Romániai Magyar Szó, 2000. április (12. évfolyam, 3375-3401. szám)

2000-04-27 / 3400. szám

0 Csütörtöki mozaik , 2000. április 27. Lennon nem nyugodhat? (MTI-Panoráma) • Nem hagyják nyugodni a béke rock­erét: az Egyesült Államokban újabb mocskolódó könyv jelent meg John Lennonról. A szerző egy Robert Giuliani nevű újságíró, aki feltehetően abban reménykedik, hogy az idén, születésének 60., meggyil­kolásának 20. évfordulóján kitör a Lennon-láz, és mindent el lehet adni vele kapcsolatban. Ráadásul „leleplező” könyve nem tartalmaz sok újdonságot Albert Goldman tíz évvel ezelőtt kiadott förmedvényéhez, a John Lennon kettős életéhez képest, bár igazi szenzációként tálalja,­ hogy Lennont tizenöt éves korában saját anyja, a zaklatott életű Julia avatta be a szexualitás rejtelmeibe, és ezzel magyarázható későbbi minden­ identitás-zavara. Természetesen ő is megfőzi újra a zugírók által már több­ször lerágott csontot John nem is annyira „látens” homosze­­xualitásáról, mely szerint a Beatles előmenetelében nagy szerepe volt annak, hogy a valóban „meleg” menedzser, Brian Epstein vonzódott Len­­nonhoz, és öngyilkosságának oka John hűtlensége volt. A kötet élvezettel tárgyalja Lennon fiatalkori kövérségéből fakadó gátlásait, amelyek szerinte először bulimiához, majd anorexiához vezetettek nála. A szinte vallásos áhítattal átélt szerelmét Yoko Ono iránt megint leszűkíti az anyakomp­lexumra, ráadásul verte őt, akárcsak közös Fiukat, Seant. Mi a forrása e sok mocsok­nak? Állítólag Lennon titkos naplója, amelyből egy példányt egykori ivócimborájának, az azóta szintén elhunyt Harry Nilssonnak adott, a másikat pedig egy, a család szolgála­tában álló alkalmazott lopott el, miután 1981-ben Yoko fel­mondott neki. A füzetek ké­sőbb visszakerültek az özvegy­hez, de a sértett alkalmazott kiadta információit Goldman­­nak, és most Giuliani is merít­hetett ezekből. Yoko Ono méltatlannak tar­totta, hogy személyesen nyilat­kozzon férjének újabb kicsi­nyes befeketítéséről. Szóvivője csupán annyit mondott, hogy „manapság minden eszköz megengedettnek tűnik, ha valaki pénzt akar csinálni”. Tény, hogy John Lennon nem volt szent, nem is tartotta ma­gát annak. A zseniális művész egy esendő ember testében lakott, aki sem több, sem kevesebb nem lett az életében vájkáló memoároktól és plety­­ka-fércművektől. Üzenete­­ a békéről, a megértésről zenéjén keresztül - szerencsére kikezd­hetetlen. Azonosították XVII. Lajos holttestét (MTI) • A genetika segítségével szerdára választ kapott egy két évszázados kétely: a párizsi Temple börtönében 1795-ben meghalt és XVII. Lajosként eltemetett tízéves fiú valóban azonos a forradalom idején lefejezett XVI. Lajos és Marie-Antoinette fiával. A vizsgálatot a gyermek máig megőrzött szívének egy darabja alapján végezték el oly módon, hogy a benne talált DNS-t összehasonlították anyja DNS-ével, továbbá annak anyja, Mária Terézia, a gyermek nagynénjei és a Habsburgok két mai leszármazottja, Romániai Anna és André de Bourbon Parme örökítőanyagával. Hivatalosan az árva trónörökös a börtönben tuberkulózisban halt meg, és tömegsírba temették. Ám hogy ez így történt, azt az azóta eltelt több mint kétszáz év alatt sokan - főként királypártiak - kétségbe vonták, többször felvetődött az a gondolat, hogy a fiú megszökött, és, miként az tragikus véget ért dinasztiák esetében sűrűn előfordul, a forradalom után számtalan trónkövetelő jelentkezett a kivégzett királyi család leszármazottjaként. Philippe-Delorme történész kezdeményezte a genetika latba vetését a történelmi homály eloszlatására, és