Romániai Magyar Szó, 1993. április (5. évfolyam, 993-1016. szám)

1993-04-01 / 993. szám

Romániai Magyar Szó 2 Csendes nap Moszkvában Kedden viszonylagos béke jellemezte az orosz politikai csatamezőt. Jelcin állam­fő a hozzá hű parlamenti képviselőkkel tanácskozott, a parlament pedig 20,4 mil­liárd rubelt, azaz mintegy 35 millió dol­lárt szavazott meg az április 25-i refe­rendum lebonyolítására. A Jelcin mellett álló képviselők igyekeztek lebeszélni az államfőt egy alternatív népszavazás meg­tartásáról. Szerintük lehet vitatni a par­lamenti népszavazás feltételeit, ám sok­kal jobb részt venni egy olyan referen­dumon, ami van, mint olyanon, ami eset­leges. Jelcinnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy sokan mennek el szavaz­ni és sokan adják rá a voksukat, ha a parlamenti referendumon vesz részt és nem ír ki ellen-népszavazást, amire nincs pénz — nyilatkozott Jelcin egyik támoga­tója. Az elnök maga is pontosan érti, hogy nem szabad kiírni ellene népszavazást — mondta egy másik­­ képviselő, aki részt vett a tanácskozáson. A honatyák azonban azt is értésére adták Jelcinnek, hogy a kongresszusi feltételekkel ezt a szavazást aligha lehet megnyerni. Elképzelhető, hogy a feltételek jogosságáról az alkotmány­­bíróságnak kell majd döntenie. Béke ’93 AZ ÍREK elítélik AZ ERŐSZAKOT Az egyre terebélyesedő Béke ’93 moz­galom egész Nagy-Britann­iában és Íror­szágban tüntetéseket, tömeggyűléseket, fel­vonulásokat szervez a terrorcselekmények elleni tiltakozásul. A békemozgalmat egy dublini családanya indította a vasárnapi húszezres nagygyűlésen, amelyet a war­­ringtoni merénylet két gyermekáldozatá­nak emlékére és számos­­sebesültjének tisz­teletére rendeztek. A mozgalom felhívását több politikus, közöttük észak-írországi pártok vezetői és a brit kormány észak-ír kérdésekben illetékes miniszterei is támo­gatták. Nem kis meglepetésre még az IRA politikai szárnyának a vezetője is megen­gedhetetlennek minősítette a merényletet, és felszólította az íreket, katolikusokat és protestánsokat egyaránt, vegyenek részt a megmozdulásokon. A mozgalom célja nyo­mást gyakorolni a terroristákra és a szer­vezet értésére adni: az írek vallási hova­tartozásától és állampolgárságtól függet­lenül nem támogatják az erőszakot. Kiosztották az Oscar-díjakat Nem hozott meglepetést Különösebb meglepetések nélkül zajlott le Los Angelesben az Amerikai Szín- és Filmművészeti Akadémia évi díjainak ki­osztása, ezúttal már 65. alkalommal. Sajtó­hírek szerint műholdas vételben a tv-né­­zők milliárdjai láthatták a nagy eseményt helyszíni közvetítésben, felvételről a ro­mán tv is sugározni fogja szombaton a Tranzit TV adás keretében. Oscar díjas az idén: az Unforgiven cí­mű alkotás a legjobb filmként, Al Pacino a legjobb férfi alakításért (A hölgy illata), Emma Thompson a legjobb női alakításért (Howards End), Gene Hackman a legjobb férfi alakításért epizódszerepben (Unfor­given), Marisa Tomei a legjobb női alakí­tásért epizódszerepben (My Cousin Winny), Clint Eastwood a legjobb rendezőként (Unforgiven), valamint az Indokína című produkció a legjobb külföldi filmként stb. Ugyanebből az alkalomból átnyújtották a Jean Hersholt-díjat Audrey Hepburn számára post-mortem (fia, Sean Ferrer vette át) az UNICEF javára végzett mun­kásságáért és Elizabeth­­ Taylornak az AIDS-kutatások támogatásáért. Egész filmművészeti munkásságáért tisz­teletdíjjal jutalmazták Federico Fellinit • A NAGYVILÁG HÍREI • A sátor nem emberbaráti segély Újabb ENSZ-segélykonvoj érkezett Szrebrenicába 150 tonna élelemmel, mű­anyagtakarókkal. Az eredetileg 16 teher­autóból álló konvoj 14-re apadt, miután a boszniai szerb alakulatok