Előre, 1988. október (42. évfolyam, 12700-12725. szám)

1988-10-01 / 12700. szám

2 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÁTVETTE AUSZTRIA KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉNEK MEGBÍZÓLEVELÉT (Folytatás az 1. oldalról) Átnyújtva a megbízólevelet, Berta Braun nagykövet tolmá­csolta Nicolae Ceausescu el­nöknek Kurt Waldheim, Auszt­ria Köztársaság szövetségi el­nöke szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait, nevében boldogságot kívánt neki sze­mély szerint, haladást és jó­létet a román népnek. A nagykövet beszédében ki­emelte, hogy Ausztriának ér­deke fejleszteni a kapcsolato­kat Romániával, szüntelenül mélyíteni a kétoldalú kapcso­latokat. Átvéve a megbízólevelet, NICOLAE CEAUSESCU elnök szívélyes üdvözletét küldte, jó egészséget és boldogságot kívánt Kurt Waldheim elnök­nek, haladást és jólétet a ba­ráti osztrák népnek. Nicolae Ceausescu elnök vá­laszbeszédében hangsúlyozta, hogy Románia és Ausztria ha­gyományos baráti kapcsolatai és együttműködése a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletének, a jogegyenlőség­nek, a belügyekbe való be nem avatkozásnak és a kölcsö­nös előnyöknek az elvei alap­ján szüntelenül és sokrétűen fejlődnek. Mint kiemelte, lehe­tőségek kínálkoznak a két or­szág együttműködésének to­vábbi elmélyítésére, a gazda­sági kooperáció bővítésére és diverzifikálására, a kereske­delmi cserék volumenének nö­velésére, valamint a kulturá­lis-tudományos és más közös érdekű kapcsolatok fokozá­sára. Egyben kifejezte meg­győződését, hogy Románia és Ausztria aktívan együtt fog működni nemzetközi téren a leszerelés megvalósításáért, a népek közötti béke és együtt­működés megteremtéséért. Nicolae Ceausescu elnök sok sikert kívánt az új nagykö­vetnek megbízatása teljesí­téséhez és biztosította az Ál­lamtanács, valamint a maga teljes támogatásáról. Az ünnepségen és az ez al­kalommal lezajlott beszélge­tésen részt vett Aurel Duma, a Külügyminisztérium minisz­teri rangú államtitkára, Du­­mitru Apostoiu elnöki és ál­lamtanácsi titkár. Románia Szocialista Köztár­saság kormányának első mi­nisztere, Constantin Dascalescu elvtárs köszönő táviratot kapott Thaiföld miniszterelnökétől. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 39. évfordulója al­kalmából a Külföldi Kultúr­­kapcsolatok Román Intézete és a Román—Kínai Baráti Társa­ság kulturális ünnepséget ren­dezett a fővárosban. Ez alka­lommal kínai útibeszámoló hangzott el és kínai dokumen­­tumfilmeket vetítettek. Ott volt Ion Popescu-Puturi, a Román—Kínai Baráti Társaság Az Európai Parlament keresz­ténydemokrata csoportjának küldöttsége, amely Egon Alfred Klepsch, a csoport elnöke ve­zetésével a Nagy Nemzetgyűlés meghívására kereste fel orszá­gunkat, befejezte látogatását. A küldöttség tagjai megbeszé­lést folytattak a Külkereskedel­mi és Nemzetközi Gazdasági A Nemzetközi Jogi és Külpo­litikai Társaság bucuresti-i székházában sorra került ke­rekasztal-tanácskozáson Meir Rosen­ izraeli nagykövet a kö­zép-keleti béke folyamatának jogi vonatkozásairól értekezett. KÖZÉLET Chatichai Choonhavan vezérőr­nagytól a kormányfői kinevezé­sére kapott üdvözletért és jókí­vánságokért. elnöke, párt- és állami aktivis­ták, a KKRI több vezetőségi tagja, a Külügyminisztérium képviselői, kulturális dolgozók, népes közönség. Jelen volt Wang Jinqing, a Kínai NK bucuresti-i nagykö­vete, a nagykövetség több tagja. ★ Ez alkalomból a KKRI szék­házában fotóművészeti és nép­művészeti kiállítás nyílt meg, Kooperálási Minisztériumban, valamint a Dimbovita, Brasov és Covasna megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnö­kével. A