Romániai Magyar Szó, 1997. június (9. évfolyam, 2367-2402. szám)

1997-06-01 / 2372-2373. szám

1997. május 31. - június 1. Albright a bővítésről: A szövetséget nagyobbá de nem gyengébbé kell tenni (Fóris György/Sintra)­­ A NATO-nak ki kell tartania amellett, hogy a szövet­séghez csatlakozni óhajtó országoknak már a belépés előtt a lehetséges legmaga­sabb szinten teljesíteniük kell a szövetség által rögzített elvárásokat. Másfelől vi­szont a NATO-nak egyértelművé kell tennie Madridban, hogy a mostani bővítés nem lesz az utolsó, és egyetlen európai demokrácia elől sem fogják elzárni ennek lehetőségét - szögezte Madeleine Albright amerikai külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács sintrai ülésén mondott beszédében.­­ „A megosztottság nélküli Európa nem jelent megkülönböztetés nélküli Európát is. Csak éppen ez utóbbinak új hozzáállá­son és realitásokon, nem pedig történelmi előzményeken, vagy földrajzi adottságo­kon kell alapulnia” - tette hozzá. Az új tagok befogadása erősebbé kell, hogy tegye a szövetséget, hiszen olyan országok csatlakozását foglalja magában, amelyek megfelelő módon hozzá tudnak járulni a tagországok kollektív biztonsá­gának szavatolásához.­­ A szövetségnek csakis azon orszá­­gokat szabad most sorai közé fogadnia, amelyek már túljutottak a szükséges reformokon, és világosan demonstrálták, hogy képesek a taggá válással járó kötele­zettségek teljesítésére - mutatott rá. A bővítés nem jelenthet egyfajta, fakultatív kurzusokra szóló „ösztöndíjat”, ez ugyanis aláásná a szövetséget és elriasztaná a nemzeti parlamenteket - vélte beszédében Albright asszony. - Az atlanti szövetségnek ugyanakkor feltétlenül nyitva kell hagynia a további bővítés folyamatát - folytatta érvelését az amerikai külügyminiszter, s emlékeztetett arra, hogy amennyiben hosszabb időre a mostani szélesítés lenne az utolsó alkalom, ez egyszerre lenne kiábrándító hatással a tagságra most hiába váró orszá­gokban, s veszélyeztetné egyúttal a velük folyó együttműködést. Ezen országok számára ugyanis elveszne (a későbbi csatlakozás) ösztönző hatása, és arra ösztönözné őket, hogy biztonságuk szavatolása érdekében „új megoldások felé” forduljanak. A NATO nem ígérhet tagságot senki­nek, de felajánlhatja, hogy olyan me­chanizmusokat működtet, amelyek adott időben megnyitják a taggá válás lehető­ségét az ezt óhajtó és erre érdemes orszá­gok előtt - szögezte le Albright asszony. Francia diplomaták - újságírókkal találkozva - igyekeztek kisebbíteni Albright kijelentésének súlyát, úgy vélekedve, hogy az főként a szlovákoknak szóló célzásként értelmezendő, és Románia jelöltsége változatlanul „erős­nek” számít. A NATO- tagság iránt érdeklődő összes kelet-európai partnerország leszögezte, hogy csakis teljes körű tagságot tud elfogadni, készek viszont vállalni a csatlakozás költségeit, valamint általában is átvenni az atlanti szövetség alapok­mányából eredő valamennyi kötelezett­séget - fejtette ki Javier Solana NATO- főtitkár a tagországok külügymi miniszte­­reinek tett „bővítési jelentésében”. Mint beszámolt róla, a szóban forgó államok leszögezték, hogy taggá válásuk esetén nem áll szándékukban más, szintén csatlakozni óhajtó országok belépésének az útjába állni, és bármi lesz is a madridi csúcs végeredménye, a szövetségnek mindenképpen deklarálnia kell, hogy a bővítés Madrid után is folytatódik. Vége­zetül: valamennyi tagságra törekvő ország értésre adta, hogy jóllehet elismerik a pénteken megalakuló Euro-atlanti Partner­ségi Tanács és a továbbfejlesztett béke­partnerség jelentőségét, de azokat semmi­képpen sem tekintik a teljes jogú szövetségi tagság alternatívájának. Hozzátette: mindegyik ország fel tudott ajánlani számos olyan tényezőt, amely taggá válásuk esetén fontos hozadék lenne a szövetség számára is, másfelől viszont mindannyiukra igaz, hogy egyes terüle­teken van még hátramaradt, teljesítendő „házi feladatuk” is. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő sajtóértekezletén a bővítés alapel­veit taglava hangsúlyozta, hogy előre láthatóan nem várható semmiféle „menet­rend” rögzítése egy esetleges újabb bővítési hullám kapcsán. A szövetség egyik, neve mellőzését kérő illetékese ugyanakkor rámutatott: mielőtt újabb tagfelvételre kerülne sor, bizonyossá kell válnia az első bővítés sikerének. Csakis ez bizonyíthatja általá­ban a bővítés életképességét, és egyúttal a folyamat kiterjesztésnek indokoltságát. A meghívásra kerülő leendő tagok kiválasztása kapcsán Burns hangsúlyozta: nagy figyelmet érdemel Madeleine Albright beszédének az a gondolata, hogy egyetlen ország földrajzi fekvése sem lehet sem pozitív, sem negatív értelemben szempont a bővítési folyamat során. Arra a kérdésre, hogy a tagjelöltekkel szembeni elvárások között mennyire hangsúlyos a védelmi erőkre fordított kiadások nagysága, Burns kitérően úgy válaszolt, hogy kétségtelenül ez is a mérlegelésre kerülő tényezők közé tartozik, de csak mint „az elemek egyike”. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy mit gondolnak majd a bővítés különböző formáiról az amerikai Kongresszus illeté­kesei, miközben a tagországoknak is számolniuk kell az újabb tagfelvételek költségeivel - jegyezte meg az „ötös”, vagy „hármas” tagfelvételekkel kapcso­latos amerikai álláspontot firtató sokadik kérdésre adott válaszában Madeleine Albright, az Észak-atlanti Tanács csütör­tök este Sintrában véget ért ülése után tartott sajtóértekezletén. Záró sajtóértekezletén Solana utalt arra, hogy a csütörtöki találkozó alapvető célja a madridi csúcsra készülő dossziék előkészítése volt, amelyek között a bővítés csupán az egyik fontos témát jelentette. Emlékeztetett, hogy maga a madridi találkozó sem „bővítési csúcs” lesz, hanem sokkal tágabb összefüggésben az európai biztonságnak szentelt ülésre készülnek, jelentős változásokat hajtva végre a szövetség belső és külső kapcsolatrendszerében. A vörös borjú eljövetele (MTI-Panoráma)­­ Egyesek szerint felbukkanása a Messiás közeli eljövetelét jelzi, s tisztelettel tekintenek rá. Mások veszélyessége miatt elpusztítását követe­lik, sokan viszont egyszerűen nevetsé­gesnek tartják a felhajtást körülötte. Az izgalom oka Izraelben nem más, mint egy vörös borjú. - A vörös üsző (nőstényborjú) születése a legfontosabb jele annak, hogy rend­kívüli időszakban élünk - jelentette ki Gerson Solomon, egy olyan radikális zsidó csoport szóvivője, amely a rómaiak által lerombolt jeruzsálemi zsidó templom újjáépítését követeli. A múltban a vörös borjú hamvait ta­vaszi forrásvízzel vegyítették és a magas rangú papok a templomba lépés előtt ezzel ez eleggyel tisztították meg magu­kat. A Melody névre hallgató borjú fel­bukkanása a vallási szélsőségesek körében felerősítette a templom újjáépítésére vonatkozó követeléseket. A nem vallásos zsidók ellenben időzített pokolgépnek tekintik a borjút, éppen amiatt, mert nem tudni, a radikális csoportok hogyan akarják majd megjelenését saját céljaikra felhasználni, s ez esetleg a békefolyamatot is megakaszthatja. Melody most 10 hónapos. A média és a közvélemény már születése óta sokat foglalkozik vele: az észak-izraeli faluba, ahol született, izraeliek és turisták százai látogatnak el, hogy vethessenek egy pillantást az állatra A radikálisok szerint az egyenletes vörös színű üszőborjak már kihaltak Izraelben. Melodyt alaposabban megvizs­gálva látható rajta is néhány fehér szőrszál, sőt szempillája is csak tövénél vörös, de a vége már sötét. Anyja egy átlagos fekete-fehér tehén, amelyet egy ismeretlen svájci bika spermájával termékenyítettek meg. A realistább izraeliek viszont abszurd­nak tartják a vörös borjú körül kialakult nagy hűhót. Egy tel-avivi grafikus