Romániai Magyar Szó, 2001. május (13. évfolyam, 3757-3786. szám)
2001-05-02 / 3757. szám
Kevés a száz nap az ítélethez (Folytatás az I. oldalról) magyarok jogállásáról szóló törvénytervezete. A dokumentum a Magyarországgal szomszédos országokban, finoman fogalmazva, vegyes fogadtatásban részesült. A bukaresti vezető napilapok, elsősorban az Adevarul és a Romania libera, mintha csak az Ön szájából vette volna ki a szót, a kezdeményezést példaértékűnek és román szempontból is követendőnek véleményezi! Mások a Kis Antant, de inkább a Bukarest-Pozsony tengely újjászületéséről szónokolnak, de a román vezető politikusok sem tudnak átlépni árnyékukon. Többek között attól tartanak, amitől egyébként az erdélyi magyarság egy része is, hogy románok milliói hirtelen majd magyaroknak vallják magukat, a kormányfő pedig, ami ugyanabból a „félelemből” ered, arra kíváncsi, hogyan fog kinézni a magyarság-detektor. Mi lesz ebből a vitából? Arra a kérdésre, hogy létezik-e vagy sem egy Bukarest-Pozsony tengely, hogy egyáltalán a két főváros egyeztette volna a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját, nem tudok válaszolni, mert ezzel kapcsolatos konkrét bizonyítékaim, de még csak inforrmációim sincsenek. Meglehet, nincs egyébről szó, csak arról, hogy a két kormány valahol ugyanarra a következtetésre jutott, függetlenül egymástól ugyanazokat az esetleges félelmeket fogalmazta meg kisebbségei törekvéseivel szemben. Tréfásan azt mondhatnám: ha egyáltalán létezik egy Bukarest- Pozsony tengely, akkor nekünk is létre kell hoznunk egy Kolozsvár-Komárom, vagy Marosvásárhely-Dunaszerdahely tengelyt! Ismerve a hazai sajtót, meglehet ezt az ötletemet majd fel is kapja, hiszen „aktuálissá" válhat. Hiszen függetlenül mindettől, épp néhány napja beszéltünk Bugár Bélával arról, hogy hamarosan meghívásunkra két-három napra idelátogatnak... egy eszmecsere erejére. De ez nem a státustörvényről szólna, hanem arról, hogy megosszuk kisebbségi politizálásunk, kormányzási tapasztalatainkat. Nekünk volt, nekik viszont van már e téren bizonyos gyakorlatuk, amelyekről érdemes beszélgetnünk, egyeztetnünk... Ami a státustörvényt illeti, észre kell vennünk azt, hogy függetlenül tartalmától, van egy szimbolikus üzenete is: a magyar állam, a magyar kormány, a magyar országgyűlés egy olyan jogi aktust fogad el, melynek hatása kiterjed a más, pontosabban szomszédos országokban élő magyarokra. A tiltakozás lényegében ez ellen a szimbolikus üzenet ellen irányul, ez az, ami bizonyos körökben és szinten fenntartásokat eredményez. A szimbolikus üzenet tényleg létezik, többek között az erdélyi magyarság felé is, amely azt pozitív, bátorító jelként fogja fel. Annak jeléül, hogy a magyar állam figyelme iránta egy ilyenszerű törvényben is testet ölthet. Az elutasítás, illetve a jó fogadtatás lényegében nem a törvénytervezet konkrétan lebontható kihatásaira vonatkozik. Nagy mértékben érzelmi mind a pozitív, mind a negatív fogadtatása a vitára bocsátott szövegnek. Az ellenérvek, amelyeket sajtóban vagy egyelőre nyilatkozatokban felhoznak, nem igazán állják meg a helyüket. Mind a román - és ez érdekel most bennünket -, mind a szlovák állam odafigyel a határain túl élő nemzettársaira. Ösztöndíjat osztogat, határátlépési, de egyéb kedvezményekkel is támogatja a határon túli románokat. Az idei költségvetésben, amelyet az RMDSZ is megszavazott, az is benne foglaltatik, hogy nevesített besszarábiai lapoknak támogatást nyújt Bukarest. Hogy arról ne is beszélünk, hogy 1998-ban megszületett egy, a 150/1998- as törvény tíz és valahány cikkellyel, amely pontosan a határon túl élő románság támogatásáról szól, amelynek értelmében születik egy, ezzel a kérdéssel foglalkozó intézet is. Igaz, ez nem egy amolyan nagy kerettörvény, de a jellege, a célja ugyanaz, mint státustörvényé. Ezek szerint mi, romániai magyarok is