Romániai Magyar Szó, 2002. április (14. évfolyam, 4083-4111. szám)

2002-04-02 / 4083. szám

s­zó sincs róla, hogy azért jöttem vissza két héttel hamarabb négyhetes pihenőszabadságomról, mert a szakminisztérium félre akart állítani!” - jelentette ki a minap marosvásárhelyi sajtótájé­koztatóján Victor Stefura, a hazai két nagy gázelosztó egyikének, a DISTRIGAZ NORD-nak a vezéri­gazgatója. Ezáltal a ZIUA napilap cikkére válaszolt, melyben egy helyi újságíró azt állította: inog a szék a vezérigazgató alatt, miután nem volt eredményes az a tár­gyalás, melyet decemberben az orosz GAZPROM vállalattal­ le­folytatott a gázimporttal kap­csolatban, és mert nem tett lé­péseket a Distrigaz Nord magá­nosításáért. Stefura kijelentette: a Gazprom-tárgyalás eredményes volt, igen kedvezményes áron orosz gáz érkezik a tárgyalások nyomán Romániába, és az egyik jelentős orosz cég részt vesz majd a Distrigaz Nord privatizálásában, mégpedig a moldovai, Roman város környéki gázkészlet tárolásá­ban lesz jelentős szerepe. Végül a híreszteléssel kapcsolatban Stefura kijelentette: „Tudom, hogy ki informálta félre a Ziua napilapot, egy kollégámról van szó, akit nem kívánok megnevezni. A múlt év decemberében hároméves szer­ződést írtam alá az iparügyi mi­nisztériummal, és ennek értel­mében teljesíteni fogom a három évre vállalt feladataimat.” Victor Stefura igen eredményes­nek nevezte a 2001-es évet a Dist­rigaz Nord szempontjából, amikor az üzleti forgalom meghaladta a 10 ezer milliárd lejt, a cég profitja pe­dig 202 milliárd lej körül mozgott. Viszont azt is elismerte, hogy kintlevőségük meghaladja az 5 ezer milliárd lejt! „A földgáz árá­nak a szüntelen emelése egyáltalán nem csökkentette a kintlevő­ségeinket, sőt 2000-hez viszonyít­va 25 százalékkal növelte”- mon­dotta a vezérigazgató. De kihang­súlyozta: a földgáz árát nem ők szabják meg, hanem az árképző hatóság, melyet az Európai Unió és a Világbank befolyásol. A ve­zérigazgató a magánosítással kapcsolatban azt állította, hogy az júliusban elkezdődik. Az áram­­szolgáltató országos társaság feldarabolása, és az egységenkénti privatizálási kísérlet nem járt ered­ménnyel, tehát a Distrigaz Nord-ot „tőkeinfúzió útján, egyben magá­­nosítják”, mondotta. Kérdésemre, hogy ez gyakorlatilag mit jelent, kifejtette: arról van szó, hogy rész­vénykibocsátással vonzzák ma­gukhoz a tőkeerős beruházókat, lehetőleg külföldieket is. Viszont Stefura azon a véleményen van, hogy az államnak meg kell tartania a többségi részvénycsomagot. Ő úgy tudja, hogy Nagy-Britanniában és más fejlett államokban is ezt tették. Ugyanakkor ismertette a hétfőn, március 25-én érvénybe lépett minisztériumi rendeletet, mely szerint ezentúl a kintlevő­ségeket euróban számolják, ezért nem lesz késedelmi kamat, és ké­résre a vállalatok, cégek adósságát 24 hónapos részletekre osztják fel. Ugyanakkor állítólag ezután csak kormányjóváhagyással kaphatnak fizetési haladékot az adósok. „Eddig akármelyik képviselő, szenátor, államtitkár beszólhatott, és máris haladékot kapott az adós” - állította a vezérigazgató. Azt is elemezte, hogy az egész Erdélyt és Moldvát behálózó, földgázzal ellátó vállalat milyen forrásból szolgáltat földgázt: ennek 23 százaléka a Petrom-tól, 63 száza­léka a Romgaz-tól és 14 százaléka importból származott 2001-ben. Victor Stefura elismerte, hogy a városokban eddig létező távfűtési rendszerek válságba kerültek. Senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy saját lakásába egyéni hőköz­pontot szereltessen, ezért ezután is engedélyt adnak majd azoknak, akik így akarnak eljárni. De