Romániai Magyar Szó, 1996. február (8. évfolyam, 1910-1938. szám)

1996-02-01 / 1910. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1996. február 1. Clinton reméli, hogy Oroszország megkapja az IMF-től a kilencmilliárdot Bill Clinton amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta Viktor Csernomirgyin orosz kormányfőt, aki a kétoldalú gazdasági és technológiai együttműködés bővítésére alakult vegyes bizottság ülése alkalmából tartózkodik Washingtonban.­­ Kiszivárogtatások szerint Bill Clinton megismételte kormányzatának álláspontját, amely szerint nagyon fontos volna, ha Oroszország következetesen végrehajtaná az átalakuláshoz szükséges feladatokat, és nem térne le a reformok útjáról. Állítólag röviden érintették a Moszkvának szánt, ds az utóbbi hetek változásai és bizonytalanságai miatt megakadt új­, kilencmilliárd dolláros IMF-hitel ügyét is. Az amerikai elnök a találkozó során úgy értékelte, hogy az orosz gazdaságban a reformok hatására már a javulás jelei mutatkoznak. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Oroszország meg fogja kapni a szükséges nemzetközi támogatást – kötüik az IMF újabb hitelét –, ha tovább halad a reformok útján. A megbeszélés végeztével Bill Clinton leszögezte: nagyon fontosnak tartaná, ha az orosz parlament mielőbb ratifikálná az amerikai és az orosz atomfegyverkészletet harmadoló START-II szerződést, mint ahogy az amerikai szenátus a minap már megtette. Igen lényegesnek nevezte az atomkísérletek általános és teljes betiltását kimondó egyezmény kidolgozását is. Részletek ismertetése nélkül közölte, hogy a vegyes bizottság ülésén sikerült előrelépni, és olyan megállapodásokat kötni, amelyek erősítik a partneri kapcsolatokat. Méltatta Borisz Jelcin orosz elnök erőfeszítéseit a nukleáris biztonságról áprilisban megrendezésre kerülő moszkvai értekezlet megtartására, és jelezte, hogy részt fog venni rajta. Boszniai választások Kinevezték az ellenőrző bizottságot Kinevezték a boszniai általános választások tisztaságát ellenőrző EBESZ-bizottság tagjait - jelentette kedden a Reuter. A héttagú bizottságban az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és a három szemben álló boszniai fél (muzulmán, horvát, szerb) képviselteti magát. A daytoni békemegállapodásban előirányzott boszniai választások felügyeletét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) látja el. A választásokat szeptemberig kell meg­tartani a balkáni államban. A bizottság tagjai: az amerikai Robert H. Forwick, az EBESZ boszniai missziójának vezetője, a brit Sir Kenneth Scott, a német Michael Steiner, valamint a kanadai John Reid választási szakértő. A boszniai népcsoportok képviseletében a szerb nemzetiségű Slobodan Kovac, a muzulmán Kasim Begic és a horvát nemzetiségű Mate Tadic van jelen a bizott­ságban. A bizottságba további három, szavazati joggal nem rendelkező tagot is kineveznek majd, akik a három boszniai kormányt fogják képviselni. . „A bizottság feladata lesz a választási folyamat minden vonatkozásának felügyelete, a választási hadjáratra és a szavazásra vonatkozó szabályok és rendelkezések meghatározása" – mondta Flavio Cotti svájci külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke. A svájci politikus Kovács László magyar külügy­miniszterrel, az EBESZ volt elnökével­ és Niels Helveg Petersen dán külügyminiszterrel, az EBESZ következő elnökével Szarajevóban járt, ahol Alija Izetbegovic boszniai elnökkel, Kresimir Zubakkal, a muzulmán-horvát föderáció elnökével és Nikola Koljeviccel, a boszniai szerb köztársaság helyettes vezetőjével tárgyalt. Az EBESZ-trojka ülését azért tartották Szaraje­vóban, mert idén a szervezet legfontosabb feladata a délszláv, ezen belül a boszniai rendezési folya­mat előmozdítása lesz – szögezte le Kovács László. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Kovács emlékeztetett arra, hogy a daytoni egyezményben három területen szabtak meg meghatározó szerepet az EBESZ-nek: a boszniai választások előkészítésében és megrendezésében, az emberi fegyveres erők és fegyverzetek­­ tárgyalásokban. Mindez egyszerre szolgálja a válság utáni rendezést, s annak megelőzését, hogy egy hasonló válság kirobbanhasson – mutatott rá a külügyminiszter, aki kiemelte, hogy egyidejűleg Bosznia Európához történő közelítését és integ­rálását is célul tűzték ki. Az Európához történő csatlakozás legfontosabb feltételeinek megterem­téséről van szó - fűzte hozzá. A szarajevói találkozó lehetőséget nyújtott arra, hogy találkozzanak Alija Izetbegovic elnökkel, Muhamed Sacirbej külügyminiszterrel, valamint a boszniai Szerb Köztársaság és a muzulmán-horvát A svájci külügyminiszternek Belgrádban szerb részről azt mondták, hogy a koszovói albánok és a vajdasági magyarok helyzete megfelel az európai normáknak - mondta a magyar külügyminiszter, aki leszögezte, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak sem a svájci külügyminiszter, sem az ő véleménye szerint. A megbeszélésen egyetértettek abban is, hogy Horvátországba el kell küldeni az EBESZ-elnök megbízottját, hogy tárgyaljon egy ottani állandó EBESZ-misszió létrehozásáról, föderáció vezetőivel való egyidejű találkozóra, s ennek politikai jelentőségét valamennyi résztvevő kiemelte – mondta Kovács. Lehetőség volt arra, hogy áttekintsék a most létrehozott szarajevói EBESZ-misszió tevékenységét, s beszámolót hall­gassanak meg az emberi jogi helyzetről. A válasz­tásokkal kapcsolatban a trojka tagjai egyetértettek abban, hogy csak a megfelelő feltételek teljesülése esetén van értelme szavazást rendezni - mondta Kovács. Fontos, hogy a választásokhoz megfelelő legyen a politikai légkör, hogy félelem nélkül vegyenek részt az állampolgárok a szavazáson. Szavatolni kell az emberi jogok érvényesülését • a szólásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, gyülekezési szabadságot, valamint a politikai pártok megalapításához és működtetéséhez való jogot, s a médiák szabad igénybevételének jogát - sorolta a követelményeket a külügyminiszter, rámutatva, hogy ezek nélkül nem lehet választásokat rendezni. Időben meg kell fogalmazni, s ki kell hirdetni a választási szabályo­kat - mondta. Az EBESZ és boszniai vezetők körében az a vélemény volt a meghatározó, hogy Boszniában az arányos képviseleti forma, s nem a többségi elv lenne megfelelő, mert egyébként kiszorulhatnak a parlamentből a kisebbségi csoportok képviselői. Egyetértés volt a résztvevők körében azzal kapcsolatban, hogy biztosítani kell a menekültek részvételét, vagy úgy, hogy visszatérhetnek eredeti lakóhelyükre, vagy úgy, hogy jelenlegi tartózkodási helyükön, külföldön szavazhassanak - hangsú­lyozta Kovács, kitérve arra, hogy egyébként a szavazás nem tükrözi majd a választók akaratát, s törvényesíti az etnikai tisztogatásokat. Elmondta, hogy véleménycserét folytattak Jugoszlávia EBESZ-tagságának helyreállításának lehetőségéről. Egyetértettek abban, hogy egyide­jűleg Belgrádnak hozzá kell járulnia az EBESZ koszovói, szandzsáki és vajdasági misszióinak visszatéréséhez. Nagyon fontos Koszovó autonóm státusának helyreállítása - mondta Kovács, aki ezen a tanácskozáson is hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a kisebbségi kérdés rendezése. Ez nem korlátozódhat az albán kisebbség helyzetére, hanem ugyanilyen fontos a kisebb létszámú vajdasági magyarság jogainak biztosítása is. Muratovic bemutatta kormányát Hasan Muratovic boszniai