Romániai Magyar Szó, 1999. június (11. évfolyam, 3078-3107. szám)

1999-06-14 / 3091. szám

1999. június 14.hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Mikor jön el a balkáni béke? (egy térkép alá) Az itt látható, de viszonylag nehezen értelmezhető térkép tulajdonképpen azt a felvo­nulási tervet ábrázolja, amit az IFOR erők koszovói bevonulá­sáról készítettek. Az északnyu­­gati rész a francia szektor, a nyugati az olasz, a déli a német, a Pristina környéki az angol és a keleti az amerikai biztosított terület lenne. Mire e térkép elkészült, az orosz csapatok váratlanul bevonultak Pristiná­ba s a jelek szerintt immár senki ki nem tessékeli onnan őket Nem lehet tudni, még mekkora orosz erősítés érkezik, s a szövetségesek beleegyeznek-e az orosz szektor létesítésébe egy biztos: meglepetésszerű gesztusuk nyugalmat keltett a koszovói szerb lakosságban, hát még, amikor kiderült, hogy maga Jelcin hagyta jóvá a partizánakciót, amely kis híján fegyveres konfliktust robbantott a nagyhatalmak között. A térképhez magyarázatkép­pen csatolnánk a Koszovóba vonuló biztonsági erők nemzeti összetételét, illetve egy internetes közvélemény-kutatást arról, hogy az emberiség meny­nyi idő múlva látja lehetséges­nek a balkáni béke eljövetelét. Nemzeti egységek a KFOR-ban • NATO-tagországok • Nagy-Britannia 13 000; Német­ország 8 500; Egyesült Államok 7 000; Franciaország 7 000 Olaszország 5 000; Hollandia 2 050; Spanyolország 1 200; Belgium 1 100; Görögország 1 000; Törökország 1 000; Norvégia 800-900; Dánia 850; Lengyel­­ország 800; Kanada 800; Magyarország 350; Portugália 290; Csehország 150; Izland, Luxemburg kevesebb mint 100. • Partnerországok • Orosz­ország 2 500; Ukrajna 1 300 Finnország 800; Ausztria 450; Svédország több száz; Románia 250; Bulgária több tucat; Litvánia 30. Gyorsvoksok az Interneten Voksolni hívja látogatóit az amerikai CNN hírtévé inter­netes honlapja. Azt kérdezi az olvasótól, hogy véleménye szerint mennyi időbe telhet míg valódi béke születik a Balkánon. íme a válaszok: Öt vagy kevesebb évig 8% 10 évig 12% 50 évig 14% 100 éven belül nem 66% v Összesen: 100% Orbán Viktor mérlege a Dunán (Budapest / MTI) • A magyarok ügyét nem lehet kihagyni a rende­zésből - jelentette ki Orbán Viktor a koszovói békekötés kapcsán a Duna Televíziónak adott csütörtöki inter­jújában, és leszögezte: jó okunk van arra, hogy örömmel fogadjuk a békéről érkező híreket, hiszen mindannyian könnyebben gondol­hatunk így a jövőre. Fontosnak nevezte, hogy Mátyás király óta először egy olyan nemzetközi ese­mény történt, amelyben Magyar­­ország a győztesek oldalán áll. De ennél még fontosabb az, hogy Magyarország a jó ügy oldalán áll. A vajdasági magyarok jövőjével kapcsolatban Orbán Viktor biza­kodó. Szerinte a világ és a nyugati hatalmak tudják: nem mulaszthatják el annak lehetőségét, hogy egy olyan nemzetközi rendezés való­suljon meg, amely nemcsak a koszovói bajokat oldja meg, hanem megpróbálja az egész térséget demokratikusabbá, az európai ér­tékekhez és életminőséghez közelí­tővé tenni. „Ez azt jelenti, hogy olyan megoldást kell találni, amely mega­kadályozza, hogy ilyen konfliktusok újra bekövetkezzenek a Balkánon. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lehet a magyarok ügyét kihagyni a rend­ezésből - jelentette ki a kormányfő. A stratégiai cél az, hogy a vajdasági magyarok maguk határozhassák meg, milyen jogi forma mellett látják biztosítottnak életüket, s milyen módon akarnak eljutni oda, hogy maguk is megszerezhessék az Európa számos országában a kisebbségek által elért élet­minőséget. „Nem Budapest dolga, hogy meghatározza mit kívánnak a határon túli magyarok - jelentette ki Orbán Viktor. - Szerencsére a Vajdaságban élők elkészítették a maguk tervét, ami nemzetközi fórumokon is bemutatható, és ame­lyet a magyar kormány is bátran támogathat. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy számos megválaszolatlan kérdés van még, így nem lehet tudni, milyen kormányzás következik Jugoszláviában, mi lesz a háborús bűnökkel és bűnösökkel, illetve képes lesz-e Nyugat-Európa arra, hogy a nyújtandó segélyt nem csak gazdasági, de politikai szempontok alapján is mérlegelje, vagyis „ne csak gazdaságot, de demokráciát, békét, emberi jogokat is építsen a Balkánon". A kormányfő elmondta: a konf­liktus idején a kabinet minden előre látható jó és rossz esetre is kidolgozott forgatókönyvvel rendel­kezett. A magyar kormánynak is megvolt a maga szerepe abban, hogy a szerbek egy pillanatig sem tudták komolyan megfontolni annak lehetőségét, hogy a konfliktust északi irányba kiterjesszék, és a magyarokkal szemben atrocitásokat engedjenek meg maguknak. Orbán Viktor a magyar politikai élet részt­vevőinek magatartásával kapcso­latban arra mutatott rá, hogy egy ideig „a józan megfontolások kere­kedtek felül minden párt vezeté­sében".­­ De elérkezett egy nagyon nehéz pillanat, amikor a legnagyobb ellenzéki párt hátba támadta a magyar kormányt, és megpróbált nyomást gyakorolni ránk egy 93 százalékos többséggel elfogadott parlamenti döntés megváltoztatása érdekében - szögezte le a kormány­fő. Szerinte a nyomásgyakorlás célja az volt, hogy a kormány" változtasson addigi stratégiáján, kösse el szekerét a NATO-tól, ne a NATO-val együttműködve alakítsa külpolitikáját ebben a nagyon fontos és nehéz ügyben, hanem valami közbülső utat kezdjen el keresni". Szerinte ez egyfajta hátba támadás volt, ami egy korábbi egyezség felrúgását jelentette. A helyzet nehéz volt, de a magyar kormány az őt támogató polgárok nagy többségével sikeresen oldotta meg ezt az ügyet - mondta a minisz­terelnök. Orbán Viktor a határon túli magyarok jövőjét firtató kérdés kapcsán közölte: a kormány célja az, hogy minden magyar ott bol­doguljon, ahová született, ahová kultúrája, ősei nyelve és szár­mazása köti. „Mi nem bátorítjuk a Magyarországra való betelepedést, de nem is álljuk ennek útját - tette hozzá a miniszterelnök, emlékez­tetve arra, hogy a magyar törvények - igaz a folyamatot lassító formában - lehetővé teszik a Magyarországra telepedést”. (Budapest / MTI) • Kovács László, az MSZP elnöke külföldi útjáról hazatérve reagált azokra a közszolgálati és kereskedelmi televíziókban elhangzott minisz­terelnöki nyilatkozatokra. „Érthetet­lennek tartom, hogy a minisz­terelnök ezt a körültekintő eljárást, ami egy ellenzéki pártnak nem csak joga, de kötelessége is, az elmúlt napokban a szocialista párt elleni durva, kormányfőhöz nem méltó támadásokra, nyomásgyakorlásra használta fel, és ezzel éppen ő tette belpolitikai vita tárgyává a béke­­fenntartáshoz történő magyar hoz­ Találkozás a repülőtéren A szombat hajnali feszült órák után, amikor úgy látszott, hogy az orosz hadvezetés (csúcsvezetés?) taktikai húzása már-már felborította volna az orosz-amerikai katonai tárgyalásokat Koszovó tárgyában, Washington és a NATO nyugalma, válságkezelő higgadtsága megtette a magáét. Végül is mindegy, ki ért be elsőnek Pristinába, a fő, hogy utána egyet értsenek és elejét vegyék az újabb bonyodalmaknak. De lássuk a bevonulás utáni legújabb fejleményeket. (Pristina / MTI) • Kompromisszumos megoldás született szombaton este Pristina repülőterének ellenőrzéséről Michael Jackson tábornok, a koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) főparancsnoka és