Romániai Magyar Szó, 1994. március (6. évfolyam, 1272-1298. szám)
1994-03-01 / 1272. szám
Romániai Magyar Szó 2 A HEBRONI TÖMEGVÉRENGZÉS UTÁN Folytatódik-e a békefolyamat? Az izraeli kormány vasárnap úgy határozott, hogy lefegyverezi a megszállt területeken élő zsidó telepesek szélsőséges elemeit, és bizottságot alakít a hebroni tömeggyilkosság kivizsgálására — jelentette hivatalos izraeli forrásokra hivatkozva a France Presse. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Hebronban és Kiriat Arbában szélsőséges telepeseket tartóztattak le, zömükben a Meir Kahane rabbi alapította, rasszista beállítottságú KACH-mozgalom tagjait. Egyúttal korlátozták a telepesek mozgásszabadságát. A pénteki véres események színhelye a hebroni Ibrahim-mecset volt, ahol a Ramadan böjtjét tartó muzulmánok a pénteki imanapon zsúfolásig megtöltötték a mecsetet, a zsidók pedig a Purim ünnepét ülték. Egy katonai egyenruhába öltözött egyén — mint utólag kiderült, Baruch Goldstein orvosi tüzet nyitott az imádkozó tömegre, s 45 embert megölt, több mint százat megsebesített Utána öngyilkos lett. Bár jelek szerint teljesen egyedül hajtotta végre tettét, egy szélsőséges szervezet magára vállalta a felelősséget, és úgy állította be a dolgot, mintha egy zsidó telepes család december 6-án történt lemészárlásának megbosszulása lett volna a tömegvérengzés indítéka. Jichák Rabin miniszterelnök részvétét nyilvánította a gyászba borult családoknak. A mecsetbeli tragédia után utcai zavaráldozagások törtek ki, amelyek szintén tokát követeltek. Vasárnap este Jasszer Arafat kérésére összeült az Arab Liga miniszteri tanácsa, hogy megvitassa a történteket. Arafat egyébként nem tartja kielégítőeknek az izraeli kormány intézkedéseit. Simon Peresz izraeli külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a hebroni tömeggyilkosság nem tartóztathatja fel a békefolyamatot. Egyébként Bill Clinton amerikai elnök levélben szólította fel Rabin miniszterelnököt és Jasszer Arafatot, hogy a hebroni eset ellenére folytassák a béketárgyalásokat. A PFSZ vezetője úgy döntött ,hogy a palesztin küldöttség megjelenik Washingtonban a tárgyalások következő menetére. Az amerikai főváros már tegnap készen állt a hatvan izraeli és palesztin küldött fogadására. A kezdés időpontját vasárnap estig nem tűzték ki, de az amerikai külügyminisztériumból származó hírek szerint még szerda előtt sor kerül erre. Két nappal a hebroni tragédia után bomba robbant Bejrúttól északra, a Zouk Mikail-i maronita keresztény templomban. Kilencen életüket vesztették, 25-en megsebesültek. Az áldozatok között valószínűleg papok is vannak. A France Presse szerint sokan összefüggést keresnek a csiszjordániai és a libanoni tömeggyilkosság között. BOROSS Vitáink nem veszélyesek Európára Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter részt vett az európai jobbközép pártok ifjúsági szervezeteinek budapesti rendezvényén, a DEMYC végrehajtó bizottsági ülésén. Mint elmondta, a kelet-európai orrszágok azon csoportjában, ahol a rendszerváltást megelőző közvetlen időszakban is ortodox diktatúra volt,,ott máig sok minden megrögződött a régi gondolkodásmódból. Így nem működik a helyi demokrácia, igaz gyakran az anyagi lehetőségek is szűkösek. A térségben sok a vegyes lakosságú ország, ez különösen jellemző azokra az államokra, amelyek az utóbbi években nyerték el függetlenségüket. Tapasztalható viszont egyfajta törekvés egynyelvű és egykultúrájú nemzetállamok kialakítására — fejtette ki Jeszenszky Géza. Egyedülálló helyzetet teremt Európában, hogy a magyarság 35 százaléka a határokon kívül, szomszéd országokban él. Ennek következtében vannak vitáink szomszédainkkal, ám ezek korántsem olyan kiélezettek, mint például a Balkánon vagy a Kaukázusban kialakult konfliktusok — mondta Boross Péter kormányfő a DEMYC-szeminárium fogadásán. Hangoztatta: Vitáink olyan kérdésekről folynak, hogy az ott élő magyarok anyanyelvű iskolákba járhassanak és több százéves településeiket eredeti néven nevezhessék. Sajnos ezeket a kérdéseket még nem mindenhol kezelik európai módon. A szomszédokkal ugyanakkor fejlődnek a gazdasági, üzleti és kulturális kapcsolatok, a viták semmilyen veszélyt nem jelentenek Európára. (MTI) A KÖZELJÖVŐBEN Nincs remény az alapszerződésre A magyar külpolitikának 15 millió ma Románia és Szlovákia részéről nemmagyarban kell gondolkodnia, a 15 milliós tatkozik hajlandóság a kisebbségvédő ga magyarság érdekeit kell szem előtt tar- fancók elfogadására, még az Európa Tatánra, ennek megfelelően tevékenyen résztráci visszafogott elvárásait sem teljesítik, kell vállalnia a határon túl élők gond- Ennélfogva a közeljövőben nem várható, jannak megoldásában — mondta Csóti hogy Magyarország alapszerződést köt.György,a magyar Országgyűlés külügyi jön Bökaresttel, illetve Pozsonnyal, bár bizottságának alelnöke, az MDF külügyi a • mágiáit-'''ölfldmlácia' infidensé nyegtesz szóvivője a párt pénteki sajtókonferen- ennek érdekében — szögezte le Csóti Kárán. Hozzátette: Sajnálatos módon György. (MTI) _____ A szerbek Maglaj felé menetelnek Boszniai ENSZ-források megerősítették azokat a híreket, miszerint a boszniai szerbek gyalogsági alakulatai a maglaji muzulmán enklávé felé menetelnek. A szarajevói rádió napok óta híreket ad arról, hogy Maglaj ostrom alatt áll. A "19ezer főnyi lakost számláló enklávé ellen akkor fokozódott a támadás, amikor a boszniai szerbeket Szarajevó környéki nehézfegyvereik visszavonására kötelezték. Washingtonban tegnap folytatódtak a bosznia-hercegovinai horvátok és muzulmánok, valamint a zágrábi kormány képviselői közötti megbeszélések, amelyeken a horvát—muzulmán szövetség létrehozásának lehetőségéről tárgyalnak. Az elgondolások szerint a szövetség első lépés lenne az általános béke megkötése felé. A boszniai horvátok szóvivője úgy értékelte, hogy a tárgyalásokon történt bizonyos előrehaladás, de — mint a BBC tudósítójának mondta még mindig sok a nézetkülönbség. A horvátok garanciákat szeretnének kapni arra nézve, hogy egy ilyen horvát—muzulmán államalakulatban a horvátok védelmet fognak élvezni azokban az övezetekben is, ahol a muzulmán lakosság van többségben. Mint már megírtuk, a washingtoni tárgyalásokon első eredményként általános horvát—muzulmán tűzszünetet kötöttek, amely pénteken délben lépett életbe. Ennek ellenére a France Presse azt jelentette, hogy szombaton délután és vasárnap ágyúzták Mostart. Mint a hírügynökség megállapította, a lövedékeket horvátok lőtték ki a muzulmán városrészre. • A NAGYVILÁG HÍREI • Ruckt új elnök akar lenni Az orosz parlament által meghirdetett amnesztia értelmében szombaton szabadon bocsátották a moszkvai Lefortovo börtönből a tavaly októberi parlamenti lázadásba átcsapott puccskísérlet több résztvevőjét, köztük a két kulcsfigurát, Ruszlan Haszbulatov volt parmenti elnököt és Alekszandr Ruckoj volt alelnököt. Ruckoj, aki szakállt növesztett, tábornoki egyenruhában lépett ki a börtönkapun, mellén — többi kitüntetése mellett — a Szovjetunió Hőse aranycsillag. A tömeg „Ruckoj az elnök!