Előre, 1987. július (41. évfolyam, 12310-12336. szám)

1987-07-02 / 12311. szám

2 Villanófény Valódi „Tavirózsa,,-szolgálat (Imreh S. István felvétele) Július 2. csütörtök III. évnegyed VII. hónap Az évből eltelt: 183 nap Hátra van még: 182 nap Napkelte: 5.35 Napnyugta: 21.03 Holdkelte: 11.23 Holdnyugta: 0.11 KÁNIKULA A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Tovább tart a meleg különösen, az or­szág déli részein. Változó fel­hőzet, de inkább derült ég­bolt, szórványos esők és zápo­rok az északkeleti vidékeken. Mérsékelt szél. Nappali hő­mérsékelt 28—36 fok, éjszakai 12—22 fok között. A központi részeken és a hegyekben reg­geli ködképződés. Bukarestben kánikula, vál­tozó felhőzettel, inkább derült égbolttal, mérsékelt széllel. Éjszakai hőmérsékleti értékek 19—21 fok, nappaliak 35—36 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK 20.00 Híradó 20.15 Gazdasági élet • Napi­renden a mezőgazdaságban 20.25 Meghívó a Rádiótelevízió stúdióiba (SZ) 20.50 A dokumentumok emléke­zete (SZ) 21.10 Nagy színészek, nagy ren­dezők: Irene Papas 21.50 Híradó PÉNTEK 20.00 Híradó 20.20 Gazdasági élet • Az ener­getikai és nyersanyagforrások dossziéja 20.30 Venezuelai dokumentum­film 20.45 A nagy forradalmi betel­jesülések időszaka — riport 21.00 A kortárs világ eszmei konfrontációi ,21.15 Folytatásos tudományos film (SZ): A megismerés ka­landja — 4. rész 21.40 Könnyűzene (SZ) 21.50 Híradó ■ Százhúsz napelem-beren­dezés működik Iași megyében csaknem 20 000 négyzetméter összfelülettel, s biztosítja nyá­ron a háztartási meleg vizet több mint 3500 lakás számára. Az Elektronikai Kutatóintézet iași-i fiókjánál rövidesen üzembe helyezik az első para­bolikus napelemet 300 négy­zetméter kiterjedéssel. ■ Fejlesztik és korszerűsí­tik a kereskedelmi hálózatot a Hunyad megyei falvakon. Körösbánya községben pél­dául bútorüzletet, , könyves­boltot, szabóságot és más szolgáltatási egységeket adtak át rendeltetésüknek új tömb­házak földszintjén.­­ Tízezer köbméter befoga­dóképességű víztartály épül Gyulafehérvár municípium ivóvízellátásának javítása céljából. Az új kivitelezési technológia lényegesen meg­gyorsítja a munkát, s így a létesítményt két hónappal ha­táridő előtt használatba ad­ják. Keller Emese Biztonsági csomó — Nyakunkon a nyár, s te még mindig a tengerészbo­goddal bajlódsz? CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Nemcsak faállományával hasznos az erdő ... A legtöbb erdőkerület­ben igyekeznek hasznosí­tani az összes erdőgazdál­kodási forrásokat, s így az össztermelési érték növek­szik. Vaslui, Temes, Szi­lágy, Ialomita, Galac és Calarasi megyében az er­dei melléktermékek hasz­nosításából nyert érték meghaladta az 50 százalé­kot az erdőgazdálkodási össztermelésben, 15 más megyében pedig több mint 25 százalékot tesz ki. A Délj Megyei Erdőfelügye­­lőség körzetében fácánte­nyészetet adtak át rendel­tetésének, további kettő é­­pül Mehedinți, illetve Szi­lágy megyében. Vilcea me­gyében pisztrángost építe­nek, a Fehér, Bacau, Vas­lui, Suceava és Szatmár megyei erdőkerületekben 16 méhészetet rendeznek be, számos más létesít­ményt a melléktermékek hasznosítására Hargita, Vrancea, Neamt, Beszterce- Naszód, Prahova, Buzau és Kolozs megyében. A harmadik életkor egyeteme Eredményesen működik a fővárosi Országos Geron­tológiai és Geriátriai Intézet, a románi Szakszervezeti Mű­velődési Ház és a municípiu­­mi Vöröskereszt Bizottság se­gítségével egy évvel ezelőtt létesített és országos viszony­latban is első intézmény Ro­mánban, a harmadik életkor egyeteme. Az egyetem nyitva áll az összes érdeklődő idős emberek előtt függetlenül képzettségi