nyugodtan beszélhetnénk diszkriminációról a határainkon kívül élő románokkal szemben, hiszen ők például komoly kedvezményekben részesülnek állampolgársági ügyekben, tanulmányi, kulturális és egyéb természetű támogatásban, de nem csak... De ezt mi nem nehezményezzük, természetesnek tartjuk, ha minket is ugyanazon mérce szerint ítélnek meg, bár ezek összege sokszor jóval nagyobb, mint ami kijár az itt élő akár román, akár magyar nemzetiségű állampolgárnak. Joggal úgy fogjuk fel mindezt, mint a román állam gondoskodását a más országokban élő románokkal szemben. És akkor? Nézzük csak meg tehát a román, de akár a szlovák törvényeket is e tekintetben! Vajon nem ugyanazt, néha többet adnak, mint a státustörvény? Kimutathatóan igen. A románok kettős állampolgárságot és az azzal járó jogokat biztosítják a besszarábiaiaknak, a szlovákok pedig meghatározatlan időre munkavállalási jogot a külföldön élő nemzettársaiknak - amint arról az MTI jelentése alapján az RMSZ is tájékoztatta olvasóit. Az érzelmi alapon kialakult fenntartásokat jó lesz lebontani, egyértelműen tárgyalásos, és mindenképpen az észérvek alapján. Amire nemcsak a román, hanem a magyar kormánynak is nyitottnak kell lennie, ha nem egyébért, akkor azért, mert egy ellenséges közegben a státustörvény előírásainak alkalmazása mindenképpen nagy nehézségekbe ütközne, egy barátságosban viszont a várható eredményekkel járhatna. • Mint hírül adtuk, a csángó kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést az emberi jogok érvényesítésére felügyelő Európai Tanács kulturális bizottsága, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fórumok elé kerüljön. A döntést hevesen ellenezte a Nagy-Románia Párt jelenlevő elnöke, de a román sajtó sem hagyta szó nélkül. Többek között olyasmiket írt, hogy a csángóknak nincs is anyanyelvük, vagy hogy ezzel egy újabb magyar enklávé születését erőszakolnák ki. Számunkra, és ez a legfontosabb, a csángók magyarok. Természetesen azok a csángók, akik azt az ősi magyar nyelvet még beszélik, amelyet olyan szépen megőriztek. Vitatkozni sok mindenről lehet, de csak akkor, ha hozzáértéssel közelítjük meg a témát. Filológusként jól ismerem a kérdést, annak egész történetét, jól tudom, hogy a csángók által beszélt nyelvnek sajátos helye van a magyar nyelv egészében. Ez az egyetlen népcsoport a magyarságon belül, amelyet a történelem hosszú időre elszigetelt a nemzet többi részétől, mi több, a történelem kényszere sokszor arra késztette a csángókat, hogy maguk is bezárkózzanak. Viszont épp ennek köszönhetően egy nagyon szép, archaikus magyar nyelvet őriztek meg, így ma is úgy beszélnek, ahogy századokkal előtte talán az egész magyarság. Jól ismert tény ma az, hogy a csángók nyelve, népdal- és mesekincse, népi szokásai kimeríthetetlen tárház a kutatók számára. A csángók nyelvükben, néprajzilag végül is különböznek az erdélyi magyaroktól, de csak abban, hogy egy korábbi nyelvi és kultúrállapotot őriztek meg. Tudják ezt jól mindazok, akik tudományos igénnyel nyúltak a kérdéshez. Sajnos, a román társadalomban nem ezek a hangadók. Emiatt igen régen megkezdődött mesterséges asszimilációjuk, számuk, azoknak a száma, akik ma csángóknak vallják magukat, csökkenőben. A folyamat leállítása, netán megfordítása érdekében sajnos, az elmúlt évtizedben sokat nem igazán tudtunk tenni. Képtelenek voltunk akár annyit is elérni, hogy a magyar nyelv- és irodalmi órák helyet kapjanak tanrendjükben, azt, hogy anyanyelvükön tanulják meg a betűvetést, az olvasás műveletét. Pedig csak annyit kértünk, hogy csakis azok, akik akarják, akik önszántukból így döntenek, megismerhessék némileg magasabb szinten anyanyelvüket. Ráadásul mindahányszor, amikor úgy nézett ki, hogy megtörik a jég, valahol és valakik mindig keresztbe tettek, főleg azzal, hogy a helybelieket megfélemlítették. Jó tehát az, hogy egy tekintélyes