vendégek úgyszintén megtekintettek gazdasági és ur­banisztikai létesítményeket, ok­tatási és szociális-kulturális in­tézményeket a fővárosban, Tir­­govigte, Bragov és Sfintu Ghe­­orghe municípiumban. Ott voltak a Külügyminiszté­rium képviselői, főiskolai tan­erők, újságírók. Jelen volt Yosef Govrin, Izrael Állam bucuresti-i nagy­követe, a nagykövetség több tagja. Befejezte 4. ülésszakát Bucu­­resti­ben az európai övezetbe tartozó államok között a főis­kolai tanulmányok, oklevelek és egyetemi fokozatok elismerésé­re vonatkozó szerződés alkalma­zásával foglalkozó regionális bizottság. Az UNESCO­­égisze alatt le­folytatott munkálatok részvevői — számos ország képviselői és nemzetközi szervezetek megfi­gyelői — megvitatták a felsőok­tatás és a tudományos kutatás terén folytatott nemzetközi e­­gyüttműködés előmozdításának kérdéseit és erre vonatkozóan döntéseket és ajánlásokat fo­gadtak el. A Magyar NK Fegyveres Erőinek napja alkalmából Szűts Pál, a Magyar NK bucuresti-i nagykövete koktélt adott. Ott volt a Honvédelmi Mi­nisztérium több vezetőségi tagja, a Külügyminisztérium, más mi­nisztériumok és központi intéz­mények képviselői, tábornokok és törzstisztek, újságírók. Részt vettek országunkban akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetői, katonai attasék, a diplomáciai testület más tagjai. XXIV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK ÚJABB ARANYÉRMESÜNK:­­ VASILE PUSCASU SZABADFOGÁSÚ BIRKÓZÓ Mint már hírül adtuk, Daniel Dumitrescu pehelysúlyú öklö­zünk is döntős, tehát az arany­éremért lép szorítóba vasárnap. Kiváló öklözőnk, akárcsak e­­lőbbi mérkőzésein, ezúttal is bi­zonyította technikai-taktikai, tu­dását, s 5—0 arányú­ fölényes győzelmet aratott a dél-koreai Lee Jae-Hyuk ellen. Daniel Dumitrescu 5. sikerét aratta a jelenlegi olimpiai tornán. Az ezüstérem tehát biztosítva van számára, de folytatja a küzdel­met az aranyéremért; utolsó el­lenfele az olasz Giovanni Parisi az elődöntő első menetében le­győzte a marokkói Abdelhak Achikot, aki feladásra kénysze­rült. Szabadfogású birkózásban a 100 kg-os súlycsoportba tartozó Vasile Puscaru a negyedik for­dulóban pontozásos győzelmet aratott Robotka István (Magyar­­ország)­ ellen, a­z 5. fordulóban pedig szintén pontozással bi­zonyult jobbnak Bill Scherr a­­merikai bajnoknál. A döntőben képviselőnk a ne­ves szovjet birkózó, Leri Habe­­lov ellen mérkőzött és hatalmas csatában pontozásos győzelmet aratott. Ezzel megszerezte or­szágunk küldöttsége számára a hatodik aranyérmet. 0 KAJAK—KENU • Lebonyolították az 500 m-es versenyszámok döntőit. Eredmé­nyek • férfiak: kajak kettős: 1. Új-Zéland 1 p 33.98 mp, 2. Szovjetunió 1 p 34.15 mp, 3. Magyarország 1 p 34.32 mp, 4. NSZK 1 p 34.40 mp, 5. Románia (Daniel Stoian—Angelin Velea) 1 p 35.96 mp, 6. Lengyelország 1 p 36.22 mp • kenu egyes: 1. Olaf Heukrodt (NDK) 1 p 56.42 mp, 2. Mihail Szilvinszkij (Szov­jetunió) 1 p 57,26 mp, 3. Martin Marinov (Bulgária) 1 p 57,27 mp. 4. Szabó Attila (Magyaror­szág) 1 p 59,37 mp, 5. Jan Pin­­czura (Lengyelország) 1 p 59,90 mp. 6. Aurel Macarencu (Romá­nia) 2 p 00.98 mp • Kenu ket­tős: 1. Szovjetunió 1 p 41.77 mp, 2. Lengyelország 1 p 43.61 mp, 3. Franciaország 1 p 43.81 mp, 4. Bulgária 1 p 44.32 mp, 5. NDK 1 p 44.36 mp, 6. Magyarország 1 p 44.84 mp, 7. Románia (Gri­­gore Obreja—Gheorghe Andriev) 1 p 45.90 mp • Kajak egyes: 1. Gyulai Zsolt (Magyar­ország) 1 p 44.82 mp, 2. Andreas Stahle (NDK) 1 p 46.38 mp, 3. Paul McDonald (Új-Zéland) 1 p 46.46 mp, 4. Michael Herbert (USA) 1 p 46.73 mp, 5. Kari Lundkvist (Svédország) 1 p 46.76 mp, 6. Szabó A. (Csehszlo­vákia) 1 p 47.38 mp • Nők: ka­jak