Romániai Magyar Szó, 2005. június (17. évfolyam, 5202-5231. szám)
2005-06-01 / 5202. szám
2005. JÚNIUS 1., SZERDA Szatmári kontroll Szerintem nincs a világon olyan hely, ahol szeretet övezné az ellenőröket. Szatmáron sincs ez másképp, éppen ezért tűnt izgalmasnak elbeszélgetni ellenőrökkel, az oly népszerűtlen „kontrollokkal”, hogy az ő szemszögükből is rálássunk a világra. A különben roppant rokonszenves hölgyek egymás szavába vágva mesélik a legjellegzetesebb történeteket a visszaeső bliccelőkről, arról, hogy sok ember számára életforma lett a csalás - még akkor is, ha egyáltalán nincs rászorulva. Mint kiderül, Szatmáron a legproblémásabb járatok egyike az 5-ös busz, a darai és petei járat. Nemegyszer kell megállni Pusztadarócon Laci bácsinál, a rendőrnél, hogy megbüntessék a szabálysértőket. Merthogy a kontrollok is csak olyan kellemetlen helyzetben vannak, hogy sokféleképpen nem intézkedhetnek, ezzel pedig sokan vissza is élnek. Az ellenőr-asszonyok olyan eseteket is elősorolnak, amikor a magukat erősebbeknek tartó férfiutasok kezet is emelnek rájuk. Nyilván, nem árt, ha jó testi erőnlétben indulnak munkába nap mint nap. Holott munkaszerződésükben dulakodás nem szerepel a kötelezettségek között. Sok panaszt kell meghallgatnom a diákokról is, akiket ugyan sok esetben ellátnak szüleik autóbuszjegyre valóval, inkább másra költik azt, és sportot űznek abból, hogy az ellenőrökkel szemtelenkedjenek. Nem csoda, hiszen éppen úgy meg kell a buszon vívni a közelharcot a felnőtt bliccelőkkel is, így tehát csak azok példáját követik a fiatalok. Igaz követhetnék a jó példát is. Az egyszerű munkásemberek ugyanis vesznek bérletet, a nyugdíjasok pedig inkább végigkérdezik az egész utasteret, ha esetleg jegy nélkül szálltak fel. Merthogy előfordulhat olyan is. Ez pedig a tömegközlekedési vállalat hibája is, ugyanis sok esetben, adott környéken - és nem is tanyákra utalok itt, hanem lakótelepekre - egyszerűen lehetetlen jegyet beszerezni. Sokan nehezményezik, hogy a rendőrök sohasem váltanak buszjegyet. A közszállítási vállalat alkalmazottjai igyekeznek elmondani, hogy ez egyezség alapján működik így. Hiszen a rendőrök segítik az ellenőrök munkáját, amikor határozottabban kell fellépni egy-egy utassal szemben. Az már más lapra tartozik, hogy adott esetben mennyire élnek vissza helyzetükkel. Hiszen előfordul az is, hogy civilben is jegy nélkül utaznak, sőt családostól. S ha esetleg az ellenőr intézkedni próbál, akár a bokáját is megütheti. Ettől is meglehetősen kifordított a helyzete a buszokon szolgálatot teljesítőknek. Kicsi a város, a szatmári ellenőröket pedig egy rendszeresen buszozó már messziről megismeri. Amikor munka után hazafelé indulnak a buszról buszra szálló kontroll-hölgyek, mint a szöcskék ugrálnak le a buszról azok, akiknek rossz a lelkiismerete. De nem ám minden jegy nélkül utazó. Vannak olyanok is, akik élvezik a helyzetet, amikor fülöncsípik őket. Azok maradnak. Pedig ilyenkor, munkaidőn kívül a kontrollok nem is ellenőriznek... DANCS ARTUR Kisebbségi sorsunk: sírvers és törvény között Tőkés László királyhágómelléki református püspök ismét fogasra akasztotta palástját, és felcsapott agitátornak, ezúttal a kisebbségi törvénytervezet ellen. Műfaja a politikai kabaré. Mert mi egyébnek nevezhetjük, ha