Romániai Magyar Szó, 1997. november (9. évfolyam, 2526-2555. szám)

1997-11-01 / 2526-2527. szám

MAGYAR SZÓ 1997. november 12. Kilenc évet „érdemelt” (Párizs / MTI)­­ Kilenc évi börtön­­büntetésre ítélte a párizsi különleges esküdt­szék csütörtökön azt a francia atomfizikust, aki 1989 és 1990 között titkos dokumentumokat adott el pénzért a szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek. Francis Temperville elismerte, hogy iratokat adott el, de mint mondta, nem volt tudatában annak, hogy a volt Szovjetunió javára dolgozik. A 40 éves férfi az Atomener­getikai Főbiztosság munkatársaként két év alatt mintegy száz iratot adott át egy KGB- ügynöknek. Az ügyész 15 évet kért a haza­árulóra, akit gátlástalan, haszonleső és kapzsi árulóként jellemzett. A 40 éves agglegény védőügyvédje viszont naiv és magányos emberként mutatta be Temperville-t, aki nevetséges összeget -160 ezer frankot (26 ezer dollárt) - kapott szolgálataiért. Kis csoport, de veszélyes (London/MTI • Kertész Róbert)­­ Ismét jelentkezett csütörtökön az egyik legveszé­lyesebbnek tartott kis észak-ír katolikus terrorcsoport, amely ezúttal a tartomány legforróbb britellenes gócpontjában, London­­derryben hajtott végre robbantásos merény­letet. Az úgynevezett Folyamatosság Haditaná­csa nevű csoport este közölte, hogy egyik tagja követte el az akciót. Néhány órával korábban a város egyik kormányzati épületébe egy álarcos fegyveres hatolt be, letett egy nagy alakú sporttáskát, s nyugodt szavakkal közölte, hogy a csomag mindjárt robban, majd távozott. A táska robbant is, de addigra a hivatal dolgozóit sikerült kimenekíteni, így senki nem sérült meg. A csoport legutóbb szeptember közepén hajtott végre súlyos bombamerényletet Észak- Írország egyik kisvárosában. Nem lehet fellebbezni ellene (Kairó / Reuters / MTI)­­ Egy egyiptomi katonai bíróság csütörtökön kötél általi halálra ítélte azt a testvérpárt, aki szeptember 18-án Kairóban felrobbantott egy turistabuszt, kilenc német turista és az egyiptomi sofőr halálát okozva. Szaber és Mahmud Farahat elismerte bűnösségét, azt, hogy előre megfontolt szándékkal követte el a merényletet a turisták ellen. A vádirat szerint a fivérek az erőszak és terrorizmus szításával komoly kárt okoztak a gazdaságnak. Szaber Farahat a per kezdetén közölte, hogy az iszlám ideológiáját vallja, de nem tagja egyik iszlám fegyveres csoportnak sem, és sajnálja, hogy a merénylet áldozatai nem zsidók voltak. Háromtól hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a per hat másik vádlottját, akik fegyverrel és lőszerrel látták el a testvérpárt. A katonai bíróság által hozott ítélet ellen nem lehet fellebbezni, de azt csak akkor hajtják végre, ha áldását adja rá a miniszterelnök.­­ Lopás az atomerőműben (Szófia / MTI) - Nagy mennyiségű rozsdamentes csövet loptak el a bulgáriai Kozloduj atomerőművéből. A csövekkel az elkopott, elhasználódott darabokat kellett volna kicserélni - jelentette a BTA bolgár hírügynökség Szófiából rendőrségi forrásból. A rendőrség a lopás gyanúja miatt őrizetbe vette az erőmű két alkalmazottját, továbbá egy­­ anyagszállítót és egy kereskedőt is. • A nyugati államok az erőmű bezárását sürgetik elavultsága és veszélyessége miatt, de a bolgár kormány gazdaságilag katasztrofálisnak tar­taná, ha le kellene állítaniuk az áramtermelést. * A szavakat tett követte * Figyelmeztette a hivatalnokokat, hogy milyen táska van nála * Akasztása előtt sem tagadta meg önmagát ¥ Nem volt kifizetődő a „kémkedés” Nyomasztani fogja elődje népszerű­sége? Az új tagok nem kapnak „ajándékba” atomfegyvert ¥ Irak rátett még egy lapáttal (Washington/MTI • Rácz Péter)­­ Újabb incidens történt csütörtökön az iraki kormányzat és az ENSZ közötti válságban: a bagdadi hatóságok megakadályozták, hogy a világszerve­zet három amerikai szakértője belépjen az ország területére. Az ille­tők Bahreinből érkeztek a Bagdadtól 120 kilométerre lévő Habdanijah repülőterére, s miután nem engedték kiszállni őket a gépből, kénytelenek voltak visszatérni kiindulópontjukra. Ez a lépés a már korábban bejelentett bagdadi tilalom első gyakorlati megvalósítását jelenti: az iraki vezetés ugyanis szerdán közölte, hogy a továbbiakban nem hajlandó együtt­működni az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság amerikai tagjaival, s ez utóbbiaknak záros határidőn belül el kell hagyniuk az országot. A bagdadi határozatot azonnal bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a Fehér Ház szóvivője, Mike McCurry pedig csütörtökön leszögezte, hogy a világszervezet a „lehetőségek széles skálájával" rendelkezik az iraki fenyegetés visszavonásának kikény­szerítésére. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője, James Rubin „hibának" nevezte az amerikai szakértők csütörtöki visszaküldését. • Bill Clinton elnök külpolitikai tanács­adói csütörtök este áttekintették az amerikai ENSZ-ellenőrök Irakból való kiutasítása nyomán létrejött helyzetet, de nem hoztak semmiféle döntést. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kizárni semmilyen eszköz igénybevételét az iraki vezetés ellen. Visszafogottabb hangot ütött meg Ken Bacon Penta­gon-szóvivő, aki nem kívánt nyilat­kozni a katonai opcióról. James Rubin külügyi szóvivő, a burkolt fenyegetés ellenére reményét fejezte ki, hogy sikerül diplomáciai úton megoldást találni a feszültség elsimítására. Jelezte, hogy a következő néhány napban bizonyosan számos diplomá­ciai kontaktusra kerül sor Bagdad és a fontosabb fővárosok között. Kollégája, Ken Bacon elmondta, hogy a Per­­zsa(Arab)-öböl térségében tizenöt amerikai hadihajó tartózkodik a Nimitz repülőgép-hordozó vezény­letével. (A hajók közül néhány képes Tomahawk cirkálórakéták indítására.) Közlése szerint a haditengerészeti egységet hozzávetőleg, kétszáz repülőgép egészíti ki. • (Moszk­­va/MTI)­­ Oroszország csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte az iraki döntést, és felszólította Bagdadot, hogy vesse alá magát a Biztonsági Tanács határozatainak. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Igor Ivanov első külügymi­niszter-helyettes bekérette Irak moszkvai nagykövetét, és közölte vele: Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Bagdad megfelelő­ feltételeket biztosítson az ENSZ-ellenőrök számára. Moszkva szerint az Irak elleni ENSZ-szankciók feloldásához vezető egyetlen helyes út az­, ha Bagdad konstruktívan együttműködik a különbizottsággal. Az Interfax külügyi forrásokra hivatkozva jelen­tette, hogy Oroszország minda­zonáltal ellenezne egy esetleges katonai akciót Irak ellen. Csavargás Európában A párizsi Picasso-múzeum egyik reprezentatív alkotása a művészet­kedvelő turisták érdeklődésének középpontjában. • Kép és szöveg: SZÁSZ ATTILA Nem született végső döntés (Washington / MTI • Rácz Péter)­­ Hivatalos washingtoni források megerősítették, hogy a kormányzaton belül széles körű egyetértés alakult ki arról, miszerint bizonyos formában fenn kell tartani az amerikai katonai jelenlétet Boszniában a NATO vezette SFOR-kötelék megbízatásának jövő júniusi lejárta után is. Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes csütörtökön mindazonáltal ismételten figyelmeztetett arra, hogy az elnök még nem hozta meg végső döntését a küldetésről, és „nagyon alaposan mérlegeli a különböző lehetőségeket”. Sajtóértesülések szerint a kormányzat legfőbb külpolitikai illetékesei a közelmúltban három forgatókönyvet vettek górcső alá: állítólag mindhárom abból indul ki, hogy az amerikai katonai jelenlétet fenn kell tartani a jövő júniusi határidő után is. A tanácsadók úgy vélték, hogy Washington nem tudná megőrizni irányító szerepét a jövőbeli NATO-erő élén, ha csapataival nem venne részt ténylegesen a békefenntartó műveletben, ráadásul „a többiek cserbenhagyása” igencsak rossz jelzést küldene a szövetségeseknek, különösen egy olyan időszakban, amikor napirenden szerepel a NATO bővítése. • A boszniai békefenntartó vállalkozás sorsáról szó esett azokon a konzultációkon is, amelyeket Javier Solana NATO-főtitkár és a tizenhat tagország képviselői folytattak csütörtökön Washingtonban Sandy Berger nemzetbiztonsági főtanácsadóval. Hivatalos amerikai forrásokból szűkszavúan csupán annyit közöltek, hogy „megvitatták ugyan Boszniát, de nem jutottak döntésre”. Az európai szövetségesek már számtalanszor értésre adták, hogy ők is kivonulnak a délszláv országból, ha az Egyesült Államok hazahívja csapatait. A NATO-küldöttség tagjai és az amerikai illetékesek áttekintették a szövetség kiszélesítésével és a NATO-orosz együttműködéssel kapcsolatos ügyeket is. Az utóbbi témakörökről Thomas Pickering külügyminisztériumi államtitkár a szenátus külügyi bizottságában kifejtette, hogy a bővítéssel szemben táplált moszkvai félelmek ellenére a folyamat eddig nem akasztotta meg sem Oroszország belső átalakulását, sem a Nyugattal való együttműködését. Szerinte nagyon is összeegyeztethető az észak-atlanti szövetség kiterjesztése és az Oroszországgal való viszony szüntelen bővítése. Véget él a »Mik­e­rMéteSfl USä (Washington / MTI • Rácz Péter)­­ Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) a jövő héten hivatalosan is be­fejezettnek nyilvánítja a marskutató Pathfinder-prog­­ramot, mivel minden jel szerint véglegesen megszakadt az összekötött és a vörös bolyó felszínére leereszkedett űrszonda és a földi irányítóközpont között. Brian Muir­­head programigazgató csütörtökön közölte, hogy legu­toljára szeptember 27-én sikerült teljes értékű kapcsolatot teremteni a Pathfinderrel és a közelében tevékenykedő Sojourner robotgéppel. Hangsúlyozta, hogy a NASA minden idők legsikeresebb küldetésének tartja az űrszonda négy hónapos marsi expedícióját.­­A Pathfinder július 4-én ereszkedett le a vörös bolygóra, hogy a játékteherautó nagyságú, hatkerekű Sojourner űrjármű segítségével egyebek között kőzetmintákat gyűjtsön a Mars tanulmányozása végett. Azóta berendezései számos értékes információt továbbítottak a földi központnak, köztük olyan tereptani bizonyítékokat, amelyek tanúsítják, hogy a ma már halott bolygó felszínén valamikor óceánok és tengerek létezhettek, esetleg megteremtve a szükséges feltételeket az élet primitív formáinak kialakulásához.) Brian Muirhead elmondta, hogy eredetileg egy hónaposra tervezték a Pathfinder küldetését, de az űrszonda és a hatkerekű robotjármű messze túlteljesítette az eredeti célkitűzést. Tájékoztatása szerint a pasadenai központ hiába próbálkozott minden lehetséges megoldással az utóbbi hetekben, sehogy sem sikerült helyreállítani az összeköttetést a kétszázötven millió dolláros beren­dezéssel. Megjegyezte, hogy a szakértők a kapcsolat megszakadásának legvalószínűbb okaként a marsi körülményeket jelölik meg, hiszen az ősz beköszöntével