kettős: 1. NDK 1 p 43.46 mp, 2. Bulgária 1 p 44.06 mp, 3. Hollandia 1 p 46 mp, 4. Magyar­­ország 1 p 46,58 mp, 5. Szovjet­unió 1 p 47,68 mp, 6. Svédország 1 p 48,39 mp • kajak egyes: 1. Vania Gecseva (Bulgária) 1 p 55,19 mp, 2. Brigitt Schmidt (NDK) 1 p 55,31 mp, 3. Izabella Dylewska (Lengyelország) 1 p 57,38 mp, 4. Kőbán Rita (Ma­gyarország) 1 p 57,58 mp, 5. Tracy Phillips (USA) 2 p 00,81 mp. • SÚLYEMELÉS • Véget ért a küzdelem ólom­­súlyban. A győzelmet a szovjet Alekszandr Korlovics szerezte meg 462.500 kg-mal (212,500-­­4-250). A következő helyezettek: Manfred Nerlinger (NSZK) 430 kg (1904-240) és Martin Zawieja (NSZK) 415 kg (182,5004-232,500), • KOSÁRLABDA • A női torna az USA váloga­tottjának győzelmével ért véget. Az amerikai sportolók 77—70 (42—36) arányú győzelmet arat­tak Jugoszlávia együttese ellen. A bronzéremért folytatott ve­télkedőben a Szovjetunió csa­pata 68—53 (32—21) arányban győzte le Ausztrália együttesét. • ASZTALITENISZ • A női egyes negyeddöntőiben az alábbi eredmények születtek: Jiao Zhimin (Kínai NK)—Hong Cha Ok (Dél-Korea) 3—0 (21—9, 21—9, 21—11), Maria Hrachova (Csehszlovákia)—Bettine Vries­­ koop (Hollandia) 3—0 (21—8, 21—15, 21—19), Jing Chen (Kínai NK)—Fiiura Bulaatova (Szov­jetunió) 3—0 (21—4, 21—11, 21—2), Li Halien (Kínai NK)— Valentyina Popova (Szovjet­unió) 3—0 (21—13, 21—12, 21—19)­ • BIRKÓZÁS • Kiosztották az első érmeket szabadfogású birkózásban. • 48 kg-os súlycsoport: 1. Takashi Kobayashi (Japán), 2. Ivan Co­­nov (Bulgária), 3. Szergej Ka­­ramscsakov (Szovjetunió) • 62 kg-os súlycsoport: 1. John Smith (USA), 2. Sztyepan Sarkiszjan (Szovjetunió), 3. Simeon Sterev (Bulgária) • 90 kg-os súlycso­port: 1. Maharbek Hadarcev (Szovjetunió), 2. Akira Ota (Ja­pán), 3. Kim Tae Woo (Dél-Ko­rea). • RÖPLABDA • A női döntőben: Szovjetunió— Peru 3—2 (10—15, 12-15, 15—13, 15—7, 17—15), a bronzéremért: Kínai NK—Japán 3—0 (15—13, 15—6, 15—6). • VÍVÁS • A kardcsapatverseny ered­ményei: 1. Magyarország, 2. Szovjetunió, 3. Olaszország. • CSELGÁNCS • A 86 kg-os súlycsoport érme­sei: 1. Peter Seisenbacher (Ausztria), 2. Vlagyimir Seszta­­kov (Szovjetunió), 3. Ben Spij­­kers (Hollandia) és Akinobu Oszako (Japán). • KÉZILABDA • A női döntőben: Dél-Korea— Szovjetunió 21—19 (13—11). • ATLÉTIKA • Lebonyolították az 1500 m-es női síkfutás elődöntőit. Mindkét képviselőnk, Doina Melinte és Paula Ivan az illető csoportban az első helyen végzett s bejutott a döntőbe. Eredmények: I. cso­port: 1. Doina Melinte 4 p 06.87 mp. 2. Deborah Bowker (Kana­da) 4 p 07.06 mp. 3. Tatjana Szemolenko (Szovjetunió) 4 p 07.11 mp. 4. Kim Gallagher (USA) 4 p 07,22 mp. II. csoport: 1. Paula Ivan 4 p 03,33 mp, 2. Mary Slaney (USA) 4 p 03,61 mp, 3. Andrea Hahmann (NDK) 4 p 03,65 mp, 4. Lynn Williams (Kanada) 4 p 04,20 mp. A 200 m-es női síkfutás az a­­merikai Florence Griffith-Joy­­ner győzelmével ért véget, tel­jesítménye: 21.34 mp, új világ­rekord! A következő helyezet­tek: Grace Jackson (Jamaica) 21.72 mp és Heike Dreschler (NDK) 21.99 mp. A női diszkoszvetés győztese Martina Heilman (NDK) új o­­limpiai rekordot állított fel 72,30 m-es eredményével. A követke­ző két helyezett: Diana Gansky (NSZK) 71.88 m és Cvetenka Hrisztova (Bulgária) 69,74 m. Az amerikai Jackie Joynes- Kersee, a hétpróba győztese el­ső helyre került távolugrásban is 7.40 m-es eredményével, s így a második aranyérem birtokába jutott. Az ezüstérmet Heike Dreschler (NDK) nyerte 7,22 Hí­res, a bronzérmet Galina Csisz­­tyakova (Szovjetunió) 7,11 Hí­res. Meglepetéssel ért véget a ve­télkedő női magasugrásban: az első helyet és az aranyérmet az amerikai Louise Ritter szerezte