Romániai Magyar Szó, 1992. december (4. évfolyam, 900-918. szám)
1992-12-01 / 900. szám
Romániai Magyar Szó 2 . A NAGYVILÁG HÍREI • TÓM LANTOS MEGLEPETÉSE JAVASOLNI FOGJA A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY MEGADÁSÁT, HA... (Folytatás az 1. oldalról) ! Ennek ellenére „Románia első számú közellensége“ a Budapestről érkező TA- 1 RGM-gépből feleségével együtt pénteken este román földre lépett. Első nyilatkozata nem volt különösebben biztató az újságírók számára, minthogy közismert dolgokat nyomatékosított: a régió országaiban tesz körutat, eddig Magyarországot és■ Szlovákiát látogatta meg, Romániából Szerbiába és Horvátországba utazik, Washingtonba való visszatérésekor tapasztalatairól, megbeszéléseinek eredményeiről beszámol majd Bill Clinton megválasztott elnöknek, Lawrence Eagleburger ügyvezető külügyminiszternek, valamint kongresszusi kollégáinak. Az elhangzott egyetlen érdekes kérdésre („hozott-e Budapestről üzenetet a román vezetőknek?“) kitérő választ adott: látogatása idején sajtóértekezletre is sor kerül. A látogatás programját — Tom Lantos óhajainak figyelembevételével — a bukaresti amerikai nagykövetség dolgozta ki. Igen ám, csakhogy korábbi hasonló látogatásoktól eltérően az amerikaiak ezúttal édeskeveset árultak el a találkozók, megbeszélések menetrendjéről. A nyitottságnak határt szabnak a biztonsági meggondolások. Egyébként Tom Lantos feleségével együtt a bukaresti amerikai nagykövet CD 833 rendszámú, golyóálló, sötétkék színű Cadillac kocsijával jártkelt a román fővárosban, pihenőre pedig John R. Davids Jr. nagykövet rezidenciájában hajtotta a fejét. Meggyőződhettünk hát, hogy bizonyos esetekben az amerikaiak is tudnak ködösíteni, titkolózni. RMSZ-felkérésre angol nyelvű értékelés Ion Iliescu elnök eleve elzárkózott az elől, hogy fogadja a vendéget. Hogy a számára roppant kellemetlennek mutatkozó találkozót elkerülje, a román államelnök szokásához híven csúsztatott. Nemrég tartott sajtóértekezletén azt állította, Tom Lantos nem fordult hozzá erre vonatkozó kéréssel, ellenben a bukaresti amerikai nagykövetség képviselőitől ennek az ellenkezőjét tudtuk meg: ők jó előre jelezték Iliescu elnöknek az amerikai politikus ilyen jellegű óhaját. Pedig roppant érdekes lehetett volna ez a találkozó. Az amúgy is erőltetett elnöki mosoly ez alkalommal alighanem még erőltetettebb lett volna. A legmagasabb rangú román vezető politikai személyiség, aki fogadta a vendéget, Teodor Melescanu külügyi államminiszter volt, ezért beszámolónkban e fonttos találkozót ismertetjük részletesebben. A tudósítók akiket néhány percre beengedtek a tárgyalóterembe• Lantos és Melescanu urak arra irányuló szándékát jegyezhették fel, hogy őszinte hangon, a román—amerikai kapcsolatok javításának óhajától vezérelve folytatnak egymással eszmecserét. Hogy milyen mértékben történt ez meg a zárt ajtók mögött, azt nem tudhatjuk, a mintegy másfél órás eszmecserét követően azonban a két főszereplő elégedettnek mutatkozott. A tárgyalóteremből kilépő amerikai politikus alulírott magyarul elhangzott kérdésére (angolul) értékelte a véleménycserét: Igen építő jellegű megbeszélést folytattam a külügyminiszterrel — mondotta. — Ennek nagyon örvendek. Kifejezésre juttattuk abbeli óhajunkat, hogy az emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartsák Romániában, akárcsak az egész övezetben, javuljanak a kapcsolatok Románia és szomszédai között, s természetesen Románia és az Egyesült Államok között kifejeztem reményemet: az országban kibontakozó pozitív átalakulások arra kényszerítenek majd, hogy átértékeljem, módosítsam álláspontomat a legnagyobb kedvezmény Romániának való megadása tekintetében. Ez teljes mértékben az itteni politikai vezetőkkel folytatandó megbeszéléseim eredményeitől, az itteni fejlemények alakulásától függ majd. Én nyitott vagyok. Őszintén remélem, hogy a Romániában végbemenő fejlemények ilyen irányban való haladásra késztetik az újonnan megválasztott amerikai Kongreszszust, melynek munkálatai a jövő év elején kezdődnek meg. Egyben remélem, hogy a látogatásom nyomán az új adminisztráció számára készítendő jelentésem végkonklúziója pozitív