Romániai Magyar Szó, 1990. július (2. évfolyam, 159-184. szám)

1990-07-01 / 159. szám

Romániai Magyar Szó • 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI 1990. július 1 Ö UTÓPIA ÉS REÁLIS ESÉLY fszeurópai méretekben és időbeli távlatban gondolkodva vizsgálta a ■Közös Piac jelen­ helyzetét és jö­vőjének alakulását június 25—26-án a Közösség Tanácsa — állam- és kormány­fői találkozója. A soros elnök, Írország, immár másodszor látta vendégül a tizen­két vezetőt Dublinban. A tavasszal — te­kintettel a közösségi ügyek­­ egészében véve az európai helyzet gyors és előre nem látott alakulására — rendkívüli csúcstalálkozót tartottak a tizenkettők, így az ír főváros mondhatni megtisztelve é­­rezheti magát, hiszen az elnöki teendők ellátásában egymást félévenként váltó tagállamok a hivatali idő hat hónapja a­­latt rendszerint egyszer nyújtanak hajlékot a közös piaci csúcsszerv tanácskozásainak. A szőnyegre került kérdések lényegé­ben azonosak voltak a két tanácskozáson, azzal a különbséggel, hogy az eltelt idő tovább érlelte a megoldási lehetőségeket, illetve körvonalazta a kilátásokat Mégpe­dig olyan ütemben, amilyenre nem volt példa a háború utáni évtizedekben, ame­lyekben pedig igen sok szó esett a fel­gyorsult időről, az események gyors pör­­géséről. Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet — amióta a múlt esztendő őszé­től kezdődően a közép-kelet-európai or­szágok végrehajtották a maguk ilyen vagy olyan forradalmát, de mindenképpen kor­szakosnak nevezhető átalakításait — új­fajta gondolkodást, az eddigitől gyökere­sen eltérő megközelítési módot, új viszo­nyulást igényel elsősorban kontinensünk országaitól. Amelyek egyébként kezdettől fogva érzékenyen reagáltak az önmagu­kat szocialistáknak nevező rendszerek, va­lójában diktatúrák megdöntésére. Már­­csak azért is, mert az új körülmények kö­zött új jelentőséget nyer az Európai Gaz­dasági Közösség továbbfejlesztése, a ti­zenkét ország több mint háromszáz millió fogyasztóját felölelő, vámhatároktól men­tes, egységes termék- és munkaerőpiac létrehozása és a tagállamok politikai u­­niójának megteremtése. A gazdasági és politikai vonatkozások egyként napirenden szerepeltek Dublin­ban, s az elvi egyetértés — bár részlet­­kérdésekben vannak még eltérő vélemé­nyek — létrejött. Mint az II. Messagero című olasz lap írja, az ír fővárosban le­fektették minden idők legnagyobb szabá­sú európai átalakulásának alapjait, s megszabták a külpolitikai és biztonság­­politikai együttműködés irányait. Megfigyelők szerint a prímhegedűs a nyugatnémet kancellár volt. Hiszen ami­kor a kelet-németországi rendszerváltás után nyomban meghirdette a német egy­ség gondolatát, az NSZK közös piaci part­nerei azzal hűtötték le, hogy a német kér­dés rendezése csakis a földrészünkön vég­bemenő átalakulások függvényében lehet­séges, mégpedig egy új biztonsági rend­szer keretében, hogy a létrejövő egységes nagy Németország senkire nézve ne je­lenthessen veszélyt, egyetlen szomszédja se érezze fenyegetődnek békéjét és nyu­galmát. Nos, jóllehet az új európai biztonsági rendszer még nem is körvonalazódik, a nyugat-európai gazdasági és politikai egység kialakulóban, az is elhatározott dolog, hogy az NDK az idén december­ben megtartandó össznémet parlamenti választásokkal megvalósuló egységesítés után automatikusan beolvad a Közös Pi­acba. Ami pedig politikai-katonai hova­tartozását illeti, mondhatni szintén eldön­tött dolog, úgyhogy Helmut Kohl kancel­lár ütheti a vasat — s meg is tette Dub­linban — nemcsak a gazdasági, de a politikai egység ügyében is. A találkozón elhatározták, hogy a két kérdéscsoporttal két kormányközi értekez­let foglalkozik majd decemberben Rómá­ban, abban a fővárosban, ahol 1957-ben kidolgozták a Közös Piac