Romániai Magyar Szó, 1990. szeptember (2. évfolyam, 212-237. szám)

1990-09-28 / 235. szám

Romániai Magyar Szó •­­ • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • Pár a­jkaor­szágból farmerország? Hónapok óta figyelem a divat alakulását. Nincs nehéz dolgom, mert hát a húsz évvel ezelőtti nyugati ruhaféleségek, elsősorban a vitorlavászonból készült, úgynevezett farmerruhák hódítanak. Erre gyűjt mindenki, erre költjük a nyu­gati rokontól vagy baráttól kapott dollárt, márkát, frankot csakúgy, mint a bé­késcsabai, nyíregyházi és debreceni bolhapiacon eladott hazai fuszekliért, pa­mutgatyáért és segélyként kapott magyarországi húskonzervért összekapart fo­rintokat. Mert hát, a farmernadrág és dzseki olyan sportos, olyan praktikus, olyan cuki és ráadásul a szabadságot jelképezi, mert ha egyszer nyugatról jött, akkor csak azt jelképezheti! Aki farmerbe jár, az a modern ember, az az okossáz az életrevaló, mert az már jutott valamire,­­ legalább farmerje van, ha reménységét el is vesztette. A farmernélküliek meg konzervatívak, neosztalinisták, sift ceausiszták, s ha nem azok, akkor élhetetlen nyimnyámok, akik nem tudnak a szabadság óriási lehe­tőségeivel élni. Így már látom is, hogy a farmernadrágosokból lesznek a jó kis­vállalkozók, a szövetnadrágosokból pedig szolgalelkű beosztottjaik, akik az új időkhöz méltóan már nem parancsolásra, hanem egy intésre, sőt csak ránézés­re fognak ugrani. A farmerruhába bújtatott óvodásokból és csecsemőkből (mert már ilyet is láttam!) csupa akadémikus lesz majd, mert őket a farmerruha már zsenge ko­ruktól okossá teszi és nyitottá, hogy minden nagy fene modern tudományokat könnyen befogadjanak. A trottyos nagyapó és a tipegő nagyanyó meg hetven évet visszafiatalodik a farmerben és majd úgy hagyják itt ezt az árnyékvilá­got, mintha egész életüket a szabadság végtelen mezején és a jólét bőségesen megterített asztala mellett élték volna le. A farmerruha kölcsönözte korszerű életérzés elfelejteti velük a kommunizmust és annak nyomorúságait. Mintha nem is lett volna. Szóval azt akarom mondani, hogy pufajkaországból farmerország lettünk. Egyik végletből a másikba estünk! SIKE LAJOS Szeptember 28. péntek III. évnegyed IX. hónap Az évből eltelt: 271 nap Hátra van még: 96 nap Ma Vencel nevű olvasóinkat köszöntjük PÉNTEKI BÖLCSESSÉGÜNK: „Meglátott és átszállt a völgy felett. / Nyír­­ágra ült s ott csúfolkodva vár: / „Kibírtam itt a nagy, nehéz telet — / de te mi lettél? Költözőmadár!" (Áprily Lajos) TÖBBNYIRE FELHŐS ÉGBOLT A Központi Meteorológiai Intézettől jelenti Romica Jurca szolgálatos meteo­rológus. A délnyugati és központi térség­ben többnyire hűvös, sőt reggelente hideg idő várható. Az égbolt is borult az ország keleti és délkeleti részében. Esőre kerül sor Moldvában, a Baragánon, Dobrudzsában, másutt csak szórványos jelleggel. Gengye, mérsékelt szél. Moldva északi részében és Olténiában a szél óránkénti sebessége el­érheti a 45 kilométert. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 12—22 fok körül alakul, míg az éjszakai értékek 4—12 fok között várhatók. A nyugati és központi térségben reggelente ködképződés. Bukarestben is hűvös idő várható, vál­tozó felhőzet, az éjszaka, folyamán borús az ég. Gyenge szél. A nappali csúcsérték általában 20 fok, az éjszakai hőmérséklet 10—12 fok körül lesz.­ Szaporodó fórumok Egyre több megyében alakul ún. an­ti­to­talitárius fórum. Legutóbb arról érkezett híradás, hogy Vajdahunyad és Teleorman megyékben fogtak össze a legkülönfélébb társadalmi erők a visszarendeződés ellen. Hunyad megyében a helyi RMDSZ is csat­lakozott a mozgalomhoz. Újabb kormányzó a láthatáron Ma már nem csak nemzeti bankunknak, hanem a Duna-deltának is van kormány­zója. Kormányhatározat alapján született a döntés: a rezervációnak nyilvánított te­rület teljhatalmú elöljárója dr. Marian Traian Gomoiu természettudós lett. HIBAIGAZÍTÁS A Mikes ünnepségről szóló tudósításunk­ba több hiba csúszott, itt most csak hármat említenék: a negyedik sorban természete­sen — és helyesen — a „belső száműzeté­sükből kitörni akarókéról van szó, pár sorral, lejjebb pedig „az önkény tömjéne­­zésévé züllesztett ünnepnek“ a visszavéte­léről. A képaláírás szövege helyesen: „Mi­kes születésének 300. évfordulójára“. (B. Kovács) KELLER EMESE Fellendült éjszakai forgalom Tiszta hang a hangzavarban Újabb tiszta hangra figyeltünk fel a román sajtóban. A brassói 15 noiembrie szerény kivitelét látva, mindjárt el is fo­gott a kétség, nehogy a nemsokára bein­duló természetes, vagy erőszakolt szelek­­ció áldozatául essen és tisztességes szán­déka alul maradjon a Paunescu-féle pro­fikkal folytatott harcban, akik több évti­zedes prostitúcióban csiszolták stílusukat. A 15 noiemberre tartalma, tartása sokat ígér. Autentikusan román érzelmű, tehát minket sem sért, sőt. A lap harmadik számában a szeptemberi­ brassói esemé­nyek mellett arról is olvashatunk, melyek voltak az egykori megyei pártfőtitkár utolsó „nagyjelentőségű“ szavai. Petre Preoteasa „elvtárs“ ugyanis fölöttébb el­csodálkozott azon, hogy december 22-én a tüntetők többek között szabad sajtót kö­veteltek. Azt mondta, de hiszen szabad sajtónk van, mindenki azt is, amit akar. (Értelmes dolog volt-e egy ilyen tölgyfa­­fejjel vitába bocsátkozni?). Majd kijelen­tette: „Bizonyos ellenőrzésnek­­meg kell maradnia. Mert mi történne, ha az újsá­gokban olyan cikkek jelenhetnének meg, amelyekben a magyarok Erdélyt követel­nék?“ Iosif Gheorghe, a cikk szerzője, a nagy blődség fültanúja ehhez a következőt fűzi hozzá: Igen, már akkortól, a kezdet első napjától fenyegetnek bennünket a sovén nacionalizmussal. Egy szerkesztőségi jegyzetben a követ­­kező kijelentés olvasható: Több nemzeti­ség jelenlétét Erdély térségében — külö­nösképpen a Közös Európai Ház megte­remtésének távlatában —­ nem probléma­ként, hanem előnyként kell felfogni. Ion Ionita pedig alaposan elveti a port a Vatrán, mert annak történelmi emléke­zetéből minden kiesik, amit nem­ lehet magyarellenes érzelmek gerjesztésére fel­használni. Őszintén szurkolunk a 13 noiembrie becsületes és bátor szerkesztőségének. (Nils) Nemzetiségi tánctalálkozó Bogdándon Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete a nyáron felhívást tett közzé egy nemzeti­ségi folklórtalálkozó