ő maga a tömbházankénti, lépcső­­házankénti hőközpontot ajánlja, és követendő mintaként, a maros­­vásárhelyi Márton Áron utcában egy nyugdíjasok által lakott kis tömbházban 300 millió lejes költséggel ők maguk indítottak be egy ilyen hőközpontot. Lapunk nevében megkérdeztem az igazgatót: - Mi a véleménye arról, hogy a lakosság, egyes önkormányzati vezetők nem nézik jó szemmel luxusépítkezéseiket, miközben a földgáz ára lassan megfizethetetlen lesz? - Szerintem igen szerények az ilyen jellegű beruházásaink. Az ország felét gázzal ellátó szol­gáltató cég vagyunk, ehhez képest messze elmaradnak luxusberu­házásaink a saját elvárásainktól. Sokkal több mindent kellene építenünk. Ugyan kérem! Ne néz­zünk hátrafelé, hanem a jövőbe. Ki akar manapság visszafelé tekinte­ni? MÁTHÉ ÉVA A Distrigaz Nord-nál Az igazgató magyarázkodik No comment! Hintés tojás-kiállítás a bukaresti Petőfi Házban - az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége rendezésében. Az eladásos kiállításon beszterceiek, bukarestiek, gyergyószentmiklósiak, m­arosvásárhelyiek, nagyváradiak és temesváriak vettek részt Népszámlálási utólagos Kovászna megye operatív tanácsa múlt hét végi össze­jövetelén immár e fontos köz­érdekű akció első szakaszá­nak, a tulajdonképpeni össze­írás lezárulásának okán hall­gatott meg tájékoztató jellegű előterjesztést. Eszerint min­den, de minden az előírt forga­tókönyv szerint pergett le, s ha a kezdeti, igen kiemelkedő ütem után mérséklődött is az összeírás számszerű ered­ményessége, határidőre min­denkit nyilvántartásba vettek. Az elkövetkező hetek prog­ramja sem lesz gond nélküli, megannyi fázis pereg majd le, amíg a megyei összesítés eredménye eljut Bukarestbe, s ha sokallták is egyesek a felügyelők gépkocsijainak üzemanyag-fogyasztását, az alapos helyszíni körülnézés - miért vonnánk kétségbe - hozzájárulhatott az összeírás igényességének érvényesítésé­hez. Nyilván még hosszú hetekig „titok" marad számunkra, milyen változásokat sejtet­­a népes­ségalakulás, akár a nemze­tiségi összetétel. Beszélik, hogy akadt néhány olyan hon­fitársunk, aki kitartott „székely­­sége" mellett, olyan is akadt, aki a többségi nemzethez tarto­zóként került nyilvántartásba. Kíváncsian várjuk viszont, hogy miként alakult - többek között - a magyar lakosság létszáma a megye azon öve­zeteiben, ahol eddig is ki­sebbségben voltak. Zablatón 1992-ben négyen vallották magukat magyarnak, Szita­bodzán három személyt rögzí­tett a nyilvántartás, Dobollán 11 -en vállalták akkor magyar nemzetiségüket, Bárkányban 39-en, Nagypatakon 14-en, Bodzafordulón 83-an, és a példákat sorolhatnánk tovább. Hogy mi történt e tekintet­ben 11 év során, esetleg csak a nyár derekán tudhatjuk meg. Ami biztos, az érintett telepü­lések egyikében sem hoztak tető alá RMDSZ-szervezetet, pedig ha nem is a „százalék­­növelésért’­, de a nemzetiségi tudat fenntartása, ápolása szempontjából fontos lehet érdekvédelmi szervezet létre­hozása. Mert, lám, egyes pártok néhány állampolgár léte kap­csán is „új struktúrát” építe­nek... FLÓRA GÁBOR honi valóság­ú hírek ÉÉÉÉÉÍ3 2002. április 2. Napirenden a következő fűtésidény Tart még a kora tavaszban Zilahon a fűtés a hűvös időjárás miatt. A kérdésre, hogy milyen meleg van a lakásokban, nincs és nem is lehet egyértelmű felelet. A hétefen sajtótájékoz­tatót tartott a prefektus, akkor közölte: a megyeszékhelyen a több mint 20 000 panellházi lakásból 10 363-ban teljesen leváltak a távfűtési hálózatról, 5800-ban részlegesen (egy-két szobát fűtenek), a hőerőmű szolgáltatását mindössze 3437 család igényli. Kormányhatá­rozattal viszont a veszteséges és kapacitás alatt működő hő­erőművet a helyi tanácsnak adta át az állam térítésmen­tesen. A nem kért „ajándék" viszont elviselhetetlen terhe lehet a helyi közigazgatásnak. A prefektúra álláspontja az ügyben a 2002-2003-as évi fűtés szempontjából máris meg­fogalmazott. A prefektus meg­oldási elképzeléseket vázolt fel a sajtónak.