Romániai Magyar Szó, 1996. március (8. évfolyam, 1939-1968. szám)

1996-03-01 / 1939. szám

Romániai Magyar Szó 2 © A NAGYVILÁG HÍREI © 1996. március 1 Alakulóban a Duna-Maros-Tisza Eurorégió Magyarországról Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok, Romániából Arad és Temes megyék, továbbá a Vajdaság Autonóm Tartomány mintegy 130 képviselője vett részt szerdán Szegeden azon a konferencián, amelyen a Duna-Maros-Tisza tájon létrehozandó eurorégiós együttműködés lehetőségeit, tennivalóit vitatták meg. Az interregionális megállapodást az önkormányzatok kezdeményezték a határ menti területeken azzal a céllal, hogy új, más minőséget adjanak az eddigi hagyományos, de eltérő intenzitással működő gazdasági, kereskedelmi, kulturális és egyéb kapcsolatoknak. Géczi József országgyűlési képviselő, a plenáris ülés levezető elnöke hangsúlyozta: az együttműködés célja a térségek összehangolt fejlesztése, ami az előadó szerint a megbékélést is jól szolgálja. A magyar külpolitika megkülönböztetett figyelmet fordít az ilyen típusú együttműködésekre; az Eurorégiót támogatja, hiszen fontosnak tartja a térségi kapcsolatok helyreállítását – közölte a részt vevőkkel Braun Gyula, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa. A régi kapcsolatok felújítása, bővítése tágíthatja az országok gazdasági mozgásterét, erősítheti a bizalmat a szomszédos népek között – mutatott rá, hozzátéve: a térségi együttműködések alapja a tolerancia és a megértés, ezek akkor funkcionálnak igazán jól, ha nem telepszik rájuk a nagypolitika – mondta. Roman Panfil, a román külügyminisztérium képviseletében arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy országa eddig nem kapcsolódhatott be a regionális kezdeményezésekbe, mert ezt törvényeik nem tették lehetővé. Hamarosan azonban változások lesznek, az önkormányzatok nagyobb hatáskört kapnak. Egyelőre a tájékozódás szándékával kísérik figyelemmel az Eurorégió alakítását, abban a reményben, hogy később a román határ menti megyék is aktívan részt vehetnek a közös munkában. Vasil Hudak, a prágai székhelyű Kelet-Nyugati Kapcsolatok Intézetének programigazgatója a Kárpátok Eurorégió eddigi működésének tapasztatairól szólva több hasznos útmutatóval szolgált a konferenciának. Rámutatott: gondos előkészítés, a bekapcsolódó szervezetek, intézmények kijelölése, feladatuk pontos meghatározása, világos célkitűzés, közös jövőkép szükséges ahhoz, hogy az Eurorégió valóban működhessen. Véleménye szerint már rövid távon eredményeket kell felmutatni, hogy a térség lakosságát meggyőzzék az együttműködés fontosságáról. Nemcsók János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt javasolta a konferencia résztvevőinek, hogy határozzák meg az eurorégiós térségfejlesztés hatástanulmányának kritériumait. Biztosította a konferenciát arról, hogy a magyar kormány nyitott az Eurorégió megvalósítására. Várja azokat a programokat - ilyen például az Alföld-program -, amelyekkel az Európai Közösség támogatását is el lehet nyerni. Hangsúlyozta a környezetvédelmi nevelés szükségességét, különösen azért, mert véleménye szerint mind a három ország egyetemi oktatása kihasználatlan ezen a téren. Biztatta a résztvevőket arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben éljenek a régiók speciális lehetőségeivel. A térségben mindig tudtuk, mit kellene tenni, de nem azt csináltuk. Az Eurorégió remélhetőleg már nem ezt a hagyományt fogja folytatni - mondta Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A Regionális együttműködés specifikus vonásai Közép-Európában című előadásában több aggodalmának adott hangot az új kezdeményezésre, a Duna-Maros-Tisza Eurorégióra vonatkozóan. Kételyeinek - mint mondta - az az oka, hogy a Kárpátok Eurorégió évek óta nyűglődik. Véleménye szerint a kelet-európai országokban az együttműködés, a szolidaritás nem éri el azt a szintet, melyet az országok érdekei megkívánnának. Az Európai Uniónak nincs alternatívája, s kiegészítője lehet a regionális együttműködés - mondta. De egyetlen ország se számítson arra, hogy az Unió fogja majd a kelet-európai szomszédos országokat