például úgy nyilatkozott: igen aggasz­tónak tartaná, ha az ilyen és hasonló jelek alapján kellene fontos döntéseket hozni. Halálokok (MTI-Panoráma)­­ A „jómód betegségei­be”, úgy mint a szív- és érrendszeri megbete­­gedésekbe, valamint az agyi érkatasztrófákba a fejlődő világban többen halnak bele, mint a gazdagabb országokban, állapították meg egy, a Világbank felkérésére készített jelentés szerzői. A halálesetek okait összegző fel­mérést a Lancet című londoni orvosi lap ismertette. Megdöbbentő az a megállapítás, írja a Reuter, hogy szívbetegségben, főként szívro­hamban világszerte többen halnak meg, mint bármilyen más betegségben. A kanyarónak és a közúti baleseteknek több a halálos áldo­zata, mint a háborúknak, és a nők által világ­szerte elkövetett öngyilkosságoknak több, mint a fele Kínában fordul elő. 1990-ben az elhalálozások fő okai a követ­kezők voltak: szívbetegség (6,3 millió), agy­vérzés (4,4 millió), alsó légúti fertőzések (4,3), hasmenéses beteségek (2,9 millió) és szü­letési rendellenességek (2,4 millió) - hangzik a jelentés. Tíz haláleset közül egyet sérülés okozott. A jelentés szerzői nem tartják meglepőnek, hogy a fejlődő világban a szívbaj és a szélhűdés annyira gyakori, hiszen a gazdag országok sok zsírt és cukrot tartalmazó étrendje és a mozgáshiányos életmód már ott is elterjedt. A rákos megbetegedéseknél a hatmillió halálesetből mintegy 2,4 millió az iparilag fejlett országokban és Kelet- Európában következett be, a többi viszont a fejlődő régióban. A kevésbé fejlett országok­ban 1990-ben már 50 százalékkal több rákbetegség okozta haláleset fordult elő, mint a fejlett országokban. A 15 és 44 év közötti nők körében a halál­eseteket elsősorban a terhességből és a születésből következő komplikációk okozták, az esetek tíz százalékában pedig a tuberku­lózis volt a felelős. Kínában ebben a korcsp­­ortban becslések szerint négy haláleset örül majdnem egy öngyilkosság követke­ménye, Indiában pedig az égés jelent halálos veszélyt a nők számára. Az 1990-ben bekövetkezett 50,5 millió haláleset első tíz oka közül sok megelőzhető lett volna, idézi a Reuter a brit orvosi szak­lapot. Dohányzásellenes politikával, az ipari szennyezés csökkentésével, a kiegyensúlyo­zatlan étrend javításával és az aktívabb életmódra, több testmozgásra ösztönzéssel részben talán megelőzhető négy ok, vagy legalábbis jelentősen csökkenthető az ezekből eredő halálozások száma: a szívbetegség, az agyvérzés, a krónikus tüdőbaj és a tüdőrák. Az igazi meglepetésnek a lap azt tartja,­ hogy az öngyilkosságok száma több volt, mint az AIDS miatt bekövetkező haláleseteké, s hogy többen fulladtak meg, mint ahányan háborúban haltak meg. „Érdemes eltűnődni azon, hogy mennyivel több pénz megy el a HIV-fertőzés kutatására, mint az öngyilkosság okainak felderítésére vagy a közúti balesetek megelőzésére” - írja a lap. Clinton európai kijárója - „Tony Clinton” - ¥ Magyaroszág­ híre a nagyvilágban * Megosztottság vagy megkülönböztetés nélküli Európa *■ Melody 10 hónapos - abszurd hűhó * A „jómód betegségei” ¥ NATO-ukrán „charta” - ünnepélyes parafálás (Fóris György/Sintra)­­ A NATO- ukrán megállapodás véglegesítése egyértelműen tükrözi a szövetség azon elkötelezettségét, hogy támogassa egy demokratikus Ukrajna függetlenségét, illetve Ukrajna elkötelezettségét az európai integráció mellett - jellemezte Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter a megállapodás csütörtöki parafálását. Hennagyij Udovenko ukrán külügymi­niszter NATO-beli kollégáival együtt a délutáni órákban látta el kézjegyével a - véglegesen Madridban aláírásra kerülő - dokumentumot, amelynek elnevezése: „Charta a NATO és Ukrajna megkülön­böztetett partnerségéről”. Az egyezmény - az Oroszországgal aláírt Alapító Okirathoz hasonlóan - nem igényel majd ratifkálást. Udovenko a parafálási