártos állampolitikát a lehető legmegfelelőbben alkalmazzuk. K Köszönettel a kimerítő tájékoztatásért, következő utam Hargita megye Természet- és Környezetvédelmi Bizottságának titkárához, Miklóssy-Vári Vilmoshoz vezet. Botanikus, a megyei múzeum munkatársa, szakmája és érzése szerint természetszerető és -járó ember; egyike ő a hagyományos rendezvény kezdeményezőinek, szervezőinek. Az előzményekről, a kezdetekről kérdezem. — Noha — mint bizonyára az alelnöknő is említette — első ízben 1980-ban rendeztük meg a hetet, a természet és a környezet ökológiai egyensúlyának megőrzésére irányuló munkánk természetesen ennél jóval előbb kezdődött ... Kis, múzeumi munkaszobájában beszélgetünk; a falon ott látom Hargita megye térképét, rajta részletesen bejelölve a védterületeket, természeti rezervátumokat. Pillantásomat követve, a muzeológus már folytatja is: — Az indok? Mindenekelőtt szögezzük le: a környezetvédelem egyik jelentős területe a természetvédelem, azaz a természeti értékek megőrzése épp az adott természetes körülmények között. Nos, Hargita megye természeti értékei nem csak helyi jelentőségűek, de országos, sőt nemzetközi szinten ismert és elismert értéket képviselnek. Vannak közöttük közismertek — mint a Békási-szoros vagy a Gyilkostó—, de rejtettebb természeti ritkaságok is, mint a magasan fekvő tőzeglápok, ásványvizes lápok, amelyek régmúlt korok növényvilágát őrzik. És ide sorolhatók az összes ásványvízforrások, utóvulkanikus gázömlések — mofetták, szolfatárok — s az erdők-mezők ritka madár- és állatfajai. Hadd említsem meg, hogy a Szent Anna-tó, annak ikerkráterében a Mohos nevű felláp és a Gyilkostó — mint ritka és különleges területek — tavaly UNESCO-nyilvántartásba is bekerültek, miután az ENSZ szakemberei felismerték őket. Ezzel is csak azt emelném ki, hogy védterületeink növényföldrajzi jelentősége — néhány, a jégkorszakból reánk maradt növényfaj legdélebbi előfordulási helyei ezek — messzemenően elismert. Köztudott, hogy hazánkban a környezet és a természet védelmét törvények szabályozzák; az óvás, megőrzés a megyei természet- és környezetvédelmi szervek hatáskörébe tartozik. Mint a muzeológus hangsúlyozza, munkájuknak igen nagy lendületet adott a megértés és nagyfokú támogatás, amely a helyi vezető szervek részéről is megmutatkozott. Csupán arra utal most, hogy a Megyei Természet- és Környezetvédelmi Bizottság által ajánlott 31 védterületet, 12 növény- és 12 állatfajt, az összes ásványvízforrásokat a megyei néptanács vb-je még 1980-ban, 120. számú határozatában a törvény oltalma alá helyezte. Tény azonban, hogy a törvény, noha igen fontos, egymagában csak keret, amely az emberi tevékenységet szabályozza. A tényleges védelem csak úgy válhat valóra, ha azt mindannyian hazafias kötelességnek tekintjük. Éppen ezért lényegesnek elsősorban nem a büntetést, hanem a megelőzést, a nevelést tartjuk ... Hangsúlyozza: ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minden állampolgár ökológiai nevelése tartalmasabbá váljék, egyre inkább korunk színvonalára emelkedjék. Ezért törekedtek-törekednek, többek között a természet- és környezetvédelmi hét során is, a megye igen sok helységében tartott rendezvényeken, hogy elméletileg is tisztázzák a természet, vagy tágabb értelemben a környezet ökológiai egyensúlyának fontosságát. Emellett el szeretnénk érni, hogy a pionírszervezetek, KISZ- szervezetek, pedagógusok támogatásával sorra kerített zöldövezet-, erdő-, vagy egyéb gondozószépítő munkálatok során minél többen érezhessék úgy, hogy ők maguk is tettek a környezet védelméért. A Tavasz a Hargitán elnevezésű népszerű folklórfesztivál — amelyet a megyeszékhely közelében, a borvízforrásokban ugyancsak gazdag Zsögödfürdő mellett tartanak minden évben — szinte egybeesett a természet- és környezetvédelmi héttel. Plakátjait most is ott láttam megyeszerte, a hét rendezvényeit hirdető plakátok mellett. Nos, Miklóssy-Vári Vilmos gazdag diafilm-tárában van egy igen tanulságos felvételsorozat erről, hogyan mutatkozik meg egy ilyen alkalommal a közönség „környezetkímélő" magatartása ... Színes diafilmjein jól látható a színhely — fenyők szegélyezte, érintetlen, selymes füvű tisztás — a népünnepély előtt, alatt és után... a közönség elvonultával, a gyepen „kivirágzó" elszórt papír, hulladék, műanyag zsák, konzervesdoboz, üdítő italos üveg stb. — valóban siralmas látványával. Mint mondja, amikor a képeket, így egymás után, legutóbb levetítette, a 250 főnyi nézősereget befogadó termet a meghökkenés dermedt csendje ülte meg ... — Ez is csak azt mutatja, mennyire igaza van a neves francia környezetvédőnek, Jacques Yves Cousteau-nak, mikor azt tartja: a természetvédelem ott kezdődik, hogy a kiránduló gyermek gondosan összegyűjtse a megevett főtt tojás héját... !