egymással integrálni. Ezeknek az országoknak önmaguknak kell kialakítani a kooperációt egymás között - jelentette ki. A kisebbségi kérdésről szólva beszélt arról, hogy a térség történelmileg szervesen összefügg, bár a határok elválasztják az országokat, így az Eurorégió határokon túl­nyúló együttműködésének komoly modernizációs szigetet kialakító hatása lehet. Ha a nemzeti kisebbségeket beépítjük az együttműködésbe, nyerünk vele, ám ha előjönnek a területféltő reflexek, ha megszólal a nagypolitika nemzeti elzárkózása, sokat veszít a Duna-Maros-Tisza Eurorégió - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. (MTI) Tartalmazza a kisebbségek kollektív jogait is Országgyűlési bizottság a magyar-horvát kisebbségvédelmi szerződésről A magyar­ Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerdai ülésén egyhangú támogatásáról biztosította a magyar-horvát kisebbségvédelmi szerződés megerősítését. A magyar-horvát egyezmény érdemeit méltatva a Külügyminisztérium képviselője egyebek mellett azt emelte ki, hogy eleddig ez a leggazdagabb, legszé­lesebb körű szerződés a kisebbségeket illetően. Különösen értékes, hogy az egyezmény - elsőként a nemzetközi szerződések sorában­­ tartalmazza a kisebbségek kollektív jogait is, amikor úgy fogal­maz, hogy „a Horvát Köztársaság a belső jogrend­del összhangban biztosítja a magyar kisebbség jogát a kulturális autonómiára, továbbá elősegíti szabad szerveződését és társulását nemzeti és kulturális identitásának megőrzése érdekében”. Az egyezmény, összhangban a vonatkozó nemzetközi jogi normákkal, leszögezi azt is, hogy a szerződő felek kötelezik magukat: a kisebbségek által lakott területeken biztosítják a kisebbségi nyelv megfelelő használatát a helyi önkormányzatok szerveiben, az írásos és szóbeli kommunikációban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint az egyéb közintézményekben. A Külügy­minisztérium képviselője megemlítette azt is, hogy Horvátország - amely már ratifikálta a szerződést - kötelezettséget vállalt az 1991 előtti etnikai állapo­tok helyreállítására is. A szerződés 10. cikke ezzel kapcsolatban leszögezi: a szerződő felek igyekez­nek lehetővé tenni a menekültek és elűzöttek, köztük a magyar kisebbséghez tartozók szabad és önkéntes visszatérését lakóhelyeikre a Horvát Köztársaságba, abból a célból, hogy helyreálljon az 1991 előtti etnikai állapot. Bár a szerződés még a magyar törvényhozás megerősítésére vár, a gyakorlatban már alkalmazzák is; az érintett vegyes bizottság már ülésezett is - tudatta a Külügymi­nisztérium képviselője. (MTI) Képviselet nélkül maradhatnak a vajdasági magyarok „Amennyiben a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) nem sikerül kiegyezniük,­­ nem lépnek fel együttesen a közelgő választásokon, akkor a legnagyobb vesztes a vajdasági magyarság lesz" - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Egeresi Sándor, a VMSZ ügyvezető alelnöke. A politikus magyarázatként hozzátette: fennáll az a veszély, hogy parlamenti képviselet nélkül maradnak a magyarok, s emiatt nagyon nagy hátrányba kerülnek a szerbiai és jugoszláviai politikai színtéren. „A VMSZ eddig számtalanszor kezdeményezte a két szervezet közötti párbeszéd feltételek nélküli felújítását, azonban nem engedhetjük meg, hogy állandóan mi kezdeményezzünk, miközben a partner, a VMDK folyamatosan feltételekhez köti az érdemi tárgyalások megkezdését" - hangsúlyozta a VMSZ ügyvezető alelnöke, majd megismételte, hogy pártja kész a feltételek nélküli párbeszédre, s azt szeretné, ha a két vajdasági érdekvédelmi szervezet választási koalícióra lépne. Azzal kapcsolatban, hogy a jugoszláv kormány elfogadta, s hamarosan a szövetségi törvényhozás elé terjeszti a katonai behívót megtagadó polgárokra vonatkozó amnesztiatörvényt, a VMSZ alelnöke elmondta: .Azt szeretnénk, ha mind a 35-40 ezer külföldre menekült magyar visszatérne, azonban a törvénytervezetnek számtalan hiányossága van, s szakértőink most vizsgálják meg alaposan a tervezetet". Egeresi Sándor hozzátette: a hiányosságok ellenére is arra számít, hogy nagyon sok magyar hazatér majd a Vajdaságba. A VMSZ alelnöke