meg — helyosztó verseny után — a világcsúcstartó Sztefka Kosztadinova (Bulgária) ellené­ben. A tulajdonképpeni verse­nyen mindkét atléta 2,01 m-es teljesítményt ért el. A helyosztó versenyen, amikor 2,03 m-re e­­melték a lécet, Louise Ritter­­nek sikerült átugrania, Sztefka Kosztadinova azonban leverte. Bronzérmes a szovjet Tamara Bikova 1,99 m-rel. A felnőtt ver­senyen most ■ először szereplő Alina Astafei az 5. helyen vég­zett 1,93 m-rel, akárcsak a volt világcsúcstartó Ludmila Ando­­mova (Bulgária). A női magasugrás végső táb­lázata: 1. Louise Ritter (USA) 2,01 m (2,03 m a helyosztó ver­seny után), 2. Sztefka Koszta­dinova (Bulgária) 2,01 m, 3. Ta­mara Bikova (Szovjetunió) 1,99 m, 4. Olga Turcsak (Szov­jetunió) 1,96 m, 5. Alina Asta­fei (Románia) és Ludmila An­­donova (Bulgária) 1,93—1,93 m, 7. Christina Stanton (Ausztrália) 1,93 m. 100 méteres gátfutásban a fő esélyes, a bolgár Jordanka Don­­kova, a­ versenyszám világcsúcs­tartója győzött 12,38 mp-cel. A következő helyezettek: Gloria Siebert (NDK) 12,61 mp és Clau­dia Zackiewicz (NSZK) — 12,75 mp. Julius Kariuki kenyai atléta győzött a 3000 m-es akadályfu­tásban 8 p 05,51 mp-cel, ami új olimpiai rekord. Az ezüstérmet honfitársa, Peter Koech szerez­te meg 8 p 06,79 mp-cel, a bronzérmet a brit Mark Row­land 8 p 07,96 mp-cel. 50 km-es gyaloglásban a szov­jet Vjacseszlav Ivanyenko győ­zött 3 ó 38 p 29 mp-cel, máso­dik Ronald Weigel (NDK) 3 ó 38 p 56 mp-cel, harmadik Hart­wig Gauder (NDK) 3 ó 39 p 45 mp-cel • GYEPLABDA • A férfi vetélkedő elődöntőjé­nek eredményei: NSZK—Hollan­dia 2—1 (0—1), Nagy-Britannia —Ausztrália 3—2 (1—0). A hely­osztó mérkőzések eredményei: Pakisztán—Szovjetunió 1—0 (0—0), Spanyolország—Kanada 2—0 (1—0), India—Argentína 10—6. TOVÁBBI EREDMÉNYEK QUETT K. J. MASIRE úrnak, Botswana Köztársaság elnökének GABORONE Botswana Köztársaság állami függetlensége kikiáltásának XXII. évfordulója jó alkalom számomra, hogy meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldjem, önnek személy szerint jó egészsé­get és boldogságot, a baráti botswanai népnek haladást és jólétet kívánjak. Meggyőződésem, hogy országaink baráti együttműködése szün­telenül fejlődni fog a román nép és a botswanai nép, a nemzetközi béke, megértés és együttműködés javára. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Messzemenően nagyra becsülöm és köszönöm a szeptember 26-i dicsőséges forradalom 26. évfordulója alkalmából hozzám intézett üdvözletet. A magam részéről legőszintébb jókívánságaimat küldöm, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti román népnek szüntelen haladást és jólétet kívánok. ALI ABDULLAH SZALEH ezredes, Jemen Arab Köztársaság elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka, a Népi Főkongresszus főtitkára NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének A pakisztáni kormány és nép, valamint a magam nevében sze­retném őszintén megköszönni önnek, a román kormánynak és nép­nek a Mohammad Zia­ ul Haq elnök tragikus halálával kapcsolatos részvéttáviratot. Úgyszintén nagyra becsülöm az ön döntését, hogy magas szintű küldöttséget menesztett volt elnökünk temetésére. Őszinte híve, GHULAM ISHAQ KHAN, Pakisztán Iszlám Köztársaság ideiglenes elnöke Villanófény (Székely Sándor felvétele) Szabadtéri előadás Október 1. szombat IV. évnegyed X. hónap Az évből eltelt: 275 nap Hátra van még: 91 nap Napkelte: 6.14 Napnyugta: 17.56 Holdkelte: 21.18 Holdnyugta: 13.13 ÁTMENETI FELHŐ­SÖDÉS A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Általában szép idő különösképpen délen és keleten, majd átmeneti fel­­hősödés főként az északi és az északnyugati részeken