megrendezésére. A felhívásra Bogdánd község jelenkezett, mi­lial az elmúlt évtizedek nyomorító intézke­dései ellenére is tovább élt a magyar nyel­vű műkedvelő mozgalom. Sipos László ta­­­nár, a bogdándiak táncoktatója, s egyben a helybeli iskola igazgatója vállalta magára az első nemzetiségi folklórtalálkozó meg­szervezését. A találkozóra, mellyel nem csak a bogdándiak, de a megyei RMDSZ is hagyományt szeretne teremteni, október 7-én, vasárnap kerül sor. Az eddigiek sze­rint 13—15 együttes lép majd közönség elé, köztük a szamoskrassói, csomaközi, lázá­ri magyar, illetve a bélteki sváb, a szilágy­­piri cigány és egy máramarosi ukrán tánc­­csoport, de bemutatkoznak a koronás és a száldobágyi román táncosok is. Ha min­den jól sikerül, akkor egy magyarországi és egy kárpátaljai tánckar is ott lesz. Szép idő esetén a futballpályán, rossz időben a felújított kultúrotthonban örvendhet a kö­zönség az első Szatmár megyei nemzetiségi folklórtalálkozónak. (S. L.) EGY MONDATBAN ...Hunyad megyéből • Több mint 300, az ország minden ré­széből jött küldött, az ágazati miniszté­rium képviselőinek, a megyei Prefektúra és a dévai Polgármesteri Hivatal vezetői­nek részvételével, az írott központi és me­gyei sajtó, a rádió és Tv munkatársainak jelenlétében, az elmúlt hét végén Déván tartotta meg országos rendkívüli konfe­renciáját a Bányászok Szakszervezetének Szövetsége, amelynek napirendjén — egyebek mellett — az eddig végzett mun­ka kiértékelése, a szövetség alapszabályá­nak módosítása, a bányászatról szóló tör­vény tervezetének megvitatása és fontos szervezeti kérdések szerepeltek. • A me­gyei napilap, a Cuvintul Liber múlt pén­teki száma Chefan Mihai mérnök, Hunyad megyei szenátor (NMF) és a lap főszer­kesztője tartalmas beszélgetését közölte, amelyből az is kiderült, hogy a földtör­vény megvitatása a Parlament­­ két házá­ban nem a törvényhozók hibájából késik, viszont a Tisztelt Ház olyan, a kormány által benyújtott törvényeket fogadott el vagy vitat meg, mint a Kereskedelmi Tár­saságok és külön a Kereskedelmi Nyilván­tartások törvénye, régi­­jogszabályok mó­dosításáról szóló törvények. • S miköz­ben a földtörvény megvitatása és elfoga­dása egyre késik (pedig itt az őszi veté­sek ideje), mind több jelzés érkezik a me­gyei Prefektúrához, a mezőgazdasági igaz­gatósághoz arról, hogy a még fel nem osz­latott téeszekben is, a közösbe bevitt föld­jüket visszakövetelő emberek az agronó­­m­ust, a mezőgépészeket még a földek kö­zelébe sem engedik, hogy a bíráskodási bizottságokhoz nagyon sok megkeresés érkezett, szaknyelven szólva, magánvádra beinduló büntető eljárás lefolytatásáért, ami azt jelenti, hogy a föld birtoklása kö­rüli viták némely helyen a tettlegességig fajultak s a tárgyalótermekbe kerültek át, amit­ itt lenne az ideje észrevenni! • Déván a Céhek Őszi Vására, amelyet az idén, szeptember 19—22 között hirdettek meg, igencsak rosszul sikerült, ami, egy­részt annak tudható be, hogy a fazekasok, a nagy keresletre való tekintettel, inkább otthon, portájukon értékesítik termékei­ket, s nem utaznak messzi tájakra, más­részt az eddig hagyományosan jelen lévő