miniszterelnök kedden a szarajevói törvényhozásban ismertette kormánya névsorát, amelyet a képviselők azonnal jóváhagytak – jelentette a dpa. Bosznia új külügyminisztere Jadranko Prlic horvát közgazdász lett, aki egykor kormányfőhelyettes és védelmi miniszter volt. Az új boszniai kormányban csak öt minisztérum képviselteti magát, és helyet kapott egy tárca nélküli miniszter is, mivel a fennmaradó tárcák feladatait a hónap elejétől a boszniai muzulmán-horvát föderáció látja el. Muratovic kormánya fogja irányítani Bosznia külpolitikáját, külkereskedelmét és pénzügyeit. Az ország védelméről egy háromtagú elnökség gondoskodik majd, amelyben a horvát, a muzulmán és a szerb nemzetiség egyaránt képviseltetni fogja magát. Muratovic kabinetje a boszniai szerbek szeptemberben tartandó választásai után három szerb taggal fog bővülni – írta az AP. A muzulmán-horvát föderációs kormányt a tervek szerint szerdán kellett megválasztania a muzulmánok és horvátok rendkívüli közgyűlésének. Muratovic a szarajevói törvényhozásban a béke fenntartását nevezte az új kormány elsődleges feladatának. „Csak ezzel a feltétellel lehetséges Bosznia újjáépítése a nyugati országok segítségével, akárcsak Bosznia hőn áhított közeledése az Európai Unióhoz és a NATO-hoz” - idézte a boszniai miniszterelnököt a német hírügynökség. Az amerikai magyarok múltja, jelene és jövője Ki beszéli majd az ősök anyanyelvét? (Folytatás előző lapszámunkból) Az érzelmi kötődés csaknem olyan erős lehet, mint a nyelvi. Ezért a nyelv mellett a kultúra öntudatformáló eszközeit mind igénybe kell venni és fejleszteni. Ezek között a legfontosabb a közös­ségi élmények és a Magyarországgal való kap­csolat építése. A magyar eredmények ismerete a művészet, tudomány, sport és gazdasági élet terü­letén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy valaki büszke lehessen származására, és vállalja az azzal való közösséget. Legfontosabb feladatunk a magyar öntudat és közösségi érzés kialakítása a fiatal generációban. Nincsen felmérésünk vagy statisztikán alapuló adatunk arra, hogy az amerikai magyarság hány százaléka büszke származására, de tapasztala­tunk szerint ez igen magas, sokkal magasabb, mint az anyaországbelieknél. A brooklyni Satmar hitközség harmadgenerációs ortodox zsidó gyermekei is büszkén hangoztatják magyar származásukat, és gyakran jobb nyelvis­meretet árulnak el mint más csoportjaink leszármazottai. Az Amerikából hosszabb időre visszatérő má­sodgenerációs fiataljaink több tízezres csapata iga­zolja, hogy nemcsak az érdeklődés, de a nem­zethez való kötődés is él bennük. Ezt kell nekünk tudatos és fáradhatatlan munkával szélesebb körben kiterjeszteni, és visszahódítani a század­­forduló kivándoroltjainak unokáit és dédunokáit is. Teendőink: elsősorban a még meglévő zainkat, intézményeinket, egyesületeinket, hétvégi iskoláinkat kell anyagilag és erkölcsileg tám­ogat­­nunk. Tény az, hogy könnyebb magyar körökben erdélyi vagy vajdasági testvéreink megsegítésére pénzt gyűjteni, mint saját szervezeteink erősíté­sére. Pedig ezek fenntartása költséges, és áldo­zatos munkát kíván. Az amerikai magyarok „szét­szórtsága” fizikai értelemben is egyre nagyobb lesz. Nem ritka, hanem tipikusnak mondható, hogy az összejövetelekre, istentiszteletre való út egy-, gyakran kétórai autózást igényel­­ mindkét irányban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg 1980- as felmérésünk negyven hétvégi iskolát tartott számon, ma ezek száma harminc alá esett. Feltétlenül szükséges az is, hogy az anyaország kormányának és intézményeinek támogatását megszerezzük. Míg a két háború között az otthoni ignázok gondoskodtak az itteni közösségek lelki életének gondozásáról papok