“ felkiáltással fogadta a szabadulót, aki ezt mondta: „Mindvégig veletek voltam, most az a fontos, hogy higgadtak maradjunk“. Az amerikai NBC-nek nyilatkozva Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Ruckoj és Haszbulatov helye továbbra is a börtönben lenne. Alekszej Kazannyik, Oroszország legfőbb ügyésze lemondott, mert nem sikerült megakadályoznia a puccsisták szabadon bocsátását. Mint mondta, Jelcin elnök azt kérte, ne engedje végrehajtani az amnesztiarendeletet, s ő, mint főügyész támogatta az elnök álláspontját, de tehetetlen volt. Alekszandr Ruckoj egyik tanácsadója közvetlenül a volt alelnök szabadulása után bejelentette, hogy Ruckoj jelöltetni fogja magát a legközelebbi elnökválasztáson. Ezzel szemben Ruszlan Haszbulatov azt mondta, hogy „a jelenlegi politikusokból kiábrándultan“ visszavonul a politikai életből. AMES-ÜGY Fogat fogért A Moszkva számára kémkedő Aldrich Ames CIA-tisztségviselő leleplezése után az Egyesült Államok a hét végén nem kívánatos személynek minősítette és kiutasította az országból Alekszandr Liszenkót, a washingtoni orosz nagykövetség tanácsosát, akit az USA-ban működő orosz kémhálózat vezetőjének tart Liszenko felelős az Ames házaspár működéséért — szögezte le Mike McCurry, a külügyminisztérium szóvivője, a hírügynökségek pedig ezzel kapcsolatosan emlékeztetnek, hogy 1986 óta nem történt ilyen kiutasítás. Jurij Kobaladze, az Orosz Külügyi Tájékoztató Szolgálat szóvivője bejelentette, hogy országa hasonlóképpen fog eljárni, a hidegháborús fogat fogért elv alapján amerikai diplomatákat utasít ki. Az amerikai hatóságok sem zárták ki az újabb szankciókat az Ames-ügy kapcsán. Mihail Kolesnyikov tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnöke egyébként beismerte, hogy Aldrich Ames Oroszország számára dolgozott. Mint mondotta, közvetlenül nem károsította meg az amerikaiakat,,. viszont hasznos volt Moszkva számára, mert leleplezte az orosz titkokat az Egyesült Államoknak továbbító kémeket. Irány: a Régiók Gyűlése A Kárpátok Eurórégió Tanács Debrecenben tartotta idei első ülését. A tanácskozáson szorgalmazták a lengyel—ukrán, a szlovák—magyar, a magyar—ukrán és a magyar—román határokon az átkelési körülmények színvonalának javítását. Az Eurórégió főtitkára, Virágh Pál elmondotta: fontolgatja, hogy ebben az ügyben közös tanácskozásra kérik fel az érintett országok külügyminisztereit. A tagországoktól kapott felhatalmazás alapján kezdeményezi, hogy a Kárpátok Eurorégiót vegyék fel az Európa Tanács égisze alatt működő Régiók Gyűlésébe. (MTI) AZ EURÓPA PARLAMENT SZERINT IS: — Nagyon odafigyelnek arra, hogy mi történik Romániában, többen is hangsúlyozták, hogy a kisebbségi kérdés megoldása stabilisi tényező. Elmondták, hogy az európai integrációs folyamatban azokra az autonómiai elképzelésekre, amelyek megfogalmazódnak, Romániában is oda kell figyelni. A bizottság elnöke, Alexander Lange úr dél-tiroli német, tehát jól ismeri sorstársainak harcát. Nyitottak a kérdés iránt, s kérik a kellőképpeni kezelését. Persze a küldöttségbeli kollégák részéről mindig jött egy olyan vélemény. A kisebbségek a stabilitás fontos tényezői ket biztosítani, de mindig elmondták: Romániában nem olyan súlyos a helyzet, mint ahogyan a magyar kisebbség állítja, s az általános demokratizálódási folyamat keretében megoldódnak a kisebbségi kérdések is. Mi viszont túl türelmetlenek vagyunk, sokat akarunk, sőt, Tepelea úr azt is mondotta, fölösleges az autonómia fogalmát haszálnunk, mert az a decentralizációba belefér, s ha bekövetkezik, a megyékben a helyi közösségek szintjén mi is elérhetünk bizonyos jogokat. El kellett mondanom: az Alkotmány használja a fogalmat, nekünk pedig élnünk kell vele, mellyel pártállástól függetlenül egyetértőt- mert az autonómia sem az oktatásban, samtek, s mely szerint Romániában vannak ugyan még bizonyos törvénykezési űrök, melyeket pótolnak, de a parlamentben a magyar kisebbség véleménye az egyedülálló, mert a többi kisebbség sok kérdésben egészen másképp viszonyul ehhez, és elégedettek az itteni helyzettel. És mindig elmondották, hogy mi még abból a Kisebbségi Tanácsból is kiléptünk, mely arra hivatott, hogy ezeket a kérdéseket orvosolja. Nyilván eme érvekre mindig volt válaszom. Mindig hangsúlyoztam: a kormányzó párt olyan pártokkal lép szövetségre, immár