alapokmányát, a Római Szerződést. Ez alkalommal a gaz­dasági integráció „technikai" részleteit és a politikai unió szabályozását dolgozzák ki, hogy az elkövetkező két év folyamán meg lehessen hozni mindazokat az intéz­kedéseket — köztük a közös pénznem be­vezetését és egy közösségi központi bank létrehozását —, amelynek nyomán 1993 január első napján megnyílnak az egysé­ges közös piac kapui. A politikai unió ki­alakítása valamivel távolabbi cél, a Római Szerződés módosítását, illetve kiegészíté­sét teszi szükségessé, mert — mint nem kis iróniával az egyik tekintélyes brit na­pilap megjegyezte : azt fogják elhatá­rozni, mennyire nyirbálják meg a tagor­szágok szuverenitását. Más vélemények szerint ez a jövő objektív, ha nem éppen törvényszerű útja. Hiszen csak közös úton járva érhető el a gazdasági ütemek és a fejlettségi szintek közelítése és kiegyenlí­tődése egy távolabbi időpontban. Jellem­ző ilyen vonatkozásban, hogy a nemrég kidolgozott, 53 milliárd ECU-t (egyezmé­nyes közös piaci pénzegységet) kitevő 1991-es költségvetés minden eddiginél na­gyobb összeget, csaknem 14 milliárd ECU-t irányoz elő a közösségi dokumen­tumokban strukturális akcióknak nevezett átalakításokra, vagyis az elmaradottabb országok és vidékek fejlesztésére. És ha már a költségvetésről esett szó, hadd álljon itt még egy adat: egymilliárd dollárnak megfelelő összeg szolgálja a közép-kelet-európai országokkal való e­­gyüttműködést. De az együttműködésen túl arról is szó van, hogy támogatni szán­dékoznak az illető országok áttérését a piacgazdálkodásra. Dublinban a Szovjet­unió gazdasági reformpolitikájának tá­mogatásáról tárgyaltak, s az eredmény az, hogy sürgősen kidolgozzák a rövid le­járatú kölcsönök és a távlati gazdasági szerkezetváltási programok támogatásá­nak tervét. Az NSZK még az ősz folya­mán ötmilliárd márkát folyósít, Kohl kéré­sére pedig az Egyesült Államokat, Kana­dét és Japánt is bevonják a segélyezési akcióba. A Szovjetunió támogatása, a gorba­­csovi politika melletti kiállás érdeke a Nyugatnak, hiszen Gorbacsov nélkül ta­lán nem következett volna be az a lánc­reakció, amely a nyugati világ széles nyi­tását váltotta ki Kelet felé. Az új úton el­induló országok támogatása, persze, fel-­ tételhez kötött: a gazdasági segélyben részesülő közép-kelet-európai országok tiszteletben tartják a demokrácia elveit, és gyakorlati lépésekkel bizonyítják, hogy valóban áttérnek a piacgazdálkodásra. A demokrácia elveinek megsértése a támo­gatás megvonását váltja ki, mi több, min­dennemű együttműködésnek eltorlaszolja az útját. Példa rá, hogy a múlt havi buka­resti események nyomán felfüggesztették az EGK és Románia között aláírt együtt­működési szerződés ratifikálási eljárását A tizenkettők nyilván azt akarják elérni, hogy a volt vasfüggönyön túli országok „szalonképessé" váljanak, mielőtt belép­nek a közös Európai Házba. Melynek út­ját oly nagy odaadással egyengetik a kö­zös piaci tagállamok, mert gazdasági e­­rejénél fogva, amely a világátlagnál ma is magasabb ütemben fejlődik, a közösség objektíve vonzáskörébe ragadja a Keletet — beleértve a Szovjetuniót is —, a gaz­dasági közeledés eredményei pedig meg­felelő mutációkban materializálódnak tár­sadalmi-politikai síkon, s ez arra a meg­állapításra jogosítja a már idézett olasz lap kommentátorát, hogy Európa történel­me legvitálisabb szakaszának küszöbén áll. Ami egy évvel ezelőtt még utópiának tűnt, az ma már reális, elérhető közelségben levő esélynek mutatkozik. SZOCS OLGA Magyarország AZ ÚJ MAGYAR KÜLÜGYI SZÓVIVŐ ELSŐ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A Magyar Köztársaság Külügyminiszté­riuma — hivatkozva az EBEÉ bécsi utóta­lálkozójának záródokumentumában fog-1­­j­­air, az EBEÉi emberi dimenziója című fe­jezet