Romániai Magyar Szó, 1994. október (6. évfolyam, 1454-1479. szám)

1994-10-01 / 1454-1455. szám

* Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1994. október 1-2. fiz igazi csata még hátravan Pénteken délután két órakor Szlovákiában megnyitották a szavazóhelyiségeket, hogy az öt­milliós ország több mint hárommillió választásra jogosult polgára a „hogyan tovább" kérdésében döntsön. Az előrehozott parlamenti képviselő-választást az ország hosszú ideje hullámzó válsághelyzete kényszerítette ki. Az ország politikai életébe két évvel ezelőtt immár másodszor visszatért Vladimír Meciar a kellő parlamenti bizalom híján az idén márciusban távozott a szlovák kormány éléről. Most harmadszori visszatérését jósolják A Vladimír Meciar vezette politikai erő, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) okvetlenül a legtöbb szavazatra számíthat, de az egypárti kormányzáshoz elegendő parlamenti többségre nem. A legnagyobb kérdés az, vajon győztes elsőként meg tud-e majd állapodni a szinte biztosan második befutónak tekinthető Demokratikus Baloldal Pártjával (SDL). A „haragszom ráddal" végződött egykori koalíciós huzavona nyomai a két erő között máig nem oldódtak fel. „Ezekkel együtt: Nem!" - mondo­gatják egymásnak igen gyakran, de ez valójában semmit sem jelent, hiszen a választások vasárnap estére ígért végeredményének tükre bizonyára már kevésbé érzelmi vonásokat mutat, és döntően előtérbe lép a politikai pragmatizmus, az alkuszi érdek. A hatalmat ugyanis sokan szeretnék megszerezni Szlovákiában. A magyar pártok meglehetősen nehezen létrejött hármas koalíciója már a választások előtt is az egyetlen lehetséges józan döntésnek bizonyult. A magyar választópolgárok zömének a hármas koalíciót szorgalmazó közös akarata az összes előzetes közvélemény-kutatási ered­ményben megmutatkozott. Nem zárható ki, hogy a Magyar Koalíció néven indult hármas akár a parlament harmadik legerősebb tényezője lehet. A szlovákiai magyar politika súlya kétség­telenül nagyobb lesz, ám ezzel ezütt várhatóan növekszik majd a vele szembeni ellenállás is. Ez fokozottan bekövetkezhet, ha Michal Kovác köztársasági elnök mégis Vladimír Meciart bízná meg kormányalakítással, és ha a Meciar-mozga­­lom lehetséges szövetségesének tekinthető Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) is bejutna a parlamentbe. A számok tükrében ez nem látszik ugyan valószínűnek, de mégis megtörténhet. Az államfő azonban aligha bízza meg kor­mány­alakítással Meciart, hiszen kettejük között példátlan ellentét feszül- Kovác elveti, hogy­ az ország jövője egyetlen személyre épüljön, S azukkor elutasítja a Meciar-féle konfrontációs tikát.­­ A Jozef Moravcík vezette jelenlegi kormány­­koalíció öt pártból áll, de az eddigi kétpárti ma­gyar koalíciónak is volt „csendestársi" szerepe a kormányzásban. Moravcíkék - akárcsak a többi esélyes - azonban egyértelműen és többször kinyilvánították: az új szlovák kormányban a magyaroknak csak akkor lehet helye, ha elha­tárolják magukat az etnikai alapon szerveződő autonómia-eszményektől. Az idő előtti választásokat igen komoly penge­váltások hosszú sorozata előzte meg. Az igazi csata azonban csak a - legkorábban keddre tehető - kormányalakítási megbízatás után következik. Annál is inkább, mert az államfő - sok hézagot tartalmazó - alkotmányos jogköre szerint g­yakorlatilag bárkit megbízhat a kormányalá­­írással. Az ország stabilitására összpontosító Michal Kovác célja elsősorban az, hogy