Romániai Magyar Szó, 1998. szeptember (10. évfolyam, 2816-2845. szám)
1998-09-01 / 2816. szám
1998. szeptember 1. Épül az új „berlini fal" Észak-Afrikában: a kontinesről átnyúló spanyol határon októberre átjárhatatlan lesz a három méter magas, szögesdróttal megerősített kettős kerítés • Reuters-fotó Albright zágrábi villámlátogatáson (Zágráb • Keller Tivadar / MTI) – Az Egyesült Államok és Horvátország eltérő álláspontot foglal el a boszniai horvátok és Zágráb kapcsolatainak, valamint a horvát demokrácia fejlettségének megítélésében - adta hírül a horvát tömegtájékoztatás Franjo Tudjman horvát elnök és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter vasárnapi zágrábi megbeszélése után. Az amerikai külügyér-asszony egynapos villámlátogatást tett Zágrábban a bosznia-hercegovinai általános választások előtt alig két héttel. Tudjman elnökkel tartott találkozója után kijelentette, hogy a felek nem értenek egyet a Horvátország és a bosznai horvátok közötti kapcsolatok kérdésében. A horvát sajtó szerint Zágráb havonta mintegy 60 millió márkával támogatja a boszniai horvátokat és azok szervezeteit. Albright reményét fejezte ki, hogy Washington és Zágráb együtt erősíteni fogja az egységes és többnemzetiségű Bosznia fejlesztését. (Vasárnap egyébként a miniszterasszony sajtóértekezleten jelentette be: országa 100 millió dolláros segélyt folyósít a boszniai Szerb Köztársaságnak, aminek a feltétele, hogy mindenben betartják a daytoni egyezményeket.) Franjo Tudjman a találkozó után kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Horvátország közötti együttműködés legjelentősebb problémája Bosznia. Emlékeztetett arra, hogy a horvát alkotmány szerint Zágrábnak kötelessége törődni a boszniai horvátokkal, akiknek lakossági részaránya a délszláv háború előtti 17 százalékról mára 12 százalékra csökkent. Albright szerint Washingtont még mindig aggasztja a horvátországi demokrácia helyzete, annak ellenére, hogy ott érvényesül a politikai pluralizmus és aktív az ellenzék. A külügyminiszter politikai reformokat sürgetett, valamint a tömegtájékoztató eszközök szabadságának tiszteletben tartását, olyan tájékoztatási rendet, amelyben mindenki számára egyenlő megnyilvánulási lehetőségeket biztosítanak. Azt fejtegette, hogy az etnikai hovatartozás nem határozhat meg egy államot, a modern Horvátországnak mindazokat vissza kell fogadnia, akik a délszláv háború előtt a területén éltek. Tudjman kijelentette, hogy országa minden területen következetesen fejleszti a demokratikus módszereket, és nem lehet azt állítani, hogy tekintélyelvű lenne a horvát vezetés és hatalom. Reményét fejezte ki, hogy Washington figyelmesebben meghallgat minden érvet és minden felet a horvátországi helyzet értékelésekor. Tudjman nyilvánvalóan azért szólította fel figyelmesebb elemzésre Washingtont, mert az amerikai külügyminiszter külön is találkozott Zágrábban a horvát ellenzéki pártok vezetőivel, a horvát ellenzék vezetőinek egy csoportja pedignéhány hete az Egyesült Államokban számolhatott be a horvátországi helyzet alakulásáról. hírek ,hírek , hírek Ú hírek Újabb roma menekülthullám (London • Kertész Róbert / MTI) • A Prágából Londonba érkező repülőgépek utasainak haramada-fele szlovákiai és cseh roma, akik kiszállásuk után azonnal menedékjogot kérnek a brit hatóságoktól. Egyedül szombaton és vasárnap mintegy 120-an folyamodtak menedékért a Heathrow repülőtéren - közölték a brit bevándorlási hatóságok. A legutóbbi napokban rendkívüli mértékben felduzzadt a cseh és szlovák roma menedékkérők száma: az idén eddig Nagy-Britanniába érkezett hozzávetőleg 900 cigány menekültnek csaknem a fele augusztusban jelentkezett a hatóságoknál. A menedékkérők számának hirtelen felívelését nem hazai helyzetük gyors romlása magyarázza, jóval inkább az, hogy a brit kormány a folyamodványok elbírálásának radikális szigorítását tervezi. Az érkezők a brit hatóságoknak tolmács útján rendre azt mondják: a hazai tévéállomásokban bemutatott dokumentumműsorok azt sugallják, hogy a romák jóindulatú fogadtatásra számíthatnak Nagy-Britanniában. (Li uralkodjondon • Kertész Róbert / MTI) Tony Blair brit kormányfő és felesége az uralkodó család oldalán emlékező istentiszteleten vett részt vasárnap délután a balmorali királyi rezidencián, s ezzel kezdetét vette az az egyébként meglehetősen csendesre és szűk körűre tervezett hivatalos rendezvénysorozat, amellyel a kormány és a Windsor-ház a néhai walesi hercegnő halálának hétfőn esedékes első évfordulójáról kívánt megemlékezni. A skóciai kastélyhoz közeli kis Crathie templomában II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburgh-i herceg, Károly trónörökös, Diana egykori férje, valamint Vilmos és Henrik herceg, az elhunyt hercegnő két fia volt jelen a megemlékezésen a miniszterelnöki családdal együtt. Hétfőn minden állami épületen és közterületen félárbocra eresztették a nemzeti lobogót, s Erzsébet utasítására ugyanígy tettek a királyi rezidenciákon. Ez utóbbi különös jelentősséggel bír, tavaly ugyanis komoly botrány támadt abból, hogy az uralkodó család által használt épü- Diana halála emlékeket idéz eteken nem lobogott félárbocon semmiféle zászló a tragédia után. Vasárnap egyébként folytatódott a Diana-hívők zarándoklata a néhai hercegnő egykori lakóhelye, a londoni Kensington palota kapujához, jóllehet az előzetes várakozásoknak megfelelően a látogatók száma és az elhelyezett virágok, egyéb emléktárgyak mennyisége messze elmaradt a tavalyitól, a zarándoklók háromnegyede külföldi turista volt. • A brit kormány által már régen fantazmagóriának minősített összeesküvéselmélet került ismét előtérbe a néhai walesi hercegnő életét kioltó párizsi katasztrófa első évfordulójának előestéjén, s a képbe immár Milosevic jugoszláv elnök is belekerült. A brit külső elhárítás, az MI6 egyik exügynöke, Richard Tomlinson a párizsi vizsgálóbírónak állítólag kijelentette: a katasztrófa körülményei emlékeztetnek arra az általa még 1992-ben látott tervre, amelyet az MI6 Milosevic jelenlegi jugoszláv elnök meggyilkolására szőtt. A brit exügynök szerint Milosevicetlemben kellett volna eltenni láb alól, úgy, hogy kocsijának sofőrjét hanggránátokkal cselekvésképtelenné teszik. Egyes tanúvallomások szerint a párizsi szerencsétlenséget hanghatással kísért fényvillanás előzte meg - jegyezte meg a The Sunday Times c. brit lap. A török kormányfő nem találkozik a kurdokkal (Ankara / MTI) • Mesut Yilmaz török miniszterelnök elutasította, hogy találkozzék a Kurd Munkáspárt (PKK) képviselőivel - derült ki a kormányfőnek a Millivet című újság vasárnapi számában megjelent nyilatkozatából. Soha nem leszünk hajlandók a tárgyalásokra - idézte a lap Yilmaz szavait. A nyilatkozat két nappal azután jelent meg, hogy Abdullah Öcalan, a PKK vezetője tűzszünetet jelentett be, és a tizennégy éve tartó válság politikai rendezését szorgalmazta. Bülent Ecevit miniszterelnök-helyettes kétségbe vonta a kurd vezető nyilatkozatának őszintéségét. Mint mondotta, a kurdok időről időre előhozakodnak a tűzszünet tervével, ám ugyanúgy folytatják támadásaikat, embereiket a négyekben tartják készenlétben. (MTI-Panoráma) - Az évszázad perének kikiáltott tárgyalássorozat kezdődik szerdán a belga legfelsőbb bíróságon: összesen tizenhárom politikusnak és közéleti személyiségnek - köztük Willy Claes előző NATO-főtitkárnak - kell felelnie, amiért az elmúlt évtized végén tízmillió dolláros nagyságrendű kenőpénzt fogadott el az olasz Agusta helikoptergyár és a francia Dassault hadiipari cég vezetőitől. A per előzményeit két haláleset - egy belga miniszter 1991-es meggyilkolása és az Agusta cég volt elnökének minapi halála - foglalja keretbe, de általa vizsgázik az elmúlt években keményen támadott egész belga igazságszolgáltatás. A korabeli belga kormányzat 1988-ban, illetve 1989-ben, a belga haderő korszerűsítésének jegyében kötött szerződést az olasz és a francia hadiipari céggel. Az Agusta olyan neveket előzve meg, mint a német Messerschmidt vagy a francia Aérospatiale - negyvenhat A-109-es helikopter leszállítására nyert versenypályázatot, míg a Dassault 136 F-16-os belga vadászgép radarelhárító rendszerének gyártására kapott jogosultságot. Az olasz