Ruházati Munkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Elnökségünk •• / / //II üléséről Június 26-án elnökségünk ülést tartott, melyen jelentős, fontos kérdések kerültek napirendre. A nagy meleg ellenére az elnökség tagjai és a meghívott elvtársak élénk aktivitással tárgyalták a témákat. Sok elismerés, bírálat, javaslat hangzott el a szakszervezet munkáját illetően. NÉGY ÜZEM MUNKAVÉDELMI HELYZETE A SZOT és kongresszusunk határozatának — mely a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására vonatkozik — végrehajtását négy üzemben, a Debreceni Ruhagyárban, a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a Szegedi Ruhagyárban és a Női Fehérneműgyárban vizsgálta a szakszervezet. A vizsgálat kiterjedt a munkavédelemmel összefüggő törvényes rendeletek betartására, a munkakörülmények, valamint a szociális létesítmények helyzetének felmérésére. A tapasztaltakról szóló jelentés elnökségünk elé került. Elnökségünk megállapította, hogy a vizsgált vállalatoknál a munkavédelmi tevékenység általában javult. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek rendszeresebben foglalkoznak a munkavédelem egy-egy területével. Betartják, és betartatják azokat a rendelkezéseket, határozatokat, amelyek a dolgozók testi épsége, és egészségének védelmével kapcsolatban megjelennek. Mindjobban előtérbe került a termelés és a munkavédelem szoros tartozéka, egymásra való kölcsönhatása. A balesetek elleni küzdelmet nevelőmunkájuk során igyekeznek a kollektíva közös ügyévé ternni. A balesetek száma lényegesen csökkent a Szegedi Ruhagyárban és a Debreceni Ruhagyárban. Az ezer főre eső balesetek száma 1968-hoz képest 1969-ben a Szegedi Ruhagyárban 12,3-ról 12,1-re a Debreceni Ruhagyárban 18,4-ről 13,6-ra csökkent. Emelkedés mutatkozik viszont a Zalaegerszegi Ruhagyárban és a Női Fehérneműgyárban. A fenti időszak alatt a Zalaegerszegi Ruhagyárban 10,5-ről 15,1-re, a Női Fehérneműgyárban viszont 12,0-ről 13,7-re emelkedett a balesetek száma. Elnökségünk megállapította, hogy a vállalatoknál a törvényesség betartása kielégítő. A balesetek kivizsgálásánál a személyi felelősségrevonás helyett, előtérbe került az okok valódi feltárása. Az elmúlt két évben a megtörtént baleseteik 75%-ánál a vállalatok felelősségét vetették fel. Ez az arány segítséget nyújtott a baleseti veszélyforrások felszámolásában is. A balesetek bejelentésénél ma már szinte általánossá vált a balesetek üzemiségének elismerése, még olyan esetekben is, ha az fegyelmezetlenség, játszás, vagy figyelmetlenség következménye. Ez a baleseti kártérítések megítéléséhez is alapot ad. Általános vélemény, hogy jóval többet kell törődni az új dolgozókkal, meg kell tartani őket a biztonságosabb, és balesetmentesebb munka elsajátítására. Szorgalmazni kell a műszaki vezetők biztonságtechnikai vizsgáztatását is. Elnökségünk értékelte azokat az erőfeszítéseket, melyet a vállalatok az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a munkakörülmények javításában az utóbbi években tettek. A négy vállalatnál erre a célra 20 millió forintot fordítottak. Elnökségünk köszönetét fejezi ki ezért a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőinek. AZ ÚJÍTÓMOZGALOMRÓL Elnökségünk elé egy összesített jelentés került az elmúlt két év újítási munkájáról. Megállapítható, hogy az 1967. évhez képest a gazdasági eredményben 50%-os csökkenés mutatkozik 1968. évben. 1969-ben azonban már 71%-kal emelkedett a gazdasági eredmény összege 1968-hoz viszonyítva. 1967-ben az újítók számának 72%-a fizikai dolgozó volt. 1989-ben ez az arány 77%-ra emelkedett, de számszerűségében még mindig csökkenés tapasztalható 1967-hez viszonyítva. A fizikai dolgozók bekapcsolódását az újítómozgalomba, fékezi az a körülmény, hogy az újítási feladattervek több, mint 50%-a olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelynek megoldása műszaki, illetve gépészeti ismereteket kíván. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók körét egyes vállalatok az újítási szabályzatukban, még túl széles körben határozták meg. Helyes, mértéke ennek a felsőbb vezetőktől a főosztályvezetőkig bezárólag meghatározni. Elnökségünk hangsúlyozta, hogy helyesebb az újítások elbírálását decentralizálni. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elbíráló személyesen beszéljen a javaslattevővel. Ezen túl meggyorsítja az újítások elfogadásának és bevezetésének idejét. Elnökségünk megállapította, hogy a szakszervezeti bizottságok hozzáértő szakemberek bevonásával vizsgálják ki az újítók panaszát, általában megfelelően foglalkozzanak az újítómozgalommal. A vállalatok többségénél újítási ankétokat, hónapokat szerveznek. Elnökségünk a továbbiakban foglalkozott a szocialista brigádok részvételével az újítómozgalomban, az újítási versenyek szervezésével, majd meghatározta a feladatokat. Elnökségünk június 26-án megtartott ülésén tárgyalta a szakszervezeti szervek újjáválasztásával kapcsolatos tervet, szakszervezetünk II. féléves munkatervét, az oktatásról szóló jelentést, és értékelte az szb-titkárok egy hetes tanfolyamát. Mikor befordultam a sarkon, a Reitter Ferenc utcába és megláttam a Vörös Október Férfiruhagyár angyalfödi telepét, meglepődtem. Új épületrészt létesítettek. Jóleső érzés látni a szépen festett falakat, ajtókat, a tiszta irodahelyiségeket, mosdókat. Marton András igazgató elvtárs elmondotta, hogy egymillió kétszázezer forintot fordítanak beruházásra. A munkával azonban a szerelők el vannak maradva. Január 1-én át kellett volna adni az épületet, de még ma sincsenek készen. Ezzel az építkezéssel megoldanák az ebédlőhelyiséget, ahol majd értekezleteket is lehet tartani — új irodahelyiségek lesznek, és a műszerészeknek megfelelő munkaterem. Nagy probléma az üzemben a gőzellátás. A kazán kapacitása kevés, nem kapnak elég gőzt a vasalók, ezért sok az állásidő a gőzvasalóban. Már megvan az engedély az olajkazánra, de a megoldásnak még ezer akadálya van. A gázkazánnal nemcsak a gőzvasalók problémája, hanem a munkatermek fűtése is megoldódik. Itt is kevés volt az a meleg, melyet a gőzkazán adott. Jövőre az egész épületet tatarozzák. Az idén a szabadság alatt kifestik a munkatermeket. Nagy gond az udvar tisztántartása. Évente 80 ezer forintba kerül a salak elszállítása. Jelenleg öt ember dolgozik a gőzkazánnál. Az olajkazán igen gazdaságos, higiénikus megoldás lesz. Bár az üzem igen nagy problémákkal küzd, az igazgató mégis optimista, bizakodó. Az üzemben közel négyszázan dolgoznak, ez azonban nem a teljes létszám. Jelenleg harminccal kevesebben vannak a tervezett létszámnál. A termelés jó, a termelékenységi tervet teljesítették, a létszámarányos tervet is. A vállalat elégedett az angyalföldi üzem munkájával. A munkaversenyt, melyet hazánk felszabadulásának évfordulójára indítottak, tovább folytatják pártunk X. kongresszusának tiszteletére. A munkások átlagkeresete 1649 forint, átlagórabére 8,33 forint. A közeljövőben tanulószalagot akarnak indítani. Meglátogatták a környéken levő általános iskolákat, és felhívták a fiatalok figyelmét a ruhaipari szakmára. Sajnos anyaghiány miatt az üzem egy hónappal előbb ment szabadságra. Ennek nem örültek a dolgozók, de tudomásul vették. És miről beszéltek a dolgozók? Varga Frigyesné gépész, a nadrágszalagon. Szakszervezeti bizalmi. Kilenc forint az órabére, havi keresete 1970 forint.. 870 forintot kapott nyereségrészesedésből, és előzőleg, mint törzsgárda tag 300 forintot. Általában elégedett a keresetével. Véleménye szerint nincs különösebb probléma a nadrágszalagon. Hamar Mártonna szalagvezetőnek sok gondja van. Szerinte túl nagy a leterhelés, kevés a létszám, túlfeszített a munka. A pluszmunkát nem tudják megfizetni, kevés a pénze a szalagnak. Csoportbérben dolgoznak, és sok fejtörést okoz számára, hogyan kellene jobban elosztani a béreket. A fiatal szakmunkások sokat produkálnak. A szalag átlag életkora 22 év. Jó a kollektív szellem a munkatermekben. László Júlia gépész, szakszervezeti bizalmi. Fiatal kislány. Szolnok megyében Cserkesszőlőn laknak a szülei. Itt pesten albérletben