megyei kisipari szövetkezetek áruhiányra hivatkozva visszamondták a részvételt — tudtuk meg a helyszínen, a piacon, egy szövetkezeti alkalmazottól, aki már szep­tember 21-én reggel, tehát egy nappal a meghirdetett határidő előtt bontotta egy­sége elárvult sátrait. • Legújabb infor­mációink szerint az idén beinduló dévai turisztikai-mérnöki fakultás I. évfolyamán 120 és nem 200 hely lesz (a fővárosi öko­lógiai Egyetemhez tartozó magánintéz­ményről van szó), amelyre a beiratkozá­sok zárónapja előtt már több mint 400-an jelentkeztek. • A dévai magyar óvodáról is vannak friss, a helyszínen szerzett ér­tesüléseink: 86 gyereket írattak be eddig (soha ennyien nem voltak), köztük a ma­gyar nyelvet elsajátítani akaró román óvodásokat is, s az oktatás szeptember 17-én rendben beindult egy, ez erre a cél­ra nem kevés munkával átalakított ma­gánházban. • S végül az elmúlt hét és — figyelemfelkeltésért — a mostani hét né­hány rendezvényéről, eseményéről: szep­tember 22-én a Szabad Ifjúság Szervezete műsorral egybekötött divatbemutatót rendezett a dévai Művelődési Házban; szeptember 24-én a magyarországi Biki­ni-együttes koncertezett a Sportpalotá­ban; szeptember 21—23 között ugyanitt rendezték meg az országos felnőtt (női és férfi) tornászbajnokságot. 25-én este 6- kor Megyesi Balogh Éva aradi orgona­­művészt hallgathattuk a dévai Reformá­tus Templomban, Vajdahunyadon, az őszi Zenei Rendezvények keretében, szeptem­ber 24—30 között — mások mellett — Ruha István érdemes hegedűművész Bo­tár Katalin zongoraművésszel együtt lép fel — még mondja valaki azt, hogy nem pezsdült meg a művészeti élet, a politikai­ról nem is beszélve... DEÁK LEVENTE .Kovászna megyéből • Hátra van­­még a vénasszonyok nyara, úgy tűnik érzik ezt a turisták, hiszen az ősz beköszöntésével sem mérséklődik az uta­zási láz, a Rodostóról frissen visszatért sepsiszentgyörgyi diákok épp úgy, mint a besenyői tónál táborozó kis cserkészek új útvonalak terveit melengetik. • A kerék­pártúrára vállalkozó fiatalok­ túljutottak immár az őszi rajton, idénynyító szép út­vonalként vasárnap a Mikes Kelemen ün­nepség színhelyére. Zágonba karikáztak el, érlelődik a nagy terv immár törökországi úticéllal. • Kedves vendégeket köszöntöt­tek Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-szék­­ház kéktermében sorra kerülő író-olvasó találkozón Jókai Annával, a Magyar Írók Szövetségének elnökével, Nagy Gáspár köl­tővel és Ugri Arankával, a Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztőjével ismerkedtek meg, a házigazda szerepet Farkas­­ Árpád költő látta el. • Erdővidék bakonyi ven­dégei kis zágoni kitérővel jutottak el Ba­­rótra: a Zirci testvérváros kórusa koncert­­tel kedveskedett a bányászközpont lakói­nak. • A szervezett­ turizmus térhódítása közepette változatlan gond a céltalanul út­nak induló, írjuk ki, a szülői szigortól me­nekülő gyermekek nagy száma: egyetlen éjszaka Szatmárról, Bukarestből, Bráiláról vándorol­tak ide 10—11 éves iskolások. • Az összetartozás, az egymás iránti felelős­ség jegyében zajlanak a Vöröskeresztes Hét rendezvényei. A folyamatban levő akciók során, mint amilyen a