kiküldésével, irodalmi anyaggal és szoros kapcsolattartással, ma ezt alig mondhatjuk el, még ha figyelembe vesszük is az egyházak leromlott anyagi helyzetét. A kormány érdeklődése és támogatása is minimá­lisra zsugorodott, minden szólam és időnként szép nyilatkozat ellenére. Az előző kormány megpróbált kulturális programok és személyes kapcsolatok alapján közelíteni legalább Washington, New York és Los Angeles magyarságához. Nem érezzük, hogy ez a kapcsolattartás erősödne. Igen hatásos lenne, ha volna Amerikában legalább egy magyar intézet, amelyik még olyan, magyarok által nem lakott helyeken is működik, mint Delhi vagy Kairó. • A sokszor inkább csak szórakozásra beállított magyar házak mellett alig van olyan intézményünk, amely az amerikai magyarság történelmével, eredményeinek nyilvántartásával törődnék. Míg Magyarországon két intézmény, a lakiteleki emigrációs gyűjtemény és a szegedi egyetem rendszeresen gyűjti a nyugati magyarság emlékeit. Amerikában a reformátusok ligonieri gyűjteménye mellett a New Brunswick-i Magyar Hagyományok Otthona az egyetlen, amely Molnár Ágoston munkájának szinte csodával határos eredménye­ként kezeli emigrációnk archívumát, és megszer­vezte a New York-i Könyvtár Egyesület mellett egyikét néhány állandó könyvtárunknak. A New Brunswick-i mellett múzeumi anyaggal is csak a passaici Magyar Múzeum rendelkezik Magyar Kálmán és Judit hallatlanul kitartó és áldozatos munkája eredményeként. Ezek és hozzájuk hasonló kulturális intézmények segíthetik a csak angol nyelven beszélő fiatalok magyar ismere­teinek elmélyítését. Az amerikai magyar kulturális életnek talán legjobb példái azok a tánccsoportok, amelyekben már többen vannak a magyar népi kultúra iránt érdeklődő amerikaiak, mint magyarok. Ilyen például a washingtoni Tisza együttes és a Magyar Házaspár szervezésében évente összejövő néptánc-táborok csoportjai. Igen nagy a hiány a jó angol (és valószínűleg német és francia) könyvekben, amelyek a magyar kultúrát és hagyományokat ismertetik külföldön, de amelyeket a másod-, harmadgeneráció fiataljai is használni tudnak. Itt is a magyarországi kulturális szervek és az emigráció összefogására lenne szükség. Világnyelveken közvetített irodalmi, történelmi, kulturális írások szükségesek jó hírünk, de fiataljaink öntudatának ápolásához is. Iskolás gyermekek részére magyarországi táborokban (mint a már hagyományos sárospataki­ban) való részvétel szinte felbecsülhetetlen értéket, kapcsolatokat, kulturális kötődést jelent. Ezeket fejleszteni kell. Emellett a cseregyerek-akciók igen hatásosak lehetnek a magyar nyelv elsajátítására. A magyar egyetemi rendszernek a külföldihez való közelítése (kreditrendszer stb.) elősegítheti azt, hogy egyetemistáink egy-egy évet magyar egye­temeken járjanak, és az ott töltött idő szervesen beépüljön amerikai tanulmányaikba. Ez anyagilag is előnyös lehet mindkét fél számára. Mindezt összevetve meg kell állapítanunk, hogy szinte emberfeletti munka vár a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsába tömörült egyesületek és egyházak felelőseire, hogy a 2000- es népszámlálás eredménye ne az amerikai magyarság csökkenését, hanem erősödését jelentse. *• PAPP LÁSZLÓ New Canaan CT. Partraszállás után kölcsönös visszavonulás Török csapatok szálltak partra szerdán hajnal­ban Irnia (Kardak) egyik szigetén, s akárcsak két nappal korábban a görögök, ők is zászlót tűztek ki -jelentette a Reuter az ankarai külügyminisz­tériumra hivatkozva. A külügyminisztérium szóvivője szerint a török akcióra a „görög fél negatív hozzáállása miatt” került sor. A szóvivő egy török magántelevíziós állomás által közvetített sajtóértekezleten beszélt. Deniz Baykal török külügyminiszter