lakik, egyszer egy hónapban látogat haza. Órabére 7,50 Ft, havi keresete 1500—1600 forint. Öten laknak egy szobában és mindannyian 300 forintot fizetnek azért az ágyért, amin alszanak. A „házinéni” szerinte nagyon rendes ember. Egy cipőüzletben eladó, egy kislánya van, és két szobás, összkomfortos lakása. László Júlia 100 forintot adott az árvízkárosultaknak. Általában elégedett a sorsával, jól érzi magát az üzemben. Itt barátokra talált. Tagja az egyik szocialista brigádnak. Az öt kislány közül —, akik együtt laknak — négyen az üzemben dolgoznak, ők négyen jó barátok is. A dolgozók általában egy napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére, azonban ezt felemelték száz forintra. Meghatódva nézzük a listát a szakszervezeti bizottság helyiségében, Szűcs Endréné szb-titkár elvtársnővel. Igazán nagyszerű dolog, hogy ilyen átlagkereset mellett ennyi összget adnak a dolgozók. Ez valóban helytállást, áldozatot, együttérzést jelent a bajbajutottakkal. Volt olyan műszaki vezető, aki utána írt még 50 forintot az előzőleg feljegyzett 100 forintjának, mert magasabb fizetésével ő is csak annyit adott, mint a dolgozók. Az üzemben dolgozó Alkotmány szocialista brigád értékelte I. félévi munkáját. Nemcsak a termelésben vállalt feladatok teljesítése szerepelt, hanem mindazok a kulturális megmozdulások is, melyen a brigád tagjai résztvettek. Az üzem vezetőit és a szakszervezeti bizottságot is meglepte az az aktív kulturális élet, melyet a brigád tagjai az elmúlt hónapokban éltek. Értékelésükből csak néhány mondatot idézünk. Megemlékeztünk Angyalföld felszabadulásának 25. évfordulójáról. A brigádok képviseletében megtekintettük a Szépművészeti Múzeumban a „25 éves szabad Magyarország” kiállítást. Részt vettünk a térítés nélküli véradásban. A Magyar Nemzeti Galériában megnéztük a Lenin-centenárium alkalmából rendezett kiállítást. Második alkalommal is felkerestük a Szépművészeti Múzeumot papírral és ceruzával a kézben, hogy készüljünk arra a vetélkedőre, amit a szocialista brigádok részére szerveztek. Itt első díjat három, második díjat ketten nyertek a brigád tagjai közül. Április 4-én az ifjúság felvonulásán négyen vettünk részt. Tisztelegtünk a Lenin-szobornál virágokat készítettünk május 1- re és résztvettünk a felvonuláson. Ilyen tarka és változatos az élet az üzemben. Zs. M. Kánikulában A dolgozók szervezett üdültetése 22 éve folyik. A SZOT üdülője az utóbbi évek alatt nagyon sokat fejlődtek. Ez a fejlődés főleg minőségileg érzékelhető. Az új üdülők egész sora kerül évenként átadásra, amelyek minden igényt kielégítenek, modernek, kényelmesek, szépek. Azonban a sok üdülő mellett a számszerű növekedés nehezen érzékelhető, mivel a régi üdülők közül sok nem alkalmas már az üdültetésre. A minőségi fejlődés nemcsak az üdülők berendezésében, hanem az ellátásban, a kulturális élet kialakításában, a programok szervezésében is tapasztalható. Dolgozóink hozzájárulása az üdülési költségekhez csak egy kis töredék, hiszen a nagyobbrészt az ország, a társadalom fedezi. Egy darab SZOT kéthetes beutaló ára 1008 forint, ebből a dolgozó térítése mindössze 252,5 forint. Még mindig kevés Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy a nyári hónapokban, a főszezonban, de most már az utószezonban is nehéz feladat elé vannak állítva üzemeink szakszervezeti bizottságai. A SZOT üdülőjegyek sokkal kevesebbek, mint amennyi a dolgozók igényeit kielégítenék. Az elvtársak igyekeznek a dolgozók üdülési igényeit a különböző vállalati üdültetések megszervezésével kielégíteni. Ez azonban a legnagyobb megerőltetés árán sem sikerül. A ruházati iparban 16 üzemnek van üdülője. Ebből szezonális öt, hétvégi 11, 9 üzem pedig IBUSZ által üdültet. Vállalati üdültetésben részesült 1969-ben 2261 személy. Ez a szám 1970- ben növekedni fog. Az elmúlt évben a ruházati üzemek dolgozóinak üdültetésére (üdültetés plusz beruházás) 2 267 618 forintot fordítottak. A családtagok és gyermekek figyelembevételével 5481 személy vett részt üdülésben, ami a ruhá-zati iparhoz