fokuktól és szak­májuktól, s rangos bukaresti, iași-i, kolozsvár-napocai, ma­­rosvásárhelyi, valamint hely­beli szakemberek támogatását élvezi. Az intézmény kereté­ben három fakultás működik 21 szakkurzussal, ezek téma­köre az orvosi-biológiai kérdé­sektől a művelődési problé­mák sokaságáig, technikai, kertészeti, iparművészeti fog­lalatosságokig, turisztikáig terjed. A harmadik életkor egyetemének rektora dr. Ana Aslan professzor. ■ Újabb tömbházat adtak át 14 lakással a fűrészárugyár közelében a Hargita megyei Sármás községben. APRÓHIRDETÉSEK ELADÓ 6-os gyapjúkötőgép. Telefon: 3 83 70, Brasov. (395) ELADÓ Tusnádfürdőn két­szobás összkomfortos tömb­­házlakás, részletfizetés-áta­dással. Telefon (Szatmár): 3 69 67. (397) EGYEDÜLÁLLÓ NŐT — lehet nyugdíjas is — keres háztartási munka elvégzésére nyugdíjas házaspár. Ajánla­tokat Gyökössy Lehel, 3700 — Oradea, Republicii 46 számra kérünk. Telefon: 7­44 21. (396) TUDOMÁNYOS MATERIALISTA ÍVELÉS ÉS FORRADALMI HUMANIZMUS (Folytatás az 1. oldalról) nekelőtt tisztán kell látnunk, hogy szocialista társadalmunk ténylegesen rendelkezik a hala­dás forrásainak optimális kihasz­nálásához szükséges összes fel­tételekkel. A IX. pártkongresszussal kezdő­dően kommunista pártunk elmé­leti és gyakorlati tevékenységé­re jellemző az a törekvés, hogy feltárja és érvényesítse mindazt, ami új, ami elősegíti a hala­dást, és ugyanakkor felfedje az anakronisztikus jelenségeket s kombattívan küzdjön ellenük. Az utóbbi huszonkét évben meg­jelent programjellegű pártdoku­mentumok értékes megállapítá­sokat tartalmaznak e kérdéssel kapcsolatban, pontosan körvona­lazzák az ideológiai és politikai­nevelő munkában résztvevők, valamennyi kommunista felada­tait és felelősségét a maradi eszmék elleni küzdelemben, a forradalmi szellem ébren tartá­sában. Az emlékezetes mangá­­liai tanácskozáson így fogal­mazta meg Nicolae Ceaușescu elvtárs a politikai-ideológiai ne­velésnek e fontos feladatát: „A társadalomban, az emberek tu­datában visszamaradtak a múlt bizonyos bajai. A politikai-neve­lő munkának éppen ezért a leg­határozottabban fel kell lépnie mindennemű polgári, misztikus szemlélettel szemben, minden élősdi tendenciával szemben, a munkában és az életben tapasz­talható különböző maradi men­talitásokkal szemben ... Meg kell értenünk, hogy az új ember nevelése feltételezi a határozott, igényes harcot mindennemű ma­radi szemlélettel és viszonyu­lással szemben". Pártunk dokumentumai hang­súlyozzák, hogy ez a harc tu­dást és fejlett tudatot igényel. Az új társadalom építőjének a­­lapos kulturális és tudományos­műszaki ismeretekkel, forradalmi öntudattal kell rendelkeznie; er­kölcsi profiljának összhangban kell állnia a szocialista társada­lom követelményeivel, el kell sajátítania a munkásosztály vi­lág- és életszemlélet, a dia­lektikus és történelmi materia­lizmust. A tudomány eredményeinek ismertetése az ateista nevelés leghatékonyabb eszköze, hiszen a misztikus felfogások ellen a tudomány harcolhat a legjob­ban. Az emberek meg kell hogy ismerjék azokat az objektív tör­vényszerűségeket, amelyek a ter­­mészeti és a társadalmi jelensé­gek kialakulásához vezetnek, s így reális és tudományos képet alkotnak maguknak a világról, az életről, felszabadulnak a té­ves hiedelmek befolyása alól. Az ateista nevelés az ideoló­giai-politikai tevékenység egyik igen fontos vetülete,s csakis az egész társadalom forradalmi át­alakításának kontextusában va­lósítható meg. Valamennyi tu­datforma közül a vallás a leg­önállóbb a társadalmi léthez vi­szonyítva, s ennek a legnagyobb az „alkalmazkodási képessége", minthogy átveszi, maga köré gyűjti