a május 26-án tett nyilatkozatában Dsida Jenő Megtettem mindent, amit megtehettem kezdetű sírversét idézve, a kisebbségi törvénytervezet kapcsán katasztrófát, megalkuvást, pártpolitikai paktumot, sőt, nemzetárulást emleget? Mindezt annak az RMDSZ-nek a nyakába varrva, amelynek ő maga is tagja. Mi egyéb, ha nem politikai kabaré, mikor arra akarja mozgósítani Erdély magyarjait, hogy akadályozzák meg annak a törvénynek a megszületését, amely államalkotó tényezőnek ismeri el a kisebbségeket, kimondja a közösségeik által választott autonómia - tanácsok döntési jogát saját intézményeikkel kapcsolatban? Mi egyéb, ha nem politikai kabaré, amikor a püspök a magyar történelmi egyházakat is hadrendbe kívánja állítani, és arra buzdítja őket, hogy tegyenek keresztbe annak az RMDSZ-nek, amely az egyházi javak visszaszolgáltatásáért vívott küzdelmével egyidejűleg e törvénnyel többek között azt kívánja elérni, hogy a vallási felekezeteknek joguk legyen egyházi vagy világi tanintézményeket létrehozni, amelyek állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesüljenek? Túl ezen, a törvény 4. alfejezete a kisebbségek felekezeteire vonatkoztatva kimondja azok autonómiáját, állami finanszírozását, az 500-nál kisebb lélekszámú gyülekezetek kiegészítő támogatását. Tőkés László egy olyan törvény meghiúsítására hívja harcba az egyházakat, amely 28(1). cikkében leszögezi: „Az állam szavatolja a vallási felekezetek egyenlőségét, valamint azok intézményi és működési autonómiáját.“ Mindez Tőkés László sírversvíziójában „a nemzetárulás határán mozog“. Pedig nem a nemzetféltés, hanem a sértett hiúság esete áll fenn: a törvényalkotók nem kérték ki az ő véleményét is , noha saját elképzelése szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében ő Markó Bélával egyenrangú fél. - De még nem késő - vigasztal a nagyváradi nyilatkozat -, a tervezetet vissza kell vonni, mielőtt vitára kerül a Képviselőházban, és „széles körű párbeszéd nyomán kidolgozni a végleges szöveget“. Addig a hittudományú képzettségű püspök felvilágosítja az RMDSZ európai fórumokon is közismert jogtudományi szakértőit, mit és hogyan foglaljanak bele a törvénybe. Más kérdés, hogy ezen „végleges szöveg“ sohanapján készül majd el, mert a húsz nemzeti kisebbségnek mindig lesz újabb és újabb ötlete, mit kell kivenni, mit kell hozzáadni, nem beszélve arról, milyen módosításokat követelnek majd román honatyák a parlamenti vita során. Ilyen kilátások nem zavarják Tőkés Lászlót, ezért az egyházak mellé az RMDSZ elleni közös frontba kívánja mozgósítani „a civilszférát és a felelősen gondolkodó erdélyi magyarokat“. Ezek szerint a szembenálló felek így festenek: egyfelől az RMDSZ, Markó Béla vezetésével, másfelől „a felelősen gondolkodó erdélyi magyarok, Tőkés László áldásával. Az ilyen felelősen gondolkodó élharcosok egyike Gazda Zoltán, szintén műkedvelő jogász, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei elnöke. Ez utóbbi minőségében a bukaresti Mediafax hírügynökségnek május 25-én kijelentette (másnap a Gandul készségesen idézte), hogy a kisebbségi törvénytervezet „demokráciaellenes, nemzetellenes és alkotmányellenes“. Itt megint a kabaré határvonalára érkeztünk: a Magyar Polgári Szövetség Románia Alkotmányának védelmére kél, az RMDSZ ellenében. Hogy