helyi esőkkel, megélénkülő széllel. Nappali hőmérséklet 16—23 fok között, ennél magasabb délkeleten, ahol elérheti a 26 fokot is, éjszakai 14—17 fok között, illetve ennél ala­csonyabb a hegyvidéki me­dencékben, ahol 2—3 fokig süllyedhet a hőmérő higany­szála. ■ Vatelint helyettesít a be­gyűjtött maradék textilanyag­ból készülő Bevatex és Tapi­­term, amelynek gyártási eljá­rását a iasi-i Gh. Asachi Po­litechnikai Intézet textiltech­nológiai és kémiai fakultásán dolgozták ki. A fakultás kis tételű gyártással foglalkozó műhelyében rendeléses alapon előállították az első mennyi­ségeket is a két új textil­anyagból, különböző ipari egy­ségek számára. ■ Új útburkolatot dolgoz­tak ki a Timis megyei Út- és Hídépítő Igazgatóság szakem­berei az építőmérnöki fakul­tás szakkatedrájának köz­reműködésével. A találmány­ként szabadalmazott útbur­kolat aprókőből és bitumenes homokból áll. Az előnyei kö­zé tartozik igen energiaigé­nyes hiányanyagok fogyasztá­sának csökkentése. ■ Az év eleje óta a gaz­dasági egységekből 9500 ton­na acélt, 52 tonna csiszolóa­nyagot, 270 tonna műanya­got, a lakossági gazdaságok­ból több mint 6560 tonna a­­célt, 50 tonna öntöttvasat, 54 tonna vörösrezet, 11 tonna sárgarezet, 18 tonna ólmot és 20 tonna alumíniumot, to­vábbá 875 tonna papírt gyűj­töttek be terven felül a me­gyei anyagvisszanyerő és -ér­tékesítő vállalat dolgozói, szé­les körű honpolgári közremű­ködéssel Cl­j megyében. TÉVE VASÁRNAP 11.30 Gyermekvilág (SZ) • Az országos pionírfórum hatá­rozatai valóra válnak • A munka és a forradalmi szel­lem iskolájában • A Meg­­éneklünk, Románia országos fesztivál díjnyertes együt­teseinek műsorából • Ri­portfilm a pionírok műsza­ki alkotásainak országos ki­állításáról • Rajzfilmek • A haza sólymainak • Film­múzeum az iskolatáskában: Tiltott barátság — utolsó rész. 12.30 Faluműsor (SZ) 13.00 Telex 13.05 Vasárnapi album (SZ) • Kis déli hangverseny • Rajz­filmek • Őszi melódiák­ • Szemelvények filmvígjáté­kokból • Tusnádi vaká­ció • Aura Urziceanu és Mihai Constantinescu éne­kel • Tv-sport • Zenés rivaldafény • A haza termé­szeti szépségeiből • A tv­­nézőé a szó 19.00 Híradó 19.20 Megéneklünk, Románia (SZ) Szeretett vezetője előtt tiszteleg az ország 20.20 Játékfilm: Polly kisgyer­meke 21.40 Zenés találkozó a Ciami­­giuban (SZ) 21.50 Híradó ­ Egymilliárd utast szállított eddig a bucuresti-i metró. Jelenleg a 10 kilo­méter hosszú, hat állomás­sal rendelkező III. fővonal épül. Eddig az alagút 60 százalékát készítették el, s az egész munkát 1989. au­gusztus 23-ra, csaknem há­rom hónappal határidő e­­lőtt fejezik be. A metróépí­tők több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg és több mint 200 köb­méter betont öntöttek ter­ven felül. ■ A báltátesti-i (Neamt megye) üdülőtelepen működő fogászati komplexumban a Dentis gyermektábor kereté­ben Neamt megyéből és a fő­városból 40 gyermek része­sült legutóbb komplex fogá­szati és általános kezelésben. A kezelési eljárások közé tar­tozik többek között az aku­punktúra és a gyógyteázás. ­ Hagyománytisztelet és csúcstechnológia illiárdos embertömeg, a világ legmagasabb hegyvonulata, óriás fo­lyamok, végeláthatatlan sivata­gok és Európa egész termőterü­letét meghaladó rizsföldek or­szága, amelyet az egyetlen o­­lyan emberkéz alkotta építmény szel keresztül, ami a Holdról is látható. A kínai nagy faj első­sorban jelkép­e egy hatalmas ország, még hatalmasabb népe és évezredes történelmének jel­képe. De Kína a nagy találmá­nyok, felfedezések hazája is. A papír, a puskapor, az iránytű és a könyvnyomáson kívül számtalan hagyomány és világ­újdonság fűződik az ország ne­véhez. Ezzel