Bratunacban két kamiont feltartóztattak. Mindkettőben sát­rak voltak, s a szerbek szerint a sátor nem emberbaráti segély. Az előző segélyszállí­tó gépkocsi-oszloppal kapcsolatban, amely távozóban kétezer embert menekített ki az ostromlott Szrebrenicából ,utólag arról érkezett jelentés, hogy a menekülők fel­szállásakor dulakodás támadt, hat személy halálát lelte. A történtek után ENSZ-hiva­­talosságok megbeszéléseket tartottak annak tisztázására, miként kerülhető el a tüleke­dés, a teherautók megrohamozása. Felme­rült annak lehetősége is, hogy helikoptere­ken szállítsák el a nőket, gyermekeket, a betegeket és sebesülteket. Ám a szárazföl­di szállítás több ember elmenekítésére nyújt lehetőséget, mint a légi. A bosznia-hercegovinai válság politikai megoldásának lehetőségéről tárgyalt Belg­­rádban Szlobodan Milosevics szerb elnök­kel Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter­helyettes, aki Jelcin elnök különmegbízott­­jaként érkezett Belgrádba. Szó esett arról is, hogy a boszniai szerbek milyen erőfe­szítéseket tesznek az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében. A bosnyák fővárosból érkező hírek sze­rint Philippe Morillon tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka javasolta a Szara­jevó körüli ostromgyűrű feloldását. A francia hírügynökségnek adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a szerbek készek erre, így nem kell megvárni a New York-i tárgyalások befejezését. Morillon tábornok szerint Szarajevó ostromának folytatása Alija Izetbegovics elnök arra vonatkozó politikai döntésének a következménye, hogy az etnikai tisztogatás­ elkerülendő, nem engedi meg a lakosság­ tömeges exo­dusát a városból. És Morillon megerősítet­te: ez a boszniai kormány joga és köteles­sége volt. Szerinte lejárt az etnikai tiszto­gatás és a túszejtés ideje, s most az a fon­tos, hogy csökkentsék a feszültséget Sza­rajevóban és egész Boszniában, és lehető­vé tegyék a lakosság szabad mozgását. A legsürgősebb teendő a Szarajevóba veze­tő humanitárius folyosó megnyitása és a város körüli zárlat feloldása. Az ENSZ további szerepet vállal a volt Jugoszlávia területén: a Biztonsági Tanács három hónappal meghosszabbította béke­erői, az UNPROFOR mandátumát. A háborús bűnöket kivizsgáló szarajevói bíróság halálra ítélt két boszniai szerb ka­tonát az etnikai tisztogatás jegyében bosz­niai muzulmánok ellen elkövetett bűnök vádjával. Az egyik vádlott, Boriszlav He­rak elismerte, hogy 30 embert — hadifog­lyot és polgári lakost — ölt meg, köztük 11 nőt a 16 közül, akiket előzőleg megerő­szakoltak. Herak kijelentette: megérdemli a halálbüntetést. Vádlott társa, Szretko Demjanovics ártatlannak vallotta magát, és azt mondta, hogy veréssel-kínzással bír­ták vallomásra, öt ember meggyilkolása bűnének vállalására. Védőügyvédje meg­fellebbezi az ítéletet. Morillon tábornok felszólította a bíróságot: vonja vissza ítéle­tét, és adja át az ügyet nemzetközi bíró­ságnak. Megalakult a francia kormány Két nappal a franciaországi választások és 24 órával az új miniszterelnök kineve­zése után Párizsban megalakult az új francia kormány. A kormánynak 30 tag­ja van, 16 tárcát a kisebb parlamenti kép­viselettel rendelkező centrista UDF ka­pott A BBC kommentárja szerint a kor­mány összetétele igen körültekintő keve­redése a jobboldalnak és a centrumnak, a réginek és újnak, és erőteljesen képvi­selve vannak benne az Európa-barát politi­­kusok. Amikor régi és új jelenlétéről szól, arra céloz, hogy a mostani kormányta­gok közül jó néhányan voltak már mi­niszteri tárca birtokosai korábbi kormá­nyokban. A négy államminiszteri posztból hármat a giscardisták kaptak, vagyis