ceremónián mondott beszédében úgy vélte, hogy az új tagok madridi meghí­vása, valamint a NATO-orosz és a NATO-ukrán megállapodások együtte­sen „minőségileg új biztonsági környe­zetet teremtenek a transzatlanti térség­ben”. Ukrajna 1995 szeptemberében végle­gesítette a NATO-ukrán kétoldalú béke­partneri együttműködés munkatervét, s már akkor külön nyilatkozatban elviek­ben rögzítették az ennek keretein is túllépő kooperáció szükségét és lehető­ségét. Az Oroszországgal folyó alkudo­zások mellett a NATO-ukrán egyezmény ügye egy időre háttérbe szorult, majd az elmúlt félévben ismét előkerült, s azóta gyorsított tempóban foglalkoztak vele: a tagországok nagyköveti tanácsa idén februárban szavazott meg konkrét man­dátumot a megállapodás megtárgya­lására. A kezdeti fázisában sok ukrán igény egybecsengett a Moszkva által is megfogalmazott elvárásokkal (így Kijev is sokáig jogilag kötelező érvényű szerződést szeretett volna kötni). A „charta” végül is sokban hasonló az orosz okmányban foglaltakhoz - így a leendő együttműködés lehetséges téma­köreinek jó része itt is „visszaköszön" -, de számosak és lényegesek az elté­rések is. A legfontosabb, hogy Moszk­vától eltérően Kijev nem ellenezte a NATO küszöbönálló bővítését - bár az atomfegyverek telepítését az új tagor­szágok területére Ukrajna sem tudta volna elfogadni. Lényeges eltérés, hogy szemben a havonta ülésező NATO-orosz állandó közös tanáccsal, Ukrajna esetében csupán a megállapodásban foglaltak teljesülését ellenőrző „bizottságot” hoztak létre, amely évente kétszer ülésezik. Nyugati elemzők a romániai reformokról Románia reformprogramja jó úton halad, ám további lépéseket kell tennie gazdasága átalakításáért és a külföldi befektetők bizalmáért - vélekedik David Mars, az SBC Warburg szakértője. Elsősorban a privati­zálással és a portfolió-beruházási tör­vénnyel kell előbbre lépni - mondta, hozzá­téve, hogy sikerült Romániának makroszin­ten stabilizálódnia, ám ez nem jár okvetle­nül együtt növekedéssel, a nagy kérdés a szerkezetváltás. A Reuter véleményfelmérése szerint az ING Barings egyik szakértője úgy látja, hogy már eddig is áramlott pénz külföldről Romániába a kormány programja iránti bizalom jeleként. Parvoleta Shtereva szerint megérett az idő a fájdalmas reformokra és nem szabad elszalasztani a lehetőséget. Más elemzők szerint is eljött az ideje a struktúraváltó lépéseknek, mivel a nyári hónapokban viszonylagos ár-, valutaár,­­folyam stabilitás várható és a kereskedelmi mérleg egyensúlya sem fenyeget meg­bomlással. Az árak liberalizálása révén Románia im­már a valós világban él - mondja a Merrill Lynch elemzője, Andrew Kendingham. A külföldi befektetőknek elbocsátásokkal és vállalati átalakításokkal kell szembesülniük, a kormánynak pedig meg kell mutatnia, hogy végig tudja vinni a folyamatot - teszi hozzá. Romániába 1989 óta csak 2,3 milliárd dollár tőke áramlott külföldről, arányaiban tizedannyi, mint Magyarországra - jegyzi meg a Reuter. Elemzők szerint a román kormánynak ki kell használnia a „mézes­heteket”, nevezetesen, hogy a lakosság még mindig kész elfogadni a reformok törvényeit. Hans van den Broek sa­jtótá­jékoztató­ja Szlovákia nem teljesíti a feltételeket (Reszeli Ferenc/Pozsony)­­ Az egynapos pozsonyi tárgyalássorozata után sajtótájékoztatót tartó EU-főbiztos, Hans van den Broek vélekedése szerint Szlovákia jelenleg nem teljesíti az EU-tagsághoz szükséges politikai feltételeket, s ezért az EU elvárja, hogy Pozsony világos és egyértelmű jeleit adja annak, hogy eltökélt szándéka a demokratikus folyamat és a törvények tiszteletének megszilárdítása. Hans van den Broek csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette: Szlovákia az EU-tagsághoz kötött feltételek teljesítése után lehet az EU tagja, s addig is sok és egyértelmű jelét kell adnia annak, hogy a demokrácia