egyidejűleg, a kínaiak rendkívül hagyom­ánytisztelőek: a különleges rizspapírt ma is kicsiny műhelyek kézműipa­­rosai, csak általuk ismert re­ceptek szerint állítják elő, a porcelánvázákat ma is ugyan­azokkal az évezredes növény- és á Hot motívumokkal díszítik, s a teázás szertartása ugyanazon rituálé szerint folyik. S hogy eb­ben semmi anakronisztikus nin­csen, azt talán legjobban az ak­kupunktúra — ősi kínai gyógy­mód — iránti világméretű ér­deklődés és elismerés tanúsítja na­pjainkban. Az évezredes történelmében mélyen gyökerező napjaink Kí­nája azonban sebesen halad a fejlődés útján. Mindenütt az országban, városokban vagy falvakban, nagy ipari kom­binátokban vagy mezőgazdasá­­gi szövetkezetek mellett épült legújabb kisvállalatokban, e­­gyetemeken vagy termőföldeken a fejlődés ugyanazon erőteljes ritmusa van jelen. Shanghai, az ország jelenlegi legnagyobb gazdasági és ke­reskedelmi központja, a tízmil­liós város az évszázadok folya­mán igen gyakran változtatta arculatát és főként hivatását. A hajdani rossz hírű kikötő, a ka­lózkereskedelem egykori köz­pontja, a kalandorok paradi­csoma a felszabadulást és a köztársaság kikiáltását követő­en merőben megváltoztatta ar­culatát, s King valamennyi vidé­kéhez hasonlóan lendületesen bekapcsolódott az átalakulások nagy művébe. Az ipari fellendülés méretét egyik legjobban igazoló meg­­valósítása a baoshani fémipari kombinát. A 11 négyzetkilo­méteren elterülő kolosszus ma 7 millió tonna acélt termel, sza­kosított üzemei pedig 4 millió tonna csövet állítanak elő. Tíz esztendővel ezelőtt a­ kombinát helyén semmi sem volt — se házak, se emberek, se növény­zet, csak a kietlen, puszta táj. Azóta a vidék kétszeres gyö­keres változáson ment keresztül. Először a rizstáblák vonalzóval meghúzott rendszere,, majd a zöldségesek, s a kínaiakra oly jellemző termőföld iránti tisz­telet jegyében „kicentizett” más mezőgazdasági parcellák je­lentek meg. Ezzel párhuzamosan épült fel az ipari zóna is. A kettő együttes hatása, amilyen meglepő, oly nyugalomkeltő is: se zaj, se szennyeződés, az em­ber nem is feltételezné, hogy a növénytenger közepén kima­gasló betonkockákon belül a hatalmas kohók milliós tételek­ben ontják testükből az izzó acél tonnáit, amelyek engedel­mesen öltenek majd a gépso­rok „kezei" közt végeláthatat­lan kígyótestet. Ám a gyors változások olyan igényeket támasztottak, me­lyek sürgető hatása alatt az a­­cél e fellegvára rövidesen meg­szűnik az ipari fejlődés kínai szimbólumának lenni: a jelen­legi ötévi tervidőszak előirány­zatai szerint a gazdaság átszer­vezi termelési struktúráját. S egyáltalán nem véletlen, hogy a kimondottan hagyományos á­­gazatok, a könnyű- és élelmi­szeripar további felfuttatása mellett, a modern gépgyártói­par és az elektronika, a mik­roelektronika, a számítástech­nika és a robotika fejlesztése kerül előtérbe. Az új irányzat egyik képvise­lője a beijingi terepgépkocsi­­gyártó vállalat. Itt már a XXI. század technológiája uralkodik. Kezdve az épületek és belső terek funkcionális, ergonomi­­kus megtervezésétől, a videó­­rendszerű ellenőrző és kommu­nikációs eszközöktől, el egészen a komputeres tervezésig, s a szerelési folyamat teljes robo­­tizálásáig. A vállalat évi ka­pacitása jelenleg 23 ezer exportképes gépjármű, a kö­vetkező években ez a szám a­­zonban megkétszereződik, majd megháromszorozódik. S ez csak a kezdet: a tervek szerint a csúcstechnológiák széles körű al­kalmazásával, a tudomány és a technika legújabb vívmányos bevezetésével a kínai gazdaság az ezredfordulóig olyan vál­tozáson megy keresztül, amely lehetővé teszi az iparilag fej­lett országok