Viktor Zavarzin vezérezredes, az orosz békefenntartó erők parancsnoka között. A két tábornok azután ült tárgyalóasztalhoz, hogy a KFOR előőrsét képező brit csapatok vezetői és az orosz főtisztek több mint három óráig tartó megbeszélés után sem jutottak dűlőre a repülőtér ellenőrzéséről. A helyzetet tovább élezte, hogy a repülőtér felett Apache típusú amerikai helikopterek jelentek meg, amit az orosz fél nagyon ro­ssz néven vett. A feszültséget és az orosz fél bizalmatlanságát nyilván enyhítette valamelyest, hogy Michael Jackson tábornok - elvetve a megfélemlítés taktikáját - csak kis létszámú tengerészgyalogos védőőrizetében, egy terepjárón érkezett a tárgyalás helyszínére, és nem vonultatott fel jelentős katonai és technikai erőt. Hírügynökségi értesülések szerint a kompromisszumnak az a lényege, hogy a brit csapatok ellenőrzésük alá vonhatják a repülőtér déli területét, a fennmaradó rész viszont orosz irányítás alatt marad. Úgy tudni, hogy Jackson tábornok a repülőtér déli részén állítja fel főhadiszállását. A repülőtér szombat hajnal óta teljes egészében orosz ellenőrzés alatt áll, és a közvetlen közelben még mindig ott vannak a jugoszláv reguláris haderő alakulatai. Úgy tűnik, a jugoszláv csapatokat nem ijesztették meg sem az Apache-ek, sem a Challenger típusú brit harckocsik, ugyanis éppen a jugoszláv katonák akadályozták meg a KFOR brit alakulatait abban, hogy bevonuljanak a repülőtérre. A legfőbb, egyelőre megoldhatatlannak tűnő kérdés annak eldöntése, hogy teljesül-e Moszkva akarata, azaz az orosz békefenntartók kapnak-e egy, saját ellenőrzés alatt álló szektort. Washington eddig elutasította ennek a követelésnek a teljesítését. Mindazonáltal az amerikai kormányzat egyik névtelenül nyilatkozó illetékese szombat este közölte, hogy Washington hajlik egy, orosz ellenőrzés alatt álló övezet kialakítására. Ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a KFOR-t egységes parancsnokságnak kell irányítania. (New York / MTI) • Kofi Annan ENSZ-főtitkár ideiglenes jelleggel az 51 éves Sergio Vieira de Mello brazil diplomatát nevezte ki ideiglenes koszovói különmegbízottjának, aki 1998 óta az ENSZ- főtitkár humanitárius ügyekért felelős helyettese, előzőleg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán dolgozott. Sergio Vieira de Mello szombaton elutazott New Yorkból Szkopjéba, ahonnan a tervek szerint vasárnap este érkezik meg Pristinába. Első feladata az lesz, hogy Koszovó közigazgatási köpontjában felállítsa az ENSZ képviseletét. A világszervezet polgári missziójának előőrse napokon belül, akár már a jövő hét elején elutazhat Koszovóba. (Blace / MTI) • Vasárnap hajnalban megkezdték a bevonulást Koszovóba a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) olasz alakulatai. A kilenc kilométer hosszúságú konvoj a macedóniai Blacénál lépte át a határt. A KFOR első - brit és francia - alakulatai szombat hajnalban kezdték meg a bevonulást Koszovóba. Az előrehaladást megnehezítette, hogy az úton aknákat találtak, és a jugoszláv katonatisztek kevés együttműködési hajlandóságot mutattak a gyalogsági aknák rejtekhelyeit bemutató térképek átadására, illetve az aknamentesítésre. Mindenhol némaság, kifosztott és felégetett házak, összetört autók és bútorok látványa fogadta őket. Pristinában továbbra is sok szerb rendőr tartózkodik. (Szófia, Budapest / MTI)­­ Oroszország diplomáciai csatornákon keresztül szombaton arra kérte Bulgáriát, hogy engedélyezze légtere használatát az orosz békefenntartó primot Kaszovóba­t állító repülőgépek számára. A bolgár külügy válasza: „Megvárjuk, hogy befejeződjenek a koszovói békefenntartó erők egységes