Romániai Magyar Szó, 1999. május (11. évfolyam, 3047-3077. szám)

1999-05-01 / 3047-3048. szám

1999. május 1-2. hírek t? hírek , hírek Ú hírek NATO-csapás „Ugyanazt a célt követik” (Belgrád, Szófia, Moszkva­­/MTI) • A NATO szóvivője csütörtökön elismerte, hogy a szövetség egy harci gépének rakétája csapódott be Szófiában egy házba • Jamie Shea közlése szerint a NATO-gép „önvéde­lemből egy olyan jugoszláv légvédelmi rakétára akart csa­pást mérni, amelynek radarja előzőleg bemérte őt”. Szavai szerint a rakéta az indítását követően letért a pályájáról, miután a radart kikapcsolták, és így véletlenül bolgár területen csapódott be. A NATO május elsejétől szárazföldi csapatokat küld Koszovóba - értesült a Der Standard című osztrák függet­len lap tudósítója Tiranában egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú amerikai tiszttől. Az­ információ szerint a csapa­tok nem az­ egész­ tartományba vonulnának be, hanem hídfőál­lásokat létesítenének. Apache típusú helikopterek is védenék őket és a koszovói albánokat a sz­erb különleges erőktől. Az albán fővárosban tartózkodó osztrák főtisztek megerősítették az értesülést. A Koszovóba küldendő nemzetközi békefenntartó erők magvát a NATO-nak kell alkot­nia - jelentette ki csütörtökön Strobe Talbott amerikai külügy­miniszter-helyettes Brüsszel­ben. Abból az alkalomból nyilat­kozott, hogy megbeszéléseket folytat Javier Solana NATO- főtitkárral a belga fővárosban. Hangsúlyozta, hogy a nemzet­közi békefenntartó erők között nem csak NATO tagországok kaphatnának helyet. Moszkvában az ENSZ-főtit­­kár, illetve az orosz, a kanadai és a görög külügyminiszter csütörtöki találkozóján megál­lapodás született arról, hogy „a leghatározottabb lépésekre kerül sor a politikai megoldás érdekében, s e célból cselekvő, állhatatos és állandó erőfeszí­téseket teszünk” - jelentette ki Igor Ivanov orosz külügy­miniszter a megbeszélést köve­tően. A négyoldalú értekezletet kizárólag a balkáni válság problémáinak szentelték­. Iva­nov hangsúlyozta: a helyzet nyugtalanító, s kihat az európai és a nemzetközi stabilitásra is. Jelezte, hogy különleges jelen­tőséget tulajdonítanak az ENSZ szerepvállalásának, hiszen a világszervezet a különböző nemzetközi konfliktusok rende­zéséhez szükséges eszközök gazdag tárházával rendelkezik. Kofi Annan ENSZ-főtitkár csütörtökön Moszkvában - miután Borisz Jelcin elnökkel találkozott - Jevgenyij Prima­kov kormányfővel is eszme­cserét folytatott, és vendég­látóival megállapodott, hogy Oroszország és az ENSZ szo­rosan együttműködik a balkáni rendezésben, hiszen „ugyanazt a célt követik, s hasonlóan közelítik meg a problémákat” Jelcinnel egyeztetett, a ju­­goszláviai válság békés rende­zését célzó konkrét javaslatokat vitt magával bonni, római és belgrádi tárgyalásaira Viktor Csernomirgyin balkáni orosz különmegbízott. Rakéták a kormányzati negyedre (Belgrád/ MTI) • A NATO repülőgépei péntek hajnalban másodszor is támadták a jugoszláv fővárost. A város­­központban fekvő kormányzati negyedben eltalálták a jugoszláv hadsereg vezérkarának épületét, a szövetségi rendőrség székházát, valamint a belügyminisztérium épületét is. A támadásnak az első jelentések szerint három halálos áldozata volt. A városközpontból sűrű fekete füst szállt fel. A negyedet lezárta a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők kivonultak a helyszínre, újságírókat nem engednek a közelbe. Szemtanúk szerint több, a közelben álló épületet is találat ért, és áldozatok is voltak. Belgrád nagy része sötétségbe borult, valószínűleg találat ért egy erőművet vagy a fő transzformátorállomást. A NATO péntek éjszakai első támadásában megsem­misült az Avala-hegyi televíziótorony, a második csapás után megszűnt a Studio B televízió adása is. Később mindkét adó ismét sugározni kezdett. A második légitámadásban találat érte a kormányzó Szocialista Párt irodáinak