mennyire vehető komolyan, ízelítőül csupán egyet idézünk Gazda Zoltán javaslataiból: a kisebbségi törvény foglalja magába a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-statútumát is. Úgy tűnik, az RMDSZ ellenzékének tudálékos ködlovagjai rózsaszínű álomvilágban élnek, a realitásokra alkalmazva ugyanis igényük annyit jelent, minthogy a romániai magyarok mellett az albánok, örmények, lipovánok, szerbek meg a többi kisebbségek is Tőkés László teológus, Szász Jenő faipari mérnök és Gazda Zoltán színművész jogi doktrínájára alapozzák jövőjüket. Dsida Jenő sírversére hivatkozva, Tőkés László a szentimentalizmus eszköztárából is kölcsönöz érveket. Módszerének előzményét láttuk-hallottuk 2004. december 5-ét megelőzően, mikor a Duna Tv-ben Magyarország népét úgy akarta rábírni a kettős állampolgárság megszavazására, hogy nyílt színen elénekelte A megfagyott gyermeknek egy adventi változatát: Ó jaj nekünk, milyen bolyongó árvák leszünk, ha az anyaország nem fogad kebelébe! Tudjuk, mi lett a danolás eredménye, ami volt Tőkés László ama felhívásának is, hogy Románia magyarsága szavazzon az alkotmánymódosítás ellen. Mégis megszavazta. Ugyanezek a kilátások, ha a püspök úr most sírverseket kezd szavalni, esetleg a Fanni hagyományaiból olvas fel részleteket a kisebbségi törvény megvétózására, mert sem az egyházak, sem a civil szféra, sem a „felelősen gondolkodó erdélyi magyarok“ nem állnak melléje. Ellenben Adrian Nastase nyílt levélben jelentette be, hogy ő és pártja szintén ellene szavaz a kisebbségi törvénytervezetnek, mert az autonómiával a kisebbségek elszigetelődéséhez vezet. De a levélről és szerzőjéről bővebben legközelebb. „ BARABÁS ISTVÁN Őfenségem levelei (különkiadás 2) Wágner úr levele a főszerkesztőhöz Kedves Sztrovacsek barátom! Egy ilyen Sztrovacsek, aki újságot szerkeszt, meg az a sok Sztrovacsek, aki olvassa, az mind jó gyerek, szeretem őket. Ezt nemcsak az alkohol mondja belőlem, mindet sorba a keblemre ölelném, mert Wágnernek nemcsak kék szakálla, idült alkoholizmusa, hanem hatalmas szíve is van. Az újságotokat nagyra becsülöm. Azt hordom fehérnemű helyett a kabátom alatt, és mondhatom, kiváló hőszigetelő képességei vannak. Ha jut belőle, akkor a cipőmbe is rakok bélelés és komfortérzés céljából. Jó lap a tiétek! Olvasni is szoktam, amikor a delirium kredencet leveszik a fejemről. Ritka józan pillanataimban (amikor se pénzem, se hitelem, és sehol egy Sztrovacsek, aki fizetne egy rundót), akkor olvasom az újságotokat. Annyi nekem elég. Innen tudom, hogy Nyakig Jimmy vagy Fülig Róberté vagy hogyan is hívják őket, világhírűvé tesz mindenkit, akit beleír az újságba. De nem ír bele senkit, csak saját magát. Erre fel Piszok Jenő vagy Koszos Fred vagy hogy is hívják, ez beleavatkozik. Valahogy mindig belekavar, és a Jimmy sosem tudhatja: most kavarja az öreg vagy nem kavarja? Mert hogy mi van a háttérben, azt csak én tudom. Én meg tudok titkot tartani. Megírom az újságba. Ide leírom, hogy mi van a háttérben. Pontosabban: ki van a háttérben? Mindig valami jelentős személyiség. Ebben az esetben én. A Wagner. Akiről már hajót is neveztek el. Valamelyik Sztrovacsek ország titkosszolgálata beszervezett. Nagy pénzek! Azt mondták: idefigyelj, Wágner, kapsz ötvenezer dollárt. Akkor én elsírtam