Romániai Magyar Szó, 1995. október (7. évfolyam, 1800-1829. szám)

1995-10-27 / 1825. szám

r Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1995. október 27. ­ Boszniai béketárgyalások Dayton előtt Moszkva A korábbi jelentésekkel ellentétben mégis sor kerül a délszláv válságban szemben álló felek moszkvai találkozójára. A boszniai szerbeket képvi­selő Slobodan Milosevic szerb, Franjo Tudjman horvát, illetve Alin Izetbegovic bosnyák elnök Borisz­ Jelcin orosz államfő meghívására október 31-én Moszkvába érkezik­. Ezt az orosz külügy­minisztérium nyilatkozatban jelentette­ be szerdán. ..Ebben a moszkvai külügyi vezetés emlékeztetett arra, hogy a találkozóra az orosz és az amerikai diplomácia, valamint a nemzetközi összekötő cso­port országai és az Európai Unió erőfeszítése nyo­mán kerül sor. A nyilatkozat szerint az elnökök moszkvai találkozója remélhetőleg jelentős lendületet ad a további, amerikai tárgyalásoknak, illetve elősegíti a mihamarabbi igazságos rendezést. ...Washingtoni "külügyi források szerdai közlése szerint a moszkvai találkozó miatt egy nappal elhalasztották a boszniai béketárgyalások kezdési időpontját. Borisz Jelcin orosz államfő a bosnyák, a horvát és a szerb­ elnök előtt meg akarja erősíteni Oroszországnak­ a rendezési folyamathoz nyújtott támogatását.. •, ,A nevük'elhallgatását kérő források jelezték,­­hogy az­ amerikai kormányzat üdv­özli Moszkva gesztusát.­­A moszkvai összejövetel miatt a három elnök csak j­ásnap, november elsején érkezik az Egye­sült Államokba, hogy megkezdje az összekötő csoport - közelebbről a washingtoni kormányzat - égisze alatt megrendezésre kerülő béketárgya­­lásokat. A tárgyalások az Ohio állambeli,Dayton légitá­maszpontján fognak zajlani, a nyilvánosság teljes kizárása mellett. Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdán borúlá­tóan nyilatkozott a békefolyamatról, hangoztatva, hogy a szembenálló felek álláspontjai még nagyon messze esnek­­egymástól. A CNN hírtelevíziónak adott interjújában Izetbegovic kijelentette, hogy rengeteg oka­ van a pesszimizmusra. A boszniai elnök leszögezte, hogy­ a rendezés semmiképpen sem jelenthet felosztást. Nyomaté­kosan aláhúzta, hogy a boszniai hadsereg meghiú­sítaná a volt jugoszláv köztársaság feldarabolását.­­Törökország, Bosznia és Horvátország közös rendőri alakulat felállításáról állapodott meg New Yorkban az ENSZ fennállásának 50. évfordulóján rendezett emlékülés keretében - jelentette­ be A bajor tartományi bíróság szerdán elutasította az 1972-es müncheni olimpia idején meggyilkolt izraeli sportolók hozzátartozóinak sokmilliós kártérítési követelését. A 23 évvel ezelőtti olimpiai játékok idején a Fekete "Szeptember nevű palesztin terrorszervezet túszul ej­tette az izraeli csapat egy részét. A német hatóságok szabad elvonulást ígértek a terroristáknak, akiket a túszokkal együtt­ a fürstenfeldbrucki repülőtérre szállítottak. Ott kommandóakcióval megpróbálták kiszabadítani a túszokat, de a támadás katasztrófával végződött. Amikor a német mesterlövészek rálőttek a terroristákra, azok több sorozattal lekaszabolták az izraeli túszokat. Az akció végén 11 izraeli sportoló, egy német rendőr és öt palesztin terrorista holtteste feküdt a repülőtér betonján. Három terroristát elfogtak. A meghalt sportolók hozzátartozói arra alapozták követelésüket, hogy a német hatóságok a kommün­ szerdán Ankarában Nurettín Nurkan, a török kül­ügyminisztérium szóvivője. A 200 fős alakulatban ötven török rendőr vesz majd részt. A török-horvát­­boszniai alakulat fogja ellenőrizni azoknak a fegy­vereseknek a hazatérését Horvátországból a nyugat-boszniai Bihácsba (Bihac), akik Fikret Abdic muzulmán lázadóvezér oldalán harcoltak. A szóvivő szerint a rendőrök feladata lesz, hogy 20 ezer muzulmán menekült hazatérését felügyel­jék. A muzulmánok egy határ menti menekülttá­borban élnek Horvátországban. A férfiak