két professzor - a belgiumi Leuven egyeteméről Jean-Jacques Cassiman és a németországi Münster egyeteméről Ernst Brinckmann - végezte el az elemzést. Az ehhez szükséges darabokat a szívből még januárban csípték le, majd a mumifikálódott szervet visszahelyezték oda, ahol eddig őrizték: Saint Denis bazilikájának kriptájába. A trónörökös szívének kacskaringós útja a fiú halálának másnapján kezdődött. A történetről Philippe Delorme számol be XVII. Lajos - az igazság című könyvében. A boncoló orvos a Szervet eltávolította a testből. Zsebkendőbe csavarta, és zsebre vágta, majd íróasztalának fiókjába rejtette. Egyik diákja ellopta tőle, de tettét megbánva visszaszolgáltatta. 1828-ban a szívet átadták a párizsi érsekségnek, amelyet azonban két évvel később a forradalmárok feldúltak. A boncoló orvos fia találja meg a szívet az összetört urnával. A relikvia ezután egy jegyzőhöz, tőle a francia trónt követelő don Carlos, Madrid hercege képviselőjéhez, Maillé grófjához kerül. Az emigrációban élő Bourbonok utolsó lakhelyén, egy Bécs melletti kastélyban őrzik 1975-ig, amikor is a Massimo hercegnők, don Carlos unokái visszaadják Franciaországnak, ahol Saint Denis székesegyházában helyezik el. A mediterrán konyha a legegészségesebb (MTI-Panoráma) • A mediterrán konyha, és azon belül a spanyol a világon a lege­gészségesebb - állítják a spanyol dietetikus orvosok abban a jelentésben, amelyet nemrég Barcelonában tettek közzé. A­ tekintélyes dokumentum alapja az 1996-os Barcelonai Kiáltvány a Mediterrán Étkezési Szokások­ról, amely szerint „a hagyományos földközi­­tengeri konyha hozzájárul a krónikus szívbetegségek, a rák, a cukorbetegség és a súlyfelesleg kialakulásának megakadályo­zásához - ezek a betegségek a fejlett országok lakosságának nagy részét fenyegetik”. A mediterrán konyha alapvető jellegze­tességei: a gabonafélék és származékaik (tészta- és kenyérfélék, továbbá rizs), illetve zöldségfélék, saláták, gyümölcsfélék, olajos magok, hüvelyesek bősége, amit a hal, a baromfi, a tojás, a tejtermékek és mértéklete­sen a húsfogyasztás egészít ki. Alapvető az olívaolaj használata, és az étkezést kísérő, mértékletes vörösbor fogyasztás. Az olívaolaj - amelyet a minden nap fogyasztott, friss saláta ízesítésére préselt, vagyis „szűz” formájában használnak, sütéshez is kiválóan alkalmas, mert kivonja a húsból az állati zsírokat, és növényiekkel helyettesíti azokat. „Az olívaolaj a jelenleg ismert zsiradékok közül a legegészségesebb a szívre és az érrendszerre” — fogalmaz José Mataix táplálkozási szakember. Az étkezés alatti borozgatás - amely a mediterrán étkezési szokások egyik alapköve - szintén nagyon egészséges. A szakemberek egy-két pohár vörösbor elfogyasztását ajánlják az ebédhez és a vacsorához, ez kifejezetten jó hatással van a szívre és az érrendszerre. Az egészséges életmódot biztosító étrend összetevőit piramis formában mutatta be az ABC spanyol lap. A piramis alján foglalnak helyet a gabonafélék, a tetején pedig a hús, amelyet a szakemberek tanácsai szerint csupán havonta egyszer ajánlatos fogyasz­tani. Az ABC cikke „vörös hús”-ról beszél: Spanyolországban minimális a sertéshús fogyasztás. A sertésből csak a spanyol szokások szerint tartósított sonka az egészséges. (A sertés hátsó combját sóval bevonva szárítják, főzés és füstölés nélkül.) Az így tartósított sonka 50 százalékkal több proteint tartalmaz, mint a friss hús. Nagyon egészséges a spanyolok ama szokása is, hogy az étkezéseken kívül fogyasztott bort vagy sört valamilyen harapnivalóval kísérik, általában olajos magokkal. Nyolc-tíz