Romániai Magyar Szó, 1990. július (2. évfolyam, 159-184. szám)

1990-07-01 / 159. szám

Romániai Magyar Szó • 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI 1990. július 1 Ö UTÓPIA ÉS REÁLIS ESÉLY fszeurópai méretekben és időbeli távlatban gondolkodva vizsgálta a ■Közös Piac jelen helyzetét és jövőjének alakulását június 25—26-án a Közösség Tanácsa — állam- és kormányfői találkozója. A soros elnök, Írország, immár másodszor látta vendégül a tizenkét vezetőt Dublinban. A tavasszal — tekintettel a közösségi ügyek egészében véve az európai helyzet gyors és előre nem látott alakulására — rendkívüli csúcstalálkozót tartottak a tizenkettők, így az ír főváros mondhatni megtisztelve érezheti magát, hiszen az elnöki teendők ellátásában egymást félévenként váltó tagállamok a hivatali idő hat hónapja alatt rendszerint egyszer nyújtanak hajlékot a közös piaci csúcsszerv tanácskozásainak. A szőnyegre került kérdések lényegében azonosak voltak a két tanácskozáson, azzal a különbséggel, hogy az eltelt idő tovább érlelte a megoldási lehetőségeket, illetve körvonalazta a kilátásokat Mégpedig olyan ütemben, amilyenre nem volt példa a háború utáni évtizedekben, amelyekben pedig igen sok szó esett a felgyorsult időről, az események gyors pörgéséről. Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet — amióta a múlt esztendő őszétől kezdődően a közép-kelet-európai országok végrehajtották a maguk ilyen vagy olyan forradalmát, de mindenképpen korszakosnak nevezhető átalakításait — újfajta gondolkodást, az eddigitől gyökeresen eltérő megközelítési módot, új viszonyulást igényel elsősorban kontinensünk országaitól. Amelyek egyébként kezdettől fogva érzékenyen reagáltak az önmagukat szocialistáknak nevező rendszerek, valójában diktatúrák megdöntésére. Márcsak azért is, mert az új körülmények között új jelentőséget nyer az Európai Gazdasági Közösség továbbfejlesztése, a tizenkét ország több mint háromszáz millió fogyasztóját felölelő, vámhatároktól mentes, egységes termék- és munkaerőpiac létrehozása és a tagállamok politikai uniójának megteremtése. A gazdasági és politikai vonatkozások egyként napirenden szerepeltek Dublinban, s az elvi egyetértés — bár részletkérdésekben vannak még eltérő vélemények — létrejött. Mint az II. Messagero című olasz lap írja, az ír fővárosban lefektették minden idők legnagyobb szabású európai átalakulásának alapjait, s megszabták a külpolitikai és biztonságpolitikai együttműködés irányait. Megfigyelők szerint a prímhegedűs a nyugatnémet kancellár volt. Hiszen amikor a kelet-németországi rendszerváltás után nyomban meghirdette a német egység gondolatát, az NSZK közös piaci partnerei azzal hűtötték le, hogy a német kérdés rendezése csakis a földrészünkön végbemenő átalakulások függvényében lehetséges, mégpedig egy új biztonsági rendszer keretében, hogy a létrejövő egységes nagy Németország senkire nézve ne jelenthessen veszélyt, egyetlen szomszédja se érezze fenyegetődnek békéjét és nyugalmát. Nos, jóllehet az új európai biztonsági rendszer még nem is körvonalazódik, a nyugat-európai gazdasági és politikai egység kialakulóban, az is elhatározott dolog, hogy az NDK az idén decemberben megtartandó össznémet parlamenti választásokkal megvalósuló egységesítés után automatikusan beolvad a Közös Piacba. Ami pedig politikai-katonai hovatartozását illeti, mondhatni szintén eldöntött dolog, úgyhogy Helmut Kohl kancellár ütheti a vasat — s meg is tette Dublinban — nemcsak a gazdasági, de a politikai egység ügyében is. A találkozón elhatározták, hogy a két kérdéscsoporttal két kormányközi értekezlet foglalkozik majd decemberben Rómában, abban a fővárosban, ahol 1957-ben kidolgozták a Közös Piac