Romániai Magyar Szó, 2000. május (12. évfolyam, 3402-3431. szám)

2000-05-04 / 3404. szám

2000. május 4. hírek Ú hírek­ú hírek Ú hírek Magyar vélekedés a Haider­­jelenségről (Washington / MTI • Kárpáti János)­­ Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadság Pártjának az osztrák kormányban való részvételével, illetve az ezzel kapcsolatos nyugat- és kelet­európai reagálással foglalkozott Haraszti Miklós SZDSZ-politikus a The New York Times keddi számának véleményrovatában megjelent cikké­ben. Haraszti utalt az Európai Unió országai által Ausztriával szemben alkalmazott, a kapcsolattartást korlá­tozó intézkedésekre, és megállapí­totta: az EU e lépésekkel lényegében újrafogalmazta az uniós tagság politikai feltételrendszerét: „Most Ausztriának és keleti szomszédjainak el kell dönteniük, hogy a szuverenitás idejétmúlt felfogása mögé rejtőznek-e, vagy hozzájárulnak egy olyan európai föderációhoz, amely eltökélten szá­műzi a szélsőségességet.” A szerző sorra vette a cseh, a szlovák és a magyar államfő megnyilvánulásait: Václav Havel erőteljesen elítélte a haiderizmust, Rudolf Schuster irodát kínált fel Pozsonyban a Bécsből tiltakozásul távozó izraeli nagykövet­nek, Göncz Árpád pedig arra figyel­meztetett, hogy ami Ausztriában megtörtént, az megtörténhet máshol is. Ezek a vezetők azonban - folytatta Haraszti - nem kormányoznak. ,„Parla­mentáris kormányaik - annak ellenére, hogy csatlakozni óhajtanak az Európai Unióhoz - elutasították, hogy csatla­kozzanak a Nyugathoz a Béccsel való kapcsolatok korlátozásában." „Saját kormányzásában Orbán Viktor növek­A fotó még a május elsejei zavargásukat idézi fel: Londonban szélsőségesek gyalázták meg Winston Churchill volt miniszterelnök szobrát - az ostobaságnak nincs határa vő hajlandóságot mutat arra, hogy elfogadja Csurka István szélsőjobbol­dali vezető parlamenti támogatását, akinek a pártja tiltakozó gyűlést rendezett az Ausztriát sújtó szankciók ellen" - írta a szerző. Haraszti Miklós összegző megállapítása szerint számos posztkommunista ország vezetése vonakodik elfogadni, és még inkább alkalmazni a „Chirac-vonalat” (a konzervatív francia köztársasági elnök 1998-ban eltávolította pártjából számos nagyváros olyan polgármeste­rét, akik politikai támogatást fogadtak el Jean-Marie Le Pen pártjától). Az Európában állomásozó amerikai­­ katonai egységek új parancsnoka, Joseph Ralston tábornok (a fotón szemből), William Cohen amerikai védelmi miniszterrel Az „élők menete” Auschwitzban (Varsó , MTI • Kovács Péter)­­ A halottakért mondott zsidó imádsággal, a kaddissal fejező­dött be kedden délután az idén kilencedik alkalommal meg­rendezett „élők menete” az egykori birkenaui koncentrá­ciós tábor területén. A­z imád­ság előtt az izraeli és a lengyel államfő koszorút helyezett el a fasizmus áldozatainak nemzet­közi emlékműve előtt. A jelen­lévő, a világ minden tájáról érkezett több ezer fiatal nyolc nyelven, köztük lengyelül, uk­ránul és spanyolul ígéretet tett arra, hogy az igazságnak meg­felelően megőrzi a holokauszt emlékét, és szembeszáll az anti­szemitizmussal és a fajgyűlö­lettel. Az ünnepségen mondott beszédében Ezer Weizman izraeli államfő reményeinek adott hangot, hogy a XXI. században „eltűnik a világból a másságtól való félelem minden formája és felebarátaink gyű­lölete”.