Romániai Magyar Szó, 1993. június (5. évfolyam, 1043-1068. szám)
1993-06-05 / 1047-1048. szám
dl ANNE CANADEO Átlag Ottó elfuthatja a száját: Erich von Däniken A szfinx szemei c. könyvében szinte bombázza kérdéseivel, amelyekre — a titokzatosság fokozása céljából — többnyire nem ad választ, olyanokra sem, amelyek már rég tisztázottak. A gizehi piramisok építését kiragadja a történelmi összképből, mert így könnyebb ködösíteni. „Elfelejti“ megemlíteni, hogy e piramisoknak „elődei“ is voltak: a masztabák (csonka gúla alakú építmények aknákba és föld alatti sírkamrákkal) az I—III. dinasztia idejéből (i.e. 3000—2778), majd a saqqárai 60 méter magas lépcsőzetes piramis, amelyet a III. dinasztia első fáraója építtetett i.e. 2778—2723 között, akit Dzsószernek neveztek, és tanácsosa, Imhotep volt a piramis építője. Tehát már e régi piramis esetében is ismert a válasz e kérdésekre: ki építtette, ki építette és mikor. Hogy miért? Erre a sírkamrákban talált csontvázak, múmiák „adhatják meg“ a választ: temetkezési helyek, amelyek a túlvilági életben való hit hatására létesültek. Következett a IV. „páramisépítő dinasztia“, Sznofru, Kheopsz (Khufru), Khepren (Khafra) és Mükerinosz (Menkaura) fáraók kora, i.e. 2723—2563 között. Az építészek erőpróbái azok a piramisok voltak, amelyeket Sznofru fáraó építtetett: Medumban a ma 40 méter magas lépcsős piramis és Dahsurban két kőpiramis. A Sznofrut követő fáraók gazdagabbak voltak, erőforrásaik lényeges részét a piramisok építésére összpontosították, hogy alaposabban felkészüljenek a túlvilági életre. Däniken azt próbálja elhitetni, hogy a gizehi piramisok nem az emberi alkotóerő és találékonyság eredményei, hanem földön kívüli lények, istenek és „istenivadékok” (régebben paleoasztronautáknak nevezte őket) titkos eszközeinek a segítségével épülhettek csak fel, s nemcsak temetkezési helyként szolgáltak. A „titokbúvár“ ezt elsősorban a Nagy Piramis, vagyis a Kheopsz-piramis „csodálatos“ adatainak elemzésével próbálja elhitetni. Hivatkozik egy „matematikai talentummal megáldott jó ismerőse“ „kitűnő kiadványára“, de nem árulja el az illető nevét, a kiadvány címét, a számítások elemeit és módját, nehogy valami talentummal és hozzá józan ésszel megáldott matematikus megcáfolja állításait. A talányosnak tekintett adatokat felsorolni hoszszadalmas lenne és nagyrészt haszontalan. Vegyünk csak néhányat, amelyek számítások nélkül is nyilvánvalók. „A piramis oldalai (?) pontosan a négy égtáj felé irányulnak“. Úgy tudjuk, a piramis négy alapele ... A lényeg azonban a betájolás módszere, amelyet fölösleges misztifikálni. Amit nem ismerünk az, hogy melyiket használták az akkor elérhető módszerek közül Az egyiptomiaknak a gizehi piramisok építése idején már tekintélyes csillagászati ismereteik voltak, sőt már Dzsószer idejében használták a tízes számrendszert s a 365 napos kalendáriumot. S az ismeretek gyökerei még messzebb nyúlnak viszsza. Azokat összegyűjteni nem kellett „földöntúli“ tudás, csak ismeretszomj s a gyakorlati szükségletek kényszere, például a Nílus áradása kezdetének megállapítása, ami a Sziriusz csillag első napkelte előtti feltetszésének, az úgynevezett heliaikus felkelésének a napja volt, s ismerték a Sarkcsillagot. A földmívelés természetéből adódóan kialakultak a geometriai ismeretek is — kezdve a földméréssel — már jóval e piramisok építése előtt, S építészeti ismereteik sem korlátozódtak csak masztabák, piramisok, templomok létrehozására: már i.e. az V. évezredben Szaad-el-Kafarában megépítették a kettős gátat, s i.e. 2950 körül a heluani gátat. De ne feledkezzünk meg egy akkori történelmi körképről sem, elsősorban Mezopotámia kultúrájáról. Nemcsak az