alapokmányát, a Római Szerződést. Ez alkalommal a gazdasági integráció „technikai" részleteit és a politikai unió szabályozását dolgozzák ki, hogy az elkövetkező két év folyamán meg lehessen hozni mindazokat az intézkedéseket — köztük a közös pénznem bevezetését és egy közösségi központi bank létrehozását —, amelynek nyomán 1993 január első napján megnyílnak az egységes közös piac kapui. A politikai unió kialakítása valamivel távolabbi cél, a Római Szerződés módosítását, illetve kiegészítését teszi szükségessé, mert — mint nem kis iróniával az egyik tekintélyes brit napilap megjegyezte : azt fogják elhatározni, mennyire nyirbálják meg a tagországok szuverenitását. Más vélemények szerint ez a jövő objektív, ha nem éppen törvényszerű útja. Hiszen csak közös úton járva érhető el a gazdasági ütemek és a fejlettségi szintek közelítése és kiegyenlítődése egy távolabbi időpontban. Jellemző ilyen vonatkozásban, hogy a nemrég kidolgozott, 53 milliárd ECU-t (egyezményes közös piaci pénzegységet) kitevő 1991-es költségvetés minden eddiginél nagyobb összeget, csaknem 14 milliárd ECU-t irányoz elő a közösségi dokumentumokban strukturális akcióknak nevezett átalakításokra, vagyis az elmaradottabb országok és vidékek fejlesztésére. És ha már a költségvetésről esett szó, hadd álljon itt még egy adat: egymilliárd dollárnak megfelelő összeg szolgálja a közép-kelet-európai országokkal való együttműködést. De az együttműködésen túl arról is szó van, hogy támogatni szándékoznak az illető országok áttérését a piacgazdálkodásra. Dublinban a Szovjetunió gazdasági reformpolitikájának támogatásáról tárgyaltak, s az eredmény az, hogy sürgősen kidolgozzák a rövid lejáratú kölcsönök és a távlati gazdasági szerkezetváltási programok támogatásának tervét. Az NSZK még az ősz folyamán ötmilliárd márkát folyósít, Kohl kérésére pedig az Egyesült Államokat, Kanadét és Japánt is bevonják a segélyezési akcióba. A Szovjetunió támogatása, a gorbacsovi politika melletti kiállás érdeke a Nyugatnak, hiszen Gorbacsov nélkül talán nem következett volna be az a láncreakció, amely a nyugati világ széles nyitását váltotta ki Kelet felé. Az új úton elinduló országok támogatása, persze, fel- tételhez kötött: a gazdasági segélyben részesülő közép-kelet-európai országok tiszteletben tartják a demokrácia elveit, és gyakorlati lépésekkel bizonyítják, hogy valóban áttérnek a piacgazdálkodásra. A demokrácia elveinek megsértése a támogatás megvonását váltja ki, mi több, mindennemű együttműködésnek eltorlaszolja az útját. Példa rá, hogy a múlt havi bukaresti események nyomán felfüggesztették az EGK és Románia között aláírt együttműködési szerződés ratifikálási eljárását A tizenkettők nyilván azt akarják elérni, hogy a volt vasfüggönyön túli országok „szalonképessé" váljanak, mielőtt belépnek a közös Európai Házba. Melynek útját oly nagy odaadással egyengetik a közös piaci tagállamok, mert gazdasági erejénél fogva, amely a világátlagnál ma is magasabb ütemben fejlődik, a közösség objektíve vonzáskörébe ragadja a Keletet — beleértve a Szovjetuniót is —, a gazdasági közeledés eredményei pedig megfelelő mutációkban materializálódnak társadalmi-politikai síkon, s ez arra a megállapításra jogosítja a már idézett olasz lap kommentátorát, hogy Európa történelme legvitálisabb szakaszának küszöbén áll. Ami egy évvel ezelőtt még utópiának tűnt, az ma már reális, elérhető közelségben levő esélynek mutatkozik. SZOCS OLGA Magyarország AZ ÚJ MAGYAR KÜLÜGYI SZÓVIVŐ ELSŐ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma — hivatkozva az EBEÉ bécsi utótalálkozójának záródokumentumában fog-1jair, az EBEÉi emberi dimenziója című fejezet első pontjára— azzal a kéréssel fordult Románia