Abdic vezérletével a szerbekkel szövetségben harcoltak a szarajevói kormánycsapatok ellen. A dpa jelentésében megjegyzi, hogy mialatt Ab­dic a zágrábi kormány jóváhagyásával egy abbáziai (opatijai) luxusvillában él, híveit kitoloncolás fenyegeti Horvátországból. A szarajevói kormány büntetlenséget ígért a hazatérőknek, s ez alól csak a háborús bűntettekkel gyanúsított lázadók kivé­telek. Újabb hír a francia pilótákról Egy eddig ismeretlen szervezet, az „Embe­reket és a Természetet Védő Mozgalom” ked­den bejelentette, hogy a szervezet fogságá­ban van az augusztus 30-án Bosznia fölött lelőtt francia repülőgép két pilótája. A Beta belgrádi hírügynökségnek eljuttatott, Belgrádban feladott levél szerint a két pilóta „addig élvezi a szervezet vendégszeretetét”, ameddig Franciaország nem hajlandó azon­nali hatállyal leállítani nukleáris kísérleteit. A levél szerint a két francia pilóta állapota stabil, s a szervezet hamarosam felveszi a kapcsolatot a katonák családjával. A Beta jelentése szerint a levél írói sem­miféle bizonyítékkal nem támasztották alá azt az állításukat, hogy a pilóták a szervezet tagjainak fogságában vannak. A két francia katonát korábban egy palei kórházban őrizték, s a hónap elején jelentette be Radovan Karadzic boszniai szerb elnök, hogy a hadifoglyokat ismeretlen tettesek elra­bolták, de akció során számos alapvető hibát követtek el. A kereken harminc hozzátartozó összesen több mint 40 millió márka kártérítést követel a német államtól, a bajor tartománytól és München városától. A bíróság szerint egyrészt elévült már az igény benyújtásának lehetősége, másrészt a hozzátartozók a közvetlenül az események után fizetett - igaz megle­hetősen csekély összegű - kártérítés fejében 1973- ban olyan nyilatkozatot írtak alá, amelyben lemondtak a további kártérítési igényről. A hozzátartozók ügyvédei szerint ügyfeleik csak később nyerhettek betekintést azokba az iratokba, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a német ható­ságok a túszmentési akcióban súlyos szakmai hibákat követtek el, így például nagyon kevés mesterlövészt állítottak föl, és hozzá nem értő módon szervezték a támadást. Egyelőre nem tudni, hogy a hozzátartozók fellebeznek-e az ítélet ellen. A kancellár válasza Helmut Kohl német kancellár szerdán parlamenti beszédében cáfolta, hogy a New York-i ünnepségről való távolmaradásával lebecsülte és megsértette volna az 50. évfordulóját ünneplő ENSZ-et. Szavai szerint kormánya továbbra is fontos, támogatandó és fejlesz­tendő világpolitikai intézménynek tekinti a szervezetet. Az ENSZ megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott parlamenti ülésen a kancellár azután döntött a felszólalás mellett, hogy az elmúlt napokban a német sajtó szinte egyöntetűen bírálta Kohl távol­­maradását, a szerdai ülésen pedig az ellenzéki pártok éles szavakkal kifogásolták a kancellár döntését. A szociáldemokraták és a zöldek is arrogáns magatartás­nak, súlyos politikai hibának minősítették, hogy a kan­cellár nem utazott el New Yorkba, és Klaus Kinkel külügyminiszter is csak néhány órára volt jelen. Kohl megismételte azt a nézetét, hogy a jubileumi ünnepségnek nagyon csekély politikai tartalma volt, és ezért inkább egy más alkalommal utazik el a világszer­vezetbe, például amikor olyan átfogó témával foglal­koznak, mint a környezetvédelem. A kancellár kijelentette, hogy az ENSZ továbbra is szilárdan számíthat Németország támogatására és közreműködésére. Hangsúlyozta, hogy Bonn a nagy összegű tagdíjat pontosan fizető országok közé tartozik. Megerősítette, hogy Németország szeretne állandó helyet kapni a Biztonsági Tanácsban, de hozzátette,­ hogy kormánya igyekszik nagyon tapintatosan kezelni ezt az ügyet, és egyáltalán nem próbál erőszakosan fellépni. A külföldi menekültek sorsát szívükön viselő brit segélyszervezetek éles hangon tiltakoztak szerdán azon terv