a legnagyobb parlamenti támogatásra számító erőkre építsen. (MTI) Jelcin megmondta: Nem ismeri el Amerika vezető szerepét Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön amerikai látogatásának utolsó állomására, a Csendes-óceán partján fekvő Washington államba érkezett. Az elnök az állam kormányzójával és Seattle város polgármesterével találkozott. A helyi politikusok azt a szándékukat hangsúlyozták, hogy az államot az orosz Távol-Kelettel folytatandó amerikai kereskedelem fő útvonalává változtassák. Egy orosz-amerikai szabadkereskedelmi övezet létesítésére tett javaslatot Borisz Jelcin Seattlerben. Látogatást tett a város világhírű ipari létesítményé­ben, a Boeing gyárban. Hírügynökségi jelentések sze­rint a gyári munkások üdvrivalgással fogadták az orosz államfőt, aki ezt követően hajókiránduláson vett részt az Elliot-öbölben, majd meglátogatott egy négytagú Seattle-i családot, akiknél - csereakció keretében - egy 16 éves habarovszki leányzó három hónapot tölt. Az orosz elnök csütörtökön hazarepült Moszkvába. Borisz Jelcin este az orosz tévében elégedetten nyilatkozott a washingtoni csúcs eredményeiről. A megállapodások közül a gazdasági egyezményeket emelte ki és hangsúlyozta: nem segítséget kért Clintontól, hanem egyenjogú és kölcsönösen ered­ményes együttműködést szorgalmazott a találkozón. Az elnök utalt rá, hogy leszögezte: az Egyesült Államoknak tanácskoznia kell Oroszországgal és nem ért egyet azzal, hogy Oroszországnak a hidegháborús vesztes szerepét szánják. „Clintonnal még a látogatás elején közöltem: nem ismerem el Amerika vezető szerepét a világban“. Az amerikai és az orosz elnök közötti egyre rutinszerűbbé váló tárgyalások sorában a mostani, az ötödik ironikus módon mintha visszájára fordult volna: ezúttal Borisz Jelcin volt az, aki azzal dicse­kedhetett, hogy úrrá lett a politikai viharon és haladást ért el a privatizációban, és igazán a politikai mély­vízben vergődő Bill Clintonnak­­ jött kapóra­ a csúcs­­találkozó. Becsületére legyen mondva, élt is az alka­lommal - vélekedett a The Washington Post című lap csütörtöki szerkesztőségi cikkében az amerikai-orosz csúcstalálkozót értékelve. A lapok általában két ele­met emelnek ki a washingtoni tárgyalások eredményei közül: biztonsági területen a nukleáris rakéták rend­szerből való kivonásának felgyorsítását, gazdasági területen pedig a beruházások és a kereskedelem előtérbe kerülését. Haiti: Feloldott E­TSZ-szankciók Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön fel­oldotta azokat a gazdasági és büntetőintézke­déseket, amelyeket a testület tavaly és az idén hozott Haiti ellen - jelentette gyorshírben az AFP és a Reuter. A szankciók feloldására Warren Christopher amerikai külügyminiszter tett javaslatot, és azt a BT 13 igen szavazattal és két tartózkodással (Brazília, Oroszország) elfogadta. A 944-es sor­számot viselő határozat értelmében azonban a büntetőintézkedéseket csak egy nappal azt köve­tően helyezik hatályon kívül, hogy Jean-Bertrand Aristide, a törvényesen megválasztott, majd ké­sőbb száműzött elnök visszatér a szigetországba. Gránát robbant csütörtökön az amerikai kato­nák port-au-prince-i kikötőben elfoglalt állásai mellett. Pénteki jelentések szerint öt haiti életét vesztette, mintegy ötvenen megsebesültek. Többen látni véltek egy gránátot dobó férfit. Később néhány lövés dördült a kikötő környékén, ahol rendszeresen járőröznek az amerikaiak. Eközben a haiti parlament folytatta a Raoul