első pontjára­­— azzal a kéréssel for­dult Románia külügyminisztériumához, hogy adjon megfelelő tájékoztatást a tra­gikus, erőszakba torkolló június 13—15-i bukaresti eseményekről. A külügyminisz­térium ugyanis nem tartja kielégítőnek Petre Roman miniszterelnöknek a magyar kormányfőhöz ebben az ügyben is intézett üzenetét. A magyar Külügyminisztérium új szóvivője, Herman János beszámolt arról, hogy Szokai Imre külügyminisztériumi ál­lamtitkár-helyettes június 26-án a minisz­tériumba kérette a budapesti román nagy­­követség magas rangú diplomatáját, és jegyzéket adott át, kérve a véres bukaresti eseményekkel kapcsolatos hiteles román tájékoztatást. A szóvivő emlékeztetett ar­ra, hogy a magyar Külügyminisztérium már június 16-án közleményben ismertet­te a Bukarestben történtekkel kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot. A jegyzék átadásakor a magyar fél jelezte, hogy ké­szen áll külügyminiszter-helyettesi, illetve államtitkár-helyettesi szintű konzultációk­ra, akár már a jövő héten is, Bukarestben vagy Budapesten. A magyar külügyi szó­vivő reményét fejezte ki, hogy a román kormány a nemzetközi közvéleményt ezút­tal hitelesen fogja tájékoztatni úgy a bu­karesti, mint az azzal sok tekintetben ro­konvonást mutató marosvásárheyi atro­citások kivizsgálásáról, ily módon teljesít­ve többszöri ígéretét, hogy a márciusi pog­rom kivizsgálásáról készített jelentését a nyilvánosság elé tárja. A magyar fél egy­úttal reményét fejezi ki, hogy a tényszerű jelentés megnevezi az igazi bűnösöket, re­habilitálja a magyarságot, és igazságot szolgáltat a kirakatper áldozatainak. Ugyan­akkor tájékoztatást kér Carcula Gheorghe, Gréczi Béla, Horváth Stefan, Puczi Kozák Sándor, Puczi Kozák Béla, Puczi Kozák Ernő és Kalló Géza sorsáról. A szóvivő be­számolt arról is, hogy a jegyzék átadása­kor Szokai Imre megjegyezte : a magyar fél a jegyzék átadásával türelmesen meg­várta a román fél hivatalos álláspontjának megismerését, Petre Roman levele után azonban elkerülhetetlenné vált a jegyzék átnyújtása, mivel az eljuttatott levélben lényeges momentumok sikkadnak el. Az új magyar külügyi szóvivő első saj­tótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter hivata­losan kérte az Amerikai Államok Szerve­zetének főtitkárát: Magyarország kapjon ál­landó megfigyelői státust a szervezetben. A szóvivő a magyar külpolitikáról szólva kifejtette, hogy továbbra is változatlan a Magyar Köztársaságnak Kínával kapcsola­tos álláspontja. Az­ új magyar kormány külpolitikai programja ugyanis megerősíti, hogy az ősi kultúrájú Kína megkülönböz­tetett helyet foglal el Magyarország külpo­litikájában. Kína törvényes képviselőjének továbbra is a Kínai Népköztársaságot is­meri el, s Tajvant nem tekinti külön ál­lamnak. (MTI) Az áremelés az idei költségvetési egyensúly javítását célozza Mint olvasóink bizonyára tudomást sze­reztek róla, Magyarországon jövő hónap elejétől áremelésekre kerül sor. Július 1-­én átlagosan 25 százalékkal nő a ciga­retta és a dohányáruk, valamint az égetett szeszes italok ára, 20 százalékkal a benzin és 30 százalékkal a gázolaj ára. Augusztus 1-jétől többe kerülnek a háztartási ener­giahordozók (szén, brikett, koksz, tűzifa, propán-bután gáz), a villamos áram ára átlagosan 25,8 százalékkal emelkedik, ez utóbbi jelentős szóródással alakul ki, Bu­dapesten és a kiemelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb településeken 19 szá­zalékos lesz az áremelés mértéke. A kor­mány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik kompenzálni az áremeléseket : növelik a családi pótlékot, a 4700 forint alatti nyugdíjakat, a rokkantsági nyugdí­jakat, a háztartási pótlékot, a GYED és a GYES összegét. Az áremelésekkel párhuza­mosan jelentősen csökkentik az