Romániai Magyar Szó, 1995. október (7. évfolyam, 1800-1829. szám)

1995-10-26 / 1824. szám

Romániai Magyar Szó 2 . A NAGYVILÁG HÍREI 1995- október 26. Megújult eltökéltséggel és hatékonyzsággal Az ünnepi ENSZ-ülésszak nyilatkozata A nemzetek közösségének a világszervezet melletti elkötelezettségét megerősítő, ám az új kor kihívásaira való felkészülését sürgető közös nyilatkozat elfogadásával ért véget helyi idő szerint kedd éjszaka az ENSZ megalakulásának és alapokmánya elfogadásának ötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett háromnapos emlékülés, amelyen több mint százötven állam- és kormányfő vett részt. A világtörténelem során még soha nem gyűlt össze egy helyen ennyi király, herceg, államfő, miniszterelnök és közéleti méltóság, mint a fél évszázados „jubileum­ot megünneplő New York-i rendezvényen. A közfelkiáltással jóváhagyott nyilatkozatban a résztvevők leszögezték, hogy az alapokmányban lefektetett elvek alapján a világszervezetnek megújult eltökéltséggel és hatékonysággal kell a jövőben is munkálkodnia a béke, a haladás, az egyenlőség, az igazságosság és a népek közötti megértés érdekében. Kinyilvánították, hogy a célkitűzések elérésére készek az ENSZ számára biztosítani a megfelelő eszközöket és forrásokat. Hangsúlyozták, hogy az általános béke és biztonság megteremtésének nélkülözhetetlen feltétele a népek gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítése. Ráirányítva a figyelmet a fejlett és a fejlődő országok között tátongó­ szakadékokra, az átmeneti gazdaságok sajátos problémáira és a tömeges nyomor további meglétére, olyan, minden ország számára előnyös, szabad és dinamikus gazdasági környezet, illetve megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi rendszer kialakítását sürgették, amely az egész emberiség fejlődését és virágzását szolgálja. Szorgalmazták az ENSZ képességének fokozását a konfliktusok megelőzése, a válságok tárgyalásos rendezése, a béketeremtés és a békefenntartás terén. Az állam- és kormányfők támogatásukról biztosították a tömegpusztító és hagyományos fegyverek csökkentésére és leszerelésére irányuló nemzetközi és regionális erőfeszítéseket csakúgy, mint a tagországok összefogását a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószer- és fegyvercsempészés elleni küzdelemben. Megerősítették elkötelezettségüket a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, hozzátéve: állásfoglalásuk nem értelmezhető bátorításként olyan cselekedetek elkövetésére, amelyek részben vagy egészében megsérthetnék­ a népek közötti egyenlőség és az önrendelkezés elvével összhangban viselkedő országok területi és politikai egységét. Kinyilvánították azt is, hogy az emberi jogok egyetemlegesek és oszthatatlanok; külön felhívták a figyelmet a nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségekhez tartozók jogainak védelmére, biztosítandó számukra azt a lehetőséget, hogy identitásuknak,, hagyományuknak, kulturális és vallási értékeiknek megfelelő feltételek között keressék boldogulásuk útját. Végezetül megállapították, hogy elengedhetetlenül szükség van a világszervezet átalakítására és korszerűsítésére, ha a tagállamok azt kívánják tőle, hogy eleget tudjon tenni a jövő kihívásainak, és hozzájáruljon az emberiség előtt álló bonyolult feladatok megoldásához. Utaltak a Közgyűlés munkájának megújítására, a Biztonsági Tanács képviseleti jellegének és átláthatóságának erősítésére, a világszervezet pénzügyeinek rendezésére." A keddi felszólalásokból Csiang Cö-min kínai elnök az ENSZ megalaku­lásának 50. évfordulóján rendezett emlékülésen kedden elhangzott beszédében