a társadalmi tudat min­den területéről azt, ami elavult. Éppen ezért az ateista nevelés­nek át kell fognia a tudat egé­szét, a szellemi élet minden frontszakaszán ki kell bontakoz­nia. A párt ideológiai és politikai­nevelő tevékenységének szerves részeként a tudományos mate­rialista nevelés mélységesen hu­manista jellegű, hiszen az em­ber érdekében történik, arra irá­nyul, hogy az embert felszaba­dítsa a szellemi rabság, így a misztikus tévhitek terhei alól, s végső célja az, hogy az ember — a szocializmus építője — végérvényesen a tudomány, a kultúra értékei mellett döntsön. Társadalmunk számára a forra­dalmi humanizmus a rendszer természetéből fakadó, döntő bel­ső követelmény, alapvető létpa­rancs. Ám ez távolról sem ön­magától kínálkozó sajátosság, mint ahogy az igazságosság, az egyenlőség, a méltányosság el­vei sem érvényesülnek spontá­nul. A szocialista építés gyakor­latában nap mint nap tudatosan meg kell küzdeni a forradalmi humanizmus elveinek mind széle­sebb körű, mind teljesebb alkal­mazásáért S­zavarinok áznak katonás rendben a szirupban, fekete hajú, megkapóan kellemes arcú fiatalasszony for­­gatja-igazgatja egyiküket­másikukat az édes lében. Sza­badkozik, épp csak egy pilla­nat, az imént elkészített félszáz kiló fagylaltot behűti, aztán be­szélgethetünk, míg áznak a sza­vak­nak, hogy tejszínhabbal megtölthesse. Farkas Juliannát, a sepsi­szentgyörgyi Bodok vendéglő cukrászát, a központi park tisz­­telettá­blá­járól „ismerem". A szocialista munkaverseny nemes vetélkedőjében a megyei turisz­tikai hivatal munkaközösségének egyik élenjárója. Fényképét né­zegetve támadt a gondolat, mi­lyen süteményeket készítgethet, akit megyei szinten a legjobbak között tartanak számon, örül­tem is, hogy eléggé anonimitás­ban dolgozók szakmai világába nyerhetek — talán — betekin­tést. De, íme, itt is ül már velem szemben. Talpig fehérben, pia, tartózkodó mosollyal az ajkán. — Hány éve is cukrászkodik, mert —­ gondolom — kellett bi­’­zonyos tapasztalat is, hogy az élre jusson. — Már bizony másfél évtize­de. — A mesterséget hol tanulta? — Ma­rosvásárhelyen végez­tem a szakiskolát. Nagy szeren­csémre, abban az iskolában nemzetközi szinten elismert cuk­rászmester oktatott. Babos La­jos bácsi a szakmai tudnivalók mellett valósággal belénk suly­kolta, kialakította azokat a tu­lajdonságokat, amelyek nélkül ebben a mesterségben egy na­pig sem szabad megmaradni. A türelmet, a pontosságot, a rész­letek fontosságát. A technoló­gia tanárunk Man Elena volt, a­­kinek sikerült egy életre föl­kelteni az érdeklődést a „hát­tér" iránt is, hogy például egy sütemény készítése közben mi­lyen fizikai és vegyi folyamatok zajlanak le. Most már tíz éve egyedül dolgozom, de néha még magamon érzem egykori tanáraim tekintetét. Őszintén hálás vagyok nekik. — A szentgyörgyiek édesszá­­júak? — De mennyire! Rengeteg sütemény, édesség, fagylalt fogy itt is, de én Élőpatak, Bálvá­nyos, Súgás és Málnásfürdő igényeire készítem a sütemé­nyeket, meg a mi egységünk számára, természetesen. Azon­kívül esküvőkre is vállalunk tor­ta- meg süteményrendeléseket. Nemrégiben egy ilyen neveze­tes eseményre 1040 darab süte­ményt készítettem. — Van-e valamilyen kedvenc helységenként? — Majdnem mindenki a tej­színhabos süteményeket kedveli. A sepsiszentgyörgyiek különös­képpen, nálunk, a vendéglőben is ebből fogy a legtöbb. De Málnás például többnyire eklert kér... — Örömét leli munkájában? — Igen. Olyan jó érzés, ami­kor kiadok 800 darab tésztát és mondják, hogy két óra alatt hírmondó sem maradt belőlük. Az igazi nagy alkalom pedig az évente szervezett konyha- és cukrászművészeti kiállítás. Ott