nemzetközi fórum felhívja helyzetükre a figyelmet. Akik pedig most háborognak azon, hogy az Európa Tanácsban ez most téma lett, azoknak csak annyit mondanék, hogy magyar anyanyelvű emberek számára még azt sem engedték meg, hogy a magyar írást és olvasást elsajátítsák. A csángókra irányított nemzetközi figyelem egyébként azért is fontos, mert ez nemcsak etnikai, hanem vallási kérdés is. És mint ilyen, kényes a maga nemében. Hiszen tudjuk azt, hogy az erdélyi katolikus egyháznak sajnos nem volt és nincs beleszólása ebbe, mert nem tartozik a hatáskörébe... Márpedig a csángóknak a legfontosabb azonossági jelük környezetükkel szemben nem is annyira a nyelv, mint inkább katolikusságuk. Számukra ma is rendkívül fontos tehát a vallási hovatartozás. Igen sajnálatos ezért az, hogy az ottani katolikus egyház mindenfajta szertartása román nyelven zajlik, ami nem néhány éves, hanem több évszázados gyakorlat. Ebből egyértelműen meg lehet állapítani, hogy egy asszimilációs eszközzel állunk szemben. Méghozzá olyannal, amellyel nagyon nehéz felvenni a harcot. Igazán a Csángóföldön érvényes a Reményik-féle szintagma: templom és iskola. A csángók sem az egyikhez, sem a másikhoz nem juthatnak hozzá anyanyelvükön. Ha Erdélyben a templom és iskola szimbólum, akkor Moldvában szó szerint érthető fogalmak... A templom és az iskola végül is kulcskérdés a csángók magyar önazonosságának megőrzésében. Az Európa Tanács kulturális bizottságának döntése, az a tény, hogy immár a nemzetközi figyelem is a Csángóföldre irányul, meglehet jó hatást vált ki. Hangsúlyoznám, azon csángók esetében, akik magyarnak vallják magukat és azok is akarnak maradni, részben átjutnak a helyhatóságok, a pénzügyek és a sztereotípiákban való gondolkodás buktatóin. Az is igen jó lenne, ha további lépésként nagyobb szerepet és erőteljesebb visszhangot kapnának a sajtóban, majd a közgondolkodásban , hisz a vita nem csupán a részletek tisztázásában segítene, hanem abban is, hogy a dokumentum ne maradjon az Európa Tanács gyorsan láttamozott feladata a kormány háziolvasmány füzetében. A gyakorlatiasítás azonban csak úgy történhet meg, ha az önkormányzatok nem csupán tudomásul veszik, átszaladják, hanem részleteire le is bontják és helyi megközelítésűvé teszik a dokumentumot, a tanácsosok pedig nem csupán elgondolkodnak fölötte, hanem küzdenek is a benne foglaltakért. Persze, az igazi változásokig még unokáink is rengeteg seprűt fognak vásárolni és sok-sok pecsét kerül majd a legkülönbözőbb receptekre. De talán előbb-utóbb, egyiket-másikat csak beváltja valaki... Seprű, Viagrával (Folytatás az I. oldalról) Románia patikáit Volkswagennel és Viagrával bejáró csinos ügynök-doktornője és a vesszőseprűkkel házaló, mezítlábas, öreg cigányasszony között. Ez az elvi álláspont sajnos, nem derül ki ilyen egyértelműen a Nastase-kormány által most elfogadott, a cigányok helyzetén javítani óhajtó tízéves stratégiai elképzelésekben, noha ez az első olyan dokumentum, amely az eddigieknél jóval szélesebb ölelésben próbálja összegezni a tennivalókat és különböző területekre lebontva épít be már máshol is sikerrel vagy sikertelenül kipróbált módszereket. Ennek ellenére a tucatnyi fejezetben leírt célok és szempontok nagy lépést jelenthetnek előre, amennyiben legalább mm I ■ t ■ , ij * ■ Április 28-30 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: A miniszterelnök azzal aTOViladl Stilaiban büntette meg Ion Antonescu államtitkárt, aki jelen volt a Hustler bemutatóján, hogy dolgozzon ki pornográfia ellenes törvényt (Adevarul). ■ A romániai rektorok nem fogadják el azt, hogy etnikai alapon egyetemeket hozzanak létre (Adevarul). ■ Az Ukrajnában élő románok szeretnének egy, a határon túli magyarok jogállásáról szóló jogi aktushoz hasonló törvényt (Curentul). ■ Az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke, Kincses