otthont adó, a korábbi légi csapások folyamán már súlyosan megrongálódott toronyházat is. A Radio Novosti szerint a péntek hajnali, az eddigi leghevesebb NATO-támadásnak több halálos és sebesült áldozata volt. Ezek száma egyelőre nem ismert. A városközpontban, ahol több nagykövetség és sokemeletes lakóház található, sok épület megrongálódott, ablakaik kitörtek. Magyarázatot követel (Szófia/ MTI) • A bolgár kormány magyarázatot követel a NATO-tól, hogyan tévedhetett a szövetség egyik radarromboló rakétája Szófiába, és csapód­hatott egy bolgár lakóházba. Nadezsda Mihajlova külügy­miniszter a bolgár légtér megsér­tésére is magyarázatot kért csü­törtöki nyilatkozatában. A Reu­ters riportja szerint nagy riadal­mat váltott ki a bolgár közvé­leményből a Szófiába tévedt NATO-rakéta. A bolgárok eddig távoli eseményként érzékelték a határon túl dúló háborút, de ez a katonai baklövés „a házuk küszöbére hozta” a konfliktust. A megdöbbenés felerősítette a lakosság egyes rétegeiben meglévő NATO-ellenes érzel­meket, és megtépázta a jugosz­­lávellenes NATO-csapás támo­gatóinak elszántságát. A bolgár kormány csütörtökön elfogadta és jóváhagyásra a parlamentnek továbbította­ azt a megállapodás­tervezetet, amely szabályozza, hogy miként használhatják a NATO repülőgépei a bolgár lég­teret a Jugoszlávia elleni légi csapásokhoz. Nagyezsda Mihaj­lova szerint Szófia 130-170 kilométer széles légi folyosót kíván a NATO rendelkezésére bocsátani a bolgár-jugoszláv határ mentén, és 20 kilométer széles folyosót a bolgár-török határon. A NATO-gépek nem repülhetnek át a Duna partján lévő kozloduji atomerőmű és nagyobb városok fölött, kivéve Szófiát, amely az első légifolyo­só sávjába esik. Következményekkel fenyeget (Washington/MTI) • William Cohen amerikai védelmi miniszter súlyos következményekkel fenyegette meg csütörtökön azokat az országokat, amelyek esetleg megszegik a NATO és az Európai Unió által bevezetett ju­­goszlávellenes olajembargót. Gazdasági és politikai büntető intézkedéseket helyezett kilátásba, sőt a katonai erő alkalmazását sem zárta ki. Bár Cohen nem említett nevén egyetlen országot sem, a hírügynökségek egyöntetűen úgy értelmezték szavait, hogy intelme mindenekelőtt Oroszországnak szólt. Moszkva az embargó bejelentése után nyomban, és azóta többször is jelezte, hogy nem érzi kötelezőnek magára nézve a nyugati hatalmak korlátozó intézkedését. • (Bukarest - Gózon István/MTI)­­ Románia csatlakozik a Jugoszláviával szembeni olajszállítási tilalomhoz - jelentették be csütörtökön Bukarestben. Adriana Saftoiu kormányszóvivő szerint a kormány döntése megszületett, de a román külügyminiszté­riumnak még tájékoztatást kell kapnia az alkalmazás technikai részleteiről Brüsszeltől. Éppen ezért az embargó csak a jövő héten lép életbe. Kell a kongresszusi jóváhagyás (Washington / Kárpáti János/MTI)­­ Az amerikai kongresszus képviselőházának költségvetési bizottsága csütörtökön jóváhagyta azt a Pentagonnak szánt finanszírozási csomagtervet, amely 12,9 milliárd dollárt irányoz elő a Koszovóval kapcsolatban felmerülő rendkívüli amerikai kiadások fedezésére - a Jugoszlávia elleni légi csapásokra és a koszovói albán mene­kültek humanitárius támogatására. A csomag több, mint kétszer akkora összeget tartalmaz, mint amennyit a kormányzat eredetileg kért. A költségvetési bizottságban most elfogadott javaslatot a jövő héten tárgyalja a képvise­lőház plénuma­­ az a testület, amely szerdán még nem szavazta meg a kormányzat elvi támogatását a Jugoszlávia elleni légi támadások ügyében. (Döntött viszont a képviselőház szerdán arról, hogy amennyiben Bill Clinton a szárazföldi akció megindítását tartaná szükségesnek, akkor ehhez a Pentagon csak akkor kaphatna pénzt, ha előbb elnyeri a kongresszus jóváhagyását. Ezt a képviselőházi állásfoglalást a szenátus még nem erősítette meg.) Sajtóesemény volt? (Bécs/ MTI) • Vuk Dras­kovic jugoszláv miniszterelnök­helyettes leváltása pusztán sajtóesemény volt, minden politikai jelentőség nélkül - mondta a szerb ellenzéki De­mokrata Párt vezetője szerdán az osztrák televízió Z1R 2 híradójában. Draskovic hatalom­tól való megfosztása semmi esetre sem jelez szakadást a jugoszláv kormányon belül - mondotta Zoran Djindjic, aki egy ideig a Zajedno (Együt­t) ellenzéki szövetségen belül Draskovic szövetségese volt...