nyíltan, amelyeknek vezetői deklaráltan antiszemita, sovén, s a jogállamot megkérdőjelező nyilatkozatokat tesznek közzé. A bizottság erről is tudott, s a kormánypárt küldöttségünkben képviselője sem mondhatott mást, csak azt, hogy most folynak a tárgyalások az RDK-val is. Mindez jegyzőkönyvbe került s én átadtam egy hivatalos dokumentációt az RMDSZ alapdokumentumaival, azokról a kérdésekről, melyek megoldása nélkül, úgy gondoljuk, Románia nem tesz eleget azoknak az ajánlásoknak, melyek azEP szintjén is megfogalmazódtak. Ezek értelmében többek között a román törvénykezésnek meg kellene tennie mindent, hogy megnyugtató módon jogi garanciát biztosítson a kisebbségek számára az indentitásuk megőrzését illetően. De szerepel azok között a kollektív jogok fogalma is, tehát nem tettem mást, mint elmondottam azt, ami van, őszintén és nyíltan, s lehet, hogy a kollégák ezt nehezményezték. Ám mindenhol, ahol tárgyaltunk és rákérdeztek a kisebbségi problémákra, ott mindenütt igényelték az őszinteséget, a pragmatizmust. A belga parlamentben például gyakorlatilag a szószólói voltak az RMDSZ-nek a képviselők, és a föderális államstruktúrától a monarchiáig mindenre rákérdeztek, a Moldovával való egyesülést illetően is. Rákérdeztek arra, hogy miként viszonyulna a román közvélemény és hatalom, ha az illető területeken, ahol többségben él a magyarság, ott egy referendummal döntenének el olyan kérdéseket, amelyeket igényel az illető közösség. Szerintem tehát nagyon fontos, hogy a bennünket érintő magyarság problémája, ami lehetőséget adott számomra, hogy elmondjam: ho- sok-sok információ eljutotthozzájuk... mánia nyilván óhajtja az európai struk- _ a fenti rákérdezésekre hogyan reáBORBÉLY LÁSZLÓ RMDSZ-képviselő három parlamenti társával egyetemben február harmadik hetében négy napig az Európa Parlament vendége volt. A brüszszeli látogatás tapasztalatainak, tanulságainak összegezése előtt — mert a hazai lapok az elmúlt hónapok során csak olykor-olykor írtak az Európai Unió parlamentjéről —, arra kértük a képviselő urat, olvasóink s magunk avatottabb tájékoztatása végett szóljon kicsit bővebben erről a szervezetről, melynek tavaly óta Románia is társult tagja. Az EP a tizenkét országból álló Európai Unió parlamentje, amelybe minden 4—5 évben közvetlen, titkos szavazással az illető országon belül bizonyos számú parlamenti képviselőt választanak. Idén júliusban újabb választásokat tartanak, s akkor az eddigi 518 helyett 567 képviselőt jelölnek ki. Romániát illetően országunk tavaly novemberben írta alá, majd később ratifikálta a társulási szerződést. Vaskos dokumentum az, melyben nagyon pontosan megfogalmazták a főleg gazdasági jellegű, de más, többek között a kisebbségiekre vonatkozó kitételeket is. Ez a társulás gazdasági előnyökkel jár, s ezeket Románia már élvezi is (vámkedvezmények, különféle programok stb.). Ám a szerződést minden tagország parlamentjének jóvá kell hagynia, és csak azután alakulhat meg a vegyes bizottság, miáltal felsőbb szintre lép az EP és Románia közötti kapcsolatrendszer. Eddig a szerződést Görögország, Spanyolország, Portugália és Dánia parlamentjei hagyták jóvá, Luxemburg pedig a hetekben ratifikálja. A többiek, a „nagyágyúk“ (Németország, Belgium, Franciaország, Hollandia stb.) jóváhagyása még hátravan. A mostani látogatáson a tizenkét állandó küldöttből négyen vettünk részt — Ovidiu Popescu DP (FSN)-s szenátor, aki a küldöttség vezetője volt, Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő, Agatha Nicolau, a kormánypárt képviselője és jómagam —, s az első feltétel az volt, hogy ismernünk kellett vagy az angol, vagy a francia nyelvet, mert a tárgyalások ezeken a nyelveken zajlottak. Fontos volt, hogy érvelni tudjunk, amikor ránk került a sor. A küldöttség kifejezett