Romániai Magyar Szó, 1996. október (8. évfolyam, 2147-2177. szám)

1996-10-01 / 2147. szám

Keleti György: Románia az első helyen (Bukarest/MTI-tud.)­­ Magyarország térségbeli partnerei közül az első helyre Romániát, utána Szlovákiát és Ukrajnát, nyugati partnerei közül az Egyesült Államokat, majd Németországot sorolnám – jelentette ki a Mediafax román hírügynökségnek adott, vasárnap ismertetett nyilatkozatában Keleti György magyar honvédelmi miniszter. Romániával Magyarország több katonai egyezményt írt alá az utóbbi években, ezek közé tartozik a Nyitott Égbolt megállapodás a kölcsönös légimegfigyelésről, majd a közös katonai gyakorlatokról, programokról szóló egyezmény, a határtérségben való csapatmozgásokkal kapcsolatos kölcsönös tájékozatást érintő bizalomerősítő egyezmény. Jó az együttműködés a békepartnerség és a boszniai békemisszió keretében is, és a két ország jóval túl is ment a partnerségi programban rögzített közös gyakorlatokon - fejtette ki a miniszter. Az amerikaiak - idézte Keleti Györgyöt a Mediafax - itt vannak a támaszpontokon több ezer emberrel és hadianyagokkal. Németországgal régi hagyományaink vannak, kifejeződik ebben az a szerep is, amelyet Magyarország játszott Németország újraegyesítésében. A miniszter hangsúlyozta, hogy Romániának is jó németországi kapcsolatai vannak, a német védelmi miniszter egy legutóbbi békepartnerségi hadgyakorlat megnyitására éppen a román és a magyar védelmi minisztert hívta meg. Keleti megjegyezte: irodájában az asztalon két közvetlen telefon található, az egyik Washingtonnal, a másik Bukaresttel köti össze. Keleti hozzáfűzte, hogy bár nagyon jó kapcsolatai vannak Gheorghe Tinca jelenlegi román nemzetvédelmi miniszterrel, kész együttműködni a választásokon létrejövő bármilyen más román kormánnyal is. Ugyancsak idézi a Mediafax a Somogyi Ferenc címzetes államtitkár által adott nyilatkozatot, amelyben Somogyi hangsúlyozta: a határon túli magyaroknak a kormány által nyújtandó segítség kulturális jellegű, és nem kapcsolódik a politikai megfontolásokhoz? Ezt a segítséget nem lehet más országok belügyeibe való beavatkozásnak tekinteni, mivel a magyar kormány kulturális jellegű eseményeket támogat, és nem nyújt segítséget semmiféle olyan megmozduláshoz, amely ellentétes az illető ország alkotmányával. A kisebbségeket hídnak kell tekinteni, s mindkét ország kormányainak támogatnia kell őket - mondotta Somogyi Ferenc a Mediafax hírügynökségnek. Dél-Afrikának köze volt a Palme-gyilkossághoz Dirk Coetzee, a dél-afrikai titkosrendőrség egyik terroristaellenes részlegének egykori vezetője szombaton a svéd televíziónak adott interjúban és a Johannesburg Reeid című lapban is megerősítette, hogy a dél-afrikai titkosszolgálatnak köze volt Olof Palme néhai svéd kormányfő 1986-os meggyilkolásához. Coetzee, aki 1985-ig irányította a dél­afrikai titkosrendőrségen belül a Vlakplaas nevű egységet, s ebben a minőségében Eugene de Kock elődje volt, meg is nevezte Olof Palme gyilkosát. Anthony White volt az a férfi, aki 1986. február 28-án a miniszter­elnököt a nyílt utcán agyonlőtte. Coetzee nem fedte fel a tettes nemzetiségét, aki a dpa szerint jelenleg Mozambikban letartózta­tásban van, míg az AFP azt írta róla, hogy egy görög szigeten vagy Cipruson rejtőzik. Coetzee elődje, Eugene de Kock, aki ellen egykori apartheidellenes személyiségek meggyilkolásának vádjával jelenleg bírósági eljárás folyik, csütörtökön egy dél-afrikai törvényszék előtt már beismerte, hogy az egykori titkosrendőrségnek része volt Palme megölésében. Coetzee