az UDF. Ezek az igazságügy, a védelem, va­lamint az egészségügy, népjólét és város­­fejlesztés. Utóbbiért Simone Veil asszony, Franciaország egyik, legnépszerűbb poli­tikusa, volt egészségügy-miniszter és az Európa Parlament volt elnöke felel. A ne­gyedik államminiszter Charles Pasqua, akiről úgy tudják, igen szigorú a beván­­dorlás és a tör­vénytisztelet kérdésében. A külügyeket a gaulle-ista Alain Juppe, Jacques Chirac közeli munkatársa irányít­ja. A mezőgazdaság és a halászat élére egy kevéssé ismert szenátort állított a kormányfő, Jean Duec személyében, aki­­nek már kezdettől fogva több válsággal kell megküzdenie, közöttük a francia és a brit halászok között fennálló viszállyal. A kormány összetétele a BBC szerint arra enged következtetni, hogy Francois Mitterrand nem próbálta befolyásolni Bal­­ladurt, holott korábban ellenezte, hogy Francois Léotard-nak, az új védelmi mi­niszternek bármilyen tárcát adjanak. A budapesti rádió megemlítette, hogy az új francia kormánynak van egy ma­gyar származású tagja, a technokrata Ni­colas Sárközy. A Jacques Chirac jobbke­zének is nevezett politikus a kormány szó­­vivője, illetve a költségvetés felelőse. A kormánytagok átlag életkora 52 év. A kormánynak három nőtagja van. A miniszterek fele, vagyis tizenöten közülük még nem vettek részt korábbi kormá­nyokban. Kettőt közülük először válasz­tottak nemzetgyűlési képviselővé, de a francia törvények értelmében a kormány­­tagság a nemzetgyűlési mandátumról való lemondással jár. Lemondott az olasz pénzügyminiszter Letartóztatási hullám Nápolyban Giulio Amato olasz kormányfő felkérte Scalfaro elnököt, hogy nevezzen ki egy új kormányt, amely foglalkozhat az or­szágos méreteket öltött korrupciós bot­ránnyal. A szocialista párti Amato mun­katársai kijelentették, hogy az államfővel folytatott megbeszélésen a kormányfő ki­fejezte hajlandóságát az azonnali lemon­dásra. Előzőleg az államfő találkozott a parlament két házának elnökével. Közben Franco Reviglio pénzügyminisz­ter lemondásával kedden tovább mélyült az itáliai­­ politikai válság. Az ügyészség értesítette Revigliót, hogy vizsgálatot in­dítottak ellene állítólagos orvgazdaság cí­mén, amelyet mint az állami energiakon­zorcium, az ENI elnöke követett el. Le­mondásakor Reviglio új kormány kineve­zését kérte. Nápolyban tovább tart a letartóztatási hullám. Harminchat óra leforgása alatt több mint háromszáz személyt vett őrizet­be a rendőrség. A politikai pártokat meg­lepetésszerűen érte a hatóságok maffiael­lenes akciója. A letartóztatottak között több tucat helyi pártképviselő van, akiket maffiás kapcsolatokkal gyanúsítanak. Le­tartóztatások történtek a toscanai Fiena és Luca városokban, ahol a rendőrség lefog­lalta a Rosario Gava lakásán talált doku­mentumokat. Rosario a kereszténydemok­rata vezető Antonio Gavának a testvére, akit szintén azzal vádolnak, hogy kapcso­latban állt a maffiával. Elemzők szerint fennáll annak a veszé­lye, hogy az egyre súlyosbodó politikai válság előidézi a nemzeti pénznem zuha­nását. Kedden a tőzsdéken a líra elérte minden idők legalacsonyabb árfolyamát, az olasz jegybank pedig két nap egymás­után kénytelen volt közbelépni a nemzeti pénznem támogatására. LESZ KATARI KŐOLAJUNK? Teodor Melescanu külügyminiszter meg­hívására háromnapos látogatást tesz Bu­karestben Dzsaber Al-Tani sejk, Katar állam külügyminisztere. Amint a vendég megérkezésekor kijelentette, látogatásá­nak célja a kapcsolatfelvétel szoros ener­getikai és pénzügyi együttműködés ki­alakítása érdekében. Dzsaber Al-Tani meg­beszélést folytatott román kollégájával, Teodor Melescanuval, de programján ta­lálkozás szerepelt Iliescu elnökkel, Va­­cároiu