kicsengésű lesz. Más — angolul vagy magyarul elhangzott kérdésre az amerikai politikus nem volt hajlandó válaszolni. Kik a legértékesebb külügyesek Ezt követően Melescanu külügyminiszter a Nicolae Titulescuról elnevezett terembe invitálta az újságírókat, ahol rögtönzött sajtóértekezletet tartott. (A terem egyik dísze az az eredeti Grigorescu-festmény , „Az ökrösszekér“ amely három évvel ezelőtt még a zsarnoki házaspár egyik lakosztályának falán függött.) A külügyminiszter elmondta, hogy Tom Lantos tájékoztatta a régióban folytatott körútjának céljairól. Mi pedig ismertettük Lantos úrral azokat a rendkívül pozitív fejleményeket, melyek véleményünk szerint minden téren végbementek Romániában — mondotta Teodor Melescanu, majd így folytatta: — Figyelembe véve azonban a vendég érdeklődési területeit, nyomatékosabban kitértünk olyan témákra, mint az emberi jogok szavatolása, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, a sajtószabadság, az oktatás fejlesztése. Személy szerint számomra nagyon fontos volt ez a kontaktus, minthogy megpróbáltam emberileg megérteni Tom Lantost, akinek a második világháború idején az egész családját kiirtották a magyar fasiszták. Ide vezethető vissza hangsúlyozott érdeklődése olyan témák iránt, mint a kisebbségi jogok. Ezzel összefüggésben hangsúlyoztam — mutatott rá a továbbiakban a külügyminiszter —, hogy a román kormányzat messzemenően érdekelt — tulajdonképpen ő a legérdekeltebb — az emberi jogok biztosításában. Persze szerénytelenség lenne részünkről olyasmit mondani, hogy egy ember, aki negyven éve ismeri és folyamatosan figyelemmel kíséri az övezetet, egyetlen beszélgetés eredményeként szemléletének megváltoztatására késztethető. De ha nem is sikerült elérnünk álláspontjának módosítását, remélhetőleg megrendítettük bizalmát nézeteinek — melyek nagyrészt előítéleteken alapulnak — helyességében. Hangsúlyoztuk, hogy a román kormány értékelése szerint a román—amerikai kapcsolatok fejlesztése elsődleges fontosságú. Ezzel az ország valamennyi politikai erőinek képviselői egyetértettek a külügyminisztérium tanácsadó testületének a napokban sorra került munkálatain. Ezzel összefüggésben elmondtuk Lantos úrnak, hogy döntő fontosságú lenne, ha Románia megkapná a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Amerika nem azzal szolgálja a leginkább az emberi jogok romániai biztosításának ügyét, hogy nem adja meg országunknak azt, amit másoknak könnyen megadott. Ellenkezőleg, az embereket, beleértve — sőt bizonyos esetekben elsődlegesen — a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket sújtják ezzel. Mondok egy példát. Marosvásárhelyen a bútorgyár nagyrészt az USA-ba irányuló exportra dolgozott. A kivitel utóbbi időben bekövetkezett csökkenése mindenekelőtt a dolgozókat, nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket érinti. Kérdésekre válaszolva a román külügy- miniszter megerősítette, hogy a vendéget elsődlegesen a magyar kisebbség helyzete érdekelte, bár egy adott pillanatban szóba jöttek a cigányok is. Arra vonatkozólag, meggyőződött-e, hogy Tom Lantos valóban szakértője a kelet-európai és a romániai problematikának, a külügyminiszter rámutatott, hogy csakugyan ismeri a régiót, s mint minden ember, ő is ragaszkodik véleményéhez, amelyet nagy határozottsággal védelmez, de amellyel nem mindig lehet egyetérteni. Amikor arra kértem a miniszter urat, mondjon egy példát, mely szemléltetné Tom Lantos véleménye valamelyikének téves voltát, Teodor Melescanu a kolozsvári magyar főkonzulátus ügyét említette. Diplomáciai képviseletként bármelyik főkonzulátus feladata — mondotta a külügyminiszter — a jogvédelemnyújtás saját állampolgárai számára és nem az, hogy annak az államnak a lakosaival foglalkozzon, melynek területén tevékenykedik. Hozzáfűzte, hogy a magyar főkonzulátus megnyitása vagy újramegnyitása egyike annak az 52 problémának, amelyeket Katona Tamás úrral annak idején áttekintett, s melyekre közösen megoldást keresnek, ebben a csomagban azonban az első számú probléma az alapszerződés megkötése. Kialakult-e önben olyan érzés, hogy a jövőben esetleg módosulhatna Lantos úrnak a nemzeti kisebbségek