Romániai Magyar Szó, 1997. június (9. évfolyam, 2367-2402. szám)
1997-06-01 / 2372-2373. szám
1997. május 31. - június 1. Albright a bővítésről: A szövetséget nagyobbá de nem gyengébbé kell tenni (Fóris György/Sintra) A NATO-nak ki kell tartania amellett, hogy a szövetséghez csatlakozni óhajtó országoknak már a belépés előtt a lehetséges legmagasabb szinten teljesíteniük kell a szövetség által rögzített elvárásokat. Másfelől viszont a NATO-nak egyértelművé kell tennie Madridban, hogy a mostani bővítés nem lesz az utolsó, és egyetlen európai demokrácia elől sem fogják elzárni ennek lehetőségét - szögezte Madeleine Albright amerikai külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács sintrai ülésén mondott beszédében. „A megosztottság nélküli Európa nem jelent megkülönböztetés nélküli Európát is. Csak éppen ez utóbbinak új hozzáálláson és realitásokon, nem pedig történelmi előzményeken, vagy földrajzi adottságokon kell alapulnia” - tette hozzá. Az új tagok befogadása erősebbé kell, hogy tegye a szövetséget, hiszen olyan országok csatlakozását foglalja magában, amelyek megfelelő módon hozzá tudnak járulni a tagországok kollektív biztonságának szavatolásához. A szövetségnek csakis azon országokat szabad most sorai közé fogadnia, amelyek már túljutottak a szükséges reformokon, és világosan demonstrálták, hogy képesek a taggá válással járó kötelezettségek teljesítésére - mutatott rá. A bővítés nem jelenthet egyfajta, fakultatív kurzusokra szóló „ösztöndíjat”, ez ugyanis aláásná a szövetséget és elriasztaná a nemzeti parlamenteket - vélte beszédében Albright asszony. - Az atlanti szövetségnek ugyanakkor feltétlenül nyitva kell hagynia a további bővítés folyamatát - folytatta érvelését az amerikai külügyminiszter, s emlékeztetett arra, hogy amennyiben hosszabb időre a mostani szélesítés lenne az utolsó alkalom, ez egyszerre lenne kiábrándító hatással a tagságra most hiába váró országokban, s veszélyeztetné egyúttal a velük folyó együttműködést. Ezen országok számára ugyanis elveszne (a későbbi csatlakozás) ösztönző hatása, és arra ösztönözné őket, hogy biztonságuk szavatolása érdekében „új megoldások felé” forduljanak. A NATO nem ígérhet tagságot senkinek, de felajánlhatja, hogy olyan mechanizmusokat működtet, amelyek adott időben megnyitják a taggá válás lehetőségét az ezt óhajtó és erre érdemes országok előtt - szögezte le Albright asszony. Francia diplomaták - újságírókkal találkozva - igyekeztek kisebbíteni Albright kijelentésének súlyát, úgy vélekedve, hogy az főként a szlovákoknak szóló célzásként értelmezendő, és Románia jelöltsége változatlanul „erősnek” számít. A NATO- tagság iránt érdeklődő összes kelet-európai partnerország leszögezte, hogy csakis teljes körű tagságot tud elfogadni, készek viszont vállalni a csatlakozás költségeit, valamint általában is átvenni az atlanti szövetség alapokmányából eredő valamennyi kötelezettséget - fejtette ki Javier Solana NATO- főtitkár a tagországok külügymi minisztereinek tett „bővítési jelentésében”. Mint beszámolt róla, a szóban forgó államok leszögezték, hogy taggá válásuk esetén nem áll szándékukban más, szintén csatlakozni óhajtó országok belépésének az útjába állni, és bármi lesz is a madridi csúcs végeredménye, a szövetségnek mindenképpen deklarálnia kell, hogy a bővítés Madrid után is folytatódik. Végezetül: valamennyi tagságra törekvő ország értésre adta, hogy jóllehet elismerik a pénteken megalakuló Euro-atlanti Partnerségi Tanács és a továbbfejlesztett békepartnerség jelentőségét, de azokat semmiképpen sem tekintik a teljes jogú szövetségi tagság alternatívájának. Hozzátette: mindegyik ország fel tudott ajánlani számos olyan tényezőt, amely taggá válásuk esetén fontos hozadék lenne a szövetség számára is, másfelől viszont mindannyiukra igaz, hogy egyes területeken van még hátramaradt, teljesítendő „házi feladatuk” is. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő sajtóértekezletén a bővítés alapelveit taglava hangsúlyozta, hogy előre láthatóan nem várható semmiféle „menetrend” rögzítése egy esetleges újabb bővítési hullám kapcsán. A szövetség egyik, neve mellőzését kérő illetékese ugyanakkor rámutatott: mielőtt újabb tagfelvételre kerülne sor, bizonyossá kell válnia az első bővítés sikerének. Csakis ez bizonyíthatja általában a bővítés életképességét, és egyúttal a folyamat kiterjesztésnek indokoltságát. A meghívásra kerülő leendő tagok kiválasztása kapcsán Burns hangsúlyozta: nagy figyelmet érdemel Madeleine Albright beszédének az a gondolata, hogy egyetlen ország földrajzi fekvése sem lehet sem pozitív, sem negatív értelemben szempont a bővítési folyamat során. Arra a kérdésre, hogy a tagjelöltekkel szembeni elvárások között mennyire hangsúlyos a védelmi erőkre fordított kiadások nagysága, Burns kitérően úgy válaszolt, hogy kétségtelenül ez is a mérlegelésre kerülő tényezők közé tartozik, de csak mint „az elemek egyike”. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy mit gondolnak majd a bővítés különböző formáiról az amerikai Kongresszus illetékesei, miközben a tagországoknak is számolniuk kell az újabb tagfelvételek költségeivel - jegyezte meg az „ötös”, vagy „hármas” tagfelvételekkel kapcsolatos amerikai álláspontot firtató sokadik kérdésre adott válaszában Madeleine Albright, az Észak-atlanti Tanács csütörtök este Sintrában véget ért ülése után tartott sajtóértekezletén. Záró sajtóértekezletén Solana utalt arra, hogy a csütörtöki találkozó alapvető célja a madridi csúcsra készülő dossziék előkészítése volt, amelyek között a bővítés csupán az egyik fontos témát jelentette. Emlékeztetett, hogy maga a madridi találkozó sem „bővítési csúcs” lesz, hanem sokkal tágabb összefüggésben az európai biztonságnak szentelt ülésre készülnek, jelentős változásokat hajtva végre a szövetség belső és külső kapcsolatrendszerében. A vörös borjú eljövetele (MTI-Panoráma) Egyesek szerint felbukkanása a Messiás közeli eljövetelét jelzi, s tisztelettel tekintenek rá. Mások veszélyessége miatt elpusztítását követelik, sokan viszont egyszerűen nevetségesnek tartják a felhajtást körülötte. Az izgalom oka Izraelben nem más, mint egy vörös borjú. - A vörös üsző (nőstényborjú) születése a legfontosabb jele annak, hogy rendkívüli időszakban élünk - jelentette ki Gerson Solomon, egy olyan radikális zsidó csoport szóvivője, amely a rómaiak által lerombolt jeruzsálemi zsidó templom újjáépítését követeli. A múltban a vörös borjú hamvait tavaszi forrásvízzel vegyítették és a magas rangú papok a templomba lépés előtt ezzel ez eleggyel tisztították meg magukat. A Melody névre hallgató borjú felbukkanása a vallási szélsőségesek körében felerősítette a templom újjáépítésére vonatkozó követeléseket. A nem vallásos zsidók ellenben időzített pokolgépnek tekintik a borjút, éppen amiatt, mert nem tudni, a radikális csoportok hogyan akarják majd megjelenését saját céljaikra felhasználni, s ez esetleg a békefolyamatot is megakaszthatja. Melody most 10 hónapos. A média és a közvélemény már születése óta sokat foglalkozik vele: az észak-izraeli faluba, ahol született, izraeliek és turisták százai látogatnak el, hogy vethessenek egy pillantást az állatra A radikálisok szerint az egyenletes vörös színű üszőborjak már kihaltak Izraelben. Melodyt alaposabban megvizsgálva látható rajta is néhány fehér szőrszál, sőt szempillája is csak tövénél vörös, de a vége már sötét. Anyja egy átlagos fekete-fehér tehén, amelyet egy ismeretlen svájci bika spermájával termékenyítettek meg. A realistább izraeliek viszont abszurdnak tartják a vörös borjú körül