­­Eszerint azokban a tömbházakban vagy lépcső­házakban, ahol a lakások több mint fele maradt a távfűtési hálózatban, ott lépcsőházi vagy hőelosztó központokban a tulajdonosi társulások közös összefogással gáztüzelésű kazánházakat létesíthetnek. A megoldás a fűtőházak, illetve elosztóközpontok átalakítása lehet, s a városban tíz központ átszerelése tízmillió dollárba kerülne. A hőerőmű rehabi­litálására, retechnológizálására remény sem lehet, noha az áramot is termelne, amire a nagy fogyasztók sem tartanak igényt rövidebb távon. Úgy tűnik, a lépcsőházi kazánok jelentik a megoldást, az ügyben a lakástulajdonosok döntenek. A Distrigaznál jelenleg 14 700 igény van személyi, azaz ma­gánkazánok beállításáért a la­kásokban. A hőerőmű rehabilitálására nincs külföldi beruházó, azok a költségek megtérítését öt éven belül szeretnék, erre viszont nincs lehetőség. A megoldás a fogyasztott hőenergia mérése, mindenki annyit fizet, amennyit használt, a fűtési szolgáltatás nem lesz olcsó, ugyanis a régi vezetékrendszeren nagy a hő­veszteség. Noha ezután követ­keznek a kánikulát hozó hetek, a lakosságnak és az illeté­keseknek attól lesz melegük, hogy hogyan készüljenek fel a következő télre. FEJÉR LÁSZLÓ Márciusi különkiadás Hát nem begorombult az idő? Fűteni kellett, s erre a márciusi különkiadásra már nincs állami meg önkor­mányzati alapokból kiutalt fűtéspótlék. Decemberre, ja­nuárra, februárra jár, akinek jár­, eléggé sietős és követke­zetlen volt ez az egész Szé­kelyudvarhelyen. Leghama­rabb, amikor a hivatalosság bejelentette, kik kérhetik, még egymillió-nyolcszázezer lej volt a személyenkénti ér­tékküszöb. Erre fel egy nyug­díjas néni lefénymásoltatta szelvényét (sőt, az utolsó három hónapit), léptetett a hivatalba. Sajnálják, de itt egymillió-hatszázharminc­­ezer lejt ír, ennyi a nyugdíja, a küszöb valójában egymillió­négyszázezer, és különben is március 15-e volt az utolsó határidő, itt-ott még jóindu­latúan hosszítottak a követ­kező hét hétfőjéig, de most már nincs tovább. A fűtéspót­lékkal előjött egy nem nagyon gyakori, de nem is túl ritka helyzet, amire az első napok­ban ugyancsak nem tudtak mit mondani: ha történetesen jár a pótlék az illetőnek, de nem tömbházban, hanem dü­­ledező mézeskalács házikó­ban lakik, akkor meg mi lesz? Hova adja be a „dokumentu­mokat”? Mire megtudta a kérin­­csére, addigra lejárt a határi­dő. A határidő mégsem járt le, csak éppen elbukkant, hogy most felbukkanjon m megint, így fogalmaz a polgármesteri hivatal város- és lakásgazdál­kodási főosztályának refe­rense, tekintettel arra, hogy március 18—22. és 25—29. között népszámlálással fog­lalkozunk, két hétig a te­vékenység szünetelni fog (mármint a fűtési pótlékhoz szükséges iratok átvétele). Utólag közöljük azt az idő­pontot (április első hetében), amikor az elmaradt személyek­től átvesszük a papírokat. Pontos beszéd, az egyszer biztos. De az is, hogy e népet számláló helyzetben mások is szívesen koptatták volna lá­buk a napidíjért, mert az összeírás nem a hivatal, kizá­rólagos szabadalma. így ala­kult a helyzet: ők népszám­láltak (munkaidőben), s köz­ben az ügyintézést áprilisra halasztották. Ebben is, más­ban is. Egyébként az önkor­mányzat tanácsa még a télután