Romániai Magyar Szó, 2002. december (14. évfolyam, 4324-4348. szám)

2002-12-02 / 4324. szám

2. OLDAL 2002. DECEMBER 2., HÉTFŐ • A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szombati újvidéki tisztújító kongresszusán ismét Kasza Józsefet választotta meg elnökévé. A köz­gyűlés meghatározta a VMSZ poli­tikai irányvonalát: a párt keresztény­­demokrata jobbközép pártként jelle­mezte magát. A vajdasági magyarság körében meghatározó támogatott­sággal bíró párt kongresszusán úgy döntött, hogy a december 8-i köztár­sasági elnökválasztás egyik jelöltjét sem támogatja. • Két napon át tartó faji zavar­gások után Antwerpenben letartóz­tatták Abu Jahját, a nagy belga ki­kötővárosban működő „Európai Arab Liga” alapítóját. Letartóztatása előtt adott utolsó lapnyilatkozatában azt mondta, hogy „az imperializmus által kizsákmányolt népeknek, akik­nek a területét is megszállják, joguk van a védekezésre, méghozzá min­den szükséges eszközzel”. Arab na­cionalistának tekinti magát, szülő­hazájában, Libanonban maga is har­colt az izraeliek ellen. Az ott mű­ködő Hezbollahot demokratikus mu­zulmán pártnak minősítette. • Moszkvában a hét végén erős lehűlés, kemény fagy volt várható, s a meteorológusok figyelmezteté­sének súlyát növeli, hogy az orosz fővárosban a téli szezon kezdete óta 124 ember halálát okozta a hideg, és további közel nyolcszáz személy szorult kórházi ápolásra kihűlés vagy fagyási sérülések miatt. • Nyolc társával végzett egy kábítószer hatása alatt álló határőr pénteken, az orosz-grúz határon fek­vő Dombaj település mellett. Az ámokfutó géppisztolyából nyitott tüzet bajtársaira: négy katona már a helyszínen életét vesztette, négyen a kórházban haltak bele sérüléseikbe. Három további súlyos sebesült életéért még küzdenek az orvosok. A katonai hatóságok nem zárják ki azt sem, hogy az újoncon kegyetlen beavatási szertartást végeztek éppen társai - a sátorban ugyanis rajta kívül csak öregkatonák tartózkodtak. • Vanessa Redgrave brit színész­nő fizeti a dániai előzetes letartóz­tatásban lévő Ahmed Zakajev, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető nemzetközi megbízottja védelmének valamennyi költségét. • Mádl Ferenc magyar és Johan­nes Rau német köztársasági elnök egyaránt fontos eseménynek nevezte az Andrássy Gyula német tannyelvű egyetem létrejöttét a megbeszélésü­ket követő sajtótájékoztatón. A ma­gyar államfő meghívására egynapos munkalátogatáson tartózkodó német köztársasági elnök örömét fejezte ki, hogy olyan országba érkezett, ahol nem kell egy problémalistát „ledol­gozni”. • Egy svájci kutatóintézet szerint valószínűleg nem Oszama bin Laden terroristavezér hangja hallható azon a hangfelvételen, amelyről neki tu­lajdonított üzenetet sugárzott no­vember 12-én a katari al-Dzsazíra televízió. • Az amerikai külügyminiszté­rium harmadik embere a héten fel­keres nyolc európai államot és Tö­rökországot, hogy az Irakról konzul­táljon velük és másokkal. Marc Grossman külügyi államtitkár körút­ja vasárnap a NATO brüsszeli köz­pontjában kezdődött, és jövő szom­baton a portugáliai Portóban végző­dik, ahol az EBESZ miniszteri érte­kezletén vezeti hazája delegációját. Egy orosz Pekingben A múló multipolaritás nyomában (MTI-Panoráma)­­ Bőségesen lesz mondanivalója a kínai és az orosz vezetőknek, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap kezdődött há­romnapos pekingi látogatásával folytatódik