célja az volt, informáljuk az EP-t, próbáljunk egy olyan naptári tervet kidolgozni, mely minél közelebb hozná ennek a vegyes bizottságnak a megalakítását. Ugyanakkor a belga parlametben is volt egy találkozónk a két ház külügyi bizottságával. — Találkozásaik, tárgyalásaik során bizonyára szó esett a kisebbségi kérdésről is. — A látogatás első napján az EP Romániáért felelő 15 tagú komissziójával találkoztunk, ahol több mint háromórás tárgyalás keretében nagyon hangsúlyozottan felmerült a kisebbségi kérdés, a romániai felé haladást, az általános demokratizálódást, és ír jogállamot illetően sem kielégítő ez a folyamat. Szóltam a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyiről, melynek kapcsán — mint ismeretes — még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe a szakbizottság. Óhajainkat sorjáztam, megalapozott érveléssel. — Hogyan vélekedikezekről a kérdésekről a Romániáért felelő EP-s bizottság? az egyházi életben, sem egyébütt — s a közvéleményben ezt tudatosítanunk kell — nem jelent bantuszianizálódást, enklávékat, hanem egy kétmilliós — adófizető — közösség jogos elvárása az. — Az ajánlásokra visszatérve, ha Románia nem tesz eleget azoknak, akkor az Elmit tehet? — Ennek kapcsán két szintről kell szólni. Van az EP-nek egy jogi bírósága, de ahhoz csak a tagországok állampolgárai fordulhatnak. De, volt egy külön találkozóm Habsburg Ottó őexcellenciájával, aki nyolcvanegy évesen EP-s képviselő, s indul a nyári választásokon, a bajorországi listán. Ő felajánlotta: ha olyan kérdések vannak, amelyek a romániai demokráciát veszélyeztetik, akkor hajlandó interpellációval érzékenyebbé tenni az EP-t, mely határozatot hozhat. Persze a szarajevói események csúcsosodása idején a mi gondjaink kissé háttérbe szorultak, de odafigyelnek a kisebbségi kérdésre, mert mint már mondottam, az a stabilitás tényezője a régióban. — Mikor kerül sor a következő ilyen jellegű találkozóra? — Amíg a vegyes bizottság meg nem alakul, addig nehéz lesz sürgetni a találkozókat. Novemberben a tizenkét tagú küldöttségünk már az új EP-vel találkozik, utána pedig bürója alakul ennek a két bizottságnak, s talán jövő év nyarán létrejöhet az a vegyes komisszió is, ami viszont csak szorosabb parlamenti kapcsolatot jelent, mert a neheze a kormányokra hárul. És ennek kapcsán el kell mondanom, hogy Románia az utóbbi három évben a különféle programok hasznosításából nem vette ki úgy részét, mint ahogyan lehetőségei lettek volna bizonyos pénzalapokat felhasználni (Phare, Tacitus stb. programokra gondolok). A kormánytól, a miniszterelnöktől függ, hogy hova s mikor jutnak el (ha eljutnak) a pályázatok. Szükséges tehát, hogy szorosabb legyen a kapcsolatunk a kormánnyal, hogy tájékoztassunk a lehetőségekről, s ne csak azt, hanem a helyhatósági képviselőket is. Az információ ebben a viszonyulásban is pénzt jelent, élni kell tehát a lehetőséggel. — A romániai küldöttség tagjai között milyen volt a viszony, a hangulat? Bár voltak véleménykülönbségek, de nemcsak hogy azajr.-play szabálytól be-tagja? . grv.ift ~ tartották a kollégák, hanem utólag sem . Vagy kitérő választ adtak, vagy rám volt szemrehányó, vélemény, hogy hát bízták a feleletét. És ha olyan véleményt miért tártam fel ezeket a problémákat sőt, fejeztem ki, mely nem egyezett a hivatal a kormánypárt képviselőjével is normálises állásponttal, akkor mepróbálták azt finomítani, de mint annyiszor, egészen másképp viszonyultak ezekhez a kérdésekhez külföldön, mint teszik azt otthon. S mindenütt hangsúlyozták, Románia akarja az integrációt, óhajtja a kisebbségi jogokapcsolatban tudtunk lenni. Egyszóval civilizáltnak nevezhető az a viszony, ami utunk, tárgyalásaink során küldöttségünkben kialakult. Lejegyezte: FERENCZI IMRE PRUTON TÚLI LEVÉL Törököt lógtak... guk