állami tá­mogatások körét. Erősen mérséklik a nyu­gati exportra kerülő mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek esetében az export­­támogatási kulcsot. Az áremelések és egyéb intézkedések azt célozzák, hogy javuljon az idei költségvetési egyensúly. (MTI) Hivatalosan először szólt róla Amint a France Presse jelenti, Lothar de Maiziére keletnémet miniszterelnök hi­vatalosan első ízben jelentette ki, hogy a német egység az esztendő végéig megva­lósul. „Meggyőződésem — mondotta a hír­­ügynökség szerint a kormányfő a Neue Zeit című napilapnak adott interjúja so­rán —, hogy az év végéig az egyesülés összes bel- és külpolitikai vonatkozása megoldást nyer, s így ésszerű alapokon biztosíthatjuk népünk e történelmi meg­valósítását.“ Ugyanakkor azonban meg­állapította: a belnémet választásokig még bőven van tennivaló. A teendők fő szaka­szaiként említette Bonn és Berlin újabb államszerződését a gazdasági, pénzügyi és szociális után, szövetségi tartományok meg­alakulását és a két állam törvényeinek to­vábbi egybehangolását. MOSZKVA Kongresszus-előkészítő plenáris Pénteken Moszkvában megtartották az SZKP július 2-án sorra kerülő kongresszu­sát előkészítő KB-plenárist. Mihail Gor­bacsov párt- és ál­lam­vezető jelentést ter­jesztett elő. A plénum jóváhagyta a Köz­ponti Bizottság kongresszusi jelentésének főbb irányvonalait. Úgyszintén jóváhagyta az SZKP 28. kongresszusának a Humánus, demokratikus szocializmus felé című prog­ramnyilatkozata tervezetének főbb téziseit, valamint az SZKP szervezeti szabályzatát. Mindkét dokumentumot a kongresszus elé terjesztik jóváhagyás végett. Litvánia felfüggeszti a függetlenségi nyilatkozat végrehajtását Landsbergis, a litván Legfelsőbb Tanács elnöke a parlamentben azt javasolta, hogy 100 napra fagyasszák be a március 11-i függetlenségi nyilatkozat végrehajtását, le­hetőséget adva ezzel a szovjet kormánnyal folytatandó tárgyalások megkezdésére. A parlament 69 igen szavazattal, 35 ellensza­vazattal, illetve két tartózkodással el is fogadta a javaslatot. A moratóriumot a tárgyalások megkezdésekor léptetik életbe — jelenti a TASZSZ. Zambia Nehéz órák Pénteken, amikor úgy látszott, hogy a hét eleji incidensek után helyreáll a nyuga­lom, Lusakában a rendőrség és a katona­ság az egyetem épületének elhagyására kényszerítette a diákokat •— jelentette a France Presse hírügynökség. A helyi for­rásokat idéző hírügynökség szerint a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, akik közül legkevesebb 23-an életüket vesztet­ték, többen megsebesültek. Maga az elnök, Kenneth Kaunda bejelentette, hogy 34 diákot letartóztattak. Szombaton súlyosbodott a helyzet, leg­alábbis ez derült ki a France Presse je­lentéséből, miszerint Kenneth Kaundát államcsínnyel eltávolították a hatalom­ról. A hírt a helyi rádióban maga a puc­­­csot vezető Mwamba Luchembe alezredes jelentette be a hajnali órákban. Az u­­gyanazon rádióban röviddel ezután beol­vasott nyilatkozat azonban cáfolta a kor­mány megdöntésére vonatkozó hírt, fel­kérve a lakosságot, hogy tartózkodjék ott­hon. Az Associated Presse lapzártáig be­érkezett utolsó jelentése szerint az állam­csínyt meghiúsították, s mint Greg Zulu, az Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt — a kormányzó párt — főtitkára a televí­zióban nyilatkozott, az államcsínyt rádió­ban bejelentő tisztet letartóztatták. A fő­titkár egyben leszögezte, hogy a nap folya­mán Kaunda elnök — a terveknek megfe­lelően — kiállítást avat az ország északi részében. • Röviden • Röviden • • Kalinyin járás (OSZSZSZK) Legfel­sőbb Tanácsa jóváhagyta Kalinyin város tanácsának döntését, hogy visszaadják a város régi nevét. Ezentúl tehát a város a Tver, a járás pedig a Tverszk nevet fog­ja viselni. • Az Egyesült Államok