Cédras tábornok által követelt és az ország katonai vezetőire vonatkozó amnesztiarendelet vitáját. Legalább hat amnesztia-tervezetet készí­tettek elő. Egyelőre nem tudni, mikorra várható a rendelet elfogadása. Aristide Washingtonból figyelmeztette a parlamentet, hogy ne fogadjanak el mindenkire kiterjedő amnesztiát. A washingtoni külügyminisztériumban bejelen­tették, hogy megérkezett Haitira az első nemzet­közi rendőri kontingens. A 27 országból érkezett közel ezer rendőr parancsnoka az 53 éves Raymond Kelly, New York egykori rendőrfelü­gyelője. A haiti rendőrséggel együtt járőröző, az emberi jogok megsértését megelőzni hivatott, részben ellenőrző feladatokkal megbízott rendőri kötelék hat hónapig marad a szigetországban. Történelmi esemény Castelgandolfóban Rabin­ Husszein találkozó Shmuel Hadas, Izrael első vatikáni nagy­követe csütörtökön átadta megbízólevelét II. János Pál pápának. A történelmi eseményre Castelgandolfóban, a pápa nyári reziden­ciáján került sor. A diplomáciai kapcsolatok megteremtése nem cél volt, hanem annak a sajátos együtt­működésnek a kiindulási pontja, mely fi­gyelembe veszi a Szentszék és Izrael egyedi jellegét - hangsúlyozta a nagykövet meg­bízólevelének átvétele után II. János Pál. Azt is hangoztatta, hogy a Szentszék párbeszéd­re törekszik, elteti az antiszemitizmus minden formáját, minden erejével a közel-keleti béke előmozdítása érdekében fáradozik. Shmuel Hadas válaszbeszédében mege­rősítette a II. János Pálnak szóló jeruzsálemi meghívást. Az új vatikáni nagykövet a megbízólevél átadása után újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy Izraelnek nagy szüksége van II. János Pál jeruzsálemi látogatására, mert a pápa minden külföldi útjára a béke, a testvériség üzenetét viszi. II. János Pál erkölcsi tekintélye a más vallású emberekben is tisztelet ébreszt - mondta. Jichak Rabin izraeli kormányfő és Husszein jordániai király a békeszerződés megkötése érdekében valamennyi függőben lévő kérdés ,.lehető leghamarabbi,, megol­dásának szükségszerűségét hangsúlyozta a csütörtökön éjfél körül véget ért akabai ta­lálkozójuk után kiadott közös nyilatkozatban. A Vörös-tenger jordániai partján lévő kikö­tővárosban tartott, előre be nem jelentett találkozón a vezetők biztonsági kérdéseket vitattak meg, elsősorban a két ország közötti határ megállapításáról, illetve az 1968-ban Izrael által elfoglalt jordániai területek vissza­adásáról. (MTI) A nyolcadik főtitkár Willy Claes eddigi belga külügyminiszter lett a NATO új főtitkára. A katonai tömb külügyminiszterei csütörtökön New Yorkban egyhangúlag őt választották az augusztusban elhunyt Manfred Wömer utódjának. Kinevezéséről a NATO-országok nagykövetei Brüsszelben már hétfőn meghozták döntésüket. Az ENSZ-Közgyűlés ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodó külügyminiszterek mindössze a döntést hagyták jóvá.­­ Belgium számára „nagy megtiszteltetés“ Willy Claes eddigi külügyminiszter kinevezése a NATO főtitkárává - jelentette ki Jean-Luc Dehaene belga kormányfő csütörtökön Brüsszelben közzétett nyilatkozatában. Az Észak-atlanti Szövetség nyolcadik főtitkára, Willy Claes 1938-ban született a flandriai Hasseltben, és nagyon hamar a belga politikai élet egyik üstökösé­vé vált. Miután a brüsszeli flamand egyetemen végzett a politikai-diplomáciai tudományok fakultásán, hu­szonhat éves korában már a hasselti tanács egyik tagja, harminc évesen parlamenti képviselő, két évvel ké­sőbb pedig már