egyiptomiaknak, hanem a suméroknak, majd a kaldeusoknak voltak tekintélyes csillagászati ismereteik: ők osztották fel a kört 360 részre, a napot 2x12 órára, az órát 60 percre, azt 60 másodpercre; a négy alapműveleten kívül ismerték a hatványozást, gyökvonást, matematikai és geometriai sorokat stb. A sumérok már i.e. 3800-ban végeztek csatornázási munkálatokat, az Indus völgyében is voltak már csatornázott városok, házak fürdőkkel, és létezett már Athén is . . . Az egyiptomiak csillagászati, geometriai stb. ismeretein elcsodálkozva egyébként E. von D. saját magával keveredik ellentmondásba: egy előbbi könyvében, amely Sötét kőkorszak? címen jelent meg, azt állítja, hog£ a megalitokat építő kőkorszats szakiknak komolyabb csillagászati és geometriai ismereteik voltak — ezelőtt tízezer évvel! — mint Eukleidésznek. Miért nem lehettek volna még komolyabbak az egyiptomiaké ezelőtt ötezer évvel? „A Nagy Piramis csúcsa az Északi-sark felé irányul.“ A „titokbúvár“ nem írja, a Föld Északisarkát vagy a Sarkcsillagot érti ez alatt, de mindkét esetben, ha ez így lenne, a piramis nem lenne szabályos gúla, hanem valami ferde építmény — tekintettel Gizeh földrajzi fekvésére. „A Gizehen keresztülhaladó délkör a tengereket és kontinenseket két egyenlő részre osztja“ — írja D. „a nappali padlóján“ kiterített térképen méricskélve, s megfeledkezve (nem először) arról, hogy ami a térképen egyenes, az a gömbfelületen görbe, s hogy a térképábrázolás csak bizonyos torzításokkal lehetséges, tehát vonalzóval pontosan lemérni az adatokat naiv elképzelés, és megfeledkezik arról is, hogy ötezer évvel ezelőtt a tengerek, szárazulatok aránya és helyzete nem az volt, mint ma: ha nem is vesszük figyelembe a kontinensvándorlás következtében létrejött változásokat, azóta a szárazulatok egy része tengerbe süllyedt, más részek kiemelkedtek, s csak a mesterséges tengerek és tavak már 1968-ban 500 000 négyzetkilométert tettek ki. Azok a titokzatos valakik úgy helyezték el a piramist, hogy a felezést épp Däniken korában demonstrálják? S mi fontosat is akarnak jelezni ezzel? Tudjuk tehát, kik építtették, kik építették, mikor, hol és miért a piramisokat; piramis-szövegek, papiruszok léteznek már Dzsószer fáraó idejéből. Vitathatóbb kérdés az, hogy hogyan építették azokat? A papiruszokban erre kevés utalást találtak — úgy látszik, túl hétköznapi témának tekintették. A fokozatosan növelt földtöltésekről tudósít I. Anasztász papiruszai egy írnok számításai, mennyi anyag szükséges egy ilyen 360 méter hosszú, 27 széles és 30 méter magas töltéshez); e módszer használatát feltételezte az I. században élt Szicíliai Diodorosz is, a Khefren-piramis közelében erre utaló töltésmaradványok vannak úgyszintén, több kisebb építmény mellett, de el kell ismerni : nehézkes módszer. 1970-ben a Natural History c. angol folyóirat közölte a piramisépítés több lehetséges változatát , építészek véleményeit. A lehetséges módszerek egyike: maga a piramis lejtőjének kihasználása a sarkok közelében (belül a sírkamrák és folyosók kivételével az építményt tömedékelték, a külső szállítás tehát nem veszélyeztette a szilárdságát); a piramis felületére fából siklópályát készítettek, amelyen szánkóra rakva, ha nem csigán, úgy rönkön vagy gerendán átvetett kötelek és megfelelő számú munkás segítségével a kőtömböket felhúzhatták az építkezés szintjére. A Nagy Piramis 2300 kőtömbből áll, nagy részük 2,3 tonna körüli. Ha naponta csak egy kőtömböt húztak fel, úgy felrakásukra 6—7 évre volt szükségük, de az építkezésben sok időt igényelt a sírkamrák és folyósok kiképzése, a sok kisegítő munkálat elvégzése, s a művészeti elemek kidolgozása. Vegyük azonban D. cáfolatait. Szerinte ezekhez az