Ruházati Munkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA BŐV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR VIÁG PROLETÁRJAI EGYESÜÍJETEK 1970. JÚNIUS ÁM VÍZ! Napjainkban ez a szó ismét. Idáik meg a leggyakrabban. Aggódva hallgatjuk a híreket, szorongva ülünk este a televízió előtt, amikor a híradó az árvízről tudósít. Mindent elsöprő erővel zúdult a sárga, szennyes ár a kis falvakra, szántóföldekre, és elsöpörte, letarolta a kis emberek házát, mindennapi kenyerét. Nem csodálkozunk azon, ha a képee ilyen meglett férfit sírni láttunk, és asszonyokat, akik nem tudták befejezni az elkezdett mondatot. Mindenünk elveszett ... csak ez maradt meg, ami rajtam van... most fejeztük be a házat, és máris ... döbbenten nézzük a megvadult hullámokat, és akaratlanul arra gondolunk, hogy mi mit tudnánk elvinni az otthonunkból tíz perc alatt? Minden kedves hozzánk nőtt, megszokottá vált. Egy váza, a tévé, a könyvek a polcon, a bútorok, az egész otthon. Ez mind odaveszett azoknak, akiknek házát elsodorta az árvíz, hiányzik. Raktárunk összes gumikabát-készletét kiszállították a töltéseken dolgozó embereknek. Ez 1820 kabát volt. Üzemünk dolgozóinak , akik az árvízvédelemben vesznek részt, 160 esőkabátot és 160 munkaruhát biztosítottunk. Mindezeket a késztermékeket pótolnunk kell A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatósága kéréssel fordult vállalatunkhoz, mivel a munkaruha, és közületi cikkféleségeket teljes egészében igénybe vette az árvízvédelmi kormánybiztos és hatóságok. Hogy a hiányzó munkaruha-cikkeket és a közületi cikkekben mutatkozó hiányt pótoljuk, az áruellátás zavartalan biztosítására — az szb jóváhagyásával május 30-tól 4 szabad szombat felfüggesztésével négy hétig 48 órás munkahétre állunk át. Árvízkárosult dolgozónk még nincs. Dolgozóink 180 ezer forintot adtak az árvízkárosultak megsegítésére, a vállalat 550 ezer forint értékű ruhaneműt ajánlott fel. Nyíregyházán Marinka János műszaki vezetőt kérdeztük meg: — mi a helyzet az árvízzel Nyíregyházán? — Az árvíz az üzemet nem veszélyezteti — mondotta Marinka elvtárs. 13 napig 17 ember dolgozott a gátaknál. Részt vettünk életmentésben is. Szörnyű látvány az őrjöngő, zúgó ár, és benne a tehetetlen ember, állat Magam úgy jártam, hogy mentés közben csónakunk felborult és belezuhantunk a vízbe. A 13 nap, bizony, nehéz volt. Elsősorban Fehérgyarmatot veszélyezteti az árvíz. Az üzemben mindenki bent van és fegyelmezetten dolgozik. Dolgozóink egynapi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultaknak, általában kikerekítették száz forintra az összeget Vállalták, hogy két szabad szombaton dolgoznak. Egy napi kereset Szinte az első hírek elhangzása után megmozdult az ország. A dolgozók, vállalatok felajánlották segítségüket a bajbajutottaknak. Üzemeinkben is megindult az árvízkárosultak megsegítése. Általában egy napnak megfelelő keresetüket ajánlották fel a dolgozók. A Május 1 Ruhagyár 670 ezer forint értékű ruhaneműt ajánlott fel. A Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozói 130 ezer forintot gyűjtöttek. Ezen túl a vállalat 220 ezer forint értékű takarót juttatott el az árvíz sújtotta területekre. A Szegedi Ruhagyár bácsalmási telepének dolgozói csatlakoztak a vállalat „Ezüst Gőz” szocialista brigádjának felhívásához és azonnal hozzákezdtek a felajánlások gyűjtéséhez. A dolgozók összesen 20 ezer 780 forintot adtak erre a célra. A gyűjtést követően a dolgozók látva azt, hogy a szalagok végén várják, és már szállítják is az esőkabátokat az árvízvédelemnél dolgozó emberekhez, felajánlást tettek. A két ötvenszemélyes gumiköpenyt gyártó szalag dolgozói vállalták, hogy 23-án, szabad