kialakult nagy hűhót. Egy tel-avivi grafikus például úgy nyilatkozott: igen aggasztónak tartaná, ha az ilyen és hasonló jelek alapján kellene fontos döntéseket hozni. Halálokok (MTI-Panoráma) A „jómód betegségeibe”, úgy mint a szív- és érrendszeri megbetegedésekbe, valamint az agyi érkatasztrófákba a fejlődő világban többen halnak bele, mint a gazdagabb országokban, állapították meg egy, a Világbank felkérésére készített jelentés szerzői. A halálesetek okait összegző felmérést a Lancet című londoni orvosi lap ismertette. Megdöbbentő az a megállapítás, írja a Reuter, hogy szívbetegségben, főként szívrohamban világszerte többen halnak meg, mint bármilyen más betegségben. A kanyarónak és a közúti baleseteknek több a halálos áldozata, mint a háborúknak, és a nők által világszerte elkövetett öngyilkosságoknak több, mint a fele Kínában fordul elő. 1990-ben az elhalálozások fő okai a következők voltak: szívbetegség (6,3 millió), agyvérzés (4,4 millió), alsó légúti fertőzések (4,3), hasmenéses beteségek (2,9 millió) és születési rendellenességek (2,4 millió) - hangzik a jelentés. Tíz haláleset közül egyet sérülés okozott. A jelentés szerzői nem tartják meglepőnek, hogy a fejlődő világban a szívbaj és a szélhűdés annyira gyakori, hiszen a gazdag országok sok zsírt és cukrot tartalmazó étrendje és a mozgáshiányos életmód már ott is elterjedt. A rákos megbetegedéseknél a hatmillió halálesetből mintegy 2,4 millió az iparilag fejlett országokban és Kelet- Európában következett be, a többi viszont a fejlődő régióban. A kevésbé fejlett országokban 1990-ben már 50 százalékkal több rákbetegség okozta haláleset fordult elő, mint a fejlett országokban. A 15 és 44 év közötti nők körében a haláleseteket elsősorban a terhességből és a születésből következő komplikációk okozták, az esetek tíz százalékában pedig a tuberkulózis volt a felelős. Kínában ebben a korcsportban becslések szerint négy haláleset örül majdnem egy öngyilkosság követkeménye, Indiában pedig az égés jelent halálos veszélyt a nők számára. Az 1990-ben bekövetkezett 50,5 millió haláleset első tíz oka közül sok megelőzhető lett volna, idézi a Reuter a brit orvosi szaklapot. Dohányzásellenes politikával, az ipari szennyezés csökkentésével, a kiegyensúlyozatlan étrend javításával és az aktívabb életmódra, több testmozgásra ösztönzéssel részben talán megelőzhető négy ok, vagy legalábbis jelentősen csökkenthető az ezekből eredő halálozások száma: a szívbetegség, az agyvérzés, a krónikus tüdőbaj és a tüdőrák. Az igazi meglepetésnek a lap azt tartja, hogy az öngyilkosságok száma több volt, mint az AIDS miatt bekövetkező haláleseteké, s hogy többen fulladtak meg, mint ahányan háborúban haltak meg. „Érdemes eltűnődni azon, hogy mennyivel több pénz megy el a HIV-fertőzés kutatására, mint az öngyilkosság okainak felderítésére vagy a közúti balesetek megelőzésére” - írja a lap. Clinton európai kijárója - „Tony Clinton” - ¥ Magyaroszág híre a nagyvilágban * Megosztottság vagy megkülönböztetés nélküli Európa *■ Melody 10 hónapos - abszurd hűhó * A „jómód betegségei” ¥ NATO-ukrán „charta” - ünnepélyes parafálás (Fóris György/Sintra) A NATO- ukrán megállapodás véglegesítése egyértelműen tükrözi a szövetség azon elkötelezettségét, hogy támogassa egy demokratikus Ukrajna függetlenségét, illetve Ukrajna elkötelezettségét az európai integráció mellett - jellemezte Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a megállapodás csütörtöki parafálását. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter NATO-beli kollégáival együtt a délutáni órákban látta el kézjegyével a - véglegesen Madridban aláírásra kerülő - dokumentumot, amelynek elnevezése: „Charta a NATO és Ukrajna megkülönböztetett partnerségéről”. Az egyezmény - az Oroszországgal aláírt Alapító Okirathoz hasonlóan - nem igényel majd ratifkálást. Udovenko a parafálási ceremónián mondott beszédében úgy vélte, hogy az új tagok madridi meghívása, valamint a NATO-orosz és a NATO-ukrán megállapodások együttesen „minőségileg új biztonsági környezetet teremtenek a transzatlanti térségben”. Ukrajna 1995 szeptemberében véglegesítette a NATO-ukrán kétoldalú békepartneri együttműködés munkatervét, s már akkor külön nyilatkozatban elviekben rögzítették az ennek keretein is túllépő kooperáció szükségét és lehetőségét. Az Oroszországgal folyó alkudozások mellett a NATO-ukrán egyezmény ügye egy időre háttérbe szorult, majd az elmúlt félévben ismét előkerült, s azóta gyorsított tempóban foglalkoztak vele: a tagországok nagyköveti tanácsa idén februárban szavazott meg konkrét mandátumot a megállapodás megtárgyalására. A kezdeti fázisában sok ukrán igény egybecsengett a Moszkva által is megfogalmazott elvárásokkal (így Kijev is sokáig jogilag kötelező érvényű szerződést szeretett volna kötni). A „charta” végül is sokban hasonló az orosz okmányban foglaltakhoz - így a leendő együttműködés lehetséges témaköreinek jó része itt is „visszaköszön" -, de számosak és lényegesek az eltérések is. A legfontosabb, hogy Moszkvától eltérően Kijev nem ellenezte a NATO küszöbönálló bővítését - bár az atomfegyverek telepítését az új tagországok területére Ukrajna sem tudta volna elfogadni. Lényeges eltérés, hogy szemben a havonta ülésező NATO-orosz állandó közös tanáccsal, Ukrajna esetében csupán a megállapodásban foglaltak teljesülését ellenőrző „bizottságot” hoztak létre, amely évente kétszer ülésezik. Nyugati elemzők a romániai reformokról Románia reformprogramja jó úton halad, ám további lépéseket kell tennie gazdasága átalakításáért és a külföldi befektetők bizalmáért - vélekedik David Mars, az SBC Warburg szakértője. Elsősorban a privatizálással és a portfolió-beruházási törvénnyel kell előbbre lépni - mondta, hozzátéve, hogy sikerült Romániának makroszinten stabilizálódnia, ám ez nem jár okvetlenül együtt növekedéssel, a nagy kérdés a szerkezetváltás. A Reuter véleményfelmérése szerint az ING Barings egyik szakértője úgy látja, hogy már eddig is áramlott pénz külföldről Romániába a kormány programja iránti bizalom jeleként. Parvoleta Shtereva szerint megérett az idő a fájdalmas reformokra és nem szabad elszalasztani a lehetőséget. Más elemzők szerint is eljött az ideje a struktúraváltó lépéseknek, mivel a nyári hónapokban viszonylagos ár-, valutaár,folyam stabilitás várható és a kereskedelmi mérleg egyensúlya sem fenyeget megbomlással. Az árak liberalizálása révén Románia immár a valós világban él - mondja a Merrill Lynch elemzője, Andrew Kendingham. A külföldi befektetőknek elbocsátásokkal és vállalati átalakításokkal kell szembesülniük, a kormánynak pedig meg kell mutatnia, hogy végig tudja vinni a folyamatot - teszi hozzá. Romániába 1989 óta csak 2,3 milliárd dollár tőke áramlott külföldről, arányaiban tizedannyi, mint Magyarországra - jegyzi meg a Reuter. Elemzők szerint a román kormánynak ki kell használnia a „mézesheteket”, nevezetesen, hogy a lakosság még mindig kész elfogadni a reformok törvényeit. Hans van den Broek sajtótájékoztatója Szlovákia nem teljesíti a feltételeket (Reszeli Ferenc/Pozsony) Az egynapos pozsonyi tárgyalássorozata után sajtótájékoztatót tartó EU-főbiztos, Hans van den Broek vélekedése szerint Szlovákia jelenleg nem teljesíti az EU-tagsághoz szükséges politikai feltételeket, s ezért az EU elvárja, hogy Pozsony világos és egyértelmű jeleit adja annak, hogy eltökélt szándéka a demokratikus folyamat és a törvények tiszteletének megszilárdítása. Hans van den Broek csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette: Szlovákia az EU-tagsághoz kötött feltételek teljesítése