vállalattal kötött szerződés értéke megközelítette a 350 millió dollárt, míg a francia céggel aláírt szerződés körülbelül 250 millió dollárra rúgott. Bár ezt a most kezdődő per feladata bebizonyítani, ma már tagadhatatlan, hogy az akkori - és mai - kormánypártok vezető képviselői tízmillió dolláros nagyságrendű kenőpénzt fogadtak el a két győztes cégtől a versenypályázatok megnyeréséért cserébe. A per egyes szereplői korábbi vallomásokban már beismerték, hogy az Agustaügy során egy ízben 51 millió belga frank (mintegy 1,5 millió dollár) került a flamand szocialista párt számlájára, míg a Dassault-üzletből - immár bizonyítottan - a flamand és a Vallon szocialista párt egy alkalommal összesen 60 millió belga frank erejéig részesedett saját számlájára. Egyes információk szerint csak a Dassaultügy 600 millió frankos (majdnem 20 millió dolláros) hasznot hozott a szocialista pártoknak. Összesen 150 ezer oldalnyi vádirat áttanulmányozásával kellene a bíróságnak - hivatalos nevén a Semmítőszéknek - eldöntenie, hogy a vádlottak milyen mértékben bűnösek a korrupciós ügyben. A tizenhárom vádlott listáját Guy Spitaels akkori vallon szocialista pártelnök veheti, mellette Guy Coeme volt védelmi és Willy Claes volt külügyminiszter áll a sor élén. A vádlottak padjára szólították a két érintett külföldi cég elnökét, Serge Dassault-t és Raffaele Tetit is - utóbbi azonban két héttel a per előtt, augusztus 22-én szívrohamban Rómában elhalálozott. Az Agusta-Dassault-botrány pikantériája, hogy valószínűleg soha nem robbant volna ki egy vallon államminiszter, André Cools meggyilkolása nélkül. Cools a liege-i politikai vezetés körében folytatott korrupcióellenes tisztogatást, amikor hét évvel ezelőtt meggyilkolták. Bár ügyének nincs köze bizonyíthatóan a fegyverzetvásárlási botrányhoz, utóbbi mégis a Cools-ügy vizsgálata nyomán került a napvilágra. Akkor jutott ugyanis az azóta mintaképként kezelt vizsgálóbírónő, Véronique Ancia kezébe egy eltévedt fax, amelynek révén felmerült a korrupció gyanúja az Agusta-ügyben. A botrány másik megalapozója az olaszországi korrupcióellenes vizsgálat, a “tiszta kezek” akció volt, amely lényegében bebizonyította, hogy az Agusta néhány döntésképtelen üzletfelét anyagiakkal igyekezett bátorítani. Az ítélet december elejére várható. VERES BÉLA, Brüsszel Vadászgépek és a szökevény léggömb (Reykjavik / MTI) Elszabadult és Izland partjai közelében sodródik egy száz méter magas meteorológiai léggömb, zavarva a légiforgalmat, és fittyet hányva az őt üldöző kanadai, brit és amerikai katonai gépekre. A ballon szombaton Reykjavíktól néhány kilométerre nyugatra, az Atlanti-óceán fölött lebegett, és mozgását radarral követték, hogy a polgári légijáratokat szükség esetén elterelhessék. Az ember nélküli, héliummal töltött léggömböt eddig vadászgépeknek sem sikerült „leszedniük”, bár két kanadai CF-18-as csütörtökön ezernél több lövést adott le a szökevényre Ujfundland partjai közelében. Az ózonszint mérésére szolgáló léggömb, amely leeresztve öt futballpályányi területet töltene be, azt követően került ki az ellenőrzés alól, hogy hétfőn felbocsátották Saskatoon közelében, a nyugatkanadai Saskatchewan tartományban. Vasárnapra virradóra aztán teljesen eltűnt a radarképernyőkről a szökevény óriásléggömb, az Északi-sarkkörtől mintegy 300 kilométerrel északra veszett nyoma. Halli Sigurdsson, az izlandi légiirányítás helyettes vezetője szerint az izlandi Keflavík NATO-támaszpontjáról a léggömb felkutatására indultak, mert „ez most nyilvánvalóan sokkal rosszabb helyzet, mint amikor tudtuk, hol van, és a légiforgalmat aszerint tudtuk terelni” - mondta Sigurdsson. Korrekorder polgármester (Brüsszel / MTI) • Minden idők legfiatalabb belga polgármestere lesz az a flamand fiatalember, akit a hét végén választottak első emberré Veurne városában. Jan Versaillie éppen csak betöltötte 25. életévét, és még szüleinél lakik. Ezzel szemben már negyedik éve tagja a nyugat-flandriai város vezetésének. A korrekorder polgármester kinevezését ugyan még II. Albert királynak is jóvá kell hagynia, ez azonban már puszta