arról is beszámolt, hogy a békemegállapodás ellenére továbbra is sorozatosan érkeznek a katonai behívók, s a magyarok most is a nagyobb számban kapnak behívóparancsnot, mint azt lakossági számarányuk indokolná. A VMSZ alelnöke szerint a szerbiai hatalom Dayton után sem változtatta meg a kisebbségek autonómiatörekvéseivel kapcsolatos álláspontját, azonban úgy tűnik, hogy a Szerbiai Szocialista Párton belül változások történnek. A szocialista pártban is megkezdődött a tisztogatás, hiszen megszabadultak a leginkább véresszájú politikusoktól" - hangsúlyozta. Karadzic ismét elkerülte a letartóztatást Szerdán hagyták el Ilijast, a csütörtökön bosnyák fennhatóság alá került szarajevói elővárost a távozó szerbek utols csoportjai. A szerb rendőrség már a hét elején elhagyta a városrészt, a kapitányság ajtaját leszerelték, az iratokat széthajigálták, csak kóbor kutyákat lehet látni a környéken – jelentette a zágrábi rádió. Tavaly novemberben, a békeszerződés aláírásakor még 17 ezren éltek I­ijasban, közülük legfeljebb csak háromezren maradnak. Többségük idős ember, zömmel jugoszlávnak vallják magukat. Eddig 127 személy kért támogatást és védelmet a segélyszervezetektől. A szarajevói szerbeket kevéssé győzte meg Radovan Karadzic beszéde, amelyet az ENSZ-embargó feloldása alkalmából mondott el a palei televízióban, hangoztatva, hogy­­a boszniai szerbekre ezután már fényes jövő vár". Carol Haig NAIO-szóvivő egyébként megerősítette, hogy a brit NATO katonák kedden Banja Lukéban többször is látták Karadzicot, de nem tettek lépéseket a háborús bűnökkel vádolt vezető őrizetbe vételére, mert a helyzetet veszélyesnek ítélték. Karadzicot - mondta a szóvivő - mindig nagyszámú katona és polgári személy vette körül. A boszniai szerb elnök megjelent a­­boszniai-szerb kormányfői tanácskozás színhelyén, a városháza épületében is. A szarajevói rádió szerint a tárgyaláson jelen lévő nyugati diplomaták is látták, hogy Karadzic a helyszínen tartózkodott, s Hasan Muratovic boszniai miniszterelnök Szarajevóba való visszatérése után elmarasztalta a békeerők katonáit, akik nem vették őrizetbe a boszniai szerb politikust. Karadzic letartóztatására először február elején kerülhetett volna sor, amikor a politikus Belgrádba utazott, s közben áthaladt az IFOR-erők által létesített ellenőrző pontokon. A hivatalos magyarázat szerint a fiaskót az okozta, hogy az ameri­kai katonák nem ismerték fel a boszniai szerb elnököt Február közepén egy olasz IFOR-katonákból álló különítmény ugyan bevonult Paléba, hogy őrizetbe vegye Karadzicot, azon­ban az elnök testőrei visszafordították a vállalkozó kedvű béke­­fenntartókat. Az utóbbi eset azt bizonyítja, hogy a testőrök vigyáznak elnökükre, s így kevés esély van arra, hogy Karadzi­cot a boszniai szerbek ellenőrzése alatt lévő területeken vegyék őrizetbe. Milan Martic volt krajinai szerb vezető szintén Banja Lukában él. A hágai Nemzetközi Törvényszék ügyészei már vádemelést javasoltak ellene, mert 1995-ben rakétatámadásra adott parancsot Zágráb ellen, bosszúból a májusban végrehajtott nyugat-szlavóniai horvát hadművelet miatt. Marticot idéző sajtójelentések szerint ő fegyveresen is ellenáll, ha megpróbálják elfogni. Chirac Szingapúrban , Új francia Ázsia-Politika Jacques Chirac francia elnök szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Szinga­púrba érkezett, hogy ott ismertesse hazája új Ázsia-politikáját néhány nappal az első Európa-Ázsia csúcsérte­kezlet előtt. A gazdag városállam Fran­ciaország legfontosabb gazdasági partnere Ázsiában - jegyezte meg a látogatás kapcsán az AFP. Párizs új Ázsia-politikájának az a felis­merés a lényege, hogy Ázsia­ a világ leg­dinamikusabban fejlődő gazdasági térsége, és ennek megfelelően erősíteni kell ott a francia jelenlétet - írta az AP szingapúri tudósítója francia diplomaták­ra hivatkozva. Az amerikai hírügynökség itt megjegyezte: noha Franciaország a világ egyik legnagyobb exportőre, Ázsiá­ban csupán két százalékot tesz ki a piaci részesedése. A The Straits Times című angol nyelvű szingapúri lap vezércikkét idézve megállapította, hogy Franciaországnak, ha