szintén sajtóértekezleten jelentette be a partraszállást. Egy későbbi jelentés szerint Görögország és Törökország szerdán reggel megkezdte hadiha­jóinak kivonását az Égei-tenger keleti részéről, miután amerikai közvetítéssel egyezségre jutottak - adta hírül a Reuter. „Megállapodásra jutottunk a katonai egységek fokozatos kivonásáról, ami reggel hat (közép­európai idő szerint öt) órakor megkezdődött, és folyamatban van. A legnagyobb egységek már szétváltak" - közölte a görög külügyminiszter az athéni kabinet maratoni ülése után. Törökország vállalta, hogy nem hajt végre semmilyen katonai akciót a vitatott sziget, írnia (azaz Kardak) körül. Az egyezség Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes közreműködésével jött létre, aki egész éjszaka telefonkapcsolatban állt Athénnal és Ankarával. Francia atomkísérletek Mit nyert és mit veszített Párizs A francia kormányzat hétfő este bejelentett döntése, a szeptember óta tartó atomrobbantási sorozat befejezése nem pusztán a francia nukleáris haderő történetének egyik fejezetét zárta le (az ígéretek szerint ugyanis Franciaor­szág ezentúl nem hajt végre kísérleti atomrobban­tást), de Párizs reményei szerint véget vetett annak a majdnem féléves periódusnak is, amelyet Franciaország és a külvilág jelentős részének szembenállása jellemzett. A világ országainak többsége ugyanis bírálta a francia atomrobban­tások felújítását, az 1992 óta érvényben lévő egyoldalú moratórium felfüggesztését, s ez a bírálat különösen a Csendes-óceán térségében (a francia atomkísérleti telep övezetében), valamint a környezetvédelmi szempontok iránt mindenki másnál fogékonyabb skandináv országokban volt erős. Bár az államok közötti kapcsolatok helyreállítá­sa, pontosabban a „normális szintre való eme­lése” aligha okoz majd gondot a párizsi diplomá­ciának (Franciaország mégiscsak a világ egyik nagyhatalmának számít, s a „reálpolitika” szem­pontjait egyetlen ország sem hagyhatja figyelmen kívül), az kétségtelen, hogy a francia atomrobban­tások számos állam közvéleményében mély nyomot hagytak, s ez utóbbit sokkal nehezebb lesz megváltoztatni. Jellemző, hogy még a párizsi kormánnyal tűzön-vízen át szolidáris francia napilap, a Le Figaro is elismerte: a külvilág szemében romlott az a kép, amely Franciaor­szágról, mint egy nagylelkű és békés, mások iránt megértő, s egyfajta „üzenetet” hordozó nemzetről korábban kialakult... Ugyanakkor a párizsi vezetés mégsem panasz­kodhat, hiszen minden más szempontból a vártnál sikeresebben került ki ebből a számára is kínos helyzetből. Mindenekelőtt az atomrobbantások felújítása odahaza, Franciaországban nem keltett különösebb viharokat, sőt, a franciák kissé még büszkék is voltak rá, hogy vezetőik az ország érdekeire hivatkozva szembe mertek szállni a külföldről érkező tiltakozással. Azután a külvilág bírálatai is jobbára a szavak szintjén maradtak: bár egyes szervezetek a francia áruk bojkottjára szólították fel néhány ország lakosságát, ez nem járt különösebb hatással, s a tavalyi év első 11 hónapjában Franciaország nagyjából ugyanannyi árut exportált, mint az előző év hasonló időszaká­ban. S végül az atomrobbantások ügye bebizonyí­totta, hogy Párizs milyen fontosnak tekinti a francia nukleáris haderő fennmaradását, márpedig ez utóbbi - s ezt mindenki elismeri - jelentős szerepet játszik Franciaország nagyhatalmi státusának megőrzésében. Kína bejelentette: folytatja az atomkísérleteket Kína kedden közölte, hogy mindaddig folytatja földalatti atomrobbantási kísérleteit, amíg életbe nem lép átfogó szerződés a kísérletek betiltásáról. A pekingi külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Kína ezzel kapcsolatos álláspontja világos és