szem mandula fehér­jetartalma egy szelet húsénak felel meg, és sokkal egészségesebb, mivel nem állati, hanem növényi zsírokat tartalmaz. Spanyolországban nagyon elterjedt a halfogyasztás: a halakat nem rántva, hanem roston készítik el. Mivel az éghajlat rendkívül előnyös, és a saláták és a zöldségfélék ára az év során alig változik, ezek fogyasztása is rendszeres. A nyarat kivéve egész évben hetente többször fogyasztanak hüvelyeseket: lencsét, babot és csicseriborsót, amit zöldség­gel készítenek el. A főzeléket nem rántják be, és egyáltalán nem szokás az ételeket lisztes mártással készíteni. A zöldségféléket csak párolják, és egy kis olívaolajjal ízesítik. Desszertként általában gyümölcsöt fogyasztanak a spanyolok, és nagyon sok gyümölcslét isznak. Szokás, hogy reggel éhgyomorra megisszák egy-két narancs frissen kicsavart levét: ez kitűnő „orvosság” a székrekedés ellen. A spanyolok szeretnek enni, és az étkezések általában hosszabb ideig tartanak, mint máshol. Az étel csak akkor válik javunkra, ha örömmel fogyaszt­juk - hangzott a dietetikus szakemberek jelentésének végkövetkeztetése. Húsvéti tojások a világ minden részéből (MTI-Panorám­ia) • Egy Hawaiiról származó húsvéti tojásért Monica Meyer akár a törvénnyel is szembeszáll. A bátor hölgy kicsempészte Honolulu repülőteréről a gondosan csomagjába rejtett tojást, anélkül, hogy a szimatoló kutyák felfedezték volna, jóllehet élelmiszert szigorúan tilos kivinni Hawaiiról. Az Alpok lábánál elterülő németországi Nesselwangban a hawaii tojás már elfoglalta helyét Kínából, Oroszországból, Romániából és a világ több más országából származó társai között. Meyer asszony ugyanis már több mint kétezer művészien kifestett és megmunkált tojást hozott haza a világ minden részéből. „Ez az életművem” - mondja büszkén az 51 éves asszony, miközben kiemeli a vitrinből legszebbnek tartott darabját: egy strucctojást, rajta a néhai Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök képével. Mellette a gyűjtemény legkisebb darabjai láthatók: parányi fürjtojások. Szerelmes himnuszoknak a legkisebb hely is elég - magyarázza. A tojások egy részét „megdolgozták" fogorvosi fúróval, hogy szebbnél szebb mintákat rajzoljanak rájuk. Egy-egy ilyen tojás elkészítéséhez napok kellenek. A szállodai alkalmazásban lévő asszony minden szabad idejét tojásgyűjteményének gazdagítására fordítja. Kiállításának értéke felbecsülhetetlen. Egy bibliai motívumokkal ékesített, 14 darabos gyűjteményért például kétezer márkát is fizetnek hozzáértők. Ő maga is 250 márkát adott p­éldá­ul a Strauss-tojásért egy piacon. Az egész azzal kezdődött, hogy a hetvenes évek végén a nővére ajándékkal lepte meg Monica Meyert: festett tojással, amelyen az egész család „együtt volt"­­ lovastól, nyúlástól és macskástól, méghozzá mindhárom cicáját megörökítették rajta. A családi tojás azóta összetört, hatása azonban felmérhetetlen. Egyik tojás a másikat követte és rövid idő múlva minden tartó megtelt már Monica otthonában. Az értékesebb darabok pedig a vitrinbe kerültek. Meyer asszony korábbi foglalkozása - stewar­dess volt egy üdülőhajón - kedvezett szen­vedélyének. Minden útjáról újabb és újabb tojásokkal tért meg távoli országokból. Szüntelenül „tojásvadászaton'­ van a németországi piacokon is. A kínálkozó alkalmakat pedig soha nem szalasztja el. Amikor például márciusban Luitpold bajor herceg tanácskozáson vett részt a Zur Post szállodában, az asszony kék filctollal állított be hozzá, hogy autogramot kérjen - természetesen egy tojásra. (MTI-Panoráma) • Április 21-én ünnepelte 85. születés­napját Anthony Quinn amerikai filmszínész. 