után lehet az EU tagja, s addig is sok és egyértelmű jelét kell adnia annak, hogy a demokrácia megteremtését komolyan gondolja. A továbbiakban az EU már nem éri be a korábbiakban ismétlődő ígérgetésekkel, gyakorlati lépésekre vár. Szlovákiának Európában van a helye, de ezt nem elég deklarálni: a jelölt szerepében a demokratikus intézményrendszer működését, a tényleges jogállamot, tiszteletben tartott emberi jogokat, tiszteletben tartott és gyakorolható kisebbségi jogokat kell felmutatnia. A politikai „erényeken” túlmenően az EU- hoz társulni kívánó országoknak az unión belüli konkurenciában is talpon maradó piacgazdaságot kell működtetniük. „Attól tartok, hogy a Szlovákiában a törvény és demokrácia kormányzása még nem gyökerezett meg kellőképpen. Az EU-ba kívánkozó országoktól nem csupán a demokrácia széles körű elveihez való csatlakozási szándék meghirdetését, hanem ezen elvek gyakorlati megvalósítását is elvárja” - fogalmazott a főbiztos, aki szerint az elvárásnak akkor lehet megfelelni, ha az eltérő véleményekkel szemben nyitottak és tisztelettudók vagyunk. Követelik a kétnyelvű bizonyítványokat A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Országos Tanácsa arra kéri a magyar iskolák igazgatóit, pedagógusait és szülői szövetségeit, hogy folytassák az egynyelvű bizonyítványok elleni titakozást, követeljék a kétnyelvű bizonyítványok visszaállítását. Ha a szlovák oktatási tárca a tanév végén is akadályozni fogja a szlovákiai magyarok alkotmányos jogainak gyakorlását, akkor a szövetség azt ajánlja, hogy diákok ismét ne vegyék át az egynyelvű bizonyítványokat. Azóta, hogy a félévi bizonyítványokat egy nyelven, adták ki, a szlovákiai magyar szülők 55 ezer aláírást tartalmazó tiltakozást juttattak el az oktatási miniszterhez és 70 ezer tiltakozó levelet írtak a tárcának, s ezeket a parlament házelnökének, a kormánynak és államfőnek is eljuttatták. Hétfőn kerül aláírásra A román-ukrán alapszerződés aláírása előtt négy nappal tartott sajtóértekezletén Dumitru Ciausu román külügyi államtitkár csütörtökön visszautasította azokat a nacionalista érveket, amelyek szerint Romániának nem szabad lemondania „történelmi jogairól” és hangsúlyozta, hogy a szerződés megfelel a román nép érdekeinek. Az MTI tudósítójának kérdésére a diplomata elmondta, hogy bár a Románia által kötött alapszerződések mindegyikének megvan a maga önálló sajátossága, a megkötött szerződések befolyásolják a következőket. Ennek példájaként említette a Magyarországgal kötött alapszerződésbe belefoglalt 1201-es ajánlás szerepeltetését az ukrán-román szerződésben a román fél javaslatára. A diplomata hangsúlyozta, hogy a Constantinescu román és Kucsma ukrán elnök által hétfőn Constantán aláírandó szerződés nem tesz mást, mint megerősíti az 1947-es béke- szerződésben és a Helsinki megállapodásban Románia által vállalt kötelezettségeket. „Nem merül fel az, hogy most területeket engedünk át, mert ezeket a területeket már 1947- ben átengedték”. „Sokan beszélnek történelmi jogokról, ezeket a jogokat azonban az 1920-as és 1947-es békekonferenciákon szentesítették, akkor döntöttek a népek és határok sorsáról az európai hatalmak... Másrészt tudnunk kell, hogy a történelmi jogok a történelemtől függnek, márpedig azt nem csak Románia csinálja, hanem Ukrajna, és főleg az európai nagyhatalmak, amelyek a béke és a Romániát is érintő szerződések garantálói. Ezek ma azt javasolják nekünk, hogy az 1920-es és 1947-es nemzedékek által ránk hagyott területi realitásokra alapozva fejlesszük jószomszédi kapcsolatainkat". „Mi, a mai nemzedék nem áldozhatjuk fel a mai és a jövő nemzedékek érdekeit egy olyan politika folytatásával, amelyet a múlt nosztalgiáira, az 1940-47-es évek eseményei által kiprovokált érzelmekre alapoznak. A mai Románia