külügyminisztériumához, hogy adjon megfelelő tájékoztatást a tragikus, erőszakba torkolló június 13—15-i bukaresti eseményekről. A külügyminisztérium ugyanis nem tartja kielégítőnek Petre Roman miniszterelnöknek a magyar kormányfőhöz ebben az ügyben is intézett üzenetét. A magyar Külügyminisztérium új szóvivője, Herman János beszámolt arról, hogy Szokai Imre külügyminisztériumi államtitkár-helyettes június 26-án a minisztériumba kérette a budapesti román nagykövetség magas rangú diplomatáját, és jegyzéket adott át, kérve a véres bukaresti eseményekkel kapcsolatos hiteles román tájékoztatást. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a magyar Külügyminisztérium már június 16-án közleményben ismertette a Bukarestben történtekkel kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot. A jegyzék átadásakor a magyar fél jelezte, hogy készen áll külügyminiszter-helyettesi, illetve államtitkár-helyettesi szintű konzultációkra, akár már a jövő héten is, Bukarestben vagy Budapesten. A magyar külügyi szóvivő reményét fejezte ki, hogy a román kormány a nemzetközi közvéleményt ezúttal hitelesen fogja tájékoztatni úgy a bukaresti, mint az azzal sok tekintetben rokonvonást mutató marosvásárheyi atrocitások kivizsgálásáról, ily módon teljesítve többszöri ígéretét, hogy a márciusi pogrom kivizsgálásáról készített jelentését a nyilvánosság elé tárja. A magyar fél egyúttal reményét fejezi ki, hogy a tényszerű jelentés megnevezi az igazi bűnösöket, rehabilitálja a magyarságot, és igazságot szolgáltat a kirakatper áldozatainak. Ugyanakkor tájékoztatást kér Carcula Gheorghe, Gréczi Béla, Horváth Stefan, Puczi Kozák Sándor, Puczi Kozák Béla, Puczi Kozák Ernő és Kalló Géza sorsáról. A szóvivő beszámolt arról is, hogy a jegyzék átadásakor Szokai Imre megjegyezte : a magyar fél a jegyzék átadásával türelmesen megvárta a román fél hivatalos álláspontjának megismerését, Petre Roman levele után azonban elkerülhetetlenné vált a jegyzék átnyújtása, mivel az eljuttatott levélben lényeges momentumok sikkadnak el. Az új magyar külügyi szóvivő első sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter hivatalosan kérte az Amerikai Államok Szervezetének főtitkárát: Magyarország kapjon állandó megfigyelői státust a szervezetben. A szóvivő a magyar külpolitikáról szólva kifejtette, hogy továbbra is változatlan a Magyar Köztársaságnak Kínával kapcsolatos álláspontja. Az új magyar kormány külpolitikai programja ugyanis megerősíti, hogy az ősi kultúrájú Kína megkülönböztetett helyet foglal el Magyarország külpolitikájában. Kína törvényes képviselőjének továbbra is a Kínai Népköztársaságot ismeri el, s Tajvant nem tekinti külön államnak. (MTI) Az áremelés az idei költségvetési egyensúly javítását célozza Mint olvasóink bizonyára tudomást szereztek róla, Magyarországon jövő hónap elejétől áremelésekre kerül sor. Július 1-én átlagosan 25 százalékkal nő a cigaretta és a dohányáruk, valamint az égetett szeszes italok ára, 20 százalékkal a benzin és 30 százalékkal a gázolaj ára. Augusztus 1-jétől többe kerülnek a háztartási energiahordozók (szén, brikett, koksz, tűzifa, propán-bután gáz), a villamos áram ára átlagosan 25,8 százalékkal emelkedik, ez utóbbi jelentős szóródással alakul ki, Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb településeken 19 százalékos lesz az áremelés mértéke. A kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik kompenzálni az áremeléseket : növelik a családi pótlékot, a 4700 forint alatti nyugdíjakat, a rokkantsági nyugdíjakat, a háztartási pótlékot, a GYED és a GYES összegét. Az áremelésekkel párhuzamosan jelentősen csökkentik az állami támogatások körét. Erősen mérséklik a nyugati exportra kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében az exporttámogatási kulcsot. Az áremelések és egyéb intézkedések azt célozzák, hogy javuljon az idei költségvetési egyensúly. (MTI) Hivatalosan először szólt róla Amint a France Presse jelenti, Lothar de Maiziére keletnémet miniszterelnök hivatalosan első ízben jelentette ki, hogy a német egység az esztendő végéig megvalósul. „Meggyőződésem — mondotta a hírügynökség szerint a kormányfő a Neue Zeit című napilapnak adott interjúja során —, hogy az év végéig az egyesülés összes bel- és külpolitikai vonatkozása megoldást nyer, s így ésszerű alapokon biztosíthatjuk népünk e történelmi megvalósítását.“ Ugyanakkor azonban megállapította: a belnémet választásokig még bőven van tennivaló. A teendők fő szakaszaiként említette Bonn és Berlin újabb államszerződését a gazdasági, pénzügyi és szociális után, szövetségi tartományok megalakulását és a két állam törvényeinek további egybehangolását. MOSZKVA Kongresszus-előkészítő plenáris Pénteken Moszkvában megtartották az SZKP július 2-án sorra kerülő kongresszusát előkészítő KB-plenárist. Mihail Gorbacsov párt- és államvezető jelentést terjesztett elő. A plénum jóváhagyta a Központi Bizottság kongresszusi jelentésének főbb irányvonalait. Úgyszintén jóváhagyta az SZKP 28. kongresszusának a Humánus, demokratikus szocializmus felé című programnyilatkozata tervezetének főbb téziseit, valamint az SZKP szervezeti szabályzatát. Mindkét dokumentumot a kongresszus elé terjesztik jóváhagyás végett. Litvánia felfüggeszti a függetlenségi nyilatkozat végrehajtását Landsbergis, a litván Legfelsőbb Tanács elnöke a parlamentben azt javasolta, hogy 100 napra fagyasszák be a március 11-i függetlenségi nyilatkozat végrehajtását, lehetőséget adva ezzel a szovjet kormánnyal folytatandó tárgyalások megkezdésére. A parlament 69 igen szavazattal, 35 ellenszavazattal, illetve két tartózkodással el is fogadta a javaslatot. A moratóriumot a tárgyalások megkezdésekor léptetik életbe — jelenti a TASZSZ. Zambia Nehéz órák Pénteken, amikor úgy látszott, hogy a hét eleji incidensek után helyreáll a nyugalom, Lusakában a rendőrség és a katonaság az egyetem épületének elhagyására kényszerítette a diákokat •— jelentette a France Presse hírügynökség. A helyi forrásokat idéző hírügynökség szerint a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, akik közül legkevesebb 23-an életüket vesztették, többen megsebesültek. Maga az elnök, Kenneth Kaunda bejelentette, hogy 34 diákot letartóztattak. Szombaton súlyosbodott a helyzet, legalábbis ez derült ki a France Presse jelentéséből, miszerint Kenneth Kaundát államcsínnyel eltávolították a hatalomról. A hírt a helyi rádióban maga a puccsot vezető Mwamba Luchembe alezredes jelentette be a hajnali órákban. Az ugyanazon rádióban röviddel ezután beolvasott nyilatkozat azonban cáfolta a kormány megdöntésére vonatkozó hírt, felkérve a lakosságot, hogy tartózkodjék otthon. Az Associated Presse lapzártáig beérkezett utolsó jelentése szerint az államcsínyt meghiúsították, s mint Greg Zulu, az Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt — a kormányzó párt — főtitkára a televízióban nyilatkozott, az államcsínyt rádióban bejelentő tisztet letartóztatták. A főtitkár egyben leszögezte, hogy a nap folyamán Kaunda elnök — a terveknek megfelelően — kiállítást avat az ország északi részében. • Röviden • Röviden • • Kalinyin járás (OSZSZSZK) Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta Kalinyin város tanácsának döntését, hogy visszaadják a város régi nevét. Ezentúl tehát a város a Tver, a járás pedig a Tverszk nevet fogja viselni. • Az Egyesült Államok kiadja Görögországnak a sikkasztással vádolt