­­ (Jeruzsálem / MTI) - (Az MTI nyomán)­­ Több mint 1700 katonai karabélyt foglalt le április végén a kanadai és az Egyesült Államokbeli rendőrség a két ország között zajló fegyvercsempészet felgöngyölítése eredményeképpen - jelentették be kedden a kanadai hatóságok. Mivel e fegyverek forgalma­zása az Államokban nem ütközik jogszabályokba, a határon át- és visszaszállítás mögött pénzmosási manővert gyanítanak a hatóságok. • A francia nemzetgyűlés baloldali kezdeményezésre, heves jobboldali tiltakozás közepette vitát kezdett kedden a külföldiek választási jogáról. A javaslatnak ez idő szerint nincs esélye a törvénnyé válásra, a vita ily módon elvi síkon zajlik. • Robert Kocsarján ör­mény elnök kedden menesztette a múlt év október 27-i parlamenti lövöldözés utáni kinevezett kor­mányfőt, Alam Szárkiszjánt - az akkor meggyil­kolt miniszterelnök fivérét­­ és Vagarsak Arutyun­­iari védelmi minisztert, ellene irányuló ármányko­dással vádolva meg a két politikust. A miniszterel­nök leváltása az örmény alkotmány értelmében automatikusan a teljes kormány menesztését vonja maga után. Növekszik azonban az elégedetlenség Kocsarján elnökkel szemben is, és a parlament egyes tagjai már leváltását is követelik. • Növekszik a szexuális zaklatások száma a japán társadalom­ban, amelyre hagyományosan a férfiuralom nyomja rá bélyegét. Ez tűnik ki abból a kormány­­jelentésből, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a Kyodo hírügynökség. A munkahelyi zaklatás egyébként nem egyedi eset a felkelő nap orszá­gában, ahol nem számít ritkaságnak, hogy a nőket a metrón is zaklatják férfi utastársaik. • Névte­lenséget kérő izraeli tisztségviselő szerint az iráni zsidó kémper egyik vádlottjának beismerő vallomását az iráni hatóságok erőszakolták ki. • A magyar külügyminiszter elfogadta amerikai kolléganőjének a „sötét szándékú” államok rakétái ellen oltalmat nyújtó országos védelmi rendszer (NMD) kifejlesztése mellett felhozott érveit, de úgy vélte: meg lehet találni a módját annak, hogy az amerikai terv Oroszországgal való összeütközés nélkül valósulhasson meg. A Reuters jelentése szerint Martonyi János az amerikai fővárosban Madeleine Albrighttal közösen tartott hétfői sajtóértekezletén tette e kijelentést. Javier Solana, az Európai Unió kü­l- és biztonságpolitikai felelőse (aki szintén Washigtonban tárgyalt Albrighttal, illetve Sandy Berger nemzetbiztonsági főtanácsa­dóval) érzékeltette: az NMD létrehozására irányu­ló amerikai törekvés olyan félelmeket ébreszthet Európában, hogy az Egyesült Államok fokozatosan elválik NATO-szövetségeseitől. „Ha úgy érezzük, hogy védtelenek vagyunk, akkor fennáll a lekap­­csolódás kezdetének kockázata” - mondta. • Koszovóban könnyebben megsérült a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) egyik katonája, egy szerb férfi pedig súlyosan megsebesült egy hétfői incidensben - közölték kedden szerb és KFOR-for­­rások. Az incidens a Kosovska Mitrovica városá­nál felállított egyik ellenőrző ponton történt. Szerb források szerint a szerb férfi, aki „kissé ittas’’ állapotban egy esküvőről tért haza, gépkocsijával nekihajtott az ellenőrző pontnak, aminek következ­tében egy francia katona könnyebben megsérült. KFOR-források azt közölték, hogy a férfi nem állt meg az ellenőrző ponton, ezért a katonák tüzet nyitottak gépkocsijára. Szerb források szerint állat férfit hétfőn megműtötték, állapota válságos. • A világszervezet békefenntartó katonáinak