érdekei azt parancsolják, hogy megbékélési politikát folytassunk szomszédainkkal, úgy, ahogy ezt más, hozzánk hasonló helyzetben lévő országok - Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia - teszik”. ▼ HATTER ▼ HATTER ▼ HATTER ▼ HATTER ▼ HÁTTÉR ▼ HÁTTÉR • HÁTTÉR • KORSZERŰ MAGYARORSZÁG-KÉPRE VAN SZÜKSÉGÜNK Beszélgetés: Tabajdi Csaba államtitkárral (MTI-Press) A MAGYAR PARLAMENTBEN MÁSODSZOR RENDEZIK MEG A MAGYARORSZÁG-2000 KONFERENCIÁT. A TANÁCSKOZÁSRA - AMELYNEK KÖZPONTI TÉMÁJA MAGYARORSZÁG KÉPE A NAGYVILÁGBAN - MINTEGY 300 VENDÉGET, KÖZTÜK 150, KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYART VÁRTAK-VÁRNAK MÁJUS 30-ÁN ÉS 31-ÉN. Az esemény alkalmából az MTIPressnek interjút adott Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. - Kezdjük a központi témával: milyen ma hazánk híre a nagyvilágban? - Alapvetően jó. Az elmúlt 50 évben Magyarország két alkalommal is meghatározó szerepet játszott az európai politikában: 1956-ban és 1989-1990-ben. Nyugodtan mondhatom, hogy az országot mind az 1990 előtti, mind az azutáni reformok teljesítménye alapján pozitívan ítélik meg. Ezt reményeink szerint jelzi majd a júliusi madridi NATO-csúcsértekezlet és az is, hogy az elsők között kezdhetjük meg csatlakozási tárgyalásainkat az Európai Unióval. Ennek ellenére, különösen a média és az informatika világában - hiszen a jó bornak is kell cégér - tudatosan kell formálni a Magyarország-képet. Vannak korábban kialakult sztereotípiák: külföldön ismert a magyar népzene, a puszta világa, Bartók zenéje, s ugyanez elmondható a magyar humorról is. A konferencia azt is szolgálja, hogy a leegyszerűsített képet korszerűsítsük. - A magyar külpolitika fő célja az ország euroatlanti integrációja. Miképp kívánja segíteni e cél elérését a neves vendégeket felvonultató tanácskozás? Lobbyzás az anyaországért - Az a központi kérdés, hogyan lehetne hatékonyan megszervezni személyek, szervezetek azon hálózatát, a „magyar lobbyt”, amely Magyarország teljesítményét ismerteti a világgal. Ebben sokan és sokat tudnak segíteni, hiszen a honfitársaink közül szép számmal komoly pozíciót töltenek be Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Amikor miniszterelnökünk tavaly első ízben kezdeményezte ezt a tanácskozást, megoldatlan volt Magyarország és a Nyugaton élő magyarok intézményes kapcsolata. Ma már a „lobbyháló” - amelyet folyamatosan tájékoztatni szeretnénk az ország dolgairól - egyre tudatosabban működik. Ezért alakult egy tárcaközi bizottság, amely folyamatosan dolgozik, ezt a tanácskozást is előkészítette. Az állandó kapcsolatrendszer kiépítése természetesen hosszabbb időt igényel. - Milyen szervezetek működnek közre a korszerű Magyarország-kép kialakításában? - Kormányszinten az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a felelős. Jelentős a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerepe azzal, hogy fenntartja a külföldi magyar kulturális intézetek hálózatát. A hiteles országképért sokat tesz a Külügyminisztérium is, s általában a diplomatáink. Igen fontos partner a Magyar Tudományos Akadémia: aktivitásának legutóbbi példája a magyar tudósok kollégiumának megalakítása. A problémát elsősorban a hatékony együttműködés hiánya okozza. A tanácskozás e gond megoldására is választ keres. - Ön is említette, s általános a vélekedés: Magyarország az elsők között csatlakozhat a NATO-hoz és tárgyalásokat kezdhet az Európai Unióval a csatlakozásáról. Ugyanez nem mondható el a szomszédos országokról. Hogyan érintheti ez az ott élő mintegy hárommilliós magyar kisebbséget? A határon kívüli magyarok érdeke Elsősorban a schengeni egyezményből adódó kötelezettségeink okozhatnak majd gondokat a magyar-magyar érintkezésben. Fel kell arra is készülnünk, hogy a csatlakozásunk ne okozzon törést