ellen, amely szerint a londoni kormány a menedékké­relmek elbírálásának felgyorsítása címén egyes országok állampolgáraitól egyszerűen nem is fogadna el ilyen folyamodványokat. * Az új menedékjogi és bevándorlási törvénytervezet a The Guardian című napilap komoly belpolitikai vihart kavaró szerdai leleplezése szerint elhangzik a királynő törvényhozási nyilatkozatában is. II. Erzsébet hagyo­mányos novemberi parlamenti nyitóbeszédében azokról a tervezetekről tesz említést, amelyek biztosan szerepelnek a kabinet törvénykezési programjában. A napvilágra került, készülő törvénycsomag szerint London biztonságosnak minősítene olyan országokat, mint Nigéria, Algéria, vagy Sri Lanka. Az Amnesty International nevű nemzetközi emberjogi szervezet és a brit Menekültügyi Tanács egyaránt „elképesztőnek" minősítette a tervet. Az AI nyilatkozata szerint Nigériában az elmúlt három évtized legsúlyosabb emberjogi válsága dúl, Algériában három év alatt 40 ezer emberéletet oltott ki a terror, az ugyancsak polgárháború pusztította Sri Lankán pedig éppen egy hete halt meg 25 ember a szakadár terrormoz­galom legutóbbi merényletében. Brit emberjogi szerve­zetek hangsúlyozzák, hogy éppen ez az a három ország, amelynek állampolgárai a menedékkérők listájának első helyein osztoznak. A kabinet a tervek szerint mintegy 200 millió fonttal meg is kurtítaná a mintegy 50 ezer, sorsára váró menedékkérő szociális juttatásainak összegét. 33vW * Miután kedden New Yorkban találkozott Csiang Cö­­min kínai, Carlos Menem argentin és Szuharto indonéz államelnökkel, Jen Iliescu Texasban folytatta az ünnepi ENSZ-ülésszakkal egybekötött amerikai útját. Houstonban George Bush volt amerikai elnökkel tartott megbeszélést. * A magyar-román viszonyról, a NATO kibővítéséről és a délszláv válságról volt szó azon a beszélgetésen, amelyet Göncz Árpád magyar köztársasági elnök folytatott Washingtonban Benjamin Gilmannak, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével. Jelen volt Tom Lantos képviselő is. Újabb kétnapos szakértői tanácskozást tartottak a román-ukrán alapszerződés tervezetéről. Előzőleg jelezték, hogy Bukarest új javaslatot fogalmazott meg a Molotov-Ribbentrop paktum elítélésének módjáról. William Perry amerikai védelmi miniszter kijelentette: ellenzi az Okinaván állomásozó amerikai csapatok létszámának jelentős csökkentését. Horvátországban 14 személyt vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy éveken keresztül a szerbiai titkosszol­gálat emberei voltak. Kadhafi líbiai vezető bejelentette: időlegesen leállítja az országban élő palesztinok kitoloncolását. * Az izraeli hatóságok szerdán reggel megkezdték a ciszjordániai Dzsenin város rendőrőrsének kiürítését. * A budapesti Szent János kórházban műtétet hajtottak végre Mészáros Sándoron, az EBESZ csecsenföldi támogató csoportjának vezetőjén, aki október 13-án szenvedett balesetet Groznij közelében, s azóta állapota súlyosbodott. Miniszteri deklaráció elfogadásával ért véget az európai környezetvédelmi miniszterek szófiai konferenciája szerdán. A deklaráció egyik legfon­tosabb eleme, hogy hangsúlyozza a társadalmi részvétel fontosságát a környezeti problémák megoldásában. A­ résztvevők a következő miniszteri találko­zóról is döntöttek: 1996-ban Dániában ülnek újra közös tárgyalóasztalhoz. Hírügynökségi jelentések szerint a tanácsko­záson az Európai Unió Bizottsága 60 millió dolláros környezetvédelmi célú kelet-európai befektetést jelentett be. Az EU Bizottságának küldöttségét vezető Tom Garvey reményét Ruszlan Ausev, Ingusföld elnöke szerdán követelte, hogy vizsgálják ki a Szleptszovszkaja város repülőterén kedden végrehajtott orosz kommandóakciót - jelentette az AP. Az amerikai hírügynökség szerint a keddi támadást téves jelentések váltották ki, amelyek szerint csecsen fegyveresek foglalták el az ingus-csecsen határon fekvő repülőteret. Mint in­­gusföldi