és pol­gári alkalmazottainak azonnali szabadon enge­dését követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden késő este összehívott rendkívüli ülésén a Sierra Leone-i lázadóktól, akik hétfőn és kedden több támadásban összesen mintegy 20 embert ejtettek foglyul a világszervezet Sierra Leone-i bé­kemissziójának (MINUSIL) katonái és megfigye­lői közül - idézte az AFP Myriam Dessables-t, az ENSZ szóvivőjét. Zavargó Zimbabwe (London / Harare / MTI)­­ A nemzetközösség miniszteri akciócsoportja (CMAG) kedden nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a zimbabwei erőszakos események, gyilkosságok és a háborús veteránok törvényellenes földfoglalásai miatt. A demokratikus elvek erősítésére létrehozott nyolctagú CMAG szabad és demokratikus választásokat követelt az afrikai országban. • Az elítélő hangú nyilatkozat közzététele után röviddel vált ismertté, hogy Mugabe ellenzékének újabb támogatóját verték halálra hétfőn éjszaka. Az elhunyt egyik hozzátartozója elmondta: az áldozat egyike annak az öt embernek, akit a Mugabe-féle kormányzó ZANU-PF párt fegyveresei hétfőn elraboltak az ország keleti, mozambiki határa mellett egy faluból. Szemtanúk elmondták: a ZANU-PF támogatói fejszékkel, vasrudakkal és egyéb, fegyverként használt eszközökkel rontottak a falura. Mint a Reuters közölte, eddig 15 halottja van Zimbabwéban a júniusi elnökválasztás előtti egyre erőszakosabbá váló kampánynak, közöttük farmgazdaságok alkalmazottai, ellenzékiek és két fehér farmer. • Önjelölt zimbabwei háborús veteránok százai tüntettek kedden a hararei Felső Bíróság előtt, ahol táppénz-csalással vádolt vezérük perét tárgyalták. A tüntetők vezetőjük, Chenjerai „Hitler” Hunzvi nevét skandálták, és harci nótákat énekeltek a bírósági tárgyalás ideje alatt. A rohamrendőrség szorította vissza őket, mivel megpróbáltak behatolni a bíróság épületébe, miközben Robert Mugabe elnök portréit emelték a magasba. Hunzvi veteránvezér csalási perében - akit azzal vádolnak, hogy hamis papírokkal, rokkantsági járadék címén 10 ezer amerikai dollárnak megfelelő összeget vett fel - várhatóan holnap hirdetnek ítéletet, törekszenek teljes értékű NATO- tagságra, de aktív résztvevői kívánnak lenni az észak-atlanti szövetség békepartneri hálózatá­nak. A szigetcsoport az észak­atlanti térség stratégiailag fontos helyén fekszik, és a jelenlegi anyaország alapító tagja a Mi csökken és mi növekedik Kelet-Európában? (Genf / MTI)­­ A kelet-európai országok 2050-re elveszthetik lakosságuk egyharmadát, ha nem sikerül megfékezni a születési ráta drámai hanyatlását. Ez tűnik ki abból az ENSZ-jelentésből, ame­lyet szerdán hajnalban hoztak nyil­vánosságra Genfben. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által közzétett dokumentum hangsú­lyozza, hogy a születési arány csökkenése a kommunizmus összeomlásával kezdődött, és folytatódott a kilencvenes években is. A bizottság egyik illetékese szerint ha egy nőre 2,1 gyermek jut, az a lakosság egyszerű újrater­melődését jelenti, e számérték alatt viszont a népesség csökkenésével kell számolni. A tendenciát csak erősíti a lakosság gyors ütemű elöregedése. A dokumentum sze­rint Lettországban és Bulgáriában volt a legrosszabb a helyzet, ahol a születési arány 1998-ban 1,09, illetve 1,11 százalékos volt. Az egész térségben 1997-ben az átlag 1,37 százalékot ért el, szemben a fejlett országok 