szintjének mielőb­bi elérését. Kallós Péter ELŐRE A baráti kínai nép nagy nemzeti ünnepe ZHAO ZWANG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának YANG SHANGKUN elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének VIAN LI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Népképviseleti Nemzetgyűlése Állandó Bizottsága elnökének Li PENG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének BEIJING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 39. év­fordulója alkalmából a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, kormánya és a román nép, valamint a magunk nevében a legmelegebb gratulációinkat és jókí­vánságainkat intézzük önökhöz, a Kínai Kommu­nista Párthoz, a kínai kormányhoz és a baráti kínai néphez. A Kínai Népköztársaság 1949. október elsején történt kikiáltása, a Kínai Kommunista Párt ve­zette kínai népnek, az imperialista elnyomás és a belső reakció ellen, a társadalmi és nemzeti felszabadításért folytatott hosszadalmas forradal­mi harca ragyogó betetőzése, új korszakot nyitott a kínai nép életében és egyben erőteljes hatást gyakorolt nemzetközi téren a szabadság, a nem­zeti függetlenség, a haladás és a béke erői javára. A szocializmus éveiben a kínai nép történelmi jelentőségű győzelmeket ért el a szocialista for­radalom és építés stratégiai célkitűzéseinek, az egész társadalomban mélyreható, újító átalakulá­sok valóra váltásában. Ugyanakkor megnőtt a Kínai Népköztársaság szerepe nemzetközi téren, ahol nagy fontosságú tényezőként lép fel a szabadság és a haladás ügyének előmozdításában, a békéért és leszerelé­sért, a nemzetek közötti együttműködés fejles­­ téséért folytatott harcban. A román nép a megkülönböztetett barátság és nagyrabecsülés érzelmeivel viseltet a kínai nép iránt és őszintén örvend a nagy megvalósítások­nak, amelyeket a szocializmus építésében, a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusán kijelölt célkitűzések gyakorlatba ültetésében ért el, hogy Kínát az évszázad végéig korszerű és erős szo­cialista országgá változtassa. A Román Kommunista Párt és a Kínai Kom­­munista Párt, országaink és népeink között hagyo­­mányos baráti, szolidaritási és sokoldalú együtt­működési kapcsolatok állnak fenn. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítések ré­vén e kapcsolatok szüntelenül továbbfejlődnek valamennyi közös érdekű területen. E téren döntő szerepet töltöttek be és töltenek be a gyakori bucuresti-i és beijingi megbeszélések a két párt és ország vezetői között, amelyek minden alka­lommal újabb távlatokat nyitottak a kétoldalú együttműködés számára. Közösen cselekedve, a román—kínai baráti és együttműködési kapcsola­tok szüntelenül fognak fejlődni minden téren a két nép és ország, a szocializmus, a béke és a haladás egyetemes ügye érdekében. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke A kínai nép évezredes tör­ténelme legnagyobb je­lentőségű eseményének évfordulóját ünnepli: 1949. ok­tóber elsején a kínai munkás­­osztály, parasztság, értelmiség és hadsereg képviselőinek bei­jingi nagygyűlésén kikiáltot­ták a Kínai Népköztársaságot. A kommunista párt vezette kínai nép forradalmi győzelme új korszakot nyitott meg a nagy ázsiai nép életében, meg­teremtve a feltételeket a gaz­dasági és társadalmi átalakí­tások számára, s egyben az ázsiai imperializmus pozíciói­nak gyengítésével jelentős mértékben hozzájárult a nem­zetközi erőviszonyoknak a bé­ke, a nemzeti függetlenség, a­ demokrácia és a szocializmus erői javára történő megválto­zásához. A szabad fejlődés csaknem négy évtizede alatt megtett út meggyőzően bizonyítja, hogy sorsának uraként a kínai