a kapcsolattartásban. Történelmi adottságunkat és a határainkon túl élő magyarság iránti alkotmányos kötelezettségünket be kell építeni az európai kapcsolatrendszerbe. Minden bizonnyal a mostani tanácskozáson is szó esik arról, hogy miképpen kezelje a magyar politika azokat a sajátos ellentmondásokat, amelyek az eltérő integrációs dinamikából fakadnak. Visszatérve az aktuális Magyarország-képre, tudomása szerint mennyiben rontotta hírünket, hogy egy botrányos túlszámlázás nyomán kiderült: vannak olyan éttermek, szórakozóhelyek, ahol a vendégek megkopasztása immár rendszeressé vált. Egyetért-e azzal, hogy a sajtó is hibás, mert rossz hírünket keltette? Bizonyos nemzetközi sajtóorgánumok, a mögöttük álló pénzügyi érdekeltségekkel együtt kihasználták ezt az ügyet, ami sajnos kihasználható is volt. Azokra az országokra gondolok, amelyekkel az idegenforgalomban versenyben állunk. A magyarországi sajtó nem hibáztatható, csak a tükröt tartotta. Véleményem szerint az illetékes hatóságoknak korábban kellett volna olyan lépéseket tenni, hogy ilyen eset ne történjen meg. Remélem, idejében jött a figyelmeztetés. Egyébként azért is szükség van átgondolt és koordinált országkép-formálásra, hogy egy ilyen negatív jelenséget tudatosan, törvényes eszközökkel, a szakma szabályainak megfelelően lehessen ellensúlyozni. Rendeződött a Kárpáti Igaz Szó helyzete (Varga Béla/Ungvár) Rendeződött az ukrajnai magyarság legfontosabb lapjának, az i Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szónak a j i helyzete. Az Ungvári Televízió csütörtök délutáni j i magyar műsorában közölt hír szerint Kárpátalja' ! megye állami vezetőinek és Erdélyi Gábor | ' főszerkesztőnek a közbenjárására a Kárpáti Igaz ! ! Szó visszakapta a folyamatos megjelenteté-! séhez nélkülözhetetlen, de nemrég megvont [ ! kedvezményeket. ! ! Az Anyanyelvi Konferencia sajtótájékoztatója A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi i I Társasága (Anyanyelvi Konferencia - AK) ez évi új működéséhez 30 millió forint költségvetési jó támogatást kapott. Az összeg háromnegyedét is saját, illetve más szervezetek által kezdeménye jzett programok megrendezésére fordítják - mondta Pomogáts Béla, az Anyanyelvi konferencia elnöke csütörtökön a szervezet választ-ttmánya ülésének szünetében tartott sajtótájékoz ttatóján. Rendezvényeiket a magyar nyelvj védelme jegyében és a Magyarok Világszöjt vetségével (MVSZ) márciusban megkötött is megállapodásban foglaltaknak megfelelően' ! szemezik ! j E dokumentumai közösen is fellépnek a j i kisebbségi magyarság anyanyelvhasználatának i j korlátozása és a kisebbségi magyar kultúrák | i fejlődését veszélyeztető támadások ellen, i j továbbá nyelvművelési és nyelvvédelmi prog- jramokat dolgoznak ki. Az Anyanyelvi Konfe-| rencia idén tanácskozást rendez az anyanyelvi | i jogokról és a kárpát-medencei magyar ■ ! könyvkiadás helyzetéről. i i Személyi változások a VMSZ-ben (Németh András/Belgrád) - A Vajdasági ■ j Magyar Szövetség (VMSz) tanácsának legutóbbi ülésén jelentős személycserékre került sor: s s a kedd este tartott titkos szavazáson a párt i i tanácsa megvonta a bizalmat Tóth Horti Gábor, i ! Bálint Antal, Rácz Szabó László és Hódi Sándor i i elnökségi tagoktól, s Tóth Horti Gábort és Bálint i Antalt egyben felmentette alelnöki tisztségéből. Egeresi Sándor a párt ügyvezető alelnöke - akinek a párt valamennyi vezetőjére, köztük is Kasza József elnökre is kiterjedő bizalmió szavazáson bizalmat szavazott az elnökség - az új MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a két is megüresedett alelnöki tisztet a VMSZ veze-ttőségének döntése értelmében Dudás Károly és J ! Pál Károly kapta. A VMSZ Tanácsa arról is js döntött, hogy az elnökség négy új tagja Berta J ! Ferenc, Dudás Károly, Müller Éva és