ügyében vallott álláspontja? — kérdeztem a továbbiakban a román külügyek vezetőjétől. — Ezt nem várjuk el tőle. Nagyon jónak tartjuk, hogy Lantos úr, az amerikai Kongresszus más tagjai érdeklődést tanúsítsanak a kisebbségek ügye iránt. Csupán annyit várunk el tőlük, hogy érzékeljék a különbséget a kisebbséggel szembeni viszonyulás tekintetében múlt és jelen között, a romániai és más országokbeli helyzet között. A külügyminiszter és az újságírók közötti találkozó, amely végig oldott, kellemes légkörben zajlott, mondhatni mókázással zárult. Az egyik újságíró megjegyezte, hogy néhány perccel azelőtt egy magyar származású amerikai találkozott egy erdélyi románnal, mire Melescanu úr nevetve megjegyezte, hogy a román delegációban három erdélyi volt, majd hozzáfűzte: „Egyébként elmondhatom, hogy a legjobb, legértékesebb külügyesek itt is és Magyarországon is erdélyi születésűek, példának említeném Katona Tamást, aki szatmárnémeti származású“. Sajtótájékoztató a járdaszélen Az RMDSZ székháza előtt az utcán egy órát fagyoskodtak az újságírók, mert oda egyiküket sem engedték belépni. Ezért aztán csak amúgy röpködtek a csipkelődő, ironikus megjegyzések a „magyarok titkolózásáról“. Tom Lantos távozása után a sajtó ott várakozó képviselőit Domokos Géza ugyancsak az utcán tájékoztatta az eszmecsere menetéről. Mint megtudtuk, a Lantos úrral való találkozón az RMDSZ elnökén kívül részt vett Csapó József szenátor, valamint Takács Csaba és Madaras Lázár képviselők. Tőkés László püspök részéről Domokos Géza levelet nyújtott át az amerikai politikusnak. Az RMDSZ elnöke szerint Lantos úr röviden tájékoztatta a találkozón jelen lévő RMDSZ-vezetőket a Melescanu külügyminiszterrel lezajlott eszmecseréjéről, rámutatva, hogy felvetette a kolozsvári magyar egyetem újramegnyitásának problémáját, általában az anyanyelvű oktatás kérdéseit, az 1989 decemberében, majd később Marosvásárhelyen végbement események nyomán több helyen elítélt személyek ügyét- Név szerint említést tett Cseresznyés Pálról, mondván, hogy az amerikai nagykövetség valamelyik tagja szeretné meglátogatni a börtönben, mivel információik vannak arra vonatkozólag, hogy megkínozzák, bántalmazzák, terrorizálják. Érdeklődést mutatott az iránt, hogyan látja, értékeli az RMDSZ a romániai magyarság helyzetét. Mi — mondotta a továbbiakban Domokos Géza — üdvözöltük bukaresti jelenlétét, a velünk folytatott véleménycserét, abból indulva ki, hogy a kormányzat talán csak a pozitívumokat, az eredményeket tárja eléje, kevésbé az árnyas oldalakat. A nemzeti kisebbségek problémáit azonban azok teljes komplexitásában kell láttatni. Felhívtuk a figyelmét a szélsőséges, nacionalista, antiszemita, xenofób hangok felerősödésére, egyebek között különböző kiadványokban, az illetékes szervek tétlenségére. Egyben tájékoztattuk a vendéget, hogy más kelet-európai országoktól eltérően az itteni magyarság szervezete része egy átfogó demokratikus koalíciónak, tehát nincs elszigeteltségben, nem foglalkozik kizárólag az illető etnikum problémáival, hanem az egész társadalmat foglalkoztató átalakulások megvalósítását igyekszik előmozdítani szövetségeseivel karöltve. Az RMDSZ-vezetőkkel folytatott beszélgetésből az a konklúzió szűrhető le, hogy Tom Lantos a jövőben is a lehető leghatározottabban kiáll a magyarság jogainak védelmezéséért. Korántsem áll fenn tehát az, amit a külügyminiszter mondott, nevezetesen, hogy megingott volna korábbi nézeteinek határozott fenntartásában. Elégedett vagyok A parlament Képviselőháza külügyi bizottságában az egyik szónoka Iuliu Furo (a román lapok egyike-másika szerint Furo, hogy magyarosabb hangzása legyen a nevének) volt, aki tette azt, amit tőle elvárnak: ecsetelte, mennyire példamutatóan oldották meg Romániában a nemzeti kisebbség problémáit. Az ellenzéki erők két markáns képviselője, Corneliu Coposu és Nicolae Manolescu, akikkel külön-külön találkozott az amerikai vendég, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény Romániának való megadása mellett tört lándzsát. Szombaton este az amerikai nagykövet rezidenciáján adott vacsorán folytatódott az eszmecsere. A vacsorára meghívást kapott