nagyobb szerep­hez akar jutni a térségben, előbb feled­tetnie kell azt a foltot, amelyet önmaga ejtett saját tekintélyén a Mururoa koraik zátonyon végzett kísérleti atomrobban­tásaival. Chirac Szingapúrból egyenest Bang­kokba utazik, az Európa Ázsia csúcsta­lálkozóra, melyet pénteken és szomba­ton tartanak a thaiföldi fővárosban. Az értekezlet eszméje Go Csek Tong szingapúri miniszterelnöktől származik, 1994-ben tett párizsi látogatásán vetette fel. Franciaország kezdettől mellé állt, s az ötlet fő szószólójává lett. Válik a brit trónörökös házaspár Elhárult az utolsó akadály is a brit trónörökös házaspár hivatalos válása elől annak nyomán, hogy - mint Londonban szerda este bejelentették - Diana, Károly walesi herceg három éve különélő felesége beleegyezett a házasság felbontásába. A hányatott sorsú hercegnő szóvivője által közzétett nyilat­kozat szerint Diana meglehetősen előnyös feltételekkel kerül ki a viharos irigyből: továbbra is teljes beleszólási jog illeti meg a két hercegi sarj, Vilmos és öccse, Harry sorsának alakításába, megtarthatja walesi hercegnői címét, s nem kell kiköltöznie londoni rezidenciájából, a fényűző Kensington­­palotából sem. Zavarossá vált szerda éjjel a brit trónörökös házaspár nyilvános családregényének legújabb epizódja. Miután a walesi hercegnő szóvivője Londonban bejelentette, hogy egyezség született a trónörökös házaspár hivatalos válásáról, s annak Diana számára igen kedvező feltételeiről, a palota közölte, hogy kizárólag Lady Di­a igénylistájának egyébként hasznos tisztázásáról­ van szó, amely azonban még további egyeztetések tárgya lesz. Az udvar első, nem hivatalos reakciójából az derül ki, hogy a „másik oldal” szerint a Diana környezete által kiadott nyilatkozat tartalmát - mindenekelőtt azt, hogy Károly trónörökös felesége a válás után is megtarthatja walesi hercegnői címét, s nem kell elhagynia a rezidenciájául szolgáló Kensington-palotát­­ egyelőre inkább kérésként, semmint végleges döntésként lehet kezelni. A BBC udvarbeli forrásai szerint igaz ugyan, hogy Diana és Károly szerdán délután „megbeszélést tartott", ott azonban nem esett szó a válás részleteiről, sem Diana jövőbeni szerepéről. A zűrzavart csak fokozza Diana ügyvédjének viszont­válasza. Anthony Julius kijelentene: „roppant meglepőnek” tartja, hogy a Buckingham-palota a jelek szerint letagadja a válás körülményeiről nyélbe ütött egyezséget. A jogi kép­viselő a londoni rádiónak egyértelműen leszögezte, hogy a találkozón igenis megállapodás született a válás feltételeiről. A vita két személyes érintettje, Diana és Károly egyelőre nem szólalt meg az ügyben. szuszra ♦ Mihail Gorbacsov egy interjúban elmondta: jelölteti magát az elnökválasztáson. Döntését március közepén szándékszik bejelenteni. ♦ John Major brit és John Bruton ír miniszterelnök szerdai csúcstalálkozóján megállapodott az északír rendezésről szóló összpárti tárgyalások beindításáról, melynek dátumát július 10-re tűzték ki. ♦ Az izraeli légiipari vállalat (Tász) központjában tett látogatása során Keleti György honvédelmi miniszter elmondta: Magyarország érdekelt abban, hogy jó minőségű katonai berende­zéseket szerezzen be, lehetőség szerint olcsón.­­ A tádzsik kormány és ellenzéke közötti párbeszéd serkentése végett Dusanbéba érkezett Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. ♦ Tansu Ciller, az Igaz Út Pártja elnöke és a Demirel török elnök által kormányalakítással megbízott Mesut Yilmaz, a Haza Pártja vezetője közös sajtóértekezleten jelentette be, hogy meg­állapodott a közös kormány létrehozásában. ♦ Éhínség fenyeget az idei különösen zord tél miatt mintegy 80 ezer tibeti nomádot, közölte a teljesen elzárt Csinghaj tartomány egyik elöljárója, és nemzetközi segítségért folyamodott. * ♦ A vietnami külügyminisztérium cáfolta, hogy Hanoi a vietnami háború idején átadott volna a hajdani Szovjetuniónak egyes amerikai hadi­foglyokat. Egy kazahsztáni fizikus, Jegenyij Ko­­lovec előzőleg nyilvánosságra hozta: tud ilyen esetről. ♦ Berlinben megkezdődött a hírhedt terrorista vezér, Carlos legfőbb segítőtársának tartott Johannes Weinrich pere. Brüsszelben