Georgiosz Koszkotasz görög bankárt. A döntés érzékenyen érinti a krétai bank egykori vezetőjét — aki egyébként azonos a Détári Lajos magyar labdarúgót Görögországba igazoló mecénással —, ugyanis hazájában 200 millió dollár eltulajdonításával vádolják. Állítólag ebből a pénzből fizették a Papandreu-kormány megbuktatását is. • Eltérítési kísérletet hiúsított meg egy TU—154-es repülőgép személyzete. A belföldi járat, fedélzetén 165 utassal, Orenburg fölött repült, amikor két fiatalember mérgesgázzal fenyegetőzve követelte, hogy repüljenek Törökországba. A pilóta azonban nem változtatott menetirányt, hanem leszállt az orenburgi repülőtéren, míg a személyzet többi tagjának sikerült féken tartani a légikalózokat. A repülőtéren fegyveres akciócsoport várta a két fiatalt, akiknek egyike mindössze 17 éves. • Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnök rendeletben állított le minden, 1991-től esedékes atomenergia-ipari beruházást a köztársaságban. Az indoklás szerint a köztársasági hatóságok felszereltsége elégtelen ahhoz, hogy biztonságga kezelhessék és tárolhasák a nukleáris hulladékot. 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 Január 9-én délelőtt Gromov professzor, igazságügyi orvosszakértő terjesztette elő sokoldalú vizsgálati tervezetét, amely csaknem teljes mértékben megegyezett a mi elképzeléseinkkel, így emiatt nem is vitatkoztunk egymással, viszont egyre inkább sürgettük, hogy végre elkezdhessük az érdemi munkát, a csontok tanulmányozását, mérését. Ez aznap délután lehetővé is vált Alekszejev akadémikus, akinek a probléma megoldásához való jóindulatú hozzáállását, rendkívül korrekt és csak a tudományos érveket tekintő magatartását, elfogulatlanságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, a csontok tanulmányozására saját dolgozószobáját bocsátotta rendelkezésünkre. Ezzel nem is lett volna baj, hiszen mi, akik mérni, leírni, adatokat gyűjteni mentünk, el is fértünk volna ebben a helyiségben. De ismét jött a Mecénás, aki tévéseit, magnóval felszerelt embereit, gyakorlatilag az egész csoportját, megfigyelésünk szolgálatába állította. A mi hattagú bizottságunk, a szovjet szakemberek egy része és még mások is, már olyan -■■-tömeget jelentettek a helyiségben, hogy olykor még mozogni sem lehetett. Minden szavunk, minden mozdulatunk dokumentálásra volt érdemes. Röviden: ilyen bizal:• '.magansággal terhelt légkörben eddig még ..'‘nem dolgoztam. Igyekeztünk ettől függetlenül eleget tenni feladatunknak. Még azt is megtettük, hogy a Mecénásnak elmagyaráztuk, mit fogunk csinálni, hogyan szándékozunk dönteni a csontváz neméről stb. De ki gondolta volna, hogy ezt a jóindulatú igyekezetünket ellenünk fordítja? A visszaérkezésünk és a január 11-i TV 2 Napzárta műsora óta már többen tették fel a kérdést, mi is volt azzal a pontatlan méréssel? Nem szeretném untatni az olvasót, mivel azonban ezt a dolgot a Mecénás volt szíves az újságban is szellőztetni, engedtessék meg, hogy erre az eseményre egy kissé bővebben kitérjek. Annak érdekében, hogy a lelet nemére vonatkozó véleményünk a lehető legmegalapozottabb lehessen, eredeti tervem szerint a csontok 82. különböző jellegét szándékoztam megfigyelni. Ebből 59 valamilyen mértékegységben (milliliter, gramm, milliméter), vagy arányszámban kifejezhető. A többi fennmaradó 23 úgynevezett alaktani (morfológiai) jelleg, amelyeket fokozatokra osztott sémák alapján szoktunk megállapítani. Mindezeket a jellegeket egy öt fokozatú skála (+2, +1, 0, —1, —2) valamelyikébe soroljuk be aszerint, hogy a nemzetközi megállapodás értelmében a kapott méret vagy alaktani jelleg fejlettsége az említett öt fokozat melyikébe illeszthető. A + előjelű értékek a férfias, az