változatlan: eddig korlátozott számban hajtott végre kísérleteket, és ez a jövőben is így lesz. Nem sokkal a pekingi bejelentés előtt a tokiói külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a japán kormány „nagy valószínűséggel" ismét befagyasztja Kínának nyújtott segélyeit, ha Peking az idén is folytatja nukleáris robbantási kísérleteit. A szóvivő szerint ugyanakkor Japán nem folyamodna más szankciókhoz, mivel a segélyek leállítása - mint mondta - önmagában is szigorú lépés. A szigetország tavaly májusban, nem sokkal egy kínai atomkísérlet után fagyasztotta be először segélyeit, ami valójában csak jelképes értékkel bírt, mivel a kínai rendszer 1972-es diplomáciai elismerése óta ez volt az első japán megtorló intézkedés a nagy szomszéddal szemben. A tavalyi szankció nem érintette a Kínába irányuló hatalmas japán kölcsönöket Kína nem csatlakozott az atomrobbantási kísérletek moratóriumához. 1964-ben végrehajtott első robbantása óta 43 hasonló kísérletet végzett, ebből kettőt tavaly. Csalii nagykövet: Ukrajna ragaszkodik a jelenlegi határokhoz Ukrajna csak egyetlen kérdésben hajlandó területi egyeztetésbe bocsátkozni Romániával, a fekete-tengeri gazdasági övezetek elhatárolásának ügyében. Azonban erre is csak azután kerülhet sor, hogy Kijev és Bukarest aláírta az alapszerződést, amely rögzíti a két ország szárazföldi és tengeri államhatárait, így nyilatkozott kedden újságíróknak Olekszandr Csalij, Ukrajna bukaresti nagykövete Kijevben. A diplomata Teodor Melescanu román külügyminiszter kijelentésére hivatkozva reményét fejezte ki: a jövőben is a román külpolitika legfontosabb céljai közé fog tartozni a román-ukrán alapszerződés megkötése. Az ukrán nagykövet azt szeretné, ha az őszi romániai elnök- és parlamenti választások nem hatnának kedvezőtlenül az alapszerződés elmondása szerint a romániai sajtóban gyakran látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek megkérdőjelezik bizonyos ukrajnai fennhatóságú vizek hovatartozását a Duna torkolatvidékén. Csalij ennek kapcsán leszögezte: Kijev ragaszkodik a jelenlegi határokhoz. A nagykövet arról is tájékoztatott, hogy Románia nem fordulhat a hágai nemzetközi bírósághoz az Ukrajnával való előzetes egyeztetés nélkül. Mindazonáltal alapvetően nyugodtnak nevezte az ukrán­román viszonyt, és reményei szerint még idén sikerül megkötni az alapszerződést. Kijev felajánlotta Bukarestnek, hogy az alapszerződésről folyó, múlt nyáron megszakadt tárgyalások következő, hatodik fordulójára februárban az ukrán fővárosban kerüljön sor. Kiállás a nemzetiségi iskolákért G. Nagyné Maczó Ágnes Románia budapesti nagykö­vetének támogatását kérve kezdeményezi a kormányzat­nál a tíz hazai, román nyelvet is oktató kistelepülési iskola támogatásának felülvizsgálatát, egyszersmind megmen­tését. Az Országgyűlés alelnöke ezt kedden, a hajdú­­bihari Körösszakálban tartott sajtótájékoztatóján jelentette be azt követően, hogy a helyi iskolában részt vett egy román nyelvórán. A kisgazda politikustól • aki az elmúlt években többször is szót emelt a kistelepülési iskolák fennmaradása érdekében • Samuk Gyula helyi polgár­­mester kért segítséget, a helyi önkormányzat ugyanis az idén már csak akkor pályázhat központi támogatásra, ha az iskola egy másik intézménnyel társul, jelen esetben egy másik települési intézménnyel fuzionál. Körösszakaiban jelenleg a lakosság 80 százaléka román anyanyelvű, az iskolában pedig minden gyerek románul is tanul. Az iskolába jelenleg 87 diák jár, de számuk az ezredfordulóra eléri a százat. A nemzetiségi iskola bezárása a polgármester szerint beláthatatlan következményekkel járna a magyar-román kapcsolatok­ban, s azért is érthetetlen, mert a magyar