csúcstalálkozóik sora. Ez lesz az első kétoldalú csúcs azóta, hogy a hónap elején a kínai pártvezetés élén megváltozott a névsor. A Kreml lakója egyik feladatának alighanem éppen azt fogja tekinteni, hogy felderítse, mi is várható a kínai külpolitikában azt követően, hogy megkezdődött a pekingi vezetők harmadik „nagy generá­ciójának” óvatos kivonulása a hatalom élvonalából. Az, hogy a 76 éves Csiang Cö-min az 59 éves Hu Csin-taónak adta át a pártfőtitkári tisztséget, elvben talán segíti a könnyebb társalgást a csúcson, hiszen Putyin majd egy évtizeddel fiatalabb az új első számú vezetőnél is. Másfelől viszont Hu olyannyira kerülte azelőtt is, s a kongresszuson is a markánsabb (sőt egyál­talán: a) megnyilatkozásokat, hogy a világ továbbra is csak találgathatja, ki­csoda is ő? Éppen ezért talán Kínában is nagy érdeklődéssel várják, hogyan is zajlanak majd Putyin találkozói. Ami a két nagyhatalom közötti viszonyt illeti, az a hivatalos nyilat­kozatok fővonala szerint kitűnő, s ezt tavaly kodifikálta is az új barátsági szerződés, amely a még 1950-ben kötött előző helyébe lépett. A régi, mint ismeretes, nem igazán váltotta be a két oldalról hozzá fűzött reményeket, a két kommunista óriás kapcsolata hamarosan megromlott, 1969-ben a fegyveres határkonfliktusig fajult, azután is több évtizedes feszültség, rivalizálás következett. A konfliktus egyik eredője azóta okafogyottá vált, a kommunista világmozgalom vezetése immár nem tét, hiszen a Szovjetunió, „egypártja” és „béketábora” megszűnt létezni, a két szomszéd közötti „klasz­­szikus” határkonfliktus pedig az utóbbi években megkötött határegyez­ményekkel tovatűnt. így nem csoda, ha a kínai külügyminiszter, Tang Csiah­­szüan Putyin látogatása előtt úgy nyilatkozott az orosz tudósítóknak, hogy a két ország „történelmi döntése az örök béke, a partnerség és a jószomszédi kapcsolatok építése”. Hu megválasztásához gratulálva Putyin a két ország „stratégiai partnerségének erősítését” ígérte... 2001. szeptember 11. drámája olyan új nemzetközi prioritást teremtett, a terrorizmus elleni küzdelmet állítva a figyelem középpontjába, amely Moszkva és Peking biztonságát is érinti. Csak így történhetett, hogy bár mindkét fővárosnak voltak fontos érdekei Irakban, a Biztonsági Tanács legutóbbi szigorú iraki határozatát mindkét ország támogatta - igaz, azzal az igénnyel, hogy egy Irak elleni hadjáratról csak újabb BT-ülés nyomán lehessen dön­teni. Mindezért cserébe Moszkva - mint fogalmaz - a csecsen, Peking pedig hasonló szellemben a hszincsiangi ujgur terroristák elleni harcában vár legalábbis fokozott megértést. Korábban mindkettő elfogadta az afgán tálibok, illetve az al-Kaida elleni ad hoc koalíciós együttműködést az Egyesült Államokkal. Ami, mellesleg, mindkét ország határainak közelébe, nevezetesen közép-ázsiai volt szovjetköztársaságokba hozta az amerikai ka­tonai jelenlétet. Oroszország keleti határain pedig a NATO Prágában néhány napja elhatározott (Putyin által a kötelező udvariasság keretei között is „szükségtelennek” minősített) bővítése jár hasonló eredménnyel. Szeptem­ber 11 előtt még Peking is nyíltan szót emelt Moszkvával együtt a NATO ke­leti bővítése ellen­­ a szörnyű nap után, viszont már Moszkva sem tiltakozott nyíltan. Vannak azonban jelek arra, hogy az új amerikai túlhatalmat továbbra is bizalmatlanul fogadja a két főváros. A KKP kongresszusán ugyan óvakodtak attól, hogy