vérgyűjtés, az árvaházak, az öregek otthonainak nyúj­­tott segítségadás, illetve­ a szolidaritási alap megteremtése, a részvevők bizonyít­ják az állampolgári felelősségérzetüket. • Az ősz beköszöntével növekvő elvárások­nak kell hogy eleget tegyenek a megye bá­nyászai, hiszen a lignittermelés augusztus­ban mély­pontra süllyedt, a tavalyi terme­lés alig 40 százalékát értékesítették, miköz­ben az áramellátásban már kiesések jelent­keznek. • A répaszedés elodázódása nyil­vánvalóan kedvezőtlenül, hát a cukoripari termékek forgalmazására, arról meg egye­nesen fájó beszámolni, hogy augusztusban a megyében feleannyi édesség került for­galmazásra mint­ egy esztendővel koráb­ban. • Az immár rendszeressé váló dialó­gusok keretében kedden Király Károly és Kozsokár Gábor szenátorok találkoztak a helyi RMDSZ szervezetek vezetőivel. FLÓRA GÁBOR • SPORT • TELEX • SPORT • SPORT • AKADOZÓ CSAPATJÁTÉK, MEGÉRDEMELT GYŐZELEM Barátságos mérkőzésen: Románia—Lengyelország 2-1 Sikerült a visszavágás a román labda­rúgó válogatottnak a Lengyelország elle­ni tavalyi barátságos mérkőzésen elszen­vedett vereségért. Ezúttal Bukarestben, ugyancsak barátságos találkozó keretében, mérte össze erejét a két ország együttese, amely az Európa-bajnoki selejtezőkre ké­szül. Az alig hétezer néző előtt lejátszott mérkőzés — mint a tévéközvetítés nyom­án a szurkolók százezrei láthatták — alig ütötte meg a közepes színvonalat. Mind­két csapat eléggé érdektelenül játszott, meglátszott a találkozó tétnélkülisége.­ A hat „idegenlégióssal“ (Andone, Sabau, Gh. Popescu, Rotariu, Lacatus és a külföldre­ készülő Klein) felálló román csapat álta­lában többet kezdeményezett, a közönség ösztönzésére olykor nagyobb ütemre is kapcsolt, több látványos támadást veze­tett, amelynek nyomán két gólt is szerzett. A csapat összteljesítménye azonban vára­kozáson aluli. Stelea kapuvédőt és Ando­­nét kivéve, a védelem gyenge napot fo­gott ki, amit a tucatnyi lengyel gólhelyzet is tanúsíthat. A középpályások közül Sa­bau és Rotariu jeleskedett mindkét gólunk közreműködésükkel született. (A 38.. perc­ben a lengyel kapus, Bakó csak kiütni tudta Sabáu erős lövését, s a szemfüles Ov. Lázár a kapu közepébe talált. A 72. percben pedig az utóbbi mérkőzéseken nagyszerű formában játszó Rotariu reme­kül ugrott ki Lácatu? labdájával a védők gyűrűjéből s a kifutó kapus mellett látvá­nyos gólt szerzett.) A csatárok közül jó­formán senki sem emelhető, ki, ezúttal Lacatu? is visszafogottan játszott, Dr. Lázár (a gól dacára) és az utolsó 20 perc­ben pályára lépett Badea nem sokat mu­tatott, úgy tűnik, még nem értek meg a nagy összecsapásokra. Nyilvánvaló, hogy a csapat tétmérkőzéseken, nem nélkülöz­heti Hagit, Cámátarut és Raducíoiut. Ez utóbbi is hazaérkezett a mérkőzésre, de könnyebb sérülése miatt az edzők, nem szerepeltették. Mint említettük, a jó ké­pességű lengyel, csapat a román kapu előtt több helyzetet is kidolgozott, ám gólt az örökmozgó Warzycha révén egy távoli lö­véssel értek el a 81. percben. Mindent összevetve, Románia válogatott­ja megérdemelt győzelmet, aratott, a­ mu­tatott játék azonban csak részben elégítet­te