szombaton, bemennek dolgozni, és terven felül legyártanak 600 darab esőkabátot, ezzel is segítve azoknak, akik a rossz időben a gátakon dolgoznak. A Kaposvári Ruhagyárban a dolgozók javaslatára a műhelybizottságok megszavazták az 1970. évi nyereségrészesedés egynapi összegét — ez körülbelül 157 ezer forint — melyet a vállalat átutal az árvízkárosultak javára. Amikor a televízióban elhangzott az a riport, amelyből megtudták, hogy az árvízveszély miatt a kitelepített embereknek kevés a takaró, és tíz emberre jut egy törülköző, a vállalat vezetősége azonnal 1100 darab törülközőt juttatott a Vöröskereszthez, hogy juttassa el az árvízkárosultaknak. Elnökségünk köszöni azt a társadalmi mozgalmat, amely vállalataink dolgozóinak részéről is megnyilvánult az árvízkárosultak anyagi megsegítésére. Dolgozóink a szabad szombatokon végzett munkájukat és készpénzeiket ajánlották fel az árvízkárosultaknak. Az áradat okozta károk nagyok. Mint ahogy a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásán megállapították, a nagy károk helyreállításában további segítséget, mind a károsultaknak, mind az egész országnak az jelenti, ha a dolgozók összefogásával a vállalatok munkájának javításával, a vállalati és ezzel együtt a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb növelését érnék el. Elnökségünk felszólítja a vállalatok vezetőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigádokat és minden dolgozót arra, hogy törekedjenek a kongresszusi munkaverseny sikerét, a fenti célok elérését biztosítani. Minimummásaim Még nem fedjük, mi lesz A Szegedi Ruhagyár tiszttitkárával, Mari Sándornéval május 29-én beszéltünk arról, hogy mennyiben érinti az üzemet és az üzem dolgozóit az árvízveszély. — Még nem tudjuk, mi lesz, mondotta Mari elvtársnő. A Tisza tetőzését a jövő hétre várjuk. Teljes a készültség. Látható volt a tévében is, hogy a Lenin út végin és a többi szakaszokon, milyen erőfeszítéssel dolgoznak. Lehetnek még váratlan események. Támadhat a Tisza hátulról, előfordulhatnak a töltésen átszivárgások, feltörhetnek buzgárok. Mindenesetre, mi, szegediek mindent megteszünk városunk védelmére. Üzemünk férfidolgozói közül százhatvanan felváltva tartanak ügyeletet. Kultúrtermünkben negyven személy van elhelyezve. Az árvízvédelmi munkánál dolgoznak, a vasúton termésköveket rakodnak vagonba. Üzemünk dolgozói közül 40 személy az, akiket kitelepítettek, illetve, mint helyi lakosokat vontak be az árvízvédelmi munkába. Kiszomborról, Makóról, Klárafalváról, Ferencszállásról, Szőregről. Üzemünk termelőmunkájából az árvíz miatt 200 személy Az elnökség köszönete Az elnökség köszönetét és elismerését fejezi ki iparágunk mindazon dolgozóinak — munkásainak, a mozgalmi és gazdasági vezetőknek egyaránt —, akik a jubileumi munkaverseny során nagy szorgalommal, lelkiismeretes munkát végeztek, és ezáltal hozzájárultak az elért sikerekhez. A jubileumi munkaverseny során az 1970. év első negyedévében a vállalatok dolgozói a munkások és az alkalmazottak egyaránt nagy szorgalommal, a felszabadulás negyedszázados ünnepéhez méltó lelkesedéssel dolgoztak. A munkaversenyt a párt, a szakszervezeti és a KISZ-szervezetek a gazdasági vezetőkkel együttesen fokozott gonddal készítették elő. A verseny időszakában a gazdasági és mozgalmi munka összehangolásával segítették a dolgozók az üzemi kollektívák, brigádok szocialista kötelezettségvállalásainak teljesítését. A gazdasági vezetés a lehetőségek szerint törekedett biztosítani a munnka folyamatosságához szükséges feltételeket. A munkaverseny lendülete, a dolgozók és a vezetők közötti együttműködés, az anyagi ösztönzés helyes alkalmazása, a versenyben élenjárók