mellett: ha ugyanis nem törökök, azaz nincs anyaországuk, akkor minősítésük nem kisebbség, még kevésbé nemzeti kisebbség, hanem önálló nép. A törököktől való másságuk állandó hangsúlyozása olyasféle „tudományos“ folyamatokat indított el, mint a Prut másik oldalán a székelyek eredetkutatása, csak ott azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a székelyek elmagyarosított románok (a csángókkal, no meg a Tiszán innenükkel egyetemben), míg emitt azt bizonygatják, hogy eltörökösített bolgárokról, netán először elbolgárosított majd később eltörökösített románokról van szó „gagauzföldön“ is. A törökök leegyszerűsítik az eredetvitát: ha odamegyek és tudok vele beszélni, akkor az gagauz-török... Ha meg török, akkor testvér, a testvért pedig támogatni illik. Törökország'a Szovjetunió széthullásával olyan lehetőséghez jutott, amely befolyását majdhogynem az egykori oszmán birodalom egészére kibővítheti, és ebben a „török újjászületésben“ megvan a maga helye a gagauzoknak is. Még ha szerényebb is ez a hely, mint mondjuk a közép-ázsiaiaké. A chisinaui török főkonzul — hivatali épületének elkészülte alkalmából — interjút adott a helyi orosz nyelvű sajtónak (ez a gagauzok „érintkezési“ nyelve is; ősi nyelvüket most igyekeznek felmelegíteni, egyelőre csekély sikerrel). Az interjúban a főkonzul elmondta, hogy tucatnyi gagauz ifjat tanítanak törökországi egyetemen ősi nyelvére, nyomdát ajándékoztak az újrainduló gagauz lapoknak (korábban ugyanis a gagauzok is cirill betűvel írták az egykor arab, majd mostanság latin betűs török nyelvet, nyaranta több csoport kisiskolást visznek üdülni török földre, és — ami a legfontosabb — egyre több török üzletember lát fantáziát a gagauzokkal való szorosabb kapcsolatban, amely viszont — emelte ki a diplomata— a török—moldovai gazdasági viszony egészére pozitív hatással lehet. Törökország képviselői kezdettől fogva hangsúlyozták a gagauz „szeparatista“ vezetőknek, hogy nem áll érdekükben a különállás támogatása; a gagauzokkal csak a török—moldovai kapcsolatrendszeren belül kívánnak, bár kiemelten, foglalkozni. Ez a józan hozzáállás tetszik a chisznaui vezetésnek is. Talán éppen ezért nem emelt Chisináu semmilyen kifogást az ellen, hogy a törökök olyan berendezéseket szereljenek fel a gagauzlakta területeken, amelyekkel a gagauzok foghatják a török televízió műsorait. Az említett székely—gagauz párhuzamra utalva: vajon mennyire kellene józannak lenniök a magyarországi politikusoknak, hogy a romániai vezetés ne emeljen kifogást a magyar televíziót műhold nélkül is venni képes berendezések székelyföldi felszerelésére? SIKLÓSI NÁNDOR A Moldovai Köztársaságon belül saját „respublikájukban“ élő gagauzok több ízben kifejtették, hogy ők nem törökök, hanem gagauzok: egy történelmi homályba vesző nagy nép leszármazottai, akiket megpróbáltak az ottomán időkben eltörökösíteni. Egyebek között „gagauzságuk“ az egyik érv vindikált , önrendelkezési jog RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS MIGRÁCIÓ A kelet-európai tudósok egyre-másra hagyják el hazájukat, s ennek hosszú távon a nyugati kutatás is kárát látja. Erre hívja fel a figyelmet Wolf Lepenies a DIE ZEIT című német lapban. menekülés Francetonba világosan probléma hallottam. Mindkét történet érzékelteti, mennyire komoly a „brain-drain“ problémája. Ugyanakkor azt is érzékeltetik, mennyire fantáziátlanul és érzéketlenül reagál rá.rá:Nyugat“. Bár jelen esetben a Nyugat nem csupán az Egyesült Államokat jelenti, a legélesebben mégis ott mutatkoznak meg ezek a problémák, mivel ez az az ország, amely rendkívül sok kimagasló tudományos intézettel rendelkezik. Az egyéneknek szemrehányást tenni nem épp helyénvaló. A nyugati tudósok részéről némiképp disszonáns lenne, ha személyes áldozatvállalást