miniszter lett. Az elmúlt 24 évb­en aztán - leszámítva azt az idősza­kot, amikor pártja (a Flamand Szocialista Párt 1974-77 között ellenzékbe szorult) többnyire mindig ellátott va­lamilyen kormányfeladatot, így többek között kétszer is volt az oktatási, hétszer (!) pedig a gazdasági tárca gaz­dája, míg végül az 1992 márciusában megalakult De­­haene-kormányban megkapta a külügyek irányítását. Ez utóbbival­­ pályafutása során másodszor ■» az egyik miniszterelnök-helyettesi tiszt is hozzá került. Politikai elkötelezettsége mindig is közismert volt: korai csatlakozását a szocialistákhoz később sem ta­gadta meg, sőt a hetvenes évek közepén pártja egyik társelnöke lett, 1992-ben pedig az Európai Közösség­hez tartozó országok szocialista pártjainak uniója élére is megválasztották.­­ Tanácskozást kezdtek csütörtökön a N­ATO védelmi miniszterei a spanyolországi Sevillában. A szervezet ügyvezető főtitkára, Sergio Balanzino nyitotta meg a vitát, amelynek napirendjén szerepel a Földközi-tenger biztonsága, a békefenntartás kérdése és a NATO békepartnerségi programja is. Franciaország de Gaulle elnök 1966-os döntése alapján visszavonult a NATO integrált katonai szerve­zetéből. Azóta francia védelmi miniszter először van jelen a NATO miniszteri ülésén. Többen voltak Az eddig feltételezettnél többen voltak a szerdán hajnalban ‘­­­z Est...................­ ................. ‘ az AF elsüli szonia komphajó fedélzetén - jelentette csütörtökön Eszerint Turkuban a finn parti őrségnek a mentési munkála­tokért felelős tisztviselője közleményében arról számolt be, hogy 1049 személy tartózkodott az Estonián, 65 személy holt­testét találták meg, 140 embert sikerült megmenteni és 844 az eltűn­tek száma Ugyanakkor az észt belügyminisztérium válságbizottságának csütörtök déli jelentése szernt 1054 személy utazott a kompon. A pontos adatot egyelőre nem tudni, mivel az Estline hajótársaság nem készített pontos utaslistát, és sok utasnak volt hat éven aluli gyermeke, akiket nem volt kötelező lajstromba venni. elsüllyedt észt komp, az Estonia fedélzeti ajtóin a gépkocsik rakterébe és ez okozta a komphajó elsüllyedését - nyilatkozta Kari Lehtola, a katasztrófa okait vizsgáló nemzetközi­­ bizottság finn tagja. Finnországban megkezdődött az áldozatok azonosítása. A munkában svéd és észt szakértők vesznek részt. A mentőalakulatok sajtótájékozatójukon azzal a kéréssel fordultak az eltűntek hozzátartozóihoz, hogy egyebek között fény­képekkel, röntgenfelvételekkel és fogászati felvételekkel segítsék az azonosítást. A szakértők a génszerkezetek elemzé­sével is élni kívánnak az azonosítás során. HRTTCR -i-i HRTTCR □□ HRTTCR u_i HRTTCR -i-i HRTTCR □-i HRTTCR ■J H­étfőn múlt tíz éve, hogy Margaret­­ I Thatcher volt brit miniszterelnök és si Csao Ce-jang egykori kínai kormányfő aláírta a Hongkong átadásáról szóló közös nyilatkozatot. Akkor sokan feltételezték világszerte, hogy a magas életszínvonalon élő hongkongiak milliószámra fognak menekülni a brit koronagyarmatról az átmenet tizen­három éve alatt, nem várva be a kínai hata­lomátvételt, mely szegényedésüket vonhatja maga után. E feltevések szerint a tőke me­nekülése a virágzó gazdaságú terület hanyat­lását idézte volna elő.