Domokos Géza, Petre Roman és felesége, Aurel Dragos Munteanu, Románia washingtoni nagykövete, Ion Ratiu és Moses Rosen főrabbi. Vasárnap a szinaiai Peles kastély megtekintése után Tom Lantos sajtóértekezletet tartott a bukaresti Amerikai Kulturális Központban. A sajtókonferencia tulajdonképpen a demokrácia és a jogvédelem iskolája volt. Csak érteni kellett a szóból. Többek között abból, amit a Congressman két multinacionális állam — Svájc és Jugoszlávia — egymással szöges ellentétben álló fejlődéséről elmondott. Vagy abból, hogy milyen töretlen következetességgel harcol az emberi jogok megsértése ellen, függetlenül attól, hol történik ilyesmi, az Egyesült Államokban, Kínában, Németországban vagy Romániában. Korábban zászlóvivője volt a balti államok függetlensége megadása ügyének, most pedig az illető államokban kisebbségi sorsra jutott orosz lakosság jogvédelmének. Megmagyarázta, hogy egyéni jogok mellett igenis léteznek csoportos, kollektív jogok. Tibet lakossága például kollektív jogokért küzd, a tibetiek nem várhatják meg, amíg az emberi jogok szintjén megoldódnak problémáik, amíg Kínában teljes mértékben biztosítani fogják az emberi jogokat. Végül tanúbizonyságát adta szellemi frissességének ,nyitottságának, politikai rugalmasságának. Az egybegyűlt, nagyszámú újságíró előtt bejelentette: amennyiben a romániai vezetés betartja ígéreteit, figyelembe vesz bizonyos ajánlásokat, eleget tesz bizonyos feltételeknek, szándékában áll ajánlani, barátjának, Bill Clintonnak, a január 20-án hivatalba lépő elnöknek, Romániának adják meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, s ő lesz az, aki ilyen értelmű javaslatot terjeszt a Kongresszus elé. Mint mondotta, figyelembe vette a román ellenzéki erők képviselőinek, akárcsak bukaresti amerikai nagykövet véleményét, továbbmenően azt, hogy Románia bizonyos haladást ért el a demokratikus fejlődés útján, kialakult a többpártrendszer, biztosítva van az írott sajtó szabadsága (igaz, bizonyos médiák részéről ez felelőtlenségbe csap át). Nyomatékosította azonban azokat a feltételeket is, amelyek az óhajtolt „klauzula" megadásához szükségesek: az etnikumok jogainak maradéktalan szavatolása, kulturális autonómia megadása a magyar kisebbségnek, az igazságszolgáltatás és a televízió függetlenségének biztosítása. Reményét fejezte ki egyben, hogy a kormányzat eleget tesz adott ígéreteinek, s megnyitják a magyar főkonzulátust Erdélyben. a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott tévéadás tekintetében visszaállítják a korábbi gyakorlatot és megoldást találnak azokra a problémákra, amelyek a hargitai és kovásznai magyar prefektusok leváltása nyomán merültek fel. Csak sejteni lehet, mennyire rosszmájúan fogja kommentálni a román média egy bizonyos része Tom Lantos búcsúgesztusát. A sajtóértekezlet befejezésekor ugyanis készségesen állt a bukaresti magyar média képviselőinek rendelkezésére, magyarul válaszolva záporozó kérdéseikre. Ezúttal is megerősítette: „Elégedett vagyok romániai látogatásom eredményével". Hazafele bandukolva azon töprengtem, vajon miért nem teszik tiszteletüket, hogy szembesüljenek egy ilyen nagy kaliberű politikussal, mint amilyen Tom Lantos, Paunescuék, Vadim Tudorék? Nyílt sisakkal nem merik összemérni erejüket, érveiket ezzel az emberrel? Ebből is látszik, ők csak a sötétből, a zugból bátorkodnak ütni, onnan fröcskölik másra a mocskot. Oroszország MEGALAKULT A REFORMPÁRTIAK SZÖVETSÉGE 33 politikai és társadalmi szervezet mintegy kétezer képviselője vett részt vasárnap az oroszországi reformok támogatóinak moszkvai kongresszusán. A reformok hívei úgy döntöttek, hogy létrehozzák saját szövetségüket, az átfogó mozgalomként elképzelt Demokratikus Opció nevű tömörülést. Az erről szóló határozat síkraszállt a miniszteri kabinet jelenlegi összetétele és kormányzási programja mellett. Ugyanakkor felhívja a ma kezdődő moszkvai fórum, az Oroszországi Népképviselők VII. Kongresszusa résztvevőit, hogy ne fogadjanak el olyan természetű alkotmánymódosító javaslatot, mely változást idézhet elő az oroszországi kormányformában. A reformpártiak határozata aláírások gyűjtését javasolja, egy