kétmilliárdos költség­volument hagyott jóvá a lakossági hőenergia árkü­lönbségére, amit hiánytala­nul átutaltak az Urbana Rí­nek. OLÁH ISTVÁN rendezését KEDD Névnap: Áron. Egyéb névnapok: Ferenc, Lipót, Mária, Ottokár, Orbán, Teodóra. Az Áron ószövetségi név, valószínűleg héber eredenű, jelentése: ihletett, tisztánlátó. Katolikus naptár: Paolai Szent Ferenc remete ünnepe. Református naptár: Áron napja. Evangélikus naptár: Áron napja. Unitárius naptár: Áron napja. Görög katolikus naptár: Paszkakedd. Zsidó naptár: Niszán hónap 20. Chol hámvéd félünnep IV. napja. Omer-számlálás 5. napja. Jó vicc - Kisfiam, mi a neved? - Kovács, ipszilon nélkül. - De hát a Kovácsban nincs is ipszilon! - Ezt mondtam én is! (Kedd,­­Székelyudvarhely, 2002/2. szám) Nyugdíjba vonult bankautomaták? (Brassó / tóásó) • Brassóban 1700 személy él(t) azzal a kor­szerű lehetőséggel, hogy nyug­díját már nem a hagyományos formában vette kézhez a házhoz jövő postástól, hanem bankau­tomatából hívott le pénzéből annyit és akkor, amikor szük­sége volt rá. Bármilyen automa­tából (Automatic Teller Ma­chine ATM) hozzájuthatott a kontó, azaz a kártya­ tulajdonosa vagy az a személy, akinek a tulajdonos odaadta a kártyát és elmondotta a biztonsági kódot (pin-számot). Sok esetben a jelentős nyugdíjat kapó tulaj­donos elhunyta után a család változatlanul elmenegetett az automatához, s a továbbra is átutalt(!) pénzt kivette. Arra nem derül fény, hogy egy nyug­díjpénztárnak milyen nyilván­tartása lehet, ha a halottnak továbbra is (nem hivatalos in­formációk szerint sok esetben több mint egy évig is) átutalja a nyugdíjat, csupán sejteni lehet. A visszaélések miatt az Or­szágos Nyugdíjpénztár elrendel­te a Postabanknak, hogy a nyug­díjakat csupán személyesen kézbesítse a nyugdíjasoknak. Az idős emberek azonban mit sem tudva a titokban tett intézkedés­ről, megijedtek, mikor látták, hogy az automaták nem adják ki megszokott módon a pénzt. A Postabank kasszáinál mindenki átveheti, személyesen, az őt megillető nyugdíjat, de a kár­tyás­ szolgáltatás országszerte, meghatározatlan ideig szünetel. Bombák robbantak Temesságon (Temesvár / pataki) • A Temesvár melletti község valóságos második világ­­háborús lőszerraktárnak bizonyult az utóbbi években: a Temes homokjából több­száz, különféle kaliberű ágyú­­löv­edék került elő. A leg­utóbbi három hónap „ter­mését", egy repülőbombát, 36 db 82 mm-es ágyúlöve­déket, 52 különféle méretű bombát és gránátot, na£y mennyiségű lőszert szerdán robbantották fel a temesvári tűzszerészek. A három rob­bantáshoz, amelyek az egész környéket megrázták, 20 kg trotilt használtak el a sza­k­­emberek. A negyedik kolozsvári a kormányban (Kolozsvár / Jurós-Jakab) • Ioan Kitis, Vasile Puscas és Vasile Dani n­alán újabb ko­lozsvári politikus kapott helyet a kormányban. Constantin Ca­l­ega Kolozs megyei főtan­­felügyelő a nyugdíjba vonult Vasile Molan helyét veszi át a tanü­gyminisztériumban. Az új államtitkár a közoktatással foglalkozik majd, s kinevezése után lemondott helyi tanácsosi tisztségéről. Az utód kineve­zéséig ideiglenes főtanfelü­gyelője lesz Kolozs megyének, valószínűleg Vasile Cuibus, a Gyermekpalota igazgatója sze­mélyében A kolozsvári lapok két lehetséges kinevezéssel számolnak. Tudni vélik, hogy rövidesen Mariana Dragomir, Corega elődje, vagy Török Ferenc, a jelenlegi helyettes veszi át a megye tanügyi gondjainak Értékes ajándék (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Becses ajándékkal lepte meg a háromszéki növényvédelmi szol­gálat dr. Mucsi Mihályt, Kézdi­­vásárhely kiváló burgonyater­mesztőjét. A