fontosnak tartják a román-magyar tárgyalásokat Román külügyi szóvivői tájékoztató A román külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóértekezletén az újságírók rendelkezésére bocsátotta az EU-román Társulási Tanács keddi brüsszeli üléséről kiadott közleményt, amely többek között a román-magyar kapcsolatokkal is foglalkozik. Erre vonatkozó közlésében a testület „aláhúzta, é és milyen fontosságot tulajdonít azoknak a tárgyalásoknak és konkrét intézkedéseknek, amelyeket Romániának a Magyarországgal kezdeményezett­­történelmi megbéké­lés» keretében kell megvalósítania, valamint - ugyaneb­ben az összefüggésben - az Alapszerződés mielőbbi megkötésének". A Társulási Tanács általában is üdvözölte, hogy Románia elkötelezte magát a­ regionális együttműködés és a jószomszédság mellett, elégedetten vette tudomásul a Közép-Európai Kezdeményezéshez való közeli csatlakozását és a haladást a CEFTA-hoz való csatlako­zásról folytatott tárgyalásokon. A testület leszögezte, hogy támogatja ezt a célt. Méltatta a Románia által a délszláv válságban folyamatosan betöltött pozitív szerepet, és támogatásáról biztosította a térség újjáépítésében való részvételének különböző formáit A szóvivő bejelentette: Teodor Melescanu román külügyminiszter csütörtökön és pénteken Boszniába, március 7-én és 8-án pedig macedón kollégájának meghívására Szkopjébe látogat. Jelcin és Lukasenko az egyesülésről Oroszország és Fehéroroszország célja az egyesülés -d­öntette ki szerdán Borisz Jelcin és Alekszandr Kasenko a fehérorosz elnök látogatásának végeztével. Jelcin szerint az egység még az ő, illetve Lukasenko elnöksége alatt megvalósulhat. Lukasenko moszkvai látogatását záró sajtóérte­kezletén úgy vélekedett, hogy belátható időn belül nemigen jut hatalomra olyan politikus Moszkvában, aki ellenezné Moszkva és Minszk közeledését - A kommu­nisták és Zsirinovszkij sem veti el azt - mondta. Luka­senko kifejtette: márciusban olyan átfogó megállapodást írnak alá Moszkvában, amely tovább mélyíti az integ­rációt a két ország között. Rendelkezik majd a szerződés a közös költségvetésről és a nemzetek feletti hatalmi szervek létrehozásáról. Lukasenko nem rejtette véka alá, hogy országa kész hasonló szerződést kötni Ukrajnával, Kazahsztánnal vagy Üzbegisztánnal. A Moszkva és Minszk közötti pénzügyi követeléseket lezáró nullamegoldás kapcsán arról beszélt, hogy „Fehéroroszország soha nem lesz béklyó Oroszország lábán”. Jelcin elnök azonban szemmel láthatóan óvatos, és egyelőre óvott az elsietett lépések­től. Moszkvában Lukasenko látogatása kapcsán számos olyan találgatás látott napvilágot, hogy a vizit az orosz elnökválasztással van összefüggésben. Felmerült ugyanis, hogy a két ország esetleges egyesülése alapot adhatna Jelcinnek az elnökválasztás elhalasztására. Lukasenko Moszkvából Tyumenybe utazott, ahol az olajszállításokról kíván tárgyalni. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint egy hete Leonyid Rokeckij, a terület kormányzója nem akarta fogadni Lukasenkót, szerinte ugyanis a tyumenyi terület nem érdekelt abban, hogy hitelbe szállítsa az olajat a fehérorosz konzervekért, amelyeket olcsóbban és jobb minőségben kaphat meg Magyarországtól, vagy Bulgáriától. A terület és Fehéro­roszország közötti kapcsolatoknak kölcsönösen előnyösnek kell lennie - vélekedett Rokeckij. Kuba elfogadja a nemzetközi vizsgálatot stbe ment spanyol terv Kuba szerdán beleegyezett abba, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának felkérésére nemzetközi vizsgálatot tartsanak a két amerikai gép szombati lelövése ügyében – jelentette az AFP Havannából. Havanna nem fél a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által lefolytatandó vizsgálattól - mutatott rá a kubai külügyminisztérium hivatalos közleménye. Kubai részről azt kívánják, hogy a vizsgálat gyors és pártatlan legyen, vegye figyelembe az előzményeket és azt a körül­ményt, hogy a kubai légteret sorozatos provokációk érik, ami komoly kockázat mind a szigetországra, mind pedig a térségbeli légiközlekedésre nézve. A közlemény ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy pontosan kell körülhatárolni, mi tekinthető polgári repülőgépnek. Az Egyesült Államokból érkező, polgárinak feltételezett repülőgépek ,sok bűntettet követtek el országunk ellen" - szögezi le a közlemény. Ugyanakkor hozzáteszi:­­Kuba nem hajlandó vitába szállni sem a Biztonsági Tanáccsal, sem­­ egyetlen más szervezet szakértőjével sem arról, hogy joga és kötelessége megvédeni az ország szuverenitását és határait”. A BT az Egyesült Államok érdekeinek alárendelt részrehajló magatartást tanúsított – állapítja meg a közlemény. A testület az amerikai külügyminisztérium "függelékévé" vált, és egyfajta nemzetközi legfelsőbb bíróságnak tekinti magát - szögezi le a dokumentum, amely elítéli továbbá azt is, hogy a BT nem várta meg Roberto Ro­­baina kubai külügyminiszter odaérkezését, és az Egyesült Államok csak egy órával a BT-ülés kezdete előtt volt hajlandó vízumot adni neki. Carlos Wetendorp spanyol külügyminiszter szerdán egyetértését fejezte ki azzal az EU-nyilatkozattal kapcsolat­ban, amelyben elítélték Kubát az amerikai Cessna-gépek letövése miatt. A külügyminiszter „mérsékletre" intette az érintett feleket, „beleértve az Egyesült Államokat is". A madridi külügyminisz­térium latin-amerikai főosztályának vezetője az incidens kapcsán fogadta Kuba madridi nagykövet asszonyát, és közölte vele, hogy Spanyolország teljes mértékben egyetért az EU elítélő nyilatkozatával. A főosztályvezető nem volt hajlandó belemenni a nagykövet asszonnyal annak a megvi­tatásába, hogy a repülőgépek milyen légtérben repültek, és közölte vele, hogy fegyvertelen gépeket nem lehet csak úgy A légi incidens miatt most még kevesebb a lehetőség, hogy az ELI - ahogy eredetileg tervbe volt véve, még ta­vasszal - gazdasági és együttműködési megállapodást írjon alá Kubával. Mivel az amerikai gazdasági blokád csak erő­södni fog, a szigetország katasztrofális helyzetbe kerülhet Egyes helyi megfigyelők szerint a kubai-amerikai légi incidens a spanyol külpolitika súlyos kudarcának is tekinthető. Spanyolország még Franco diktatúrája alatt sem hagyta magára legkedvesebb volt gyarmatát, a demokrácia alatt a kapcsolat tovább erősödött, és az elmúlt fél évben, a spanyol EU elnökség alatt Felipe González kormányfő mindent megtett, hogy előkészítse a szigetország és Európa közti gazdasági megállapodást. Mindez a legutóbbi események tükrében füstbe ment terv. Folytatódtak az izraeli-szíriai tárgyalások A Washington közelében lévő Wye Plantation konferenciaközpontban szerdán folytatódtak az izraeli­­szíriai előkészítő konzultációk. Az ötödik éve zajló béketárgyalások folyamatában a mostani konzultációsorozat - féléves kihagyás után - decemberben újult fel az Egyesült Államok védnökségével. A megbeszélések kézzelfogható eredményt eddig nem hoztak, jóllehet a felek részéről a korábbinál nagyobb tárgyalási készség nyilvánul meg.­­( A konzultációk témáját alapvetően ugyanazok a kérdések képezik, mint a kezdet kezdetén: a Golán-­­ fennsíkról való izraeli kivonulás időpontja és mértéke, a békeszerződés , a jövőbeli izraeli-szíriai kapcsolatok­­ tartalma és az új határvonal mentén létrehozandó biztonsági rendszer jellege. A két fél az amerikai külügyminiszter múlt havi közel-keleti körútja során megállapodott abban: a megbeszéléseket annak ellenére folytatják, hogy az izraeli választások előrehozása szertefoszlatta az áttörés lehetőségét az új kormány megalakulása előtt. A PFSZ vádig: Izrael viszályt szít a palesztinok között Jasszer Arafat palesztin vezető közeli munkatársa szerdán Kairóban azzal vádolta Izraelt, hogy viszályt igyekszik szítani a palesztin lakosság és az autonómiáját irányító Hatóság között, amikor több száz iszlámista gerilla letartóztatását követeli. A Palesztin Hatóság visszautasítja az izraeli kormány részéről rá nehezedő nyomást, amelynek célja, hogy elvesse a viszály magvát a palesztin nép és nemzeti hatósága közt, s így durva beavatkozást jelent a palesztinok belügyeibe" - jelentette ki Zodi Kedra, a PFSZ kairói képviselője. Kedra néhány órával Arafat Kairóba érkezése után nyilatkozott az egyiptomi hírügynökségnek. Arafat szerda este Amr Musza