referendum támogatására, amelyen arról döntenének, hogy van-e joga a népnek idő előtt semmisnek nyilvánítani a Legfelsőbb Tanácsnak, illetve a Népképviselők Kongresszusának adott meghatalmazásokat. Egy további javaslat, hogy augusztus 22-ét, a demokratikus forradalom napját változtassák Oroszország nemzeti ünnepévé. " 1 -------------------------------- -------- * Német szélsőségesek újabb támadása . A német kormány betiltott egy kisebb újnáci alakulatot, a Nacionalista Frontot, és és további intézkedéseket helyezett kilátásba az újnáci vezetők ellen. Az alakulat betiltása félreérthetetlen figyelmeztetés a szélsőjobboldal számára — jelentette ki Rudolf Seiters szövetségi belügyminiszter. A törökországi Carsamba városában vasárnap eltemették a múlt héten német szélsőségesek által meggyilkolt török kivándorlók holttesteit. „Le a nácikkal!“, „szermet szemért“ — kiabálták a gyászszertartás résztvevői. A három török földi maradványait azt követően szállították haza, hogy pénteken, egy hamburgi összejövetelen több mint tízezren vettek végső búcsút az áldozatoktól. Közben a vasárnapra virradó éjszakán újabb merényletet követtek el Németországban, ezúttal az eberswaldei menekültszállás ellen, ahol többnyire románok és bolgárok laktak. A szándékosan meggyújtott épület teljes egészében megsemmisült, a lakóknak azonban sikerült időben elmenekülniük. A hétvégén más rasszista incidensekről is érkeztek hírek, többen megsebesültek. Hofburg-palota AKÁR EGYMILLIÁRD SCHILLING Feltehetően renováló munkások hanyagsága okozta a Habsburg császári rezidencia, a Hofburg-palota egyik szárnyában pénteken támadt tüzet. A bajt súlyosbította az a tény, hogy a biztonsági szabályokat sem tartották be maradéktalanul: az első lángok csütörtök este jelentek meg, ám a riasztó berendezések csak greenwichi idő szerint éjfél után fél egykor léptek működésbe. Az erős szél miatt gyorsan terjedtek a lángok, s ellepték az EBEÉ keretében lezajlott leszerelési tárgyalások színhelyéül szolgáló termet, melynek tetőszerkezete egy órával később beomlott. Ezt követően — mint már jeleztük — a nemzeti könyvtárat és a spanyol lovasiskola híres lipicai fehér lovainak istállóját is elborították a lángok. De, mint a hatóságok péntek délben bejelentették, az a két történelmi ékszernek számító épület gyakorlatilag épségben maradt. A károkat így is egymilliárd schillingre becsülik, ami csaknem százmillió dollárnak felel meg. A tüzet csak szombaton sikerült teljesen eloltani. Ám az utómunkálatok, a romok eltakarítása, a szétfröcskölt víz felszivattyúzása, hogy megvédjék a palotát a beázástól, még néhány napig eltart. Az újjáépítést 1993 elején kezdik meg, részben a város költségvetéséből, részben kormányalapokból, de számítanak a lakosság adományaira is. A vizsgálat azonban, a tűz pontos okának kiderítésére, addig is folytatódik. Thomas Klestil osztrák államelnökhöz intézett üzenetében II. Erzsébet angol királynő megrendülésének ad kifejezést amiatt, hogy lángok martalékává vált a Hofburg-palota egyik szárnya. Mint írja, a windsori kastélynál történtek után jobban megérti, mit jelent Klestil elnök és az osztrák nép számára a nemzeti örökség egy ilyen jelentős részének pusztulása. • A Bécs történelmi központjában álló Hofburg-palota jelenlegi formájában a XVI. század közepén épült. A palota legrégibb részéről azt tartják, hogy a XIII. századból származik, II. Ottokár király uralkodása idejéből. A palota századokon át a Habsburg-császárok rezidenciája volt, akik több mint 800 éven át tartották uralmuk alatt Közép-Európát, mígnem 1918-ban, az első világháború végén összeomlott a monarchia. A palota néhány száz méter hosszan terül el. Jelenleg itt van az osztrák államfő rezidenciája — a tűz által nem érintett épületszárnyak egyikében. Ugyancsak itt van a hatalmas képtár, a híres Kunsthistorisches Museum. A palotában felhalmozott műkincsek értéke felbecsülhetetlen A könyvtárról, melyet elborítottak, de tönkre nem tettek a lángok, csak annyit, hogy építése a XVIII. század közepén fejeződött be. • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • • Az orosz alkotmánybíróság részben hatálytalanította Borisz