szombati nyilatkoza­tában azt állította, hogy tudomása szerint a mindmáig felderítetlen politikai gyilkosság előkészítésében és végrehajtásában 80-90 titkosügynök vett részt. A szociáldemokrata Olof Palme az egyik legbefolyásosabb szószólója volt a dél-afrikai fajüldöző rezsim elleni keményebb nyugati fellépésnek. Röviddel a gyilkosság után fel is merült egy dél-afrikai titkosszolgálati összeesküvés a lehetséges változatok között, de a svéd rendőrség bizonyítékok hiányában 1990-ben beszüntette ennek a szálnak a kutatását. Három merénylet Koszovóban A hétvégén - 24 óra alatt - három merényletet követtek el szerb célpontok ellen a Szerbiához tartozó, de túlnyomó többségében albánok lakta Koszovóban. A Beta belgrádi hírügynökség jelentése szerint Vucitrnban két pokolgépet dobtak a helyi laktanya területére, míg Rudniknál, valamint Podujevo környékén fegyveres támadás ért egy rendőrkapitányságot, illetve egy ellenőrző pontot. Nem hivatalos jelentések szerint a merényletekben senki sem sebesült meg, azonban komoly anyagi károk keletkeztek. A függetlenség párti albánok legerősebb szervezete, a Koszovói Demokratikus Szövetség közleményben jelentette be: a merényletek helyszíne környékén lévő településeken a szerb rendőrök válogatás nélkül zaklatják, illetve tartóztatják le az albán polgári személyeket. A közlemény egyben felhívta az albánokat, hogy politikai eszközökkel folytassák közdelmüket Koszovó függetlenségéért. Elemzők felhívják a figyelmet, hogy a mostani akció abban különbözik a korábbi sorozatos támadásoktól, hogy ezúttal katonai létesítményre dobtak pokolgépet, míg korábban csak a szerb rendőrség létesítményei, illetve járőrei szerepeltek célpontként. John Rouper, az Amerikai-Európai Balkán Bizottság tagja szerint a koszovói válság megoldásában érdekelt két félnek bele kellene egyeznie abba, hogy nemzetközi döntőbíróság oldja meg a tartományban kialakult válságot. A Bujku című albán nyelvű lap szombati számában közzétett nyilatkozatban az amerikai politikus közölte: amennyiben a döntőbíróság egy népszavazás megrendezését tartaná szükségesnek, akkor azon az albánoknak és a szerbeknek is részt kellene venniük. Rouper azt is hangsúlyozta, hogy a válság rendezésekor nem szabad kizárni a tartomány függetlensége megteremtésének lehetőségét sem. A belgrádi vezetők - legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szerint - egyelőre hallani sem akarnak a szerb kultúra bölcsőjének tekintett Koszovó „feladásáról". 9. Romániai Magyar Szó © A NAGYVILÁG HÍREI © 1996. október 1. Nemzetközi elismerést kér az új afgán vezetés Az új afganisztáni vezetés nemzetközi elismerésére szólítottak fel a tálib milicisták. „Elfoglaltuk Kabult és ellenőrizzük Afganisztán nagyobbik részét” - közölte a tálibok szóvivője pénteken a Reuter brit hírügynökség tudósítójával. „Felszólítjuk a nemzetközi közvéleményt: ismerjen el bennünket Afganisztán iszlám állam kormányaként”. Ezt Vakil Ahmad, a tálibok szóvivője az ország déli részén lévő Kandahar városban közölte telefonon adott nyilatkozatában. A Kabulból távozott Burhanuddin Rabbani elnököt, Gulbuddin Hekmatjar miniszerelnököt és Ahmad Sah Maszud katonai főparancsnokot „a nemzet árulóinak" nevezte, amiért amnesztia fejében sem voltak hajlandók lemondani. Bárhol is tartózkodjanak jelenleg, át kell őket adni a táliboknak - idézte a brit hírügynökség a szóvivőt. Mullah Mohammad, a tálibok kabuli vezetője kijelentette: azokra a volt állami vezetőkre, akik a hatalomátvétel előtt menekültek el, az iszlám törvények szerinti ítélet vár. Az afgán