kiadja Görög­országnak a sikkasztással vádolt Geor­­giosz Koszkotasz görög bankárt. A dön­tés érzékenyen érinti a krétai bank egy­kori vezetőjét — aki egyébként azonos a Détári Lajos magyar labdarúgót Görögor­szágba igazoló mecénással —, ugyanis ha­zájában 200 millió dollár eltulajdonításá­val vádolják. Állítólag ebből a pénzből fizették a Papandreu-kormány megbukta­tását is. • Eltérítési kísérletet hiúsított meg egy TU—154-es repülőgép személyzete. A bel­földi járat, fedélzetén 165 utassal, Oren­burg fölött repült, amikor két fiatalember mérgesgázzal fenyegetőzve követelte, hogy repüljenek Törökországba. A pilóta azonban nem változtatott menetirányt, ha­nem leszállt az orenburgi repülőtéren, míg a személyzet többi tagjának sikerült fé­ken tartani a légikalózokat. A repülőtéren fegyveres akciócsoport várta a két fia­talt, akiknek egyike mindössze 17 éves. • Borisz Jelcin oroszországi parla­menti elnök rendeletben állított le minden, 1991-től esedékes atomenergia-ipari beru­házást a köztársaságban. Az indoklás sze­rint a köztársasági hatóságok felszerelt­sége elégtelen ahhoz, hogy biztonságga­ kezelhessék és tárolhasák a nukleáris hul­ladékot. 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYT­AT­ÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 Január 9-én délelőtt Gromov professzor, igazságügyi orvosszakértő terjesztette elő sokoldalú vizsgálati tervezetét, amely csaknem teljes mértékben megegyezett a mi elképzeléseinkkel, így emiatt nem is vitatkoztunk egymással, viszont egyre in­­­­kább sürgettük, hogy végre elkezdhessük az érdemi munkát, a csontok tanulmányo­zását, mérését. Ez aznap délután lehetővé is vált Alekszejev akadémikus, akinek a prob­léma megoldásához való jóindulatú hoz­záállását, rendkívül korrekt és csak a tudományos érveket tekintő magatartását, elfogulatlanságát nem lehet eléggé hang­súlyozni, a csontok tanulmányozására sa­ját dolgozószobáját bocsátotta rendelke­zésünkre. Ezzel nem is lett volna baj, hi­szen mi, akik mérni, leírni, adatokat gyűj­teni mentünk, el is fértünk volna ebben a helyiségben. De ismét jött a Mecénás, aki tévéseit, magnóval felszerelt embereit, gyakorlatilag az egész csoportját, megfi­gyelésünk szolgálatába állította. A mi hattagú bizottságunk, a szovjet szakembe­rek egy része és még mások is, már olyan -■■-tömeget jelentettek a helyiségben, hogy olykor még mozogni sem lehetett. Minden szavunk, minden mozdulatunk dokumentá­lásra volt érdemes. Röviden: ilyen bizal­­:• '.magansággal terhelt légkörben eddig még ..'‘nem dolgoztam. Igyekeztünk ettől függetlenül eleget tenni feladatunknak. Még azt is megtet­tük, hogy a Mecénásnak elmagyaráztuk, mit fogunk csinálni, hogyan szándékozunk dönteni a csontváz neméről stb. De ki gondolta volna, hogy ezt a jóindulatú igye­kezetünket ellenünk fordítja? A visszaérkezésünk és a január 11-i TV 2 Napzárta műsora óta már többen tették fel a kérdést, mi is volt azzal a pontatlan méréssel? Nem szeretném untatni az olvasót, mi­vel azonban ezt a dolgot a Mecénás volt szíves az újságban is szellőztetni, enged­tessék meg, hogy erre az eseményre egy kissé bővebben kitérjek. Annak érdekében, hogy a lelet nemére vonatkozó véleményünk a lehető legmeg­­alapozottabb lehessen, eredeti tervem sze­rint a csontok 82. különböző jellegét szán­­dékoztam megfigyelni. Ebből 59 valamilyen mértékegységben (milliliter, gramm, milli­méter), vagy arányszámban kifejezhető. A többi fennmaradó 23 úgynevezett alak­tani (morfológiai) jelleg, amelyeket foko­zatokra osztott sémák alapján szoktunk megállapítani. Mindezeket a jellegeket egy öt fokozatú skála (+2, +1, 0, —1, —2) va­lamelyikébe soroljuk be aszerint, hogy a nemzetközi megállapodás értelmében a kapott méret vagy alaktani jelleg fejlett­sége