meg­teremtését komolyan gondolja. A továbbiakban az EU már nem éri be a ko­rábbiakban ismétlődő ígérgetésekkel, gyakorlati lépésekre vár. Szlovákiának Európában van a helye, de ezt nem elég deklarálni: a jelölt szerepében a demokratikus intézményrendszer működését, a tényleges jogállamot, tiszteletben tartott emberi jogokat, tiszteletben tartott és gyakorolható kisebbségi jogokat kell felmutatnia. A politikai „erényeken” túlmenően az EU- hoz társulni kívánó országoknak az unión belüli konkurenciában is talpon maradó piacgazdaságot kell működtetniük. „Attól tartok, hogy a Szlovákiában a törvény és demokrácia kormányzása még nem gyökerezett meg kellőképpen. Az EU-ba kívánkozó országoktól nem csupán a demokrácia széles körű elveihez való csatlakozási szándék meghirdetését, hanem ezen elvek gyakorlati megvalósítását is elvárja” - fogalmazott a főbiztos, aki szerint az elvárásnak akkor lehet megfelelni, ha az eltérő véleményekkel szemben nyitottak és tisztelettudók vagyunk. Követelik a kétnyelvű bizonyítványokat A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Országos Tanácsa arra kéri a magyar iskolák igazgatóit, pedagógusait és szülői szövetségeit, hogy folytassák az egynyelvű bizonyítványok elleni titakozást, követeljék a kétnyelvű bizonyítványok visszaállítását. Ha a szlovák oktatási tárca a tanév végén is akadályozni fogja a szlovákiai magyarok alkotmányos jogainak gyakorlását, akkor a szövetség azt ajánlja, hogy diákok ismét ne vegyék át az egynyelvű bizonyítványokat. Azóta, hogy a félévi bizonyítványokat egy nyelven, adták ki, a szlovákiai magyar szülők 55 ezer aláírást tartalmazó tiltakozást juttattak el az oktatási miniszterhez és 70 ezer tiltakozó levelet írtak a tárcának, s ezeket a parlament házelnökének, a kormánynak és államfőnek is eljuttatták. Hétfőn kerül aláírásra A román-ukrán alapszerződés aláírása előtt négy nappal tartott sajtóértekezletén Dumitru Ciausu román külügyi államtitkár csütörtökön visszautasította azokat a nacionalista érveket, amelyek szerint Romániának nem szabad lemondania „történelmi jogairól” és hangsúlyozta, hogy a szerződés megfelel a román nép érdekeinek. Az MTI tudósítójának kérdésére a diplomata elmondta, hogy bár a Románia által kötött alapszerződések mindegyikének megvan a maga önálló sajátossága, a megkötött szer­ződések befolyásolják a követke­zőket. Ennek példájaként említette a Magyarországgal kötött alapszerző­désbe belefoglalt 1201-es ajánlás szerepeltetését az ukrán-román szer­ződésben a román fél javaslatára. A diplomata hangsúlyozta, hogy a Constantinescu román és Kucsma ukrán elnök által hétfőn Constantán aláírandó szerződés nem tesz mást, mint megerősíti az 1947-es béke-­ szerződésben és a Helsinki megálla­podásban Románia által vállalt kötelezettségeket. „Nem merül fel az, hogy most területeket engedünk át, mert ezeket a területeket már 1947- ben átengedték”. „Sokan beszélnek történelmi jogokról, ezeket a jogokat azonban az 1920-as és 1947-es békekon­ferenciákon szentesítették, akkor döntöttek a népek és határok sorsáról az európai hatalmak... Másrészt tudnunk kell, hogy a történelmi jogok a történelemtől függnek, márpedig azt nem csak Románia csinálja, hanem Ukrajna, és főleg az európai nagyhatalmak, amelyek a béke és a Romániát is érintő szerződések garantálói. Ezek ma azt javasolják nekünk, hogy az 1920-es és 1947-es nemzedékek által ránk hagyott terü­leti realitásokra alapozva fejlesszük jószomszédi kapcsolatainkat". „Mi, a mai nemzedék nem áldoz­hatjuk fel a mai és a jövő nemzedé­kek érdekeit egy olyan politika folyta­tásával, amelyet a múlt nosztalgiáira, az 1940-47-es évek eseményei által kiprovokált érzelmekre alapoznak. A mai Románia érdekei azt paran­csolják, hogy megbékélési politikát folytassunk szomszédainkkal, úgy, ahogy ezt más, hozzánk hasonló helyzetben lévő