Jelcin törvényrendeletét az SZKP és az Orosz KP tevékenységének teljes eltiltásáról. A bírósági végzés leszögezi: Jelcin elnöknek joga volt feloszlatni a párt vezető szerveit, de nem betiltani az egész politikai alakulat és alapszervezetei tevékenységét. • Vasárnap, a szokásosnál hamarabb kezdetét vette a Cape Canaveral-i űrtámaszponton a Discovery űrrepülőgép nyolcadik útját megelőző visszaszámlálás. Az űrrepülőgép, fedélzetén öt űrhajóssal, szerdán indul útnak azzal a fő feladattal, hogy katonai műholdat vezéreljen pályára. A Reuter tudni véli, hogy ennek rendeltetése információkat szerezni és továbbítani a kelet-európai, a közép-keleti és az ázsiai válságövezetekből. • December 1-jétől hívhatók az automata interurbán telefonon a Moldovai Köztársaság telefonelőfizetői is. • ötnapos hivatalos vietnami látogatásra utazott Li Peng, a Kínai NK Államtanácsának elnöke. Az új román külügyi államminiszter a román-magyar kapcsolatokról • A bukaresti rádió híradóműsorának szerkesztősége interjút készített az új román külügyminiszterrel, amit szombaton délután sugárzott. A román-magyar viszonyra vonatkozó kérdésre Teodor Melescanu úr az alábbiakat nyilatkozta. — Rányomja bélyegét bizonyos pszichológiai jellegű megtorpanás, de minden bizonnyal egyéb dolgok is felgyűltek e kapcsolatokban. Ami engem illet, részemről megvan ugyanaz a teljes hajlandóság, aminek eddig is tanúságot adtam, amikor államtitkár voltam s közvetlenül feleltem magyarországi kapcsolatainkért. Tehát megvan ugyanaz a teljes hajlandóság ahhoz, hogy megtaláljuk az elveket, melyekre kapcsolatainkat helyezzük. Tehát, hogy általában is megállapodjunk egy egyezményben, amely a Románia és Magyarország között jószomszédságra épül és készséget mutatunk az iránt, hogy megoldjunk különféle konkrét kérdéseket, amelyek a román—magyar kapcsolatokban léteznek, s nem szabad hagyni őket felgyülemleni. Természetesen, ahogy egy angol közmondás tartja, ahhoz, hogy tangót táncoljunk, két személy szükséges, s ilyen értelemben nagyon érdekel bennünket, melyek budapesti kollégáink válaszai. Bízom benne, hogy az új román kormány kinevezése után, miután tudomást szereztek az elnök szándékairól, amikor eskütételekor külpolitikai kérdésekről is szólott, de a kormány, a miniszterelnök, a miniszterek is szóba hozták bizonyos alkalmakkor a külpolitika problémáit , a Magyarországgal kapcsolatos viszonyunkat, a magyar kollégák is újraértékelik e nyilatkozatokat és készek, válaszolni rájuk. Ki kell használják az ehhez szükséges időt, de azt hiszem, nem kell túl sokat kivárniuk, a kapcsolatokat fel kell venni. Természetesen Jeszenszky úrral találkoztam egy grazi folyosón, s valószínű, összefutunk majd egy stockholmi folyosón is, netán valahol egy vasútállomáson, de -érv- nem az effajta találkozókra utalok, hanem komoly tárgyalásra, szemtől szemben egy asztalnál, érvekkel és előkészített dokumentumokkal. Mi erre készen állunk,, abból kiindulva, hogy számunkra nemlétezik probléma, amit ne tudnánk megoldani, ha a szándék létezik hozzá... Létezik néhány dolog, ami továbbra is behatárolja e kapcsolatokat. Először is egyfajta leszűkülés, a látogatásokra, bizonyos technikai területekre, ami számunkra annyit jelent, mintha valaki azt hangsúlyozná, hogy politikai párbeszéd nem létezik... Nem hiszem, hogy ez jó és természetes lenne. Azt hiszem, hogy most a magyar kollégáknak nagyszerű lehetőségük nyílik jószándékukat és szilárd támogatásukat bizonyítani, hogy Románia újra beilleszkedhessen bizonyos európai struktúrákba. Gondolom, hogy Magyarország határozott kiállása Románia Európa Tanácsba lépésével kapcsolatban, amely egészen a fenyegetésig is elmegy, amennyiben a tanács nem így járna el, igen jó jelzés lenne, amit mi értékelnénk és megjegyeznénk. Itt a lehetőség, hogy a magyar fél egy gesztust tegyen felénk, amely kihathat a kapcsolatainkra. (...) cs. g. Hézagpótló Szarajevóban, az UNPROFOR bosnyák területen állomásozó alakulatai parancsnokának, Philippe Morillon francia tábornoknak a közvetítésével tűzszüneti egyezményt írtak alá a Horvát Köztársaság és a bosnyák területen levő „Szerb Köztársaság“ képviselői. A tűzszünetnek