ki a közönséget és a szakembereket. A Bulgária elleni október eleji hivatalos mérkőzésre nyilván többre lesz szükség ... V. F. Az ifjúsági­ olimpiai válogatott Plonesti­­en 2-0 arányban győzött Lengyelország ha­­sonló csapata ellen • A Debrecenben le­játszott ifjúsági labdarúgó Európa-bajno­ki selejtezőn Magyarország válogatottja 0-0-as félidő után a 67. percben II-esből lőtt góllal győzött Románia együttese el­len. A KÉZDIVÁSÁRHELYI RUHAIPARI VÁLLALAT VERSENYVIZSGÁVAL ALKALMAZ, megfelelő régiséggel rendelkező­ — főmérnököt — jogtanácsost — két ruhaipari mérnököt, aki az iskolában tanítana Bővebb felvilágosítást, a vállalat személyzeti osztályán, tel.: 923/63440. A HUSZONHÁRMAK PERE A DIKTÁTOR FÉLÉNK, GYÁVA VOLT Az egykori RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagjai és póttagjai elleni per legutóbbi tárgyalási menete során öt óránál többet vett igénybe Puha Gheor­ghe kihallgatása. A 63 éves­ vádlott több mint harmincéves pártaktivista múltra tekint vissza. Állami vonalon az utóbbi időben a néptanácsok irányításával foglal­kozott. Az alábbiakban megpróbálom a kihall­gatás hangulatát oly módon visszaadni, hogy jegyzetfüzetemből idézem a legérde­kesebb részeket a kérdések és válaszok formájában. Bizottsági elnök: Megértette mivel vá­dolják? Azzal, hogy beleegyezését adta a népirtást eredményező parancsokhoz. Pana Gheorghe: Igen, megértettem. — Fenntartja a kivizsgálás során adott nyilatkozatait? — Vannak közöttük olyanok, amelyeket fenntartok, de olyanok is, amelyekhez megjegyzéseket szeretnék fűzni. — Lényegesek ezek a megjegyzések? — Számomra kettő roppant fontos. — Akkor halljuk őket! — A vádiratban az áll, beleegyezésemet adtam ahhoz, hogy lőfegyvereket használ­janak a temesvári népi forradalom részt­evői ellen. Hangsúlyozni akarom, hogy a Politikai Végrehajtó Bizottság december 17-én tartott ülésén­ nem hangzott el a „forradalom“, még kevésbé a „népi forra­dalom“ vagy ehhez hasonló­­kifejezés. — Akkor hogyan került be a kihallgatá­sok során több nyilatkozatába? — A kihallgatásokat folytató két ügyész írta be. Én csak annyit tudtam a temes­vári eseményekről, amennyit nekünk ak­kor Ceausescu mondott, márpedig ő csak rendbontókról, deklaszált elemekről, s a­­zok randalírozásáról beszélt. — De akkor miért írta alá a nyilatkoza­tokat? — A két ügyész nyomást gyakorolt rám. Ez lenne a­ második megjegyzésem. — Miben állt a nyomás? — Azt mondták, a többi vádlott már beismerte ezeket a dolgokat, s tegyem én is ezt, ha könnyíteni akarok helyzete­men A továbbiakban kérdésekre válaszolva a vádlott elmesélte, hogyan zajlott le a PVB december 17-i ülése, majd Brassóba érkezése után mit tapasztalt e városban. —­ Mi a véleménye — kérdezte a bírósá­gi elnök —, Ceausescu többet tudott a te­mesvári eseményekről, mint amennyit ö­­nöknek az ülésen elmondott? — Talán százszor is feltettem magam­nak ezt a kérdést. — Akkor alighanem könnyen válaszol rá.