tisztségviselők beszámoltak róla, mintegy 20 egyenruhás orosz fegyveres szállt le két helikopterrel a szleptszovszkajai repülőtérre. Öt további helikopter a levegőből biztosította a leszállókat, akik földre érésük után tüzet nyitottak az épp okmányaik ellenőrzésére váró utasokra, megölvén közülük egy polgári személyt. A Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy a kormányzat ellenzi azt a törvénytervezetet, miszerint az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetségét legkésőbb 1999 májusáig át kell költöztetni Jeruzsálembe. A kongresszus előző nap nagy többséggel jóváhagyta a javaslatot, ám azzal az utólag beiktatott zára­dékkal, hogy az elnök hat hónapos időszakra mentesülhet a törvény végrehajtási kötelezettsége alól, ha úgy ítéli meg, hogy az alááshatja a közel­­keleti rendezési folyamatot. A kormányzat korábban azzal fenyegetőzött, hogy az elnök megvétózza a tervezetet, ha nem módosítanak rajta. Utólag Clinton elnök úgy döntött: nem vétózza meg, de nem is írja alá. Jichak Rabin izraeli kormányfő üdvözölte az amerikai kongresszus döntését az Egyesült Álla­mok izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeru­zsálembe való áthelyezéséről. Bármely kormánynak a nagykövetség áthelyezé­sére vonatkozó kérelmét Jeruzsálemben ked­vezően fogadjuk - nyilatkozott a sajtónak az izrael miniszterelnök William Perry amerikai védelm miniszterrel a Pentagonban folytatott tárgyalása után. sebesültekről nincsenek pontos adatok, számuk kettő és hat közöttre tehető. Repülőtéri tisztség­­viselők arról is beszámoltak: 12 millió rubel tűnt el a jegypénztárból és a szomszédos kávézóból a támadás során. Rusev az orosz parlementhez fordult, hogy vizsgálják ki a rajtaütésszerű támadást, amelyet törvénytelennek nevezett. Az orosz parlament felsőháza ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett még szerdán az orosz rohamosztagosok előző napi, ingusföldi akciója miatt. A történteket elismerte az orosz védelmi minisztérium is. Anatolij Kulikov belügy­miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett tárca emberei már vizsgálják az esetet, fejezte ki, hogy mások is követik a példát. Az Európai Unió kihasználta a szófiai konfe­renciát arra, hogy nyomást gyakoroljon a bolgár kormányra a vitatott kozloduji atomerőmű bezá­rása érdekében - jelentette a Reuter. Angela Merkel német környezetvédelmi miniszter az EU nevében a kozloduji atomerőmű nyugati szak­emberek általi átvizsgálását javasolta, s a kieső energia nyugati szállításokkal való pótlását ajánlotta fel a felülvizsgálat idejére. Rumen Gecsev bolgár miniszterelnök-helyet­tes szerint lehetetlen a kozloduji erőművet azon­nal bezárni, azonban nem utasította el a tárgya­lást róla az Európai Unióval - írta az AFP. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet vezetője kairói sajtótájékoztatóján viszont élesen bírálta és provokációnak minősítette az amerikai kongresszus döntését. Az Arab Liga ugyancsak elítélte az amerikai kongresszus döntését az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe való majdani áthelyezéséről. Egyben figyelmeztetett arra, hogy mindez a békefolyamat összeomlását és az erőszak újabb körforgását idézheti elő. Az Arab Liga palesztin ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyet­tese felkérte az európai államokat, hogy ne kövessék az amerikai példát. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) nevé­ben Hamid Algabid főtitkár felszólította Bill Clinton amerikai elnököt, hogy nyilvánítsa semmisnek a döntést. Egyiptom szintén elítélte az amerikai kong­resszus döntését. A nyugat-európai államok közül Bonn, Párizs és London pedig úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi állapot fenntartásának hívei. Vagyis a szent városról az izraeli-palesztin elvi nyilatkozatnak megfelelően a megszállt területek végleges státusáról 1996 májusában kezdődő izraeli-palesztin tárgyalásokon kell dönteni. Gábor, a Magyarországi Ruszinok Szövetségének elnöke. Ruszin osztályt idén szeptemberben sike­rült először indítani Mucsony községben, a minisztérium 500 ezer forintos támogatásából. A diákok heti két órában tanulják a nyelvet, tan­könyvük azonban még nincs, Szlovákiából szerzik be azokat a közeljövőben. A tervek szerint jövőre Komlóskán is elindulna a ruszin képzés, és óvo­dákban is szeretnék a nyelvre oktatni a kicsiket. Az ukránok A 13 kisebbség közül az ukránt csak nemrég ismerték el, ezért ukrán nemzetiségi iskola még nincs - közölte Hartyányi Jaroszlava szövetségi elnök. Az ukrán egyesület mellett működik egy hétvégi iskola, ahol ukránt, az anyaország irodal­mát, történelmét és népi ismereteket - többek között táncot, zenét - oktatnak. Szeptemberben jelent meg egy tankönyv, amely kifejezetten a Magyarországon élő ukrán származású gyerekek­nek készült. A könyv kiadását, illetve a hétvégi iskola működését is támogatja a művelődési tárca, az idei évre szánt összeg azonban már elfogyott. Tankönyveket kapnak Ukrajnából, de az ország nehéz helyzetét ismerve, többre nem számít­hatnak. Kaptak ígéretet, hogy a minisztérium to­vábbi támogatással járul hozzá az oktatáshoz még az idén. A pénzre annál is inkább szükség lenne, mert van igény egy újabb csoport indítására Ennek akadálya csak a hely és az anyagiak hiánya. HASZÁN ZOLTÁN Füstölgő ENSZ-diplomaták­­ Bizonyára nem egy ENSZ-diplomata füstölög afölötti méltatlankodásában, hogy ezután nem füstölhet kedvére a világszervezet New York-i székháza helyiségeinek kétharmadában. És ráadásul, a füstölési tilalmat éppen kedden, az ENSZ megalakulásának 50. évfordulóján hozták nyilvánosságra. Jóllehet már 1985 óta tilos volt dohányozni a kisebb konferenciatermekben, a diplomaták és az újságírók kedvükre hódolhattak eme szenvedélyüknek az irodahelyiségekben és a folyosókon. A kedden ismertetett új, szigorú rendszabályok értelmében azonban a világszervezet székházának nagy része „nemdohányzó” lesz ezentúl - olvasható a Reuter jelentésében. Ennek értelmében dohányozni már csak a delegátusok East Riverre néző éttermének körülbelül egyhar­­madában és legfőbb társalgójuk ugyancsak egyharmadában szabad, amely utóbbihoz kávézó is tartozik. Nem tilos ugyan, de nem szívesen látják ezentúl a dohányzást a nagyobb konferenciatermekben sem. ■ A szigorú rendelkezés annál is kellemetlenebből érinti a dohányos diplomatákat, mivel az ENSZ központja eddig „fellegvárnak” minősült számukra a szigorú dohányzás-ellenes rendelkezéseket életbe léptetett New York városában. Az AFP értesülése szerint az ENSZ-diplomaták közül többen kételkednek benne, hogy a megrögzött­ dohányosok hajlandók lesznek betartani a tiltó rendelkezést. Név szerint is megemlítették ezzel kapcsolatban Szegej Lavrovot, aki Oroszországot kéviseli a Biztonsági Tanácsban és akinek soha nem hiányzik szája szeg­letéből a cigaretta (MTI-PANORÁMA) Kohl-Chirac találkozó Bonnban . Elsősorban europolitikai kérdések szerepeltek Jacques Chirac francia elnök szerda esti néhány órás bonni látogatásának­ napirendjén.­­­­Az új francia államfő, aki májusi hivatalba lépése óta,most először látogatott Németországba, megérkezése után előbb Roman Herzog szövetségi elnökkel találkozott, majd Helmut Kohl kancellárral ült tárgyalóasztalhoz. A késő este megtartott sajtóértekezleten Helmut Kohl vendége is kitűnőnek­­minősítette a két ország viszonyát és alaptalannak mondta a Párizs és Bonn közötti nézeteltérésekről szóló sajtójelentéseket. A francia elnök szerint a német és a francia kormány között teljes az egyetértés az Európai Unió helyzetének megítélésében és a megoldandó feladatok tekintetében is. Chirac elismerte,­hogy­­országának jelentős e erőfeszítéseket kell tennie a költségvetés és­ az államháztartás rendbehozása érdekében, de meggyőződése szerint Franciaország meg