vasárnap éjfélkor kellett érvénybe lépnie. A France Presse megjegyzi: az egyezmény aláírásával Horvátország elismerte, hogy reguláris csapatai vannak Dél-Bosznia területén. A tárgyalások során kivonásukat egy demilitarizált övezetnek a horvát—bosnyák határon történő létrehozásától tette függővé, hogy így biztosítva legyen Dubrovnik biztonsága. Annak kapcsán, hogy mi tette szükségessé egy ilyen külön tűzszünet aláírását, Morillon tábornok kifejtette, hogy a boszniai szerbek, muzulmánok és horvátok által november 10-én aláírt tűzszüneti megállapodáson nem szerepel a horvátországi horvát erők megbízottjának aláírása, márpedig egyik hadviselő fél sem hiányozhat egy ilyen egyezségből, így tehát a mostani megállapodásnak hézagpótló szerepe van. Nem így vélekednek a muzulmánok: rádióhírek szerint bennük inkább félelmet kelt, ellenük irányuló összefogásnak tekintik a boszniai „Szerb Köztársaság“ és a Horvát Köztársaság megállapodását. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel, aki az emberi jogoknak a jugoszláv utódköztársaságok területén való megsértéséről készül jelentést öszeállítani, bosznia-hercegovinai látogatása során vasárnap páncélozott gépkocsiban tett szemleutat Szarajevóban Alia Izetbegovics elnök társaságában. Azt ajánlotta Izetbegovics elnöknek: találkozzék a boszniai szerbek vezetőjével, Radovan Karadzsiccsal és Szerbia elnökével, Szlobodan Miloseviccsel. A válasz az volt, hogy „itt nem háború zajlik, hanem népirtás. Tárgyalni lehetne ellenségeinkkel, de nem találkozhatunk gyermekeink gyilkosaival. Népünk gyilkosokat lát bennük“. Mire Wiesel azzal replikázott, hogy ők is ugyanezt mondják, s ez a legnagyobb probléma. Kosovóban megkezdődött az etnikai tisztogatás — állítja rádióhírek szerint a 80 százalékban albán lakosságú tartomány egykori miniszterelnöke, s egyúttal emlékeztet arra, hogy a szerbek eltávolították a teljes politikai vezetést, betiltották az albán nyelvű sajtót, s 75 ezer embert üldöztek el politikai okokból. tűzszünet Lawrence Eagleburger, az USA ügyvezető külügyminisztere úgy véli, hogy a kosovói etnikai tisztogatás hamarosan nemzetközi konfliktussá fajulhat. A Reuter szerint hozzátette, hogy Albánián kívül Görögország, Macedónia és Bulgária is belekeveredne a konfliktusba. Éppen ezért az Egyesült Államok is másként viszonyul Kosovóhoz mint Boszniához, ahol nem hajlandó katonai eszközökkel beavatkozni. Egyébként Sali Berisha albán államfő a Ta Nea című görög lapnak adottt interjúban azt mondta: a kosovói feszült helyzet miatt fenyegető Balkán háborúnak a megértés összekötő hídjainak kiépí- tésére kell késztetnie az említett országi'kat, amelyekhez ő hozzásorolta Törökországot is. Egyebek között a boszniai és kosovói helyzetről, valamint Macedónia sokat vitatott kérdéséről tárgyalt athéni látogatása alkalmával John Major brit miniszterelnök, az EK soros elnöke és a görög kormányfő, Konsztantin Micotakisz. Macedóniába egyébként megérkezett az ENSZ 14 megfigyelője, miután a világszervezet úgy határozott, hogy erre a délszláv köztársaságra is kiterjeszti tevékenységét. A csoport amerikai vezetője úgy nyilatkozott, hogy kezdetnek felmérik, a helyzetet, és jelentést küldenek az ENSZ- főtitkárnak és a térségbe vezényelt ENSZ- erők parancsnokának. 34 teherhajó átvizsgálása után a Jugoszlávia elleni embargó betartására a Nyugat-európai Unió és a NATO részéről felügyelő hadihajók egy máltai lobogó alatt közlekedő hajón találtak tilalom alá eső árut, vasat és feldolgozatlan faanyagot. Az ellenőrzést végző Glouchester brit romboló az olaszországi Bari, kikötőbe irányította a montenegrói Bárból kifutott hajót. Végül egy Rompres-hír arról, hogy ma és holnap külügyminiszteri szintű értekezletet tart Bosznia ügyében az Iszlám Konferencia Szervezete (ICO). Ennek kapcsán az MTI arról számolt be, hogy az értekezletet megelőzően villámlátogatást tett Szarajevóban Hamid Algabid, az ICO főtitkára, és tárgyalt Izetbegovics elnökkel. A Szaúd-Arábiában tartandó értekezleten ugyanis várhatóan döntenek a Boszniának nyújtandó rövid és hosszú távú segítségről. e1 december 1.. Miért bukott meg a bolgár kormány? Első perctől kezdve homály