előjelűek a nőies, a 0 pedig az indifferens (nem eldönthető) jellegeket jelzik. Minden jellegnek van egy úgynevezett súlyfaktora, amely 1, 2 vagy 3 lehet. Ez azt jelenti, hogy 82 jellegünk közül van olyan, amelyik döntő fontosságú (mint például a medence méretei, alaktani bélyegei), s ezek a megítélésnél kétszer vagy háromszor esnek latba. Ha tehát, mondjuk, a szeméremcsonti ívnél a megmért szög olyan nagy, hogy a —2 fokozatot éri el, ez a jelleg a további számításoknál —4 értéket kap. Végeredményben a + és a — előjelű adatokat összegezve, azokat egymásból kivonva, majd az összes megfigyelt jelleg említett súlyértékével elosztva kapjuk meg az úgynevezett szexualizáltsági jelzőt. Ennek az értéke most már számban kifejezve, az előjeltől függően utal a csontváz nemére. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy olyan csontváznál — mint milyen a barguzini is —, ahol sok az úgynevezett indifferens jelleg, ennek a szexualizáltsági jelzőnek az értéke — az előjeltől eltekintve — alacsony lesz, mivel a súlyértékek összege, mint osztó, megnövekszik, s a nemi jellegek értéke mint osztandó, a sokk miatt alacsony lesz. Mindezzel nemcsak azért untattam a kedves olvasót, hogy a már jelzett „pontatlan mérésre“ kitérhessek, hanem azért is, hogy rámutassak, mennyi jelleg alapján és milyen módszerrel alakítottam ki véleményemet. Mérőeszközeim pontosságát egyébként Alekszejev akadémikus a munka megkezdése előtt személyesen ellenőrizte, sőt saját maga is azokkal végzett méréseket. A jellegek kijelölése azon a megfigyelésen alapul, hogy részben örökletes okok miatt, részben az ember ivari diformizmusából (kétalkatúságából) adódóan, részben a környezeti tényezők (például foglalkozás, edzés stb.) miatt a férfi és női csontvázon ugyanazon jellegek másként jelennek meg örökletes tényezők miatt tér el a férfi és a nő medencéjének számos jellege, ivari difformizmus miatt a női koponya súlya a férfiéhoz képest, környezeti tényezőkkel kapcsolatba hozható az izomtapadási helyek fejlettsége a csontokon. (Folytatjuk) Farkas Gyula TALÁLKOZÁS A BARCUZINIVAL Miért is ástak ki a tőlünk tízezernél is több kilométer távolságra levő burját kisváros, Barguzin temetőjében 27 sírt? — teszi fel a kérdést folytatásos tárcánk tudós szerzője, dr. Farkas Gyula professzor. A szegedi József Attila Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője a Petőfiének tartott csontok közeli kutatójaként (a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából) ad választ a sokakat érdelő kérdésre. TARKABARKA HÉT ■ ■ ■ Jelenleg Románia nem örvend különösebben jó hírnévnek, széles körű tekintélynek a nemzetközi színtéren. A csorbát ki kell köszörülni. Ez a jelentős feladat hárul egyebek között a román diplomáciára, amelynek élére Adrian Nastase személyében új ember került. Kérdés, hogy az új miniszter milyen messze hajlandó elmenni a külügyminisztériumi állomány felújításában. Mert az új külpolitikai irányvonal keresztülvitele — amelynek szükségességére kitért Ion Iliescu államelnök székfoglaló beszédében, valamint a diplomáciai testület részére adott fogadáson elhangzott nyilatkozatában, akárcsak Petre Roman újonnan kinevezett miniszterelnök — elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan új emberek nélkül. Sajnos, a régi gépezet helyettesítése, felújítása terén eddig hozott intézkedések nem mindenben kielégítőek. ■. ■ ■ Mától érvénybe lép az NSZK és az NDK között a gazdasági, valutáris és szociális unióra vonatkozó megállapodás, amely tulajdonképpen a kezdő lépés az egyesítés útján. Ezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel, köztük olyanok, mint az össznémet választások időpontja (december 9-ét emlegetik), az egységes