építkezésekhez az egyiptomiaknak nem volt faanyaguk. Az archeológusok az erdővágás nyomait a Himalája alatti területeken tízezer évre vezetik vissza, az afrikaiakat ötezer évre, a líbiai cédrusokat elsősorban hajóépítésre és templomok építésénél használták nagyobb mennyiségben. A gizehi piramisok építését megelőző évtizedekben Egyiptomban évente 100 tonna rezet olvasztottak — ehhez pálma- és fehér akácfát használtak. A rézolvasztás a piramisok építése idején rohamosan csökkent; erre nem volt elég fa — a kivágott erdőket máshol használták, s a cédrusfa-,,behozatalt“ is, s mi máshoz, ha nem a piramisok építéséhez, kezdve, a kőkitermeléssel: az akkori módszer az volt, hogy a sziklákat felhevítették, leöntötték vízzel, s a keletkezett repedések mentén feszegették a kőtömböt. A „titokbúvár “ kizártnak tartja, hogy az egyiptomiak ismerték akkor a kereket. A technikatörténeti (és egyben archeológiai) adatok szerint az emberiség a kereket i.e. 7000—3500 között találta fel,kiindulva, abból, hogy nehéz tárgyakat fatönkökön görgettek. I.e. 3500 körül Közép- Ázsiában és Mezopotámiában telt, diszkosszerű, fatönkökből vágott kereket használtak, Ur városában fedeztek fel ilyenekre alapozott kezdetleges járműveket is, valamint Tell-Hassánban , a mai iraki Mossul közelében, majd megjelentek a praktikusabb, küllős és más formájú kerekek. Egyiptomban egy küllős kerekekre szerelt hadiszekéren ábrázolták II. Ramszeszt (i.e. 1290—1224), de kizárt, hogy nem ismerték ezek primitívebb „őseit“ is. A fazekaskereket már i.e. a IV. évezredben használták Mezopotámiában és Egyiptomban egyaránt. Néhány évszázaddal később ezeken a területeken használták a gémes vízkiemelést, tehát nincs kizárva, hogy az építkezéseknél is használtak valami emelő szerkezeteket. A kötél? Az bizony öregebb, mint a hajózás, ami i.e. a VII. évezredben kezdett kialakulni. Von D. szerint a Nagy Piramis 20 év alatt épült fel Túlzás, de így titokzatosabbá változtatható. Ténylegesen a gizehi piramisok építése és a szfinx kifaragása 160 évet vett igénybe, ebből a Nagy Piramisé legkevesebb 60 évet — így a számítási eredmények is mások. Ami a munkaerőt illeti: a IV—VI. dinasztiák fáraói hódító háborúkat folytattak a Sínai-félszigeten és a föníciai partvidéken (abban az időben került egyiptomi fennhatóság alá Gebal vagy másképp nevezve: Büblosz), s a piramisok építéséhez volt elég hadifogoly, rabszolga az egyiptomiakon kívül is. A VI—VII. dinasztia idején a központi hatalom meggyengült — belső viszályok és harcok kora, külső törzsek támadása — a fáraóknak már nem voltak lehetőségeik sez istenek segítségével sem?) piramisokat építeni, s a középbirodalom virágzása, gazdasági fellendülése idején is csak szerényebb temetkezési helyekre és templomok építésére jutottak az anyagiak. Nagyobb építkezéseket IV. Amenhotep (Ehinaton, 1361—1340) és Neje Nefertiti végeztetett, az ő uralkodása azonban az Amon - kultusz végét is jelentette, amelyet az Amon-kultusz váltott fel . Amon (az istenek királya) bukása arra is enged következtetni, hogy a fáraók, akik egyben főpapok is voltak, ha nem lettek volna meggyőződve arról, hogy az óbirodalom istenei csak a képzelet szüleményei nem kockáztatták volna meg buktatásukat — félve attól hogy hátha újra megjelennek és megbosszulják, hogy helyüket egyetlen isten, A tenge Nap foglalta el Egyben a túlvilági létben való hitet az újjászületése váltja fel... Hogy istenek és „istenivadékok “ uralták Egyiptomot, tehát léteztek jövevények a világűrből, a „titokbúvár“ a koponyadeformációkkal próbálja elhitetni, mármint, hogy az egyiptomiak azért végeztek ilyen kínos műveleteket, hogy hasonlítsanak az istenekre. Megfeledkezik arról hogy Hórusz