fedte a bolgár kormány megbuktatásának körülményeit. Csak annyit tudtunk meg a BTA hozzánk eljutott jelentéseiből, hogy a szocialista párti ellenzék s a török kisebbségi párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (MJSZ) bizalmatlanságot szavazott Filip Dimitrov kisebbségi kormányának. De hogy ki nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, és miért, rejtve maradt. Már javában állt a kormányválság, amikor arról értesültünk, hogy a kormány kért bizalmat gazdasági reformpolitikája folytatásához. Ennyi. De voltak, akik a kormányfő és az államelnök között eléggé elmérgesedett vitában keresték a bukás okát. Mások azzal próbálták magyarázni, hogy Dimitrov nem engedett beleszólást a szakszervezeteknek a kormányzásba, hogy zártságával elidegenítette magától a sajtót, hogy szemet hunyt a délszláv utódköztársaságok felé történő illegális fegyverszállítások fölött, így továbbra is érthetetlen marad a miért és a hogyan. Mint ahogy magyarázat nélkül maradt az is, hogy miért fordult az MJSZ a kormánypárt, a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) ellen, hiszen szóbeli együttműködési megállapodás állt fenn közöttük, melynek értelmében képviselőinek szavazatával támogatta a kisebbségi kormányt. Hogy az egykamarás parlament mostani összetétele mellett mennyire a török kisebbség pártjától függ a kormánypárt javaslatainak törvényerőre emelése, egyáltalán országlása, mutatja a 240 tagú testület mandátumainak megoszlása: DESZ - 110, BSZP — 106, MJSZ — 24. Tehát minden körülmények között az MJSZ a mérleg nyelve. Nélküle se előrehaladás, se fékezés, így történt, hogy október 28-án, amikor először szavazott a szocialistákkal összhangban, megbuktatták a kormányt. Az alkotmányos előírások értelmében a legnagyobb képviselettel rendelkező pártnak kellett volna ismét kormányt alakítania. Személy szerint ezúttal is Filip Dimitrovra esett Zseljo Zselev elnök választása. A kormányalakítási tárgyalások során az MJSZ talán erejét meghaladó követelésekkel állt elő. Elsősorban a török kisebbség érdekében, melynek gazdaságitársadalmi helyzete rosszabb a bulgáriai átlagnál, mert rá nézve hátrányosan alkalmazzák a földreform-törvényt, az általa lakott vidék amúgy is szegény, szerény ipara leszűkítette működését, s az egyedüli jövedelemforrás, a dohánytermelés is felére csökkent tavaly az alacsony felvásárlási árak miatt. Mindez a kivándorlás újabb hullámát indította el: négy hónap alatt negyvenezren kerestek új hazát Törökországban. De valószínűleg egyéb meggondolások miatt is részt akart venni a kormányban, amibe Dimitrov bele is ment volna, de az MJSZ vezetője, Ahmed Dogan olyan kulcsfontosságú tárcák élén kért változást — nyilván abban a reményben, hogy nekik is jut belőlük —, mint a belügy, az igazságügy, a pénzügy, a honvédelem. Talán ez utóbbi követelés derít fényt a kormány bukásának igazi okára. Az athéni rádió bukaresti tudósítója úgy tudja: a török kormány azzal a kéréssel kereste meg a bolgár kormányt, hogy engedjen átvonulást egy török hadtestnek Bosznia felé. Dimitrov megtagadta a kérés teljesítését, de közben felmérte a bulgáriai török kisebbség esetleges reagálását, s hogy ne kelljen magyarázkodnia a parlamentben, és ne kockáztassa, hogy az MJSZ nyújt be bizalmatlansági indítványt, jobbnak találta a beváltatlan indítékú öngólt. Ami a bizalmat kérő indítvány után következett, nem titok. Mégis érdemes emlékeztetni hogy a kormányalakítással másodszorra is megbízott Dimitrovot leszavazták a parlamentben. A döntő szót ismét a török kisebbség pártja mondta ki. De mi következik ezután? Zselev elnök most a második nagy párttal, a szocialistának nevezett volt kommunista párttal tárgyal a kormányalakításról. Általános vélemény szerint azonban semmi esélye annak, hogy egy kisebbségi szocialista kormány elnyerje a beiktató szavazatot, nemhogy koalíciós partnerre találna az MJSZ- ben. És akkor marad az egyetlen lehetséges megoldás: új választások kiírása, ami törvényszerűen visszaveti a reformok végrehajtását De felmerül az a kérdés is, hogy egy új parlament mennyire teszi egyértelművé az erőviszonyokat és kormányozhatóvá, az országot. SZOCSOLGA