országok - Lengye­lország, Csehország, Magyarország, Szlovákia - teszik”. ▼ HATTER ▼ HATTER ▼ HATTER ▼ HATTER ▼ HÁTTÉR ▼ HÁTTÉR • HÁTTÉR • KORSZERŰ MAGYARORSZÁG-KÉPRE VAN SZÜKSÉGÜNK Beszélgetés: Tabajdi Csaba államtitkárral (MTI-Press) A MAGYAR PARLA­MENTBEN MÁSODSZOR RENDEZIK MEG A MAGYARORSZÁG-2000 KON­FERENCIÁT. A TANÁCSKOZÁSRA - AMELYNEK KÖZPONTI TÉMÁJA MAGYARORSZÁG KÉPE A NAGYVI­LÁGBAN - MINTEGY 300 VENDÉ­GET, KÖZTÜK 150, KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYART VÁRTAK-VÁRNAK MÁJUS 30-ÁN ÉS 31-ÉN. Az esemény alkalmából az MTI­­Pressnek interjút adott Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. - Kezdjük a központi témával: milyen ma hazánk híre a nagyvilágban? - Alapvetően jó. Az elmúlt 50 évben Magyarország két alkalommal is megha­tározó szerepet játszott az európai politi­kában: 1956-ban és 1989-1990-ben. Nyu­godtan mondhatom, hogy az országot mind az 1990 előtti, mind az azutáni reformok­ teljesítménye alapján pozitívan ítélik meg. Ezt reményeink szerint jelzi majd a júliusi madridi NATO-csúcsér­­tekezlet és az is, hogy az elsők között kezdhetjük meg csatlakozási tárgyalásain­kat az Európai Unióval. Ennek ellenére, különösen a média és az informatika világában - hiszen a jó bornak is kell cégér - tudatosan kell formálni a Magyar­­ország-képet. Vannak korábban kialakult sztereotípiák: külföldön ismert a magyar népzene, a puszta világa, Bartók zenéje, s ugyanez elmondható a magyar humorról is. A konferencia azt is szolgálja, hogy a leegyszerűsített képet korszerűsítsük. - A magyar külpolitika fő célja az ország euroatlanti integrációja. Miképp kívánja segíteni e cél elérését a neves vendégeket felvonultató tanácskozás? Lobbyzás az anyaországért - Az a központi kérdés, hogyan lehetne hatékonyan megszervezni személyek, szervezetek azon hálózatát, a „magyar lobbyt”, amely Magyarország teljesítmé­nyét ismerteti a világgal. Ebben sokan és sokat tudnak segíteni, hiszen a honfitár­saink közül szép számmal komoly pozí­ciót töltenek be Nyugat-Európában és az­­ Egyesült Államokban. Amikor miniszter­­elnökünk tavaly első ízben kezdeményez­te ezt a tanácskozást, megoldatlan volt Magyarország és a Nyugaton élő magya­rok intézményes kapcsolata. Ma már a „lobbyháló” - amelyet folyamatosan tájékoztatni szeretnénk az ország dolgairól - egyre tudatosabban működik. Ezért ala­kult egy tárcaközi bizottság, amely folyamatosan dolgozik, ezt a tanácskozást is előkészítette. Az állandó kapcsolatrend­szer kiépítése természetesen hosszabbb időt igényel. - Milyen szervezetek működnek közre a korszerű Magyarország-kép kialakításában? - Kormányszinten az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Minisztérium a felelős. Jelentős a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium szerepe azzal, hogy fenntartja a külföldi magyar kulturális intézetek hálózatát. A hiteles országképért sokat tesz a Külügyminisztérium is, s álta­lában a diplomatáink. Igen fontos partner a Magyar Tudományos Akadémia: akti­vitásának legutóbbi példája a magyar tudósok kollégiumának megalakítása. A problémát elsősorban a hatékony együtt­működés hiánya okozza. A tanácskozás e gond megoldására is választ keres. - Ön is említette, s általános a véle­kedés: Magyarország az elsők között csatlakozhat a NATO-hoz és tárgya­lásokat kezdhet az Európai Unióval a csatlakozásáról. Ugyanez nem mondha­tó el a szomszédos országokról. Hogyan érintheti ez az ott élő mintegy hárommilliós magyar kisebbséget? A határon kívüli magyarok érdeke­ ­ Elsősorban a schengeni egyezményből adódó kötelezettségeink okozhatnak majd gondokat a magyar-magyar érintkezésben. Fel kell arra is készülnünk, hogy a csatla­kozásunk ne okozzon törést a kapcso­lattartásban. Történelmi adottságunkat és a határainkon túl élő magyarság iránti alkotmányos kötelezettségünket be kell építeni az európai kapcsolatrendszerbe. Minden bizonnyal a mostani tanácsko­záson is szó esik arról, hogy miképpen kezelje a magyar politika azokat a sajátos ellentmondásokat, amelyek az eltérő integrációs dinamikából fakadnak.