Németország fővárosa. A pénzügyi unió előestéjén egész Németország forró napokat él át és korántsem csak meteorológiai értelemben. A keletnémetek hangulatára egyaránt jellemző a lelkesedés és a remény, akárcsak a bizonytalanság és a félelem. Egyrészt csábítja őket az, hogy már mától nyugatnémet márkával a zsebükben mehetnek szabadságra, másrészt attól tartanak — főleg azok, akik a szociális létra alacsonyabb fokain állnak —, hogy ezért túl nagy árat kell fizetniük. Sokan egyszerűen attól félnek, hogy az NDK az NSZK szegényháza lesz. Elvben csaknem mindenki egyetért a piacgazdasággal, a gyakorlatban viszont garanciákat szeretne, hogy annak árnyoldalai nem éreztetik erőteljesen hatásukat az NDK-ban. Az utca embere ugyanis — nem is szólva a szakértőkről — tisztában van vele, hogy a versenygazdaságban az NDK vállalatainak nem sok esélyük van a talpon maradásra, a tömeges csődök viszont nyilvánvalóan tömeges munkanélküliséghez vezetnek. ■ ■ ■ A hangulat nem csak Németországban forrósodott fel, hanem a Szovjetunióban is. Ivan Polozkov személyében megválasztották az OSZSZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottságának új első titkárát, aki kijelentette, , hogy Október eszméihez hű, a marxizmus a leninizmus és az internacionalizmus elveire épülő kommunista párt vezetőjeként akar tevékenykedni. Pont került annak a vitának a végére is, hogy őszre halasztják-e vagy a korábbi terveknek megfelelően holnaptól megtartják az SZKP XXVIII. kongresszusát. A pénteken lezajlott központi bizottsági plenáris az összehívás mellett döntött. Az előkészületekre vonatkozóan Vagyim Medvegyev, a KB Politbürójának tagja azt nyilatkozta, hogy a kongresszusra nem hívtak meg díszvendégeket, mert a a tanácskozás kimondottan munkajellegű lesz és főképpen a belső gondok megvitatását tűzte ki célul. A sok megoldásra váró probléma — fűzte hozzá — egyszerűen nem teszi lehetővé a protokollrendezvényeket“. Elmondotta még, hogy a kongresszus híján lesz minden pompának és öntömjénezésnek. Az SZKP kongresszusa a párt és a Szovjetunió népei szempontjából roppant bonyolult időszakban ül össze. Meg kell vonni a peresztrojka ötéves mérlegét. Ráadásul növekszik azoknak a szovjet szövetséges köztársaságoknak a száma, amelyek törvényhozása egymás után függetlenségi nyilatkozatot fogad el. S közben erjedés állt be az SZKP-n belül. Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke kijelentette, hogy egyelőre felfüggeszti SZKP-tagságát, s a párthoz való tartozását a soron következő kongresszus döntéseitől teszi függővé. Amennyiben az SZKP-ban nem lesznek kedvére való változások, akkor kilép, és új, szociáldemokrata jellegű pártot alapít. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök pedig nemrég azt fejtegette, hogy a kommunizmus elérhetetlen cél — legalábbis egyelőre. S hogy a paletta még gazdagabb legyen, hallat magáról az ortodox kommunistának minősülő Ligacsov irányzata is. Ebben a nagy zűrzavarban, bizonytalanságban Mihail Gorbacsov olyan kijelentést tett, amely véget vet bizonyos korábbi találgatásoknak, feltételezéseknek: nincs szándékában lemondani az SZKP KB főtitkári tisztségéről. Mint mondotta, a szovjet társadalom jelenlegi helyzetében — az ő megítélése szerint — még szükség van rá, hogy megőrizzék az SZKP KB főtitkári tisztjének és a Szovjetunió elnöki posztjának egy személyben történő összevonását. ■ ■ ■ Bekövetkezett az, ami már hosszabb ideje beszédtéma volt lengyel politikai körökben: szakadás történt a Szolidaritásban a volt ellenzéki szervezet vezetője, Lech Walesa és Mazowiecki kormányfő hívei között. Az ,m intiwalesista szakadárok“ bírálták a népvezér parancsuralmi vezetési stílusát, amivel állítólag saját