­­—Ellenkezőleg: nehéz a válaszadás. Persze az lenne a legkönnyebb, ha azt mondanám: jóval többet tudott. De nem lennék őszinte, ha nem mondanám el, hogy­ ezzel kapcsolatban kételyeim van­nak. Régtől ismerem Ceaușescut és fele­ségét. Félénk, gyáva, óvatos és ravasz ember volt. Ha ő egy cseppet is előrelátta, megérezte volna az őt, a­ pozícióját, végső soron az életét fenyegető veszélyt, biztos vagyok benne, lemondott volna az iráni látogatásról. Lehet, voltak más informá­ciói is, nemcsak azok, amelyekről nekünk beszélt, de az biztos, hogy nem mérte fel az esetleges következményeket... — Hatalmas politikai tapasztalattal ren­delkezik, Pana úr — vezette be kérdését most már az ügyész. — Nem érzékelte a december 17-i ülésen,, hogy ezúttal külön­legesen súlyos helyzetről van szó, márcsak azért is, mert a diktátor egyből két mi­niszter és a szekuritáté-főnök leváltását javasolta, sőt árulással vádolta őket és kijelentette, megérdemelnék, hogy kivég­zőosztag elé küldje mindhármukat? — őszintén megmondom, akkor nem érzékeltem ezt. Figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években a diktátor egymás után váltotta le a minisztereket, állandó­an fenyegetőzött, ha valakivel nem volt megelégedve, árulással vádolta. Gyakran hallottuk: „Ez szabotázs! A szekuritáte,­­az ügyészség teljesítése kötelességét!“ Úgy gondoltam akkor, hogy a szokásos túlzá­­­sokról, fenyegetésekről van szó ... Mircea Stanculescu ügyvéd: Nyilván­való, hogy Ceaușescu diktátorként visel­kedett a néppel szemben is, de közvetlen munkatársaival szemben is. Érdekelne: közvetlen munkatársai erőteljesebben é­­rezték a fenyegetettséget? — Mi inkább, közvetlenebbül éreztük ezt. Az évek során több mindenből levon­tam magamnak a következtetést: közü­lünk többről is feltételezte,­ hogy árulók lehetnénk. — Létezett mégis valaki, a feleségén kívül, akiben maradéktalanul megbízott? — Bobu Emil, Man­esc­u Manea, Dinca Ion és Postelnicu Tudor tartozott azok közé, akiket kedvelt. — Rádulescu Gheorghe mindig a köze­lében ült, ő nem tartozott bizalmi embe­rei közé? —­ Beosztása, kora és nagyothallása miatt ült Rádulescu rendszerint a diktá­tor közelében. Közvetlenül­ mellette azon­ban jobboldalt Dascalescu, baloldalt pedig a felesége foglalt helyet­t még egy té­nyezőt kell figyelembe venni. A diktátor szerette magát illegalistákkal körülvenni. A PVB-tagok közül Manescu és Rádulescu tartozott az illegális harcosok közé.­­ Akkor Ceausescu miért nem bízta meg Rádulescut azzal a feladattal, hogy ő legyen a helyettese, amíg Iránban tar­tózkodik? Miért esett a választása a fele­ségén kívül Manescura? — A diktátor felesége nem rokonszen­vezett Radulescuval. — Hosszú ideje tagja a PVB-nek. Volt-e valaha is példa arra, hogy Ceausescunak nem sikerült volna keresztülvinnie aka­ratát, javaslatát? — Tudtommal, nem volt erre egyetlen példa sem... SZÉKELY LÁSZLÓ A BUKARESTI MAGYAR ISKOLA KÁLVÁRIÁJA KIK A VISSZARIÍtÁS TÁBNORAI? Szeptember 26-án sajtóértekezletet tartott az RMDSZ parlarr­enti csoportja a bukares­ti magyar iskola körüli botrányos kötélhú­zásról, a háttérből irányított nyomásról, a­­mely a Tanügyminisztériumot is egymás­nak ellentmondó határozatok kibocsátására kényszeríti, olyan légkört teremtve az is­kolában,­­amely sem oktatásra, sem neve­lésre nem alkalmas. Bitay Ödön