követelnének moszkvai vagy kijevi, új-delhi vagy nairobi kollégáitól. S. esetében a távozás következményei különösen drámaiak, indokai ugyanakkor nagyon is érthetőek. Nem csupán munkakörülményei lettek otthon egyre rosszabbak.A hétköznapi élet egyre fokozóbó kriminalizálódása és a szégyentelenebből jelentkező antiszenki egyszer ott járt, legalább olyan busz- mitizmus adta meg a végső lökést ahhoz, kén írta bele ezt a tényt az önéletrajza- hogy kis híján menekülésszerűen távozta, mint a Pasadenai Műegyetemre szóló zon. ^ : A meghívás tényét. Az intézetek tanulnak. Benyomásom Ennek ma már vége. Legkiválóbb, tu szerint az Itagy német tudományos szerdásai már rég elhagyták a moszkvai invezetek megértették, ami segítséget or tézethet. A második garnitúra maradt a külföldnek nyújtani tudnak, annak ma csak, meg az egészen fiatalok, és ők mind elsődlegesen a kelet-európai (és ha lehet, bent megtesznek annak érdekében, hogy a harmadik világbeli) helyi tudáskára lehető leggyorsabban külföldre jussanak, túra erősítését kell szolgálnia. Termék Dolgozott ugyanakkor egy másik egyeszetesen továbbra is meg kell őrizni a hitemen egy indiai matematikus. Szerződésedósok mobilitását, de emellett arra is lehetővé tette számára, hogy minden év ösztönöznünk kell őket,,az eddiginél jóval ben egy félévre Új-Delhibe hazatérjen, határozot abban, hogy hazatérjenek hazai és ott tanítson. Óriási előnyök jártak intézményeikbe. Ez utóbbiaknak viszont ezzel kollégái és hallgatói sokat profi- megint annyira vonzóknak kell lenniük, jártak az ingázó tudós tapasztalataiból, hogymiként az a múltban teljesen álla Az amerikai egyetem most ultimátumot János volt, a nyugati tudósokat is magukintézett hozzá: vagy végigdolgozza az évet hoz csábítsák az Egyesült Államokban, vagy elveszíti az állását. A hindu matematikus válasza elutasító volt. Most ismét Új-Delhiben tanít.Mindkét történetet az utóbbi napokban késő lenne már ehhez? Vagy mint egy bennfentes előttem határozottan állította,helyrehozhatatlan (beyond repair) már a helyzet, főként,Oroszországban és a Szovjetunió többi utódállamában, és fő. professzor most Princetonban él. For good (végleg), ahogy az amerikaiak mondják. Pedig e sajnálatos tényállásra megfelelőbb lenne ezt mondani: for worse. .. világhírű fizikus. Évekkel ezelőtt Berlinben volt szerencsém megismerni. Annak ellenére, hogy laikus vagyok, előttem sem maradhatott titokban, hogy egy kivételes emberrel van dolgom. S.-t a nyugati világ valamennyi tudományos intézetében mindig szívesen fogadták. És ő ki is használta ezt a helyzetet, de mindig, mindenkor hazatért, Moszkvába- Most Princetonban és A moszkvai intézet, melyet S. vezetett« komoly tekintélynek örvendett.M Sglámos tudóst vonzott magához nyugatról is. És ként ,a természettudományokban? Nem tudom. Bárhogyan legyen is azonban, mindenképpen végig kell gondolnunk tudományos segítségnyújtásunk eddigi módját . Ám ,nem csupán a tudományról van szó. A demokratikus rendszereknek belső legitimációjukhoz és hosszú időkre szóló stabilitásukhoz, polgári szellemmel megáldott emberek széles rétegére van szükségük. Egy ilyen civil spiritet nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. A nyugati demokráciák története azonban azt bizonyítja, hogy a polgári szellem kialakításához és fenntartásához a kutató és oktató tudományos élet jelentős mértékben járul hozzá. Minden kiemelkedő tudóssal, aki most Kelet-Európát elhagyja, némiképp csökken annak esélye, hogy a demokráciát ott végleges áttöréshez lehessen segíteni. Hosszú távon Princeton is csak akkor gyarapodhat, ha Szentpétervárott és Moszkvában jól érzik magukat a demokraták és a tudósok. És ha majd Kuba is összeomlik. „A kubai társadalom a végkimerülés állapotában van“ — állapítja meg a Floridai Egyetem a