a bolygó felszínén mínusz hatvan Celsius fokos fagy vált uralkodóvá. A NASA vezetői szerint egyáltalán csoda, hogy a Pathfinder hónapokon át képes volt sugározni a rádiójeleket. A NATO-csatlakozás vetületei (Budapest/MTI)­­ Bízunk abban, hogy a magyar választópolgárok döntő többsége támogatja a NATO-csatlakozást, ám tudjuk, hogy vannak ettől eltérő vélemények is. A kon­yozni . Ezt ________ Országgyűlés elnöke mondta csütörtökön, a Magyarország és a NATO címet viselő budapesti konferenciát megnyitó előadásában. Mécs Imre, a Honvédelmi Bizott­ság elnöke arról szólt, hogy Magyarország a kívánt mértékben hozzá tud járulni a bővítéssel járó költségekhez. Mint mondta, az észak­atlanti szövetség büdzséje - a végrehajtott reformok következtében - folyamatosan csökken: 1989-ben 518 milliárd dollár volt, tavaly azonban már csak 349 milliárd dollárt tett ki. Donald J. McConell, a NATO politikai ügyekért felelős másod-főtitkárhelyettese hangsúlyozta, hogy a NATO bővítése közös érdek, hiszen nagyobb biztonság kialakulá­sához vezet a kontinensen. Az Észak-atlanti­­ Közgyűlés főtitkára, Simon Lunn rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy jövő év elejétől a magyar, a cseh és a lengyel delegációve­­zetők részt vehetnek a NATO állandó bizott­ságainak munkájában. Kovács László külügy­miniszter arról beszélt előadásában, hogy az euroatlanti integrációs szervezetekhez, így a NATO-hoz való csatlakozás kizárja a közvetlen katonai fenyegetettség szintjét el nem érő biztonsági kockázatokat is. Úgy vélte, hogy a NATO-tagság hozzájárul Magyarország modernizációs lemaradásának csökkentésé­hez, s kedvezően hat majd a környezetvé­delemre is. Jeszenszky Géza, az MDNP­arlamenti képviselője fontosnak tartotta angsúlyozni, hogy bármilyen eredménnyel is zárul az 1998-as parlamenti választás, a NATO- és EU-integráció kérdésében megma­rad az ország elkötelezettsége. • Az elhang­zottakkal kapcsolatban több társadalmi és civil szervezet képviselője is kérdést tett fel, illetve elmondta álláspontját. A NATO-csatlakozást ellenző Alba Kör részéről Csapody Tamás úgy fogalmazott, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium NATO-kommuni­­kációs stratégiája során az alkotmányos demokrácia alapelvei sérülnek meg. Válaszá­ban Kovács László külügyminiszter elmondta: a két minisztérium nem a csatlakozást támo­gató, hanem­ a NATO-t bemutató műsorokat­­ támogatja. Úgy vélte, hogy a NATO ellen érvelő egyes csoportok éppen a társadalom ismerethiányát használják ki hangulatkeltésre, ijesztgetésre. • A vita során elhangzott az a kérdés is, vajon miért nem kér a kormány aranciákat a NATO-tól arra, hogy nem fognak .... Magyarországra nukleáris fegyvereket telepíteni. A külügyminiszter és Simon Lunn, az Észak-atlanti Közgyűlés főtitkára egyaránt hangsúlyozta, hogy a NATO többször is megerősítette: nincs ok nukleáris fegyverek telepítésére az újonnan belépő országok területén. Daniel George, a NATO Gazdasági le ....... .............................. fi­­ íosegítése, a stabilitás, a jólét megteremtése a washingtoni - NATC-alapító - szerződésben is célként szerepel. Úgy vélte, hogy a tag­ságból fakadó Biztonság a lehető legked­vezőbb környezetet teremti meg a vállalkozói szféra számára. Simonyi András, Magyaror­szág brüsszeli NATO-nagykövete arról adott tájékoztatást, hogy a szövetség a népszava­zást Magyarország belügyének tekinti. Beszámolója szerint a NATO-központ a tagor­szágok politikai vagy nemzeti szuverenitást érintő ügyeibe nem szól bele. Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke elmondta: a társadalmi szervezeteknek nagy szerepük lehet egy sikeres és érvényes népszavazás elérésében, s ezért is fontos, hogy a konferencián jelen voltak a szakszer­vezetek, az egyházak, a kamarák képviselői, akik általában támogatólag szólaltak fel. „Több képviselőnk is bejuthat a parlamentbe 99 Válaszol MATA MIHÁLY országos szlovák önkormányzati elnök A magyarországi szlovákok kerülik a konfliktusokat ■ mondja Mata Mihály (59 éves), az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke a kisebbségi és a helyi önkormányzatok közötti konfliktusokról szólva. Maga is igen óvatosan fogalmaz, amikor a Budapest és Pozsony között újabb feszültséget okozó lakosságcsere-ötletről vagy a magyarországi szlovákok és a szlovák vezetés közötti kapcsolatokról beszél. HVG: Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa nemrég nyílt levélben utasította vissza a szlovák kormány állítását, miszerint ő elfogult a szlovákiai magyarok iránt, s nem törődik a magyarországi szlovákok sérelmeivel. Ön szerint összehasonlítható a két kisebbség helyzete? M.M.: Természetesen nem, hiszen mi például csak irigykedni tudunk a szlovákiai magyarok jól kiépített iskolarendszere miatt. Persze a különbséget a történelmi okok mellett az is magyarázza, hogy a szlovákiai magyarok nagy létszámban, egy tömbben élnek, míg mi sokkal kevesebben vagyunk s meg­lehetősen szétszórtan. Amúgy pedig nem szeretnénk politikai játszmákban hivatkozási alapként szolgálni, s gondolom, a szlovákiai magyarok sem. Örülünk, hogy a két miniszterelnök, Horn Gyula és Vladimír Meciar megállapodtak, mindkét kisebbség készítsen felmé­rést önmagáról, és konkrét cselekvési programot tegyen az asztalra. Mi ezt a dokumentumot már átadtuk a szlovák és a magyar kormánynak. HVG: Hogyan érintette önöket Vladimír Meciar oly nagy vihart kavart áttelepítési javaslata? M. M.: Nem aratott sikert sem a magyarországi szlovákok, sem a szlovákiai magyarok körében, hiszen nagyon sokakban él még a múlt emléke. Többen félve, ijedten kérdezték, hogy most kötelező lesz-e áttelepülniük. Úgy gondolom, a magyar sajtó a szükségesnél keményebben fogalmazott ebben az ügyben, s így félretájékoztatott, hiszen nem az és nem úgy hangzott el a két miniszterelnök győri találkozóján, amit és ahogy később tálaltak, Szlová­kiában olyan jogszabályokat hoztak, amelyekkel megkönnyítették a szlovák származásúak letelepe­dését. Ismereteim szerint Meciar miniszterelnök úr erről adott tájékoztatást, annak hangsúlyozásával, hogy aki önként akar távozni, az most könnyebben megteheti­. HVG: Úgy tudom, a magyarországi szlovákok országos önkormányzata korábban nem nagyon tudta elfogadtatni magát a szlovák politikai vezetéssel. Ma is így van? M. M.: Szlovákiában a múlt rendszerben egyes körök lényegében eltemették az itteni szlovákságot, de szerencsére ez a helyzet mára megváltozott. A külügyminisztériummal és a budapesti szlovák nagykövetséggel például szinte napi kapcsolatban állunk. Valóban, kormányszinten sokáig fogadni sem voltak hajlandók bennünket, mert féltek a kisebbségi önkormányzatiságtól, s talán úgy gondolták, hogy példát szolgáltatnánk az ottani magyarságnak. Az iskolaügyi minisztériummal viszont még most is sok kívánnivalót hagy maga után a viszonyunk, tőlük sokkal több támogatást várnánk. És vannak olyan szlovákiai intézmények is, amelyek egyszerűen nem hajlandók kapcsolatot tartani velünk. Ilyen a határon túli szlovákok világszövetsége, amelybe mi jelentkez­tünk is, de nem vagyunk a tagjai, mert választ sem kaptunk a levelünkre. Néha találkozunk a szövetség vezetőjével, egyszer