bármely országot név szerint bíráljanak, de a határozatban a „he­­gemonizmusra” vonatkozó elítélő megjegyzések címzettje ezúttal alighanem Washington volt (most Putyin közvetlenül az érintettektől kaphat erre megerősítést, aminek külön pikantériája, hogy a hatvanas-hetvenes években a hegemonizmus még a Szovjetunióra vonatkoztatott kódszó volt Peking­ben). A pekingi és moszkvai politikusok egybehangzóan síkra szállnak a multipolaritás mellett, mintegy az egypólusú - értsd: amerikai irányítású - világ ellentételeként, s ezen belül az ENSZ szerepének növelése mellett. Amiben természetesen méltó - a jelenleginél lehetőleg nagyobb - szerep jut az olyan pólusoknak, mint Moszkva és Peking. Mindamellett Pekingben némi aggodalmat keltett Putyin váratlanul gyors közeledése Bush Ameri­kájához - az orosz elnöknek ilyen aggodalmakat is el kell oszlatnia. Moszkva aggodalmai konkrétabb természetűek: például nyugtalanítja a hatalmas, gyér népességű kelet-ázsiai területeire illegálisan beáramló kínaiak hatalmas száma, de Kína abbeli sürgetése is, hogy nyissa meg előttük munkaerőpiacát. Egyébként pedig a két szomszéd gazdasági kapcsolatai eltörpülnek méreteikhez képest: a 10 milliárdos kétoldalú forgalom önmagá­ban ugyan szépen fejlődik, de töredéke csupán a gigantikus kínai-amerikai kereskedelemnek és annak is, ami a két ország méreteiből következne. A Kínába irányuló orosz export jelentős része pedig korszerű haditechnika, ami viszont Washingtonban aggasztja azokat, akik továbbra is bizalmatlanul tekintenek Kínára. Peking ugyanis nem győzi hangoztatni, hogy nem odáz­ható el a végtelenségig nemzeti céljának megvalósítása, a Tajvannal - az Egyesült Államok védencével - való „újraegyesítés”. Lesz tehát miről beszélni, amikor Csiang és Hu (vagy Hu és Csiang), valamint Putyin találkozik. BARACS DÉNES A 13 napja elsüllyedt Prestige tankerből kiszabaduló szennyező olaj közelebb került a spanyol partokhoz, bár a tengeren valóságos flottilla, a szárazföldön pedig önkéntesek százai próbálják felvenni a küzdelmet az élővilágot és az idegenforgalmat súlyosan veszélyeztető anyaggal ENSZ-Irak Nem titkolhatják a célpontokat (Bagdad / MTI)­­ Az ENSZ Irak­ban lévő fegyverzetellenőrei szombaton két hadiipari üzemet és egy kényesnek minősített katonai bázist vizsgáltak meg, tömegpusztító fegyverek előállí­tására alkalmas kapacitások után ku­tatva. Ueki Jaszuhiro bagdadi ENSZ- szóvivő rámutatott: az ellenőrök titok­ban tartják vizitjeik célpontjait, de azt nehezen gátolhatják meg, hogy az iraki fél valamiképpen jelezze, hogy elindultak erre, vagy amarra. Az ellen­őrök (képünkön egyikük videofelvé­telt készít) elektronikus berendezése­ket kértek, hogy mentesíthessék a volt Canal szállóban lévő központjukat a négyéves távollétük alatt netán fel­szerelt lehallgató készülékektől. Az ellenőrök helikoptereket is kértek, az elsőt vasárnapra várták. Vizsgálódá­saik eredményéről egyelőre kevés a hír. •­­London • Újvári Margit / MTI)­­ Brit hírszerzési értesülések szerint viszont iraki illetékesek megkezdték a tömegpusztító fegyverkezési progra­mokkal kapcsolatos dokumentumok és más anyagok elrejtését azután, hogy A mombasai kettős merény­let sebesültjei, a Paradise szál­loda épen ma­radt részében, kórházba szállí­tásuk előtt. Iz­rael a tettesek szigorú meg­büntetését he­lyezte kilátás­ba az iraki vezetés a fegyvereket létfon­tosságúnak nyilvánította a