udvarává változtatta a Szolidaritás vezető szervét. A bírálók nem értenek egyet Walesa ama törekvésével, hogy államelnök legyen. Minderre a „vádlott“ a következőket válaszolta: Nem akarok köztársasági elnök lenni, de... kénytelen leszek... Lengyelországnak határozott, erős, de egyszerű elnökre van szüksége. Kérdés persze: ezzel egyetért-e a lengyel választók többsége is? ■ ■ ■ A katasztrofális iráni földrengést követően a teheráni hatóságok bejelentették, hogy bárhonnan szívesen elfogadnak segítséget, kivéve a Dél-Afrikai Köztársaságot és Izraelt. A politikát tehát még ilyen tragikus helyzetben sem mellőzik. ■ ■ ■ Hírek szerint június végén kellett volna megjelenjen Kínában az első országos telefonkönyv. Tehát négy évtizedet kellett rá várni. Igaz, nagy munkáról van szó. A vaskos kötet ugyanis mintegy 210 ezer nevet, címet és telefonszámot tartalmaz, s magában foglalja több mint 260 nagyobb város és harminc tartomány, illetve nemzetiségi autonóm terület, valamint a központi kormány hatáskörébe tartozó nagyváros közületi előfizetőinek címét és telefonszámát. Kiszámították, hogy minden száz pekingi lakosra csupán tizenhárom telefonkészülék jut. Az sem titok már, hogy egy-egy magánvonal üzembe helyezéséért 1600 jüant — egy kínai munkás teljes évi jövedelmének összegét — kell kifizetni. A vállalatok és az intézmények számára 4000 jüanba kerül egy telefonkészülék üzembe helyezése. A rendkívül magas költség ellenére a pekingi postánál több mint százezer telefonigénylőt tartanak nyilván. Csakhogy ezek nagy többségének évekig kell várnia arra, hogy saját telefonja legyen. Óriási, behozhatatlannak tűnő tehát a lemaradás ezen a téren (is) Kína és a fejlett országok között. Jó jel viszont, hogy már nem takargatják-titkolják ezt a lemaradást. SZÉKELY LÁSZLÓ honnan JAPÁN, SVÁJC I I IZLAND — e három országban a legnagyobb az emberek várható életkora: 80 esztendő, vagy ennél is több a nők esetében, 83—85 év a férfiak esetében — írja az ENSZ 1988-as demográfiai évkönyve. A következő helyeken Indonézia, Brazília, Nigéria, Pakisztán, Banglades és Mexikó áll. A világ négy legnépesebb országa Kína, India, a Szovjetunió és az USA. TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT Washington polgármestere, akit kábítószer-fogyasztás vádjával állítottak bíróság elé. Ha a vád igaznak bizonyul, 26 évi börtönbüntetést és 1,85 millió dollár pénzbírságot rónak ki rá. A vád fő tanúja egy volt köztisztviselő, akit hasonló vád terhel. A védőügyvéd azzal vádolja a kormányt, hogy „az ördöggel kötött szövetséget“ a főváros színes bőrű polgármesterének eltávolításáért. A CBS tévétársaság úgy vélekedett, hogy „a döntés nem csupán Marion Barry vétkességét vagy ártatlanságát igazolja majd, hanem azt is, milyen módszerekhez folyamodott a kormány, hogy megszabaduljon tőle.“ FOGDÁBAN VAN a veszprémi kriptarablás egyik gyanúsítottja. Négy fiatalember — közülük ketten még a 14 éves kort sem érték el — a veszprémi temetőben egymás után törték fel a kriptákat. Kivétel nélkül jómódú veszprémi családok végső nyughelyére törtek be, 12 kriptában összezúzták a koporsókat, széthajigálták az elhunytak földi maradványait. Az elrabolt ékszereket eladták. AZ AMERIKAI KÓRHÁZAK évente 8,5 milliárd dollárt veszítenek a „sürgősségi“ beutalások miatt. Ugyanis azok, akik túl gazdagok ahhoz, hogy társadalmi segélyt kapjanak, nem elég gazdagok ahhoz, hogy állandó orvosi biztosítást fizethessenek, s így a — nagyrészt magánkézben lévő — kórházak sürgősségi osztályaira vannak utalva a súlyos esetekben. Az amerikai népszámlálási hivatal egyik felmérése szerint az USA-ban 31,5 millió a betegbiztosítás nélküli személyek száma. (NEBELSFALTER — svájci szatirikus lap)