kijelentette, hogy Kína más országokkal együtt fog munkálkodni egy igazságosabb nemzetközi rend kialakításában, de egy állam sem kényszerítheti rá akaratát a pekingi vezetésre. „Egyes nagyhatalmak, gyakran a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok leple alatt, meg­sértik más országok szuverenitását, beavatkoznak­­ belügyeibe, aláássák nemzeti egységét és nemze­tiségi harmóniáját” - idézte a kínai államfőt a Reuter. A brit hírügynökség emlékeztet arra, hogy Csiang beszéde az amerikai elnökkel tartandó találkozó előtt hangzott el. A kedd esti tárgyalások célja a feszült kínai-amerikai viszony enyhítése. Csiang beszédében ismételten hangsúlyozta, hogy „csak egy Kína van a világon és Tajvan a kínai terület elidegeníthetetlen része”. „A kínai népnek megvan a képessége, leleményessége és önbizalma ahhoz, hogy ellenálljon minden beavatkozási kísérletnek, és valóra váltsa hazája újraegyesítését”. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy csak a nemzetközi összefogás fokozásával lehet felvenni a küzdelmet az olyan globális,,egymással összefüggő veszélyforrásokkal szemben, mint a nacionalizmus erősödése, az etnikai feszültségek növekedése, a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem szélese­dése, a hasadóanyagok csempészése, a környezet tudatos rombolása és a nyomor tömeges szintű megléte. Rámutatva arra, hogy az alapvető sza­badság- és emberi jogok védelme,, a fenntartható gazdasági bővülés alapjainak biztosítása és a társadalmi jólét általánossá tétele a jövő évszá­zadban is az emberiség elsődleges cékitűzései közé fog tartozni, fontos feladatnak nevezte a fiatal nemzedékek bizalmának a megnyerését és a jövőépítésbe történő bevonását a nemzetközi együttműködés eszményének megújítása révén. Aláhúzta, hogy rendületlen erővel folytatni kell az alapító tagok látomásának valóra váltását, a jövő nemzedékeinek megóvását a háborúk borzalmaitól. Líbia külügyminisztere az általa „amerikai jelenségnek” nevezett terrorizmus felszámolására szólította fel a világ vezetőit az ENSZ Közgyűlé­sének emlékülésén, amelyet a világszervezet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek - írta a Reuter és az AFP. „Igazságtalanság terrorizmussal vádolni hazámat, mint ahogy azt Clinton elnök tette, mivel a terrorizmus mindenekelőtt amerikai jelenség" - jelentette ki Omar Musztafa al-Muntaszir, és javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés tanulmányozza a terrorizmus, elsősorban az állami terrorizmus jelenségét. A líbiai diplomácia vezetője szerint az amerikai terrorizmus akkor érte el csúcspontját, amikor több, száz amerikai harci repülőgép líbiai városokat támadott meg, a légitámadás következtében lakóházak, iskolák, kórházak dőltek romba és több tucat ártatlan ember vesztette életét. A Reuter jelentése szerint a líbiai külügyminiszter az 1986-os légitámadásra utalt, miután Washington Líbiát tette felelőssé egy nyugat-berlini diszkó ellen elkövetett támadásért. A merényletben két amerikai katona is életét vesztette. Amerikai-kínai Az elmúlt hónapok mély válságának lezárása és az együttműködés kiterjedtebb,, magasabb szintre emelésének szándéka jegyében ért véget az Egyesült Államok és Kína elnökének keddi találkozója. Bill Clinton és Csiang Cö-min kétórás megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a­árbeszédet új területekre is kiterjesztik, s néhány éven belül meg is kezdik a tárgyalásokat - jelentette a Reuter és az AFP. A Clinton által nagyon pozitívnak minősített eszmecserén nagy hangsúlyt kapott az emberi jogok kényes kérdése. Az amerikai elnök szót emelt két kínai másként gondolkodóért, s felhozta Tibet kérdését is. A kínai fél hajlandónak mutat­kozott arra, hogy a későbbiekben részletesen megvitassák e témákat. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón az amerikai fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti csúcstalálkozó nézeteltérések továbbra is megmaradtak, külö­nösen az emberi jogok, a katonai célú nukleáris robbantások kérdését, valamint Kína kereskedelmi gyakorlatát illetően. Ugyanakkor Clinton elnök még a tárgyaláson rámutatott, hogy a két országnak - nézetei feladása nélkül - becsületes párbeszédet kell folytatni a viták hatékonyabb kezelése érdekében. Washington szerint a kétoldalú kap­csolatok túl nagy jelentőséggel bírnak ahhoz, hogy engedjék megromolni őket, még ha olyan fontos kérdések miatt is, mint Tajvan vagy az ember­jogok helyzete. _ Noha a tajvani kérdés csak kisebb súllyal szerepelt a keddi megbeszélésen Clinton elnök megnyugtatta kínai kollégáját, hogy Washington kitart az „egy Kína” politikája mellett, s a tajvani államfő továbbra is csak ritkán és magánláto­gatásra kaphat amerikai vízumot. Az eddigi legnagyobb esély a viszály lezárására Clinton-Tudjman-Izetbegovic hármas tanácskozás Rugalmasságra és az egymás közötti nézetel­térések leküzdésére buzdította az amerikai elnök horvát és boszniai kollégáját. Bill Clinton, Franjo Tudjman és Alija Izetbegovic kedden folytatott félórás megbeszélést New Yorkban, majd Clinton elnök külön-külön is tárgyalt a két államfővel. A Reuter és az AFP jelentései szerint a küszö­bönálló béketárgyalások előtt Clinton felszólította tárgyalópartnereit, hogy ragadják meg a lehető­séget és vessenek véget a volt jugoszláv köztár­saságokat szétziláló konfliktusnak. Emlékeztetett arra, hogy az Ohio állambeli Daytonban október 31- én kezdődő tárgyalások az elmúlt négy év legnagyobb esélyét kínálják a tisztességes és szilárd béke megteremtésére, a szerbekkel való viszály lezárására. Clinton nyomatékosan felhívta Tudjman és Izetbegovic figyelmét arra, hogy oldják meg a muzulmánok és a horvátok közötti vitás kérdéseket, s ezáltal szilárdítsák meg a boszniai muzulmán­. William Perry és Pavel Gracsov amerikai, illetve orosz védelmi miniszter ma találkozik Washingtonban, hogy folytassa a tervezett boszniai békemisszió kérdéseiben fennmaradt nézeteltérések tisztázását. Groznijban Doku Zavgajev váltotta fel a Moszkva­­barát kormány élén Szalambek Hadzsijevet. A kinevezés ellen tüntető többezres tömegre tüzet nyitott a rendőrség. * Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága beje­lentette: úton van a világszervezet segélykül­deménye a Líbiából kiutasított s a sivatagban, senki földjén rekedt több mint ezer palesztin megsegítésére. horvát föderációt, amely gyakorlatilag csak papíron létezik a két közösség ellentétei miatt. Az amerikai elnök felkérte Franjo Tudjmant, hogy a legnagyobb mértéktartással kezelje Kelet- Szlavónia kérdését. A horvát államfő a találkozó előtt néhány órával ismét azt nyilatkozta a US Today című napilapnak, hogy Zágráb akár katonnai erő alkalmazásával is helyreállítja fennhatóságát Kelet-Szlavónia felett. A tárgyalások eredményéről tájékoztató Michael McCurry fehér házi szóvivő elmondta: Tudjman arról biztosította Clintont, hogy Zágráb nem próbálja meg erő alkalmazásával visszaszerezni a Kelet-Szlavónia fölötti ellenőrzést, amíg béketárgyalások folynak és van remény a probléma békés eszközökkel történő rendezésére. A szóvivő elmondta, hogy Clinton elnök nagyon biztatónak ítélte a keddi találkozókat, s úgy látta, mindkét partnere a szerbekkel való békekötést kívánja.