tartozó dolgozók 17%-át teszi ki. A külföldi beutalóink száma rendkívül korlátozott. Ez azüdülési forma, ahol teljes mértékben érvényesül a jutalomjelleg. Azok a jól dolgozó aktivisták, akik részesei voltak egy ilyen üdülésnek, úgy beszéltek róla, mint egy megálmodott valóságról, gyönyörű élményről. Aki csak részt tud venni egy-egy ilyen üdülésen, mindenki elismeréssel nyilatkozik róla. Egy baj van csak, hogy kevés jut belőle. Fiatalok, gyermekek üdülési lehetősége Fiataljainkról sem feledkeztünk meg. A sok évi üdültetéshez hasonlóan az idén is biztosítottunk részükre a nógrádverőcei ifjúsági üdülőtelepre beutalást. A Duna völgyében elterülő természeti gyönyörűségekkel koronázott kanyarban romantikus kis faházikókban a legkülönbözőbb szórakozási lehetőségek között tölthetik megérdemelt pihenésüket fiataljaink. Elnökségünk a Ruházatipari Szakmunkásképző Intézet tanulói részére 15 db beutalójegyet biztosított, melyhez a hozzájárulási költségek fedezését vállalta. Ez 10 000 forint. De nemcsak a felnőttek, a fiatalkorúak, hanem a legkisebb generáció, az iskolások is részesülhetnek üdülésiben. Az évi nehéz tanulás után jólesik egy kicsit a „lazítás”, minden gyereknek, és a hoszszú tantermekben töltött idő után, kell is a hegyek, erdők közötti játék, a fürdés. A gyermekek SZOT üdülés keretében az ország különböző legszebb részein üdülhetnek. Szakszervezetünk megszervezte a gyermekek önköltséges üdültetését az idén is. Kőszegen egy nagyon szép kollégiumban lesznek elhelyezve a gyerekek, nagy erdő közepén, ahol gyönyörű kilátás és jó levegő várja őket. Az üdültetés 1970. július 1— 14-ig és 15—28-ig tart. 210 gyermek részesül ebben az üdülésben. Elnökségünk biztosítja az utazási költségeket, valamint minden gyermek részére 70 forintos kulturális kiadást. Már minden elő van készítve ahhoz, hogy averebek jól érezzék magukat, csupán a jó idő kell. Minden egyes dolgozónak kívánjuk, hogy szabadságát a lehetőségekhez képest nagyon jól töltse el, pihenéssel, szórakozással, hiszen részben ettől függ a jövő évi egészsége, munkája. Schwindt Jánosné Jól sikerült a gyermeknap A Soproni Ruhagyár brennbergi telephelyén 1970 januártól működik önállóan a szakszervezeti bizottság. Mióta önállóak lettünk, a nők napját és az anyák napját is szebben tartottuk meg, mint idáig bármikor. De legjobban a gyermeknap sikerült. Az időjárás is nekünk kedvezett, szép napsütéses szombat délután volt. Fél 4 órakor kezdődött az ünnepség. A gyár udvarán már 3 órakor kezdtek gyülekezni a gyermekek, volt aki egyedül, a kisebbek pedig az anyukájukkal érkeztek. Már az ajtóban meglepetés várta a vendégeket. Fehér kötényes lányok bonbont osztogattak az érkező gyerekeknek. Fél 4 órakor bevonultál: a gyerekek, az erre a célra kiürített raktárba, ahol terített asztal várta őket. A gyereknapot Szabó Jenőné szb-titkár nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelent gyermekeket, mamákat és a vendégeket — a brennbergi iskola igazgatóját, tanárát és telepünk vezetőjét. Elmondotta, hogy nagyon jó a kapcsolat az iskola és a telephely között. Két szocialista brigádjuk vállalta a kisdobosok és úttörők patronálását, a Petőfi és a Május 1 brigád úttörő és kisdobos avatásakor társasjátékot vettek a pajtásoknak. Az Április 4 brigád pedig külön kis gyermeknapot tartott a soproni Kossuth Lajos utcai nevelőotthonban, ahol 11 gyermek patronálását vállalták. Már többször meglátogatta a brigád közösen a gyermekeket, gyermeknapra pedig játékokat vásároltak részükre és így köszöntötték a gyermekeket. A műsor verssel kezdődött, majd bábjelenet következett a nyusziról és a rókáról. Ezt követte az uzsonna. Szendvicseket és málnaszörpöt tálaltak fel a lányok, ez után pedig csokoládét és cukorkát kaptak a gyermekek. Minden hely foglalt volt, hiszen 80 gyermeket láttunk vendégül. Uzsonna után tánc következett, 7 óra körül ért véget ez a szép nap, ahol mindenki nagyon jól érezte magát Rabóczky Zoltánná Szabásnál, varrásnál nélkülözhetetlen a jó FOTOTÉm Gyorsan, szakszerűen elkészítjük!