1,58 százalékos átlagával. A jelentés az okok közül kiemeli, hogy mindenekelőtt a bérek csökkenése és a növekvő munkanélküliség vezetett a szüle­tési ráta visszaeséséhez. Ezenkívül a bölcsődei, illetve óvodai költsé­gek emelkedése és a szabadabb életstílus is erősítette a tendenciát. Emellett a bizottság javaslatot is tesz a helyzet javítására, minde­nekelőtt pénzügyi és adókedvez­ményeket sürgetve a gyermekkel ■rendelkező egyének és házaspárok számára. • A kelet- és délkelet­európai átmeneti gazdaságok közül kérdéséről a tárgyalások lezárul­tával népszavazás határoz majd a szigetcsoporton. Friss felmérések szerint csaknem 50 százaléknyi híkosság áll ki a függetlenség mellett, ha az anyaországi pénz­források tartósan fennmaradnak, míg 3-4 éves átmeneti dán se­gélyezés esetén csupán 25 százalékuk állítja az önállóságot. Magyarország, Lengyelország és Szlovénia számára látja a legked­vezőbb kilátásokat az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottsága, amely jelentésében megállapítja, hogy az idén 4-5 százalékos, vagy ennél nagyobb gazdasági növekedést elérő, európai uniós tagságra pályázó három ország gazdasága immár erős és tartós növekedést produkál. A térség országai - a volt szovjet utódállamokkal együtt - átlag 3 százalékos GDP-növe­­kedéssel számolhatnak 2000-ben, az egyes államok között jelentős eltéréssel - mutat rá a szerdán nyilvánosságra hozott jelentés, mely hozzáteszi: a dél­szláv konf­liktusok által közvetve vagy közvetlenül érintett balkáni országok gazdasága ugyancsak növekszik, bár a bővülés mértéke igen alacsony lesz. A magas - átlag 17 százalékos - munkanél­küliség és az alacsony életszínvo­nal nehezíti a térség kormányai számára a gazdasági reformok bevezetését - állapítja meg a dpa által idézett dokumentum, amely a nyugat-európai növekedési kilátá­sokat ugyancsak pozitívan ítéli meg. (Manila / Párizs / MTI)­­ A Fülöp-szigetek déli részén folyó túszdráma fejleményeként kedden tűzharc bontakozott ki a katonák és az Abu Sajjaf nevét viselő szélsőséges muzulmán csoporthoz tartozó ember­rablók között . A tűzharcban öt katona megsebesült. Mint a rendőrség elmondta, nem a túszok kiszabadulását célzó táma­dásról volt szó. A dpa jelentése­­szerint az­ elhurcolt turisták egész­ségi állapota egyre romlik. A francia kormány kedden Párizsban különleges megbízottat nevezett ki a Fülöp-szigeteki hatóságokkal való kapcsolattartás,és a túszdráma figyelemmel kísérése érdekében. (A túszok között két francia állam­polgár van.) • A Fülöp-szigeteken működő szakadár muzulmán gerillaszervezetek jelen­tő­s e­g­yik­e kedden offenzívát indított a had­sereg ellen a szigetcsoport déli részén, ahol a pénteken kiújult harcokban legkevesebb 8()-an estek el. A Moro Iszlám Felsza­­badítási Front (MILF) hajnalban elfoglalt két falut Aleosan város mellett, és tűz alá vette Carmen várost - idézte az AFP Julieto Ando parancsnokot, a hadsereg szóvivőjét. A hadsereg fellépése miatt a gerillák kivonultak a béke­­tárgyalásokból. • Szerdán hajnal­ban a kormány ellen harcoló két fegyveres, muzulmán mozgalom egyike túszai elengedését ajánlotta fel, a másik 70 újabb túszt ejtett - közölték a lázadók, illetve a kor­­mánycsapatok szóvivői. Előbbiek szóvivője azt mondta, hogy a 27 helybeli katolikusból álló csopor­tot szabadon engedik, ha a hiu­i­ sereg beszünteti a muzulmán fegyvereseknek a Basilan-szigeten