« (Podgorica/ MTI) • Vuk Dras­kovic leváltása megerősíti azokat a jelentéseket, amelyek szerint fokozódik az ellenállás Milosevic jugoszláv elnök konfrontációs politikájával szemben. Ez felkelti a reményt, hogy hamarosan befejeződ­hetnek a NATO légitámadásai - mondta szerdán Montenegró Nyugat-barát elnöke. „Vannak emberek, akik nem tudják sem támogatni, sem elfo­gadni, bármit is mond Milo­sevic” - mondta Milo Djuka­novic az AP-nek. Djukanovic, aki Jugoszlávia kisebbik tag­­köztársaságának élén áll, 1998 januárjában történt hivatalba lépése óta szemben áll Milo­­seviccsel - jegyzi meg az ame­rikai hírügynökség. A mon­tenegrói elnök szerint Dras­kovic menesztésének gyor­sasága azt mutatja: nincs kellő fegyelem a jugoszláv vezetésen belül. A menesztett miniszterelnök-helyettes Magyarország ne sodródjon az eseményekkel Bár a parlament csütörtökön nem tartotta meg rendkívüli ülését, a napirend elutasítása előtt még Orbán Viktor miniszterelnök a koszovói válsággal kapcsolatban kijelentette: a NATO-tagságunk miatt ma Magyarországot megtámadni olyan, lenne, mintha valaki egyszerre üzenne hadat az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Németországnak. A vajdasági magyarok is nagyobb biztonságban vannak így, mintha az anyaországuk magányos és gyenge lenne. Orbán hangsúlyozta: magyar katona és Magyarország nem vesz részt a katonai akciókban. Amit tehetünk, hogy lehetővé tesszük a katonai erők és segélyszállítmányok közlekedését és megnyitjuk a légterünket. A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy a NATO - amely eddig 11 ezer légi bevetést, ezen belül 4500 csapásmérést hajtott végre - olyannyira nem tartja szükségesnek a szárazföldi bevetést, hogy azt a washingtoni csúcstalálkozón még napirendre se tűzték. Kovács László az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy a kormánynak el kell kerülnie az eseményekkel való sodródásnak meg a látszatát is. Az irredenta megnyilatkozásokkal szemben pedig nincsen helye a kétértelmű és kitérő kormányzati válaszoknak. Szintén a határrevíziót vázoló véleményektől való kormányzati elhatárolódásra szólított fel Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője. A Fidesz nevében felszólaló Simicskó István azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye jelentős mértékben növekedett az utóbbi időszakban. A kisgazda Lányi Zsolt a NATO-tagságból fakadó kötelezettségek ellátását megkönnyítő alkotmánymódosítás elhúzódásának problémáját emelte ki felszólalásában.­­ Csurka István, a MIÉP elnök-frakcióvezetője megismételte: Magyarország nem veti el, hogy egy esetleges népszavazás útján biztosítson a vajdasági magyaroknak olyan életfeltételeket, amelyek csak a magyar állam keretein belül képzelhetők el. Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta: a határok meg­változtatása nem jöhet szóba és a magyar kormánynak nincs is ilyen elképzelése. Viszontválaszában a miniszterelnök közölte, hogy a titkosszolgá­latoktól befutó jelentések tekintélyes részét az ellenzéki képviselők is megkapják, és felajánlotta, hogy a Külügyminisztérium hetente külön tájékoztatást nyújt. Úgy vélte, a vajdasági magyarok autonómiájáról lehet beszélni, mivel ennek elérését ők maguk tűzték ki célul, azt azonban elismerte: arról lehet vitatkozni, hogy az autonómiát célszerű-e itt és most emlegetni. (A Népszava nyomán) Továbbindult a konvoj (Záhony/MTI) • A vám­­vizsgálat befejeződése után pénteken hajnalban