az említett öt fokozat melyikébe il­leszthető. A + előjelű értékek a férfias, a­z előjelűek a nőies, a 0 pedig az indifferens (nem eldönthető) jellegeket jelzik. Minden jellegnek van egy úgynevezett súlyfaktora, amely 1, 2 vagy 3 lehet. Ez azt jelenti, hogy 82 jellegünk közül van olyan, ame­lyik döntő fontosságú (mint például a me­dence méretei, alaktani bélyegei), s ezek a megítélésnél kétszer vagy háromszor esnek latba. Ha tehát, mondjuk, a szemé­remcsonti ívnél a megmért szög olyan nagy, hogy a —2 fokozatot éri el, ez a jel­leg a további számításoknál —4 értéket kap. Végeredményben a + és a — előjelű a­­datokat összegezve, azokat egymásból ki­vonva, majd az összes megfigyelt jelleg említett súlyértékével elosztva kapjuk meg az úgynevezett szexualizáltsági jelzőt. Ennek az értéke most már számban kife­jezve, az előjeltől függően utal a csontváz nemére. Talán nem is kell külön hangsú­lyozni, hogy olyan csontváznál — mint milyen a barguzini is —, ahol sok az úgy­nevezett indifferens jelleg, ennek a sze­­xualizáltsági jelzőnek az értéke — az elő­jeltől eltekintve — alacsony lesz, mivel a súlyértékek összege, mint osztó, megnö­vekszik, s a nemi jellegek értéke mint osztandó, a sok­k miatt alacsony lesz. Mindezzel nemcsak azért untattam a kedves olvasót, hogy a már jelzett „pon­tatlan mérésre“ kitérhessek, hanem azért is, hogy rámutassak, mennyi jelleg alapján és milyen módszerrel alakítottam ki véle­ményemet. Mérőeszközeim pontosságát egyébként Alekszejev akadémikus a munka megkez­dése előtt személyesen ellenőrizte, sőt sa­ját maga is azokkal végzett méréseket. A jellegek kijelölése azon a megfigye­lésen alapul, hogy részben örökletes okok miatt, részben az ember ivari diformiz­­musából (kétalkatúságából) adódóan, rész­ben a környezeti tényezők (például fog­lalkozás, edzés stb.) miatt a férfi és női csontvázon ugyanazon jellegek másként jelennek meg örökletes tényezők miatt tér el a férfi és a nő medencéjének szá­mos jellege, ivari difformizmus miatt a női koponya súlya a férfiéhoz képest, kör­nyezeti tényezőkkel kapcsolatba hozható az izomtapadási helyek fejlettsége a cson­­tokon. (Folytatjuk) Farkas Gyula TALÁLKOZÁS A BARCUZINIVAL Miért is ástak ki a tőlünk tízezernél is több kilométer távolság­ra levő burját kisváros, Barguzin temetőjében 27 sírt? — teszi fel a kérdést folytatásos tárcánk tudós szerzője, dr. Farkas Gyula pro­fesszor. A szegedi József Attila Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője a Petőfiének tartott csontok közeli kutatója­ként (a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából) ad választ a sokakat érdel­ő kérdésre. TARKABARKA HÉT ■ ■ ■ Jelenleg Románia nem örvend különösebben jó hírnévnek, széles kö­rű tekintélynek a nemzetközi színtéren. A csorbát ki kell köszörülni. Ez a jelentős feladat hárul egyebek között a román diplomáciára, amelynek élére Adrian Nastase személyében új ember került. Kérdés, hogy az új miniszter milyen messze hajlandó elmenni a külügyminisztériumi állomány felújításában. Mert az új külpolitikai irány­vonal keresztülvitele — amelynek szükségességére kitért Ion Iliescu államelnök székfoglaló beszédében, valamint a diplomáciai testület részére adott fogadáson elhangzott nyilatkozatában, akárcsak Petre Roman újonnan kinevezett minisz­terelnök — elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan új emberek nélkül. Sajnos, a régi gépezet helyettesítése, felújítása terén eddig hozott intézkedések nem min­denben kielégítőek. ■. ■ ■ Mától érvénybe lép az NSZK és az NDK között a gazdasági, valutáris és szociális unióra vonatkozó megállapodás, amely tulajdon­képpen a kezdő lépés az egyesítés útján. Ezzel kapcsolatban számos kérdés me­rül fel, köztük olyanok, mint az össznémet választások