egyiptomi külügyminiszterrel és Uszamam Bazzal, Hoszni Mubarak­ egyiptomi elnök politikai tanácsadójával tárgyalt, csütörtökön pedig Mubarak elnöknek­ is beszámolt az izraeli hadsereg vezérkari főnökével, Amnon Sahakkal folytatott tárgyalásáról. Izraeli források szerint Sahak tábornok kedden azt követelte a Palesztin Hatóságtól, hogy haté­konyabban lépjen fel a palesztin terrorszervezetek felszámolása érdekében, és tartóztassa le több száz aktivistájukat a vasárnapi izraeli merényletek után. Az AP hírügynökség jelentése szerint Jasszer Arafat elrendelte, hogy állítsák bíróság elé a kalkiliai biz­tonsági, illetve rendőrparancsnokot - akik részt vettek egy gyűlésen, ahol a vasárnapi Izrael elleni gyilkos merényleteket éltették. A két ezredes ellen felhozott vád szerint megsértették a palesztin-izraeli békemegállapodást. Irán támogatja a radikális palesztinokat a zsidó állam elleni harcukban. Ezt Haszan Ibrahim Habibi iráni első alelnök jelentette ki, amikor szerdán Damaszkuszban radikális p­alesztin vezetőkkel találkozott. A találkozó után Maher al-Taher, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szóvivője arról tájékoztatta a Reutert, hogy szervezete, valamint a marxista és iszlám palesztin csoportok vezetői közölték az iráni politikussal, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és Izrael békemegállapodásának zátonyra futtatásáért küzdenek. Habibi támogatásáról biztosított minden palesztin harcost, aki az Izrael által megszállt földek felszabadításáért küzd. Áramlanak az európai fegyverek Ázsiába (MTI-Panoráma) - Oroszország megteszi. De ugyanígy Nagy-Britannia, Franciaország, Németor­szág és Spanyolország. Még a semleges Svédor­szág is részt vesz abban a versenyben, amelyben harci repülőgépeket, rakétákat, harckocsikat és hadihajókat adnak el Ázsia gyorsan növekvő fegyverarzenáljai számára. Az erőfölényben levő amerikai versenytársakkal szembeni küzdelemben az európaiak azt kínálják megvételre, amit az amerikaiak nem­­ a legmodernebb gyilkos technikát, politikai megkötöttség nélkül. Miközben a költségvetéseknek a hidegháborút követő lefaragása korlátozta a fegyverkereskedel­met a világ többi részében, addig az ázsiai orszá­gok katonai kiadásai egyre növekednek - állapítja meg összeállításában az AP amerikai hírügynök­ség. Az 1987-1990-es évekhez viszonyítva 1991 és 1994 között harminc százalékkal nőtt az ázsiai országokba irányuló angol, francia, német és olasz fegyverexport - állítja a londoni székhelyű Nem­zetközi Stratégiai Intézetek tanulmánya. Ezzel szemben az amerikai fegyvereladások volumene hét százalékkal csökkent. Katonai elemzők szerint az ázsiai vevőket vonzza az európai fegyverek alacsony ára, továbbá az a tény, hogy olyan fegyverzetet kínálnak megvételre - például tengeralattjárókat - amelyeket az USA nem ad el. De még ennél is többet nyom talán a latban, hogy európai fegyverek vásárlása esetén nem válnak függővé az amerikai pótalkatrészektől. Drámai fordulatnak számított az ázsiai fegyvereladások területén, hogy Oroszország félretette a korábbi ideológiai megfontolásokat és készpénz ellenében hajlandó egykori vetélytársának, Kínának modern Szuhoj-24-es repülőgépeket eladni, s velük együtt a gyártási technológiát is. Thaiföld egy repülőgép-hordozót vásárolt Spa­nyolországtól. Tajvan hat fregattot és ötven sugár­­hajtású vadászgépet szerzett be Franciaországtól. Dél-Korea három német cirkálóval, Malajzia pedig két brit fregattal gyarapította arzenálját. Svédország Diesel-meghajtású elektromos tengeralattjárókat adott el Thaiföldnek és Szinga­púrnak. Az USA felhagyott ezeknek a búvárhajók­­nak a gyártásával, részben azért, hogy megakadá­lyozza elterjedésüket. Ezek ugyanis teljesen zaj­talanok és még a legtökéletesebb műszerekkel sem fedezhetők fel. Egyes katonai elemzők azzal érvelnek, hogy a példátlan méretű ázsiai fegyvervásárlások fegyverkezési hajszát indíthatnak el egy olyan térségben, amelyet keresztül-kasul területi viták terhelnek. Különösen rámutatnak Japán, Kína és India katonai hatalma növekedésének veszélyeire. Az ázsiai kormányok viszont azzal válaszolnak az ilyen