miniszterelnökkel, más kormány­személyiségekkel és parlamenti vezetőkkel. Dzsaber Al-Tani sejk bukaresti látoga­tása előkészíti Ion Iliescu elnök áprilisra tervezett látogatását az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba és Katarban. VALAMI BIZTATÓ A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének közgyűléséről Március közepén Nagyszőllősön tartották meg a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének 4. közgyűlését. Az Ukrajnához — egykor a Szovjet­unióhoz — tartozó magyar területek népe a nagy kommunista kolosszus iszo­nyú nemzetietlenítő nyomása alól szabadulva, hozzákezdett saját sorsának a rendezéséhez, az ukrán törvények keretében. Móricz Kálmán, a Magyar De­mokrata Fórum határokon túli magyarok osztályának munkatársa részt vett a közgyűlésen, itt kérdeztem az alábbiak szerint. • Mi újat hozott a szövetség és a kár­pátaljai magyar néprész életében a köz­gyűlés? Miben többet vagy kevesebbet, mint az előző három?­­ Mindenképpen többet és jelentőset hozott ez a tanácskozás. Tulajdonképpen két mozzanatot kell kiemelni. Az egyik a KMKSZ programjának elfogadása. Ugyanis eddig a szövetségnek nem volt elfogadott programja. Létezett korábban egy programtervezet, amelyet annak ide­­jén a választmány el is fogadott, és ame­lyet a közgyűlésnek kellett volna jóvá­hagynia. Ám erre nem került sor. Tehát a szövetség gyakorlatilag eddig hivatalosan elfogadott program nélkül működött. Azok a követelmények, amelyek általá­ban egy-egy programot szoktak jellemez­ni, az alapszabályba voltak beépítve. De hozzá kell tennem, hogy eredetileg­­ az volt az elképzelés, már az alapszabály megfogalmazásánál, hogy nem készítenek külön programot a szövetség számára. Te­hát semmiképp sem beszélhetünk valami­lyen mulasztásról. Viszont­­ ennek most jött el az ideje. Ez volt a mostani köz­gyűlés egyik lényeges meghatározója. • Ez a döntés szervezetileg előbbre lé­pést jelent? Hordoz-e bizonyos távlati elképzeléseket a szövetség mai és jöven­dőbeli tevékenységére vonatkozóan? — Igen. Hosszú távú, messzire előre te­kintő program ez. • Úgy is tekinthetjük, hogy a magyar nemzetiségi autonómia felé közelít? Hi­szen ez lenne az adott körülmények kö­zött, annyi diktátum után, az eszményi megoldás, Ukrajnán belül. — Igen, közelít az autonómia felé. Bár ez bonyolult kérdés másutt is a magyar néprészek számára, és Ukrajnában is. • Ezzel a jövendőt tervező programmal esetleg lépett a szövetség egyet a párttá való alakulás felé? Semmiképp sem aka­rom s akarjuk sürgetni a párt minőségét, de marad az érdeklődő kérdés... — Ez a kérdés a közgyűlésen is elhang­­zott. Az újjáválasztott elnök, Fodó Sán­dor is fontosnak tartotta a beszámolóban kitérni erre a lehetőségre. Határozottan kijelentette, hogy egyelőre nincs napi­renden a szövetség párttá való alakulása. Ugyanakkor ha a helyzet és a kárpátaljai magyarság érdekei kívánják, nem lehet kirekeszteni a lehetőségét egy ilyen for­dulatnak sem. Egyelőre az látszik célsze­rűnek, hogy továbbra is mozgalomként, szövetségként működjék, képviselve az anyanemzettől elszakított magyarság meg­maradási, fölfejlődési érdekeit. Jelenleg érdekképviseletként határozza meg ma­gát, és csak másodsorban politikai szer­vezetként. A mostani tisztújító közgyű­lés sajátosságait elemezve meg kell em­lítenem, hogy az eddig létezett alapsza­bály is megváltozott, módosításokat fogad­tak el. Ezek azért váltak szükségessé, mert a tavaly elfogadták Ukrajnában a kisebb­­ségi törvényt. Az alapszabályt, a tevé­kenységet ehhez a törvényhez kellett iga­zítani. Az új alapszabály kimondja, hogy a KMKSZ az önálló magyar intézmény­rendszer kialakítására törekszik, Kárpát­alján. Tovább célozza az önigazgatási in­tézményrendszer megteremtését a ma­gyarság számára. Ez a másik, ami új a szövetségben és ezen a tisztújító közgyű­lésen.