formalitás. Az első kivégzések a Palesztin Önkormányzat | területén (Gáza / MTI) • Vasárnapig végrehajtották azt a két halálos | 1 ítéletet Gázában, a Palesztin | | Önkormányzat területén, amellyet Jasszer Arafat palesztin el- |nök aznap - eddig példa nélkül is álló módon - jóváhagyott. A két | , elítélt egy testvérpár, Raed és | | Mohammed Abu Szultán (24, il-| |lelve 25 évesek). Mindkettőt |rendőr. Egy katonai bírósági | szombaton ítélte őket halálra. A | | vád szerint csütörtökön szolgá- | | laton kívül (egy esküvőn) előre | | megfontoltan szolgálati fegyve-1 | rükkel meggyilkoltak egy palesz-tin biztonsági tisztet, Madzsdi I Halidit (32) és fivérét, Mohám Imedet (30). Az ügy mögött a két f 1 család régóta tartó viszálya áll. A Halidi-fivérek a Fatah mozga- ialom tagjai voltak, amely a Jász-Iszer Arafat vezette PFSZ legfőbb | 1 tagszervezete. A kettős gyilkosj 1ságban való részvételért halálra I | ítélték a kivégzettek fivérét, Fa-1 | részt is, de ítéletét vasárnap élet-1 | fogytig tartó börtönbüntetésre I | változtatták. Az Abu Szultán csa- 1 | vád további két tagját bűnrészes-1 1 ségért életfogytig tartó börtönre | | ítélte szombaton a katonai bíró-1 | ság. Arafat a pénteki kormány 1 | ülésén kérte, hogy a gyilkosság 1 | gal vádolt három férfit állítsák | | bíróság elé. A tárgyalás szombat 1 | tán le is zajlott, és a vasárnap | | jóváhagyott két halálos ítéletet | | aznap golyó által végre is haj-| I tolták. Bár a bíróságok a Palesz Iatin Hatóság 1994-es megalakít-| I lása óta mintegy 20 embert ítél- t | tek halálra, a mostaniakat meg-i j előzően egy ilyen ítéletet sem | | hajtottak végre. Elkészült az orosz politikai nyilatkozat (Moszkva • Tamássy Sándor / MTI) • Több napos tárgyalások után Vasárnap délelőttre az orosz alsóház elnöksége egyezségre jutott az ügyvezető kabinet és az el- Iröki hivatal vezetőivel a gazdasági és politikai válság megoldását elősegíteni hivatott, a hatalmi ágak jogköreit újraosztó politikai nyilatko-zat tervezetéről. Az Állami Duma e dokumentum elfogadását előfeltételül szabta kormányfőjelölés megvitatá-sához. A most véglegesített tervezet még Jelcin elnöke aláírására vár, amire lapzártakor kerül sor hétfőn, és a dokumentumról a törvényhozás két házának is szavaznia kell. Alekszandr Kotyonkov, Jelcin különmegbízottjaa törvényhozásban arra figyelmeztetett, hogy még korai lenne nyilatkozni arról, mi is lesz a sorsa e dokumentumnak. Ugyan a felek kölcsönös engedményeket tettek a megegyezést megalapozva, de felvázolták a nézeteltérések listáját is, s két frakció - a kommunisták és a liberális Jabloko - vezetői is közölték: noha elvben egyet-értenek a politikai nyilatkozzat alapjaival, a parlamenti vita során különvéleményüknek adnak hangot, és kiegészítéseket terjesztenek elő. Gennagyij Zjuganov, a kommunista frakció vezetője újságíróknak nyilatkozva azthangsúlyozta, hogy követeljik az új kabinettől: változtassák meg a Nemzetközi Valutaalappal a közelmúltban létrejött, összesen 22,6 milliárd dolláros hitelszerződés egyes feltételeit, s ezt a kötelezettségvállalást a politikai nyilatkozatba is be akarják venni, akárcsak a tömegtájékoztatási eszközök társadalmi ellenőrzését. Az orosz kommunista párt központi bizottsága vasárnapi ülésén vitatja meg a politikai nyilatkozattervezetet. Gen-nagyij Szeleznyov, a duma kommunista elnöke szerint a legnagyobb vívmány, hogy a kormányfő ezentúl a tör- vényhozás egyetértésével ál lítja össze a kabinet névsorát, s a képviselők hozzájárulása kell a miniszterek meneszté- séhez is. A dokumentumban Jelcin elnök kötelezettséget vállalna arra, hogy másfél évig nem oszlatja fel a dumát (vagyis nem lesznek előreho- zott választások), a képvise-| lők viszont nem terjesztenek be bizalmatlansági indít- ványt a kabinet ellen, s a kormány sem kezdeményez bizalmi szavazást. A duma hétfői rendkívüli ülésén szavazott Csernomirgyin kormányfői jelöléséről, amiről annyi biztosat már tudni, hogy a kommunisták bejelentették: Csernomirgyin ellen fognak szavazni. Hasonlóképpen foglalt állást vasárnap a Jabloxo mozgalom, sőt Zsirinovszkij maga is. 1