rendszer biztonsága szempontjából. A fegyver­programokban részt vevő tudósokat, a hadsereg tisztjeit, köztisztviselőket, a Baath párt illetékeseit arra utasították, hogy otthonaikban rejtsék el a doku­mentumokat, ássák el a vegyi anyago­kat. A parasztok arra kaptak utasítást, hogy a növényvédő szerek közé dug­ják a mérgező anyagokat. Arra figyel­meztettek mindenkit, hogy súlyos bün­tetés jár azért, ha nem sikerül elrejteni az ENSZ ellenőrei elől a vegyi és biológiai alapanyagokat - adta hírül a The Times és a The Independent c. lap a brit kormány számára készült, Irak­ból származó hírszerzési adatokat érté­kelő jelentésre hivatkozva. A jelentés készítői úgy vélik, hogy Szaddám Hu­szein iraki vezető egy olyan stratégiát fejlesztett ki, amelynek keretében az irakiak megpróbálják elvonni az ENSZ-ellenőrök figyelmét azzal, hogy felajánlják a „kettős célú” létesítmé­nyek ellenőrzését, amellyel Irak bizonyíthatja ártatlanságát. Terrorizmus Az amerikai figyelmeztetése (Washington • Tóth László / MTI)­­ Az Egyesült Államok külügy­minisztériuma figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy ter­rorista merényletek célpontjaivá vál­hatnak Kelet-Afrikában és Jemenben. A kelet-afrikai Kenyában csütörtökön izraeli turisták ellen végrehajtott terrortámadásban 16 személy vesztette életét. Az amerikai kormány az auszt­rál hírszerzéstől már két héttel koráb­ban értesült arról, hogy terroristák Ke­nyában merényletre készülhetnek nyu­gati célpontok ellen, de illetékesek úgy ítélték meg, hogy az értesülés túl ál­talános és nem eléggé hiteles, így nem intézkedtek. Azóta viszont a Pentagon parancsnoki-vezetési központot létesít a Bab el-Mandeb-szorost ellenőrző Dzsibutiban, ahol az amerikai tenge­részgyalogosok és különleges egy­ségek tagjainak létszámát 800-ról 1200-ra növelik. Az amerikai hírszer­zés szerint az al-Kaida terrorszervezet számos tagja bujkálhat Jemenben, noha az arab ország kormánya együtt­működik az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni harcban. A Fehér Ház továbbra is korainak tartja annak a fontos kérdésn­ek a megválaszolását, hogy a kenyai kettős merénylet az al- Kaida számláját terheli-e. kiEKy/lf-lSl* A * • 6 1 *SK 1 í i : t 'j 1 « l M i * » kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02, 222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48, E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hhrf.org/rmsz Postacím: 79776 Bucuresti 33, Piata Préséi Libere 1 Bankszámla: 251101104704009545018 (lej) - BANC POST S.A. Pal­at CFR 2511.1- 1970.1/ROL (lej) - BCR Ag. W.T.C. 2511.1- 1970.2 (valuta) - BCR Ag. W.T.C. Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) CSEKE GÁBOR (szerkesztőségi főtitkár, igazgatótanácsi tag) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) Gazdasági igazgató, igazgatótanácsi tag: FARKAS E. ZOLTÁN MÁTHÉ ÉVA, SZONDA SZABOLCS, VARDZÁR ERZSÉBET. Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamon 1 USA-dollárnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként (kiemelt helyen, illetve első oldalon: 1,2 dollár), illetve apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 1500, intézményeknek 3000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is!) Tarifáink magukba foglalják az értéknövekedési adót is! Szedés: Transit S.A. Számítógépes tördelés (DTP): Claudiu CIOFIAC Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.

Next