-Hadd zárjuk e megelőző beszélgetéseket azzal, hogy hasonló megállapításokat hallhattak a meghívottak Csíkszeredában — széles körű tudományos alátámasztással és következtetésekkel — az RSZK Akadémiája Természetvédelmi Bizottságának X. vándorülésén. Méghozzá olyan hazai szaktekintélyektől, mint Nicolae Botnariuc, az Akadémia levelező tagja, az országos bizottság elnöke, a neves kolozsvár-napocai botanikus, Nicolae Borcaru egyetemi előadótanár, az Akadémia helyi fiókjának titkára; Nicolae Bacalbaja-Dobrovici galaci egyetemi tanár és ENSZ- szakértő; a marosvásárhelyi Rácz Gábor és Rácz Kotilla Erzsébet, a gyógynövények neves hazai kutatói; a vidék ásványvizeit kitűnően ismerő Artemiu Pricajean, a Geológiai Minisztérium szakértője és még sokan mások. A szervezők ezért is tartották különösen fontosnak, hogy a tudományos ülésszakon, meghívottként, jelen legyenek a természetvédelmi törvények alkalmazásában fontos feladatokkal megbízott helyi néptanácsok illetékes alelnökei, a városi és községi KISZ-bizottságok titkárai, pionírtanácsok elnökei, s minél több biológia- és földrajzszakos tanár. ELŐRE TÁVIRATOK JEANNE SAUVE asszonynak, Kanada főkormányzójának Kanada nemzeti napjának 120. évfordulója alkalmából a román nép és a magam nevében nagy örömmel küldöm önnek, valamint a baráti kanadai népnek legjobb kívánságainkat, kívánok boldogságot, haladást és jólétet. Meggyőződésem, hogy a két évvel ezelőtt Ottawában létrejött megállapodások értelmében Románia és Kanada jó viszonya és együttműködése fejlődni fog és sokrétűen kiépül népeink érdekében, a nemzetközi együttmunkálkodás erősödése érdekében, a béke, a biztonság és az összes nemzetek közötti megértés tartós légkörének biztosítása szolgálatában. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke JEAN BAPTISTE BACAZA ezredes úrnak, a Nemzeti Haladás Szövetsége elnökének, Burundi Köztársaság elnökének BUJUMBURA Országa állami függetlensége kikiáltásának negyedszázados évfordulója alkalmából örömmel intézem önhöz meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat. Meggyőződésem, hogy pártjaink és országaink baráti kapcsolatai, együttműködése hovatovább mélyülni és bővülni fog a magas szintű egyezmények és megállapodások alapján a román nép és a burundi nép érdekében, a béke és a megértés egyetemes ügye érdekében. Önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti burundi népnek haladást és jólétet kívánok. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke JUVENAL HABYARIMANA vezérőrnagy úrnak, a Nemzeti Forradalmi Fejlesztési Mozgalom alapító elnökének, Ruanda Köztársaság elnökének KIGALI A nemzeti függetlenség kikiáltásának XXV. évfordulója — Ruanda Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából nagy örömmel küldöm meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, ennek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti ruandai népnek újabb eredményeket kívánok hazája fejlesztése és haladása útján. Meggyőződésem, hogy pártjaink és országaink baráti kapcsolatai és együttműködése a jövőben szüntelenül fejlődni fog a román nép és a ruandai nép javára, a béke, a megértés és az együttműködés egyetemes ügye javára. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUȘESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Szeretném a legőszintébben megköszönni excellenciádnak a Svédország nemzeti ünnepe alkalmából küldött szívélyes üdvözletét. XVI. KÁROLY GUSZTÁV ÜNNEPI GYŰLÉSEK A PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL Június 30-án, a pedagógusnapon ünnepi gyűléseket rendeztek országszerte a municípiumokban, városokban, községekben és egyetemi központokban. A gyűlések annak a határozott hazafias elkötelezettségnek a jegyében zajlottak le, amelylyel egész népünk a párt országos konferenciáját köszönti, és újabb alkalmat kínáltak a tantestület számára hazánk mélyreható forradalmi átalakulásainak, a román oktatás tökéletesítése és korszerűsítése, az oktatás, kutatás és a termelés integrációja vonalán elért ama nagyszerű sikerek áttekintésére, amelyek a XIII. pártkongreszszus határozatai, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai és orientációi, a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson megszabott feladatok