­­ Milyen lehetőségei vannak ma a ma­­gyar önigazgatás megteremtésének Uk­rajnában, Kárpátalján? — Elmondhatom, hogy a törvényes ke­retek tulajdonképpen meglehetősen tágak. Az ukrajnai törvények és a helyi önkor­mányzatok törvényrendszere nagyjából megfelel a magyar érdekeknek, és azok­nak a követelményeknek, melyeket az ottani magyarság joggal támaszthat. A kutya viszont nem itt van elásva, hanem ott, ahol és ahogyan a törvényeket értel­mezik és alkalmazzák! A meglévő törvé­­nyek alkalmazásában számtalan bürok­ratikus nehézség mutatkozik. Megszület­nek a törvények, ám az intézkedések, a végrehajtási törvények elmaradnak. Ez hátráltatja többek között a nemzetiségi törvények alkalmazását is. Tehát valahol a parlament alatti lépcsőfokokon akadunk el. Hónapokat, éveket késnek az alkal­mazás rendjén ezek a törvények, melyek létkérdést jelentenek az ottani magyarok számára. Az ok lehet az akadályozó szán­dék, vagy egyszerűen az ügyvitel nehéz­kessége. Helyi szinten azt mondhatja egy tisztviselő, hogy kérem szépen, én még nem kaptam konkrét utasítást a törvény alkalmazásának módjára. És ennel leáll a folyamat! • Visszatérve az önkormányzat kérdé­­sére: ez időben és szervezésbelileg meny­­nyire közelíti meg az autonómia állapo­tát? — A helyzet az, hogy most egy bizonyos játék folyik a fogalmakkal: önkormány­zat, önigazgatás, autonómia... Ezek egy­­mással rokon fogalmak, és hogy a gyakor­latban melyik valósul meg és hogyan mű­ködik majd, azon múlik minden. Az ukrán vezetés többször kinyilvánította, hogy ir­tózik az autonómia szótól. Hallani sem akar róla... • Akár a román politikusok. — Igen. Annak idején Kravcsuk el­­nök ezt a szót a „különleges önkormány­zati státussal“ cserélte föl. Aztán, hogy ez az életben mennyire fog különbözni az autonómiától, azt csak találgatni lehet. Mikor Kravcsuk Kárpátalján járt, meg­ígérte személyesen mindent megtesz, hogy az a magyar különleges önkormányzati státus életbe lépjen. De ahogy hatalomra került, valahogy megfeledkezett az ígé­­retéről... Elvben most sem tagadja, nem vonja kétségbe az önigazgatás vala­milyen fokához való jogát a kárpátaljai magyarságnak, de hogy hol van a határ ebben, ameddig elmegy az ukrán vezetés és mi az, amit a magyarság követel és el­fogad, azzal megelégszik, nem tudni. Mert hiszen hatalmas a különbség az autonómia és a helyi önigazgatás között. Egyébként megszületett már a kárpátaljai különleges önigazgatási törvénytervezet, hónapok óta ott fekszik a kijevi parlament vezetőinek valamelyik asztalán, vagy egy minisztériu­mi fiókban. Egyszerűen neim foglalkoznak vele, „nem időszerű“, mondják. • Hogyan képviselteti magát a parla­mentben Kárpátalja? — Tucatnyi képviselővel, ám azok kö­zött egyetlen magyar sincs. • Ha párttá alakulna a KMKSZ, akkor nagyobb súlya lehetne-e a kijevi parla­mentben ? — Megítélésem szerint a jelenlegi hely­zeten lényegesen nem változtathatna a magyar párt sem. Hogy magyar képviselő jusson be a parlamentbe, ahhoz választá­sok kellenek, de mikor lesz választás, ki tudja azt? És egy-két magyar képvise­lőnek is csak jelképes szerepe lenne a parlamentben. .Jelenlétével figyelmeztető szerepű a magyar képviselő. Nem engedné altatni a kedvező törvényeket. • A nagy szovjet összeomlás után mi­­ben gazdagodott a kárpátaljai magyarok kulturális, művészeti intézményrendszere ? • Elég furcsa kettősség jellemzi ez ot­tani magyarság helyzetét. Megszűnt a független Ukrajnában a szörnyű politikai nyomás. Ám az az érzésem, hogy a ma­gyarság ugyanakkor egy légüres térbe került, sokszor nem tud élni a saját le­hetőségeivel sem, részben saját szervezete­lensége, részben anyagi zűrzavar miatt. Az oktatás, az iskolarendszer terén elfo­­gadhatónak mondható most a magyarság helyzete. A szakközépiskolákkal, a főisko­lai oktatással vannak anyanyelvileg hát­rányban. Megvan a sajtószabadság, lapok, könyvkiadók létesültek, de ott kísért min­­denütt a példátlan szegénység. És egyelő­­re nem is látszik a sötét alagút vége... • Észlelhető-e, román Funar-jelenség? Hiszen Ukrajna jelentős, nagy ország. Milyen szemmel nézik az ukrán hatósá­­gok, hogy végre lélegzethez jutottak a magyarok Kárpátalján?­­ Nem létezik az az elvadult gyűlöl­­ködés, sem a magyarság irányába, sem más nemzetiségeket illetően! Intézménye­sített formában, tehát az ukrán hatalom részéről megnyilvánuló elnyomás nincs. Ez tény. Természetesen vannak politikai csoportok, melyek részéről érezhető az ellenvélemény. De a politika szintjén nincs visszaszorítás, elnyomás. CZEGŐ ZOLTÁN Egy nyomozás részletei A 300 halálos és 1250 sebesült áldozatot követelő bombayi merényletsorozat ügyé­ben folyó nyomozás részleteiről nyilatko­zott Szing Szamra helybeli rendőrfőnök a sajtónak. Amint a France Presse köz­li, elmondotta, hogy néhány tonna robba­nószer és kétszáz darab AK—56 típusú fegyver pár nappal előbb érkezett csem­­pészúton az indiai városba. Fegyver­­csempészeken és gyilkosokon kívül azon­ban nagyhatalmaknak és sok pénznek van köze a terrorakciókhoz. A jelek szerint egyik szomszédos ország második frontot szeretne nyitni Bombayen keresztül — hangoztatta azokra a hírekre utalva, hogy a merényletek ihletője a pakisztáni tit­kosszolgálat. A szervezők — tette hozzá — az olyan érzékeny pontokat támadták, mint a hindu közületek, hogy interetnikai konfliktust robbantsanak ki, de eredeti tervük valószínűleg rossz egyeztetés miatt nem sikerült. RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RM­SZ-FOLYTATÁSOS0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 Anne MecElvoy aláírásával riport je­lent meg a THE TIMES című angol lapban egy magánkórházról, amelyben a szovjet vezetőket kezelték szenilis ko­rukban. Amikor oroszul szóltam hozzá, a moszk­vai Kremlinovka kórház portása csak oda­vetette, hogy akár be­ van fáslizva, akár nem, el kell bicegnem a röntgenre. De aztán meglátta a nyugati kocsit meg a külföldi tudósítóknak fenntartott sárga rendszámtáblát, és egyből udvarias segítő­­készségi roham jött rá. Az elektronikus fémajtók szétnyíltak, és­ begurultunk a volt zárt kórházba. A dollár megnyitja az ajtókat Oroszországban. A titkos kórház, ahol a szovjet elit sze­nilis tagjait jól képzett orvosok tartották életben nyugati gyógyszerekkel és felsze­reléssel, most a Központi Kórház nevet viseli, és pénzért gyógyít olyan­ páciense­ket, akik nem szívesen bíznák magukat az állami egészségügyre. A külföldi kolóniának a gyógyászati vállalkozások közelmúltbeli bevezetése nagy megkönnyebbülést jelent. Nem volt túl megnyugtató a régi bokasérülésemmel, hogy hallottam tudósítótársaimtól olyan emberek történeteit, akik mandulaműtétre mentek be, és vakbélműtétet végeztek raj­tuk. És a tudósító feleségének horrortör­ténetét, aki itt adott életet ikreinek, és a szülés közben sterilizálta. Manapság azok számára van megbízha­tó kezelés, akik megengedhetik maguknak. Az én kezelésem egy francia orvosnál 40 dollár volt, a vérvétel 15, a gyógyszer 5 és a röntgen 30 font; remélem, jól mon­dom. A kórház új piaci szemléletű vezetése olyan környezetet biztosít, amelynek luxu­sa megszégyeníti a brit magánkórházakat. A kórházkert tágas, és gyönyörűen