tud majd felelni a maastrichti szer­ződésben rögzített előfeltételeknek és tagja lesz a várhatóan 1999. elején kezdődő monetáris uniónak. Kohl kancellár véleménye szerint is „a francia kormány képes lesz bepótolni lemaradását és a két ország együtt a főkapun és nem a hátsó ajtón fog csatlakozni a közös pénzrendszerhez". A kancellár ismételten megerősítette, hogy a maastrichti kritériumok enyhítéséről szó sem lehet. I­S: A NATO keleti bővítése kapcsán mindketten azt hangsúlyozták, hogy nem szabad megalázni Oroszországot, új­y tekintetbe kell venni Moszkva szempontjait és el kell oszlatni az oroszoknak a bekerítettségtől való félelmét.­­­­Kohl súlyos és veszélyes tévedésnek minősítette, azt az Európában és az Egyesült Államokban is tapasztalható " magatartást, amelynek képviselői úgy tesznek mintha lett volna harmadik világháború és az oroszok abban is vereséget szenvedtek volna. Chirac Borisz Jelcin elnökkel múlt héten folytatott párizsi tárgyalásait értékelve úgy is vélekedett, hogy Oroszországnak nagyon súlyos gondjai vannak és ezek megoldásához feltétlen szükség van a Nyugat támogatására. Megismerni a kisebbségek életét AZ RMDSZ Elnöki Hivatalának közleménye szerint Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ Művelődési és Egy­házügyi Főosztályának előadója, az EMKE Népfőiskola-szekciójának titkára, a dániai Odenseben 1995. október 9—14. között részt vett és előadást tartott az Öntevékeny Szervezetek Európai Szimpóziumán. A rendezvény központi tén­ája az öntevékeny szervezetek és a kommunikáció kérdése volt. A konferencián megállapodás született egy Európai Kisebbségi Vándor Népfőiskola-program jövő év szeptembere és decembere között történő lebonyolításáról, melyen a finnországi svédek, a nagy-britanniai walesiek, a hollandiai frízek és a romániai magyarok tíz-tíz főnyi csoportjai vennének részt. A program fő koor­dinátora a finnországi svéd Vincent Népfőiskola, hazai partner-szervezete pedig az EMKE Népfőiskola csoportja tenne. Az elképzelés szerint az összesen negyven fős csoport együtt látogatna el mind a négy kisebbségi népcsoporthoz, hogy a helyszínen tanulmányozza egymás történetét, kultúráját, társadalmi helyzetét, stb. A vándor népfőiskola részvevői utólag közösen értékelik ki és hasonlítják össze az egyes kisebbségi népcso­portok politikai helyzetét, kapcsolatát a többségi nemzettel, továbbá társadalmi-politikai igényeiket és meg­maradásuk lehetőségeit. Megállapodás született ezen kívül a dániai és svédországi csoportok erdélyi tanulmányi kiránduláson történő fogadásáról, amelyen ezek - az EMKE népfőiskolai csoportja szervezésében - a romániai magyar kisebbség életével szándékszanak megismerkedni. A ítélet a müncheni olimpiai áldozatok ügyében 13 kritikus vélemény (TV.) la: — Megjelent a Magyar Hírlap 1995. október 12-i Nemzetiségi oktatás című mellékletében — A kisebbségi oktatás fejlesztése a kisebbségi önkormányzatok számára a legfon­tosabb, ugyanakkor, mint összeállításunkból kiderül, az egyik legtöbb gondot okozó feladat. A hazánkban hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányza­tának, illetve szövetségének illetékeseit arról kérdeztük: mi a véleményük a kisebbségi oktatás mai helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A görögök A görög is azon kisebbségek közé tartozik, amelyeknek nincs saját iskolájuk, az anyanyelvű foglalkozások eddig a kulturális egyesület keretén belül működtek - tudtuk meg Dzindzisz Jorgosztól, az országos önkormányzat elnökétől. Terveikben azonban egy teljesen más oktatási rendszer szerepel. Bérelt tantermekben rövid időn belül igyekeznek a fiatalokat az anyanyelvvel megismertetni, majd görögül oktatnak történelmet, népismeretet. A segédeszközöket egyelőre a pályázatok útján elnyert összegekből finanszí­rozzák, tankönyveket a követségtől kap a szövet­ség. A legnagyobb gond az oktatás, illetve a tanárok