­­ Visszatérve az aktuális Magyar­­ország-képre, tudomása szerint mennyiben rontotta hírünket, hogy egy botrányos túlszámlázás nyomán kiderült: vannak olyan éttermek, szórakozóhelyek, ahol a vendégek megkopasztása immár rendszer­essé vált. Egyetért-e azzal, hogy a sajtó is hibás, mert rossz hírünket keltette?­­ Bizonyos nemzetközi sajtóorgá­numok, a mögöttük álló pénzügyi érdekelt­ségekkel együtt kihasználták ezt az ügyet, ami sajnos kihasználható is volt. Azokra az országokra gondolok, amelyekkel az idegenforgalomban versenyben állunk. A magyarországi sajtó nem hibáztatható, csak a tükröt tartotta. Véleményem szerint az illetékes hatóságoknak korábban kellett volna olyan lépéseket tenni, hogy ilyen eset ne történjen meg. Remélem, idejében jött a figyelmeztetés. Egyébként azért is szükség van átgondolt és koordinált országkép-formálásra, hogy egy ilyen negatív jelenséget tudatosan, törvényes eszközökkel, a szakma szabályainak megfelelően lehessen ellensúlyozni. ­ Rendeződött a Kárpáti­­ Igaz Szó helyzete­­ (Varga Béla/Ungvár)­­ Rendeződött az­­­­ ukrajnai magyarság legfontosabb lapjának, az i­­ Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szónak a j i helyzete. Az Ungvári Televízió csütörtök délutáni j i magyar műsorában közölt hír szerint Kárpátalja' ! megye állami vezetőinek és Erdélyi Gábor | ' főszerkesztőnek a közbenjárására a Kárpáti Igaz ! ! Szó visszakapta a folyamatos megjelenteté-!­­ séhez nélkülözhetetlen, de nemrég megvont [ ! kedvezményeket.­­ ! ! Az Anyanyelvi Konferencia­­ sajtótájékoztatója A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi i I Társasága (Anyanyelvi Konferencia - AK) ez évi ú­j működéséhez 30 millió forint költségvetési j­ó támogatást kapott. Az összeg háromnegyedét i­s saját, illetve más szervezetek által kezdeménye­ j­­­zett programok megrendezésére fordítják -­­­­ mondta Pomogáts Béla, az Anyanyelvi kon­­­­­­ferencia elnöke csütörtökön a szervezet választ-t­t­mánya ülésének szünetében tartott sajtótájékoz­ t­­­tatóján. Rendezvényeiket a magyar nyelv­­­j védelme jegyében és a Magyarok Világszö­­j­t vetségével (MVSZ) márciusban megkötött i­s megállapodásban foglaltaknak megfelelően' ! szemezik ! j E dokumentumai közösen is fellépnek a j i kisebbségi magyarság anyanyelvhasználatának i j korlátozása és a kisebbségi magyar kultúrák | i fejlődését veszélyeztető támadások ellen, i j továbbá nyelvművelési és nyelvvédelmi prog- j­­­ramokat dolgoznak ki. Az Anyanyelvi Konfe-|­­ rencia idén tanácskozást rendez az anyanyelvi | i jogokról és a kárpát-medencei magyar ■ ! könyvkiadás helyzetéről. i i Személyi változások a VMSZ-ben (Németh András/Belgrád) - A Vajdasági ■ j Magyar Szövetség (VMSz) tanácsának legu­­­­­­tóbbi ülésén jelentős személycserékre került sor: s s a kedd este tartott titkos szavazáson a párt i i tanácsa megvonta a bizalmat Tóth Horti Gábor, i ! Bálint Antal, Rácz Szabó László és Hódi Sándor i i elnökségi tagoktól, s Tóth Horti Gábort és Bálint i­­ Antalt egyben felmentette alelnöki tisztségéből.­­ Egeresi Sándor a párt ügyvezető alelnöke -­­­­ akinek a párt valamennyi vezetőjére, köztük i­s Kasza József elnökre is kiterjedő bizalmi­­­ó szavazáson bizalmat szavazott az elnökség - az ú­j MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a két i­s megüresedett alelnöki tisztet a VMSZ veze-t­­­tőségének döntése értelmében Dudás Károly és J ! Pál Károly kapta. A VMSZ Tanácsa arról is j­s döntött, hogy az elnökség négy új tagja Berta J ! Ferenc, Dudás Károly, Müller Éva és Bacskulin­y­­ István legyen. A marxizmus letűnt, de hatása még él... (Tóth Loránd/Varsó)­­ ...jelentette ki a­­j csütörtöki úrnapi szentmise alkalmából Józef­­­­ Glemp, a lengyel katolikus főpap. A bíboros f­­ prímás hangsúlyozta: „ezeknek az embereknek i­­ a lelki szabadság rendkívül kellemetlen dolog, s [ mivel élesen ütközik materialista világnev­j­­­zetükkel. A főpap szerint a marxista ideológia az élet­­­i valamennyi területét áthatotta, egyáltalán nem i­s szólt viszont a szabadságról. „A marxizmusban a­­­­ szabadság fogalma kizárólag a politikai harcot i­s szolgálta, a szabadság határait a párt határozta k­i meg, s minden, amit nem sikerült alávetni a párt i­s diktátumának, az osztályellenségnek és k­i üldözendőnek tekintetett. Ezek közé tartozott az­­ ! egyház is” - mondta Glemp bíboros.­­ ! Clinton „turistaprogramja” . A hagyományosan „különleges” brit-amerikai­­­i kapcsolatok új hajnala valóban hajnalban i­s kezdődött, mégpedig a választásokon, amikor J­s Clinton, hangsúlyozottan törekedve arra, hogy i­s elsőként gratulálhasson Blairnek az elsöprő ú i győzelemhez, már hajnali fél háromkor i­s felcsöngette a Labour-vezért. A két vezető­­­i kölcsönös rokonszenve egyes brit - főleg a | [ Munkáspárt baloldala felől hallható - vélemények [ i szerint már-már azzal fenyeget, hogy Blairt a­­­j világ „Clinton európai kijárójának" fogja tekinteni. |­­ Ezek­et az aggodalmakat tovább erősítik azok az [ [ ironikus amerikai sajtócikkek, amelyek a brit [ [ kormányfőt már csak mint “Tony Blintont"­­ ! emlegetik. Clinton londoni napirendjén - ahogy a brit [ [ fővárosban nem hivatalosan fogalmaznak - a [­­ „látszat kedvéért” szerepelnek olyan tárgyalási j ! témák, mint Észak-Írország és a NATO-bővítés,|­s az elnöki házaspár nyolcórás londoni megállóját­­­s azonban gyakorlatilag minden elemzés kötetlen i­s turistaprogramnak tekinti. Baki a beiktatáson A Kongói Demokratikus Köztársaság új f­ő elnökének beiktatásába némi szépséghiba i­s csúszott a legfelsőbb bíróság elnökének , s tévedései következtében.­­ Az eskü szövegét olvasva a bíróság elnöke i­­ először is Joseph-Laurent-Désiré-nek titulálta az i­r új köztársasági elnököt, Laurent-Désiré Kabilát -­­­­ írta az AFP. A bukott elnök, Mobutu Ses­e Seko -i - eredeti nevén Joseph-Désiré Mobutu - emléke­­­i élénken élhetett a bírósági elnök emlékeze­t­­­tében, aki a régi rendszer alatt is hivatalban volt.­­­­ A tömeg hevesen hurrogott, de a legfelsőbb i­s bíróság elnöke érzéketlen maradt. Zaire-i tömegmészárlások John Shattuck, az emberi jogokért felelős f [ amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Richard­­­­ Bogosian, az amerikai elnök megbízottja az ú­j afrikai Nagy-tavak térségébe csütörtökön i­s felszólította a hatalomra jutott zaire-i lázadókat, s­­ hogy segítsenek kivizsgálni a ruandai hutuk­a­i tömeges lemészárlásáról érkezett jelentéseket, i­­ és vessenek véget a gyilkosságoknak. A magas ragú washingtoni tisztségviselők i­s sajtótájékoztatójukon egyúttal közölték, hogy az ú­j amerikai kormányzat fokozza a Kongói­­­­ Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) új­­­j vezetésére nehezedő nyomást annak érdeké­­j­é­ben, hogy támogassák a tömeggyilkosságok i­j feltárására kezdeményezett ENSZ-vizsgálatot. A kisebbségek helyzetét értékelte . A pécsi bolgár, cigány, horvát, német és a­­ szerb kisebbség helyzete eltérő színvonlú i­s ugyan, de a város anyagi lehetőségeihez képest i­s felelősen gondoskodik jogaik érvényesítéséről,­­­j helyzetük javításáról - állapította meg az ú­j önkormányzati képviselőtestület beszámolója,­­­­ melyet csütörtöki ülésén tárgyalt a pécsi [­j közgyűlés. A helyi kisebbségi önkormányzatok [­­ megalakulása után - a működésüket nehezítő [ [ finanszírozási problémák ellenére - szerve- [­­ zettebbé vált a kisebbségek élete, intézménye-| j fedett érdekeik érvényesítése és a kultúrájuk j i megőrzését célzó kezdeményezéseik sokasága. !

Next