állok a standom mellett és ő­­szintén örülök, hogy nálam a legnépesebb a vásárlóközönség, az én süteményeim fogynak el a leghamarabb. — Mint hol tanulhat a szak­mában? Tapasztalatcserén volt-e például mostanában? — Az én tapasztalatcserém például az, hogy be-bejárok a cukrászdákba, megnézem, mifé­léket sütnek, azokkal én nem foglalkozom. Ha más városban fordulok meg, ott is bepillantok a cukrászdákba. De természete­sen részt veszek a szervezett tapasztalatcseréken is. —Milyenek a mások sütemé­nyei? — Erről csak a külső alapján tudnék véleményt mondani, mert én sem a más, sem a saját ké­szítményeimet meg nem kósto­lom. Nem szeretem az édessé­get. Sem a csokoládést, sem a tejszínhabosat. No, semmifé­lét... — A városok közül melyiktől lehet a legtöbbet tanulni? — Most is Marosvásárhelytől. A tészták külső képe is sok fantáziáról tanúskodik. Látszik, mennyi odaadással, türelemmel készültek. Nagy gondot for­dítanak a választékra, a tála­lásra és természetesen, a hi­giéniára. — Ki dönti el, hogy aznap mit sütnek? — A felelősök, amikor a me­nüt összeállítják. De ha pél­dául hirtelen csoport érkezik, megkérdezik, hogy a rendelke­zésre álló idő alatt mit tudnék elkészíteni. — Mi a legidőigényesebb? — A vajas tészták. Egy e­­gész délelőttöt felvesznek. So­kat kell pihentetni, hajtogatni. Egy tapasztalatcserén láttam egy vajastészta-készítő gépet, be lehetett programálni a külön­féle munkafolyamatokat. Okos egy gép volt, mindenképpen. Én kézzel végzem a munkát. — Naponta hány darab süte­ményt készít? — Kétezer-ötszázat. — És mindeniket kézbe veszi? — Többször is. — Szabad idejét hogyan töl­ti? — Ha mód van rá, csakis a szabadban. A tömeget nem sze­retem. Nyáron kirándulunk a férjemmel, barátainkkal, télen szánkózunk. Máskor olvasok. — Otthon sütöget? — Elég sokat. A férjem szere­ti az édességet, nem beszélve a barátainkról. Olyan szépen kér­nek, hogy süssünk már valamit. Nekem öröm, ha jó szívvel fo­gyasztják. — Van-e valami különbség az otthoni sütemény, meg a la­boratóriumbeli között? — Otthon inkább szemre mé­rem ki a hozzávalókat. A labo­ratóriumban mindent mérlegen, grammra. — Tizenöt év után is? — Most is, ezután is ... — Vajon, hogy sikerült az él­re kerülni, mert tudom én, sok finom sütemény készül itt, kiváló cukrászok egész hada működik a megyében. — Nem is tudom. Az igaz, hogy minden egyes süteménnyel úgy foglalkozom, mintha csupa az az egy lenne. Meg elég gyakran maradok a hivatalos munkaidő u­tán is, ha valamilyen külön rendelés fut be, vagy több turistacsoport érkezik, hogy asztaluk sütemény nélkül ne maradjon. Mi, vendéglátóipari dolgozók jól tudjuk, milyen sok múlik a terített asztal mellett szerzett benyomásokon, ezek bi­zony nemegyszer a városról, a megyéről kialakított képet is befolyásolják. Mindannyian, én is őszintén igyekszem, hogy in­nen a legkelemesebb gasztro­nómiai élménnyel távozzék min­denki, aki erre jár... A beszélgetés itt megszakad. Búcsúzom, mert tudom, Farkas Juliannát ma még sütemények százai „várják". Ám, gondolom, ö­rö­ke párbeszédből is kivilág­lik, hogy ebben „az édes világ­ban" is a titok nyitja, az előre­haladás pillérei csakis azok, mint másutt: a tudással, odaa­dással végzett munka. Barabás Béres Katalin ASZTAL - SÜTEMÉNNYEL EGY IDŐSZERŰ AKCIÓ ÉS ANNAK MOZGATÓRUGÓI (Folytatás az 1. oldalról) — A tény, hogy nálunk a természetvédelem, hogy úgy mondjam, állandó jelleggel „te­rítéken van", azt mutatja, hogy meggyőződtünk róla: gazdasá­gosabb és hatékonyabb a meg­előzés. Hangsúlyoznám, hogy nem a természet leromlása kész­tetett akcióra, hanem éppen az, hogy megyénk természeti adott­ságai különösen