jegyében született az ifjú nemzedék kommunista, forradalmi-hazafias nevelése, a munkára és az életre való felkészítés terén. A tanerők fáradhatatlan munkájának nagyrabecsülése jeléül a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium az ünnepi gyűlések keretében számos kitüntetett címet adományozott azoknak, akik élenjárnak az oktató-nevelő munkában és a társadalmi tevékenységben. Az ünnepi gyűlések részvevői hatalmas hazafias lelkesedéssel táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez, s az oktatás összes művelői, a tanulóifjúság és a szülők nevében kifejezték határtalan szeretetüket és nagyrabecsülésüket a pártfőtitkár, a köztársasági elnök iránt, aki példás forradalmi odaadással és magas fokú hazafisággal munkálkodik a nép jólétéért és boldogságáért. Románia szocialista és kommunista eszményeinek beteljesüléséért, harcol a béke megvédéséért, az együttműködés és a megértés előmozdításáért a világ összes nemzetei között. Egyben a legmelegebben köszönetet mondanak Nicolae Ceausescu elvtárs új, forradalmi szemléletéért a román oktatással kapcsolatosan, az oktatás minden fokának tökéletesítéséhez nyújtott messzemenő támogatásért, tökéletes összhangban az ország gyors fejlődési ütemével, a számukra biztosított nagyszerű munka- és életkörülményekért. A táviratok aláírói kifejezik forró elismerésüket és hálájukat doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, pártunk és államunk élharcosa, a széles nemzetközi elismeréstől övezett jeles politikus és tudós, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke iránt, hogy megkülönböztetett mértékben járul hozzá a hazai oktatás, tudomány és kultúra fejlődéséhez, a szocialista Románia szüntelen felemelkedéséhez, a civilizáció és a haladás újabb fokainak eléréséhez. Az oktatásügyi dolgozók ez alkalommal is megfogadják, határozottan és önfoluldozóan fognak munkálkodni a pártprogram dokumentumaiból fakadó feladataik példás teljesítéséért, az ifjúság elméleti és gyakorlati felkészítésének tökéletesítéséért, a szocialista Románia minden gyermekének és fiataljának hazafias, forradalmi neveléséért, hogy a román oktatás növekvő mértékben járulhasson hozzá drága hazánk további felvirágoztatásához. KÖZÉLET Ion Dinca és Gheorghe Oprea elvtársak, a kormány első miniszterének első helyettesei külön-külön fogadták Berecz Frigyes elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának alelnökét, a Román—Magyar Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Vegyes Kormánybizottság magyar elnökét, aki látogatást tett országunkban. A találkozó során kiemelték a román—magyar együttműködést, ennek bővítési lehetőségeit, újabb utakat és módozatokat vizsgáltak meg a közös érdekű gazdasági, műszaki-tudományos kooperáció további fejlesztése, a kétoldalú árucsere bővítése ügyében. A vendég ugyanaznap megbeszélést folytatott Stefan Birlea elvtárssal, az Állami Tervbizottság elnökével. Megkezdte XI. ülésszakát a fővárosban a Román—Líbiai Gazdasági és Műszaki Kooperációs Vegyes Kormánybizottság. A létrejött megállapodások, valamint a Románia Szocialista Köztársaság és a Líbiai Arab Népi Szocialista Nagy Dzsamadíria közötti általános gazdasági, tudományos és műszaki kooperációs egyezmény — ezt 1985 márciusában írták alá magas szinten Tripoliban — előirányzatai szellemében a két küldöttség, élen Ion Petre, a kormány első minisztere helyettesével, illetve Mohamed Loutfi Farhattal, a Tervezésügyi Népi Főbizottság titkárával elemzi a román—líbiai gazdasági kapcsolatok alakulását, a gazdasági együttműködés és kooperáció további sokrétű fejlesztésének, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi csere bővítésének és diverzifikálásának fejlesztési lehetőségeit és útjait. Kanada nemzeti ünnepe alkalmából a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete kulturális ünnepséget rendezett a fővárosban. Kanadai úti beszámoló hangzott el, majd kanadai dokumentumfilmet vetítettek. Ott volt a KKRI több vezetőségi tagja, a külügyminisztérium képviselői, népes közönség. Jelen volt Jacques Simard, Kanada bukaresti nagykövete. Yu Hongliang, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövete fogadást adott abból az alkalomból, hogy országának katonai, légi és tengerészeti attaséja befejezte küldetését hazánkban, és egyben bemutatta az új attasét. Ott volt a Honvédelmi Minisztérium vezető tanácsának több tagja, a Külügyminisztérium képviselői, tábornokok és törzstisztek. Jelen voltak katonai attasék, a diplomáciai testület más tagjai.