jutalmazása együttes hatásaként elismerésre méltó eredmények születtek. Az I. negyedévben a termelés volumene 12%-kal, a termelékenység ÍÍ°/0-kal növekedett — az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az I. negyedévi többlettermelés nagymértékben növelte a ruházati cikkek belföldi áruválasztékát és mennyiségét. Az MSZMP KB tavaly novemberi és a SZOT decemberi határozatának megfelelően vállalataink növelték a gazdasági munka hatékonyságát, fokozták a termékek választékát, az olcsóbb termékfajták gyártásával törekedtek kielégíteni a belkereskedelem igényeit. Felhívja az elnökség a vállalatok vezetőinek, szakszervezeti testületeinek figyelmét, hogy a jubileumi munkaverseny lendületét megtartva, azt tovább folytassák a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tiszteletére az 1970. évi célkitűzések maradéktalan végrehajtása érdekében. A vállalatok egy része már felhívta dolgozóit a verseny továbbvitelére, és a helyi sajátosságok alapján irányelvekben rögzítették, hogy az egyes üzemrészek, szalagok vállalásai, milyen szempontok alapján folyjon tovább. Elnökségünk üdvözli a dolgozók kezdeményező készségét. Helyes, ha az év első négy hónapjának eredményeit és tapasztalatait felülvizsgálják, és ahol indokolt, adjanak ki szempontokat a vállalások kiegészítésének megtétele érdekében. Az elnökség felhívja a gazdasági és mozgalmi szervek vezetőinek figyelmét, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a vállalások teljesítésére, a szükséges előfeltételek biztosítására, ■4z eredmények értékelésének folyamatosságával, nyilvánosság előtti ismertetésével, az anyagi és erkölcsi elismerések helyes alkalmazásával ösztönözzenek a célkitűzések teljesítésére, hogy minél nagyobb munkasikerekkel köszönthessük a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát. RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGE A kollektív szerződések módosításáról SZAKSZERVEZETÜNK ELNÖKSÉGE legutóbbi ülésén tárgyalta az 1970. évi kollektív szerződés módosításának tapasztalatait A szerződések felülvizsgálata már a múlt év decemberében elkezdődött. A vállalatok 4-5 személyből álló munkabizottságokat hoztak létre, akik javaslatot tettek a módosításokra, kiegészítésekre, továbbá a 9/1969-es kormányrendelet alapján megalkotandó részesedési alap felosztásával kapcsolatos szabályok kidolgozására. Szakszervezetünk igyekezett minden segítséget megadni ehhez a munkához. A kollektív szerződések felülvizsgálatánál azt tapasztaltuk, hogy a törvények hiányos, felületes ismeretéből adódóan törvénysértőnek mondható szabályok is kerültek a kollektív szerződésekbe. Ezeket a pontokat az üzemek javaslatainkra helyesbítették. Közülük néhányat — tanulságként — megemlítünk. Az áthelyezéssel kapcsolatban sok vitatható álláspont alakult ki. A munkahelyhez való hűség megítélésénél, a többletjuttatások eldöntésénél csak a saját vállalatnál legfeljebb az állami ruhaiparban eltöltött munkaviszonyt vették figyelembe, még akkor is, ha a dolgozó áthelyezéssel került a vállalathoz. A törvény rendelkezése szerint minden áthelyezés előtti munkaviszonyt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi vállalatnál töltötte volna le a dolgozó. A legtöbb kollektív szerződés fegyelmi büntetésként, adminisztratív rendelkezéseket tartalmazott. Bizonyos fegyelmi büntetésekhez, illetve bírósági ítéletekhez (például társadalmi tulajdon védelmére elkövetett bűncselekmények esetén) automatikus részesedés-, vagy természetbeni juttatásmegvonást rendeltek el. Ezek az adminisztratív intézkedések ellentétesek a törvénnyel, mert a M. T. V. 87. §. (2) bekezdése, illetve a 93. §. (3) bekezdése szabályozza azokat