időpontja (december 9-ét emlegetik), az egységes Németország fővárosa. A pénzügyi unió előestéjén egész Németország forró napokat él át és korántsem csak meteorológiai értelemben. A keletnémetek hangulatára egyaránt jellemző a lelkesedés és a remény, akárcsak a bizonytalanság és a félelem. Egyrészt csábítja őket az, hogy már mától nyu­gatnémet márkával a zsebükben mehetnek szabadságra, másrészt attól tartanak — főleg azok, akik a szociális létra alacsonyabb fokain állnak —, hogy ezért túl nagy árat kell fizetniük. Sokan egyszerűen attól félnek, hogy az NDK az NSZK szegényháza lesz. Elvben csaknem mindenki egyetért a piacgazdasággal, a gyakorlatban viszont garanciákat szeretne, hogy annak árnyoldalai nem éreztetik erőteljesen hatásukat az NDK-ban. Az utca embere ugyanis — nem is szólva a szakértőkről — tisztában van vele, hogy a versenygazdaságban az NDK vállala­tainak nem sok esélyük van a talpon maradásra, a tömeges csődök viszont nyil­vánvalóan tömeges munkanélküliséghez vezetnek. ■ ■ ■ A hangulat nem csak Németországban forrósodott fel, hanem a Szovjetunióban is. Ivan Polozkov sze­mélyében megválasztották az OSZSZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának új első titkárát, aki kijelentette, , hogy Október eszméihez hű, a marxiz­mus a leninizmus és az internacionalizmus elveire épülő kommunista párt veze­tőjekén­t akar tevékenykedni. Pont került annak a vitának a végére is, hogy ősz­re halasztják-e vagy a korábbi terveknek megfelelően holnaptól megtartják az SZKP XXVIII. kongresszusát. A pénteken lezajlott központi bizottsági plenáris az összehívás mellett döntött. Az előkészületekre vonatkozóan Vagyim Medvegyev, a KB Politbürójának tagja azt nyilatkozta, hogy a kongresszusra nem hívtak meg díszvendégeket, mert a a­ tanácskozás kimondottan munkajellegű lesz és főképpen a belső gondok megvitatását tűzte ki célul. A sok megoldásra váró probléma — fűzte hozzá — egyszerűen nem teszi lehetővé a protokollrendezvényeket“. El­mondotta még, hogy a kongresszus híján lesz minden pompának és öntömjénezés­nek. Az SZKP kongresszusa a párt és a Szovjetunió népei szempontjából roppant bonyolult időszakban ül össze. Meg kell vonni a peresztrojka ötéves mérlegét. Rá­adásul növekszik azoknak a szovjet szövetséges köztársaságoknak a száma, ame­lyek törvényhozása egymás után függetlenségi nyilatkozatot fogad el. S közben erjedés állt be az SZKP-n belül. Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnö­ke kijelentette, hogy egyelőre felfüggeszti SZKP-tagságát, s a párthoz való tar­tozását a soron következő kongresszus döntéseitől teszi függővé. Amennyiben az SZKP-ban nem lesznek kedvére való változások, akkor kilép, és új, szociáldemok­rata jellegű pártot alapít. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök pedig nemrég azt fej­tegette, hogy a kommunizmus elérhetetlen cél — legalábbis egyelőre. S hogy a paletta még gazdagabb legyen, hallat magáról az ortodox kommunistának minő­sülő Ligacsov irányzata is. Ebben a nagy zűrzavarban, bizonytalanságban Mi­hail Gorbacsov olyan kijelentést tett, amely véget vet bizonyos korábbi találgatá­soknak, feltételezéseknek: nincs szándékában lemondani az SZKP KB főtitkári tisztségéről. Mint mondotta, a szovjet társadalom jelenlegi helyzetében — az ő megítélése szerint — még szükség van rá, hogy megőrizzék az SZKP KB főtit­kári tisztjének és a Szovjetunió elnöki posztjának egy személyben történő összevo­nását. ■ ■ ■ Bekövetkezett az, ami már hosszabb ideje beszédtéma volt lengyel politikai körökben: szakadás történt a Szolidaritásban a volt ellenzéki szervezet vezetője, Lech Walesa és Mazowiecki kormányfő hívei között. Az ,m intiwalesista szakadárok“ bírálták a népvezér parancsuralmi vezetési stílusát, amivel­­ állító­lag saját udvarává változtatta a Szolidaritás vezető szervét. A bírálók nem érte­nek egyet Walesa ama törekvésével, hogy államelnök legyen. Minderre a „vád­lott“ a következőket válaszolta: Nem akarok köztársasági elnök lenni, de... kénytelen leszek... Lengyelországnak határozott, erős, de egyszerű elnökre van szüksége. Kérdés persze: ezzel egyetért-e a lengyel választók többsége is? ■ ■ ■ A katasztrofális iráni földrengést követően a teheráni hatóságok bejelentették, hogy bárhonnan szívesen elfogadnak segítséget, kivéve a Dél-Afrikai Köztársaságot és Izraelt. A politikát tehát még ilyen tragikus helyzetben sem mellőzik. ■ ■ ■ Hírek szerint június végén kellett volna megjelenjen Kínában az első országos telefonkönyv. Tehát négy évtizedet kellett rá várni. Igaz, nagy mun­káról van szó. A vaskos kötet ugyanis mintegy 210 ezer nevet, címet és telefon­számot tartalmaz, s magában foglalja több mint 260 nagyobb város és harminc tartomány, illetve nemzetiségi autonóm terület, valamint a központi kormány ha­táskörébe tartozó nagyváros közületi előfizetőinek címét és telef­onszámát. Kiszá­mították, hogy minden száz pekingi lakosra csupán tizenhárom telefonkészülék jut. Az sem titok már, hogy egy-egy magánvonal üzembe helyezéséért 1600 jüant — egy kínai munkás teljes évi jövedelmének összegét — kell kifizetni. A válla­latok és az intézmények számára 4000 jüanba kerül egy telefonkészülék üzembe helyezése. A rendkívül magas költség ellenére a pekingi postánál több mint száz­ezer telefonigénylőt tartanak nyilván. Csakhogy ezek nagy többségének évekig kell várnia arra, hogy saját telefonja legyen. Óriási, behozhatatlannak tűnő tehát a lemaradás ezen a téren (is) Kína és a fejlett országok között. Jó jel viszont, hogy már nem takargatják-titkolják ezt a lemaradást. SZÉKELY LÁSZLÓ honnan JAPÁN, SVÁJC I I IZLAND — e három országban a legnagyobb az emberek vár­ható életkora: 80 esztendő, vagy ennél is több a nők esetében, 83—85 év a férfiak esetében — írja az ENSZ 1988-as demog­ráfiai évkönyve. A következő helyeken In­donézia, Brazília, Nigéria, Pakisztán, Bang­lades és Mexikó áll. A világ négy legnépe­sebb országa Kína, India, a Szovjetunió és az USA. TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT Washington polgármestere, akit kábítószer-fogyasztás vádjával állítottak bíróság elé. Ha a vád igaznak bizonyul, 26 évi börtönbüntetést és 1,85 millió dollár pénzbírságot rónak ki rá. A vád fő tanúja egy volt köztisztviselő, akit hasonló vád terhel. A védőügyvéd az­zal vádolja a kormányt, hogy „az ördög­gel kötött szövetséget“ a főváros színes bőrű polgármesterének eltávolításáért. A CBS tévétársaság úgy vélekedett, hogy „a döntés nem csupán Marion Barry vétkessé­gét vagy ártatlanságát igazolja majd, ha­nem azt is, milyen módszerekhez folyamo­dott a kormány, hogy megszabaduljon tő­le.“ FOGDÁBAN VAN a veszprémi krip­tarablás egyik gyanúsítottja. Négy fiatal­ember — közülük ketten még a 14 éves kort sem érték el — a veszprémi temető­ben egymás után törték fel a kriptákat. Kivétel nélkül jómódú veszprémi családok végső nyughelyére törtek be, 12 kriptában összezúzták a koporsókat, széthajigálták az elhunytak földi maradványait. Az elrabolt ékszereket eladták. AZ AMERIKAI KÓRHÁZAK évente 8,5 milliárd dollárt veszítenek a „sürgősségi“ beutalások miatt. Ugyanis azok, akik túl gazdagok ahhoz, hogy társadalmi segélyt kapjanak, nem elég gazdagok ahhoz, hogy állandó orvosi biztosítást fizet­hessenek, s így a — nagyrészt ma­gánkézben lévő — kórházak sürgősségi osztályaira vannak utalva a súlyos ese­tekben. Az amerikai népszámlálási hivatal egyik felmérése szerint az USA-ban 31,5 millió a betegbiztosítás nélküli személyek száma. (NEBELSFALTER — svájci szatirikus lap)

Next