gazdagok és szépek. Hargita megye még nem ütközik e téren különösebb problémákba, éppen ezért igyek­szünk minden olyan szervezetet bevonni, amelynek szerepe van és lehet ezen a területen, így ta­lán időben közbeléphetünk, meg­előzhetjük az ipar, a mezőgaz­daság, a turisztika, sajnos, lé­tező természet- és környezet­­szennyező következményeit. Itt kell elmondanom, hogy államunk 1967—1987 között Hargita me­gyében több mint 300 millió lejt fordított az ipari szennyezést megelőző és csökkentő berende­zésekre; megyeszerte jelenleg 200 levegőtisztító, 25 ipari és háztartási szennyvíz­tisztító be­rendezés működik. Pártunk programjából kiindul­va azon igyekszünk, hogy az e téren is jól meghatározott párt­os állampolitikát a lehető leg­megfelelőbben alkalmazzuk. K Köszönettel a kimerítő tá­jékoztatásért, következő utam Hargita megye Természet- és Környezetvédelmi Bizottságá­nak titkárához, Miklóssy-Vári Vilmoshoz vezet. Botanikus, a megyei múzeum munkatársa, szakmája és érzése szerint ter­mészetszerető és -járó ember; egyike ő a hagyományos rendez­vény kezdeményezőinek, szerve­zőinek. Az előzményekről, a kez­detekről kérdezem. — Noha — mint bizonyára az alelnöknő is említette — első íz­ben 1980-ban rendeztük meg a hetet, a természet és a környezet ökológiai egyensúlyának megőr­zésére irányuló munkánk termé­szetesen ennél jóval előbb kez­dődött ... Kis, múzeumi munkaszobájá­ban beszélgetünk; a falon ott lá­tom Hargita megye térképét, rajta részletesen bejelölve a védterületeket, természeti rezer­vátumokat. Pillantásomat követ­ve, a muzeológus már folytatja is: — Az indok? Mindenekelőtt szögezzük le: a környezetvéde­lem egyik jelentős területe a ter­mészetvédelem, azaz a termé­szeti értékek megőrzése épp az adott természetes körülmények között. Nos, Hargita megye ter­mészeti értékei nem csak helyi jelentőségűek, de országos, sőt nemzetközi szinten ismert és el­ismert értéket képviselnek. Van­nak közöttük közismertek — mint a Békási-szoros vagy a Gyil­kostó—, de rejtettebb természe­ti ritkaságok is, mint a magasan fekvő tőzeglápok, ásványvizes lá­pok, amelyek régmúlt korok nö­vényvilágát őrzik. És ide sorol­hatók az összes ásványvízforrá­sok, utóvulkanikus gázömlések — mofetták, szolfatárok — s az erdők-mezők ritka madár- és ál­latfajai. Hadd említsem meg, hogy a Szent Anna-tó, annak ikerkráterében a Mohos nevű felláp és a Gyilkostó — mint rit­ka és különleges területek — ta­valy UNESCO-nyilvántartásba is bekerültek, miután az ENSZ szakemberei felismerték őket. Ezzel is csak azt emelném ki, hogy védterületeink növény­földrajzi jelentősége — néhány, a jégkorszakból reánk maradt növényfaj legdélebbi előfordulá­si helyei ezek — messzemenően elismert. Köztudott, hogy hazánkban a környezet és a természet védel­mét törvények szabályozzák; az óvás, megőrzés a megyei termé­szet- és környezetvédelmi szervek hatáskörébe tartozik. Mint a muzeológus hangsúlyozza, mun­kájuknak igen nagy lendületet adott a megértés és nagyfokú támogatás, amely a helyi veze­tő szervek részéről is megmutat­kozott. Csupán arra utal most, hogy a Megyei Természet- és Környezetvédelmi Bizottság által ajánlott 31 védterületet, 12 nö­vény- és 12 állatfajt, az összes ásványvízforrásokat a megyei néptanács vb-je még 1980-ban, 120. számú határozatában a tör­vény oltalma alá helyezte.