­Az előrejelzések túlzónak bizonyultak. Igaz, hogy csaknem félmillióan elhagyták a Gyöngy-folyó torkolatában fekvő területet a kínai-brit megállapodás aláírása óta, ám az is tény, hogy ugyanebben az időszakban átla­g­osan évi hat százalékkal nőtt Hongkong GDP-je, a terület a világ nyolcadik legnagyobb kereskedelmi hatalmává vált, lakosainak átlagos életszínvonala pedig meghaladta az anyaországét, Nagy-Britanniáét. Arra a fejleményre pedig igazán senki sem számított tíz évvel ezelőtt, hogy a félmillió menekülővel másik félmillió közelebb húzódó, áll majd szemben 1994-ben. Hozzávetőleg 500 ezer hongkongi vett ugyanis azóta lakást kínai területen, és jár át hosszabb-rövidebb idősza­kokra üzletelni, dolgozni, üdülni, rokonokat látogatni. Az 1984-es jóslatokra rácáfolva, a legvagyo­nosabbak nem menekülnek, sőt kifejezetten Peking-barát magatartást tanúsítanak. Ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy legjö­vedelmezőbb üzleteiket Kínával bonyolítják le, s szoros kapcsolatokat tartanak az ottani gaz­dasági és politikai elittel. Az évfordulón sokan latolgatják, folytatódik­­­ Hongkong gazdasági virágzása 1997 július elseje (a kínai hatalomátvétel) után. A hong­kongiak többsége­­ a legfrissebb közvélemény­ kutatás adatai szerint - bizakodik ebben. Reményeiket arra alapozzák, hogy Peking­­nek is komoly érdekei fűződnek a terület vi­lággazdasági pozíciójának megőrzéséhez. A hongkongi tőke és szakértelem a kínai reform sikerének egyik legfontosabb tényezője; nagy mértékben átjárta Kína déli tartományait és világgazdasági tényezővé emelte a korábban nyomorúságos vidékeket. Peking tervei szerint hasonló szerepet kell játszania az elmara­dottabb belső tartományok fellendítésében is. Végül, de nem utolsósorban azt is figyelembe kell venni a kilátások mérlegelésekor, hogy a kínai hatalmi elit tagjai személyesen is érde­keltek hongkongi üzletekben: hotelekkel, iro­daházakkal és vállalati részvényekkel rendel­keznek, aranyat és luxusautókat adnak-vesz­­nek. Már az életszínvonalak közötti szakadék sem okoz nagy aggodalmat. A különbség Hongkong és Kína lakosságának életnívójában - noha még tetemes - rohamosan csökken. A terület lakosait csak a Tienanmen téri események sokkolták az elmúlt tíz év folya­mán. Az a módszer, ahogyan a pekingi veze­tők elintézték politikai nézeteltéréseiket a tün­tetőkkel, súlyos kételyt ébresztett a hong­kongiakban, bízhatnak-e az autonómiájukra vonatkozó kínai ígéretben. Ez a kétely mutat­kozik meg a liberálisok politikai térnyerésében és Chris Patten brit kormányzó demokratikus választójogi reformjának széles körű támogatásában. E reform értelme azonban igencsak kérdéses. Peking nem csinál titkot belőle, hogy egy tollvonással hatálytalanítja, mihelyt átveszi a terület feletti szuverenitást. Ráadásul az ^oldalú brit reform elmérgesítette London ’Peking viszonyát, véget vetett az előző évek jó együttműködésének. A hatalomátadás a jelek szerint távolról sem lesz olyan zökkenő­­mentes, amilyennek az 1984-es közös nyilat­kozat szerint lennie kellene. (MTI-Panoráma) Göncz párizsi politikai mer Franciaország számunkra stratégiai szövetséges, számítunk támogatására, amit különböző formákban meg is ígértek nekünk - közölte Csütörtöki párizsi sajóértekezletén Göncz Árpád magyar államfő, mint­egy megvonva franciaországi hivatalos látogatásának politikai mérlegét. Mint leszögezte, nagyon kellemes benyomással tölti el, hogy a megbeszéléseken mindkét oldalt a teljes jóhiszeműség, a jóindulat, az őszinteség és nyitottság jellemezte, s „amit tervbe vettünk, azt si­került elérni“. Göncz Árpád franciaországi tárgyalásainak köz­ponti témája az Európai Unióhoz való csatlakozás volt: ennek kapcsán a magyar államfő