kértük, hogy segítsen pár dolog­ban, de azt mondta, ő is egy bőrönddel kezdte, így segített önmagán, az itteni szlovákok is segítsenek magukon. HVG: Milyen a kapcsolatuk a szlovák politi­kában hagyományosan nagy befolyású, még a múlt században Turócszentmártonban (a mai Martinban) megalakult, magát össz-szlovák kulturális szervezetnek aposztrofáló Matica Slovenskával? M.M.: A Matica számos szervezetével kitűnő a viszonyunk, részt veszünk a rendezvényeiken, némelyikük anyagilag is támogatja az itteni szlovák intézményeket. Ám a Matica vezetőségével nincs kapcsolatunk, nem tárgyalnak velünk. Amúgy, mint a határon túli magyarok számára Magyarországon, Szlovákiában is vannak alapítványok, amelyek támogatást nyújtanak intézményeink felszereléséhez, csereprogramokhoz, kulturális akcióinkhoz. Több magyarországi község kap közvetlenül is támogatást szlovákiai szervezetektől. HVG: Szakértők szerint a magyarországi nemzetiségek közül a szlovákok asszimilációja a leggyorsabb, a legutóbbi népszámláláskor már csak 12 ezren vallották magukat szlováknak. Minek tulajdonítja ezt? M.M.: Az ötven évvel ezelőtti szlovák-magyar lakosságcsere indította el ezt a folyamatot. Akkor a magyarországi szlovákság politikailag legöntu­­datosabb része távozott, a papok, a pedagógusok. Főleg a nagyobb alföldi településekről mentek el, míg például az észak-magyarországi kis falvakból alig. Ezeket a kis falvakat később körzetesítették, sokan vándoroltak onnan a városokba. Az üres házakba sok helyütt magyarokat költöztettek, s még ha emiatt nem is történtek különösebb konfliktusok, megváltozott például a nyelvi közeg. Kiszorult a szlovák nyelv az iskolákból, amit a magyar kormány tudatosan is elősegített. Egy 1961-ben kiadott minisztériumi körlevél a kétnyelvű iskolákban a tantárgyak közül csak a történelmet és a földrajzot engedte szlovákul tanítani. El kell érnünk, hogy az önkormányzatok a kisebbségi oktatásra kapott összes pénzt valóban a szlovák oktatásra fordítsák. HVG: Ők azt állítják, hogy odaadják az iskoláknak a nekik szánt pénzt. M. M.: Ezt a pénzt kizárólag a kisebbségi nyelv és kultúra fejlesztésére lenne szabad­­ fordítani, ehelyett bekerül az iskola költségvetésébe, s gyakran fűtésre vagy beruházásra költik. Ezért javasoltuk már a kormánynak, hogy e pénzt kapják meg az országos kisebbségi önkormányzatok, s osszák szét ők.­­Per­sze, tudjuk, így a települési önkormányzatok ellenér­dekeltek lesznek a kisebbségi oktatás tám­ogatásában. HVG: Kik beszélnek rendszeresen szlovákul Magyarországon? M. M.: A családokban még gyakran előfordul, és az országos önkormányzat üléseit is szlovákul tartjuk, jegyzőkönyveit is így vezetjük. A költségvetési kérdéseknél viszont kénytelenek vagyunk magyarra váltani, mert a szakmai szöveget nem mindenki képes szlovákul követni. A jegyzőkönyv egy részét pedig le kell fordítani, mert az éves vizsgálathoz az Állami Számvevőszék csak így fogadja el. HVG: Milyen a viszony a települési és a kisebbségi önkormányzatok között? M. M.: Az országban 53 szlovák kisebbségi önkor­mányzat alakult,é s általában nincs konfliktusuk a hely­hatóságokkal. Persze volt már olyan, hogy amikor kisebbséget is érintő döntésben a kisebbségiek gya­korolták a vétójogukat, a helyi önkormányzati vezetők felháborodtak, hogy nekik azok ne parancsoljanak. Egyes települések ellen panasszal éltünk a Minisz­terelnöki­ Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkáránál és a Belügyminisztériumban, de a vége az lett, hogy a helyi kisebbségiek még rosszabb helyzetbe kerültek. A magyarországi szlovákok