rendelkezésére bo­csátott „kis meteorológiai állomás” - amint Tamás Dénes mérnök­­igazgatótól megtudtuk - éppen a tizedik ilyen berendezés a megyé­ben. Hatékonyan segíti a krump­litermesztésben országos te­kintélyt kivívott szakembert a napi hőmérsékleti és csapadékvi­szonyok automatikus jelzésével és számítógépen való továbbí­tásával a termesztéshez szük­séges döntések meghozatalában. Annál is inkább, mert a beren­dezés előrejelzést is továbbít a burgonyavész megelőzéséhez szükséges lépések megtételéhez. A modern mezőgazdálkodás egyik feltétele teremtődött meg ezzel Kézdivásárhely öveze­tében. Bár a frissen felszerelt mű­szerek egyelőre fagyot jeleztek reggelente, tagadhatatlan, hogy itt a tavasz. Adósságtenger (Marosvásárhely / bögözi) • Az állami költségvetésnek 400 milliárd lejjel tartoznak Maros megye nagy adós cégei. Ennek ellenére egyesek, mint pél­dául a radnóti Zorid Ardeal több mint 10 milliárd lejt adott ki különböző tan­ul­­mányokra, a költségvetés felé pedig nem törlesztett egy vasat sem. Hasonló nagyság­­rendű a cégeknek a nyug­díjalap iránti tartozása is. A nagyobb társaságok adóssága eléri a 480 milliárd lejt, a munkanélküliségi alapnak pedig 70 milliárd lejjel tartoz­nak. y. . . | #. . I Március 29 - április 1 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Hatsz­áz polgár­­iQVIfQll StllaSDOn mester polgármester-helyettes rohamozta a parlamentet, hogy diplomata útlevélhez juthasson. Adrian Nastase hallani sem akar ilyesmiről (Adevarul). ■ „Megalázták” a marsallt. A helyhatóságok leveszik Antonescut a történelem talapzatáról (Curentul). ■ A kormányfő keményen nekimegy az alternatív tankönyveknek (Curentul). ■ A politikusok több tízezer dollárt fizetnek magándetektíveknek, hogy ellehetetlenítsék ellenfeleiket (Curentul). ■ A kormány rendelettel számolt fel 18 magánegyetemet (Ziua). ■ A határőrök orra előtt sétálnak be és ki ismeretlen hajók a konstancai kikötőben (Ziua). ■ 72 829 személy kért pénzben kárpótlást azon államosított ingatlanokért, amelyeket természetben nem kaphat vissza (Romania libera). ■ A benzin után április 15-től 10,5 százalékkal drágulnak a telefonszolgáltatások is (Libertatea). ■ A nemzeti bank a rendőrségnek küldött átiratában Nicolae Vacaroiut csalással és sikkasztással vádolja (Ev. zilei). ■ A kormányfő a mezőgazdasági minisztériumnak azt javasolta, hogy biztosítson állást igazgatóinak Budapesten, ha már onnan hozzák be az élelmiszert (Adevarul). ■ Ilie Ilascu saját szakállára Chisinauba utazott a szenátus jóváhagyása nélkül (Adevarul). ■ 344 személyt tartóztattak fel Stamora Móra vitánál, mert nem voltak rendben irataik. A „kiskereskedők” lázadását csak nehezen tudták féken tartani (Romania libera). ■ Mihai Lupoi és Petre Calian foglalták el a Nagy-Románia Párt megüresedett alelnöki tisztségeit (Ziua). ■ Pártvezérét követve, Vakos­ megye prefektusa is beadja lemondását, ha Románia nem kerül be a NATO-ba (Curentul). ■ Valeriu Stoica a következő elnökválasztásokra negyven év alatti jelöltet állítana (Jurnalul national).*■ Románia Európában Írország mögött a második helyet foglalja el a szeszes italok fogyasztása tekintetében (Cotidianul). ■ A csencselők spontán tüntetést rendeztek a jugoszláv határnál (Cotidianul). ■ Románia az igazságszolgáltatásban nem teljesítette az EU egyetlen kívánalmát sem (Cotidianul). ■ A ír politikusok vizsgálatot kérnek a galaci ISPAT tulajdonosa, Mittal viselt dolgai tekintetében (National). * Ion Luca Caragiale egy görög bevándorló­­gyermeke volt. Nagyapja Caragea fejedelem konyháján szakácskodott (National). ■

Next