nép­nek sikerült a múltból örökölt félfeudális és félgyarmati tár­sadalmat gyökeresen átalakí­tania s jelentős sikereket elér­nie a valamennyi tevékeny­ségi területre kiterjedő szocia­lista építés folyamatában. A mai Kína legfontosabb gazdasági ágazatai a bányászat (főként szén), a kőolajkiterme­lés, a vas- és színesfémkohá­szat, a villamosenergia­termelés, a gépipar és a vegy­ipar. A könnyűipar terén kü­lönösen a textilipar fejlett. A mezőgazdaságban a gabonater­melés (elsősorban a rizs), a textilnövények (főleg a gya­pot), szójabab, földimogyoró, tea, dohány, gyümölcs, a ter­mészetes selyem és az állat­­tenyésztés a legjelentősebbek. Jelenleg a kínai nép alkotó energiáit az 1986-ban beindí­tott hatodik ötéves terv elő­irányzatainak valóra váltására összpontosítja. A gazdasági­­társadalmi fejlesztési terv a­­lapcélkitűzései a kereslet és a kínálat közötti egyensúly meg­teremtése és a fokozott gaz­daságfejlesztési ütem meg­őrzése. Ennek érdekében kö­vetkezetes erőfeszítéseket tesz­nek a munkatermelékenység fokozása, a jövedelem növe­lése és a kiadások csökkenté­se érdekében, takarékossági intézkedéseket ültetnek gya­korlatba és folytatják a nagy és közepes vállalatok fellen­dítését és a mezőgazdaság megszilárdítását és korszerű­sítését célzó­ reformot.----—*“ Megkülönböztetett hangsúlyt fektetnek az utóbbi években egyszersmind a tudományos kutatás fejlesztésére, rendkí­vüli figyelmet fordítva az új technológiák bevezetésére és a korszerű tudomány és tech­nika vívmányainak széles kö­rű alkalmazására, az oktatás és általában a kultúra fejlesz­tésére. Az utóbbi időszakban tökéletesítették a szakmai ok­tatás és továbbképzés rend­szerét és szüntelenül fejlesz­tették a felsőoktatást, a hang­súlyt egyre inkább a szakkép­zés minőségi vetületeire he­lyezve. A mostani szakasz egyik fő célkitűzése a falusi és városi lakosság életszínvonalának e­­melése a termelés fokozása, a munkafeltételek javítása és a gyengébben fejlett övezetek támogatása révén. A szocialista Románia népe mély rokonszenvvel és szoli­daritással kíséri figyelemmel a kínai nép alkotó erőfeszíté­seit és kiemelkedő megvalósí­tásait, nagyra értékeli a Kí­nai Népköztársaságnak a nem­zetközi életben, az általános béketörekvések érvényesítésé­ért vívott küzdelemben betöl­tött jelentős szerepét. A nem­zeti függetlenség és szuvere­nitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előny és segítségnyújtás elveire tá­maszkodó román—kínai poli­tikai, gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális együtt­működési kapcsolatok az évek során szüntelenül fejlődtek és diverzifikálódtak. E felfelé í­­velő fejlődésben meghatározó szerepet töltenek be a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt közötti szo­ros baráti és szolidaritási kap­csolatok, a két ország párt- és államvezetőinek bucuresti-i és beijingi találkozói. A közeljö­vőben Nicolae Ceausescu elv­­társ Elena Ceausescu elvtárs­nővel együtt újabb hivatalos baráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban Zhao Ziyang elvtárs, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára és Yang Sharngkun elvtárs, a Kínai Népköztársaság elnöke meg­hívására. Az ez alkalommal sorra kerülő magas színtű megbeszélések minden bizony­nyal újabb lehetőségek feltá­rását eredményezik a köl­csönösen előnyös együtt­működés továbbfejlesztésére, a Romániában és Kínában folyó szocialista építés hasznára és egyben az enyhítlési és lesze­relési politika, a haladás és a nemzetközi együttműködés elő­mozdítása érdekében. Rostás M. Irén CONSTANTIN DASCÃLESCU, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere

Next