karvalyfejű ég embertestű, Széth sakálfejű és embertestű „volt”, ilyen fejeket pedig az emberiből az egyiptomiak aligha próbálkoztak kialakítani! Egyébként az etnográfusok már rég megállapították, az indiánok skalpja, az új-guíneai primitív törzsek koponyazsugorítása fejvadászatot követően (Up de Graff szerint narancs nagyságúra képesek összezsugorítani a levágott fejeket) milyen hiedelem következménye: a koponyákban székelő varázserő kihasználása; egyes törzsek e fejtrófeumokat a koponyaházacskákban “ szentségként őrzik. Von D. egyébként lekicsinyl nemcsak Euklidészt, hanem Edisont is: az egyiptomiak már a piramisépítők korában ismerték a villanyvilágítást! Bizonyítékként megemlíti a Bagdad közelében 1936-ban talált 15 centi magas égetett agyagedényt, amely egy 9 centis hengert tartalmaz, s annak belsejében egy bitumenkorongon rögzített vasrudacska található. A General Motors cég ezt tényleg lemintázta, elektrolitként rézszulfát oldatot használt, s az eredmény: egy galvánelem, amely elektromos áramot termel. Von D. azonban újra csúsztat. Elfelejti megemlíteni, hogy ez az edényecske az i.e.-i II. vagy III. századból származik, hogy az egyiptomiak ötezer évvel ezelőtt nem öntöttek vasat (a vaskohászat kezdete: i.e. a II millennium vége), hogy nem használhattak rézszulfátot, hanem csak ecetet, savanyú gyümölcslevet, bort vagy tengervizet hogy az ilyen elem csak 0,25—0,50 volt feszültséget kelthetett, 0,5—5,0 milliamper erősséggel, hogy a világításhoz megfelelő égő is kell stb. Lehetséges, hogy ilyen edények segítségével galvánfürdőben apró ezüst-tárgyakat aranyoztak; az empirikusan felfedezett eljárást vallási célokra is használhatták — a töltést kisütötték, a hívők ámulatára. A bagdadi elem körüli viták egyébként már több mint ötven éve folynak. A legutóbbi feltételezés: nem elem volt, hanem leideni palack, vagyis az elektromos kondenzátor első formája. .Mindenesetre, folyamatos világításra még ha az égőt is feltalálták volna hozzá, nem használhatták. (Elektromos áramot nyerhetünk a macska szőrének simogatásával is, de ahhoz, hogy egy 15 wattos égőt üzemeltessünk — angol tudósok számították ki unalmukban — egyszerre 150 millió macskát kellene simogatni!) Von D. legnagyobb felfedezése: a piramisok egyben amolyan csodaszanatóriumok (na meg bornemesítésre is használhatók!) — ezekben megvannak a „piramis-erők“ (az istenek jóvoltából), ami ellenkezik az előbbi hiedelmekkel, például a Tutankhamon-átok következtében feltételezett megbetegedésekkel és halálesetekkel. Furcsa, hogy a „csodaszanatórium“- jellegüket e piramisoknak éppen a fáraók nem ismerték. II. Ramszesz arterioszklerózisban halt meg (i.e. 1251-ben); arca pattanásos volt — ritkán mosakodott, állítják a múmiáját tanulmányozó orvosok; V. Ramszesz himlőhelyes volt stb. Von D. azonban nem következtet a tényekből; feltételezi, hogy a piramisok alatti folyosók és kamrákban lehettek tudományos könyvek, amelyeket vagy elloptak, vagy a ravasz tudósok elrejtették (a ..titokbúvár“ nagyon haragszik a tudósokra). De a kor tudományos szintjéről tanúskodnak a felfedezett papiruszok, s ha léteztek is tudományos könyvek, sokkal többet azok sora tartalmazhattak. G. Ebers összegyűjtötte az óegyiptomi recepteket, és elemezte azokat A gyógyászati ismeretek szintjét jól érzékelteti egy migrén esetén javasolt orvosság összetétele egyik vére, teknősbéka agya lanti loptrágya, macska belső szervei . .. Nem tagadhatjuk, hogy az akkori világ tudománya szintjéhez viszonyítva az egyiptomiaké kiemelkedő voít, de csodálatosnak mondani — túlzás... Habár a könyv címe a szfinx szemeire utal D, magáról a szfinxről is alig tesz említést Pedig hasznos lenne, ha Átlag Ottó is tudná: egyiptomi (!) tudósok szerrint azt egy olyan helyi sziklából faragták (20 méter magas, 57 méter hosszú), amelyet a szél a homokviharok évmilliók alatt koptattak egy megközelítő formára, s az óegyiptomi szobrászok csak az utolsó művészi simításokat eszközölték rajta — ehhez hasonló sziklaképződmény van a Gizeh-hez közeli Faraka oázis területén, s hogy ne menjünk messze nálunk is a Bucsecs-hegységbe. És faresa ■ alakú sziklaképződmény sok van világszerte. A szfinx szemei ... Von D. „elfelejtette“ megemlíteni, azok milyenek voltak. Egészítsük hát ki: a gizehi szfinx kökényszemű volt, színét azonban az idő kifakította. Aki nem hiszi, járjon utána... Őseinknek , mármint az ősemberiség egészének sok talányos alkotása van, s habár a talányok alkonyán járunk, von D. és társainak még mindig akad ködösítenivalója. Apropó: a szakemberek szerint a leg-munkaigényesebb építmények nem az egyiptomi piramisok voltak, nem a Kínai Nagy Fal, hanem a hollandiai gátak; 500 éves munka, 200 millió köbméter anyag átcsoportosítása, 600 millió köbméter a csatornák ásása stb. — összesen 135 millió munkanap. Nem csoda, hanem emberi alkotóerő és találékonyság eredménye. VERES JÓZSEF A KÖKÉNYSZEMÜ SZFINX UFO-k (18.) Történelemért! Eddig olyan dolgokról olvashattunk, amelyek végül is alátámasztják az UFO-k létezését. Azonban, kérdezheti kedves olvasó, ha az UFO-k már több mint negyven éve látogatják bolygónkat, miért ez a nagy titkolózás? Miért nem fedik fel magukat? Ezt a kérdést még azok is nehezen tudják megválaszolni, akik hisznek az UFO-ában. Sok UFO-kutatónak az a meggyőződése, hogy azok a lények, akik hozzánk látogatnak , nagyon fejlettek, mind technológiailag, mind szellemileg. Feltételezésük szerint ezek a lények még nem tartják a földi embereket elég fejlettnek arra, hogy békésen elfogadják az ő jelenlétüket, világméretű pánik nélkül. Nagyon lassan próbálják szoktatni az embereket a jelenlétükhöz. Az UFO-hívők úgy gondolják, hogy ezek a más világok látogatói majd akkor fogják felfedni magukat előttünk ,ha már elég fejlettnek ítélnek minket jelenlétük elfogadására és megértésükre. Sokan még akkor sem hisznek az UFO-k létezésében, amikor elolvassák a bizonyítékokat. Azonban képzelje vissza magát egy évszázaddal, vagy még többel a múltba. Akkor el sem hitte volna, hogy az ember gyorsabban fog a levegőben repülni, mint a hang, és rakétával leszáll a Holdra. És a televízió, a számítógépek, a röntgensugár és a lézertechnológia, csak hogy néhányat említsünk a felfedezések közül, amelyek teljesen abszurdnak tűntek volna, ha a múltban hallunk róluk. A tudósok elképesztő felfedezéseket tettek a természetben is, olyanokat ,amelyek hihetetlenek lettek volna néhány száz évvel ezelőtt. Az ember régen azt hitte, hogy a Föld lapos, és a Földközi-tengernél véget ér. Azonban már akkor is voltak néhányan, akik sejtették, hogy a Föld ennél nagyobb. Ma már sokkal többet tudunk Földünkről, Naprendszerünk bolygóiról és az azon túli dolgokról. Azt is tudjuk, bár csak megközelítően , hogy mikor kezdődött az élet a Földön. Ha arra gondolunk, hogy milyen iszonyúan hatalmas az űr, és hogy csak a mi Naprendszerünket hány bolygó népesíti be, olyan elképzelhetetlen, hogy valahol intelligens élet létezik? És annyira hihetetlen, hogy ezek a „szomszédok “ meglátogatnak minket? Rengeteg megmagyarázhatatlan kérdés van a mi világunkban. A történelem már megtaníthatott volna minket arra, hogy csupán mert nem értjük az UFO-k rejtélyét, nem szabad és nem bölcs kijelenteni, hogy nem is léteznek. (Most pedig az ellenérvek gyűjteménye következik) Néhány fontos tudnivaló a „Zé" bolygó lakóiról Az UFO-król szóló jelentések kétségtelenül lenyűgözőek. A szemtanúk