Előd bepereli a román államot (Curentul). ■ A konstancai Telegraf napilap szerkesztőségében a Ceausescu idejére emlékeztető házkutatást tartottak (Ziua). ■ Négy minisztérium szakemberei tartják megfigyelés alatt a nagybányai Aurul vállalatot (Ziua) ■ A Tricolorul lap még megjelenése előtt meghalhat. Vadim hazafiai nem nyitják ki bukszájukat (Ziua). ■ Négy földrajzszakos bukaresti egyetemista pille palackokból épített tutajon végig akar hajózni a Dunán (Ziua). ■ Geoana külügyminiszter máig sem mondott ki határozott véleményt a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezetről (Jurnalul national). ■ A csigagyűjtők naponta 1,6 millió lejt is kereshetnek (Jurnalul national). ■ A BCS legutóbbi felmérése szerint Nastase és az SZDRP veszít népszerűségéből. Ha vasárnap választanánk, a következő eredmények születnének: SZDRP 49, NRP 17, NLP 9,7, DP 8,2, RMDSZ 6, KDNPP 3,4 százalék (Romania libera). ■ Az A.S.I.A. lányai nem léptek fel pénteken nagyváradi koncertjükön, mert a szervező eltűnt a pénzzel (Ev. zilei). ■ A iasi-i divatbemutatón Catalin Botezatu pucéron küldte ki manökenjeit a színpadra (Ev. zilei). ■ Közvélemény-kutatások szerint a románok fele egyetért a kóbor kutyák elpusztításával (Ev. zilei). ■ A zernyesti Celohart kombinát ismét beszennyezte a Barca vizét (Ev. zilei). ■ A besztercei hatóságok betiltották Ada Milea és Sabin Gherman A szakadt nyelvű ember interaktív előadását (Cotidianul). ■ Övön aluli ütés: Magyarország kártérítést kér a Tisza szennyezéséért (Cotidianul). ■ Rég nem látott forgalom a bukaresti hiázasságtermekben Egyetlen nap háromszáz pár mondta ki a boldogító igent (Azi). ■ Mircea Geoana külügyminiszter Emil Constantinescu egykori rezidenciájába költözött be (National). ■ A testőrök világbajnokságán csak két állam, Románia és Olaszország képviselői vettek részt (National), mt Több mint kézfogás (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Aláírásra készen állnak azok a dokumentumok, melyek két szomszédos övezet, Kovászna és Hargita együttműködését szentesítenék. A szerdára tervezett eseményen, amelyre a két megye találkozási pontján lévő Bükszádon kerül sor, részt vesznek a két övezet önkormányzati vezetői, honatyái, prefektusai, a civil szerveződések megbízottjai s képviselteti magát az RMDSZ országos vezetése is. Ama meggyőződésben írva alá a sokrétű együttműködést szabályzó övezetfejlesztő szerződést, hogy túl a kézfogáson, az érdekek és az erőforrások egybehangolása segíti a két megye gyorsabb fejlődését, fellendülését, s a szomszédos övezetek kapcsolatfejlesztési modellje is lehet. Különben, miként megírtuk, éppen Bükszádon nyit kaput a két megye „kínálatait” bemutató állandó jellegű expó is. Jobban kötődnek a szülőföldhöz (Szatmárnémeti sike) • Bármely civil szervezet megirigyelhetné azt a nagyfokú érdeklődést, mely a nemrég megalakult Szatmárnémeti Katolikus Férfi Szövetség első összejövetele - bemutatkozása - iránt megnyilvánult. Közel százan gyűltek össze a számosnegyedi Szentlélek plébánia közösségi termében, köztük számos református is, akit főleg a megbeszélés témája vonzott. Varga Attila parlamenti képviselő az elvándorlásról mondta el gondolatait Menni vagy maradni? címmel. Különös tekintettel a készülő státusztörvény körül kibontakozott vitákra, annak életbe lépése utáni várható hatásokra. Érdekes volt az a tanulmány, amelyet a kivándorlással kapcsolatban ismertetett, amiből kitűnt az, hogy a felmérések szerint a falusiak jobban kötődnek szülőföldjükhöz, mint a városiak, de az is, hogy a Bánság- Bihar-Bihor Expo Biharkeresztesen (Biharkeresztes / MTI) • Biharkeresztesen szombatonvasárnap zajlott le a IV. Határ menti Kiállítás és Vásár, a Bihar-Bihor Expo, amelynek megnyitóján Hajdú-Bihar megye és a romániai Bihar megye vezetői Bihar-Bihor Eurorégió létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot. Virág László, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke szerint a már meglévő Kárpátok Eurorégió túl nagy ahhoz, hogy a helyi együttműködéseket képes legyen összehangolni. A most aláírt szándéknyilatkozat két nemzetközi megállapodáson, a Madridi Szerződésen és a Magyar-Román Alapszerződésen alapul. Virág László szerint a magyar-román határ mentén nem csupán politikai értelemben vett együttműködés születik, hanem olyan tartalommal megtölthető kapcsolat, amelyet az expón résztvevő magyar és román vállalkozók működtetnek. A Bihar-Bihor Expo vasárnap a Bihari Együttesek Találkozójával ért véget. Emlékmű-iskola renoválása (Arad / péterszabó) • A kormány egyik országos programja 13 - kulturális és történelmi emlékműnek számító - iskola felújítását tűzte ki céljául. A külföldi támogatással beindított program az aradi Dimitrie Tichindeal Pedagógiai Líceum patinás épületének restaurálását is magába foglalja. A munkálatok mintegy 283 ezer dollárba kerülnek, ezen összeg egyharmadát a helyi önkormányzatnak kell biztosítania, ezért a városi tanács legutóbbi rendkívüli tanácsülésén 92 ezer dollárt már el is különített e célra. 2001. május 2. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek SZERDA Névnap: Zsigmond. Egyéb névnapok: Atanáz, Atané, Minerva, Nétus, Pellegrin, Ráhel, Zoé. Zsigmond a germán Siegmund, Sigismund névből származik, jelentése: győzelmes védő. Sok évi tapasztalat szerint a Zsigmond napján vetett uborka biztosan jó termést hoz, de vetéskor vigyázni kell, nem szabad beszélgetni, mert akkor csak hiányosan, hellyelközzel kelnek ki a magok. Katolikus naptár: Szent Atanáz püspök és egyháztanító emléknapja. Református naptár: Zsigmond napja. Evangélikus naptár: Zsigmond napja. Unitárius naptár: Zsigmond napja. Görög katolikus naptár: Nagy Athanáz püspök, egyháztanító napja. Zsidó naptár: Ijjár hónap 9. Ómer számlálás 24. napja. Jó vicc! Rózsa Sándor benyargal Szegedre, egyenesen a Tarján lakótelepre, ott leszáll a lováról egy tízemeletes panelház előtt és így szól hozzá: - Szaladj mán fel a hetedikre, és nézd meg, ott vagyok-e? Mert Rózsa Sándor a lovát ugratja... (Beküldte: Red Börszi, Csíkszeredából és a Partiumból arányaiban többen telepednek ki, mint Bel- Erdélyből és a Székelyföldről. A vitaindítót, amint várható volt, heves vita követte. Amolyan öszszegezésként ilyesmik hangzottak el: ne csak panaszkodjunk, tegyünk többet sorsunk jobbra fordulásáért; történelmünk egyértelműen azt bizonyítja, hogy a magyarság nem fél a válságoktól; a vallásos emberek jobban bírják a válságokkal járó terheléseket; az itthonmaradásban még több személyes példát várnak el az RMDSZ választott vezetőitől, képviselőitől. Tovább tart a (Turul)madárszámlálás (Nagyvárad) • Mivel turulmadaras emlékműveink története nagyon hányatott, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad, str. Bernard Shaw, nr 36, bl. 36, C 8, ap 8., tel.: 059-143180) 2001. június 30-ig meghosszabbítja felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaros emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyvsorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljáróinak találkozóját is. Felhívás (Budapest) • A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztálya olyan adatbázis létrehozásán fáradozik, mely tartalmazza a kisebbségben élő magyarság kultúrával (vagy kultúrával is) foglalkozó szervezeteivel kapcsolatos információkat. Sok szervezetet ismernek már, de az osztály munkatársai azt szeretnék, ha az adatbázis a lehető legteljesebb lenne. E sorok olvasóitól azt kérik, hogy ha tudomásuk van ilyen szervezetről, küldjék meg annak nevét, címét és telefonszámát a Magyar Művelődési Intézetbe (Budapest I. Corvin tér 8. 1011). A levelezőlapra, borítékra írják rá: Adatbázis. Az osztály munkatársai, Halász Péter és Romhányi András köszönik a segítséget.