­­ Erik Derieke belga külügyminiszterrel Budapesten folytatott megbeszélése után Kovács László kijelentette: Belgium támogatja az EU-, illetve NATO-tagság elnyerését célzó magyar törekvéseket. * Japánban megkezdődött azoknak a szektave­zetőknek a pere, akiket a tokiói metró elleni márciusi gáztámadás kivitelezésével vádolnak. ♦ A mexikói rendőrség letartóztatott egy személyt, aki feltevések szerint a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg German parancsnok néven ismert egyik legfontosabb vezetője. ❖ Václav Klaus cseh miniszterelnök közölte, hogy a jövő tanévtől bevezetik az egyetemi tandíjat, amely várhatóan évi 7500 koronát fog kitenni.. Bajkonuri robbanás Megkésett Harmincöt év után kedden hivatalosan is nyilvánosságra hozták Moszkvában, hogy az első R-16-os szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta felrobbant, s a detonáció 90 ember halálát okozta. Az eddig hivatalosan be nem jelentett eset 1960. október 24-én történt Bajkonurban. Az NTV tévéállomás jelentése szerint a kilövőálláson lévő rakéta második fokozata egy hiba miatt beindult, majd berobbant az első fokozat, amelynek következtében a közelben tartózkodók közül kilencvenen szörnyethaltak. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az áldozatok között volt a bejelentés hadászati rakétacsapatok egykori főparancsnoka, Mitrofan Nyegyelin légimarsall is. Az R-16-os rakéta évtizedeken át a szovjet atomütőerő alapját képező típus volt. Az NTV a katasztrófáról beszámolva egykorú filmfelvételt mutatott a tragédiáról. Az elmúlt évtizedekben a rakétakísérletek során - a tévé híradása szerint - összesen több mint kétszáz ember vesztette életét. Tizenöt éve az észak­oroszországi pleszecki űrközpontban egy hasonló robbanásban 50 ember vesztette életét. Akkor egy Vosztok típusú rakéta feltöltése közben történt a tragédia. A kisebbségek ügyét nem oldja meg a politikai nyilatkozat A magyar Országgyűlés keddi ülésének kezdetén Kóródi Mária alelnök rövid beszédben emlékezett meg az ENSZ 50. évvel ezelőtti megalakulásáról, majd utalt azokra a diplomatákra is, akik 1956-ban sokat tettek azért, hogy a magyar forradalom ügye napirenden maradjon a világszervezet fórumain. Délután az országgyűlés rátért az azonnali kérdések, valamint az interpellációk meghallga­tására. Ennek keretében Németh Zsolt (Fidesz) bírálta a kormányzatot, amiért hónapokat késik a válaszadással a román-magyar történelmi megbékélésre tett bukaresti indítványra. Kovács László külügyminiszter rámutatott, hogy augusztus végén ugyan kapott a magyar kormány egy tízsoros javaslatot, ám a politika számára kezelhető formában tett, kidolgozott indítványt csak szeptember 22-én vettek kézhez. Egyébiránt Melescanu külügyminiszterei folytatott megbeszé­lésén jelezte a román félnek, hogy Budapest üdvözli a kezdeményezést, ám úgy véli: a két ország közötti vitás kérdések csupán egy részének rendezéséhez elegendő a politikai nyilatkozat. A kisebbségek ügyét azonban nem lehet ily módon rendezni. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a román indítványról államtitkári szinten folytatják a konzultálást. AEJ-vélemény: Romániában veszélyben a sajtószabadság Aggodalmát fejezte ki a sajtó szabadságát fenyegető román törvénytervezetek miatt az Európai Újságírók Szervezete, az AEJ. A szervezet kedden Málta szigetén véget ért kongresszusán, az immár 24 ország újságíróit egyesítő szakmai szövetség foglalkozott a szerbiai sajtó helyzetével is, és arra szólította fel az ottani hatóságokat, hogy vegyék elejét a politikai és gazdasági nyomásnak, amely a sajtóra nehezedik, biztosítsák annak szabadságát. Miguel Ángel Martinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke egyebek között kijelentette a vitában, hogy a Tanács egyik legfontosabb eredményének az emberi jogok európai chartájának elfogadását tekinti. Ezen belül különösen nagy fontosságú, hogy a jogok magukba foglalják a nemzeti kisebbségek jogait. Külön kiemelte a kisebbségi nyelvek védelméről, illetve a kisebbségi jogokról létrejött megállapodásokat, de kifogásolta, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumok ratifikálása a Tanács tagországaiban lassan folyik. Martinez kifejezte azt a reményét, hogy ez a folyamat januárig befejeződik, és sor kerül annak a kiegészítő jegyzőkönyvnek az elfogadására is, amely az általános emberi jogok keretében külön foglalkozik a kisebbségek kulturális és oktatásügyi jogainak védelmével. Kohl és az ENSZ A német sajtó kedden éles hangú kommen­tárokban bírálta Helmut Kohl kancellárt, aki nem vett­ részt az ENSZ 50 éves fennállása alkalmából tartott New York-i ünnepségen. A kancellár, aki korábban időpontegyeztetési nehézségekre hivatkozott, egy hétfői sajtóér­tekezletén azzal indokolta távolmaradását, hogy méltatlannak tartja az ünnepség körülményeit. „A beszédek öt percben való korlátozása jelzi, hogy micsoda nagy intellektuális eseményről van szó" - jelentette ki Kohl. A Süddeutsche Zeitung véleménye szerint a kancellár arroganciájáról tanúskodik ez a kijelentés, hiszen okosabbnak akar mutatkozni az ünnepségen megjelent 150 állam- és kormány­főnél. Németország állandó helyet szeretne kapni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kancellár távolmaradása azonban azt jelzi a világnak: az egyesítés kancellárja nem tartja szükségesnek, hogy kifejezze a világszervezet iránti tiszteletét - írja a legnagyobb példányszámú országos­ politikai napilap. Majd hozzáteszi, hogy a csupán egy nyelvet beszélő Kohl közismerten nem kedveli a nagy nemzetközi rendezvényeket. Ez a lépése azonban ártott az ország tekintélyének, mert Klaus Kinkel külügyminiszter is csak késve, a jubileumi fénykép elkészülte után repült New Yorkba néhány órára, hogy elmondja beszédét. Szaddám Huszein iraki és Moamer Kadhafi líbiai diktátorban, valamint a német kancellárban az a közös, hogy egyik sem vett részt a világszervezet évfordulós ünnepségén - írja a kancellárt egyébként kifejezetten kedvelő Bild című lap. A kommentátor szerint bel- és külföldi elemzőknek egyaránt feltűnt, hogy a bonni kormányt 13 éve vezető Helmut Kohl elődjeivel, Willy Brandttal és Helmut Schmidttel ellentétben eddig egyetlen egyszer sem szólalt fel a világszervezetben. Meglehet, hogy öt percben nem lehet túl sokat mondani, bár az ünnepi ülés résztvevői egy részének ezt is sikerült megcáfolnia - állapítja meg a General-Anzeiger című lap. Minden idők legnagyobb szabású csúcsértekezlete azonban mindenképpen jelkép, üzenet volt. A Der Tagesspiegel című berlini lap úgy látja, hogy az ENSZ-szel kapcsolatban kettősség van a német politikában. Egyrészt Németország a­­világszervezet sokat és pontosan fizető tagországai közé tartozik, és a BT tagja kíván­t lenni, másrészt mostani távolmaradásával Kohl­­csupán hű volt önmagához, hiszen új kormánya! ! programjának tavaly novemberi ismertetésekor az­­­ ENSZ’nevét ki sem ejtette. Ma dől el az olasz kormány sorsa A parlamenti pártok vezetőinek felszólalásával kezdődött meg kedden este az olasz parlamentben a Lamberto Dini vezette szakértői kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája. A szónokok egymást vádolták azzal, hogy „az olasz köztársaság történetének legsúlyosabb intézményi válságába" jutott az ország. A kormány elleni bizalmatlansági indítványt Silvio Berlusconi, a Forza Italia nevű párt és a „Szabad­ság pólusa" elnevezésű jobbközép pártszövetség vezetője terjesztette be, miután a szenátus a múlt pénteken elfogadta a balközép tábornak az igazságügyi miniszter ellen benyújtott bizalmatlan­­sági indítványát. Berlusconi szerint az igazságügyi miniszter ilyen módon történt leváltásával a pártok feletti szakértői kormányból a balközép tábor politikai kormánya lett. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Dini a baloldalnak engedve példátlan intézményi válságba sodorta Olaszor­szágot, s a demokráciát csak akkor lehet hely­reállítani Itáliában, ha azonnal új választásokat írnak ki. A mostani szakértői kormány azonnali távozá­sával teljes mértékben egyetértett a pólus többi pártja: a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség és a két jobboldali kereszténydemokrata tömörülés. Berlusconi kereszténydemokrata szövetségesei azonban ellenzik az azonnali választásokat. Véleményük szerint a Dini-kabinetnek saját magától kell lemondania, hogy ezzel létrehozható lehessen ,,az európai garancia kormánya” - egy olyan átmeneti kabinet, mely a jövő év elején kezdődő olasz EU-elnökség lejártáig irányítaná az országot. Nem várt szövetségesre lelt a jobbközép tábor a Rifon­azione Comunista (RC) pártban, mely úgy döntött, hogy támogatja a bizalmatlansági indítványt. Fausto Bertinotti, a párt vezetője azt hangsúlyozta, hogy az RC a Dini-kormányt megalakulásának­ pillanatától fogva elutasította, s ezért álláspontjához következetes marad akkor, amikor a jobbközép táborral együtt fog szavazni. Massimo D'Alema, a Baloldal Demokratikus Pártjának (PDS) vezetője azt hangsúlyozta, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal beterjesztői nem a választások azonnali kiírását akarják elérni - mivel a Dini-kormány a költségvetési törvény elfogadását követően hamarosan benyújtotta volna lemondását­­, hanem a bizonytalanságot, az ország kormányozhatatlanságát akarják fenntartani. A bizalmatlansági indítványról szerdán egész napos vitát folytattak. A tervek szerint ma, csütörtökön szólal fel Lamberto Dini kormányfő, s ezt követően kerül sor majd a szavazásra. Brit-argentin közeledés Tizenhárom évvel a rövid, de annál véresebb brit­­argentin háború után a két nemzet a kapcsolatok rendezésének végső szakaszához érekezett: Major kormányfő és Carlos Menem, a dél-amerikai ország elnöke kölcsönös látogatásra hívta meg egymást. A brit miniszterelnöki hivatal keddi nyilatkozata szerint „elvi egyezség" született az ENSZ székhelyén tartózkodó két politikus­ között az utazások ügyében. Major és Menem személyében először ült tárgyalóasztalhoz legmagasabb szintű brit és argentin vezető az 1982-ben megvívott dél­atlanti ütközetek befejezése óta, annak ellenére, hogy a két ország már 1990-ben helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat. John Major a londoni rádiónak adott keddi nyilatkozatában megerősítette: Menem elnöknek átnyújtott hivatalos meghívása része a kétoldalú viszony további normalizálását célzó erőfeszí­téseknek. A brit miniszterelnök ugyanakkor óvott olyan következtetések levonásától, amelyek szerint a kapcsolatokban beállt évtizedes fagy olvadásával a Falkland-szigetek felett gyakorolt brit fennhatóság­ is kérdésessé válhat. Major mindazonáltal „a haladás jelének” minősítette azt a nemrégiben nyélbe ütött kétoldalú egyezséget, amely a vitatott hovatartozású szigetcsoport természetes olajtartalékainak kiaknázását szabályozza. London és Buenos Aires a siker reményével kecsegtető tárgyalásokat folytat emellett a térségbeli halászat rendszabályairól is. A két vezető politikus köcsönös