fényes korongokat látnak elhúzni a házaik és autóik fölött. Olyan lényekről beszélnek, akik egyetlen fénysugárral meg tudják bénítani az embereket, és szavak nélkül kommunikálnak .Van, aki azt állítja, hogy az idegen lények a zárt ajtón keresztül besuhantak a házába és űrhajójukra vitték, amelyen egy másik világból érkeztek hozzánk. Ezek a furcsa és nem ritkán vad történetek teljesen körbevesznek minket, könyvekben, a televízióban és a moziban. Az UFO-k és a róluk szóló történetek már mindennapjaink részévé váltak. Gyakorlatilag bárkit kérdezünk meg, meg tudja mondani, mi az az UFO, hogyan nézhet ki, az utasai hogyan nézhetnek ki és hogyan viselkedhetnek. Az embereknek jó megérzéseik vannak afelől, hogy az UFO fedélzetén utazó látogatók ellenségesek-e és bántani akarják-e a földi embereket, vagy pedig segítőkész lények ,akik fejlett tudásukat az emberiség megsegítésére akarják fordítani. Azonban egy nagyon fontos kérdés megválaszolatlan maradt. Léteznek az UFO-k egyáltalán? Amikor ezt a zavarba ejtő rejtélyt próbáljuk megfejteni, meg kell vizsgálnunk a kérdést minden oldalról. Olvashatunk ezer meg ezer jelentést a világ minden tájáról, és mégsem kerülünk közelebb a megfejtéshez egyetlen lépéssel sem. A szemtanúk beszámolóin kívül egyetlen megdönthetetlen bizonyítékunk sincs arra nézve, hogy az UFO-k más bolygókról érkezett űrhajók, vagy hogy léteznek egyáltalán. Még egyetlen egyértelmű fénykép sem készült az UFO-król. Olyan űrhajódarabra sem bukkantak még, amely kétségkívül űrbéli eredetű lenne. A híresztelések ellenére arra sincs bizonyíték, hogy bármelyik kormány talált volna lezuhat UFO-t és idegen lényeket a fedélzetén. Utazás a dimenziók körül Gábor Dénes, a magyar származású Angliában élt elektrofizikus, egyetemi tanár 1971-ben vehette át a Nobel-díjat a holográfia módszerének feltalálásáért. A háromdimenziós, minden információt hordozó kép azóta meghódította a világot. Egyre szaporodnak felhasználási lehetőségei a tudományban, a művészetekben, a díszítő művészetekben ... Hogy mi is a hologram ,arról leghitelesebben akkor tájékozódhatunk, ha idézünk Gábor Dénes beszédéből, amelyet a Nobel-díj átvételekor tartott: „A holográfia a fény hullámtermészetén alapszik. E hullámtermészetet meggyőzően először Thomas Young mutatta ki 1801-ben. Sötét szobába fénysugarat bocsátott, útjába olyan sötét ernyőt téve, amelybe két apró lyukat fúrt. A sötét ernyőtől bizonyos távolságra elhelyezett fehér ernyőn megjelenő fényes vonal két oldalán sötét vonalat látott. Ez volt az első világos bizonyítéka annak, hogy a fényhez fényt adva sötétséget kaphatunk. A jelenség neve interferencia. Az interferenciára képes fényt koherensnek nevezzük ... 1947-ben nagyon foglalkoztatott az elektronmikroszkóp, amelynek felbontóképessége nagyon jó, de mégis valamivel az atomrácsok nagyságrendje előtt mondott csődött. Rájöttem, miért ne fogadhatnánk el a rossz elektronképet, amely tartalmaz minden információt, majd a rossz képet optikai eszközökkel korrigáljuk. Ez csak koherens elektronnyalábokkal, határozott fázisú elektronhullámokkal valósítható meg ... Elektronmikroszkóppal hoztam létre a tárgyhullám és a koherens háttér, azaz a megvilágító hullám el nem hajlott része közötti interferenciaképet ,amelyet hologramnak neveztem el ,a görög holosz , egész szó nyomán, mivel a kép az információt teljes egészében tartalmazza.