főváros győzelemittas fanatikus tálib urai vasárnap bejelentették, hogy nem engedélyezik az iszlám gyászszertartást Nadzsibullah kivégzett volt elnök emlékére. A kabuli rádió Iszlámábádban feljegyzett közleménye szerint „nem mondható nemez-i­ dzsazana, vagyis búcsúima Nadzsibullah lelki üdvéért, mivel az elhunyt ártatlan afgánok kommunista gyilkosa volt”. Kvetta délkelet-pakisztáni városban vasárnap nagyszabású iszlám búcsúszertartás volt Nadzsibullah emlékére. A szónokok megbélyegezték a volt elnök kivégzését. Tálib források szerint az iszlám milicisták újabb települést vontak ellenőrzésük alá: ezúttal a Kabultól északra fekvő Parvan tartomány fővárosa, Csarikar felett vették át a hatalmat - jelentette a Reuter. Az AHP pakisztáni afgán hírügynökség arról számolt be, hogy az iszlám milicisták folytatják az előrenyomulást a kormányerők Kabultól északra fekvő, dzsabulus­-sziráji katonai támaszpontja felé. A milicisták szerint Rumahuddin Rabbani elnök Kabul ostroma elől híveivel együtt ide menekült. Az AP hozzátette: Afganisztánban újra zűrzavar uralkodik, s a figyelem újra az olaszországi számű­zetésben élő király, Mohamed Zahir Sah felé fordul. Az egykori uralkodó érdeklődve figyeli azokat a jelentéseket, amelyek szerint a tálibok üdvözölnék hazatérését, bár szóvivője szerint hivatalos meghívót még nem kapott. Egy szuszra... ♦ Izrael sohasem fogja lezárni a Temp­lomhegy alatt megnyitott alagutat - jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök. „Az alagút kétezer éve nyitva áll. Ezentúl nyitva marad örökre"-tette hozzá. ♦ Feloszlatták a japán parlamentet, s ezzel megnyílt az út az előrehozott választások október 20-i megrendezése előtt. ♦ Napok óta nem tud Vazgen Manukján örmény ellenzéki vezérről a felesége. Manukján, a szerdai tüntetés vezetője mentelmi jogának megvonása után tűnt el. Egyes verziók szerint letartóztatták, mások illegalitásba vonulásáról beszélnek. ♦ Brazíliában az Iguagu vízesésnél fejezte ke dél-amerikai körútját Vaclav Havel cseh államelnök. Előzőleg három napot töltött Argentínában, amely Csehország legnagyobb latin-amerikai kereskedelmi partnere. ♦ Szarajevóban meggyilkolták a boszniai muzulmán-horvát föderáció kémelhárító szolgálatának igazgatóhelyettesét. ♦ Öt évvel a Szovjetunió összeomlása után Borisz Jelcin bejelentette, hogy október 21-től új útleveleket adnak ki Oroszországban. Ezeken már nem szerepel a sarló és kalapács. A kommunista jelkép helyét a kétfejű cári sas veszi át. ♦ Emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt tizenöttől húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélt egy albániai bíróság kilenc volt kommunista tisztségviselőt. ♦ Tíz méter magas sziklafal zuhant egy ausztráliai fürdőhelyen iskolás gyermekek és szüleik kiránduló csoportjára. Négy felnőtt és öt gyerek életét vesztette. Egy szuszra ••• Korea Behatolási akció kezdete volt Dél-Koreában Ki Szhocban belőtték az országba tíz nappal ezelőtt behatolt észak­koreai tengeralattjáró helyettes parancsnokát. A 38 éves Ju Rim egyike volt annak a feltétetezések szerint öt észak-koreai behatolónak, aki egérutat nyert a dél-koreai üldözői elől. A szöuli védelmi minisztérium közlése szerint Ju dél-koreai katonai egyenruhát viselt, és a dél-koreai hadse­regben rendszeresített fegyvert használt. Az észak-koreai tengeralattjáró 26 fős személyzetéből eddig 22-t azonosítottak; a dél-koreai katonák egyet élve fogtak el, tízet lelőttek, tizenegy észak-koreait pedig feltételezések szerint társuk lőtt agyon a partraszállás után. A tűzharcokban négy