látogatásának időpontja a londoni tájékoztatás szerint „további tárgyalások függvénye". Környezetvédelmi jelentés Kelet-Európáral Bár vitathatatlan eredményeket könyvelhettek el 1990 óta, a közép- és a kelet-európai országokban továbbra is óriási gond a környezetszennyezés - állítják a szófiai páneurópai környezetvédelmi konferencia szakértői. A Világbank legfrissebb tanulmánya szerint évente közel tizennyolcezer életet menthetnének meg és 65 millió munkanapot takaríthatnának meg, ha javítanák a térség tizennyolc legszennyezettebb városának levegőjét - írta az AFP. Rachel Lomax, a Világbank alelnöke szerint Kelet-Közép-Európa legszennyezettebb levegőjű városaiban és környékükön több mint ötvenmillióan élnek. Az Európai Unió követelményeit alapul véve Lomax szerint a légszennyeződés miatt bekövetkező túlhalálozás évi harmincezerre­ tehető, a betegségek miatt kieső munkanapok mennyisége pedig kétszázmillióval haladja meg a normális szintet. A Világbank szerint éppen ezért a legfőbb teendő a levegő ólomszennyezettségének a csökkentése. Ez elsősorban a gépkocsik üzemanyagának, a benzinből felszabaduló anyagoknak tulajdonítható. Szlovákiában különösen nagy erőfeszítéseket tettek arra, hogy megtiltsák az ólom benzinbe keverését. A Világbank kész az érintett kormányokkal, ipari vállalatokkal és a nem kormányközi szervezetekkel együtt keresni a megoldást. Több konkrét terv vár megvalósításra. Szlovéniában, Bulgáriában és Lengyelországban a porkibocsátást akarják mérsékelni, Bulgáriában az ólomét is, a víz tisztaságával elsősorban Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Türkmenisztánban kívánnak törődni, Bulgáriában Oroszországban és Romániában a víz természetes összetevőinek rehabilitálásával akarnak foglalkozni. ■ ' ★ ' .­­ A Szófiában megrendezett nemzetközi környezetvédelmi tanácskozásról kedden kivonult a görög küldöttség, miután a bolgár szervezők többször is egyszerűen csak Macedóniának nevezték Macedónia, volt jugoszláv köztársaságot. Mint a UPI emlékeztet rá, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján a balkán ország hivatalos elnevezése: Macedónia, volt jugoszláv köztársaság, rövidítve FYROM.­­ A görög küldöttség nem kíván tovább részt venni a tanácskozáson, mivel kétszeri tiltakozása ellenére is a szervezők a Macedónia elnevezést használták, megsértve ezzel az ENSZ erre vonatkozó határozatát - áll a görögök közleményében. 13 kritikus vélemény (III.) Van még mit tenni — Megjelent a Magyar Hírlap 1995. október 12-i Nemzetiségi oktatás című mellékletében — A kisebbségi oktatás fejlesztése a kisebbségi önkormányzatok számára a legfon­tosabb, ugyanakkor, mint összeállításunkból kiderül, az egyik legtöbb gondot okozó feladat. A hazánkban hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányza­tának, illetve szövetségének illetékeseit arról kérdeztük: mi a véleményük a kisebbségi oktatás mai helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A horvátok A nemzetiségi nyelvoktatás a horvátoknál is kritikus helyzetben van. A rendszerváltás után beharangozott új tankönyvek nem készültek el, kicsi a választék. Igaz, ebben az elnök saját magukat is felelősnek érzi, későn kezdték el saját koncepciójuk kidolgozását. A Horvátországból érkező könyvek pedig igen drágák, de készülőben van egy terv a könyvek vámmentessé tételéről. A szövetségben örömmel olvasták a nat (nemzeti alaptanterv - szerk. megj.) kiegészítéseként megjelenő kisebbségi alaptantervet, látnak benne perspektívát. Amennyiben meglesznek az anyagi feltételek, megmenthetőnek tartják az anyanyelvi oktatást. Készülnek a tantervre vonatkozó javaslatok, de helyzetüket nehezíti, hogy nem csak a zágrábi irodalmi nyelvet, hanem a népszerűbb tájszóláso­kat is bele kell építeni a tananyagba. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az igazi ráhangolást már az óvodai nyelvoktatással kell elkezdeni. A szlovénok A nemzetiségi oktatás fejlesztésével kicsit elkésett a szlovén kisebbség, lehetőség több van, mint amennyit megtesznek - tudtuk meg Glantz Lászlónétól, Felső-Szölnök iskolájának igazgató­nőjétől. Az iskolák a többi kisebbségi intéz­ményhez hasonlóan anyagi gondokkal küzdenek, a fejkvóta nem elég a nemzetiségi foglalkozások működtetéséhez. Elavultak a tankönyvek is, az anyaországból igyekeznek pótolni a hiányossá­gokat. Jelentős segítséget tudnak nyújtani a testvériskolák is, a gyerekek az anyaországi gyerekek társaságában kedvet kapnak a nyelvoktatáshoz. . A lengyelek Évek óta működik lengyel iskola a budapesti lengyel nagykövetségen a diplomaták gyermekei számára, ahol a diákok a lengyel általános iskolák és gimnáziumok tananyagát tanulják. Az oktatásban részt vesznek lengyel származású, de magyar állampolgárságú gyerekek is, ám ez hosszabb távon nem jelenthet megoldást - jelentette ki Rónay Slaba Eva, a Magyarországi Lengyelek Országos Önkormányzatának munka­társa. Terveik szerint jövő szeptembertől indulna egy kétnyelvű általános iskola és gimnázium, amely magyar érettségit adna, de lengyel nyelvet, az anyaországról szóló ismereteket is oktatnának. Az iskola mellett egy óvoda megnyitásának szükségessége is felmerült, ilyen ugyanis még nincs. Az úgynevezett vasárnapi iskolaként működő lengyel nyelvű foglalkozás egységes tantervének kidolgozása is a jövő feladata. A bolgárok A budapesti bolgár iskola már közel nyolcvan­­éves múltra tekint vissza. A Magyarországi Bolgárok Szövetségétől megtudtuk: az intéz­ménybe nemcsak általános iskolások, hanem óvodások és középiskolások is járnak, közel százan. A bolgár és a magyar minisztérium közötti megállapodás értelmében a diákok az iskola elvégzése után egy magyar és egy bolgár érettségi bizonyítványt is kapnak. Az oktatásban az anyaországból meghívott tanárok is részt vesznek, az ő fizetésüket Bulgária állja, a magyar minisztérium a fejkvótát biztosítja. A bolgár hagyományokkal, a nyelvvel hétvégi iskolákban ismerkedhetnek a vegyes házasságból származó gyerekek, tavaly havonta kétszer tartottak ilyen típusú foglalkozást. (Folytatjuk) HA­SZÁN ZOLTÁN MVSZ-választmányi ülés­ ­ Választmányi ülést tart szombaton a Magyarok­­ Világszövetsége (MVSZ), hogy előkészítse a jövő­­ évben rendezendő Magyarok Világtalálkozóját. Bakos István, az MVSZ főtitkára elmondta, hogy a választmányi ülést a szövetség elnökségi ülésével­­vezeti be csütörtökön, amelyen a nyugati régió­­ országos tanácsai elnökeivel közösen döntenek a­­ választmányi ülés tematikájáról. Bakos István a szombati választmányi ülés napirendjét ismertetve elmondta, hogy a testület a Magyarok Világtalálkozója keretein belül megrendezendő Magyarok IV. Világkong­resszusával és a tisztújító világtalálkozóval is foglalkozik. Az ülésen szó esik majd a nyugati régió és a teljes Kárpát-medence magyarságának helyzetéről, valamint az MVSZ épületeinek felújításáról is. Gémesi György gödöllői polgármester a magyar polgármesterek jövő évi, magyarországi világtalálko­zójára hívta fel a figyelmet. Az esemény lehetőséget a­d a magyarság érdekeit képviselő városatyák össze­fogására és a világ magyarsága összetartozásának kinyilvánítására. Gémesi György hangsúlyozta: szeretnék elérni azt is hogy minden külországi magyarlakta településnek legyen egy anyaországi testvér­ települése. (MTI)

Next