magam. Könyörgöm, ne mondjatok ilyet, annyi pénz nincs! Mondjatok tízet, és én azt elhiszem, így megállapodtunk tizenöt dollárban, ebből is látszik, hogy tisztességes emberek. Csempészni kell. És azért kell ilyen kikötői népség, hogy a titkosszolgálat lebukás esetén letagadhassa. Csak néhány körözött bűnöző akciója, kérem, semmi közünk hozzá. És az öreg Piszok kavarja. Egy hajórakomány árut kell becsempészni egy országba, úgy, hogy a hatóságok ne vegyék észre. Hülyeségeket beszélek, ugye? Még egy fél rum, és teljesen elvesztem a fonalat. És akkor előjönnek ilyen apró, szőrös Sztrovacsekek... Na. Akkor az nem lenne csempészés, ha a hatóságok tudnak róla, ugye? Bár arra van inkább példa, hogy a vámtiszteket meg a révkapitányt meg szokták kenni, és akkor nem tudnak róla, de bizonyára sejtik, hogy nem a lottónyereményüket kézbesítik ezek a rokonszenves emberek éppen. Hogy mit kever az öreg, azt még nem mondhatom el, de biztosak lehetnek abban, hogy a Fülig Sztrovacsek benne van a tervben. Ő azt hiszi, hogy a nagy eszéért szerepeltetik az újságban, pedig csak a Kapitány előkészítőjének része. A főszerkesztő Sztrovacsek is benne van a kavarásban. Ismerem, csuda jópofa fickó. Együtt ültünk Batáviában. WÁGNER RICHÁRD Névnap: Tünde. Egyéb névnap: Angéla, Fortunát, SZERDA Grácián, Hortenzia, Júnó, Jusztin, Kadosa, Konrád, Kúnó, Paméla, Pamfil, Simeon, Szemirámisz, Tibold. A Tünde nevet a tündér szóból Vörösmarty Mihály alkotta és népszerűsítette a Csongor és Tünde című művében. A tündér a magyar népmesék gyakori alakja, akár gonosz, akár jóságos tulajdonságokkal felruházva. A lápi tündér gonosz és a veszélybe csalogat, a tündér-keresztanya segít a bajba jutott lányokon, a jóságos Tündér Ilona pedig uralkodik tündérseregén. Katolikus naptár: Szt. Jusztinusz, Szt. Paulina, Tünde. Református naptár: Tünde. Evangélikus naptár: Tünde. Unitárius naptár: Tünde, Álmos. Zsidó naptár: Ijár hónap 23. napja Jó vicc! Oda-vissza A gyerekek a hátsó ülésen balesetet okozhatnak. A balesetek a hátsó ülésen gyereket okozhatnak. (Családi Kör) Göncz Árpád Zilahon (Zilah / fejér) • Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke Zilahra látogat június második felének elején, tudtuk meg református egyházi hírforrásból. Zilahon - az egyház szervezésében - június 17-én és 18-án az európai integrációs kérdéskörrel kapcsolatos konferenciát tartanak, amelyen a volt magyar államfő is előadást tart. Meg nem erősített információk szerint Göncz Árpád felkeresi Szilágysomlyót, valamint a határmenti Érmihályfalvát is. _____JVb Emlékmű a Don-kanyari áldozatokért (Marosvásárhely / emke / rmsz) • Vasárnap délután, a magyar Hősök Napján (2005. május 29-én) a marosvásárhelyi római katolikus temető bejáratánál a Don-kanyari áldozatok emlékére, a Bocskai Vince szovátai szobrászművész által alkotott emlékművet leplezték le (a talapzat Dóczy András munkája, míg a bronzöntést Sánta Csaba végezte). A mezőcsávási fúvószenekar gyülekező zenéjét követően (vezető: Nagy Dénes) Ábrám Noémi műsorvezető köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Nagy István Ifjúsági Vegyeskar (karnagy: Kovács András) elénekelte Crassini: Missa prima című kórusművét. A több mint három éve alakult Don-kanyari Áldozatokért Emlékbizottság nevében dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke arra utalt, hogy az emlékmű az erdélyi áldozatok, kiemelten az 577 elesett, eltűnt vagy megsebesült Maros megyei áldozat, honvédek és munkaszolgálatosok tiszteletére jött létre. A hat Maros megyei túlélő közül hárman jelen voltak az ünnepségen: Imreh Sándor és Kulcsár Béla Marosvásárhelyről és Palotás Gergely Kebeleszentiványról. A leleplezett emlékművet az egyházak képviselői áldották meg: Csató Béla római katolikus főesperes, Ötvös József református esperes, Nagy László unitárius esperes, Lauber Bernád, az Izraelita Hitközség elnöke és Pap Noémi evangélikus lelkész. Megemlékező ünnepi beszédet mondott Kisvári Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai attaséja, dr. Szabó Péter őrnagy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, Szentpétery István kolozsvári konzul és Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője. Kilyén Ilka színművésznő műsorát követően került sor az emlékmű megkoszorúzására, majd a himnusz közös eléneklésére. APRÓHIRDETÉS Külkereskedelmi magyar cég autó gépészmérnök szállításvezetőt keres bukaresti székhelyéhez. Információ: 0742 - 035 800. Falunapok Ditróban (Gyergyószentmiklós gál) • Június 3-a és 5-e között rendezik meg a Ditrói Falunapokat. A helyi önkormányzat a Ditróiak Világtalálkozójaként hirdette meg a rendezvényt, ami azt jelenti, hogy minden innen elszármazottat hazavárnak. Pénteken a fúvószenekar toborzójával, illetve lovasfelvonulással kezdődik az ünnepségsorozat, majd a „Mesterségek dicsérete” című tárlat megnyitója lesz a művelődési házban. 11 órakor kezdődik ünnepi szentmisével a Jézus Szíve nagytemplom búcsúja, délután sportrendezvényekre, majd táncházra is sor kerül a Fabatka együttessel, este pedig szabadtéri bálra. Szombaton 12 órakor kezdődik az Ünnepi Tanácsülés a művelődési házban, díszpolgári cím átadásával és baráti szerződés aláírásával a németországi hungeni Partnerszervezettel. A tanácsülésen köszöntik az elszármazott ditróiakat is, fellép József Attila pódiumműsorával Gál Mihály. Délután a kézilabda-mérkőzést a fúvószenekar és a mazsorettcsoport előadása követi, este szabadtéri buli tűzijátékkal, a DISZ szervezésében. Vasárnap sakkversenynek, jurtaállításnak, játszóházas foglalkozásoknak, valamint sportvetélkedőknek ad teret a Ditrói Falunapok, utóbbit a Ditroit Sportegyesület szervezi. Főzőversenyre is sor kerül. Délben gyermekműsor szórakoztatja a kicsiket, este a napot szabadtéri buli zárja. Keller Emese / RMSZ karikatúrája Egy kis besegítés 3. OLDAL A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2005. május 31-én Devizanem Árfolyam A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2005. május 31-én: 1 euró = 253,91; 1 USA dollár = 204,96 HUF. 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 22165 (2,2165) 1 kanadai dollár 23258 (2,3258) 1 svájci frank 23498 (2,3498) 1 cseh korona 1191 (0,1191) 1 dán korona 4866 (0,4866) 1 egyiptomi líra 5047 (0,5047) 1 euró 36217 (3,6217) 1 angol font 53241 (5,3241) 1 magyar forint 143 (0,0143) 100 japán yen 27108 (2,7108) 1 moldovai lej 2293 (0,2293) 1 norvég korona 4559 (0,4559) 1 lengyel zloty 8802 (0,8802) 1 svéd korona 3958 (0,3958) > 1000 török líra 21582 (2,1582) 1 USA dollár 29278 (2,9278) 1 g arany 391957 (39,1957) 10ST 42856 (4,2856)