karban van tartva. Odabent a hosszú folyosókon faburkolat és süppedős vörös szőnyeg. A falakat ókori görög orvosok képei díszítik a szovjet társaikról készült szocreál réz­karcok mellett. A kimerült vagy beteg funkcionárius fehér bőrdiványra rogyha­tott le az egyéni várószobákban. A hierar­chiamániás rendszerben az itteni kezelést csak a felső szintű kádereknek tartották fönn. „Minden páciensünk rendkívül befolyá­sos volt“ — mondja dr. Vlagyimir Szibirsz­­kij, aki tíz éve az intenzív osztály vezető­je. Diszkrét az egykori híres páciensek be­tegségeit illetően, de hozzáteszi: „Hadd mondjak csak annyit, hogy intenzív osz­tályokon három vezető is tartózkodott utolsó napjaiban“ (Brezsnyev, Andropov és Csernyenko). „A kommunista pártfunkcionáriusok en­gedelmes páciensek voltak — tűnődik el. — Még a leghatalmasabb államférfi vagy KGB-ezredes is tehetetlen, amikor beteg. A betegség volt az egyetlen dolog, amit nem zavarhattak csak úgy el. Azokban az időkben, amikor a halandó­ságot méltatlannak tartották a párt válasz­tott fiaihoz, az ország vezetőinek hivatalo­san bejelentett egyetlen betegsége az „erős megfázás“ volt (halálos ágyon) és a „na­gyon erős megfázás" (halál). A halál hírét napokig titokban tartották. Andropov or­vosai nemrég fedték föl, hogy a KGB egy speciális átlátszó támasztókeretet készít­tetett, amely tartotta őt de nem látszott a fotókon, mert gyenge állapotát rossz ómen­nek vélték a szuperhatalmak között akkor előrehaladó atomfegyver-tárgyalásokra nézve. A kórházi ágyak kétharmadát még mindig a kormányzati betegek foglalják el, de a Jelcin-kormányzat legalább megnyi­totta a létesítményt az olyan oroszok előtt, akik megengedhetik maguknak a napi 3 ezer rubelt — 8 font, félhavi fizetés — egy ágyért Az orvosok híresek arról, hogy a leg­jobban képzettek Oroszországban, és az ellátás színvonala kiváló. Amikor orvosom rájött, hogy a sérülésem a tornától van, behívott egy sportorvost, aki kikérdezett a brit edzésmódszerekről, és sóhajtott, hogy Olga Korbuttal sokat kellett foglal­kozni. Egyetlen enyhe kételyem a fordítá­sok megbízhatóságát illette. A fordítás egy nagy orvosi szótár segítségével történt. Amikor fölfeküdtem a röntgenasztalra, hogy megnézzék a bal bokámat, a röntge­­nes mondta nekem, ne aggódjak, minden rendben lesz, majd mosolyogva hozzátet­te: „Tehát a jobb kéz bokája, ugye?“ Az alakuló demokrácia árnyoldalai A HAJDANI KÁDERKÓRHÁZBAN A magyar nemzet a legszétdaraboltabb (Folytatás az 1. oldalról) településszerkezetét, nyelvét és kultúrá­ját. Az általa lakott terület túlnyomó ré­­szén számbeli többségben él. A felek hangsúlyozták, hogy Közép- Európa békés fejlődése érdekében minden nemzetnek hozzá kell járulnia a bizton­sági tényezők erősítéséhez és a népek kö­zötti együttműködés kialakításához. A tér­ségen belül a kérdés legelfogadhatóbb megoldásának a nemzeti közösségek alul­ról építkezését, a szubszidiaritás elve sze­­rint kiépülő önkormányzati rendszert tartják. E rendszer alkalmas a helyi és regionális önkormányzatok kialakítására, és a polgári egyenrangúság feltételeinek megteremtésével hozzájárul ahhoz, hogy az adott ország területén minden állam­polgár nemzetiségétől függetlenül teljes életet élhessen, ezáltal az ország stabili­zálódjék. A jelenlegi viszonyok között a szlovákiai nemzeti közösségek számára op­timális megoldásnak tartják a helyi és regionális önkormányzati rendszer meg­teremtését, amely az adott önkormány­­zat körében többségben élő lakosság ér­dekeit fejezi ki, s az ezt kiegészítő sze­mélyi elvű autonómiát, amely az adott területen a számbeli kisebbségben élők vé­­delmét teremtené meg. Antall József és a felvidéki magyar pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az európai integráció és a közép- európai stabilitás érdekében meg kell teremteni kontinensünkön az egyenran­gú nemzetek kapcsolatrendszerét, amely Európa nyugati térfelén már kialakulóban van. (MTI) ■ .» „Csak“ félmilliárd dollár A New York-i Világkereskedelmi Köz­pont épületében végrehajtott február 28-i bombamerénylet nem egymilliárd, hanem csak 510 millió dollárjába került a biz­tosító társaságoknak — közölte az egyik érdekelt cég, az AISG képviselője a France Presse szerint Mint a sajtónak ki­jelentette, a különbözet abból adódik, hogy tévesen becsülték fel az épület teherhor­dó szerkezetében keletkezett károkat, il­letve, hogy a központban működő és a robbanás folytán károsult cégek a várt­nál hamarabb munkához láthattak. Így több már március 1-jén, a második szin­ten levők március 18-án, az elsőn levők pedig március 30-án folytathatták tevé­­kenységüket. 1993. április 1-- i* Nesze neked is, maradjon nekem is A nyugati és a volt Szovjetunió terüle­tén alakult országokban működő maffiák találkozót készítenek elő Lengyelország­ban, hogy megvitassák a közép-európai országok befolyási övezetekké történő fel­osztását — közölte Varsóban az „Európa 2000“ nevű társaság elnöke. Sleeswijk Vis­­ser a maffia és a terrorizmus elleni küz­delemről Európa minden részéből érkezett magas rangú rendőrtisztek részvételével rendezett nemzetközi tanácskozást követő sajtóértekezletén elmondta, hogy az orosz, az ukrán, a csecsen maffiák és a szicíliai Cosa Nostra közötti érintkezéseket már több mint egy éve figyelik. A szakmai ti­­toktartásra hivatkozva az elnök megke­rülte az újságíróknak a találkozó helyére, időpontjára vonatkozó kérdéseire a vá­laszt. Visser a befolyási övezetekkel kap­csolatban sem közölt részleteket. Az orosz belügyminisztérium képviselője a szakér­­tői tanácskozást követően elmondta: a volt Szovjetunió területén mintegy négy­ezer szervezett banda működik, s közülük háromszáz már elérte az olasz maffiáé­hoz hasonló méretet és tevékenységi kört. Több résztvevő szerint bizonyítékok vannak a keleti és nyugati bűnszövet­­kezetek erősödő kapcsolataira. A kapcso­latok erősödése nyomán egész Európában terjed az autólopás, a prostitúció, a radio, aktív anyagok csempészése, a kábítószer, kereskedés és növekszik a maffiagyilkos­­ságok száma. • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • •­ A Biztonsági Tanács továbbra sem oldja fel az Irak elleni büntető intézkedé­seket A testület hangsúlyozza, hogy az amerikai elnökváltással a BT politikája nem változott Ugyanakkor a politikai nyi­latkozatban már nem kötik Szaddam Husszein távozásához az Irak elleni szank­ciók feloldását. •­ Az 1992-es sevillai világkiállítás lebo­nyolításával megbízott Expo ’92 vállalat 2,4 milliárd pesetát (20,8 millió dollár) könyvelt el haszonként — derül ki a vál­lalat igazgatótanácsa által jóváhagyott összesítésből. A legnagyobb tételű bevéte­lek a belépő­jegyekből (50 milliárd) és a kereskedelmi tevékenységekből (43,8 mil­liárd) folytak be. A világkiállítást 41,8 millióan látták, a látogatók 34 százaléka külföldről érkezett .­ Az izraeli kormány lezárta Ciszjor­­dániát, megtiltva az ott élő több mint egy­millió palesztinnak, hogy Izrael területére lépjen. Az újabb intézkedésig fenntartott tilalmat azt követően rendelte el az izraeli kabinet, hogy szerda reggel ismeretlen tettesek Tel-Avivban meggyilkoltak két iz­raeli rendőrt. Ezt megelőzően az izraeli katonák felhatalmazást kaptak arra, hogy ezentúl figyelmeztetés nélkül rálőhessenek minden fegyveres palesztinra, még akkor is, ha a katonák élete nem forog veszély­­ben.

Next