­­ Tény azonban, hogy a tör­vény, noha igen fontos, egyma­gában csak keret, amely az em­beri tevékenységet szabályozza. A tényleges védelem csak úgy válhat valóra, ha azt mind­annyian hazafias kötelességnek tekintjük. Éppen ezért lényeges­nek elsősorban nem a büntetést, hanem a megelőzést, a nevelést tartjuk ... Hangsúlyozza: ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minden állampolgár ökológiai nevelése tartalmasabbá váljék, egyre in­kább korunk színvonalára emel­kedjék. Ezért törekedtek-töreked­­nek, többek között a természet- és környezetvédelmi hét során is, a megye igen sok helységé­ben tartott rendezvényeken, hogy elméletileg is tisztázzák a ter­mészet, vagy tágabb értelemben a környezet ökológiai egyensú­lyának fontosságát.­­ Emellett el szeretnénk érni, hogy a pionírszervezetek, KISZ- szervezetek, pedagógusok támo­gatásával sorra kerített zöldöve­zet-, erdő-, vagy egyéb gondozó­szépítő munkálatok során minél többen érezhessék úgy, hogy ők maguk is tettek a környezet vé­delméért. A Tavasz a Hargitán el­nevezésű népszerű folk­lórfesztivál — amelyet a megye­­székhely közelében, a borvízfor­­rásokban ugyancsak gazdag Zsögödfürdő mellett tartanak minden évben — szinte egybe­esett a természet- és környezet­védelmi héttel. Plakátjait­ most is ott láttam megyeszerte, a hét rendezvényeit hirdető plakátok mellett. Nos, Miklóssy-Vári Vil­mos gazdag diafilm-tárában van egy igen tanulságos felvé­telsorozat erről, hogyan mutat­kozik meg egy ilyen alkalommal a közönség „környezetkímélő" magatartása ... Színes diafilm­jein jól látható a színhely — fe­nyők szegélyezte, érintetlen, sely­mes füvű tisztás — a népünne­pély előtt, alatt és után... a közönség elvonultával, a gyepen „kivirágzó" elszórt papír, hulla­dék, műanyag zsák, konzerves­­doboz, üdítő italos üveg stb. — valóban siralmas látványával. Mint mondja, amikor a képeket, így egymás után, legutóbb leve­títette, a 250 főnyi nézősereget befogadó termet a meghökkenés dermedt csendje ülte meg ... — Ez is csak azt mutatja, mennyire igaza van a neves francia környezetvédőnek, Jacques Yves Cousteau-nak, mi­kor azt tartja: a természetvéde­lem ott kezdődik, hogy a kirán­duló gyermek gondosan össze­gyűjtse a megevett főtt tojás hé­ját... !-Hadd zárjuk e megelőző beszélgetéseket azzal, hogy hasonló megállapításokat hallhattak a meghívottak Csík­szeredában — széles körű tudo­mányos alátámasztással és kö­vetkeztetésekkel — az RSZK Akadémiája Természetvédelmi Bizottságának X. vándorülésén. Méghozzá olyan hazai szakte­kintélyektől, mint Nicolae Botna­­riuc, az Akadémia levelező tag­ja, az országos bizottság elnö­ke, a neves kolozsvár-napocai botanikus, Nicolae Borcaru e­­gyetemi előadótanár, az Aka­démia helyi fiókjának titkára; Nicolae Bacalbaja-Dobrovici galaci egyetemi tanár és ENSZ- szakértő; a marosvásárhelyi Rácz Gábor és Rácz Kotilla Er­zsébet, a gyógynövények neves hazai kutatói; a vidék ásvány­vizeit kitűnően ismerő Artemiu Pricajean, a Geológiai Miniszté­rium szakértője és még sokan mások. A szervezők ezért is tar­tották különösen fontosnak, hogy a tudományos ülésszakon, meg­hívottként, jelen legyenek a ter­mészetvédelmi törvények alkal­mazásában fontos feladatokkal megbízott helyi néptanácsok il­letékes alelnökei, a városi és községi KISZ-bizottságok titká­rai, pionírtanácsok elnökei, s minél több biológia- és földrajz­szakos tanár. ELŐRE TÁVIRATOK JEANNE SAUVE asszonynak, Kanada főkormányzójának Kanada nemzeti napjának 120. évfordulója alkalmából a román nép és a magam nevében nagy örömmel küldöm önnek, valamint a baráti kanadai népnek legjobb kívánságainkat, kívánok boldogsá­got, haladást és jólétet. Meggyőződésem, hogy a két évvel ezelőtt Ottawában létrejött megállapodások értelmében Románia és Kanada jó viszonya és együttműködése fejlődni fog és sokrétűen kiépül népeink érdeké­ben, a nemzetközi együttmunkálkodás erősödése érdekében, a béke, a biztonság és az összes nemzetek közötti megértés tartós légköré­nek biztosítása szolgálatában. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke JEAN BAPTISTE BACAZA ezredes úrnak, a Nemzeti Haladás Szövetsége elnökének, Burundi Köztársaság elnökének BUJUMBURA Országa állami függetlensége kikiáltásának negyedszázados év­fordulója alkalmából örömmel intézem önhöz meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat. Meggyőződésem, hogy pártjaink és országaink baráti kapcsolatai, együttműködése hovatovább mélyülni és bővülni fog a magas szin­tű egyezmények és megállapodások alapján a román nép és a bu­rundi nép érdekében, a béke és a megértés egyetemes ügye érde­kében. Önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti bu­rundi népnek haladást és jólétet kívánok. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke JUVENAL HABYARIMANA vezérőrnagy úrnak, a Nemzeti Forradalmi Fejlesztési Mozgalom alapító elnökének, Ruanda Köztársaság elnökének KIGALI A nemzeti függetlenség kikiáltásának XXV. évfordulója — Ru­anda Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából nagy örömmel kül­döm meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, ennek sze­mély szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti ruandai népnek újabb eredményeket kívánok hazája fejlesztése és haladása útján. Meggyőződésem, hogy pártjaink és országaink baráti kapcsolatai és együttműködése a jövőben szüntelenül fejlődni fog a román nép és a ruandai nép javára, a béke, a megértés és az együttműködés egyetemes ügye javára. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUȘESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Szeretném a legőszintébben megköszönni excellenciádnak a Svéd­ország nemzeti ünnepe alkalmából küldött szívélyes üdvözletét. XVI. KÁROLY GUSZTÁV ÜNNEPI GYŰLÉSEK A PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL Június 30-án, a pedagógusna­­pon ünnepi gyűléseket rendez­tek országszerte a municípiu­­mokban, városokban, községek­ben és egyetemi központokban. A gyűlések annak a határo­zott hazafias elkötelezettségnek a jegyében zajlottak le, amely­­lyel egész népünk a párt orszá­gos konferenciáját köszönti, és újabb alkalmat kínáltak a tan­testület számára hazánk mély­reható forradalmi átalakulásai­nak, a román oktatás tökélete­sítése és korszerűsítése, az ok­tatás, kutatás és a termelés in­tegrációja vonalán elért ama nagyszerű sikerek áttekintésére, amelyek a XIII. pártkongresz­­szus határozatai, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai és orientációi, a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson meg­szabott feladatok jegyében szü­letett az ifjú nemzedék kom­munista, forradalmi-hazafias nevelése, a munkára és az élet­re való felkészítés terén. A tanerők fáradhatatlan mun­kájának nagyrabecsülése jeléül a Nevelés- és Oktatásügyi­ Mi­nisztérium az ünnepi gyűlések keretében számos kitüntetett címet adományozott azoknak, a­­kik élenjárnak az oktató-nevelő munkában és a társadalmi te­vékenységben. Az ünnepi gyűlések részvevői hatalmas hazafias lelkesedéssel táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Ro­mán Kommunista Párt főtitká­rához, Románia Szocialista Köz­társaság elnökéhez, s az oktatás összes művelői, a tanulóifjúság és a szülők nevében kifejezték határtalan szeretetüket és nagy­rabecsülésüket a pártfőtitkár, a köztársasági elnök iránt, aki példás forradalmi odaadással és magas fokú hazafisággal mun­kálkodik a nép jólétéért és bol­dogságáért. Románia szocialista és kommunista eszményeinek beteljesüléséért, harcol a béke megvédéséért, az együttműkö­dés és a megértés előmozdítá­sáért a világ összes nemzetei között. Egyben a legmelegebben köszönetet mondanak Nicolae Ceausescu elvtárs új, forra­dalmi szemléletéért a román oktatással kapcsolatosan, az ok­tatás minden fokának tökélete­sítéséhez nyújtott messzemenő támogatásért, tökéletes össz­hangban az ország gyors fejlő­dési ütemével, a számukra biz­tosított nagyszerű munka- és életkörülményekért. A táviratok aláírói kifejezik forró elismerésüket és háláju­kat doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, pártunk és államunk élharcosa, a széles nemzetközi elismerés­től övezett jeles politikus és tu­dós, a Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács elnöke iránt, hogy megkülönböztetett mértékben járul hozzá a hazai oktatás, tudomány és kultúra fejlődéséhez, a szocialista Ro­mánia szüntelen felemelkedésé­hez, a civilizáció és a haladás újabb fokainak eléréséhez. Az oktatásügyi dolgozók ez alkalommal is megfogadják, ha­tározottan és önfoluldozóan fog­nak munkálkodni a pártprog­ram dokumentumaiból fakadó feladataik példás teljesítéséért, az ifjúság elméleti és gyakorla­ti felkészítésének tökéletesítésé­­ért, a szocialista Románia min­den gyermekének és fiataljának hazafias, forradalmi nevelésé­ért, hogy a román oktatás nö­vekvő mértékben járulhasson hozzá drága hazánk további fel­virágoztatásához. KÖZÉLET Ion Dinca és Gheorghe Oprea elvtársak, a kormány első mi­niszterének első helyettesei kü­­lön-külön fogadták Berecz Fri­gyes elvtársat, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsá­nak alelnökét, a Román—Ma­gyar Gazdasági és Műszaki-tu­dományos Együttműködési Ve­gyes Kormánybizottság magyar elnökét, aki látogatást tett or­szágunkban. A találkozó során kiemelték a román—magyar együttműködést, ennek bővítési lehetőségeit, ú­­jabb utakat és módozatokat vizsgáltak meg a közös érdekű gazdasági, műszaki-tudományos kooperáció további fejlesztése, a kétoldalú árucsere bővítése ügyében. A vendég ugyanaznap megbe­szélést folytatott Stefan Birlea elvtárssal, az Állami Tervbizott­ság elnökével. Megkezdte XI. ülésszakát a fővárosban a Román—Líbiai Gazdasági és Műszaki Kooperá­ciós Vegyes Kormánybizottság. A létrejött megállapodások, valamint a Románia Szocialista Köztársaság és a Líbiai Arab Népi Szocialista Nagy Dzsamadíria közötti általános gazdasági, tudományos és mű­szaki kooperációs egyezmény — ezt 1985 márciusában írták alá magas szinten Tripoliban — előirányzatai szellemében a két küldöttség, élen Ion Petre, a kormány első minisztere he­lyettesével, illetve Mohamed Loutfi Farhattal, a Tervezésü­gyi Népi Főbizottság titkárával elemzi a román—líbiai gazdasági kapcsolatok alakulását, a gazda­sági együttműködés és kooperá­ció további sokrétű fejlesztésé­nek, a kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi csere bővítésének és diverzifikálásának fejlesztési lehetőségeit és útjait. Kanada nemzeti ünnepe al­kalmából a Külföldi Kultúr­­kapcsolatok Román Intézete kulturális ünnepséget rendezett a fővárosban. Kanadai úti beszá­moló hangzott el, majd kanadai dokumentumfilmet vetítettek. Ott volt a KKRI több vezető­ségi tagja, a külügyminisztéri­um képviselői, népes közönség. Jelen volt Jacques Simard, Kanada bukaresti nagykövete. Yu Hongliang, a Kínai Nép­­köztársaság bukaresti nagykö­vete fogadást adott abból az al­kalomból, hogy országának ka­tonai, légi és tengerészeti atta­séja befejezte küldetését ha­zánkban, és egyben bemutatta az új attasét. Ott volt a Honvédelmi Mi­nisztérium vezető tanácsának több tagja, a Külügyminisztéri­um képviselői, tábornokok és törzstisztek. Jelen voltak katonai attasék, a diplomáciai testület más tag­jai.

Next