elmondta, hogy Balladur miniszterelnök szerint ez a lépés az évezred végére, esetleg egy-két évvel későbbre várható. Göncz Árpád többször is hangsúlyozta: Magyarország európai csatlakozása szempontjából a német-francia együttműködés létszükséglet, mindkét ország azonos fontosságot élvez, s a tárgyalásokon kiderült, hogy a tényleges kérdésekben (például a belépési folyamat kezdete, vagy várható vége) nincs alapvető eltérés a magyar és a francia álláspont között. Ezt a véleményt alátámasztja­ mindaz, amit Mitter­rand államfő mondott a Göncz Árpád tiszteletére adott csütörtöki ebéden az Elysée Palotában. A francia elnök szerint a közép-európai országok felvétele az Európai Unióba eldöntött dolog, a gyakorlati kérdés az, hogy hogyan és mikor történjen mindez. Mitter­rand maga is aláhúzta, hogy Franciaország ugyan­olyan pozitívan közelíti meg Magyarország és a kö­zép-európai országok csatlakozási szándékát, mint Németország, s abban egyetértett a magyar véle­ménnyel, hogy az Európai Unió elmélyítése, illetve kibővítése nem­ választható szét egymástól. Franciaország kezdeményezi, hogy az Európ­ai Unió társult országai - azaz Magyarország is - konzul­tációs joggal minden évben jelen lehessenek a szerve­zet csúcstalálkozóján, pontosabban az évente tartandó két csúcs egyikén - jelentette be Eduard Balladur francia miniszterelnök, aki csütörtökön reggelit adott a hivatalos franciaországi látogatáson tartózkodó Göncz Árpád tiszteletére. Balladur szerint ezzel a javaslattal a német kormány is­ egyetért. ^­­ Göncz Árpád rendkívül feszített programot bonyolí­tott le csütörtökön: a Balladur kormányfővel folytatott megbeszélés után találkozott Valéry Giscard d Estaing volt államfővel, Alain Lamassoure-ral, a francia kormány európai ügyekkel foglalkozó miniszterével, valamint Raymond Barre képviselővel, volt minisz­terelnökkel, a délután folyamán pedig felszólalt a francia gyáriparosok szövetségében is. A politikusok­kal folytatott találkozókon állandóan visszatérő téma volt az Európai Unióhoz való csatlakozás ügye, s az ezzel kapcsolatos magyar álláspont sikerét jelzi, hogy Lamassoure kijelentette: Balladur miniszterelnök uta­sítást adott, nézzék meg, miként lehetne felgyorsítani Magyarország közeledését a nyugati szervezethez. ■ Magyarország a külföldön élő magyarok érdekeit továbbra is ugyanolyan erővel, s talán még eredmé­nyesebben fogja képviselni- jelentette ki Göncz Ár­pád államfő a csütörtöki program zárásaként rendezett fogadáson, a franciaországi magyar emigráció képvi­selői előtt mondott rövid beszédében. Az államfő hangsúlyozta, hogy építeni kell a külföldön élő magyarok munkájára, tekintélyére, a megbecsülésre, amit kivívtak maguknak, s a magyar nép nevében sze­retné megköszönni az­ emigráció támogatását, segít­ségét, hűségét. „Vegyétek úgy, hogy ez a haza szava“ mutatott rá­(Mti) .­­ . . , Terjed a pestisjárvány Indiában A Nyugat-Indiában 10 napja tomboló tüdőpestis halálos áldozatainak száma a legfrissebb adatok szerint elérte az 50-et. A Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete közölte, hogy India 25 államából legkevesebb hatban elkülönített osztályokon ápolnak mintegy 1400 pestisgyanús beteget, ez a szám csaknem félszázzal haladja meg a szerdai adatot - jelentette a Reuter. A legtöbb beteget - 821 személyt - továbbra is Szúratban tartják nyilván. Egyre több ország - köztük az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Szingapúr, Banglades - vezet be