“ Az egyetlen képben, azaz a síkban megjelenő három dimenzió — így lehetne öszszefoglalni a hologram nyújtotta látványélményt. A nézőpont megváltoztatásával változik a látvány. „Megmozdul“ az öszszezárt szárnyú lepke, kitátja száját az oroszlán, egy kéz összezárul, majd kitárul, megmutatva a közé fogott pillangót, a bohóc arca mosolygósra válik. A távcső úgy kínálja magát, hogy mindjárt belenézhetünk. Itt van egy kocka, amelynek minden oldala látható, egy férfifej, egy kibomló virág, egy „megelevenedő“ táj. A világ egyik legnagyobb méretű hologramja, egy életnagyságú autó háromdimenziós képe. Akárha bele is ülhetnénk ... (MTI Press) •» ■ i m n «■ m ■ « m n m m i » »»» um i n i m » « m it i «« « i m » MXSKNDfljBLAP a kitöltött, lapot küldje el címünkn»: CAETER FRSH FOSTA CORVINA 4100 Miercurea dac str.Virág utca nr. 60 tel. 096B-13003 11111111111111111111111111111111 ¡ ) Tőkés László: Ideje van a szólásnak /“válogatott írások/ 306 lej ‡ ‚ Sütő András: Sárkány alszik veled 1409 lej › 0 Hajdú Zoltán: Csíki Kaláka 52» lej ‡ ‹ Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely növlődéstörténete 690 lej ‹ Malonyay Dezső: A magyar nép művészete IV. BIOS lej ‡ ‹ Malonyay Dezső: A magyar nép művészete V. 694 lej ■ › ‹ Breuer János: Kodály-kaluz 422 lej › ‹ Kresz-Kövér: Magyar népi cserépedények 214 lej › Török József: A magyar föld szentjei 715 lej C ) Magay és Kiss: Angol-magyar, Magyar-angol zselaszótár 4200 lej C › Varga Katalin: Mosó Mása mosodája /gyerekeknek/ 1422 lej › ) Updike John: így látja Roger 390 lej › › Hailey Arthur: Autóváros 774 lej C › King Stephan: A haltsáv: 046 lej › > Ri ernenn Brockhaus: Zenei lexikon 3. G-N 2410 lej < > Rienani} Brockhaus: Zenei lexikon 4. O-Z 2492 lej < ) Korda Michael: Glória I-H. kötet 1SÖ3 lej < > Stendhal: A párnái kolostor 3420 lej < ) Proust Marcel: Az eltűnt idő nymában 2 076 lej ‡ ) Proust Marcel: Az eltűnt idő nyomában 3 711 lej TTTTTT TTTTTTTTTT TTTTTTTTTTTTTTTTAlultrott................................................................................................................................. Lakcím.................................. ............................................................................................. .........................................Irányi tószán........................................................... utánvéttel megrendelem a fenti listán megjelölt címeket, a mellettük feltüntetett példányban. /R.22 B/ TrrTTTTTTrrmrrrmTrmnm ttttttttttttttttttti ottttttttn tt A MAGYAR NEMZET-ben olvastuk: Magyar gyógyszer az AIDS ellen A kémiai tudományok osztályülésén szenzációs bejelentést tett Ötvös László professzor, a Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. A laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok szerint olyan anyagot találtak, amely minden eddig ismert vegyületnél hatásosabban gátolja a HIV szaporodásátÖtvös Lászlót kérdeztük a „sikergyanús“ anyag mibenlétéről. Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében több mint 15 éve foglalkozunk gyógyszerkémiai célzatú nukleinsav-alapkutatásokkal. — mondta Ötvös László. — Ennek egyik eredményeképp dolgoztuk ki a KKKI—127 kódszámú nukleinsavszármazékot, amelyet igen hatékony herpesz vírus ellenes szerként a Biogale Gyógyszergyár hozott forgalomba Hevizos néven. A kutatások folytatásaként két éve tanulmányozunk géninhibíciós (úgynevezett antiszensz) oligonukleotidok szintézisét, valamint a DOTE Mikrobiológiai Intézetével kooperálva a vegyületek HIV-ellenes hatását. A vegyületek a vírus RNS-sel komplexet képezve gátolják az AIDS-betegség kórokozójának, a HIV-nek a szaporodását. Ez a hatás döntő módon az oligomereket felépítő egységek szerkezeti adottságaitól függ. Az in vitro (tápoldatban) végzett kísérletek kapcsán több, az AZT hatását többszörösen felülmúló és sokkal kisebb sejttoxicitású anyagot ismertünk meg. Közülük is kiemelkedik a legutóbbi időben vizsgált KKKI—538 jelű vegyület, amely a HIV szaporodását harminc napon át teljes mértékben gátolta, ilyen hatékonyságú HIV-ellenes anyag még nem ismert. A kutatók véleménye szerint a vegyület AIDS gyógyítására alkalmas szerré történő fejlesztése révén igen hatékonyan járulhat hozzá ezen, egyre fokozódó veszélyességű betegség leküzdéséhez. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy még gyorsított ütemű és igen jól szervezett fejlesztés esetén is a gyógyszer két-három év múlva kerülhet rendszeres alkalmazásra. (hankó) Hétvégi rejtvényünk Magyar sors — XIX. század A francia forradalom majdnem 25 évig tartó küzdelmei nagy áldozatokat követeltek a nemzettől. I. ... király (vízsz. 7.), ki közben felvette az osztrák császári címet, őszintén óhajtotta a békét. De az új eszmék Magyarországon is elterjedtek. Kezdetben Széchenyi István gróf kezdett mozgalmat, később Kossuth Lajos lépett fel. Az ellentétek az uralkodó és a nemzet meg a nemzet tagjai között is oly nagyok lettek, hogy a nemzetnek fegyvert kellett fognia. A vitézség újra ragyogó példákban tündökölt, de a túlerő győzött. A ... fegyverletételt (függ. 15.) követő siralmas idő után a magyar sorsot az európai viszonyok változása fordította jobbra. ... ország (vízsz. 1.) és Ausztria versengése a német vezető hatalomért Ausztria vereségével végződött. I. Ferenc József ekkor helyreállította a magyar alkotmányosságot. Magyarország és Ausztria reálunióban egyesült: közös hadügy,.(vízsz. 56.) és pénzügy. Erdélyt, a horvát—szlavón, a bánsági s a ... csajkás (vízsz. 55.) zászlóaljak területeit az anyaországhoz csatolták. A gazdasági élet fellendült, tudomány, művészet virágzott. 1896-ban a nemzet megünnepelte ... (függ. 23.) fennállását. VÍZSZINTES. 13. Bicegve járó. 14. Hegység Veszprém megyében. 15. VI. 16. Messzire. 18. Kínos helyzet. 19. Intreprinderea de Transporturi Auto. 21. Régi magyar nemesi tánc. 24. Huszár vezényszó. 26. Orosz pénzegység. 27. Kettős betű. 28. Női név. 30. Román névmás 3LÖZE. 32. Pajkos lány, francia eredetű szóval. 34. Marokkói nagyváros. 36. A jelzett időtől mostanáig. 37. Adenozid-trifoszfát. 39. Életében csak egyszer virágzó növény. 40. NaCl. 41. 4120 méter magas, hóval és jéggel borított vulkán Alaszka határvidékén. 43. Ukrajna fővárosa, oroszosan írva. 44. Gyorsan elpárolog. 46. Verseny összefüggő betűi. 47. Fen. 48 Az a betű neve a héber írásban. 50. Azonos betűk. 51. Magán. 53. ...László, várkonyi báró, régies írással., FÜGGŐLEGES. 2. Adogató. 3. Felületére. 4. Bőven áraszt. 5. Állj! 6. Alkalmatlankodik. 7. Fluor és szén vegyjele 8. Szerszámgép. 9. Sáncol a sakkban. 10. Keserűen haragos. 11. .. .haj, Kínai-tenger másik elnevezése. 12. CK. 17. Lent. 20. Zamat. 22. Fúvós hangszer. 25. Becézett Attila. 27. Jóindulat. 29. Elemez. 31. Arra a helyre jegyez. 33. Az éter és az alkohol gyöke. 35. Ezüst és kálium vegyjele. 38. Sötétszürke kőzet. 41. Mindjárt eleinte. 42. Sportpályák burkolására használatos anyag. 44. Kiváltságos. 45. A megnevezett nemhez tartozó. 47. El__, meg tudja érinteni. 49. Épületszerkezet. 51. Pleno titulo. 52. Tudniillik. 54. Végtelen düh! Készítette: MÁRK LAJOS A megfejtéseket június 13-ig (postabélyegző dátuma) küldjék el a szerkesztőség címére. Kérjük ráírni: Hétvégi rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között a Csíkszeredai Könyvposta ajándékköteteit sorsoljuk ki, amelyeket a vállalat eljuttat a nyertesek címére. A május 22—23-i lapszámunkban megjelent rejtvény megfejtése: (II.) Rákóczi (Ferenc), Sziléziát, Nádasdi, Maros, (Ratio) Education. (II.) Lipót. Helyes megfejtés: 85. A sorsoláson könyvjutalmat nyert: Bíró Katalin, 4136 Siculeni Ciceu nr. 81., Hargita megye, György László, 4100 Miercurea-Ciuc, str. Patinoarului nr. 10., se. B, et. II., ap. 11., Hargita megye.