külügyminisztérium számára készült tanulmányában. A Castrorendszer összeomlásakor tízezrek menekülhetnek majd a csak 140 kilométerre lévő Floridába, ezért a kormány most terveket dolgoztat ki erre az esetre. A parti őrség igyekszik már a tengeren feltartóztatni a kubaiakat, azonkívül országszerte lesznek menekültfogadó állomások, ahol az orvosi vizsgálaton kívül azt is megpróbálják kideríteni, nem bűnöző-e a menekült. Szeretnék elkerülni az 1980-as exodus megismétlődését: akkor a 125 ezer kubai menekült túlterhelte Florida államot, és sok bűnöző is volt köztük. Addig is igyekeznek légmentesen lezárni az amerikai—mexikói határ kritikus pontjait, ami számos következményt von maga után. A texasi El Paso 540 000 lakosának élete például sokkal könnyebbé vált. Ismét átmehetnek, áthajthatnak a külvárosokon, már nem kell örökösen rettegniük az utcai árusoktól, az autóutosó gyerekektől és a kiskorú zsebmetszőktől... A hirtelen változás egy vaskézzel végrehajtott határblokád következménye. A határellenőrző szervek egyszerűen lezárták a határt egy hosszú szakaszon.........»Elegünk van belőletek«: ez a szimpla üzenete ennek a cselekedetnek a mexikóiak számára — panaszolta egy amerikai—mexikói kereskedelmi társaság elnöke —, ami érzelmileg komolyan sérti az embereket.“ yarettti.usHiíj£. Az öreg halál.? és a tenger’ 1994. március 1. MOLDOVAI VÁLASZTÁSOK A nagyok az élen (Folytatás az I. oldalról) nyeges áremelésekkel is összefüggésbe hozható. A lényegében a 4 cisináyi és a déli választókerületek adatainak összesítéséből adódó első részleges szavazási eredmények a következők: Demokrata Agrárpárt 49,65 százalék, a Szocialista Párt és az Egységmogzalom (Jegyinsztve) Blokkja 28 százalék, Paraszt-Értelmiségi Blokk 7 százalék és a Kereszténydemokrata Népfront Szövetsége szintén 7 százalék — tájékoztat a bukaresti rádió. A BBC szerint a kisebb pártok közül kettőnek-háromnak lehet reménye a 4 százalékos bejutási arány felérésére, a független jelölteknek pedig nem sok esélyük van a mandátumszerzésre. Az élhelyen álló négy nagy párt közül az előbbi kettő, elsősorban az Andrei Sangheli és Petru Lucinschi vezette Demokrata Agrárpárt Moldova függetlenségének a híve, míg a Romániával való egyesülés fő erőit az utóbbi két párt tömöríti — hangzik a londoni rádió kommentárja. RÖVIDEN • RÖVIDEN • Radioaktív szivárgást észleltek a hét végén az ignalinai erőmű (a litván fővárostól, Vilniustól 60 kilométernyire) két reaktora közül az egyiknél, ami meg nem határozott kiterjedésű övezetben talajfertőzést okozott. Az erőmű az ország villamos energia termelésének 80 százalékát szolgáltatja. A reaktorok ugyanolyan típusúak, mint Csernobilban. • Közvéleménykutatási adatok szerint a magyar választópolgároknak mindössze 42 százaléka döntött a választási részvétel mellett arról is, hogy melyik pártra fog szavazni. 13 százalék elmegy ugyan szavazni, de még nem tudja, melyik pártra voksol míg további 13 százalék teljesen elveti a rest rémát. • A területileg illetékes scselkovói törvényszék (Moszkva közelében) semmisnek nyilvánította az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij parlamenti képviselővé választását a 114. választókerületben. Az indok: a választási bizottság ez alkalommal megszegte a választási törvényt. • A magyar—szlovén együttműködés folyamatos, a viszony igen jó — hangsúlyozta Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a szlovéniai Portorozban vendéglátójával, Kucannal folytatott baráti megbeszélésen. Elégedetten nyugtázták, hogy a NATO és az Egyesült Államok hatékonyabban befolyásolta a Szarajevó körüli eseményeket, s így nem volt szükség katonai beavatkozásra. A két elnök úgy ítélte meg, hogy Oroszországnak fontos szerepe van az európai kapcsolatrendszer s a kontinens jövője szempontjából.