az eseteket, amikor adminisztratív megvonásokat lehet alkalmazni. Egyéb esetben csak szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás során lehet ilyen büntetést kiszabni. SOK HELYEN MEGFELEDKEZTEK arról, hogy a MaMOSZOT 190. számú elvi határozat kimondja, hogy a nyugdíjasként alkalmazott dolgozót azonos elbírálás alá kell vonni az aktív dolgozókkal, pl. a természetbeni juttatásnál, szabadságnál stb. Nem egy vállalatnál a nyugdíjazás esetén történt felmondást — ugyancsak helytelenül — másként szabályozzák, mint a nem nyugdíjazással kapcsolatos felmondást. Ez törvénysértő, mert a felmondás egységes, akár nyugdíjazás, akár egyéb ok miatt mondanak fel a dolgozóknak. Elnökségünk megállapította, hogy a kollektív szerződések módosítása során az egyes juttatások mértékét felülvizsgálták, újból szabályozták. Például a Férfi Fehérneműgyárban és a Május 1. Ruhagyárban az egyes kitüntetésekkel 1969-ben adott jutalomszabadságot 1970. évben pénzben váltják meg. A vállalatok többsége nagyobb mértékű bérfejlesztést vállalt, mint 1969. évben. Az 1969. évi 1—3 százalékkal szemben 1970-ben 1—6 százalékot. A felhasználás — hasonlóan 1969-hez — körülbelül 60 százalékos alapbéresítésre és körülbelül 40 százalékos mozgóbérként került felhasználásra. Előtérbe került a törzsgárda megbecsülése. A 15—20 éves munkaviszonnyal rendelkezők többletnyereségét az 1969. évi 30—35%-ról 1970. évben 40— 60 százalékra emelték. A prémiumkeret terhére történő alapbéresítéseket főleg a volt I-es és II-es kategóriákban hajtották végre. Ennek felhasználása az össz-prémiumkeret 50 —65 százalékáig terjedt. A rendelkezésre álló további 50, illetve 35 százalékot évközi premizálásra tartalékolták. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS módosítása során a gazdasági vezetők és a gaz-dasági bizottságok között jó együttműködés alakult ki. A tervezetek a vállalatok többségénél időben elkészültek. Vitájára megfelelő időt biztosítottak. A szakszervezeti bizottságok üléseiken elsősorban a dolgozók nagy többségét érintő olyan javaslatokat tárgyaltak, mint például a bérfejlesztésnek, az anyagi ösztönzésnek lehetőségek határain belüli növelése, a törzsgárdatagság fokozottabb elismerése, az év végi részesedés felosztásánál, a 10 évnél magasabb munkaviszonnyal rendelkező dolgozók jutalomszabadságának mértéke, a bértömegbe beépített prémiumkeret terhére történt alapbéresítés mértékének meghatározása stb. Az új részesedési szabályzatok tapasztalataink szerint jobban figyelembe veszik a végzett munka minőségét és mennyiségét, az eredmények létrehozásában kifejtett tevékenységet. Az éves feladatok alapján a premizáltak köre — kismértékben ugyan —, de szélesedett. Több vállalatnál szigorították a nyereségkifizetés feltételeit. Van, ahol a kifizetést teljes évhez kötik, van, ahol előírják, hogy a kifizetés időpontjában a vállalat állományában kell lenni a dolgozónak. Emiatt többen fordulnak hozzánk panasszal, illetve a vállalati döntőbizottsághoz és a területi döntőbizottsághoz. A nyereségrészesedésben való jogosultság feltételeinek meghatározása a vállalati hatáskörbe tartozik. Elnökségünk véleménye szerint indokolt lenne felülvizsgálni egyrészt a nyereségrészesedés teljes évhez kötését és lehetővé tenni, hogy az év közben belépő dolgozók időarányos nyereségrészesedésben részesüljenek. Másrészt az olyan kilépő dolgozóknál, akik IQ—15—20 éve a vállalatnál dolgoztak, és családi vagy egyéb okok miatt a vállalattól kilépni kényszerültek, időarányos nyereségrészesedésben részesüljenek. A megfelelő tájékoztatás érdekében helyes, ha a kollektív szerződést üzemi oktatási forma keretében is ismertetik a dolgozókkal.