szigorításokat a légi forgalomban, hogy meg­akadályozza a járvány továbbterjedését. Róma repülő­terén orvosi vizsgálatnak vetették alá az Indiából repü­lővel odaérkezett Teréz anya Nobel-békedíjas nővért is. Szigorú ellenőrzést vezettek be Malajzia és Srí Lanka tengeri kikötőiben is. Pakisztán lezárta a vasúti forgalmat India felé. Az indiai hatóságok .jogosulatlannak­ minősítették a Perzsa-öböl hat államának szerdai döntését, amellyel felfüggesztették a légiösszeköttetést Indiával. Ezekben az országokban indiaiak ezrei dolgoznak. A kormány szóvivője reményét fejezte ki, hogy a légijáratokat mihamarabb felújítják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese szerint nincs szükség arra, hogy az Indiába utazó láto­gatók lemondjanak szándékukról, tekintettel arra, hogy eddig csak Szúratot nyilvánították hivatalosan járványövezetnek. Németország kész minden segítséget megadni Indiának a pestisjárvány felszámolásához - jelentete be csütörtökön Bonnban az egészségügyi miniszter. Horst Seehofer egyúttal közölte, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország péntek­re összehívta a közösség egészségügyi bizottságát. A Brüsszelben tartandó ülésen összehangolják a pestis behurcolása elleni intézkedéseket. Bonn egyúttal javasolta, hogy vizsgálják meg az EU által Indiának nyújtható hatékony segítség lehetőségét is. A Jugoszláviában tartózkodó megfigyelők célja, hogy valamennyi Boszniába vezető utat ellenőrzésük alá vonják - nyilatkozta Bo Pell­as, a csoport vezetője. Eddigi tapasztalatairól szólva a svéd diplomata elmondta: derűlátó, mert amit eddig látott, ott minden rendben volt. A megfigyelők rengeteget dolgoznak, s bízik abban, hogy napokon belül elkészül a boszniai szerbek ellen bevezetett jugoszláv rendszabályok hatékonyságáról szóló jelentés - mondta. Jelenleg 85 megfigyelő teljesít szolgálatot a boszniai-szerb határ térségében és Belgrádban, ám Pellnas szerint elképzelhető, hogy a későbbiekben kétszáz főre növekszik a csoport létszáma. Eddig Norvégia, Finnország, Svédország és Dánia küldött megfigyelőket, s a tervek szerint a jövőben kanadaiak, oroszok és hollandok is bekapcsolódnak a munkába. Harmincnapos elzárásra ítélték csütörtökön Vojislav Seseljt, a Szerb Radikális Párt elnökét, aki kedden sér­tegette és leköpte Radoman Bozovicot, a jugoszláv parlament egyik házának elnökét. A Tanjug jelentése szerint Seselj megkezdte büntetésének letöltését. A szélsőséges politikus viszonylag enyhe büntetés­sel úszta meg legújabb botrányát. Belgrádban sokan arra számítottak, hogy Seselj ellen újabb bűnvádi eljárást indítanak, s elmarasztalás esetén nem csak a mostani botrány miatt kellett volna börtönbe vonulnia, hanem a májusi parlamenti verekedésért is le kellett volna töltenie a háromhónapos, próbaidőre felfüggesz­tett büntetést. A Szerb Radikális Párt csütörtöktől kezdve minden este tiltakozó gyűlést szervez Vojislav Seselj pártve­zér letartóztatása miatt - jelentette be a párt alelnöke, Tomislav Nikolic. (MTI) Egy szuszra... * Szeptember 28-án, szerdán a Média-hajón vett részt az RMDSZ vezetése a térség politikusai­val és közéleti személyiségeivel együtt. A kö­tetlen eszmecserére alkalmat adó utazáson részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. Markó Béla és Tőkés László ugyanaz­nap részt vett a visegrádi várban a Magyar Rá­diónak az alapszerződés témakörében szerve­zett élő adásában. (RMDSZ-tájékoztató) * Mihail Gorbacsov a belpolitikai helyzet alakulásától teszi függővé, hogy indul-e az 1996-ban esedékes oroszországi elnökválasztáson * A VMDK vezetői Újvidéken találkoztak az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet küldöttségével. A ven­dégeket elsősorban a magyar anyanyelvi oktatás kérdései érdekelték. A vajdasági magyarság általános helyzetének ismertetése mellett a vendéglátók kifejtették azt a szándékukat, hogy tartományszerte megemlékezzenek az 1944-45-ös atrocitások félévszázados évfordulójáról.