déli katona is életét vesztené. A tengeralattjáró-közjáték éles szópár­bajt váltott ki a két Korea között, emiatt kérdéses, vajon a KNDK vezetése elfogadja-e az Egyesült Államok és Dél- Korea hónapokkal ezelőtt tett békekötési ajánlatát. Szöul és Washington is azt jelezte: az incidens ellenére él még az arra vonatkozó ajánlat, hogy kezdjenek négyoldalú tárgyalásokat az 1953-ban kötött tűzszüneti megállapodás békeszerződéssel történő felváltásáról. Utakat és katonai repülőtereket kémlelt egy nagyszabású behatolási akció előkészí­téseként az az észak-koreai tengeralattjáró, amelyet a dél-koreai partoknál fedeztek fel tizenegy nappal ezelőtt - áll a szöuli védelmi minisztérium vasárnap nyilvánosságra hozott közleményében. Ez volt eddig a legrészle­tesebb elutasítása annak a phenjani állításnak, amely szerint műszaki hiba okozta a ten­­geralattjáró megfeneklését a déli országrész partjai mentén. A szöuli következtetést az északiak küldetésének mibenlétéről a náluk talált eszközökre, bejelölt térképekre alapozták, továbbá arra, hogy tengeralattjárójuk rakétákkal volt felszerelve, s az ügynökök egytől egyig a gerillahadviselésre kiképzett északi alakulatokhoz tartoztak. A közlemény megjegyezte még, hogy a körzetben uralkodó hullámiránynak megfelelően, ha valóban motorhiba miatt állt volna le a tengeralattjáró, amint azt a KNDK állítja, akkor a vízijármű észak felé sodródott volna, nem pedig száz kilométerre délre a határtól. Dayton szelleme halott... (MTI-Panoráma) - Dayton szelleme halott, s jobb lenne, ha a Clinton-kormányzat Bosznia-Hercegovina békés felosztásán munkálkodna a muzulmánok, a szerbek és a horvátok között, mintsem az egységes, többnemzetiségű boszniai állam látomását kergetné - állítja két újabb amerikai politológus abban a tanulmányában, amelyet amerikai lapjelentések alapján a zágrábi Vjestnik ismertetett. A horvát tömegtájékoztatás rövid időn belül már másodszor adott hírt olyan amerikai tanulmányról - néhány nappal ezelőtt Henry Kissinger volt nemzetbiztonsági főtanácsadó elemzéséről­­, amely elutasítja a Clinton-kormányzat balkáni politikáját, érvekkel támadja a daytoni békemegállapodásban foglaltakat. A Vjesnikben ismertetett elemzést Jean Mearsheimer, a chicagói egyetem professzora és Stephen Van Ever, a Massachusetts Institute of Technology tanára készítette, leszögezvén, hogy elkerülhetetlen Bosznia-Hercegovina felosztása a területén élő három nép között. Azt állítják, hogy a Clinton-kormányzat a volt Jugoszlávia vonatkozásában „a barikád rossz oldalára állt”, s téved John Kornblum, az európai ügyekkel foglalkozó amerikai államtitkár-helyettes, ha azt állítja, hogy az Egyesült Államok olyan Bosznia megteremtésén fáradozhat sikerrel, amelyben együtt tudnak élni a muzulmánok, a szerbek és a horvátok. A két politológus szerint a boszniai választások elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a felosztás elkerülhetetlenségére. A daytoni megállapodás érvényre jutásával ugyanis Boszniában azonnal etnikailag homogén területek alakulnak ki, mert minden népcsoport képviselői azokra a területekre települnek át, amelyek népük ellenőrzése alá tartoznak. A legjobb példa erre Mostar, amely továbbra is etnikailag megosztott, éles határvonal választja el egymástól a bosnyákokat és a muzulmánokat, vagy az a százezer muzulmán, akiknek tömegei csak ebben az esztendőben települtek át a bosnyákok felügyelete alatt álló területekre. A két professzor ismertette a US Information Agency egyik boszniai felmérésének adatait, amely szerint a boszniai szerbek 95 