parancsnokságának megterem­téséről folyó tárgyalások, és pontosan meghatározzák a KFOR-erők mozgásának szabá­lyait. Utána parlamenti döntés kell az engedélyhez. • Budapest szintén elutasította Moszkva kérését csapatszállító légtérhasz­nálat ügyében. A magyar külügy­minisztérium szerint egy korábbi orosz kérés 6 repülőgépre és hozzá tartozó 10-10 fős személy­zetre vonatkozott, amihez az engedélyt meg is kapták, de nem éltek vele. Most kiderült: „ Egy 600 katonából álló fegyveres egységet akartak „átrepíteni” a magyarok feje fölött. Dönteni Kasza József tervezget Románia cselekedni is tudott (Bukarest / MTI) • Drága árat kellett fizetni a békéért Jugoszláviában: a most elért megállapodás lehetséges volt kezdettől fogva, de a Milosevic-rezsim inkább az ország és az emberek feláldozását választotta - hangsúlyozta Emil Constantinescu román államfő a nemzethez intézett hét végi televíziós üzenetében. Kiemelte, hogy Romániának továbbra is a stabilitás és az egyensúly támaszának kell maradnia a térségben, és ilyen minőségben kíván részt venni az újjáépítésben. Kitért arra, hogy a konfliktus idején Románia megőrizte, sőt erősítette jó kapcsolatait szomszédaival. Ennek példájaként említette egyebek között, hogy Magyarország ebben az időszakban sürgette: az Európai Unió szüntesse meg a vízumkényszert a román állampolgárokkal szemben. „Románia szeretné, ha helyreállnának a jó kapcsolatok Jugoszláviával is - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy hétfőn Bukarestbe érkezik Milo Djukanovic, a jugoszláv föderációhoz tartozó Montenegrói Köztársaság elnöke, akivel a jövőbeni együttműködést vitatják majd meg. Az államfő szerint Románia végig következetes álláspontot képviselt a jugoszláviai konfliktusban. A katonai műveletekben egyetlen román katona sem vett részt semmilyen formában, a NATO soha nem használta a román légteret támadásokhoz, szóba sem került, hogy külföldi katonák érkezzenek román területre. Románia „bizonyította, hogy nem csak beszélni, de cselekedni is tud, és továbbra is az eddigi következetességgel kell cselekednie saját érdekeinek védelmében” - húzta alá Emil Constantinescu. Szombaton Victor Babiuc védelmi miniszter kijelentette: Románia kész a KFOR kötelékébe 250 fős, humanitárius feladatokat ellátó, többrendeltetésű mozgó alakulatot küldeni. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök viszont azt hangsúlyozta: a hadsereg anyagi gondjai kérdésessé teszik, hogy egyáltalán elindulhatnak-e a román kéksisakosok. Szobrot ajándékozunk Magyarországnak? (Bukarest / MTI) • A két nemzet közötti történelmi közeledésnek, megbékélésnek egyik óriási jelentőségű lépése lenne az, ha az 1848-49-es magyar forradalom és sza­badságharc 150. évfordulóját, valamint a román forradalom és rendszerváltozás 10. év­fordulóját egy hosszú ün­nepségsorozat keretében ün­nepelhetnék meg méltó mó­don - jelentette ki Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, miután pénteken Aradon nem hivatalos meg­beszélést folytatott Valeriu Stoica román igazságügyi miniszterrel. A találkozó célja az is volt, hogy közösen gon­dolkodjanak arról, miként lehet az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom 150. évfordulóját méltó mó­don megünnepelni Erdélyben is. Szóba került, mit lehet tenni annak érdekében, hogy az aradi vértanúk emlékhelye - a vesztőhely az obeliszkkel­­, méltóbb körülmények között fogadhassa a megemléke­­zőket. „Nagy megtiszteltetés volt számomra Stoica mi­niszter úrnak az a gesztusa, amivel lehetővé tette, hogy megnézzük az aradi várnak azt a részét, ahol a golyó általi kivégzések voltak 1849. ok­tóber 6-án. Kíséretében sze­mélyesen