­­ Irán kereken cáfolta azokat az amerikai hír­szerzési állításokat, amelyek szerint atom­fegyver előállításán fáradozna. Ali Sirzadian, az iráni atomenergia-ügyi szervezet szó­­vivője az IRNA hivatalos hírügynökségen ke­resztül utasította vissza az amerikai vádakat. * Egyöntetű felháborodást keltett Mexikóban az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) főtitkárának szerdai meggyilkolása. Bejelentették, hogy időköz­ben azonosították a tettest Joel Hector Resendiz sze­mélyében, tettének indítóokáról, s esetleges megbí­zókról azonban egyelőre nincs­ értesülés. José Fran­cisco Ruíz Massieu halálát és a merénylő letartózta­tását hivatalosan a szövetségi főügyész-helyettes - történetesen a 48 éves politikus fivére - jelentette be.­­ A szimferopoli parlament csütörtökön teljesen megfosz­totta hatalmától Jurij Meskov krimi elnököt; az elnöki jog­kör három héttel ezelőtti megvonása után most úgy dön­töttek, hogy a végrehajtó hatalom éléről is eltávolítják. A határozat értelmében ezentúl a kormányfő kezében lesz az autonóm terület irányítása. * Csecsen ellenzéki forrásból származó értesülés szerint Dzsohar Dudajev csecsen elnök csütör­tökön állítólag elhagyta a köztársaságot és Jor­dániába, vagy Líbiába távozott. * Az Egyesült Államok és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság küldöttségei néhány nép szünetet tartanak az észak-koreai atomprogramról folytatott genfi tárgyalásokon. Egy szuszra.. Levél a Pruton túlról Az ukrán - no meg a moldovai - maffia egyik közismert „szakterülete" a soklóerős nyugati autócsodák elkötése volt­­ Magyarországon és még nyugatabbra. Ezeket a meseautókat a maffiavezérek használták státus-szimbólumként, noha esetleg utazásra vagy menetközbeni lövöldözésre. Amint a piac telítődött (sok a maffiás, de még több a Mercedes...), áttértek a „közembereknek" való Zsigulik és Moszkvicsok begyűjtésére, hiszen ezen szovjet csodajárgányok még mindig keresettek az egykori anyaországban. A legújabb hírek szerint viszont igazi lekötőket is alkalmazni kezdett az alvilág. Hiába, mindent a megrendelőnek: a közember lassan már a Zsigulit is megvonja a szájától, a privatizált földet meg autóval nem lehet szántani (esetleg zsáporjózsival...), és a széna is olcsóbb a benzinnél. A román rózsasándorok Bukovina és a Moldovai Köztársaság határán tevékenykednek, és talán a lelkük mélyén nem is tartják olyan főbenjáró bűnnek, hogy az egyik ősi román földről áthajtanak a másikra néhány tucat paripát... A chisinaui rendőrség nyomozása kiderítette, hogy a betyárok romániai földművesek (farmerek...) megrendelésére ugrattak meg a bukovinai karámokból egynéhány csikót. Dehát, ebül szerzett jószág ebül vérez el. A szemfüles moldovai perzekútorok lefülelték a tolvajokat, a lovakat pedig visszahajtották a bukovinai ménesbe. Ezzel megnyílt az út a magyarországi üzletemberek előtt, hogy a Dáciák reexportja­ után négylábúak szállításával is enyhítsék a romániai lóerőhiányt , , SIKLÓSI NÁNDOR

Next