százaléka inkább Szerbiában, mint Boszniában látja biztosítottnak jövőjét, a horvátok 88 százaléka Horvátországban, míg a bosnyákok 97 százaléka ellenezné a felosztást. A muzulmánok 65 százaléka igennel, a boszniai szerbek 96 és a boszniai horvátok 95 százaléka nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az egységes Bosznia megteremtése le­het-e olyan cél, amelyért feláldozná saját életét. A tanulmány szerint a muzulmánok többsége olyan egységes Bosznia-Hercegovinát képzel el, amelyben csak a muzulmánok kormányoznának. A szerzők szerint az egységes Boszniáért vállalt amerikai fellépés az amerikai politikai hagyományoknak is ellentmond, hiszen több világbirodalom, multietnikai birodalom omlott össze az utóbbi 100 évben, s az akkori amerikai politikusok nem avatkoztak be. Ebben az összefüggésben említették az Osztrák-Magyar Monarchia, a török birodalom összeomlását, majd a brit és a francia gyarmati rendszer szétesését, később a pakisztáni, a szovjet, az etióp, majd a jugoszláv képződmények darabokra szakadását. A szerzők szerint mindez a „modern nacionalizmus" következményeként történt, s az említett esetekben az amerikai kormányzatok kellő bátorságot tanúsítottak, hogy szabad folyást biztosítsanak az események természetes alakulásának. A Clinton-kormányzat politikája, amely Bosznia- Hercegovinában szembehelyezkedett e nacionaliz­mussal, kudarcra van ítélve - vélik a szerzők, akik szerint kivitelezhetetlen az egységes Bosznia megteremtése. Véleményük szerint Washington három lehetőség közül választhat.­­ Továbbra is a daytoni megállapodást erőlteti. Azonban az IFOR erőinek kivonása után ismét kitörnek az összecsapások, a nemzetiségeket most elválasztó­­határokat megváltoztatják, a kisebbségi helyzetbe kerülő népcsoportokat terrorizálják, a horvátok és a szerbek nagyon könnyen összefoghatnak a muzulmánok ellen, akik végezetül saját állam nélkül maradhatnak.­­ Az Egyesült Államok meghosszabbíthatja katonái boszniai állomásoztatását, de nem maradhat örökre baby-sitter az elégedetlen nacionalista világban, ezen kívül ezt az amerikai közvélemény sem engedné meg. • Washington elvethetné a daytoni megállapodást, s hozzáfoghatna Bosznia békés felosztásához, életképes, nemzetközileg garantált határokkal rendelkező, kis muzulmán államot alakíthatna ki területcserékkel, amely nagyobb is lehetne annál, mint amekkora területet most a muzulmánok ellenőriznek. A két politológus szerint Bosznia felosztása elkerülhetetlen akár az egyik, akár a másik okból, s a kérdés csak az, hogy mennyi életet fognak még addig feláldozni Bosznia-Hercegovinában. Ha minőségi tejterméket óhajt, keresse a COVALACT emblémájúakat! )­ termékeit ajánlja vásárlóinak: › vaj ~ 15 g-os csomagolásban fájt› Hawai és Magic szendvics-fagylalt › Fagylalttorta -0,5 és 1 kg-os 1§ ~ 26%-os zsírfokú tejpor - 0,5 kg-os Íg­y különféle aromájú fagylaltporok-100 és 200 g-os­­­pudingok - 100 g-os Az Rt. címe: COVALACT, Sepsiszentgyörgy, Str. I­linca Oltului, nr. 1Tel.: 067-313 981, fax: 068-153 058. (R.323) OSTERBRAU mini sörgyárral @ an Os D©Qa 1 3113 Keresse a FEKETE ENTERPRISE céget Bukarestben a TIB'96 ki­állításon, a 75-ÖS pavilonban 1996. október 07-től 12-ig, vagy az alábbi címen Magyarországon! Az OSTERBRAU sörüzemek mellett szólnak: x kitűnő bajor minőségű világos sör kellemes, cseh típusú barna sör a sörüzem kis helyigényű létszámigény: min. 2 fő gyors szállítási határidő gyorsan megtérülő beruházás jó referenciák szerte a világban (Németországtól Kínáig, a Kanári-szigetektől Szibériáig) A TIB'96 kiállítás ideje alatt leszerződött üzemekre tisztelt kedves x X X X X X vevőink 10% árengedményt kapnak! Korlátozott mértékben részletfizetésről eladásáról is szó lehet! valamint használt üzem­re C*­ FEKETE ENTERPRISE Magyarország, 2200, Monor Bánffy Dezső u. 25. Tel: 00-36-30-450052 Tel-fax: 00-36-29-414829 Jelcin mondjon le! Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök vasárnap egészségi állapota miatt lemondásra szólította fel a szívműtétre váró Borisz Jelcint. Gorbacsov úgy vélekedett, hogy Jelcin lemondása mind az orosz államfőnek, mind pedig az országnak hasznára válna, és lehetőséget teremtene az előrehozott elnökválasztásra. A volt elnök szerint, ha sikeres lesz is Jelcin szívműtétje, és felépül, az államfő egészségi állapota már nem teszi lehetővé elnöki kötelezettségeinek teljes körű gyakorlását. A mindössze néhány órás mostani megengedett munkája elfogadhatatlan egy orosz elnök számára - mondta Gorbacsov. A most 65 éves Mihail Gorbacsov az SZKP vezetőjeként Jelcint 1985-ben a szverdlovszki pártbizottság éléről hívta Moszkvába. Jelcin azonban szembekerült egykori pártfogójával. Kettőjük politikai vetélkedése Jelcin győzelmével végződött, miután a Szovjetunió felbomlásával a független Oroszország elnökeként öt éve Jelciné lett a hatalom Moszkvában. NATO-bővítés Primakov: Moszkva ellenzi, de elkerülhetetlen Az orosz külügyminiszter először vélekedett úgy, hogy a NATO bővítése elkerülhetetlen, Moszkva viszont változatlanul nemlegesen viszonyul hozzá. A New Yorkban tartózkodó Jevgenyij Primakovot az orosz média idézte. Az orosz diplomácia vezetője elismerte, hogy országa nem tudja megakadályozni a bővítést. Moszkva egyes partnerei tisztában vannak azzal: mindent meg kell tenni, hogy a bővítés ne befolyásolja Oroszország és a Nyugat viszonyát.­­ A NATO terjeszkedése megfelelő lépésekre, sok megállapodás felülvizsgálatára késztet bennünket - mondta. Primakov konkrétan megemlítette az európai hagyományos fegyverzetcsökkentési megállapodást, amelyet szerinte a realitáshoz kell igazítani. „Nem értem, hogy miért van minderre szükség. Azt mondják, hogy a közép-európai országok kopogtatnak a NATO kapuján. Mi viszont azt mondjuk, erre nincs szükség. A NATO hallgasson ránk is - mondta Primakov. - Nincs szükség elválasztó vonalakra, amelyek bizonyos mértékben újjáélesztik a hidegháborús közhelyeket. Nem hiszem, hogy elképzelhető lenne a visszatérés a hidegháborúhoz, de a NATO bővítése befolyásolhatja a dolgokat. Nem akarom, hogy mindez kihasson az orosz-amerikai viszonyra” - mondta Primakov orosz médiajelentések szerint. Előzőleg Borisz Jelcin elnök jelezte, hogy Moszkva esetleg kész megbékélni a NATO bővítésével, de ehhez a Nyugatnak előbb Oroszországgal kell megállapodásra jutnia. Jelcin - Igor Rogyionov védelmi miniszterrel szombaton a kórházban találkozva - nem említett erről a megállapodásról konkrétumokat. A rendszerint a hivatalos moszkvai álláspontot közvetítő ORT tévétársaság szombat esti híradójának kommentárja szerint a NATO elkerülhetetlen bővítése esetén Moszkva részéről „helyénvaló az alku”. Hamis reményt keltett A New York Times az ötvenhatos tanácskozáson feltárt iratokról Az ötvenhatos eseményekről rendezett budapesti tudományos tanácskozásról beszámolva a The New York Times szombati számában kiemelte, hogy a most napvilágra került iratok megerősítik azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a Szabad Európa Rádió kommentárjai a küzdelem folytatására biztatták a magyarokat, azt a hamis reményt keltve bennük, hogy a nyugati segítség