1915-ben a mexikói Chihuahua városban született (eredeti neve Anthony Rudolph Oaxaca), édesanyja azték, apja ír származású volt. Mindkét szülő részt vett a legendás Pancho Villa csapatának diktatúraellenes forradalmában, ezért az 1910-es évek végén menekülniük kellett Mexikóból. A család az Egyesült Államokban talált otthonra, ahol az apa kameraasszisztensként helyezkedett el az egyik holly­woodi filmgyárban. Nagyon fia­talon lett autóbaleset áldozata, így a még kisfiú Anthony szá­mára küzdelmes évek következ­tek. Vonzotta a képzőművészet, építész szeretett volna­ lenni,­ ehelyett volt gyümölcsszüretelő munkás, újságárus, cipőtisztító, kitanulta a villanyszerelést és az asztalos mesterséget. Angolul csak 12 éves korában tanult meg, 18 évesen műtéttel korrigálták veleszületett beszédhibáját. A harmincas évek közepén portásnak szegődött egy színész­képző stúdióba Hollywoodban, ahol a filmesek felfigyeltek a nagy növésű, markáns arcvonású fiatalemberre, és gyakran hívták statisztálni. Külső megjelenése hosszú évekre eleve megha­tározta a szerepkörét. Első ki­sebb szerepében indiánt alakított Gary Cooper oldalán Cecil B. de Mille rendező A préri ura című filmjében. Hollywood rendezőki­rályának haragját 1938-ban azzal vonta magára, hogy elcsábította nevelt lányát, Katherine de Mille színésznőt, akit később ugyan feleségül vett, de a filmcézár családja soha nem fogadta be. Mille filmjeiben többé nem szerepelhetett indián. Bár a pályakezdő Anthony Quinn sokat játszott, karrierje csak lépésről lépésre haladt előre. Sok epizódszerep után az egyikben végre az élre tört: a Viva Zapata című filmben nyújtott epizódalakításáért 1952- ben megkapta a legjobb mellék­szereplőnek járó Oscar-díjat. A filmet Elia Kazan rendezte, Anthony Quinn Marlon Brando oldalán a forradalmár fivérét játszotta. Az ötvenes évek elején Olaszországba hívták, ahol tizen­egy hónap alatt öt film fősze­repét játszotta el. 1954-ben itt­­ találkozott azzal a szereppel, amelyben alakítása filmtörténeti értékűvé vált. Federico Fellini ráb­ízta Zampano..szerepét,az Országúton című filmben. A brutálisan gonosz, a film utolsó perceiben magára maradó, bűnbánóan zokogó figurában találta meg igazi hangját, ez hozta meg számára a világsikert. Ekkorra világpolgár lett. Fel­váltva New Yorkban és Rómá­ban élt, és a legkülönbözőbb helyein a világnak, ahová film­szerepei szólították. Nagyon so­kat forgatott, és megtalálták az igazi nagy feladatok is. Elját­szotta Quasimodót, a torz testű, de érzelmekben gazdag toronyőrt A párizsi Notre Dame 1956-ban készült filmváltozatában, Attilát, a hun vezért, valamint Gauguint, a festőt, a Nap szerelmese című filmben. Ezért az alakításáért ismét megkapta a legjobb mel­lékszereplőnek járó, 1956. évi Oscar-díjat. Mihalisz Kakojannisz görög filmrendező Nikosz Kazant­­zakisz regényéből 1964-ben for­ Ki miért és mikor félszeg? (MTI-Panoráma)­­ Kipirult arc, nyirkos tenyér és gombóc a torokban minden harmadik embernél megfigyelhető. A nők 30 és a férfiak 27 százaléka gyakran vagy alkalmanként viselkedik félszegen. Ez derül ki a Vital című német folyóirat által elvégzett felmérésből. Bizonytalan nők gyakran nem merik a véleményüket megmondani. Gátlásos férfiak éppen társaságban szembesülnek problematikus énjükkel. Ezért nem csak a gének a felelősek, hanem a neveltetés is - vélik pszichológusok. A félszeg nők 78 százaléka irtózik attól, hogy többek jelenlétében valamit is mondjon. A 35-54 éves nők körében ez az arány elérheti a 91 százalékot is. A megkérdezett