Bacskuliny István legyen. A marxizmus letűnt, de hatása még él... (Tóth Loránd/Varsó) ...jelentette ki aj csütörtöki úrnapi szentmise alkalmából Józef Glemp, a lengyel katolikus főpap. A bíboros f prímás hangsúlyozta: „ezeknek az embereknek i a lelki szabadság rendkívül kellemetlen dolog, s [ mivel élesen ütközik materialista világnevjzetükkel. A főpap szerint a marxista ideológia az életi valamennyi területét áthatotta, egyáltalán nem is szólt viszont a szabadságról. „A marxizmusban a szabadság fogalma kizárólag a politikai harcot is szolgálta, a szabadság határait a párt határozta ki meg, s minden, amit nem sikerült alávetni a párt is diktátumának, az osztályellenségnek és ki üldözendőnek tekintetett. Ezek közé tartozott az ! egyház is” - mondta Glemp bíboros. ! Clinton „turistaprogramja” . A hagyományosan „különleges” brit-amerikaii kapcsolatok új hajnala valóban hajnalban is kezdődött, mégpedig a választásokon, amikor Js Clinton, hangsúlyozottan törekedve arra, hogy is elsőként gratulálhasson Blairnek az elsöprő ú i győzelemhez, már hajnali fél háromkor is felcsöngette a Labour-vezért. A két vezetői kölcsönös rokonszenve egyes brit - főleg a | [ Munkáspárt baloldala felől hallható - vélemények [ i szerint már-már azzal fenyeget, hogy Blairt aj világ „Clinton európai kijárójának" fogja tekinteni. | Ezeket az aggodalmakat tovább erősítik azok az [ [ ironikus amerikai sajtócikkek, amelyek a brit [ [ kormányfőt már csak mint “Tony Blintont" ! emlegetik. Clinton londoni napirendjén - ahogy a brit [ [ fővárosban nem hivatalosan fogalmaznak - a [ „látszat kedvéért” szerepelnek olyan tárgyalási j ! témák, mint Észak-Írország és a NATO-bővítés,|s az elnöki házaspár nyolcórás londoni megállójáts azonban gyakorlatilag minden elemzés kötetlen is turistaprogramnak tekinti. Baki a beiktatáson A Kongói Demokratikus Köztársaság új fő elnökének beiktatásába némi szépséghiba is csúszott a legfelsőbb bíróság elnökének , s tévedései következtében. Az eskü szövegét olvasva a bíróság elnöke i először is Joseph-Laurent-Désiré-nek titulálta az ir új köztársasági elnököt, Laurent-Désiré Kabilát - írta az AFP. A bukott elnök, Mobutu Sese Seko -i - eredeti nevén Joseph-Désiré Mobutu - emlékei élénken élhetett a bírósági elnök emlékezettében, aki a régi rendszer alatt is hivatalban volt. A tömeg hevesen hurrogott, de a legfelsőbb is bíróság elnöke érzéketlen maradt. Zaire-i tömegmészárlások John Shattuck, az emberi jogokért felelős f [ amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Richard Bogosian, az amerikai elnök megbízottja az új afrikai Nagy-tavak térségébe csütörtökön is felszólította a hatalomra jutott zaire-i lázadókat, s hogy segítsenek kivizsgálni a ruandai hutukai tömeges lemészárlásáról érkezett jelentéseket, i és vessenek véget a gyilkosságoknak. A magas ragú washingtoni tisztségviselők is sajtótájékoztatójukon egyúttal közölték, hogy az új amerikai kormányzat fokozza a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) újj vezetésére nehezedő nyomást annak érdekéjében, hogy támogassák a tömeggyilkosságok ij feltárására kezdeményezett ENSZ-vizsgálatot. A kisebbségek helyzetét értékelte . A pécsi bolgár, cigány, horvát, német és a szerb kisebbség helyzete eltérő színvonlú is ugyan, de a város anyagi lehetőségeihez képest is felelősen gondoskodik jogaik érvényesítéséről,j helyzetük javításáról - állapította meg az új önkormányzati képviselőtestület beszámolója, melyet csütörtöki ülésén tárgyalt a pécsi [j közgyűlés. A helyi kisebbségi önkormányzatok [ megalakulása után - a működésüket nehezítő [ [ finanszírozási problémák ellenére - szerve- [ zettebbé vált a kisebbségek élete, intézménye-| j fedett érdekeik érvényesítése és a kultúrájuk j i megőrzését célzó kezdeményezéseik sokasága. !