lévő támaszpontja ellen indított támadását­ arról, hogy az elszakadást köve­tően meddig maradjon meg a szigetek anyagi támogatása a dán kormányzat részéről. Koppen­hága csupán 3-4 évig kívánja fenntartani évi csaknem 150 millió dolláros dotációját, míg Tórshavn 15-20 évig szeretné megőrizni a támogatást. Ras­mussen most azt követően nyilat­­kozott, hogy a két fél folytatta a másfél hónapja megszakadt NATO-nak. • Az összesen 45 tárgyalásokat. A függetlenség ezer lakosú Feröer-szigetek 1948 óta képezik Dánia autonóm tarto­mányát, úgy, hogy külügyi, jogi, egyházi és védelmi ügyekben Koppenhága rendelkezik fölöt­tük. Az idén tárgyalásokat kezdtek az anyaországgal a teljes önállóságról, ám az egyeztetések márciusban megakadtak, mert a két fél nem tudott megegyezni Újabb 11 magyar kapta meg a Világ Igaza kitüntetést a holocaust idején folytatott tevékenységükért, amellyel zsidókat mentettek meg. A fotón, a vészkorszak áldozataira való emlé­kezés napján megkoszorúzták Raoul Wallenberg budapesti emlékművét SSL. Tony Blair brit kormányfő ma újabb megbeszélést tart Bertie Ahern­ ír kollégájával, valamint az észak-ír pártokkal a tartomány békefolyamatának megmentése érdekében. A fotón: Gerry Adams, a Sinn Fein (az IRA politikai szárnya) vezetője. Dánia beleegyezne a Feröer-szigetek függetlenségébe (Brüsszel / MTI • Veres Béla) - A dán kormányzat elfo­gadja a Feröer-szigetek függet­lenségét, ha a jelenleg félig önálló dán tartomány lakossága amellett foglal állást - jelentette ki kedd esti koppenhágai sajtótá­jékoztatóján Pou­l Nyrup Ras­mussen dán kormányfő. A ferö­­eri vezetés ezzel egyidőben azt adta tudtuk hogy a szigetek az esetleges elszakadás esetén nem Izraelben kedden megszólaltak a szirénák, és két percre leállt az élet, hogy a túlélők a holo­kauszt hatmillió zsidó áldoza­tára emlékezzenek. A Vörös­tenger melletti Eilatban - ahol a hajnali órákig tartottak az iz­raeli-palesztin tárgyalások - Jasszer Abed Rabbo, a palesz­tin küldöttség vezetője szintén megemlékezett a gyásznapról. Hangsúlyozta: a palesztinok együ­ttéreznek a holokauszt ál­dozataival. Hozzátette: reméli, az ők szenvedéseik hozzájárul­nak majd ahhoz, hogy véget vessenek a palesztinok szenve­déseinek is. Kormányépületeket foglaltak el a földnélküliek (Brazíliaváros / MTI)­­ Brazília tizenhat államában csaptak össze a rendőrséggel, és kormányépületeket foglaltak el a Föld­nélküli Mozgalom (MST) tagjai. A tiltakozások azt kö­vetően kezdődtek el, hogy az MST és más, hasonló célú mozgalmak egyre hevesebben követelik, a földosztást és hiteleket a szegény, vidéki földműve­sek számára Latin-Amerika legna­gyobb országában, ahol a legjobb termőföldek szűk kisebbség kezében vannak. Gilberto Portes, az MST brazíliavárosi aktivistája találkozót követel Fernando Henrique Cardoso államfőtől. A mozgalom olyan ígére­tet kíván kicsikarni a kormánytól, hogy adjon földet 100 ezer földnél­külinek, illetve hitelt azoknak, akik­nek már sikerült földhöz jutni. Az MST továbbá azt követeli, hogy a kor­mány szánjon 6,1 milliárd dollárt a földkérdés rendezésére, szentben az ez évre tervezett 720 millióval. A brazil szövetségi kormány azt állítja, hogy egyetlen korábbi kormányzat sem adott annyi földet a szegények­nek, mint a jelenlegi, ennek ellenére a szegények földfoglalásai Brazília­­szerte mindennaposak, gyakran igen erőszakos formát öltve.

Next