bármely pillanatban megérkezhet. A Jane Perlez által jegyzett tudósítás a többi között ismertette William Griffithnek, a müncheni székhelyű rádióadó egykori politikai tanácsadójának belső használatra készült memorandumát, amelyben az áll: egy október 27-én elhangzott adás „meglehetősen világos formában utalt arra, hogy a külső támogatás megtörténik, ha az ellenállóknak sikerül létrehozniuk a központi katonai parancsnokságot”. A cikk megemlítette, hogy nagyon sok magyar mindmáig úgy emlékszik a Szabad Európa akkori műsoraira, mint amelyek óriási reménnyel - mint utóbb kiderült: hamis reménnyel - töltötték el őket. Jane Perlez célzott rá, hogy annak idején a rádióadót részben a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) pénzelte, és a támogatás csak a hetvenes években szűnt meg, amikor a Szabad Európa is egy független szövetségi testület ellenőrzése alá került. A The New York Times beszámolója részletesen foglalkozott azokkal a Washingtonban, Budapesten és Moszkvában feltárt archív iratokkal is, amelyek jelzik, hogy Nyikita Hruscsov szovjet vezető mérlegelte Nagy Imre kormányának az elismerését, de végül is Peking keményvonalú sugalmazására a beavatkozás mellett döntött. A tudósítás idézte Charles Gáti magyar származású politológusnak és Mark Kramer amerikai kutatónak a ötvenhatos eseményekre vonatkozó feljegyzések további nyilvánosságra hozatalát sürgető véleményét. Nemzeti Emlékparkot avattak Recsken Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel szombaton a láger volt foglyait tömörítő Recski Szövetség kezdeményezésére az egykori recski kényszermunka-tábor helyén kialakított Nemzeti Emlékparkot. A területen, a kormány 11 millió forintos támogatásával, felépítették a tábor jellegzetes épületeit - egy barakkot, egy őrtornyot és egy bunkerfogdát. Az államfő ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a recski tábor, istennek hála, mára csupán történelmi emlék, a sztálinizmus emléke, amely látogatóiban felidézi mindazt a félelmet, amelyet a nép egészével szemben érzett az elnyomó hatalom. Európa szelleme - folytatta Göncz Árpád - ma már szerencsére lehetetlenné teszi a recskihez hasonló táborok létreho­zását. Kötelességünk viszont, hogy megő­rizzük a letűnt kor ilyen emlékeit, mert hiszen ez is biztosíték arra, hogy ne váljunk újra hasonló elnyomás szenvedő alanyaivá. A köztársasági elnök kifejtette, hogy Recsk létezésének óriási szerepe volt az 1956-os forradalom kitörésében, hiszen - mint fogalmazott - Recsk nélkül az elkeseredés és a düh vihara nem tört volna ki, ha pedig nem robban ki a forradalom, ma nem avat­hatnánk fel a nemzeti emlékparkot sem. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke, beszédében összefoglalta a tábor történetét. Végül azt hangsúlyozta, hogy az egykori elítéltek legfőbb vágya olyan politikai közélet megteremtése Magyar­­országon, ahol többé nem lehet hasonló tábort létrehozni. Az ünnepség végén az államfőn kívül, a kormány, a politikai pártok, a társadalmi szervezetek képviselői és az egykori rabok, valamint hozzátartozóik koszorúkat helyeztek el a újjáépített barakk falánál. (MTI) Bill Clinton rendelete a gyermektartási díjról Bill Clinton amerikai elnök szokásos szombati rádióbeszédében bejelentette, hogy rendeleti úton betiltotta szövetségi hitelek nyújtását olyan szülőknek, akik rendszeresen nem.U8&znak^jBlaaftt,.