és magukat gátlásosnak valló férfiak 65 százaléka beismerte, hogy nem kedveli az ehhez hasonló helyzeteket. Valakitől valamit megkérdezni vagy valamit kérni probléma a félszeg nők 45 százalékának, férfiak esetében viszont ez az arány csupán 19 százalék. Ami az ünneplést és a flörtöt illeti, az arány éppen fordítottja ennek: a nőknek 26, de a férfiaknak 30 százaléka nem jár szívesen társaságba. Találka előtt a félszeg férfiak 43 százalékánál tapasztalható fokozott idegesség. A nőknél ez az arány mindössze 33 százalék. Találka előtt a gátlásosak annál idegesebbek, minél fiatalabbak: a 34 évnél ifjabbak 54 százalékának „vörösek a fülei" a találka előtt. Jens Asendorpf német pszichológia professzor szerint a félszegség ötven százalékban a génekre vezethető vissza. A másik ötven százalék a neveltetésen és a szerzett tapaszta­latokon múlik. Végül kiderül a felmérésből, hogy az ilyen nők 69 és a félszeg férfiak 64 százaléka megpróbálja „átugorni a saját árnyékát"­­ küzd gátlásai ellen. Tíz százalékuk pedig szándé­kosan teszi ki magát problematikus helyzeteknek, hogy leküzdhesse azokat. gatta Kréta szigetén a Zorba, a görög című filmet. A rendező a címszerepre Anthony Quinnt kérte fel, aki tökéletes azono­sulással formálta meg Zorba alakjában a dacos élni akarást, a küzdelem vállalását. A film felejthetetlen befejező képsorai is ezt fejezik ki Zorba ten­gerparton lejtett táncában. Mi­­kisz Theodorakisz híres, azóta is népszerű szirtakijára. Ő maga így nyilatkozott a szerepről: „Zorba egy darab volt belőlem, a férfi, aki ismeri az életet, mégis örök gyerek marad”. Hollywood nagy öregje több mint 300 játékfilmben szerepelt. Eljátszotta többek közt Ariszto­telész Onasszisz görög hajómág­nást, Mohamed prófétát, Bara­bást a Názáreti Jézus című film­ben, Arábiát Lawrence-t, vala­mint egy amazóniai indián törzsfőnököt az Indián című filmben. Magyarországon is járt: 1966-ban Henri Verneuil rende­zésében Budapesten forgatták a Huszonötödik óra című filmet, amelyben egy román parasztot játszott. Nyolcvan éves korában úgy nyilatkozott, hogy szeretné megszemélyesíteni Pablo Picas­­sót, s jó esélye van rá, minthogy a spanyol festőművész 92 eszten­deig élt. Mindkét Oscar-díját mellék­szerepekért kapta. Főszerepért két alkalommal jelölték: Vad a szél (1958), Zorba, a görög (1964). Három alkalommal kapta meg a New York-i Filmkriti­kusok Díját: 1958-ban, 1964-ben (Zorba), és 1969-ben. Az Oscar­­díjasok közül neki volt a legtöbb Oscar-díjas partnere. Összesen 46-an voltak: 28 férfi és 18 nő. Ő az, aki a legtovább játszott férfi főszerepeket Hollywoodban, megelőzve nem kevésbé híres kollégáit, Gregory Pecket, és Kirk Douglast. Magánemberként Anthony Quinn zárkózott, csak akkor oldódik fel, ha a képzőmű­vészetről, közelebbről a saját művészetéről esik szó. Ugyanis nemcsak fest, hanem szob­­rászkodik is, és legalább annyira tartja magát képzőművésznek, mint színésznek. Úgy véli, ha a 21. században megemlítik a nevét, az minden bizonnyal a képzőművészetben elért sikerei­vel lesz kapcsolatos. Egyik kiállítása után valóban a legje­lentősebb kortárs festőkhöz so­rolták, sőt festményei jó pénzért keltek el. Életében mindig is kitüntetett szerepet játszottak a nők. Har­minc évig tartó első házas­ságából négy gyermeke született. Második felesége, az olasz származású Jolanda Addolori három gyermeket szült neki. Más nőktől négy további gyermeke született, az apaságot minden esetben elismerte. Jelenleg volt titkárnőjével, a 38 éves Kathy Benvinnel él együtt, akitől van egy hétéves lánya, és egy négyé­ves fia.

Next