kormány deklarálta az európai szintű nemzetiségi politikát. G. Nagyné Maczó Ágnes szerint a magyar-román alapszerződés megkötése előtt provokációt jelentene, ha román nemzetiségi iskolákat kellene bezárni a kormány központosítási-körzetesítési törekvései miatt. Az Országgyűlés alelnöke úgy véli, amikor több száz milliárdos privatizációs bevétel felosztásáról vitatkoznak a politikusok, akkor településenként 10-10 milliónak jutnia kell a nemzetiségi iskolák működtetésére. Ellenkező esetben a magyar kormánynak nem lesz erkölcsi alapja arra, hogy fellépjen a határon túli magyar kisebbségek érdekeiért, közte az anyanyelvi oktatás jogáért - mondta. ••• Egy szuszra * Ivart Gasparovic szlovák parlamenti elnök szerint a ratifikációs folyamat az egyoldalú szlovák értelmezési határozat elfogadása után márciusban folytatódik. * Két hatalmas robbanás rázta meg Colombót, Srí Lanka fővárosát. Szemtanúk több tucat halálos áldozatról és több száz sebesültről számoltak be. * Mintegy háromszáz, részben felfegyverzett nicaraguai diák Managuában elfoglalta a külügy­minisztérium épületét, több pénzügyi támogatást követelve az állami egyetemek számára. Túszaikat - akik között nincs ott a miniszter - csak követelésük teljesítése után hajlandók szabadon engedni. * Kuncze Gábor magyar belügyminiszter Kapos­várott és Taszáron a helyi önkormányzatok veze­tőivel és az ott állomásozó amerikai egységek parancsnokaival találkozott. Elsősorban a fel­vonulással okozott lakossági károk megtérí­téséről tárgyalt. * A hétfőn leégett velencei La Fenice (Főnix), Olaszország, de talán a világ legszebb dalszínházának újjáépítésére az olasz kormány első intézkedésével 20 milliárd líra gyorssegélyt hagyott jóvá, az Európai Bizottság mintegy kétmilliárd lírát utal át Velen­cének, az UNESCO technikai-tudományos és anyagi segítséget ígért. A római operaház egy premier előtti Tosca-előadás teljes bevételét ajánlotta fel, Pavarotti különhangversenyt ad. * Polgári miniszterelnököt nevezett ki Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonai vezetés. Egy szuszra. Mi vár Mururoára? A párizsi kormány 10 esztendőn át évi 990 millió frankos támogatást ad Francia-Polinéziának - jelentette be kedden a terület helyi kormányának vezetője, Gaston Flosse, az Elysée-palotában, Jacques Chirac francia államfőnél tett látogatása után. E jelentős támogatás folyósítását a francia atomrobbantások - hétfőn nyilvánosságra hozott - beszüntetése kényszerítette ki: az atomkísérleti telepet ugyanis annak idején a csendes-óceáni Francia-Polinézia két kis szigetén, Mururoán és Fanaataufán építették fel, s az itt folyó katonai tevékenységből származott Francia-Polinézia bevételeinek 20 százaléka, ez adott munkát a helyi lakosság 15 százalékának. Charles Milton védelmi miniszter már korábban bejelentette, hogy az atomrobbantások befejezéséből fakadó gazdasági károk csökkentésére a kormányzat jelentős hiteleket ad majd Francia-Polinéziának: ezekből egyébként a terület három másik fő bevételi forrá­sát, a turizmust, a gyöngytenyésztést és a nagyipari halászatot akarják fejleszteni. Az viszont még mindig vitatott, hogy a párizsi vezetés mit kezdjen a két éritett szigettel, Mururoával és Far­­ Fangataufával. Philippe Euverte altengernagy, a francia­polinéziai fegyveres erők főparancsnoka szerint a két szigeten leszerelik a katonai létesítményeket, s a területet „megtisztítítják" (e kifejezés pontos jelentéséről szakértők vitáznak, mert Párizs mind a mai napig állítja, hogy Mururoa és Fangataufa környékén nincs semmiféle nukleáris szennyező­dés) - ám a jövőre nézve nincsenek konkrét terveik. A területeken továbbra is ellenőrizni fogják a sugárzási adatokat (amit meg lehet oldani