kerülik a konfliktusokat, fellépésük nem harcias, s csak ott hozták létre kisebbségi önkormányzataikat, ahol úgy látták, nem kerülnek összetűzésbe a településsel. HVG: Hol akadályozták a kisebbségi önkor­mányzatok megalakulását? M. M.: Nem mondok neveket, mert a jövő évi választások előtt ez rontaná az esélyeinket. De például nem jött létre a szlovák önkormányzat egy olyan városban, amelyet hajdanán a szlovákok alapítottak. HVG: Miből élnek a kisebbségi önkormány­zatok? M. M.: Eleve rossz, hogy minden kisebbségi önkor­mányzat állami támogatásból csak közel évi félmillió forintot kap működésre, s e szempontból nincs különbség a kis falusi vagy a nagyvárosi önkormány­zat között. Az országos szervezetnek sincs arra pénze, hogy a rászoruló helyieken is segítsen. Mai vagyonunk a kormánytól kapott, 17 millió forint névértékű Mol-részvény, amelynek hasznosításáról az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése fog dönteni. Úgy tűnik, vállalkozásba kell kezdenünk, hogy javítsunk pénzügyi helyzetünkön. A határon túli szlovákokról szóló törvény lehetővé teszi például akár szlovákiai ingatlan vételét is. HVG: A minap módosított választójogi törvény­ből újra kimaradt a nemzetiségek képviselete, ezért a kisebbségiek esetleg nem indulhatnak a jövő évi választásokon. Ön ezért választotta a Magyar Demokrata Néppártot? M. M.: Jövőre az őszi önkormányzati választások után szeretnék nyugdíjba vonulni, így nem láttam akadályát, hogy elfogadjam a párt felkérését. A tervek szerint szülőföldemen, Zemplénben, szlovák környe­zetben fogok indulni. Egyébként a kisebbségi válasz­tójog kérdése még nincs lefutva, hiszen a pártok már csak a módján vitatkoznak. Mi el tudnánk fogadni, ha a kedvezményes mandátumhoz szükséges minimu­mot 10 ezer szavazatban állapítanák meg. Igaz, ez nem kedvező a pár ezer fős kisebbségeknek, de ha ők összefognak, be tudnak juttatni egy képviselőt a parlamentbe. Ha a választópolgárok a kisebbségi és a pártlistára egyaránt szavazhatnak, akár több képviselőnk is bejuthat a parlamentbe, hiszen az 1994-es önkormányzati választásokon a szlovák jelöltek 160 ezer szavazatot kaptak. (HVG) RIBA ISTVÁN r__------------------------­---------------1 Óceánon áthajtó beszélgetés (Moszkva / Washington / AFP / MTI)­­ Az orosz és az amerikai elnök csütör­tökön este beszélt telefonon egymással, „fontos, nemzetközi politikai kérdésekről” - közölte a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton azután hívta fel Borisz Jelcint, hogy Csiang Cö-min kínai elnök­kel Washingtonban befejezte csúcstalál­kozóját. A félórás megbeszélésen szó volt leszerelési ügyekről, s ezekkel összefüg­gésben Jelcin kedvezően nyilatkozott a szeptemberben New Yorkban aláírt orosz­amerikai megállapodásokról, amelyeknek a START-II. szerződés ratifikálásához kell vezetniük. Clinton tájékoztatta orosz kollégáját a kínai-amerikai csúcstalálkozó eredményeiről. Végezetül szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről, tekintettel a jövő év első felében esedékes, következő orosz-amerikai csúcstalálkozóra. Soros figyelmeztetése (London/MTI)­­ Komoly figyelmezte­tést tett közzé egy brit szaklapban Soros György: szerinte akár le is rombolhatja a társadalmat az ama uralkodó nézet, hogy a piaci mechanizmusokat minden területre ki kell terjeszteni. Mint mondta, a piacok váratlan irányokba képesek elmozdulni és „igenis kaotikussá válhatnak". Soros tévképzetnek nevezte, hogy a magukra, saját törvényeikre hagyott piacok egyen­súlyra törekednének. Ugyanakkor kie­melte a szabályozó szerveknek a piac kie­gyensúlyozásában