megtekinthettem azt itt lévő szoborcsoportot is,... amely jó állapotban van, mint egy köztéri szobor". A bukaresti Mediafax, amely szintén­ beszámolt a talál­­kozóról, idézte a román igaz­ságügyi miniszter vélemé­nyét, eszerint az aradi elöl­járóság képviselői és Valeriu Stoica a jelenlegi pillanatot nem tartják a legmegfelelőbb­nek a szoborcsoport visszaál­lítására, ezért a román mi­niszter javasolta, hogy azt adományként adják a magyar államnak. Auschwitzi kereszt, sérülés a pápalátogatáson (Varsó / MTI) • Egyik incidens a másik után a lengyelországi pápalátogatáson. Előbb, pénteken az utolsó auschwitzi kereszt eltávolítását kérte a pápától pénteken Menachem Joskowicz lengyel főrabbi, aki II. János Pál és a Lengyel Ökumenikus Tanács találkozóján fordult kérésével a pápához. A kereszt alatt különben 1979-ben II. János Pál pápa mondott misét. Krzysztof Luft lengyel kormányszóvivő közölte a hivatalos álláspontot: a pápai kereszt végleg jelenlegi helyén marad. Egyben kemény szavakkal ítélte el a rabbi kérését, hangsúlyozva, hogy annak módja és időpontja súlyosan megzavarta a pápalátogatás emelkedett szellemét. Joskowicz fellépésétől a lengyelországi zsidó hitközségek is elhatárolódtak, rámutatva arra, hogy korábbi megállapodások értelmében Joskowicz vasárnaptól már nem tölti be a főrabbi tisztségét. A másik incidens a pápa varsói balesete, amikor is szállásán megbotlott és elesett. Homloksebét három öltéssel kellett összevarrni, de szóvivője szerint a seb nem veszélyes, a pápalátogatás programján nem változtat. (Budapest / MTI) • A Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ) biztosan nem vesz majd részt a jelenlegi, vagy egy minimális változáson átesett belgrádi kor­mányban. Elképzelhető viszont kormányzati részvétele, ha egy olyan átmeneti kabinet áll fel, amely garantálhatja a demok­ratikus folyamatok felgyorsulását - mondta pénteken Budapesten Kasza József, aki Martonyi János m­ár külügyminiszterrel tartott eszelése alkalmából (balol­dali képünkön) nyilatkozott újságíróknak. Úgy vélte: elindult egy rendezési folyamat, ám az hetekig, hónapokig - a borúlátók szerint évekig is - eltarthat. Az elkövetkező napokban-hetekben “sokismeretlenes történés” lesz Szerbiában, a VMSZ ezek vilá­gossá válása után tud majd lépni - mondta. „A demokratikus átala­kulás bizonyára új választásokat igényel, ám ahhoz biztosítani kell a feltételeket, vagyis olyan al­kotmány- és törvénymódosításo­kat, amelyekkel megelőzhető az elmúlt évek nyilvánvaló választási csalásainak megismétlődése” - vélekedett. Kasza József szerint a vaj­dasági magyarság megkönnye­bülést érez, megszűntek vele­megszűntek a tájok a tartományban, az emberek valamennyire biztonság­ban érzik magukat. A helyi nem­zetiségek viszonya nem romlott meg, sőt, bizonyos jelek javulásra utalnak. „A lakosság rádöbbent a háború veszélyére, a szélsőséges megnyilvánulások elmaradtak, legalábbis az elmúlt két hónapban ritkábban jelentkeztek. Józanodási folyamat zajlik a térségben ami némi derűlátásra adhat okot - hangsúlyozta. A szerb félkatonai alakulatok Koszovóból történő kivonása mindazonáltal veszé­lyezteti a vajdasági térséget. A szövetség e veszélyre felhívta a magyar kormány figyelmét. Attól tartanak, hogy a koszovói szerbek részben elvándorolnak majd a déli tartományból, s egy részük biz­tosan eljut a Vajdaságba is. A vajdasági autonómiakoncepcióval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a VMSZ a múlt év végén kidolgozott egy nemzetközi téren is helytálló tervezetet. Folya­matban e koncepció egyeztetése Ágoston Andrással, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöké­vel.

Next