a távolból, automatizált fűszerekkel), állandó katonai bázis fenntartása viszont a hatalmas költségek miatt gazdaságtalan, hiszen a szigetekre mindent hajóval vagy repülővel kell szállítani az onnan 1200 kilométerre fekvő Tahitiból. Kezdődik a világgazdasági fórum A délszláv újjáépítésben való üzleti részvétel lehetőségeinek, illetve az európai valutaunió ügyének megtorpanásával kapcsolatos aggodalmak megvitatása ígérkezik a fő témának a Világgaz­dasági Fórumon, amelyet 26. alkalommal rendez­nek meg február 1. és 6. között a svájci Davosban. A világ egyik legrangosabb nemzetközi ese­ményének számító rendezvény hagyományosan jó körülményeket teremt a nem hivatalos megbeszé­lések és milliós üzletkötések számára. Noha Jelcin orosz elnök azzal a kifogással mondta le részvé­telét, hogy nem lesznek jelen vele egyenrangú vezetők, akikkel érdemi tárgyalásokat folytathatna, az idén is több mint 40 állam-, illetve kormányfőt, kétszáz minisztert, s több mint ezer vállalati csúcsvezetőt vártak az alpesi üdülőhelyre. A szervezők a rendezvénysorozat csúcspont­jának szánják a délszláv újjáépítésről tartandó kétnapos szekcióülést, amelyen a bosnyák, a hor­vát és a jugoszláv kormányfők mellett a békeszer­ződés tető alá hozásában kulcsszerepet játszó Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár­helyettes, Carl Bodt, a nemzetközi békeérvényesítő tanács főmegbízottja, Ogata Szadako, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, sőt Soros György, a magyar származású amerikai pénzember is részt vesz a vitában arról, hogy az üzleti élet miként járulhatna hozzá a politikusok által létrehozott béke megszilárdításához. A cél a vezető üzletemberek bevonása a békefolyamatokba, mivel meggyőző­désünk, hogy a béke csak akkor lehet tartós, ha gyors gazdasági és vállalkozói fejlődés támasztja alá" - közölte Klaus Schwab német közgazdász, a fórum alapítója és elnöke. A davosi fórum a világ egyik első üzleti össze­jövetele volt, amely tüzetes vizsgálatnak vetette alá az átalakuló kelet-európai gazdaságokat. A vasfüggöny lebontása óta kelet-európai vezetők sokasága vett részt a fórum munkájában, hogy eszmét cseréljen nyugati kollégáival és befektetésre ösztönözze az üzleti világot. Az idei konferencia „pikáns“ vendégének ígérkezik Gennagyij Zjuganov orosz kommunista vezető, a legutóbbi oroszországi választások győztese, akinek kemény kérdésekre kell majd válaszolnia, ha meg akarja győzni a kétkedő nyugati üzletembereket azon ígéretének őszinteségéről, hogy hatalomra jutása esetén is folytatná a gazdasági reformokat és a nyitást a kül­világ felé. Első ízben vesz részt orosz kommunista vezető a „pénzvilág" találkozóján. Zjuganov olyan befektetőkkel kíván találkozni, akik valóban tudnak segíteni Oroszország problémáinak megoldásában. A davosi fórum a múltban több diplomáciai áttörésnek volt a színhelye. 1988-ban itt zajlott le a török és a görög kormányfő találkozója, amely elve­zetett a ciprusi válság nyomán megromlott kapcsola­tok normalizálásához. 1990-ben Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár és Hans Modow keletnémet ve­zető találkozója egyengette az utat a német újrae­gyesítés előtt. Két évvel ezelőtt Jasszer Arafat és Simon Peresz hárított el több akadályt a Gázából és Jerikóból való izraeli kivonulás elől. Hasonló áttö­rést idén nem várnak, bár a palesztin és az izraeli vezető csaknem napra pontosan visszatér a két évvel ezelőtti találkozó színhelyére, hogy meg­vitassa a továbblépés lehetőségét a gazdaságban. A fórum vitatémái között lesz a munkahely­teremtés és a nyugati világban mutatkozó „új szegénység", a korrupció-ellenes kezdeménye­zések, az oroszországi és az amerikai választások ügye is.

Next