játszott szerepét. Pél­daként a jegybankok között bizonyos fokig létező együttműködést említette, megje­gyezve: a három legfontosabb jegybank, az amerikai, a japán és a német minda­zonáltal eltérő ideológiát követ, közülük pedig az amerikai áll legközelebb a valósághoz. Két év múlva költözik (Bonn /­MTI • Pach Ferenc)­­ A német szövetségi parlament csütörtökön végérvényesen úgy határozott, hogy 1999 nyarán költözik Bonnból Berlinbe. A kormány ugyanezen év őszén teszi át működését a régi-új fővárosba. A Bundes­tag házbizottsága egyhangúlag elfogadta Rita Süssmuthnak, a parlament elnökének azt az előterjesztését, amely szerint a törvényhozás 1999 áprilisában veszi birtokba az egykori Birodalmi Gyűlés, a Reichstag jelenleg felújítás alatt álló épületét. A következő hónapban, május 23-án itt választják meg az új szövetségi elnököt, és másnap ott rendezik a Német Szövetségi Köztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából tartan­dó ünnepséget. A képviselők a nyári szü­netben költöznek és szeptembertől immár véglegesen és állandóan Berlinben ülésezik a szövetségi parlament. L.______________________________________________________________________I ír elnökválasztási prognózis (London / MTI / Kertész Róbert) ­Az urnák lezárása utáni első, nem hivatalos felmérések alapján bizonyosnak tűnik, hogy nem lesz meglepetés a csütörtökön tartott ír elnökválasztás eredménye, s a köztársaság államfői székébe a fő esélyes, Mary McAleese, belfasti egyetemi professzor ülhet. McAleese asszonynak négy, politikai értelemben meglehetősen súlytalan vetély­­társsal kellett megküzdenie az egyébként teljesen ceremoniális, a világ legkevesebb jogkörével járó ír elnöki tisztségért, amely­nek viselőjére olyan kevés politikai felelős­ség hárul, hogy egyes elemzések az államfői intézmény puszta létjogosultságát is megkérdőjelezik. A jellemzően fanyalgó brit kommentárok egyike szerint az ír elnök ■^„csak abban különbözik a brit uralkodótól, hogy nincsenek pincsijei, és az ország nem üli meg a születésnapját". A végleges eredmény valószínűleg szombaton válik ismertté.­­ Mary McAleese a neves belfasti Queen's Egyetem dékánhelyettese és jogi karának igazgatója. Sokan - főleg észak-ír protestáns körökben - azt tartják róla, hogy az IRA katolikus terrorcsoport politikai fedőszervének (Sinn Fein) elkötelezett híve és támogatottja, jóllehet ő maga ezt határozottan cáfolja. McAleese asszony számára mindenesetre komoly politikai kihívás lesz az a rendkívüli tekintély, meg­becsülés és méltóság, amelyet elődje, Mary Robinson vívott ki magának az államfői székben eltöltött hét év alatt. Robinson asszony a maga 93 százalékos, vagyis gyakorlatilag össznemzeti támogatottsá­gával minden idők messze legnépszerűbb ír politikusa volt, s személyisége az általa betöltött poszt politikai súlytalansága ellenére figyelemre méltó nemzetközi tekintélyt kölcsönzött a kis országnak. Mary Robinson idő előtt távozott tisztségéből, mert elvállalta az ENSZ emberi jogi főbiztosának megbízatását. LAPARBAN - APRÓHIRDETÉS A hirdetés szövege.... (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) Feladó: neve, keresztneve.... címe................ házszám...............................telefon: utca Tíz szó fölött szavanként 400 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni az ingyenes, 4000 lej értéket. V Kérnénk a szöveget nyomtatott betűkkel írni ▼ A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül jelenik meg. ▼ A szelvény csak novemberre érvényes! T A kedvezménnyel kizárólag csak magánszemélyek élhetnek! T

Next