és hasonló érvelésekre, hogy joguk van megvédeni területüket. Budapest: családpolitikai vitanap Az Országgyűlés szerdán - idén első alkalommal - politikai vitanapot tartott, amelynek témája a kormány családpolitikája volt. Elsőként a népjóléti miniszter szólalt fel, aki elöljáróban leszögezte, hogy a családok helyzetén a gazdaság és a társadalom stabilizálásával, az ország biztonságos fejlő­dési pályára történő állításával és az államházsítási reformmal lehet segíteni. Ezért a kormányzat családpoliti­káját csak ezeknek a tényeknek a fényében lehet értékelni. Szabó György utalt arra is, hogy a kabinet tudja: kevés olyan döntés születhet a Házban, amely nincs befolyással a családok életére. A kormány tisztában van a családok intézményének fontosságával is; az általuk képviselt értékeket magáénak vallja. A miniszter statisztikai adatokra hivatkozva kijelentette, hogy a hazai családok legjellemzőbb mutatói kedvezőtlen képet festenek. Jelenleg 8.4 millió ember él családban, számuk 2010-re 7.7 millióra csökken majd. A hetvenes évek óta folyamatosan csökken a házasságok száma is, ráadásul azok 30 százaléka válással végződik. Egyre több gyerek - a gyermekek 20 százaléka - születik házasságon kívül, ez az arány Budapesten 25 százalék. Az egyik legnagyobb gond az, hogy 1981 óta kevesebben születnek minden évben, mint amennyi gyermekre a társadalom reprodukciójához szükség lenne. Ebben a folyamatban 1994 volt a mélypont, amikor 116 ezer gyermek született csak. Szabó György cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a családi pótlék és más támogatási formák növelhetik a szülési kedvet. A nemzetközi adatok ugyanis azt mutatják, hogy Magyarország születési mutatói jobbak a nála gazdagabb országok - például Belgium, Hollandia, Finnország és Olaszország - arányszámainál. A kormány ugyanakkor tudatában van a támogatási rendszer fontosságával, amelynek legfőbb célja az, hogy kisebb legyen az esélykülönbség a gyermekek között. A népjóléti tárca első embere utalt arra, hogy a ‘80-as években jól működő, bőkezű családtámogatási rendszert azért kellett ebben a ciklusban módosítani, mert több meghatározó feltétel megváltozott. Többek között drámaian csökkent a foglalkoztatási arány, így a régi rend­szer fenntartásához túl sok pénzt kellene elvonni a dolgozóktól. Egyes rétegek jövedelme ugrásszerűen növekedett, így nagyok lettek a keresetkülönbségek. Az egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében így szüksé­­ssé vált a rászorultsági elv bevezetése, amelyet a­­­őbb bírói testület is elfogadott. A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány fontos kérdésként kezeli a lakástámogatások ügyét; tavaly 38 milliárd forintot költött erre. Ennek következtében jelentősen nőtt a lakásépítési kedv is. A vitát követő zárszavában a népjóléti miniszter helytelenítette, hogy egyes képviselők beszédeikben azt sugallták: ma nem érdemes gyermeket nevelni. Mint mondta, a vitában többször visszaköszönt az a hamis felfo­gás, miszerint nagyobb állami támogatással visszafordít­ható lenne a népességfogyás folyamata. A miniszter határozottan cáfolta, hogy a megoldás az adminisztratív úton történő beavatkozás lenne. Szerinte az állami beavatkozás egyértelműen káros. Emellett említett néhány konkrét példát arra, hogy spontán is nőhet a születések száma. Kelet-Európában a rendszerváltás óta Lengyelor­szágban és Romániában nőtt meg hirtelen a gyermek­szülési hajlandóság. Szerinte figyelemkeltő az is, hogy a fejlett országok között ott magasabb a születések száma, ahol erősek a nőmozgalmak. Egyetértett azzal, hogy a szülők anyagi helyzetét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Elmondta, hogy egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több embert, miközben a gazdaság stagnál. Rámutatott: ebben a helyzetben nem lehet a családtámo­gatási rendszert változatlanul hagyni. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak igenis van családpolitikája, s örült volna, mi a képviselők közül páran kiemelik felszólalásukban a kormány kedvező döntéseit. A miniszter felszólalásával a vitanap befejeződött.

Next