továbbindult Záhonyból a déli határra az a fehérorosz gépkocsikonvoj, amely humanitárius segélyadományt visz Magyarországon át Jugosz­láviába. Mint ismeretes, a szál­lítmánnyal csütörtök este Záhony­ba érkezett egy tankautó is, de a kocsi a magyar hatóságok jelzése alapján végül vissza­fordult, és Ukrajnába távozott. A kamionok ugyanis teletankolt, nagyméretű tartaléktartályokkal is rendelkeznek, s erre való tekintettel a plusz üzemanyagért előírás szerinti vámfizetésre kötelezték volna a konvoj veze­tőjét, aki inkább visszairányította a tartálykocsit a csapi átke­lőhelyre. A vámvizsgálat során más gond nem merült fel, a szállítmány összetétele megfelelt mind a magyar, mind a nemzet­közi előírások követelményeinek. Pénteken délelőtt a konvoj meg is érkezett a röszkei, magyar­­jugoszláv határátkelőre. Belgrádi életkép Háborúra derű (is) (MTI-Panoráma) • Bár Belgrád lakosainak többsége igencsak feszülten éli meg a hetek óta tartó bombázásokat, akadnak jópáran, akik egyfajta műsornak tekintik a NATO éjszakai „tűzijátékát". „Nézőpont" kérdése. A látványosságra vágyók nem az óvóhelyekre igyekeznek, ha megszólalnak a légiriadó szirénái, hanem erkélyeikre sietnek, vagy egyéb panorámával kecsegtető „nézőpontokat" foglalnak el, hogy láthassák a belgrádi légvédelem és a NATO „koprodukcióját". Hajnalban azután véreres szemekkel térnek vissza otthonaikba mind a tűzijátékot kedvelők, mind a pincékben meghúzódók és az élet viszonylag egészen normálisan megy tovább... A belgrádiak közül sokan elveszítették állásukat. Részben, mert importra szoruló vállalatoknál dolgoztak, részben pedig mert szó szerint „megszűnt" a munkahelyük a bombatalálatok miatt. A túlélési ösztön persze sajátosan is munkálkodik az emberekben. Egy nyugdíjas hölgy, amikor meghallotta, hogy találat érte a Cacak háztartási felszereléseket gyártó vállalatot, lélekszakadva telefonált lányának, hogy vegyen neki zacskót a porszívóba. Pillanatok alatt kétszeresére nyújtotta a cigeratta vásárlók sorát az a hír, hogy rakéta talált el egy dohánygyárat. A benzinhiánynak „köszönhetően" kevesebb a közlekedési dugó, de még mindig elég sok autó jár az utakon. Viszont változott összetételük: jóval több az öregebb kocsi és a kisebb. A drágább autók tulajdonosai ugyanis félnek attól, hogy járműveiket a hadsereg honvédelmi célból lefoglalja. Vicceknek is táptalaja a háború, főképp a fekete humor „jött divatba". A belgrádiak körében népszerű viselet a célkör a mellkason különféle feliratokkal. A Reuters az egyik legfrappánsabb szövegnek a pár hete lelőtt, láthatatlannak kikiáltott, Lopakodó nevű amerikai repülőre vonatkozót tartja, mely így szól: „Sajnáljuk, de nem tudtuk, hogy láthatatlan." Vannak azonban, akik ezt tovább „finomították". A jugoszláv légvédelem, mondják, pontosan tudta, hogy a gép láthatatlan. Csak nem vette észre... NÉHÁNY SORBAN (MTI-tudósítások nyomán) • Magyarország EU-tagságát támogatja leginkább a nyugat­európai közvélemény az uniós csatlakozásra készülő országok közül - tájékoztatta közlemény­ben a GfK Hungária piackutató cég az Eurobarométer felmérés eredményéről csütörtökön az MTI-t. Az Unió tagországaiban a felnőtt lakosság többsége, azaz 54 százalékuk támogatja Ma­gyarország belépését. A listán sorrendben Lengyelország követ­kezik 49 százalékkal és Csehor­szág 48 százalékkal. A legkisebb támogatottsága Romániának és Szlovéniának van, 39-39 száza­lékkal. • Román illetékesek azt fon­tolgatják, hogy felkérik a Nem­zetközi Valutaalapot: emelje az áprilisban elfogadott román készenléti hitel összegét. A pénzügyminisztérium egyik igaz­gatója szerint a jugoszláviai háború okozta veszteségek ellen­­súlyozására kérnék az összeg növelését. • A független palesztin állam május 4-re jelzett kikiáltásának elhalasztásáról hozott döntést csütörtökön Gázában kiadott közleményében indokolta a Palesztin Központi Tanács (PCC).

Next