RMDSZ- szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Dem­ény Lajos szenátor, Rudolf Pufulete iskolaigazgató, Eckstein Robert, a líceum tanára. Verestóy Attila szenátor is­mertette az eddigi fejleményeket (amelyek­ről lapunk különben rendszeresen beszá­molt), hangsúlyozva a tényt, hogy a­ buka­resti magyar elméleti iskola sorsának ala­kulása, létének korábbi elismerése, majd újra vegyes és ipari jellegének emlegetése része annak az általános jelenségnek, mely a romániai demokratikus kibontakozást veszélyezteti, és amelynek neve: visszaren­deződés. Az újságírói kérdések főleg a konkrét személyekre vonatkoztak , mivel a jelen­ség ismerős. Elhangzott az iskola ex-gond­­noka, annak testvére, az azóta elhelyezett fizikatanár neve. Őket mindkét fajta sajtó megfelelően „népszerűsítette“ eddig is, de ők csak az előretolt helyőrséget képezik. (Azt azért mindenki furcsállotta, hogy a pecsétlopó, telefonszaggató, ajtóbeszegező gondnokot, aki ellen letartóztatási parancs van a rendőrségen, hogy nem lehet nyakon csípni.) Elhangzott egy szekus katonatiszt neve is, aki egy alkalommal egyenruhájá­val kívánt nagyobb tekintélyt adni fellépé­séhez. Megtudtuk továbbá, hogy a Romá­nia Mare szerkesztősége is szervezi az „életet“, a tüntető román tanulók éjszaká­ba nyúló „továbbképző tanfolyamon“ szer­zik be arra vonatkozó történelmi ismeretei­ket, hogy Cuza fejedelem iskolaalapítása merő hazugság. Az újságírók szerettek volna még több nevet hallani, sajnos vá­rakozásuk hiábavalónak bizonyult. Bezzeg a Románia Mare ilyen alkalmak­kor nem sokat gondolkozik, hanem dolgo­zik. Talán nem rossz politika előbb gondol­kozni, különösképpen, hogy közeledik ok­tóber 1-je, amikor Bukarestbe visszatér­nek az egyetemi hallgatók, akik köztudo­másúlag nem szimpatizálnak azokkal, akik nem gondolkoznak, csak dolgoznak. NITS ÁRPÁD A CSÍKSZEREDAI HARGITA GEOLÓGIAI KUTATÓ ÉS FELTÁRÓ VÁLLALAT megrendelésre vagy szerződés alapján közületeknek és magánszemélyeknek VÁLLAL: — vízkutató túrások és kutak mélyítését és üzembe helye­zését ivóvíz, ásványvíz, ipari víznyerés és öntözés céljából; — túrások és bányamunkálatok végzését hasznosítható ás­ványkincs, építőkő-, diszkó-kutatás és tartalékszámítás céljából; — forrásfoglalásokat és motetták létesítését; — mesterséges feltárások, felszíni fejtések létesítését; — bányamunkálatok végzését és bányaépítkezést; — tanulmányok, szakértői vélemények, geológiai kutatási tervek, valamint kivitelezési tervek összeállítását (fúrásokra és bányamunkálatokra); — laboratóriumi vizsgálatok végzését, ércek, szén, nemfé­mes ásványkincsek esetében, valamint vízanalíziseket. Cím: INTREPRINDEREA DE PROSPECTIUNI 51 EXPLORARI GEOLOGICE „HARGHITA” (IPEG) Miercurea-Ciuc, Str. Gh. Doja, nr. 6 telefon: 15821­23, Director: 12621. A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztőbizottsága: Bodó Barna (Temesvár), Csek­e Gábor, Deák Levente (Déva), Gyarmath János (főszerkesztő), Román Győző, Sike Lajos (Szatmár), Székely László (főszerkesztő-helyettes), Kiss Zsuzsa (szerkesztőségi főtitkár), Marosi Barna (Marosvásárhely), Nyomda: Combinatul Poligrafic Bucure?ti 40 342 s

Next