^aternabil­i­tási kötelezettségüknek. Közölte azt­ is, hogy országos számí­tógépes rendszert hoznak létre, amelynek segítségével nyilvántartást fognak vezetni a szövetségi juttatásokra jogosult, de a gyermektartási díj fizetését elmulasztó szülőkről. A rendelkezésre álló információk elemzése alapján meg fogják vonni a juttatásokat az érintett személyektől, és a visszatartott pénzekből a gyermektartási díjakat pótolják majd visszamenőleges hatállyal. Szövetségi forrásokból nyolcszáz­millió dollárra becsülték a szóban forgó összegeket. „Senki sem bújhat ki a gyermekek felnevelésének elsődleges felelőssége és kötelezettsége alól" - hangoztatta az elnök. Bill Clinton már a nyár közepén új intézkedéseket és javaslatokat terjesztett elő azoknak a szülőknek a megbüntetésére, akik nem tesznek eleget gyermektartási kötele­zettségüknek. Denverben elhangzott júliusi beszédében aláhúzta, hogy csaknem nyolcszázezer gyermek és egyedülálló anya szabadulna meg a szociális segélyek kérelmezésének terhétől, ha megtalálnák annak módját, hogy miként kényszeríthetnék az elvált szülőket a tartásdíj megfizetésére. Az elnök által említett javaslatok között szerepelt, hogy a postahivatalokban a körözött bűnözőkről készült fotók mellé ragasszák ki azoknak a szülőknek az arcképét is, akik nem fizetnek gyerektartást. Szintén a nyilvános megbélyegzést szolgálta az a kezdeményezése, amelynek alapján az Internet világhálózatán - egy külön honlapon - közzétennék az érintett szülők neveit. Bill Clinton az év elején kötelezte a szövetségi közalkalmazottakat, hogy záros határidőn belül egyenlítsék ki esetleges tartozásaikat. Jóváhagyta azokat az intézkedéseket is, amelyek értelmében kibővítették a szövetségi államok közötti együttműködést és információcserét a „szökésben lévő" szülőkről, illetve kötelezték a segélyekért folyamodó egyedülálló anyákat, hogy nevezzék meg gyermekük apját. Az intézkedések részben az elnök újraválasztási kampányába illeszkednek, és arra hivatottak, hogy bizonyítsák a választók szemében: a jelenlegi kormányzat nagy hangsúlyt fektet a hagyományosan republi­kánus témának számító egyéni felelősség, gyermeknevelési kötelezettség és családi kötelékek vállalására. Elsüllyedt egy orosz utasszállító hajó Szombaton éjjel a Fekete-tenger partjainál, Inkum török település közelében elsüllyedt a Moldova nevű, orosz tulajdonban lévő utasszállító hajó. Fedélzetén 10 - más adatok szerint 18 - főnyi személyzet és egy török vámtisztviselő tartózkodott, utasokat nem szállított - jelentette az ITAR-TASZSZ, a Reuter és az AFP. A Moldova Trabzon kikötőjéből indult - figyelmeztetés ellenére - Isztambulba, javítás céljából. Útközben az erős viharban sziklának ütközött, motorja felmondta a szolgálatot, és süllyedni kezdett. A török hatóságok és a haditengerészet mentőalakulatokat küldött a helyszínre. Az Anatólia török hírügynökség szerint két embert - egy oroszt és a török vámost - sikerült élve kiemelni a vízből, őket kórházba szállították. Az egyik török kereskedelmi rádió jelentése szerint a hajó személyzetének mentőcsónakokon sikerült kimenekülnie a süllyedő hajóról. A Moldovát egy török hajóstársaság bérli 4 éve orosz tulajdonosától. Az úszó szállodává átalakított vízi jármű kedden futott ki Trabzonból, kapitánya a csecsenbarát terroristák által idén januárban elrabolt Avraszija másodtisztje volt. A marosvásárhelyi MOBEX Rt. kedvező árakon eladásra ajánlja kiváló minőségű, a világpiacon is jól ismert és megbecsült termékeit. # stílbútor # rusztikus bútor * korpusz, kárpitos bútorok Bútoraink megtekinthetők Marosvásárhelyt a Csiprioarei 2. szám alatti, illetve a DOMUS bemutató üzletben. Kapcsolatfelvétel és tájékoztatás: tel.: 065—213 620, 065—215 608, fax: 065—219 843.

Next