fizetésének finanszírozása. Az önkor­mányzat ígéretet kapott a minisztériumtól a jövő évre, a székházuk átadása után pedig a bérletet is megtakaríthatják, az oktatás ugyanis a székház­ban kialakított tantermekben folyik majd. Az örmények Siralmasnak nevezte az örmény nyelv oktatási helyzetét a kisebbség országos önkormányzatá­nak elnöke, Avanesian Alex. Örmény iskola nincs, de a nyelvoktatáshoz hiányoznak a szótárak és a nyelvkönyvek is. Szponzorok és egy minisztériumi pályázat elnyerésével talán az idén sikerül a szótárat megjelentetni. A nemzetiségi foglalkozásokat hétvégi iskola keretében tervezi működtetni az önkormányzat, amennyiben lesz anyagi fedezet. Jelentkezők az ország egész területéről érkeztek, az oktatók is megvannak, alaptankönyvet pedig a szófiai ör­mény kisebbség küld a magyarországi iskola számára. A ruszinok A magyarországi ruszinságot hivatalosan nem ismerték el a második világháború után, így ruszin nemzetiségi oktatás sem volt - közölte Hattinger Szlovákia. Hivatalosan kifejezett nyugati aggodalmak Az Európai Unió és az Egyesült Államok hivatalos formában is hangot adott szerdán a szlovákiai helyzettel kapcsolatos aggodalmának - jelentette a brit Reuter hírügynökség Pozsonyból, nyugati diplomatáktól nyert értesülése alapján. Az EU Vladimír Meciar szlovák kormányfőhöz eljuttatott jegyzékében fejezte ki aggódását a szlo­vákiai demokráciáért. Az írást négy EU-tagállam pozsonyi nagykövetei adták át a miniszterelnöknek írja a Reuter. Az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége is nyilatkozatot adott ki aznap, megállapítva, hogy Bill Clinton elnököt aggasztják a szlovák belpolitika fejleményei. A brit hírügynökség úgy tudja, hogy főleg a Michal Kovác államfő megbuktatására irányuló, Meciar szervezte kampány sarkallta erre a lépésre a nyugati kormányokat. Szerdán este a szlovák külügyi tárca állásfoglalásban reagált arra, hogy az Európai U­nió soros elnökségét ellátó három országának nagykövete (a spanyol, a francia és az olasz) az EU „súlyos aggodalmait” kifejező „szigorú figyelmeztetést" adott át Vladimír Meciar szlovák kormányfőnek. A pozsonyi reagálás szerint több ország és egyes intézmények „Szlovákiával szemben képtelenek átlépni bizonyos sztereotípiákat”, „nem keresik a közvetlen kapcsolatot, hogy közelebbről is megis­merkedhessenek a szlovák társadalom átalakulásával, hogy azt komplex módon értelmezzék". A magyar kormány közbelép, ha a nyelvtörvény ellentétes az alapszerződéssel Amennyiben a szlovák kormány által kedden jóváhagyott nyelvtörvény-tervezet ellentétes a ma­gyar-szlovák alapszerződés szellemével, Horn Gyula miniszterelnök közvetlenül Vladimír Meciar szlovák kormányfőhöz fordul. Ezt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára jelen­tette ki szerdán, a szlovákiai magyar koalíció pártvezetőivel közösen tartott budapesti sajtótájé­koztatóján. Duray Miklós és A. Nagy László délelőtt Horn Gyulával folytatott megbeszéléseket. Duray Miklós hangsúlyozta: Szlovákiában az utóbbi időben olyan tervek születtek és születnek, amelyek teljes egészében ellentétesek az említett alapszerződéssel. A. Nagy László hozzáfűzte, hogy a szerződés elfogadása óta szinte programszerűen­ romlik Szlovákiában a két nép viszonya. Bugár Béla szerint az alapszerződés megkötése óta azért rosszabbodik a magyar kisebbség hely­zete, mert a szlovák kormány még a ratifikálás előtt meg akarja hozni a megszorító törvényeket. A szlovákiai magyar pártok ezért határozottabb kisebbségi politikát igényelnek a magyar kormánytól hangzott el. Tabajdi Csaba kijelentette, hogy a nyelvtörvény pontos szövegét még nem látták, így a hivatalos magyar álláspontot csak annak megismerése után tudják kialakítani. Ugyanakkor hozzátette: különösebb illúzióik nincsenek. (MTI) Véget ért a környezetvédelmi konferencia Orosz támadás Ingusföldön Izrael örül, az arabok ellenzik

Next